1)

Ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdése szerinti ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásához való joggal, valamint az arányosság elvével és az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdése szerinti védelemhez való joggal, ha a magasabb fokú bíróság a határozatának indokolásában az ügyész által az elsőfokú bíróságnak a büntetőeljárás megszüntetéséről szóló határozata ellen benyújtott jogorvoslat tárgyában indított eljárás keretében még az ügy érdemi elbírálását megelőzően és a bíróság előtti bizonyításfelvétel nélkül a következő jogi és ténybeli következtetéseket vonta le:

„Az a valótlan, tisztán intim információ, amelyet a terhelt bejegyzésével nagyobb számú követő számára elérhetővé tett, tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy komolyan veszélyeztesse az élettársi, családi és baráti kapcsolatokat, és aláássa a sértett iránt tanúsított bizalmat […]. A nyomozás során feltárt bizonyítékokból, amelyekre a járásbíróság is támaszkodott, kétségtelenül kitűnik, hogy a terhelt hazugságokat terjeszt a sértettről, zaklatja őt, ami miatt rendkívül kellemetlen helyzetekbe került a családja és a környezetében élők előtt. A közte és SB közötti intim kapcsolat a terhelt képzeletének szüleménye, és a terhelt által vallomásaiban előadottak soha nem történtek meg […]. Ami annak megállapítását illeti, hogy a közzétett információk közül melyek voltak valótlanok, kétségtelenül olyan információkról van szó, amelyek valódiságát a nyomozás során felvett bizonyítékok alapján igazolták, és amelyek a sértett és SB tanú közötti intim kapcsolatra, valamint azokra a szexuális cselekményekre vonatkoztak, amelyet a terhelt egyértelműen bemutatott bejegyzésében”?

2)

Az első kérdésre adott választ befolyásolja-e az a körülmény, hogy sem a nemzeti szabályozás, sem pedig a nemzeti gyakorlat nem kötelezi a magasabb fokú bíróságot arra, hogy az eljárást megszüntető végzés indokolásában értékelje a ténybeli és jogi körülményeket, valamint hogy ezen indokolásban kizárólag arra szorítkozzon, hogy az alsóbb fokú bíróság határozata hibás volt, mivel az elsőfokú bíróságnak a főtárgyaláson kellett volna bizonyítást lefolytatnia, az ügyben pedig e bizonyítás eredményei alapján kellett volna határozatot hoznia?

3)

Az első kérdésre adott választ befolyásolja-e az a körülmény, hogy a magasabb fokú bíróság az ügyész jogorvoslatát elbírálva kizárólag a nyomozás során felvett olyan bizonyítékok alapján hozott határozatot, amelyek tekintetében az elsőfokú bíróság előtt mindezidáig nem került sor bizonyításfelvételre?

4)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetében a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását biztosító megfelelő intézkedéseknek minősülnek-e az alábbi aktusok és határozatok: