Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2007/315/12

C-379/05. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2007. november 8-i ítélete (a Gerechtshof te Amsterdam előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Amurta S.G.P.S. kontra Inspecteur van de Belastingdienst (EK 56. és EK 58. cikk – A tőke szabad mozgása – A részesedéseket a társasági adó alól mentesítő nemzeti adójogszabályok – Osztalékadóztatás – Forrásadó – Forrásadó alóli mentesség – A mentességet nyújtó tagállamban székhellyel vagy állandó telephellyel és a társasági adó alól mentes részesedésekkel rendelkező kedvezményezett társaságokra való alkalmazás – A forrásadó alóli mentesség alkalmazásának elutasítása a szóban forgó tagállamban sem székhellyel, sem állandó telephellyel nem rendelkező kedvezményezett társaságnak fizetett osztalékok tekintetében)

HL C 315., 2007.12.22, p. 8–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

22.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 315/8


A Bíróság (első tanács) 2007. november 8-i ítélete (a Gerechtshof te Amsterdam előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Amurta S.G.P.S. kontra Inspecteur van de Belastingdienst

(C-379/05. sz. ügy) (1)

(EK 56. és EK 58. cikk - A tőke szabad mozgása - A részesedéseket a társasági adó alól mentesítő nemzeti adójogszabályok - Osztalékadóztatás - Forrásadó - Forrásadó alóli mentesség - A mentességet nyújtó tagállamban székhellyel vagy állandó telephellyel és a társasági adó alól mentes részesedésekkel rendelkező kedvezményezett társaságokra való alkalmazás - A forrásadó alóli mentesség alkalmazásának elutasítása a szóban forgó tagállamban sem székhellyel, sem állandó telephellyel nem rendelkező kedvezményezett társaságnak fizetett osztalékok tekintetében)

(2007/C 315/12)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof te Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: Amurta S.G.P.S.

Alperes: Inspecteur van de Belastingdienst

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gerechtshof te Amsterdam – Az EK 56., EK 57. és EK 58. cikk értelmezése – Társasági adó – Olyan osztalékok adómentessége, amelyeket belföldi illetőségű társaság fizet ki ugyanott illetőséggel rendelkező társaság részére – E mentesítés megtagadása olyan osztalékok tekintetében, amelyeket belföldi illetőségű társaság fizet ki más tagállamban illetőséggel rendelkező társaság részére – Az e másik tagállamban az ottani illetőségű társaságot megillető, megfelelő osztalékadó-mentesség kihatásai

Rendelkező rész

1)

Az EK 56. és az EK 58. cikkel ellentétes az a tagállami szabályozás, amely abban az esetben, ha az anyavállalat részesedése a leányvállalat alaptőkéjében nem éri el a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti legkisebb részesedési arányt, forrásadót vet ki az e tagállamban illetőséggel rendelkező társaság által a másik tagállamban illetőséggel rendelkező kedvezményezett társaság részére fizetett osztalékokra, jóllehet mentességben részesíti az olyan kedvezményezett társaság részére fizetett osztalékokat, amely az előbbi tagállamban társaságiadó-köteles vagy ugyanezen tagállamban olyan állandó telephellyel rendelkezik, amely vagyonának részét képezik az osztalékfizető társaságban való részesedések.

2)

A tagállam nem hivatkozhat a másik tagállam által e másik tagállamban illetőséggel rendelkező kedvezményezett társaságnak egyoldalúan biztosított teljes adójóváírásra annak érdekében, hogy kivonja magát az adóztatási joghatóságának gyakorlásából eredő, az osztalékok gazdasági kettős adóztatásának elkerülésére irányuló kötelezettség alól olyan esetben, amikor az előbbi tagállam elkerüli a területén illetőséggel rendelkező kedvezményezett társaságoknak fizetett osztalékok gazdasági kettős adóztatását. Amennyiben a tagállam a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, valamely másik tagállammal kötött egyezményre hivatkozik, a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy figyelembe kell-e venni ezen egyezményt az alapügyben, és adott esetben neki kell vizsgálnia, hogy a tőke szabad mozgása korlátozásának hatásait semlegesíteni tudja-e ezen egyezmény.


(1)  HL C 22., 2006.1.28.


Top