This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62019CJ0637
Judgment of the Court (Fifth Chamber) of 28 October 2020.#BY v CX.#Request for a preliminary ruling from the Svea Hovrätt – Patent- och marknadsöverdomstolen.#Reference for a preliminary ruling – Copyright and related rights – Directive 2001/29/EC – Information society – Harmonisation of certain aspects of copyright and related rights – Article 3(1) – Communication to the public – Notion of ‘public’ – Transmission by electronic means to a court of a protected work as evidence in court proceedings.#Case C-637/19.
A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2020. október 28.
BY kontra CX.
A Svea Hovrätt (Svédország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – A »nyilvánosság« fogalma – Védelem alatt álló műnek bírósági eljárás keretében felhasználandó bizonyítékként elektronikus úton bírósághoz történő benyújtása.
C-637/19. sz. ügy.
A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2020. október 28.
BY kontra CX.
A Svea Hovrätt (Svédország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – A »nyilvánosság« fogalma – Védelem alatt álló műnek bírósági eljárás keretében felhasználandó bizonyítékként elektronikus úton bírósághoz történő benyújtása.
C-637/19. sz. ügy.
Court reports – general – 'Information on unpublished decisions' section
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2020:863
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2020. október 28. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29/EK irányelv – Információs társadalom – A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – A 3. cikk (1) bekezdése – Nyilvánossághoz közvetítés – A »nyilvánosság« fogalma – Védelem alatt álló műnek bírósági eljárás keretében felhasználandó bizonyítékként elektronikus úton bírósághoz történő benyújtása”
A C‑637/19. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Svea hovrätt – Patent‑ och marknadsöverdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróságként eljáró stockholmi fellebbviteli bíróság, Svédország) a Bírósághoz 2019. augusztus 27‑én érkezett, 2019. augusztus 20‑i határozatával terjesztett elő a
BY
és
CX
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: E. Regan tanácselnök, M. Ilešič (előadó), Juhász E., C. Lycourgos és I. Jarukaitis bírák,
főtanácsnok: G. Hogan,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– |
a svéd kormány képviseletében C. Meyer‑Seitz és H. Eklinder, meghatalmazotti minőségben, |
– |
az Európai Bizottság képviseletében K. Simonsson és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2020. szeptember 3‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.) 3. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik. |
2 |
E kérelmet az alapeljárás felperese – aki állítása szerint egy fényképhez fűződő szerzői jog jogosultja – és az alapeljárás alperese – e fénykép felhasználója – között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy az alapeljárás alperese egy, a közte és az alapeljárás felperese között polgári bíróság előtt folyamatban lévő eljárás keretében bizonyítékként benyújtotta az alapeljárás felperese honlapja említett fényképet tartalmazó oldalának másolatát. |
Jogi háttér
Az uniós jog
3 |
A 2001/29 irányelv (3), (9), (10) és (31) preambulumbekezdése kimondja:
|
4 |
Ezen irányelvnek „A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.” |
5 |
Az említett irányelvnek „A terjesztési jog” című 4. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő: „A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására.” |
6 |
Ugyanezen irányelv „Egyéb jogszabályi rendelkezések alkalmazása” című 9. cikke kimondja: „Ez az irányelv nem érinti a különösen a szabadalmi jogokra, a védjegyekre, a formatervezési és használati mintákra, a félvezető termékek topográfiájára, a tipográfiai jelekre, a feltételes hozzáférésre, a műsorközvetítő szolgáltatások kábelrendszereihez való hozzáférésre, a nemzeti kincsek védelmére, a törvényi letétbe helyezési követelményekre, a versenykorlátozó magatartással és a tisztességtelen versennyel kapcsolatos szabályokra, az üzleti titokra, a biztonságra, a titok‑ és az adatvédelemre és a magánélet védelmére, a közérdekű dokumentumokhoz való hozzáférésre, valamint a szerződési jogra vonatkozó rendelkezéseket.” |
A svéd jog
7 |
A lagen (1960:729) om upphovsrätt till litterära och konstnärliga verk (upphovsrättslagen) (az irodalmi és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogról szóló [1960:729] törvény, a továbbiakban: szerzői jogi törvény) 2. §‑a a következőképpen rendelkezik: „A szerzői jog az e törvényben rögzített korlátozásokkal magában foglalja a művel az eredeti vagy módosított formában, fordításban, más irodalmi, művészeti vagy műszaki formába történő átdolgozásban – többszörözés és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel útján – való rendelkezés kizárólagos jogát. A mű bármely közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy állandó, bármely módon és formában, részben vagy egészben megvalósított többszörözése többszörözésnek minősül. A mű nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét jelenti: 1. ha a művet a nyilvánossághoz közvetítik. A nyilvánossághoz közvetítésre akkor kerül sor, ha a művet vezetékes vagy vezeték nélküli módon a nyilvánosság számára más helyről teszik hozzáférhetővé, mint ahonnan a nyilvánosság e művet élvezheti. Ez magában foglalja az oly módon történő közvetítést is, amelynek esetén a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; […] 4. ha a mű egyes példányait eladásra, bérletbe vagy haszonkölcsönbe kínálják, vagy a nyilvánosság számára más módon terjesztik. Nyilvánossághoz közvetítésként vagy adott esetben nyilvános előadásként kezelendő a mű zárt körű, nagyszámú személy számára szakmai kontextusban történő közvetítése vagy előadása.” |
8 |
A szerzői jogi törvény 49a. §‑a előírja: „A fénykép szerzőjének kizárólagos joga van a fénykép többszörözéséhez és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéhez. Ez a jog attól függetlenül fennáll, hogy a művet eredeti vagy módosított formában használják‑e fel, valamint az alkalmazott módszertől függetlenül.” |
9 |
A tryckfrihetsförordningen (a sajtószabadságról szóló rendelet) szerint a véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralista tájékoztatásnak az előmozdítása magában foglalja azt, hogy mindenki jogosult a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférésre. E tekintetben e rendelet kimondja, hogy a bírósághoz bármely formában benyújtott eljárási irat nyilvános dokumentumnak minősül. Ebből következik, hogy – a bizalmas jellegű információk kivételével – bárki kérheti a bírósághoz benyújtott eljárási irathoz való hozzáférést. |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
10 |
Az alapeljárás felperese és alperese mindketten természetes személyek, akik egy‑egy honlapot működtetnek. |
11 |
Egy, a svéd polgári bíróságok előtti jogvitában az alapeljárás alperese bizonyítékként benyújtott az eljáró bírósághoz az alapeljárás felperesének honlapjáról származó egy oldalnyi, fényképet tartalmazó szöveg másolatát. |
12 |
Az alapeljárás felperese, aki azt állítja, hogy e fénykép tekintetében ő a szerzői jog jogosultja, azt kéri, hogy az alapeljárás alperesét kötelezzék arra, hogy fizessen a részére kártérítést a szerzői jogi törvény 2. §‑ában biztosított szerzői jog megsértése, valamint a fényképeket a szerzői jogi törvény 49a. §‑a alapján megillető különleges védelem megsértése miatt. Az alapeljárás alperese vitatja a kártérítési felelősséget. |
13 |
Az első fokon eljáró bíróság úgy ítélte meg, hogy az említett fénykép a szerzői jogi törvény 49a. §‑a alapján védelemben részesül. E bíróság megállapította, hogy mivel e fényképet eljárási iratként nyújtották be a bírósághoz, az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján bárki kérheti annak közlését. Az említett bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy az alapeljárás alperese megvalósította e fényképnek a szerzői jogi törvény értelmében vett nyilvánosan terjesztését. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy nem nyert bizonyítást, hogy az alapeljárás felperesét kár érte volna, következésképpen elutasította a kérelmét. |
14 |
Az alapeljárás felperese ezen ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a Svea hovrätt – Patent‑ och marknadsöverdomstolenhez (szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróságként eljáró stockholmi fellebbviteli bíróság, Svédország), azaz a kérdést előterjesztő bírósághoz. |
15 |
E bíróság előadja, hogy többek között arról a kérdésről kell határoznia, hogy e fénykép másolatának valamely bírósághoz eljárási iratként történő benyújtása a mű szerzői jog értelmében vett, engedély nélküli hozzáférhetővé tételének minősülhet‑e mint nyilvános terjesztés vagy nyilvánossághoz közvetítés, mivel a felek a jogvita e bíróság előtt folyamatban lévő szakaszában kifejtették, hogy a szóban forgó fényképet elektronikus levélben, elektronikus másolat formájában nyújtották be az eljáró bírósághoz. A nemzeti bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy egy bíróság a „nyilvánosság” fogalmába tartozónak tekinthető‑e. |
16 |
E tekintetben rámutat arra, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” és a „nyilvános terjesztés” fogalmának az uniós jogban való értelmezését illetően bizonytalanság áll fenn abban az esetben, amikor valamely védelem alatt álló művet eljárási iratként továbbítanak a bíróság részére, éspedig különösen azon kérdéssel kapcsolatban, hogy egyrészt valamely bíróság a „nyilvánosság” 2001/29 irányelv értelmében vett fogalma alá tartozónak tekinthető‑e, másrészt pedig, hogy a „nyilvánosság” kifejezés ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában ugyanazzal a jelentéssel bír‑e. |
17 |
Ezenkívül azt is meg kell vizsgálni, hogy egy eljárási iratnak a bírósághoz – akár „fizikai” dokumentum, akár e‑mailhez csatolt melléklet formájában – történő benyújtása, tekintettel arra, hogy az ilyen benyújtás mindkét esetben azonos hatással jár, és azonos célt szolgál, „nyilvánossághoz közvetítésnek” vagy „nyilvános terjesztésnek” minősül‑e. |
18 |
E körülmények között a Svea hovrätt – Patent‑ och marknadsöverdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróságként eljáró stockholmi fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
19 |
Elöljáróban rá kell mutatni arra, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó fényképet elektronikus levélben, elektronikus másolat formájában nyújtották be az eljáró bírósághoz. |
20 |
Márpedig az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy valamely műnek az annak anyagi példányainak terjesztésétől eltérő bármilyen nyilvánossághoz közvetítése nem a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő „nyilvános terjesztés” fogalma alá, hanem az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmába tartozik (lásd ebben az értelemben: 2019. december 19‑iNederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers ítélet, C‑263/18, EU:C:2019:1111, 45., 51. és 52. pont). |
21 |
E körülmények között meg kell állapítani, hogy kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelkezésben említett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma kiterjed arra az esetre is, ha védelem alatt álló művet magánszemélyek közötti bírósági eljárás keretében bizonyítékként nyújtanak be elektronikus úton valamely bírósághoz. |
22 |
E tekintetben a Bíróságnak a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata szerint a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma két együttes elemet ötvöz, nevezetesen a mű közvetítésének cselekményét és a mű nyilvánossághoz közvetítését (2016. május 31‑iReha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 37. pont; 2019. december 19‑iNederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers ítélet, C‑263/18, EU:C:2019:1111, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
23 |
Ezen ítélkezési gyakorlatból kitűnik továbbá először is az, hogy bármely olyan cselekmény, amellyel a felhasználó a magatartása következményeinek teljes ismeretében védelem alatt álló művekhez ad hozzáférést, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közvetítés cselekményének minősülhet (2017. június 14‑iStichting Brein ítélet, C‑610/15, EU:C:2017:456, 26. pont). |
24 |
Ez a helyzet akkor is, ha védelem alatt álló művet magánszemélyek közötti bírósági eljárás keretében bizonyítékként nyújtanak be elektronikus úton valamely bírósághoz. |
25 |
Másodszor, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma alá tartozásnak az a további feltétele, hogy ténylegesen sor kerüljön a védelem alatt álló művek nyilvánossághoz közvetítésére (2017. június 14‑iStichting Brein ítélet, C‑610/15, EU:C:2017:456, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
26 |
E tekintetben a „nyilvánosság” fogalma meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és ezenfelül viszonylag jelentős számú egyént foglal magában (2012. március 15‑iSCF‑ítélet, C‑135/10, EU:C:2012:140, 84. pont; 2016. május 31‑iReha Training ítélet, C‑117/15, EU:C:2016:379, 41. pont; 2017. november 29‑iVCAST‑ítélet, C‑265/16, EU:C:2017:913, 45. pont). |
27 |
A Bíróság a lehetséges címzettek számának „meghatározatlan” jellegét illetően hangsúlyozta, hogy valamely műnek általánosságban meghatározott személyek részére – tehát nem magáncsoporthoz tartozó, konkrét személyek számára – bármely alkalmas módon való észlelhetővé tételéről van szó (2012. március 15‑iSCF‑ítélet, C‑135/10, EU:C:2012:140, 85. pont; 2016. május 31‑iReha Training ítélet, C‑117/10, EU:C:2016:379, 42. pont). |
28 |
A jelen ügyben, amint arra a főtanácsnok az indítványának 42–44. pontjában lényegében rámutatott, úgy kell tekinteni, hogy az olyan közvetítés, mint amelyről az alapügyben szó van, a valamely bíróságon közszolgálati feladataikat ellátó személyek egyértelműen meghatározott és zárt csoportja, nem pedig meghatározatlan számú lehetséges címzett felé irányul. |
29 |
Így e közvetítés nem általánosságban meghatározott személyek, hanem bizonyos szakmai kör egyes meghatározott tagjai felé irányul. E körülmények között meg kell állapítani, hogy az, ha védelem alatt álló művet magánszemélyek közötti bírósági eljárás keretében bizonyítékként nyújtanak be elektronikus úton valamely bírósághoz, nem minősíthető a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítésnek” (lásd analógia útján: 2015. november 19‑iSBS Belgium ítélet, C‑325/14, EU:C:2015:764, 23. és 24. pont). |
30 |
E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a nemzeti jogban léteznek a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok. A hozzáférést kérelmező magánszemélyek számára ugyanis nem azon felhasználó biztosítja a hozzáférést, aki a művet a bírósághoz benyújtotta, hanem ez utóbbi bíróság, a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti jog által előírt kötelezettség és eljárás alapján, amelynek rendelkezéseit a 2001/29 irányelv nem érinti, amint azt ezen irányelv 9. cikke kifejezetten előírja. |
31 |
Rá kell mutatni arra, hogy amint a 2001/29 irányelv (3) és (31) preambulumbekezdéséből következik, a jelen ítélet 29. pontjában elfogadott értelmezés lehetővé teszi különösen az elektronikus környezetben a megfelelő egyensúly fenntartását a szerzői jogok és szomszédos jogok jogosultjainak a szellemi tulajdonjogaik – immár az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17. cikkének (2) bekezdésében biztosított – védelméhez fűződő érdeke, és a védelem alatt álló művek felhasználói érdekeinek és alapvető jogainak védelme, valamint a közérdek között (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑iPelham és társai ítélet, C‑476/17, EU:C:2019:624, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
32 |
Közelebbről a Bíróságnak már volt alkalma emlékeztetni arra, hogy sem a Charta 17. cikkének (2) bekezdéséből, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem következik, hogy az e rendelkezésben biztosított szellemi tulajdonjog érinthetetlen lenne, és ennélfogva abszolút jelleggel kellene biztosítani a védelmét, mivel e jogot a többi alapjoggal szemben kell mérlegelni (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑iPelham és társai ítélet, C‑476/17, EU:C:2019:624, 33. és 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), amelyek között szerepel a Charta 47. cikkében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jog. |
33 |
Márpedig e jogot komolyan veszélyeztetné, ha a jogosultnak lehetősége lenne arra, hogy tiltakozzon a bizonyítékok valamely bírósághoz való benyújtása ellen pusztán azon az alapon, hogy e bizonyítékok szerzői jogi védelem alatt álló teljesítményt tartalmaznak. |
34 |
A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” e rendelkezésben említett fogalma nem foglalja magában azt, ha védelem alatt álló művet magánszemélyek közötti bírósági eljárás keretében bizonyítékként nyújtanak be elektronikus úton valamely bírósághoz. |
A költségekről
35 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott: |
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „nyilvánossághoz közvetítés” e rendelkezésben említett fogalma nem foglalja magában azt, ha védelem alatt álló művet magánszemélyek közötti bírósági eljárás keretében bizonyítékként nyújtanak be elektronikus úton valamely bírósághoz. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: svéd.