This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62017CN0385
Case C-385/17: Request for a preliminary ruling from the Arbeitsgericht Verden (Germany) lodged on 26 June 2017 — Torsten Hein v Albert Holzkamm GmbH & Co.
C-385/17. sz. ügy: Az Arbeitsgericht Verden (Németország) által 2017. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Torsten Hein kontra Albert Holzkamm GmbH & Co.
C-385/17. sz. ügy: Az Arbeitsgericht Verden (Németország) által 2017. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Torsten Hein kontra Albert Holzkamm GmbH & Co.
HL C 318., 2017.9.25, p. 7–7
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
25.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 318/7 |
Az Arbeitsgericht Verden (Németország) által 2017. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Torsten Hein kontra Albert Holzkamm GmbH & Co.
(C-385/17. sz. ügy)
(2017/C 318/11)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Arbeitsgericht Verden
Az alapeljárás felei
Felperes: Torsten Hein
Alperes: Albert Holzkamm GmbH & Co.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikkét és a 2003/88/EK irányelv (1) 7. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi szabályozás, amelynek értelmében a kollektív szerződésekben előírható, hogy a szabadságra járó bér kiszámításának alapjául szolgáló időszakban csökkentett munkarend folytán bekövetkezett bércsökkenések a számítás során figyelembe veendők, melynek következményeként a munkavállaló a legalább négy hét éves szabadság időtartamára alacsonyabb összegű szabadságra szóló fizetést, illetve a munkaviszony megszűnését követően alacsonyabb összegű szabadságmegváltást kap annál, mint amelyet akkor kapna, ha azt az átlagkeresetet vennék a szabadságra szóló fizetés kiszámításának alapjául, amelyet a munkavállaló a szabadságra járó bér kiszámításának alapjául szolgáló időszakban a bércsökkenések nélkül kapott volna? Amennyiben igen: a munkavállaló csökkentés nélküli átlagkeresetének legfeljebb hány százalékát teheti ki a szabadságra szóló fizetésnek a nemzeti jogi szabályozásban a szabadságra járó bér kiszámításának alapjául szolgáló időszakban elrendelt csökkentett munkarendre tekintettel lehetővé tett kollektív szerződéses csökkentése ahhoz, hogy az említett nemzeti szabályozás értelmezését az uniós joggal összhangban állónak lehessen tekinteni? |
2) |
Ha az első kérdésre igenlő választ kell adni: megkívánja-e a jogbiztonság általános uniós jogi elve és a visszaható hatály általános uniós jogi tilalma, hogy annak lehetőségét, hogy az érintettek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikkében és a 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a jelen eljárásban hozandó előzetes döntés útján történő, Bíróság általi értelmezésére hivatkozzanak, időben valamennyi érintett tekintetében korlátozzák, mert a korábbi nemzeti legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlat szerint a vonatkozó nemzeti jogi és kollektív szerződéses rendelkezések nem értelmezhetők az uniós joggal összhangban? Amennyiben a Bíróság erre nemleges választ ad: összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha a nemzeti bíróságok a nemzeti legfelsőbb bírósági ítélkezési gyakorlatban bízó munkáltatóknak a nemzeti jog alapján bizalomvédelmet biztosítanak, vagy a bizalomvédelem biztosítása az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik? |
(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.