–

a lett kormány képviseletében V. Soņeca és V. Kalniņa, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében kezdetben: E. Kalniņš, A. Caeiros, L. Ozola és M. Salyková, később: E. Kalniņš, L. Ozola és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2011. L 282., 1. o.) eredő változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 7407 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Valsts ieņēmumu dienests (adóhatóság, Lettország; a továbbiakban: VID) és a SIA „Hydro Energo” között a melegen hengerelt, rézből vagy rézötvözetből készült ingot tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), a vámegyüttműködési tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött megállapodás hozta létre. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a HR‑ről szóló egyezmény) hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal többek között arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és ‑alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Ugyanezen rendelkezés előírja továbbá, hogy a szerződő felek kötelesek alkalmazni a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosíthatják utóbbiak hatályát.

5

A WCO a HR‑ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR bizottsága által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.

6

A HR‑nek az e rendszer „Réz és ebből készült áruk” címet viselő 74. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzése előírja:

„1.–   Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések alatt a következőket kell érteni:

[…]

[…]

Ebbe az árucsoportba tartozik:

[…]”

7

A HR 7403 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése többek között kimondja:

„Ide tartozik azonban az öntött és zsugorított rúd, pálca, ingot, feltéve, hogy azokat előállítás után egyszerű lesorjázáson vagy revétlenítésen (a túlnyomórészt rézoxidból álló felületi réteg eltávolítása céljából) túlmenően nem munkálták meg vagy gyalulással, forgácsolással, köszörüléssel stb. lesorjázták, revétlenítették a lerakódások vagy más öntési hibák eltávolítása érdekében, vagy amelyeket az egyik felületen géppel megmunkáltak ellenőrzés (minőségi ellenőrzés) céljából.

A zsugorított réztermékeket rézporból, rézötvözet porból vagy más fémporral kevert rézporból nyerik sajtolás (tömörítés) és zsugorítás (a fémek olvadási pontja alatti sajátos hőmérsékletre történő hevítés) útján. A termékek zsugorított állapotban likacsosak és alacsony szilárdságúak, ezeket a hasznos sűrűség elérése érdekében hengerlik, sajtolják, kovácsolják stb. Ezek a hengerelt stb. termékek nem tartoznak ide (pl. 74.07, 74.09 vtsz.).

Ide tartoznak azok a rúdbugák és hengertuskók, amelyeknek a végeit kihegyezték vagy megmunkálták csupán azért, hogy megkönnyítsék a gépbe történő behelyezését abból a célból, hogy azokból húzott drótpálcát, csövet stb. készítsenek.

A fent említett feltételeknek megfelelő öntött lemez és rúd e vtsz. alá tartozhat az alábbiak szerint:

Mind a »kiömlést«, mind pedig a folyamatosan öntött rudat gyakran ugyanarra a célra használják, mint a hengerelt, húzott vagy nyújtott rudakat.”

8

A HR 7407 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése értelmében:

„[…]

A rudat az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés d) pontja, a profilokat az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (1) bekezdés e) pontja határozza meg.

Az e vtsz. alá tartozó termékeket rendszerint hengerléssel, sajtolással vagy húzással nyerik, de készülhetnek kovácsolással is (sajtolással vagy kalapálással). Megmunkálásuk befejezhető hideg húzással (ha szükséges, lágyítás után), kiegyengetéssel vagy más eljárással, amely a terméket pontosabbá teszi. További megmunkálások (pl. fúrás, lyukasztás, csavarás vagy peremezés) is megengedettek, ha ezáltal nem rendelkeznek más vtsz. alá tartozó áru vagy termék jellegével. Ide tartoznak az üreges profilok, beleértve az extrudálással előállított bordázott csöveket és csővezetékeket. Nem tartoznak azonban ide azok a csövek és csővezetékek, amelyekhez a bordázatot pl. hegesztéssel illesztették hozzá – általában 74.19 vtsz.

Az öntéssel (beleértve az úgynevezett »kiömlés«‑t és a folyamatosan öntött rudat is) vagy a zsugorítással készült rúd és pálca a 74.03 vtsz. alá tartozik, ha azt előállítás után a lesorjázáson vagy revétlenítésen túlmenően munkálták meg. Ezen túlmenően megmunkált rúd és pálca e vtsz. alá tartozik, ha a megmunkálás következtében nem rendelkezik más vtsz. alá tartozó áru vagy termék jellegével.

A rúdbugákat és hengertuskókat azonban, amelyeknek végeit csupán azért hegyezték ki vagy munkálták meg, hogy könnyítsék a gépbe történő behelyezésüket, például, hogy azokból huzal húzására alkalmas anyagot (huzal‑pálca) vagy csövet készítsenek, a 74.03 vtsz. alá kell osztályozni.”

9

Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza, amely a HR‑en alapul.

10

A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

11

Az alapügy tényállására, amint az a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, a KN‑nek az 1006/2011 rendeletből eredő 2012. évi változatát kell alkalmazni.

12

A KN bevezető rendelkezéseket magában foglaló első részében az általános szabályokat tartalmazó I. szakasznak „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályokról” címet viselő A. pontja többek között a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[…]

13

A KN „Vámtarifa” címet viselő második része magában foglalja többek között a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” címet viselő XV. áruosztályt.

14

Ezen áruosztály tartalmazza a „Rézből és ebből készült áruk” címet viselő 74. árucsoportot, amelynek 1. megjegyzése előírja:

„Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések alatt a következőket kell érteni:

[…]

[…]

15

A KN 74. árucsoportja alatt szerepel a 7403 vámtarifaszám, amelynek felépítése a következő:

16

Az említett árucsoport tartalmazza a 7407 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő:

17

2012 áprilisában a Hydro Energo a KN azon 74032100 vámtarifaalszáma alá tartozó melegen hengerelt sárgaréz lemezek szabad forgalomba bocsátását kérte, amely a réz‑cink alapötvözetre (sárgaréz) vonatkozik, és amely vámmentességet élvez.

18

A VID egy vámellenőrzést követően megállapította, hogy a Hydro Energo által bejelentett terméket nem a KN 74032100 vámtarifaalszám alá kell besorolni, mivel a 7403 vámtarifaszám kizárja a hengerelt termékeket, hanem a KN 74072110 vámtarifaalszám alá, amely a réz‑cink alapötvözetből (sárgaréz) készült rudakra vonatkozik, és amelyre 4,8%‑os vámmértéket kell alkalmazni. E megállapítás alapján a VID a 2014. szeptember 10‑én hozott határozatával e termék után vám megfizetésére kötelezte a Hydro Energót, és vele szemben késedelmi kamatot állapított meg.

19

A Hydro Energo által e határozattal szemben benyújtott kereset tárgyában eljáró Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság, Lettország) a 2017. április 13‑i ítéletével megsemmisítette az említett határozatot.

20

E bíróság először is megállapította, hogy az alapügyben szóban forgó termék a 7407 vámtarifaszám egyik alszáma alá sem sorolható be. Figyelembe véve ugyanis a lemezek metszősíkjában található nagy pórusokat, üregeket és repedéseket, az nem minősül készterméknek, keresztmetszete pedig az egész hosszában nem egyformán tömör anyag, ily módon az nem tekinthető a KN 74. árucsoportja értelmében vett rúdnak.

21

Az említett bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy az alapügyben szóban forgó terméket alkotó fém a réz‑ és cinktartalmára tekintettel a finomított réz, nem pedig a rézötvözet (sárgaréz) meghatározásának felel meg.

22

A VID ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Augstākā tiesához (legfelsőbb bíróság, Lettország).

23

A VID elöljáróban megjegyzi, hogy az a kérdés, hogy az alapügyben szóban forgó termék finomított fémből vagy rézötvözetből áll‑e, nem meghatározó annak a KN‑be történő besorolása szempontjából, mivel elsősorban azt kell meghatározni, hogy e termék a 7403 vámtarifaszám vagy a 7407 vámtarifaszám meghatározásának felel‑e meg. E célból csak az azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze.

24

Márpedig a VID azt állítja, hogy maga az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgó terméket melegen hengerelték, kizárja annak lehetőségét, hogy az a KN 7403 vámtarifaszámnak valamely alszáma alá kerüljön besorolásra.

25

Másfelől a VID álláspontja szerint – ellentétben az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) által megállapítottakkal – az a körülmény, hogy a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontja a „Rúd” tekintetében adott meghatározásban „[a keresztmetszet egész hosszában egyformán tömör anyagú]” követelményére utal, nem jelenti azt, hogy az érintett terméknek mindig ideális, hibától mentes alakkal kell rendelkeznie. Másfelől e meghatározás nem jelöli meg azokat az elfogadható változatokat, amelyek lehetővé tennék annak megállapítását, hogy valamely termék keresztmetszete négyszög alakú.

26

Végül, mind a „kiömlést”, mind a folyamatosan öntött rudat gyakran ugyanarra a célra használják, mint a hengerelt, húzott vagy nyújtott rudakat. Következésképpen az áru későbbi felhasználása nem döntő jelentőségű.

27

A Hídro Energo a maga részéről azt állítja, hogy az alapügyben szóban forgó termék nem tartozik a KN értelmében vett „rúd” fogalma alá, mivel a metszősíkjában látható nagyméretű pórusok, üregek és repedések miatt az nem tekinthető úgy, mint amelynek keresztmetszete egész hosszában egyformán tömör anyagú. Ezen túlmenően a téglalap alakban történő hengerelés egyetlen célja a könnyebb szállítás, és hogy a terméket ne használhassák az újraöntéstől eltérő célra. Márpedig a Hydro Energo szerint, amely e tekintetben a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontjának második bekezdésére hivatkozik, valamely terméknek a KN 7403 vámtarifaszám vagy 7407 vámtarifaszám alá történő besorolása nemcsak az áru alakjától és korábbi feldolgozásától, hanem a feldolgozás szintjétől és lehetséges használatától is függ. Következésképpen a Hydro Energo úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó terméket a KN 74032100 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

28

A kérdést előterjesztő bíróság szerint jóllehet az alapügyben szóban forgó termék kémiai összetétele olyan ténybeli elem, amelynek megállapítása a nemzeti bíróság feladata, a jelen ügyben annak van döntő jelentősége, hogy e termék a KN 74. árucsoportja értelmében vett rúdnak tekinthető‑e.

29

Márpedig, jóllehet kétségtelen, amint azt a VID megjegyzi, hogy az alapügyben szóban forgó termék egyes jellemzői megfelelnek azon jellemzőknek, amelyekkel egy rúdnak rendelkeznie kell, ami lehetővé teszi annak a KN 7407 vámtarifaszám alá történő besorolását, észszerű kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e termék keresztmetszete egész hosszában egyformán tömör anyagból áll‑e, amint azt a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontja megköveteli.

30

Jóllehet az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgó termék hengerelt, a HR magyarázó megjegyzései alapján kiegészítő indok lehet annak a KN 7407 vámtarifaszám alá történő besorolására, az említett magyarázó megjegyzések ugyanakkor nem elegendőek az azzal kapcsolatos kételyek eloszlatására, hogy e termék keresztmetszete egész hosszában egyformán tömör anyagból áll‑e.

31

E körülmények között az Augstākā tiesa (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [KN‑t], hogy a 7407 vámtarifaszám (rézrúd és ‑profil) alá tartozik az a téglalap alakú rézből vagy rézötvözetből készült ingot, amelynek vastagsága meghaladja a szélessége egytizedét, és amelyet melegen hengereltek, de keresztmetszetében szabálytalan pórusok, üregek és repedések vannak?”

32

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN 7407 vámtarifaszámot, hogy az magában foglalja a téglalap alakú, rézből vagy rézötvözetből készült ingotot, amelynek vastagsága meghaladja a szélessége egytizedét, és amelyet melegen hengereltek, ugyanakkor keresztmetszetében szabálytalan pórusok, üregek és repedések vannak.

33

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróságok számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbiak számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolják be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Mivel a nemzeti bíróságok mindenképpen kedvezőbb helyzetben vannak ennek elvégzéséhez, az ő feladatuk az alapügy tárgyát képező áruknak a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válasz elemeire tekintettel történő besorolása (lásd ebben az értelemben: 2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 33. és 34. pont; 2019. május 16‑iEstron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 67–69. pont; 2020. február 27‑iGardinia Home Decor végzés, C‑670/19, EU:C:2020:117, 35. pont).

34

Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják egyrészt, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, másrészt pedig, hogy az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni. Ezen túlmenően az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályainak, illetve árucsoportjainak a megjegyzései meghatározzák (lásd ebben az értelemben: 2016. március 3‑iCustoms Support Holland ítélet, C‑144/15, EU:C:2016:133, 26. és 27. pont; 2019. május 16‑iEstron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 50. és 51. pont; 2019. szeptember 5‑iTDK‑Lambda Germany ítélet, C‑559/18, EU:C:2019:667, 26. pont).

35

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik továbbá, hogy ha a besorolás kizárólag az érintett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges, ezen termék rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha az szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik – azzal a pontosítással, hogy elegendő az említett termék alapvető rendeltetésének figyelembevétele – és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (2020. február 27‑iGardinia Home Decor végzés, C‑670/19, EU:C:2020:117, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy annak ellenére, hogy a KN és a HR magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, azok a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd ebben az értelemben: 2017. október 19‑iLutz ítélet, C‑556/16, EU:C:2017:777, 40. pont; 2018. november 15‑iBaby Dan ítélet, C‑592/17, EU:C:2018:913, 55. pont; 2019. május 15‑iKorado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 35. pont). E tekintetben pontosítani kell, hogy a KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN‑alszámok részére tartja fenn (lásd ebben az értelemben: 2019. március 13‑iB. S. ítélet (A sör összetevői között szereplő maláta), C‑195/18, EU:C:2019:197, 10. pont; 2019. május 16‑iEstron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 44. pont).

37

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy az alapügyben szóban forgó ingot a KN 74. árucsoportja értelmében vett rúdnak minősül‑e, így az a KN „Rézrúd és ‑profil” címet viselő7407 vámtarifaszám alá sorolható.

38

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontja előírja, az említett árucsoport értelmében vett rúd többek között olyan hengerelt termékeket foglal magában, amelyek egyformán tömör anyagú, szál alakban kerülnek forgalomba, és amelyek keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap, beleértve a négyzetet, egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög.

39

Márpedig, amint arra a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hivatkozik, az „egyforma” anyagú keresztmetszetre vonatkozó követelmény az érintett termék formájára és keresztmetszetének méreteire utal, így a téglalap alakú, keresztmetszete minden pontján azonos méretű ingot megfelel e követelménynek.

40

Ami a „tömör” anyagú keresztmetszetre vonatkozó követelményt illeti, azt úgy kell értelmezni, hogy az csak az üreges termékeket zárja ki. A KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés h) pontjából ugyanis az következik, hogy az olyan üreges termék, amelynek keresztmetszete egész hosszában egységes, az említett árucsoport értelmében vett csőnek minősül.

41

Ily módon jóllehet a jelen esetben az alapügyben szóban forgó ingotban – amint arra a kérdést előterjesztő bíróság rámutatott – szabálytalan pórusok, üregek és repedések vannak, az ilyen belső hibák alapján ezen ingot nem minősül üreges terméknek, ily módon nem zárható ki, hogy az említett ingot, amelyet melegen hengereltek, a KN 74. árucsoportja értelmében vett rúdnak minősül, ebből következően pedig a KN „rézrúd[ra] és ‑profil[ra]” vonatkozó 7407 vámtarifaszáma alá tartozik.

42

Meg kell állapítani továbbá, hogy a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontja az említett árucsoport értelmében vett „rúd” fogalmának meghatározását illetően úgy rendelkezik, hogy a négyszögletes keresztmetszetű termék vastagsága meghaladja a szélessége egytizedét, ami az alapügyben szóban forgó ingot tekintetében teljesül.

43

Másfelől a HR‑nek a 7403 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéséből kitűnik, hogy a hengerelt termékek ki vannak zárva az említett vámtarifaszám alól, és azok például a HR 7407 vagy 7409 vámtarifaszám alá tartoznak, ami – amint azt maga a kérdést előterjesztő bíróság is jelzi – az alapügyben szóban forgóhoz hasonló ingot KN 7407 vámtarifaszám alá történő esetleges besorolásának kiegészítő indokát képezi.

44

Hasonlóképpen, a HR 7407 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése megerősíti azt az értelmezést, amely szerint az alapügyben szóban forgóhoz hasonló ingot a KN 7407 vámtarifaszám alá tartozhat.

45

Egyrészt ugyanis, jóllehet e magyarázó megjegyzés arra utal, hogy a rúdra vonatkozó meghatározást a HR 74. árucsoportjához tartozó 1. megjegyzés d) pontja tartalmazza, nem vitatott, hogy ez utóbbi megjegyzés szövege megegyezik a KN 74. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés d) pontjának szövegével.

46

Másrészt a HR 7407 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés pontosítja, hogy e terméket rendszerint – több más eljárás között – hengereléssel állítják elő. E magyarázó megjegyzésből az is kitűnik, hogy az öntéssel vagy zsugorítással készült rúd a HR 7403 vámtarifaszám alá tartozik, feltéve hogy azt az előállítás után a lesorjázáson vagy revétlenítésen túlmenően munkálták meg, az a rúd pedig, amely ezen túlmenően került megmunkálásra, főszabály szerint továbbra is a HR 7407 vámtarifaszám alá tartozik. Márpedig a jelen esetben az alapügyben szóban forgóhoz hasonló ingotot melegen hengerelték.

47

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 7407 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy a téglalap alakú, rézből vagy rézötvözetből készült ingot, amelynek vastagsága meghaladja a szélessége egytizedét, és amelyet melegen hengereltek, ugyanakkor keresztmetszetében szabálytalan pórusok, üregek és repedések vannak, e vámtarifaszám alá tartozhat.

48

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 7407 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy a téglalap alakú, rézből vagy rézötvözetből készült ingot, amelynek vastagsága meghaladja a szélessége egytizedét, és amelyet melegen hengereltek, ugyanakkor keresztmetszetében szabálytalan pórusok, üregek és repedések vannak, e vámtarifaszám alá tartozhat.