1

2003. február 12‑én a Pianegonda Srl Società Unipersonale, a Deenz Holding Ltd beavatkozó fél jogelődje, a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) alapján közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO).

2

A lajstromoztatni kért és a jelen ügyben vitatott közösségi formatervezési minta az alábbi nézetekből került ábrázolásra:

3

A vitatott formatervezési minta egy hosszúkás szív alakú függőből áll, amelynek elülső oldalának jobb oldalára a „pianegonda” szó van nagybetűkkel rávésve, és szintén az elülső oldalán látható egy furat is, amely lehetővé teszi a függő nyakláncra vagy láncra való felakasztását. Ezenfelül, a szívet alkotó két lemez úgy van egymáshoz erősítve, hogy közöttük hagytak egy kis rést, amelybe szintén be lehet fűzni egy nyakláncot vagy láncot.

4

A termékek, amelyekre a vitatott formatervezési mintát alkalmazni kívánták, az ipari minták nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló, 1968. október 8‑i Locarnói Megállapodás 11.01. osztályába tartoznak, és a következő leírásnak felelnek meg: „Függők (ékszeráruk)”.

5

A vitatott formatervezési mintát 2003. április 1‑jén 2100–0001. számon közösségi formatervezési mintaként lajstromozták, és a Közösségi Formatervezésiminta‑oltalmi Közlöny ugyanaznapi, 2003/01. számában tették közzé.

6

2007. február 20‑án a vitatott formatervezési minta tulajdonjogát átruházták A‑ra.

7

2017. március 14‑én a felperes, a 4B Company Srl a 6/2002 rendelet 52. cikke alapján a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelmet nyújtott be.

8

A megsemmisítési kérelem alátámasztásaként a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése e) pontjára hivatkoztak.

9

A megsemmisítési kérelem a PIANEGONDA európai uniós szóvédjegynek a vitatott formatervezési mintán való használatán alapult, amely védjegynek a felperes a jogosultja, és amelyet 2000. november 29‑én 1417625. számon lajstromoztak, többek között a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 14. osztályba tartozó áruk vonatkozásában, amelyek magukban foglalják az ékszereket is.

10

2017. augusztus 21‑én a megsemmisítési eljárás keretében A, elismerve, hogy ő a vitatott formatervezési minta jogosultja, a 6/2002 rendelet 25. cikke (6) bekezdésének és a 6/2002 rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. október 21‑i 2245/2002/EK bizottsági rendelet (HL 2002. L 341., 28. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 31. kötet, 14. o.) 18. cikkének megfelelően kérte ez utóbbi formatervezési minta oltalmának változtatással – a PIANEGONDA szóvédjegynek megfelelő szó rávésett felirata nélkül – történő fenntartását.

11

2017. november 17‑én a felperes benyújtotta észrevételeit, amelyekben ellenezte a formatervezési minta oltalmának változtatással történő fenntartását, azzal az indokkal, hogy szerinte a védjegy levétele nem teszi lehetővé a formatervezési minta azonosságának megőrzését.

12

2018. június 8‑án a vitatott formatervezési minta tulajdonjogát átruházták a beavatkozó félre.

13

2018. október 15‑én a megsemmisítési osztály elutasította a vitatott formatervezési minta oltalmának változtatással történő fenntartására irányuló kérelmet, és helyt adott a megsemmisítési kérelemnek, a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján teljes egészében megsemmisítve a vitatott formatervezési minta oltalmát.

14

2018. december 13‑án a beavatkozó fél fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a 6/2002 rendelet 55–60. cikke alapján a megsemmisítési osztály határozata ellen. E határozat hatályon kívül helyezését és azt kérte, hogy adjanak helyt a vitatott formatervezési minta oltalmának változtatással – a PIANEGONDA szóvédjegyet nem tartalmazó formában – történő fenntartására irányuló kérelmének.

15

2020. március 19‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte a megsemmisítési osztály határozatát, megsemmisítette a vitatott formatervezési minta oltalmát abban a részében, amelyben az a PIANEGONDA szóvédjegyet használta, és helyt adott a vitatott formatervezési minta oltalmának változtatással történő fenntartására irányuló kérelemnek, elrendelve annak lajstromba való bejegyzését és a Közösségi Formatervezésiminta‑oltalmi Közlönyben való közzétételét.

16

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

17

Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:

18

A beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:

19

A Törvényszék eljárási szabályzatának 129. cikke értelmében, a Törvényszék hivatalból, az előadó bíró javaslatára, a felperes és az alperes meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e.

20

Így a Törvényszéknek adott esetben hivatalból kell vizsgálnia azt a kérdést, hogy fennáll‑e a felperes eljáráshoz fűződő érdeke (lásd ebben az értelemben: 2014. október 8‑iFuchs kontra OHIM – Les Complices [Körben lévő csillag] ítélet, T‑342/12, EU:T:2014:858, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), ugyanakkor lehetőséget biztosítva a feleknek arra, hogy e tekintetben kifejthessék álláspontjukat.

21

A jelen ügyben, mivel a felek előterjesztették észrevételeiket a felperes eljáráshoz fűződő érdekével kapcsolatos elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatban, a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 129. cikke alapján hoz határozatot.

22

A Törvényszék kérdésére válaszolva a felperes előadta, hogy érdeke fűződik ahhoz, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezzék, ugyanis ő kifogásolta a vitatott formatervezési minta oltalmának változtatással történő fenntartására irányuló kérelmet, és a megtámadott határozat nem adott helyt ennek a kifogásnak. Ezenkívül a vitatott formatervezési minta a módosított formájában nem felel meg a jogalkotó által előírt feltételeknek, mivel szerinte a PIANEGONDA védjegy feliratának levétele elveszi az említett formatervezési minta egyéni jellegét. Egyébiránt a vitatott formatervezési minta a módosított formájában összetéveszthető a PIANEGONDA védjeggyel, mivel az kezdettől fogva az említett formatervezési minta által ábrázolt „szív” formájához kapcsolódott.

23

A beavatkozó fél lényegében azt állítja, hogy a felperesnek már nem fűződik érdeke az eljáráshoz, mivel a PIANEGONDA védjegy jogosultjaként az ő érdekeit nem sérti a vitatott formatervezési minta módosított változata, amely már nem tartalmazza az említett védjegyet.

24

Az EUIPO arra hivatkozik, hogy mivel a felperes által hivatkozott megsemmisítési ok a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési ok volt, méghozzá azért, mert a PIANEGONDA védjegy szerepelt a vitatott formatervezési mintán, a felperes kérelmének már teljes egészében helyt adott a megsemmisítési osztály határozata, amelyet e tekintetben a fellebbezési tanács előtti eljárásban nem támadtak meg.

25

A Törvényszék úgy véli, hogy először a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszer felépítését kell megvizsgálni, majd ennek alapján azt a kérdést, hogy fennáll‑e a felperes eljáráshoz fűződő érdeke a jelen ügyben.

26

A jelen jogvita keretében a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszer egyes elemeire kell összpontosítani, nevezetesen egyrészt a közösségi formatervezési minta lajstromozására, másrészt a közösségi formatervezésiminta‑oltalomnak az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő megsemmisítésére, illetve az oltalomnak az e rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti változtatással történő fenntartására.

27

A 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.”

28

A 6/2002 rendelet 5. és 6. cikke meghatározza a 4. cikk (1) bekezdésében megjelölt két feltételt, azaz a formatervezési minta új és egyéni jellegének mibenlétét.

29

A rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

30

A 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a közösségi formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően.

31

Ezenkívül a 6/2002 rendelet 25. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A közösségi formatervezésiminta‑oltalmat csak a következő okokból lehet megsemmisíteni:

[…]

b) ha a minta nem felel meg a 4–9. cikkekben foglalt követelményeknek;

[…]

[…]

(3)   Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.

[…]”

32

Egyébiránt hangsúlyozni kell, hogy a 6/2002 rendelet 48. cikke értelmében az EUIPO‑nak lajstromoznia kell a közösségi formatervezési mintát, amennyiben az e rendelet 45. cikkében előírt vizsgálatot követően megállapítja, hogy a lajstromozás iránti kérelem megfelel a bejelentés alaki követelményeinek, és az ilyen kérelmet ugyanezen rendelet 47. cikke alapján nem utasították el. Az említett 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően az EUIPO elutasítja a lajstromozás iránti kérelmet, ha megállapítja, hogy az érintett formatervezési minta nem felel meg a formatervezési minta ugyanezen rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt meghatározásának, azaz ha a terméknek vagy a termék egy részének olyan külső megjelenéséből áll, amelyet magának a terméknek a jellemzői eredményeznek, vagy ha az említett formatervezési minta a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

33

Ráadásul a 6/2002 rendelet (18) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalmi lajstromba be kell jegyezni minden olyan bejelentést, amely megfelel az alaki követelményeknek, és amelynek a bejelentési napját elismerték. E pontosítások szerint tehát a lajstromozási rendszer nem az annak – lajstromozást megelőző – meghatározására irányuló vizsgálaton alapul, hogy a formatervezési minta teljesíti‑e az oltalom megszerzéséhez szükséges feltételeket, amely rendszer lehetővé teszi a bejelentő által teljesítendő, lajstromozásra vonatkozó részletes szabályok és egyéb eljárási cselekmények minimálisra való csökkentését.

34

A 6/2002 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésére figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv kérheti [az EUIPO‑tól] a lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítését”.

35

A fenti megfontolásokból az következik, hogy a közösségi formatervezési minták lajstromozására vonatkozóan a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszer azon az elven alapul, hogy minden olyan bejelentést, amely megfelel az alaki követelményeknek, bejegyeznek a közösségi formatervezésiminta‑oltalmi lajstromba. Ezen elv folyománya, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalmat csak valamely már lajstromozott közösségi formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelem alapján lehet megsemmisíteni, többek között olyan esetben – bármely személy kérelmére – ha az nem felel meg az említett rendelet 4–9. cikkében foglalt feltételeknek, vagy pedig olyan esetben, ha a mintában korábbi, megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, e megjelölés jogosultjának kérelmére.

36

Amint arra a fenti 31. pontban emlékeztettünk, a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a közösségi formatervezésiminta‑oltalmat meg kell semmisíteni, ha a formatervezési mintában egy korábbi megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és a jogosult az Európai Unió vagy az érintett tagállam e megjelölésre vonatkozó jogszabályai alapján megtilthatja e használatot. A 6/2002 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése pontosítja, hogy az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési okra kizárólag a korábbi megkülönböztetésre alkalmas megjelölés bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.

37

A 6/2002 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerint a lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalomnak a 25. cikk (1) bekezdésének b), e), f) vagy g) pontja alapján történő megsemmisítése esetén a mintaoltalom változtatással fenntartható, ha a minta ebben a formában megfelel az oltalmazhatóság feltételeinek, és azonossága megőrizhető. A mintaoltalom „változtatással történő fenntartásán” többek között a lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultjának lemondó nyilatkozattal történő lajstromozását, illetve az EUIPO‑nak a lajstromozott közösségi formatervezési minta oltalmának részleges megsemmisítését kimondó határozatának a lajstromba történő bejegyzését is érteni kell.

38

A 2245/2002 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében a változtatással fenntartott formatervezési mintát ebben a formában kell bejegyezni a lajstromba, illetve azt közzétenni a Közösségi Formatervezésiminta‑oltalmi Közlönyben a jogosult részleges lemondását, illetve azt követően, hogy az EUIPO‑nak a formatervezési minta oltalmának megsemmisítését kimondó határozatát bejegyezték a lajstromba.

39

Így meg kell állapítani, hogy a 6/2002 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése annyiban, hogy az az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti megsemmisítési kérelem tárgyát képező formatervezési minta oltalmának fenntartását részesíti előnyben, e formatervezési minta jogosultja érdekeinek védelmére irányul. Hasonlóképpen, mivel az ilyen fenntartás feltétele a kérdéses formatervezési minta oltalmának az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti megsemmisítését követő részleges lemondás, az említett (6) bekezdés azon megjelölés jogosultja érdekeinek védelmére is irányul, amelynek a használata a formatervezési minta oltalma eredeti formájának megsemmisítéséhez vezetett. Egyébként maga az a tény, hogy a kérdéses formatervezési minta módosított formában történő lajstromozásának lehetőségéről, mint a minta oltalmának teljes egészében való megsemmisítése helyett alkalmazott alternatív megoldásról rendelkeztek, a megállapított szankció enyhítésének minősül, amelynek célja az arányosság biztosítása.

40

Másként fogalmazva, amint azt a fellebbezési tanács helyesen megállapította, a 6/2002 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése a szabálytalan elem eltávolítása révén lehetővé teszi a közösségi formatervezési minta oltalmának fenntartását.

41

A fenti megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni azt, hogy a felperesnek, aki a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítését a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján kérte, érdeke fűződik‑e a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséhez.

42

Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a valamely természetes vagy jogi személy által indított hatályon kívül helyezés iránti kereset csak abban az esetben elfogadható, ha e személynek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus hatályon kívül helyezéséhez, ami azt feltételezi, hogy a megtámadott jogi aktus hatályon kívül helyezése önmagában jogi következményekkel járhat, és hogy a kereset ezáltal – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat (lásd: 2009. december 10‑iAntwerpse Bouwwerken kontra Bizottság ítélet, T‑195/08, EU:T:2009:491, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43

A jelen ügyben a felperes, a PIANEGONDA szóvédjegy jogosultja egyrészt a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítését kérte a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési okra való hivatkozással, amiatt, hogy az említett formatervezési mintában az említett védjegyet használták.

44

Meg kell tehát állapítani, hogy megsemmisítési kérelmében a felperes nem hivatkozott arra, hogy a vitatott formatervezési minta nem felelt meg a 6/2002 rendelet 5. és 6. cikkében meghatározott két feltételnek, nevezetesen a formatervezési minta újdonságára, illetve egyéni jellegére vonatkozó feltételnek, még akkor sem, ha ezen az alapon a 6/2002 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése értelmében bármely természetes vagy jogi személy kérheti a közösségi formatervezési minta oltalmának megsemmisítését.

45

Másrészt, amint arra a fenti 10. pontban rámutattunk, A, a beavatkozó fél jogelődje, aki a vitatott formatervezési minta jogosultja volt, a 6/2002 rendelet 25. cikke (6) bekezdésének és a 2245/2002 rendelet 18. cikkének megfelelően kérte ez utóbbi oltalmának változtatással – a PIANEGONDA szóvédjegy vésett felirata nélkül – történő fenntartását.

46

Ennélfogva a megsemmisítési osztály két kérelemről határozott, nevezetesen a felperes által benyújtott megsemmisítési kérelemről, amelynek helyt adott, és az időközben A jogutódjává vált beavatkozó fél kérelméről, amelyet elutasított.

47

Amikor ugyanis a felperes által benyújtott megsemmisítési kérelemről határozott, a megsemmisítési osztálynak arról a kérdésről is határoznia kellett, hogy használtak‑e korábbi megjelölést a vitatott formatervezési mintában, és hogy a szóban forgó megjelölés jogosultjának joga volt‑e megtiltani e használatot.

48

A megsemmisítési osztály a fenti 13. pontban említett, 2018. október 15‑i határozatában megállapította, hogy a vitatott formatervezési mintában megtalálható korábbi PIANEGONDA európai uniós szóvédjegy valóban létezik, és olyan árukat jelöl, amelyekre a vitatott formatervezési mintát is szánták, és ennélfogva a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján megsemmisítette az említett formatervezési minta oltalmát.

49

Ebből a szempontból a megsemmisítési osztály teljesítette a felperes kérését, aki kizárólag a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítését kérte a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján.

50

Ugyanakkor a megsemmisítési osztály a beavatkozó fél, azaz a vitatott formatervezési minta jogosultja által a 6/2002 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alapján benyújtott kérelemről is határozott, amely arra irányult, hogy az említett formatervezési minta oltalmát változtatással – a PIANEGONDA szóvédjegynek megfelelő szó vésett felirata nélkül – tartsák fenn. A megsemmisítési osztály elutasította ezt a kérelmet, természetesen azt követően, hogy előbb lehetőséget biztosított a felperesnek mint az említett korábbi védjegy jogosultjának arra, hogy észrevételeket nyújtson be.

51

Ennélfogva, amikor a megsemmisítési osztály elutasította a vitatott formatervezési minta változtatással történő bejegyzését, azt a jogosultjának arra irányuló kérelmére adott válaszként tette, hogy tartsák fenn az említett minta oltalmát, azt követően, hogy az említett jogosult részleges lemondó nyilatkozatot tett.

52

A megsemmisítési osztály határozatának ezen, a vitatott formatervezési minta módosított formában való bejegyzését elutasító része tehát nem tekinthető a felperes kérelmének helyt adó határozatnak, még akkor sem, ha észrevételeiben a felperes a vitatott formatervezési minta oltalmának változtatással történő fenntartásával szemben foglalt állást amiatt, hogy az említett módosított formatervezési minta állítólag nem volt új és egyéni jellegű.

53

E körülményekre tekintettel a megsemmisítési osztály határozata ellen kizárólag az a fél, vagyis a beavatkozó fél élhetett fellebbezéssel, akinek a kérelmeinek nem adtak helyt.

54

Mindebből először is az következik, hogy a felperes, akinek a kérelmeinek a megsemmisítési osztály helyt adott, és aki nem vitatta annak határozatát, kizárólag annyiban hivatkozhat a fellebbezési tanács határozatának hatályon kívül helyezéséhez fűződő érdekre, amennyiben ez utóbbi vitatta volna azokat a kérelmeit, amelyeknek a megsemmisítési osztály helyt adott.

55

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár a megtámadott határozat hatályon kívül helyezte a megsemmisítési osztály határozatát, a megtámadott határozat rendelkező részének 2. pontja ugyanakkor megismétli a megsemmisítési osztály határozatának rendelkező részének azon részét, amelyben az megsemmisíti a vitatott formatervezési minta oltalmát a korábbi PIANEGONDA védjegyet használó részében.

56

Ennélfogva a felperesnek a megsemmisítési eljárás alapjául szolgáló azon kérelmének, amely a vitatott formatervezési minta oltalmának a PIANEGONDA korábbi védjegy használata miatti megsemmisítésére irányult, a megtámadott határozat ugyancsak helyt adott.

57

Így a megsemmisítési kérelmet illetően mind a megtámadott határozat, mind a megsemmisítési osztály határozata eleget tett a felperes kérésének. A megtámadott határozat hatályon kívül helyezése tehát nem járhat a felperes javát szolgáló jogkövetkezményekkel, mivel a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjára alapított megsemmisítési kérelme keretében előterjesztett kérelmeinek a fellebbezési tanács is teljes mértékben helyt adott.

58

Ennélfogva a Törvényszékhez benyújtott, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése iránti jelen kereset, amely a fellebbezési tanács által hozott határozat hatályon kívül helyezésére irányul, a felperes számára – eredményét tekintve – semmilyen előnnyel nem járhat.

59

Másodszor, ha a felperes a keresete keretében nem vitathatja a megtámadott határozat azon részét, amely lényegében helyt adott a kérelmeinek, akkor nem kérheti a megtámadott határozat azon részének megsemmisítését sem, amely helyt adott a vitatott formatervezési minta jogosultja által benyújtott, a minta oltalmának változtatással történő fenntartása iránti kérelemnek.

60

Egy ilyen lehetőség elismerése ugyanis lehetővé tenné a felperes számára, hogy beavatkozhasson az eljárásnak a vitatott formatervezési minta jogosultjának kérelmével kapcsolatos részébe, mégpedig a felperes által kezdeményezett eljárás kereteit túllépve, amely a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontján alapuló megsemmisítési kérelemmel volt kapcsolatos.

61

Harmadszor, keresete keretében a felperes a 6/2002 rendelet 25. cikke (6) bekezdésének megsértésére hivatkozik, miközben a megsemmisítési kérelme ugyanezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontján alapult. Így a jelen keresettel a felperes a megsemmisítési kérelem tárgyának, valamint az annak alátámasztására hivatkozott indokoknak a módosítására törekszik.

62

Márpedig, amint az a fenti 30–34. pontban említett eljárásból kiderül, ahhoz, hogy a vitatott formatervezési minta oltalmának az egyéni jelleg hiánya miatti megsemmisítését kérje, a felperesnek megsemmisítés iránti kérelmet kellene benyújtania az EUIPO megsemmisítési osztályához, amely hatáskörrel rendelkezik az ilyen kérelem megalapozottságának elbírálására. A megsemmisítési kérelem alapján ugyanis a megsemmisítési osztály feladata, hogy döntsön a lajstromozott formatervezési minta oltalmának az újdonság vagy az egyéni jelleg hiánya vagy bármely más megsemmisítési ok miatti megsemmisítéséről.

63

A fenti megfontolásokból következik, hogy a felperesnek nem fűződik érdeke a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséhez.

64

E következtetést nem dönthetik meg a felperes által előadott érvek.

65

Az a tény ugyanis, hogy fennáll az összetévesztés veszélye a vitatott formatervezési minta módosított változata és a PIANEGONDA védjegy között, még ha azt bizonyítottnak is vesszük, nem releváns a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjára alapított megsemmisítési kérelem szempontjából.

66

Egyébiránt a felperes által hivatkozott különböző körülmények nem tartoznak az általa benyújtott, említett megsemmisítési kérelem tárgyához. Az a tény, hogy a felperes azt szerette volna elérni, hogy a formatervezési minta oltalmát teljes egészében semmisítsék meg, többek között a beavatkozó féllel fennálló nézeteltérései miatt, ami nem képezi tárgyát a megtámadott határozat elfogadásához vezető eljárásnak, nem minősülhet tényleges és jelenleg is fennálló érdeknek, amelynek alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését el lehetne érni.

67

A fenti megfontolásokra tekintettel a jelen keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

68

Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

69

Mivel a felperes pervesztes lett, az EUIPO és a beavatkozó fél kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)

a következőképpen határozott: