—

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke hatodik tanácsa által a T-161/17. sz. ügyben 2018. november 28-án hozott ítéletet.

—

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának a 2017. január 6-i, „az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről” szóló, módosított 2008. május 19-i és július 9-i európai parlamenti elnökségi 2009/C 159/01 határozat 68. cikke értelmében meghozott, 41 554 euró összegű követelést megállapító határozatát.

—

semmisítse meg a 2017. január 11-i 2017–22. számú terhelési értesítést, amely tájékoztatta a felperest arról, hogy a Főtitkár 2017. január 6-i határozata értelmében követelést állapítottak meg vele szemben, továbbá a parlamenti asszisztensek után jogalap nélkül kifizetett összegeknek az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak 68. cikke, valamint a költségvetési rendelet 78. cikke alapján történő visszaköveteléséről.

—

az Európai Parlamentet kötelezze valamennyi költség viselésére.

A –

Imperatív jogalap – Az uniós jog megsértése – Téves jogalkalmazás – Lényeges eljárási szabályok megsértése – A védelemhez való jogok megsértése

E jogalap a fellebbező személyes meghallgatásának hiányán és azon alapul, hogy a főtitkár nem továbbította az ügy iratait és különösen az OLAF jelentését.

A Törvényszék megsértette a fellebbező védelemhez való jogait, többek között az Unió Alapjogi Chartájára és az EJEE 6. cikkére tekintettel.

B –

Az uniós jog megsértése – Téves jogalkalmazás – A bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének megsértése – A tények téves jogi minősítése, a tények és bizonyítékok elferdítése

A Törvényszék elferdítette a felperes OLAF–nak küldött 2016. március 14-i levelének mellékletében benyújtott iratok értelmét.

Nem lehet azt állítani, hogy a „mesterséges” szerződések címén kifizetett összegeket nem az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályainak megfelelően használták fel. Nem áll fenn tehát e pénzösszegek céljával és jellegével való visszaélés, és a Parlamentnek nem keletkezett kára.

C –

Hatáskörrel való visszaélés – Fumus persecutionis

A Parlament főtitkára által a fellebbező sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetések, bizonyítékok visszatartása, tisztességtelenség és a védelemhez való jogok megsértése a Törvényszék szemében olyan „objektív, releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények[nek minősül és kellett minősülnie], amelyeket kizárólag vagy legalábbis elsősorban olyan céltól eltérő cél elérése érdekében fogadták el, amelyre a szóban forgó jogkört biztosították, vagy az ügy körülményeinek kezelésére a Szerződés által kifejezetten előírt eljárás megkerülése érdekében fogadták el”, és a fellebbező sérelmére megvalósított fumus persecutionisra világítanak rá.