Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018CA0049

    C-49/18. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2019. február 7-i ítélete (a Tribunal Superior de Justicia de Catalunya [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Carlos Escribano Vindel kontra Ministerio de Justicia (Előzetes döntéshozatal — Költségvetési megszorító intézkedések — A nemzeti közszolgálatban nyújtott díjazások csökkentése — Módozatok — Eltérő hatás — Szociálpolitika — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — 2000/78/EK irányelv — A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — 21. cikk — Bírói függetlenség — Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése)

    HL C 131., 2019.4.8, p. 13–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    8.4.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 131/13


    A Bíróság (második tanács) 2019. február 7-i ítélete (a Tribunal Superior de Justicia de Catalunya [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Carlos Escribano Vindel kontra Ministerio de Justicia

    (C-49/18. sz. ügy) (1)

    (Előzetes döntéshozatal - Költségvetési megszorító intézkedések - A nemzeti közszolgálatban nyújtott díjazások csökkentése - Módozatok - Eltérő hatás - Szociálpolitika - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - 2000/78/EK irányelv - A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 21. cikk - Bírói függetlenség - Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése)

    (2019/C 131/15)

    Az eljárás nyelve: spanyol

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Tribunal Superior de Justicia de Catalunya

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Carlos Escribano Vindel

    Alperes: Ministerio de Justicia

    Rendelkező rész

    1)

    Az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkét, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy — azoktól a vizsgálatoktól függően, amelyeknek lefolytatása a kérdést előterjesztő bíróság feladata — azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely a túlzott költségvetési hiány megszüntetésének kötelezettségeivel kapcsolatos illetménycsökkentésre vonatkozó általános intézkedések keretében a bírói kar tagjai számára az alapilletmény és a kiegészítő illetmény tekintetében különböző százalékos mértékű illetménycsökkentést határozott meg, ami — a kérdést előterjesztő bíróság szerint — jelentősebb illetménycsökkentést eredményezett e bírói kar alacsonyabb szintű kategóriáinak két fizetési osztályába tartozó tagjai esetén, mint az említett bírói kar egy magasabb szintű kategóriájának egyik fizetési osztályába tartozó tagjai számára, noha az előbbiek alacsonyabb összegű illetményben részesülnek, általában fiatalabbak és általánosságban kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, mint az utóbbiak.

    2)

    Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a bírói függetlenség elvével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozásnak az alapeljárás felperesére történő alkalmazása, mint amilyen szabályozás az alapügyben szerepel, amely a túlzott költségvetési hiány megszüntetésének kötelezettségeivel kapcsolatos illetménycsökkentésre vonatkozó általános intézkedések keretében a bírák által végzett feladatok jellegének, szolgálati idejüknek, feladataik jelentőségének figyelembevételét mellőzve, a bírói kar tagjai számára az alapilletmény és a kiegészítő illetmény tekintetében különböző százalékos mértékű illetménycsökkentést határozott meg, ami — a kérdést előterjesztő bíróság szerint — jelentősebb illetménycsökkentést eredményezett e bírói kar alacsonyabb szintű kategóriáinak két fizetési osztályába tartozó tagjai esetén, mint az említett bírói kar egy magasabb szintű kategóriájának egyik fizetési osztályába tartozó tagjai számára, noha az előbbiek alacsonyabb összegű illetményben részesülnek, mint az utóbbiak, amennyiben azon illetmény szintje, amelyben az alapeljárás felperese az alapügyben szereplő illetménycsökkentés folytán részesül, összhangban van az általa ellátott feladatok jelentőségével és következésképpen biztosítja határozathozatalának függetlenségét, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.


    (1)  HL C 152., 2018.4.30


    Top