17.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/7

1)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultsággal összefüggésben értelmezhető-e úgy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (3) bekezdése az alapeljárás tárgyát képező jogvita körülményei között, figyelmen kívül hagyva a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 14. cikkében tett pontosításokat, valamint következésképpen az említett rendelet 16. cikke szerinti eljárás alkalmazhatóságának lehetősége nélkül, hogy a munkaidő rövid időtartama vagy a munkavállaló alacsony összegű díjazása nem érinti az alkalmazandó nemzeti jog megválasztását a munkavállalói tevékenység és az önálló vállalkozói tevékenység együttes fennállása esetén, azaz a végrehajtási rendelet hivatkozott 14. cikke nem alkalmazható az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének értelmezéséhez?

2)

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén, amennyiben az alkalmazásuk során két rendelet, azaz az alaprendelet és a végrehajtási rendelet, a jelen ügyben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet között ellentét áll fenn, a nemzeti bíróság értékelheti-e azok rendelkezéseit azok normatív ereje, azaz az uniós jogszabályok hierarchiájában elfoglalt rangjuk szerint?

3)

Minősülhet-e az alaprendelet rendelkezéseinek az alaprendelet 72. cikke szerinti igazgatási bizottság általi értelmezése az uniós intézmény által adott olyan kötelező erejű értelmezésnek, amelytől a nemzeti bíróság nem térhet el, ami egyúttal az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztését is megakadályozza, vagy az uniós jog egyik olyan lehetséges értelmezéséről van szó, amelyet a nemzeti bíróságnak a határozata alapjául szolgáló egyik tényezőként kell figyelembe vennie?