This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62017TN0549
Case T-549/17: Action brought on 14 August 2017 — Duym v Council
T-549/17. sz. ügy: 2017. augusztus 14-én benyújtott kereset – Duym kontra Tanács
T-549/17. sz. ügy: 2017. augusztus 14-én benyújtott kereset – Duym kontra Tanács
HL C 347., 2017.10.16, p. 42–43
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
16.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 347/42 |
2017. augusztus 14-én benyújtott kereset – Duym kontra Tanács
(T-549/17. sz. ügy)
(2017/C 347/55)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Frederik Duym (Ostende, Belgium) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a felperest a DGA 3B Unit NL egységvezetőjének kinevezésére irányuló eljárásból véglegesen kizáró, a 2016. október 7-i levél alapjául szolgáló határozatot, valamint az ezt követően hozott, [X]-et a holland fordítási egység vezetőjének kinevező határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat); |
— |
a Tanácsot kötelezze az eljárási költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Tanács nem nyújtott a felperes számára írásbeli és számszerűsített indokolást a holland fordítási egység vezetőjének kinevezésére irányuló eljárásban való sikertelen részvételéről. |
2. |
A második, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben azon felül, hogy a vizsgabizottság nem végezte el a jelöltek számszerű pontozáson alapuló, összehasonlító értékelését, az ügy iratai sem tartalmaznak olyan összefoglaló feljegyzést, amely alátámasztaná, hogy a bírálóbizottság konszenzuson alapuló döntést hozott, amikor a felperes helyett [X]-et nevezte ki. |
3. |
A harmadik, a belső álláshirdetés megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felperesre vonatkozó értékelés a fordítási egység vezetőjének politikai szerepére is kiterjedt, holott az álláshirdetés erről egyáltalán nem tett említést, és az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatából (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) sem olvasható ki, hogy a fordítási egység vezetője politikai szerepet töltene be. |
4. |
A negyedik, a szolgálati érdek megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben – jóllehet holland nyelvű egységről van szó – nem vizsgálták a holland nyelvismeretet. E tekintetben a felperes a személyzeti szabályzat 7. cikkére figyelemmel az EUMSZ 277. cikk szerinti jogellenességi kifogást hoz fel a belső álláshirdetéssel szemben. E hirdetés nem követeli meg a holland nyelv tökéletes ismeretét, ezért ellentétes a személyzeti szabályzat 7. cikkével. Következésképpen a felperes e jogellenességi kifogás keretében az említett álláshirdetés jogellenességének a jelen eljárásban való elismerését kéri. Végül a felperes azt állítja, hogy az intézmény többi fordítószolgálatának egységvezetői tökéletesen ismerik az adott fordítási nyelvet, míg a holland egység esetében ez nincs így. A holland nyelvet tehát az 1/1958 rendelet 1. cikkét megsértve – amely cikk szerint valamennyi nyelv egyenértékű – hátrányosan kezelik a többi nyelvhez képes. |
5. |
Az ötödik, a nemen és a nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés okán az egyenlő bánásmód elvének, és különösen a személyzeti szabályzat 1d. cikkének megsértésére, továbbá az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint az állásinterjún használható nyelvek angolra szűkítése a személyzeti szabályzat 1d. cikkének nyilvánvaló megsértésének minősül, mivel az angol nyelv [X]-nek a második, míg a felperesnek csak a harmadik idegen nyelve. Ráadásul a felperes vezetőként szerzett tapasztalata egyértelműen meghaladja [X]-ét, ezért nem zárható ki, hogy nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés történt, hiszen az ügy iratainak más elemeiből kitűnik, hogy a belső kiválasztásokon a Tanács inkább nőket választ, ezzel ellensúlyozva a külső eljárások eredményeként kinevezett férfiak számát. Végül a felperes úgy véli, hogy észszerűtlen döntés született, mivel egyetlen nyelvet részesítettek előnyben és hoztak kiemelt helyzetbe, ami sérti az arányosság elvét. |