–

az ADPA European Independent Automotive Data Publishers és az Gesamtverband Autoteile‑Handel e.V. képviseletében E. Macher, M. Sacré és P. Schmitz Rechtsanwälte,

–

az Automobiles PEUGEOT SA és a PSA Automobiles SA képviseletében F. Hübener, B. Lutz és A. Wendel Rechtsanwälte,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Huttunen és M. Noll‑Ehlers, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 151., 1. o.) 61. cikke (1) bekezdésének és 63. cikke (1) bekezdésének és a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és ‑karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20‑i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.) 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyrészről az ADPA European Independent Automotive Data Publishers, egy belga jog szerint alapított nemzetközi nonprofit szövetség és a Gesamtverband Autoteile‑Handel e.V., egy német jog szerinti egyesület, másrészről az Automobiles PEUGEOT SA (a továbbiakban: Peugeot) és a PSA Automobiles SA (a továbbiakban: PSA) között, az utóbbiak által az általuk gyártott járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésért felszámított díj miatt folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

E rendelet 3. cikkének meghatározása szerint:

„1.   »típusjóváhagyás«: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

[…]

45.   »független gazdasági szereplő«: a hivatalos márkakereskedőtől és javítótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a javítókat, a szervizberendezések, eszközök és pótalkatrészek gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak szerelői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; idetartoznak az adott járműgyártó elosztóhálózatába tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának;

[…]

47.   »független javító«: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt és aki vagy amely nem a gyártó elosztóhálózatán belül működik;

48.   »járműjavítási és ‑karbantartási információk«: minden olyan információ – ideértve azok későbbi módosításait és kiegészítéseit is –, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, annak műszaki vizsgára történő felkészítéséhez, a jármű javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy amely a jármű távdiagnosztikai támogatásához szükséges, vagy amely az alkatrészeknek és tartozékoknak a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos partnereik, márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak vagy amelyet a gyártók javítás és karbantartás céljára használnak fel;

[…]”

5

Az említett rendeletnek „A gyártóknak a jármű OBD‑információk [On board diagnostics], valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei” című 61. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A gyártóknak a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk a jármű OBD‑információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – ideértve az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáit és elérhető letöltéseit is –, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz. Az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. A független gazdasági szereplőknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a gyártók és a hivatalos márkakereskedők és javítók által alkalmazott távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz.

A gyártóknak szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a független javítók elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyek megkövetelik a jármű biztonsági rendszeréhez való hozzáférést.

(2)   […]

A jármű OBD‑információit, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkat a gyártók weboldalán szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére az információkat géppel olvasható, általánosan rendelkezésre álló információs technológiai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható formátumban is meg kell adni, amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára, hogy teljesítsék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat az utópiac értékesítési láncában.

[…]

(9)   Amennyiben a jármű javítási és karbantartási adatait a járműgyártó, vagy annak nevében egy központi adatbázisban tárolják, a független javítóknak ingyenesen hozzá kell tudniuk férni az ilyen adatokhoz, illetve információkat kell tudniuk bevinni az általuk elvégzett javításról vagy karbantartásról.

[…]”

6

Ugyanezen rendeletnek „A járműjavítási és ‑karbantartási információk hozzáférési díja” című 63. cikke a következőképpen szól:

„(1)   A gyártók a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz – a 61. cikk (10) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – való hozzáférésért észszerű és arányos díjat számíthatnak fel. A díjaknak nem lehet visszatartó hatásuk az ilyen információhoz való hozzáférésre azáltal, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi azokat igénybe. […]

(2)   A gyártóknak a járműjavítási és ‑karbantartási információkat – az olyan tranzakciós szolgáltatásokat is ide számítva, mint az átprogramozás vagy műszaki segítségnyújtás – óránkénti, napi, havi és éves alapon kell hozzáférhetővé tenniük, az igényelt hozzáférés időtartamának hossza szerint változó díj ellenében.

Az időalapú hozzáférés mellett a gyártók tranzakciónkénti hozzáférést is felkínálhatnak, amely esetében a díjak számlázása tranzakciónként, és nem az igényelt hozzáférés időtartama alapján történik.

Ha a gyártók mindkét hozzáférési rendszert felkínálják, akkor a független javítók választják ki a hozzáférési rendszert, amely vagy időalapú vagy tranzakcióalapú lehet.”

7

A 2018/858 rendeletnek „A 715/2007/EK rendelet módosítása” című 86. cikke értelmében:

„(1)   A 715/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

[…]

[…]

(2)   A 715/2007/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 1. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.”

8

E rendeletnek az átmeneti rendelkezésekről szóló 89. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „[e] rendelet nem érvényteleníthet semmilyen, valamely járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre 2020. augusztus 31. előtt megadott egészjármű‑típusjóváhagyást vagy EU‑típusjóváhagyást”.

9

Az említett rendeletnek „Hozzáférés a jármű OBD‑információihoz, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz” című X. mellékletének 6.1. pontja előírja, hogy „[a]kik jogosultságot kívánnak szerezni az információk másolására vagy újraközlésére, azoknak közvetlenül az érintett gyártóval kell tárgyalniuk”.

10

A 2016. február 17‑i törvénnyel (BGBI. 2016. I., 233. o.), módosított, 2004. július 3‑i Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvény; BGBl. 2004. I., 1414. o.) 3a. §‑a szerint „[t]isztességtelenül jár el, aki a piaci magatartás gazdasági szereplők érdekében történő szabályozására is irányuló valamely jogszabályi rendelkezést megsért, ha a jogsértés alkalmas arra, hogy érzékelhetően csorbítsa a fogyasztók, egyéb gazdasági szereplők vagy a versenytársak érdekeit”.

11

E törvény 8. §‑a (3) bekezdésének 2. pontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére irányuló kereset előterjesztésére jogosultak azok „jogképességgel rendelkező kereskedelmi és önálló vállalkozási érdekeket képviselő szövetségek, amennyiben ahhoz ugyanazon érintett piacon hasonló árukat vagy szolgáltatásokat forgalomba hozó jelentős számú vállalkozó tartozik, és ha, különösen az emberi, tárgyi és pénzügyi erőforrásaik alapján, alkalmasak arra, hogy a kereskedelmi és önálló vállalkozási érdekek érvényesítésére irányuló, alapító okiratukban foglalt feladatuknak ténylegesen eleget tegyenek, és amennyiben a jogsértés tagjainak érdekeit érinti”.

12

A Peugeot és a PSA a Peugeot márkájú járművek tekintetében a 2018/858 rendelet 3. cikkének 1. pontjában említett típusjóváhagyások jogosultjai. Ennek alapján hozzáférést biztosítanak az e rendelet X. mellékletében említett, a típusjóváhagyással rendelkező járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz egy internetes portálon elérhető adatbázis segítségével, amelyet az említett rendelet 3. cikkének 45. pontja szerinti „független gazdasági szereplők” az összes ilyen gazdasági szereplőre alkalmazandó átalánydíj megfizetése ellenében tekinthetnek meg, amely díj a hozzáférés időtartamától függően változik, minden más egyedi paraméter figyelembevétele nélkül.

13

Így a műszaki tájékoztatók megjelentetőinek évente megállapodást kell kötniük a Peugeot‑val és a PSA‑val, amely jogot biztosít számukra az ezen adatokhoz való hozzáférésre, a járművek karbantartására és javítására vonatkozó információk lekérdezésére és azok felhasználására a felhasználók, például a járműjavító műhelyek, a nagykereskedők és a pótalkatrészgyártók számára készült információs termékek fejlesztéséhez és terjesztéséhez. A felszámított díj összege minden egyes megjelentető esetében egyedileg és meghatározott időtartamra az alapárból kiindulva kerül megállapításra. Ez az ár a többi független szolgáltatónak felszámított fix díj, a megjelentető végső felhasználóinak száma és az elmúlt tíz év átlagos járműpiaci részesedése szorzatának felel meg. Ezt az összeget el kell osztani a végső felhasználók számától és az adatok feldolgozásával elért hozzáadott értéktől függő diszkontrátával.

14

Az ADPA European Independent Automotive Data Publishers és a Gesamtverband Autoteile‑Handel szerint az így kiszámított díjak a 2018/858 rendelet 63. cikkének (1) bekezdése értelmében nem „észszerűek”, és nem „arányosak”. A végső felhasználók számának figyelembevétele az információfelhasználás jogellenes díjazásának minősül, mivel ez azt jelentené, hogy a járműgyártók az elért nyereségből részesedést kapnak. Úgy vélik, hogy az ilyen számítási módszer, mivel sérti a 2018/858 rendeletet, a német jog által tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Következésképpen keresetet indítottak a Peugeot és a PSA ellen annak érdekében, hogy kötelezzék őket arra, hogy a műszaki információk megjelentetőinek ugyanolyan díjat számítsanak fel a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésért, mint amilyet a rendelet 3. cikkének 47. pontja értelmében a független javítóknak számítanak fel.

15

A Peugeot és a PSA mindenekelőtt azt állítják, hogy az alkalmazandó rendelet a 715/2007 rendelet, mivel a szóban forgó járművek 2020. szeptember 1‑je, vagyis a 2018/858 rendelet hatálybalépése előtt részesültek típusjóváhagyásban. Továbbá úgy vélik, hogy a díjak kiszámításának módját nem a 2018/858 rendelet 63. cikke alapján kell vizsgálni, mivel a szóban forgó díjak nem a rendelet 61. cikkének (1) bekezdése szerinti „járműjavítási és ‑karbantartási” információkhoz való puszta hozzáférés díjazására szolgálnak, hanem azok ezen információk kereskedelmi hasznosítására vonatkozó engedély ellenértékének minősülnek. Végül, még ha feltételezzük is, hogy az említett díjak a 2018/858 rendelet 63. cikkének hatálya alá tartoznak, a Peugeot és a PSA úgy érvel, hogy ez a rendelkezés mérlegelési mozgásteret hagy a gépjárműgyártóknak a felszámított díjak kiszámításának módját illetően.

16

A kérdést előterjesztő bíróság először is azt kérdezi, hogy mely rendelkezéseket kell ratione temporis alkalmazni a 2018/858 rendelet hatálybalépése előtt típusjóváhagyásban részesített járművekre vonatkozó információkhoz való hozzáférésre.

17

Másodszor, arra keresi a választ, hogy az említett rendelet (50) és (52) preambulumbekezdése, valamint 63. cikke és X. mellékletének 6.1. pontja alapján értelmezett, az e rendelet 61. cikkében szereplő „információkhoz való hozzáférés” fogalmára tekintettel megengedhető‑e, hogy a szóban forgó járműgyártók a műszaki tájékoztatók megjelentetőitől megköveteljék, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés céljából külön működési engedéllyel rendelkezzenek.

18

Harmadszor, ez a bíróság azt vizsgálja, hogy az egyenlő bánásmód elve megköveteli‑e, hogy a 2018/858 rendelet 63. cikke alapján felszámított díjak kiszámítására a független javítók és a műszaki tájékoztatók megjelentetői esetében ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Véleménye szerint az egységes díjszabási rendszer mellett szól, hogy az említett rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint az információkhoz való hozzáférés időtartama az egyetlen olyan kritérium, amely alapján a díjak megállapítása céljából különbséget lehet tenni az ezen információhoz való hozzáférés jogának kedvezményezettjei között. Ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az említett rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében használt „észszerű és arányos díjak” fogalma amellett szól, hogy a járműkarbantartási és ‑javítási információkhoz való hozzáférés joga kedvezményezettjeinek felszámított díjakat eseti alapon kell kiszámítani.

19

Az e harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az „észszerű és arányos díjak” fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy e díjak kiszámításakor csak a gyártónak a járművei javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében felmerült tényleges költségeit kell figyelembe venni, függetlenül ezen információk gazdasági értékétől.

20

E körülmények között a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

21

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. és 63. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azok alkalmazandók azokra a járműmodellekre, amelyek a 715/2007 rendelet alapján részesültek típusjóváhagyásban.

22

Először is fontos megjegyezni, hogy a 2018/858 rendelet – amint az annak (50) preambulumbekezdéséből kitűnik – nem helyezi hatályon kívül a 715/2007/EK rendeletet, hanem egységes szerkezetbe foglalja az utóbbi által megállapított, a 2018/858 rendelet 3. cikkének 48. pontja értelmében vett járműjavítási és ‑karbantartási információk nyújtásával kapcsolatos követelményeket. Ezenkívül ez utóbbi rendelet 2020. szeptember 1‑je óta hatályban lévő 89. cikkének (1) bekezdése kifejti, hogy ez a rendelet nem érvénytelenít semmilyen, valamely járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre 2020. augusztus 31. előtt megadott egészjármű‑típusjóváhagyást vagy EU‑típusjóváhagyást.

23

Másodszor hangsúlyozni kell, hogy noha a 2018/858 rendelet 86. cikke (1) bekezdésének 4. pontja törli a 715/2007 rendeletnek a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésről szóló III. fejezetét, e cikk a (2) bekezdésében kifejti, hogy a 715/2007 rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat a 2018/858 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 1. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni. E mellékletnek megfelelően a 2018/858 rendelet 61. és 63. cikke a 715/2007 rendelet 6. és 7. cikkének helyébe lép, és 2020. szeptember 1‑jétől az ezen időpont előtt típusjóváhagyásban részesített járművekre alkalmazandó.

24

A fenti indokok összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 61. és 63. cikkét – e rendelet 86. cikke (1) bekezdésének 4. pontjával és (2) bekezdésével, valamint e rendelet XI. mellékletének 1. pontjával összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy azok alkalmazandók azokra a járműmodellekre, amelyek a 715/2007 rendelet alapján részesültek típusjóváhagyásban.

25

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelkezés által a járműgyártók számára előírt azon kötelezettség, hogy korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak az e rendelet 3. cikkének 48. pontjában meghatározott „járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz”, magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a műszaki tájékoztatók megjelentetői számára lehető kell tenni, hogy ezen információkat az utópiaci értékesítési láncban végzett tevékenységük céljából kezeljék és feldolgozzák, anélkül hogy számukra az említett rendeletben meghatározottaktól eltérő feltételeket írnának elő.

26

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a 2018/858 rendelet 3. cikkének 45. pontja úgy határozza meg a „független gazdasági szereplő” fogalmát, hogy az magában foglal a hivatalos márkakereskedőtől és javítótól eltérő minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz. A műszaki tájékoztatók megjelentetőit e 45. pont kifejezetten úgy említi, hogy azok a független gazdasági szereplők kategóriájába tartoznak.

27

A 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében tehát a műszaki tájékoztatók megjelentetői független gazdasági szereplőként korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkeznek a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz. Ezeket az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. A szabványosított formátumban való ilyen hozzáférés célja – amint azt e rendelet (50) preambulumbekezdése kimondja – a „műszaki információk lekérdezésének” lehetővé tétele.

28

Az említett rendelet 61. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondata kifejti, hogy a javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére, beleértve műszaki tájékoztatók megjelentetőit is, ezeket az információkat elektronikusan kezelhető formátumban kell rendelkezésre bocsátani, annak érdekében, hogy ezek a gazdasági szereplők képesek legyenek tevékenységük végzésére az utópiac értékesítési láncában. Hozzá kell tenni, hogy ezt a gépjárműgyártókra vonatkozó kötelezettséget csak a 2018/858 rendelet jogalkotási eljárása során vezették be (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 19‑iGesamtverband Autoteile‑Handel ítélet, C‑527/18, EU:C:2019:762, 34. pont).

29

Az említett rendelkezések szövegéből következik tehát, hogy a járműgyártóknak a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében említett, a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettsége magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy lehetővé kell tenniük a műszaki tájékoztatók megjelentetői számára, hogy az e rendeletben előírtaktól eltérő feltételek nélkül kezeljék és dolgozzák fel ezeket az információkat az utópiac értékesítési láncában folytatott konkrét kereskedelmi tevékenységeik keretében és céljaira.

30

Ezt az értelmezést támasztja alá a 2018/858 rendelet (50) és (52) preambulumbekezdésében foglalt célkitűzés, nevezetesen amely szerint lehetővé kell tenni, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információk nyújtásából álló szolgáltatások piacán tényleges verseny alakuljon ki, és így a független gazdasági szereplők által végzett járműjavítás és ‑karbantartás piaca versenyezhessen a szerződéses kereskedők piacával.

31

A műszaki tájékoztatók megjelentetői ugyanis azáltal, hogy megkönnyítik a járművek javításához és karbantartásához szükséges információkhoz való hozzáférést azon független gazdasági szereplők számára, akik nem a gyártók forgalmazási rendszerének részét képező márkakereskedők vagy javítók, különösen azzal, hogy kezelik, feldolgozzák és összeállítják ezeket az információkat, hozzájárulnak az ilyen gazdasági szereplők járműjavítási és ‑karbantartási piacának fejlődéséhez.

32

Ezért az ezen információkhoz való hozzáférés jogának – amelyet az említett rendelet 61. cikkének (1) bekezdése alapján a járműgyártóknak biztosítaniuk kell többek között a műszaki tájékoztatók megjelentetői számára –, magában kell foglalnia azt a jogot is, hogy az említett megjelentetők saját kereskedelmi tevékenységük keretében és céljaira kezeljék és feldolgozzák ezeket az információkat, az említett rendeletben előírtaktól eltérő feltételek nélkül.

33

A 2018/858 rendelet X. mellékletének 6.1. pontja – amely azok számára, akik jogosultságot kívánnak szerezni a járműkarbantartási és ‑javítási információk másolására vagy újraközlésére, bevezeti azt a kötelezettséget, hogy közvetlenül az érintett gyártóval tárgyaljanak – nem kérdőjelezheti meg az említett rendelet 61. cikkében biztosított, az információkhoz való hozzáférés jogának ezen értelmezését azok vonatkozásában, akik független gazdasági szereplői minőségükben műszaki tájékoztatókat jelentetnek meg.

34

Az ilyen információknak e megjelentetők által a 2018/858 rendelet 61. cikke alapján, saját kereskedelmi tevékenységük keretében és annak céljaira történő kezelése és feldolgozása ugyanis nem egyenértékű az említett rendelet X. mellékletének 6.1. pontja értelmében vett egyszerű másolatok készítésével, amely melléklet – amint azt az Európai Bizottság megjegyzi – általános jelleggel határozza meg az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó, többek között a járművek javításával és karbantartásával kapcsolatos műszaki előírásokat.

35

A fenti indokok összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 61. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés által a járműgyártók számára előírt azon kötelezettség, hogy korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítsanak az e rendelet 3. cikkének 48. pontjában meghatározott „járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz”, magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a műszaki tájékoztatók megjelentetői számára lehetővé kell tenni, hogy ezen információkat az utópiaci értékesítési láncban végzett tevékenységük céljából kezeljék és feldolgozzák, anélkül hogy számukra az említett rendeletben meghatározottaktól eltérő feltételeket írnának elő.

36

A harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket együttesen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2018/858 rendelet 63. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az e cikkben foglalt „észszerű és arányos díjak” fogalma arra kötelezi a járműgyártókat, hogy e költségek kiszámítására valamennyi független gazdasági szereplő esetében egységes módszert alkalmazzanak, amely módszer kizárólag az e rendelet által előírt, a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésből eredő költségeken alapul.

37

A 2018/858 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének első mondata lehetővé teszi a járműgyártók számára, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésért díjat számítsanak fel, feltéve hogy e díj észszerű és arányos. E 63. cikk (1) bekezdésének második mondatából következik, hogy e díjaknak nem lehet visszatartó hatásuk az ilyen információhoz való hozzáférésre, és e célból figyelembe kell venni, hogy az egyes független gazdasági szereplők milyen mértékben veszik igénybe azokat.

38

A 2018/858 rendelet 63. cikke (2) bekezdésének első albekezdése azt is előírja, hogy a járműgyártóknak az említett információkat óránkénti, napi, havi és éves alapon kell hozzáférhetővé tenniük, és az ezen információkhoz való hozzáférés díját azon időtartamok függvényében kell megállapítaniuk, amelyekre a hozzáférést biztosítják. E (2) bekezdés második albekezdése e gyártók számára alternatívaként lehetővé teszi, hogy tranzakción alapuló hozzáférést kínáljanak, amely esetben tehát a hozzáférési díjat tranzakciónként számítják fel. Az említett (2) bekezdés harmadik albekezdése lehetővé teszi a 2018/858 rendelet 3. cikkének 47. pontjában meghatározott független javítók számára, hogy válasszanak e két hozzáférési rendszer között, amennyiben a gyártó mindkettőt felkínálja.

39

Egyébiránt a 2018/858 rendelet 61. cikke (1) bekezdése első albekezdésének utolsó mondata biztosítja e független javítók számára, hogy hozzáféréssel rendelkezzenek a gyártók és a hivatalos márkakereskedők és javítók által alkalmazott távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz annak érdekében, hogy elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyek megkövetelik a járművek biztonsági rendszeréhez való hozzáférést. Hasonlóképpen, e rendelet 61. cikkének (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a jármű javítási és karbantartási adatait a járműgyártó központi adatbázisában tárolják, a független javítóknak ingyenesen hozzá kell tudniuk férni az ilyen adatokhoz, illetve információkat kell tudniuk bevinni az általuk elvégzett javításról vagy karbantartásról.

40

Először is e rendelkezésekből az következik, hogy a 2018/858 rendelet által a járműgyártók számára előírt kötelezettségek e kötelezettségek kedvezményezettjének minőségétől függően változnak, ami eleve kizárja, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésért felszámított díjak címén valamennyi független gazdasági szereplőre egységes átalányösszeget alkalmazzanak. E célból a járműgyártóknak többek között figyelembe kell venniük, hogy a különböző független gazdasági szereplők kereskedelmi tevékenységük során hogyan használják fel ezeket az információkat.

41

Ez a szó szerinti értelmezés egyébiránt megfelel az egyenlő bánásmód általános elvének, amely nemcsak azt írja elő, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, hanem azt is, hogy az eltérő helyzeteket ne kezeljenek ugyanúgy, hacsak ez a bánásmód objektíve nem igazolt (1977. október 19‑iRuckdeschel és társai ítélet, 117/76 és 16/77, EU:C:1977:160, 7. pont; 2008. december 16‑iArcelor Atlantique és Lorraine és társai ítélet, C‑127/07, EU:C:2008:728, 23. pont; 2020. december 17‑iCentraal Israëlitisch Consistorie van België és társai ítélet, C‑336/19, EU:C:2020:1031, 85. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

Amint azonban arra Peugeot és a PSA lényegében rámutat, a 2018/858 rendelet tárgya és az e rendelet által követett cél tekintetében egyrészről a műszaki tájékoztatók megjelentetői, másrészről a független javítók nincsenek összehasonlítható helyzetben. Ezért az egyenlő bánásmód általános elvével ellentétes e rendelet olyan értelmezése, hogy az egységes számítási módszert ír elő valamennyi független gazdasági szereplőnek a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférésére vonatkozóan.

43

Másodszor, a jelen ítélet 37. és 38. pontjában említett rendelkezések egyikének szövegéből sem tűnik ki, hogy a járműgyártóknak a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáférés díjainak kiszámítása során kizárólag az ezen információkhoz való hozzáférés biztosítása miatt felmerült, a 2018/858 rendeletben előírt kötelezettség által okozott költségeket kell alapul venniük. Az e rendelet (52) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 63. cikkének (1) bekezdésében előírt egyetlen feltétel ugyanis az, hogy e díjaknak észszerűeknek és arányosaknak kell lenniük annak érdekében, hogy összegük ne tartsa vissza a független gazdasági szereplőket a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz való hozzáféréstől, mivel ellenkező esetben a rendelet által kitűzött cél, vagyis az, hogy az ilyen gazdasági szereplők a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán versenyezzenek a hivatalos márkakereskedőkkel és javítókkal, elvesztené hatékony érvényesülését.

44

A fenti indokok összességére tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2018/858 rendelet 63. cikkét – e rendelet (52) preambulumbekezdésével és az egyenlő bánásmód elvével összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy az „észszerű és arányos díjaknak” az e cikkben szereplő fogalma egyrészt arra kötelezi a járműgyártókat, hogy vegyék figyelembe azt a kereskedelmi tevékenységet, amelynek keretében a különböző független gazdasági szereplők a járműjavítási és ‑karbantartási információkat használják, másrészt pedig lehetővé teszi számukra, hogy olyan díjakat számítsanak fel, amelyek meghaladják azokat a költségeket, amelyek e rendelet értelmében a járműgyártók által az e gazdasági szereplőknek kötelezően biztosítandó említett információkhoz való hozzáférésből erednek, feltéve hogy ezeknek a díjaknak nincs visszatartó hatásuk e gazdasági szereplőkre.

45

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott: