A PÉNZFORGALOMBAN RÉSZT VEVŐ EURO-ÉRMÉK ÚJ NEMZETI ELŐLAPJA

(2004/C 321/03)

A vatikáni városállam által kibocsátott új kéteurós emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomban részt vevő euro-érme az egész euro-térségben törvényes fizetőeszköz. A pénzérmékkel hivatásszerűen foglalkozók, valamint a nagyközönség tájékoztatása céljából a Bizottság minden új euro-érme rajzolatát (1) közzé teszi. A Tanács 2003. december 8-i következtetéseinek (2) megfelelően a tagállamok részére és a Közösséggel a pénzforgalomban részt vevő euro-érmék kibocsátásáról monetáris együttműködést kötött országok részére engedélyezett, hogy bizonyos mennyiségű euro-emlékérmét bocsássanak ki azzal a feltétellel, hogy az egyes tagállamok évente csupán egy új érmét bocsátanak ki, és e célra csak a 2 eurós címletet használják. Ezek az érmék megfelelnek a forgalomban résztvevő közönséges euro-érmék technikai jellemzőinek, de a nemzeti előlapjukon egy emlékkép szerepel.

Kibocsátó állam: vatikáni városállam

A megemlékezés tárgya: a vatikáni városállam megalapításának 75. évfordulója

A rajzolat adatszerű leírása: A belső részen a Vatikánvárost körülvevő fal vázlatos képe látható, az előtérben a Szent Péter bazilikával. A belső rész bal szélén és jobb felső szélén körben a „75° ANNO DELLO STATO” (Az állam fennállásának 75. évfordulója) és az „1929-2004” felirat látható. Alul, a baloldalon kis betűkkel a szerző neve, „VEROI” és a vésnök nevének kezdőbetűi, „L.D.S. INC.” olvashatók. Az érme szélén körben az Európai Unió tizenkét csillaga és a „CITTA' DEL VATICANO” (Vatikánváros) felirat helyezkedik el.

Kibocsátási mennyiség: maximum 100 000 érme

A kibocsátás körülbelüli időpontja:

(1)  Az eddig kibocsátott összes pénzérme nemzeti előlapjával kapcsolatban lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1–30. o.

(2)  Lásd az euro-érmék nemzeti előlapja rajzolatának megváltoztatásáról szóló 2003. december 8-i, általános ügyek tanácsi következtetéseket. Ugyancsak lásd a pénzforgalomban résztvevő euro-érmék nemzeti előlapja rajzolatának a módosításával kapcsolatos közös gyakorlatról szóló, 2003. szeptember 29-i bizottsági ajánlást (HL L 264., 2003.10.15., 38–39. o.).