–

a Tünkers Maschinenbau GmbH és a Tünkers France képviseletében J.‑J. Gatineau és C. Fattaccini avocats,

–

a francia kormány képviseletében D. Colas, E. de Moustier és E. Armoet, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.) 3. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Tünkers France (a továbbiakban: TF) és a Tünkers Maschinenbau GmbH (a továbbiakban: TM), valamint az Expert France között, ez utóbbi társaság által a TM‑mel és a TF‑fel szemben indított tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti kereset tárgyában folyó peres eljárás keretében terjesztették elő.

3

Az 1346/2000 rendelet (4), (6) és (7) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

„A fizetésképtelenségi eljárás megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségei találhatók [helyesen: az adós fő érdekeltségeinek központja található]. Társaság vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig a létesítő okirat szerinti székhelyet kell tekinteni a fő érdekeltségek központjának.”

5

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o.) (7) és (19) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

6

A 44/2001 rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. E rendelet nem terjed ki különösen az adó‑, vám‑ vagy közigazgatási ügyekre.

(2)   E rendelet nem vonatkozik:

7

Az Expert Maschinenbau GmbH német jog hatálya alá tartozó társaság tevékenysége gépjárműipari eszközök gyártására terjedt ki, amely eszközök franciaországi forgalmazásával kizárólagos jelleggel az Expert France‑ot bízta meg.

8

2006. július 14‑én az Amtsgericht Darmstadt (darmstadti helyi bíróság, Németország) fizetésképtelenségi eljárást indított az Expert Maschinenbau‑val szemben, és felszámolóbiztost jelölt ki.

9

2006. szeptember 13‑án a felszámolóbiztos ideiglenes átruházási megállapodást kötött a TM‑mel, amely az Expert Maschinenbau egyik tevékenységi ágának ez utóbbi általi átvételéről rendelkezett. 2006. szeptember 22‑én a felszámolóbiztos az említett tevékenységi ágazatot átengedte a Wetzel Fahrzeugbau GmbH nevű, német jog hatálya alá tartozó társaság, a TM leányvállalata részére.

10

2006. szeptember 19‑i, 2006. szeptember 24‑i és 2006. október 27‑i leveleivel a TM – mint az Expert Maschinenbau kedvezményezettje – értesítette az Expert France ügyfeleit, hogy ezentúl rendeléseiket neki küldjék meg.

11

Az Expert France, amely e lépést tisztességtelen versenymagatartásnak tartotta, 2013. február 25‑én tisztességtelen versenycselekmények miatti felelősség megállapítása iránt a tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi bíróság, Franciaország) elé idéztette a TM‑et és a TF‑et.

12

A TM és a TF, az 1346/2000 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésére alapítva érvelését, nem ismerte el e bíróság joghatóságát, és arra hivatkozott, hogy a jogvita az Amtsgericht Darmstadt (darmstadti helyi bíróság) mint az Expert Maschinenbau-val szembeni fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság joghatósága alá tartozik.

13

A tribunal de commerce de Paris (párizsi kereskedelmi bíróság) 2013. november 8‑i ítéletével elutasította a joghatóság hiányára alapított kifogást, amely ítéletet a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország) a 2014. június 19‑i ítéletével helybenhagyott. A TM és a TF felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz. Arra hivatkoztak, hogy a tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti kereset elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság, mivel e kereset alapját közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás képezi, az a bíróság, amely e fizetésképtelenségi eljárást megindította.

14

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei támadtak a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság joghatóságának terjedelmét illetően, az 1346/2000 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt erre vonatkozó rendelkezések alapján, egészen konkrétan pedig arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy egy fizetésképtelen társaság leányvállalata által indított tisztességtelen versenymagatartás miatti kereset olyan keresetnek minősül‑e, amelynek alapja közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás, amelyhez szorosan kapcsolódik.

15

E körülmények között a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni [az 1346/2000 rendelet] 3. cikkét, hogy kizárólag a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság joghatósága alá tartozik az a felelősség megállapítása iránti kereset, amelyben azt rótták fel a fizetésképtelenségi eljárás keretében megszerzett tevékenységi ág kedvezményezettjének, hogy tévesen jelent meg az adós által előállított cikkek kizárólagos forgalmazójaként?”

16

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásához meg kell határozni azon bíróság joghatóságának terjedelmét, amely az 1346/2000 rendelet 3. cikke (1) bekezdése értelmében vett fizetésképtelenségi eljárást megindította, hiszen a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja kizárja a hatálya alól a „csődeljárásokat, a kényszeregyezségeket és a hasonló eljárásokat”.

17

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – többek között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezményre (HL 1972. L 299., 32. o.) vonatkozó előkészítő munkákra támaszkodva, amely Egyezmény szövege helyébe a 44/2001 rendelet lépett – a Bíróság megállapította, hogy ez utóbbi rendeletet és az 1346/2000 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy elkerülhető legyen az e szövegek által kimondott jogi szabályok közötti átfedés és bármiféle joghézag. Így a 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet hatálya alól a „csődeljárásra, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra” vonatkozóként kizárt keresetek az 1346/2000 rendelet hatálya alá tartoznak. Ezzel párhuzamosan az 1346/2000 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó keresetek a 44/2001 rendelet hatálya alá tartoznak (2014. szeptember 4‑iNickel & Goeldner Spedition ítélet, C‑157/13, EU:C:2014:2145, 21. pont).

18

A Bíróság megjegyezte továbbá, hogy amint többek között a 44/2001 rendelet (7) preambulumbekezdése is jelzi, az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „polgári és kereskedelmi ügyekben” fogalmat tág értelemben határozza meg, és ebből következően széles tárgyi hatályt jelöljön ki a rendelet számára. Ezzel szemben az 1346/2000 rendelet hatályát annak (6) preambulumbekezdésének megfelelően nem lehet kiterjesztően értelmezni (2014. szeptember 4‑iNickel & Goeldner Spedition ítélet, C‑157/13, EU:C:2014:2145, 22. pont).

19

Ezen elvek alapján a Bíróság megállapította, hogy csak az olyan keresetek vannak kizárva az 44/2001 rendelet hatálya alól, amelyek közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból adódnak, illetve szorosan ilyen eljáráshoz kapcsolódnak. Következésképpen kizárólag e keresetek tartoznak az 1346/2000 rendelet hatálya alá (2014. szeptember 4‑iNickel & Goeldner Spedition ítélet, C‑157/13, EU:C:2014:2145, 23. pont).

20

Márpedig az 1346/2000 rendelet (6) preambulumbekezdése éppen ugyanezen kritériumot veszi át e rendelet tárgyának körülhatárolásához. Ugyanis e preambulumbekezdés szerint az említett rendeletnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében irányadó joghatósági rendelkezésekre kell korlátozódnia, valamint az olyan határozatokra, amelyeket közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás alapján hoznak, és amelyek szorosan kapcsolódnak az ilyen eljáráshoz.

21

Ebben az összefüggésben, az előbbi megfontolásokra figyelemmel, meg kell határozni, hogy egy olyan tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti kereset, mint az alapügy tárgyát képező kereset, megfelel‑e ezen kettős kritériumnak.

22

Az első kritériumot illetően emlékeztetni kell arra, hogy annak eldöntésénél, hogy egy adott kereset alapját közvetlenül valamely fizetésképtelenségi eljárás képezi‑e, amely elemet a Bíróság azon jogterület beazonosításához alkalmaz, amelyre e kereset tartozik, nem azon eljárási háttér az irányadó, amelybe e kereset illeszkedik, hanem a kereset jogalapja. E megközelítés szerint azt kell megvizsgálni, hogy a kereset alapjául szolgáló jog vagy kötelezettség a polgári és kereskedelmi jog általános szabályaiban, vagy pedig a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik‑e (2014. szeptember 4‑iNickel & Goeldner Spedition ítélet, C‑157/13, EU:C:2014:2145, 27. pont).

23

A jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság megállapításaiból az derül ki, hogy az alapügybeli kereset a TM és a TF mint valamely fizetésképtelenségi eljárásban egy tevékenységi ágat átvevő kedvezményezett(ek) felelősségének felvetésére irányul, az állítólagosan az Expert France érdekeit sértő tisztességtelen versenymagatartás megvalósítása miatt. E kereset keretében az Expert France nem az Amtsgericht Darmstadt (darmstadti helyi bíróság) által megindított fizetésképtelenségi eljárás keretében történt engedményezés (átruházás) érvényességét vitatja, csupán azt a körülményt kifogásolja, hogy a TM azzal, hogy kapcsolatba lépett az Expert France ügyfeleivel és megkérte őket arra, hogy megrendeléseiket közvetlenül neki küldjék meg, megpróbálta kisajátítani az ő ügyfélkörét, megsértve ezzel az ő érdekeit.

24

Kétségtelen, hogy a 2009. július 2‑iSCT Industri ítéletben (C‑111/08, EU:C:2009:419, 33. pont) a Bíróság korábban már kimondta, hogy a valamely fizetésképtelenségi eljárás keretében történt üzletrész‑átruházásokat vitató keresetek az 1346/2000 rendelet hatálya alá tartoznak.

25

Mindazonáltal, az említett ítélet alapját képező ügytől eltérően – amelyben azt rótták fel az üzletrészeket átruházó felszámolónak, hogy nem élt a kollektív eljárásokra irányadó nemzeti jogi rendelkezések által számára kifejezetten biztosított előjogával – az alapügy tárgyát képező jogvita a kedvezményezett által tanúsított magatartással kapcsolatos.

26

Egyébként az Expert France kizárólag a saját érdekei védelmében járt el, és nem az említett fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek érdekei védelmében. Végül, e keresetet a TM és a TF ellen indították, amely társaságok magatartására más szabályok irányadók, mint a fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó szabályok. Ily módon az ilyen kereset esetleges következményeinek nem lehet semmiféle kihatása a fizetésképtelenségi eljárásra.

27

Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti olyan keresetindítás, mint az alapügy tárgyát képező keresetindítás, eltérő jellegű és az alapját nem a fizetésképtelenségi eljárásokra jellemző különös szabályok képezik.

28

Ami a jelen ítélet 20. pontjában említett második kritériumot illeti, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a bírósági eljárás és a fizetésképtelenségi eljárás között fennálló kapcsolat erőssége a döntő annak meghatározásakor, hogy a 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel alkalmazható‑e (2009. július 2‑iSCT Industri ítélet, C‑111/08, EU:C:2009:419, 25. pont).

29

Kétségtelen, hogy az alapügyben a felelősség megállapítása iránti keresetet a TM‑mel szemben indították, amely egy fizetésképtelenségi eljárás keretében vált egy tevékenységi ág kedvezményezettjévé. Ugyanakkor, a megszerzett jog, miután bekerül a kedvezményezett társasági vagyonába, nem állhat továbbra is minden esetben közvetlen kapcsolatban az adós fizetésképtelenségével.

30

Ebben az összefüggésben, még ha az alapügy tárgyát képező kereset és az Expert Maschinenbau tekintetében folyó fizetésképtelenségi eljárás közötti kapcsolat fennállása nem is vitatható, e kapcsolat nem tűnik kellőképpen közvetlennek vagy szorosnak ahhoz, hogy a 44/2001 rendelet alkalmazását kizárjuk, és ennek következtében az 1346/2000 rendeletet alkalmazzuk.

31

Az előző megállapításokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1346/2000 rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság joghatósága alá annak a tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti keresetnek az elbírálása, amelyben azt rótták fel a fizetésképtelenségi eljárás keretében megszerzett tevékenységi ág kedvezményezettjének, hogy tévesen jelent meg az adós által előállított cikkek kizárólagos forgalmazójaként.

32

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság joghatósága alá annak a tisztességtelen versenymagatartás miatti felelősség megállapítása iránti keresetnek az elbírálása, amelyben azt rótták fel a fizetésképtelenségi eljárás keretében megszerzett tevékenységi ág kedvezményezettjének, hogy tévesen jelent meg az adós által előállított cikkek kizárólagos forgalmazójaként.