Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0337

    T-337/17. sz. ügy: 2017. május 30-án benyújtott kereset – Air France-KLM kontra Bizottság

    HL C 256., 2017.8.7, p. 32–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    7.8.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 256/32


    2017. május 30-án benyújtott kereset – Air France-KLM kontra Bizottság

    (T-337/17. sz. ügy)

    (2017/C 256/38)

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Air France-KLM (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Wachsmann és S. Thibault-Liger ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    elsődlegesen az EUMSZ 263. cikk alapján teljes egészében semmisítse meg a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke, az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (COMP/39258 – „légi árufuvarozás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final európai bizottsági határozatot az Air France-KLM-et érintő részében, valamint a rendelkező részének alapjául szolgáló indokolást, az első jogalapja alapján;

    másodlagosan, amennyiben a Törvényszék az első jogalap alapján nem semmisíti meg teljes egészében a C(2017) 1742 final határozatot:

    semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának b) alpontját, 2) pontjának b) alpontját, 3) pontjának b) alpontját és 4) pontjának b) alpontját, amennyiben az Air France-KLM-nek betudott egységes és folyamatos jogsértés megállapítása a Lufthansa által a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi bizottsági közlemény alapján benyújtott mentesség iránti kérelmében szolgáltatott bizonyítékokon alapul, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá semmisítse meg a határozat 3. cikkének b) és d) pontját, amennyiben az az Air France-KLM-mel szemben két, összesen 307 360 000 euró összegű bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírságok összegét, a második jogalapjának megfelelően;

    semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának b) alpontját, 2) pontjának b) alpontját, 3) pontjának b) alpontját és 4) pontjának b) alpontját, amennyiben az Air France-KLM-nek betudott egységes és folyamatos jogsértés köréből kizár olyan légitársaságokat, amelyek a határozat indokolása szerint részt vettek az e jogsértéssel kapcsolatos magatartásokban, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá semmisítse meg a határozat 3. cikkének b) és d) pontját, amennyiben az az Air France-KLM-mel szemben két, összesen 307 360 000 euró összegű bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírságok összegét, a harmadik jogalapjának megfelelően;

    semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 2) pontjának b) alpontját és 3) pontjának b) alpontját, amennyiben az megállapítja, hogy az Air France-KLM-nek betudott egységes és folyamatos jogsértés magában foglalja az EGT-be irányuló árufuvarozási szolgáltatásokat (inbound EGT-forgalom), és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá semmisítse meg a határozat 3. cikkének b) és d) pontját, amennyiben az az Air France-KLM-mel szemben két, összesen 307 360 000 euró összegű bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírságok összegét, a negyedik jogalapjának megfelelően;

    harmadlagosan, amennyiben a Törvényszék a második, a harmadik vagy a negyedik jogalap alapján nem semmisíti meg a C(2017) 1742 final határozatot:

    semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának b) alpontját, 2) pontjának b) alpontját, 3) pontjának b) alpontját és 4) pontjának b) alpontját, amennyiben az megállapítja, hogy a szállítmányozói jutalék fizetésének megtagadása az Air France-KLM-nek betudott egységes és folyamatos jogsértéstől elkülönülő elemnek minősül, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá semmisítse meg a határozat 3. cikkének b) és d) pontját, amennyiben az az Air France-KLM-mel szemben két, összesen 307 360 000 euró összegű bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírságok összegét, az ötödik jogalapjának megfelelően;

    negyedlegesen, amennyiben a Törvényszék az ötödik jogalap alapján nem semmisíti meg a C(2017) 1742 final határozatot:

    semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 3. cikkének b) és d) pontját, amennyiben az az Air France-KLM-mel szemben két, összesen 307 360 000 euró összegű bírságot szab ki, azzal az indokkal, hogy a Bizottság e bírságok kiszámítása során figyelembe vette a díjakat, valamint az Air France társaság és a KLM EGT-be irányuló forgalommal kapcsolatos bevételeinek (inbound EGT-bevételek) 50 %-át (a hatodik jogalapja szerint), továbbá túlértékelte az Air France-KLM-nek betudott jogsértés súlyát (a hetedik jogalapja szerint), tévesen állapította meg az Air France társaság jogsértésben való részvételének időtartamát (a nyolcadik jogalapja szerint), és a vonatkozó jogszabályok címén nem kellő mértékben csökkentette a bírságot (a kilencedik jogalapja szerint), valamint semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, és az EUMSZ 261. cikk alapján megfelelő összegre csökkentse e bírságokat;

    mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen tudta be az Air France-KLM-nek az Air France és a KLM magatartásaiért való felelősséget. E jogalap két részből áll:

    az első rész azon alapul, hogy a Bizottság tévesen tudta be az Air France-KLM-nek az Air France 2004. szeptember 15-től folytatott magatartásaiért és a KLM 2004. május 5-től folytatott magatartásaiért való felelősséget;

    a második rész azon alapul, hogy a Bizottság tévesen tudta be az Air France-KLM-nek az Air France 1999. december 7-től2004. szeptember 15-ig folytatott magatartásaiért való felelősséget.

    2.

    A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a 2002. évi engedékenységi közleményt, a bizalomvédelem elvét, valamint az Air France-KLM és a Lufthansa közötti egyenlő bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, amely jogsértés érinti a Lufthansa mentesség iránti kérelme keretében benyújtott iratok elfogadhatóságát.

    3.

    A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettséget, az egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a Bizottság önkényes beavatkozásával szembeni védelem elvét, mivel a határozat rendelkező részéből kizártak olyan légitársaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban. E jogalap két részből áll:

    az első rész azon az érven alapul, miszerint azt, hogy a határozat rendelkező részéből kizártak olyan társaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban, az indokolási kötelezettség megsértése jellemzi;

    a második rész azon az érven alapul, miszerint az, hogy a határozat rendelkező részéből kizártak olyan társaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban, sérti az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint a Bizottság önkényes beavatkozásával szembeni védelem elvét.

    4.

    A negyedik jogalap azon alapul, hogy sérti a Bizottság területi illetékességét meghatározó szabályokat annak megállapítása, hogy az inbound EGT-forgalom az egységes és folyamatos jogsértés részét képezi. E jogalap két részből áll:

    az első rész azon alapul, hogy az inbound EGT-forgalommal kapcsolatos magatartásokat nem az EGT-n belül hajtották végre;

    a második rész azon alapul, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az inbound EGT-forgalommal kapcsolatos magatartások az EGT-n belül minősített hatásokkal jártak.

    5.

    Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az indokolás ellentmondásos, és hogy nyilvánvaló mérlegelési hiba jellemzi azt a megállapítást, miszerint a szállítmányozói jutalék fizetésének megtagadása az egységes és folyamatos jogsértéstől elkülönülő elemnek minősül. E jogalap két részből áll:

    az első rész szerint az említett megállapítást az indokolás ellentmondásossága jellemzi;

    a második rész szerint az említett megállapítást nyilvánvaló mérlegelési hiba jellemzi.

    6.

    A hatodik jogalap azon alapul, hogy az Air France-KLM-mel szemben kiszabott bírság kiszámításakor figyelembe vett eladások értéke hibás, és két részből áll:

    az első rész azon alapul, hogy a díjaknak az eladások értékébe való beszámítása ellentmondásos indokoláson, több tekintetben téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul;

    a második rész azon alapul, hogy az inbound EGT-bevételek 50 %-ának az eladások értékébe való beszámítása sérti a 2006. évi bírságkiszámítási iránymutatást és a ne bis in idem elvét.

    7.

    A hetedik jogalap a jogsértés súlyának téves értékelésén alapul, és két részből áll:

    az első rész azon az érven alapul, miszerint a magatartások súlyának túlértékelése több nyilvánvaló mérlegelési hibán, valamint a büntetések arányossága elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértésén alapul;

    a második rész azon az érven alapul, miszerint a magatartások súlyának túlértékelése abból ered, hogy a Bizottság a területi illetékességére vonatkozó szabályokat megsértve belefoglalta a jogsértés körébe az EGT-n kívül végrehajtott magatartásokra vonatkozó kapcsolatfelvételeket.

    8.

    A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen számította ki az Air France-szal szemben megállapított jogsértés időtartamát, amely jogsértést az Air France-KLM-mel szemben kiszabott bírság kiszámításakor figyelembe vette.

    9.

    A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem indokolta meg a vonatkozó jogszabályok címén nyújtott 15 %-os csökkentést, és e csökkentés nem kellő mértékű.


    Top