A Törvényszék (első tanács) T-850/19. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2022. október 19-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2022. december 27-én benyújtott fellebbezés

(C-797/22. P. sz. ügy)

(2023/C 63/35)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: E. Leftheriotou, A.-E. Vasilopoulou)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek, és helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amelyet az Európai Unió Törvényszéke a T-850/19. sz. ügyben 2022. október 19-én hozott, (1) és amelyben elutasította a Görög Köztársaság által a 2007. évi tűzesethez kapcsolódóan kamattámogatások és állami kezességvállalás formájában végrehajtott SA.39119 (2016/C) (korábbi 2015/NN) (korábbi 2014/CP) intézkedésekről szóló, 2019. október 7-i C (2019) 7094 final bizottsági végrehajtási határozat (amely csak a mezőgazdasági ágazatra vonatkozik) (HL 2020. L 76., 4. o.) megsemmisítése iránt a Görög Köztársaság által 2019. december 12-én benyújtott keresetet, majd adjon helyt e keresetnek, és semmisítse meg a Bizottság határozatát.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra hivatkozik.

Az első fellebbezési jogalap, amely az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint a megtámadott ítélet hiányos és elégtelen indokolásán alapul, két részre oszlik.

Az első fellebbezési jogalap első részében a fellebbező kifejti, hogy a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés téves értelmezésével és alkalmazásával úgy ítélte meg, hogy a tűzesetek által érintett területeken működő azon vállalkozások, amelyek a görög állam által kezességvállalás útján biztosított kölcsönökben részesültek, gazdasági előnyhöz jutottak (és kizárólag e vállalkozások jutottak ilyen előnyhöz). Ezenkívül a Törvényszék nem indokolta meg kellőképpen ezt az ítéletet.

Az első fellebbezési jogalap második részében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amikor úgy ítélte meg, hogy a vitatott intézkedések szelektív jellegűek.

A második fellebbezési jogalap azon kivételes körülmények fogalmának téves értelmezésére és alkalmazására vonatkozik, amelyek az arányosság és a megfelelő ügyintézés általános elveivel összhangban lehetővé teszik a támogatások visszatéríttetésének mellőzését; e jogalap továbbá az indokolás hézagosságán és ellentmondásosságán alapul.

(1)  ECLI:ECLI:EU:T:2022:638