Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022CN0528

    C-528/22. sz. ügy: A Szegedi Törvényszék (Magyarország) által 2022. augusztus 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PQ kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

    HL C 451., 2022.11.28, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.11.28.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 451/9


    A Szegedi Törvényszék (Magyarország) által 2022. augusztus 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PQ kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

    (C-528/22. sz. ügy)

    (2022/C 451/12)

    Az eljárás nyelve: magyar

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Szegedi Törvényszék

    Az alapeljárás felei

    Felperes: PQ

    Alperesek: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1)

    a)

    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 20. cikkét az Alapjogi Charta 7. és 24. cikkeivel összefüggésben, hogy azzal ellentétes az a tagállami gyakorlat, amelyben anélkül fogadnak el az állampolgársága szerinti tagállamban élő uniós családtagok (kiskorú gyermek, élettárs) harmadik országbeli állampolgár családtagja részére korábban kiállított, tartózkodási jogot biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelem (jelen ügyben nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem) elutasításáról rendelkező határozatot, hogy előzetesen megvizsgálnák az EUMSZ 20. cikke szerinti származékos tartózkodási jog fennállását az érintett harmadik országbeli családtag vonatkozásában?

    b)

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 7. cikkével, 24. cikkével, 51. cikk (1) bekezdésével és 52. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, hogy amennyiben az EUMSZ 20. cikkből eredő származékos tartózkodási jog fennáll, úgy az uniós jog hatálya azt eredményezi, hogy a tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről (jelen ügyben nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem) rendelkező idegenrendészeti határozat meghozatala, az ennek alapjául szolgáló nemzetbiztonsági, közrendi, közbiztonsági kivételek alkalmazása, illetve ilyen okok igazolható fennállása esetén a tartózkodási jog korlátozásának igazolása alapjául szolgáló szükségességi és arányossági vizsgálat alkalmazása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak szintén az uniós jogot kell alkalmazni?

    2)

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 47. cikkével – és adott esetben a Charta 7. és 24. cikkével – összefüggésben, hogy az megköveteli, hogy a nemzetbiztonsági és/vagy közrendi, közbiztonsági okkal összefüggő indokon alapuló, korábban kiállított huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről rendelkező határozatot hozó tagállami hatóságnak, a titkosítást megállapító szakhatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár és jogi képviselője számára mindenképpen biztosított legyen az ilyen indokon alapuló határozat alapjául szolgáló titkosított/minősített adatok, információk legalább lényegének megismerése és a döntéssel kapcsolatos eljárásban való felhasználás joga, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság arra hivatkozik, hogy a közlés a nemzetbiztonsági okkal ellentétes lenne?

    3)

    Igenlő válasz esetén, pontosan mit kell érteni az ilyen döntés alapjául szolgáló titkosított indokok „lényege” alatt a Charta 41. és 47. cikkeire figyelemmel?

    4)

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét, figyelemmel a Charta 47. cikkére, hogy a titkosított/minősített adatokkal kapcsolatos indokon alapuló szakhatósági állásfoglalás és ezen alapuló érdemi idegenrendészeti határozat jogszerűségét felülvizsgáló tagállami bíróságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a titkosítás jogszerűségének (szükségességének és arányosságának) felülvizsgálatára, és arra, hogy jogszerűtlen titkosítás esetén saját döntésével lehetővé tegye a közigazgatási hatóságok állásfoglalása/határozata alapjául szolgáló adatok teljes körének megismerését és felhasználását az érintett és képviselője számára, jogszerű titkosítás esetén pedig saját döntésével biztosítsa a titkosított adatok legalább lényegének megismerhetőségét és felhasználhatóságát az érintett számára az őt érintő idegenrendészeti eljárásban?

    5)

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 7. cikkével, 24. cikkével, 51. cikkének (1) bekezdésével és 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely alapján a korábban kiállított, huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről rendelkező idegenrendészeti határozat meghozatalára olyan, indokolás nélküli határozat alapján kerül sor, amely

    i)

    kizárólag a nemzetbiztonság, közbiztonság, közrend veszélyeztetését/sértését megállapító, ugyancsak indokolás nélküli, attól eltérést nem engedő, kötelező erejű szakhatósági állásfoglalásra történő automatikus hivatkozáson alapul és

    ii)

    amelynek meghozatalára, így a nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közrendi ok egyedi ügyben való fennállásának alapos vizsgálata, az egyéni körülményeket, a szükségesség és az arányosság követelményét figyelmen kívül hagyó határozattal került sor?


    Top