—

E tekintetben a felperes nyilvánvaló értékelési hibára, valamint a Bizottság vizsgálatának hiányosságára hivatkozik, amennyiben utóbbi arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy új MNO piacra lépése önmagában elegendő az összefonódás horizontális hatásaiból eredő problémák megoldásához, anélkül hogy figyelembe vette volna azokat a tényezőket, amelyek meghatározták a H3G piacra lépésének sikerét. Különösen, a Bizottság már az M.7758. sz. ügyben sem törekedett annak ellenőrzésére, hogy az új MNO rendelkezik-e (akár a kiskereskedelmi, akár a nagykereskedelmi piacon) operatív kapacitással, gazdasági feltételekkel és olyan ösztönzőkkel, amelyek összességükben legalább egyenértékűek azokkal, amelyekben a H3G részesül, amely utóbbi az első években egy gyorsan növekvő piacon működött. Továbbá a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie azon végződtetési díjak asszimetriájával a versenydinamikára gyakorolt hatást, amelyekben a H3G részesült, és ez jelentősen előnyben részesítette a többi MNO-hoz képest.

—

E tekintetben a felperes a kötelezettségvállalás-csomaggal kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibára hivatkozik. Különösen, az összefonódás előtt a H3G esetében a frekvenciák kiosztásával való összehasonlítás önmagában komoly kétségeket vet fel a végleges kötelezettségvállalásokban előírt kiosztás elégséges jellegét illetően. Továbbá a Bizottság jövőbeli és bizonytalan eseményekre támaszkodott, például az új MNO jövőbeli közbeszerzésekben való részvételére, ráadásul anélkül, hogy figyelembe vette volna az azonnali megújításhoz kapcsolódó magas költségeket és az átruházott frekvenciák újrakiosztását (refarming). A Bizottság beleegyezett nem megfelelő számú oldalak átruházásába azzal, hogy megbízott a Tower Companies társaságokkal fennálló bizonytalan megállapodásokban. Végül a bejelentő felekkel kötött átmeneti megállapodás, amelynek szerkezete a teljesítményen alapul, jelentősen csökkenti az ösztönzést.

—

A felperes kiemeli a vizsgálat abban megnyilvánuló hiányosságát, hogy az összefonódással és a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos elemzés azon a téves előfeltevésen alapul, hogy az ár az egyetlen jelentős versenytényező a releváns piacon. A Bizottság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a hálózatok minősége és lefedettsége hasonló jelentőséggel bír, és a Bizottságnak nem kellett volna a keveset költők kategóriájába tartozó felhasználókat magában foglaló nagyon részleges mintát előnyben részesítő statisztikai elemzésre szorítkoznia. Továbbá a Bizottság nem vette figyelembe a konvergencia távlati jelentőségét, amely döntő jelentőségű egy új piacra lépő számára, amelynek a piacon már jelenlévő gazdasági szereplőhöz (például a H3G) képest további mozgatóerőre van szüksége. A konvergenciával kapcsolatos igény teljesítésére képes, részesedést szerző személy kiválasztása a kötelezettségvállalások időben jelentősebb hatékonyságát és tartósságát biztosítaná.

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy jóllehet a Bizottság egyfelől elismerte, hogy az úgynevezett market repair volt az összefonódás célja, másfelől nem folytatott le semmilyen elemzést a felek által az összefonódás révén megvalósítani kívánt versenyellenes összehangolás tárgyában. Az új határozat tehát a vizsgálat ilyen súlyos hiányosságában szenved.

—

A felperes a kötelezettségvállalásoknak a kiskereskedelmi piacon az összehangolt hatásokkal kapcsolatos aggályok eloszlatására való alkalmasságával kapcsolatos téves értékelést kifogásolja. Ahhoz, hogy ténylegesen agresszívan lehessen fellépni, és hogy „meg lehessen törni” az összejátszáson alapuló egyensúlyt, az új piacra lépőnek valóban a többi MNO-tól függetlenül kellene eljárnia. Mindazonáltal az erőforrások rendelkezésre bocsátása érdekében előre kiválasztott megfogalmazás (roamingmegállapodások és nemzeti MOCN) az új MNO és a Joint Venture között egy erős függőséget hoz létre egy hosszabb időszakot illetően, mint azt mutatják a frekvenciák odaítélése érdekében Olaszországban legutóbb lefolytatott árverések eredményei, általánosabban pedig az összes MNO üzletpolitikái. A határozat továbbá a roamingszerződések/nemzeti MOCN EUMSZ 101. cikkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos érdemi vizsgálat hiányán alapul.

—

A felperes e tekintetben különösen arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibát követett el a kontrafaktuális forgatókönyv összeállítását illetően, valamint annak megállapításával, hogy az Iliad az ilyen jellegű intézkedés hiánya, valamint e gazdasági szereplő Franciaországban szerzett tapasztalata ellenére is ösztönözve lesz arra, hogy ilyen szolgáltatásokat kínáljon. Épp ellenkezőleg, a kötelezettségvállalások arra ösztönzik az új MNO-t, hogy kizárólag az Market Virtual Network Operator ügyfeleit célozza és szerezze meg.

—

A felperes e tekintetben a rendelet 2. és 8. cikkének megsértésére (értékelési hiba) és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére (a vizsgálat hiányossága) hivatkozik, amennyiben a Bizottság az Iliadot alkalmas részesedést szerzőként fogadta el, anélkül hogy figyelembe vette volna a saját jellegzetességgel rendelkező gazdasági szereplő piacra lépésére vonatkozó kötelezettségvállalások hatékonyságával kapcsolatos kockázatokat, továbbá amennyiben nem írt elő a kötelezettségvállalásokban megfelelő garanciákat, különösen a hálózatok minőségét/lefedettségét illetően.

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság már a 2016. évi határozatban maga is jelezte, hogy az ügylet célja a market repair volt, anélkül azonban, hogy elemezte volna ennek minden következményét. Az újabb határozatban a Bizottság ismét elmulasztotta figyelembe venni ezt az alapvető körülményt, és nem folytatott le semmilyen elemzést az újabb ügylet céljaival kapcsolatban, az eredeti ügylet céljának megvalósítása tekintetében sem. Ezenkívül a Bizottság – ellentétben a saját döntéshozatali gyakorlatával és az ítélkezési gyakorlattal – elmulasztotta értékelni a VEON együttdöntési jogköréhez kapcsolódó piaci versenykényszer megszűnéséből közvetlenül eredő hatásokat.

—

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a Bizottság ténylegesen úgy ítélte meg, hogy a releváns piacon nem következtek be jelentős változások azon időponthoz képest, amikor az M.7758. sz. ügyben elfogadta a 2016. évi határozatot, ráadásul anélkül, hogy erről megfelelő indokolással szolgált volna.