—

a Toorank Productions BV képviseletében G. van Slooten belastingadviseur,

—

a holland kormány képviseletében B. Koopman, M. Bulterman és H. Stergiou, meghatalmazotti minőségben,

—

a görög kormány képviseletében K. Nasopoulou, meghatalmazotti minőségben,

—

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és W. Roels, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának (a továbbiakban: KN) a 2005. október 27‑i 1719/2005/EK bizottsági rendeletből (HL 2005. L 286., 1. o.) és a 2007. szeptember 20‑i 1214/2007/EK bizottsági rendeletből (HL 2007. L 286., 1. o.) eredő változatának értelmezésére vonatkozik.

2

Ezeket a kérelmeket a Toorank Productions BV és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) között, az alkoholtartalmú italok tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

3

A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15‑én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: HR) hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

4

Az említett nemzetközi egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az utóbbiak hatályát.

5

A WCO ugyanezen egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.

6

A HR 22.06 vámtarifaszám szövege a következő: „Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei”. Az e vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés második bekezdése kimondja:

„Mindezek az italok lehetnek természetes habzó képességűek vagy mesterségesen széndioxiddal telítettek. Ezeket e vtsz. alá kell osztályozni akkor is, ha hozzáadott alkohollal felerősítették, vagy ha az alkoholtartalom a további erjedés során emelkedik, feltéve, hogy jellegük alapján továbbra is e vtsz. alá tartoznak.”

7

A HR 22.08 vámtarifaszám szövege a következő: „Nem denaturált etil‑alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital”. Az e vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés kimondja:

„E vtsz. alá kell osztályozni bármilyen alkoholtartalommal:

[…]

[…]”

8

A KN a HR‑en alapul, amelyből megismétli a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, és csupán hetedik és nyolcadik számjegye határozza meg az egyedi azonosító albontásokat.

9

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.

10

A 2206 és 2208 vámtarifaszámok szövege és a KN első része I. szakaszának A. részében található általános értelmezési szabályok azonosak a KN 1719/2005 rendeletből és az 1214/2007 rendeletből eredő változatában.

11

Az említett rész a következőképpen szól:

„Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[…]

[…]”

12

A KN 2206 és 2208 vámtarifaszám szövege átveszi a HR 22.06 és 22.08 vámtarifaszám szövegét.

13

A Toorank Productions kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelemmel fordult az adóhatósághoz a „Petrikov Creamy Green” itallal kapcsolatban, arra kérve e hatóságokat, hogy az italt a KN 2206 00 59 vámtarifaalszám alá sorolják be. A később közigazgatási fellebbezést követően helyben hagyott határozatában ezek az adóhatóságok az említett italt a KN 2208 70 10 vámtarifaalszám alá sorolták be.

14

Az említett italt a „Ferm Fruit” nevű erjesztett italból állítják elő lepárolt alkohol, cukorszirup, fölözött tej, növényi zsiradék és aromák hozzákeverésével. Az ital alkoholtartalma 13,4 térfogatszázalék, és az az italban található alkohol legalább 51%‑a erjesztésből származik. A Ferm Fruit nevű, 16 térfogatszázalék alkoholtartalmú italt gyümölcsök erjesztéséből származó alkoholból készítik, amelyet az erjesztést követően szűréssel tisztítanak. Az ital szagtalan, színtelen és íztelen. A végtermékek előállítására használt Ferm Fruit önmagában is alkalmas az emberi fogyasztásra.

15

Az adóhatóság határozatával szemben a Toorank Productions keresete alapján a Rechtbank Amsterdam (amszterdami elsőfokú bíróság, Hollandia) hatályon kívül helyezte e határozatot, mivel álláspontja szerint a Petrikov Creamy Green nevű italt a KN 2206 00 59 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

16

A Gerechtshof te Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság, Hollandia) a pénzügyi államtitkár fellebbezése alapjáján azt állapította meg, hogy a Petrikov Creamy Green nevű italt a KN 2208 70 10 vámtarifaalszám alá tartozó likőrként kell besorolni a magas cukortartalma, a lepárolt alkohol, aromák és tejszínalap hozzáadása, valamint zöld színe miatt.

17

A Toorank Productions az utóbbi határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság, Hollandia) előtt.

18

Az említett bíróság rámutat egyrészt, hogy a KN 2206 vámtarifaszám magában foglalja az erjesztett italok és alkoholmentes italok keverékeit, és hogy a HR 22.06 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés értelmében az ilyen italokat akkor is e vámtarifaszám alá kell besorolni, ha azokat hozzáadott alkohollal felerősítették, vagy ha az alkoholtartalom a további erjedés során emelkedik, feltéve hogy jellegük alapján továbbra is az utóbbi vámtarifaszám alá tartoznak. Másrészt a KN 2208 vámtarifaszám azokra a likőrökre is vonatkozik, amelyek alkoholtartalma általában meghaladja 13,4 térfogatszázalékot. Márpedig azon tény következtében, hogy valamely, a KN 2206 vámtarifaszám alá tartozó italhoz lepárolt alkoholt adnak, ez az ital nem kerül ki automatikusan e vámtarifaszám hatálya alól. Mindazonáltal, noha az olyan áruban, mint a Petrikov Creamy Green az erjesztett alkohol és a lepárolt alkohol aránya nem meghatározó ezen áru besorolása szempontjából, és az, hogy az az ital, amelyhez a lepárolt alkoholt hozzáadták a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó áruk tulajdonságaival és jellemzőivel rendelkezik, az említett árut e bíróság szerint az említett vámtarifaszám alá kell besorolni.

19

A kérdést előterjesztő bíróság arra kérdez rá, hogy hogyan kell értelmezni a 2009. május 7‑iSiebrand‑ítéletet (C‑150/08, EU:C:2009:294). A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra vár választ, hogy ezt az ítéletet, és közelebbről annak 35. pontját, úgy kell‑e értelmezni, hogy a hozzáadott lepárolt alkohol mennyisége – mind a térfogat, mind alkoholtartalom tekintetében – a meghatározó elem a KN 2208 vámtarifaszám alá történő besorolásnál, függetlenül a szóban forgó áru esetleges egyéb jellemzőitől és tulajdonságaitól, vagy pedig minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az érzékszervi jellemzők, valamint az áru rendeltetése megfelel‑e a KN 2208 vámtarifaszám alá besorolt áruk jellemzőinek, illetve rendeltetésének.

20

E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

21

A Toorank Productionsszal szemben jövedéki adó utólagos megállapításáról szóló értesítést bocsátottak ki azt követően, hogy a 2008. október 1‑jétől 31‑ig tartó időszak során különböző alkoholos italokat vett ki a saját adóraktárából. Ezt az értesítést, az azzal szemben benyújtott közigazgatási fellebbezés nyomán, az adóhatóság határozatával helybenhagyta.

22

A jövedéki adófizetési kötelezettséget egyrészt a Ferm Fruit, másrészt a Ferm Fruitból különböző összetevők hozzáadásával előállított italok (a továbbiakban: Ferm Fruit alapú italok) tekintetében állapították meg.

23

A Ferm Fruit nevű ital alkoholtartalma 16 térfogatszázalék. Ezen áruból egy litert 275 ml cukorszirupból, 711 ml ásványmentesített vízből, 10 ml almakoncentrátumból, valamint 4 ml ásványi anyagból és vitaminból állítanak elő. Ezen összetevőket összekeverik, majd pasztőrözik, és borélesztőt adnak hozzá, ami elindítja a keverék erjedését. Az így létrejövő folyadékot különböző szűrési eljárások – ultraszűrés, kovaföldes szűrés, mikroszűrés és szenes szűrés – alkalmazása útján megtisztítják. A folyadék nem tartalmaz lepárolt alkoholt, és azt egyáltalán nem vetik alá az abban található alkohol koncentrációjának növelésére irányuló eljárásnak. A folyadék szagtalan, színtelen és íztelen. Emberi fogyasztásra alkalmas, és nem kizárólag más áruk előállítására szolgál.

24

A Ferm Fruit alapú italok alkoholtartalma 14 térfogatszázalék, és azokat úgy állítják elő, hogy a Ferm Fruithoz cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat és/vagy tartósítószereket, valamint – egyetlen esetben – tejszínt adnak. Ezen italok alkoholtartalma kizárólag az erjesztésből származik, lepárolt alkohol hozzáadása nélkül. Az említett italok 80–90%‑ban a Ferm Fruitból állnak.

25

Az alapügyben szóban forgó határozatban az adóhatóságoknak az volt az álláspontja, hogy a Ferm Fruit és a Ferm Fruit alapú italok a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak.

26

A Toorank Productions e határozattal szemben keresetet nyújtott be a Rechtbank te Bredához (bredai elsőfokú bíróság, Hollandia), amely bíróság azt hatályon kívül helyezte, és csökkentette az utólag megállapított adó összegét.

27

A Toorank Productions és a pénzügyi államtitkár fellebbezése alapján a Gerechtshof te ’s‑Hertogenbosch (’s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság, Hollandia) helybenhagyta a Rechtbank te Breda (bredai elsőfokú bíróság, Hollandia) határozatát, megállapítva, hogy a Ferm Fruit a KN 2206 vámtarifaszám alá, a Ferm Fruit alapú italok pedig a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak.

28

A Toorank Productions felülvizsgálati kérelmet, a pénzügyi államtitkár pedig csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) elé.

29

A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a Ferm Fruitot be lehetne sorolni a KN 2206 vámtarifaszám alá, mivel annak alkoholtartalma erjesztésből származik, és a KN 2208 vámtarifaszám alá is, mivel az színtelen, szagtalan és íztelen jellege miatt az érzékszervi jellemzői alapján a lepárlás útján előállított alkoholtartalmú árukhoz hasonlít. Mindazonáltal e bíróság szerint a HR magyarázó megjegyzései alapján kizártnak tűnik, hogy az erjesztéssel nyert italokat az utóbbi vámtarifaszám alá sorolják.

30

Ez a bíróság azonban rámutat arra, hogy a 2011. július 14‑iPaderborner Brauerei Haus Cramer ítéletből (C‑196/10, EU:C:2011:487) az következik, hogy az erjesztéssel, és az ezt követő ultraszűréssel előállított áruk tartozhatnak a KN 2208 vámtarifaszám alá, mivel azok megszerezték az e vámtarifaszám alá tartozó áruk tulajdonságait.

31

A Ferm Fruit alapú italokat illetően a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy abban az esetben, ha a Ferm Fruitot a KN 2206 vámtarifaszám alá kell besorolni, a Ferm Fruit alapú italok nem tartozhatnak a KN 2208 vámtarifaszám alá. Ez a bíróság a KN 2208 vámtarifaszám szövegéből és az utóbbi vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésekből arra következtet, hogy az csak a lepárolt alkoholt tartalmazó italokat foglalja magában, a likőröket is beleértve. A bíróság arra is rámutat, hogy a Ferm Fruit alapú italok alkoholtartalma 14 térfogatszázalék, ami viszonylag csekély a likőrök és más alkoholtartalmú italok általában magas alkoholtartalmához képest. Mindazonáltal, mivel a Ferm Fruit alapú italok már nem rendelkeznek a KN 2206 vámtarifaszám alá tartozó áruk tulajdonságaival, a kérdést előterjesztő bíróság elismeri, hogy ezen italok e vámtarifaszám alá történő besorolása vitatott.

32

E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság, Hollandia) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

33

A Bíróság elnöke a 2015. január 7‑i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑532/14. és a C‑533/14. sz. ügyet.

34

Először is, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámok és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd: 2015. június 11‑iAmazon EU ítélet, C‑58/14, EU:C:2015:385, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

Továbbá az nem vitatott, hogy az áruk rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az az áruk objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel szorosan az adott áruhoz tartozik (lásd: 2014. április 30‑iNutricia‑ítélet, C‑267/13, EU:C:2014:277, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mindazonáltal az áru rendeltetése csak akkor releváns szempont, ha a besorolást kizárólag az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehet elvégezni (lásd: 2010. december 16‑iSkoma‑Lux ítélet, C‑339/09, EU:C:2010:781, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Végül a KN tekintetében a Bizottság és a HR tekintetében a WCO által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek jogi kötőerővel (lásd: 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

A kérdést előterjesztő bíróság a C‑533/14. sz. ügyben az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy e nómenklatúra 2206 vámtarifaszáma alá tartozik a Ferm Fruithoz hasonló, almakoncentrátum erjesztése útján nyert ital, amelyet tisztán vagy más italok alapvető összetevőjeként történő fogyasztásra szánnak, tisztítás – ennek körében ultraszűrés – miatt színtelen, szagtalan és íztelen, és amelynek alkoholtartalma lepárolt alkohol hozzáadása nélkül 16 térfogatszázalék, vagy azt úgy kell értelmezni, hogy ez az ital az említett nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá tartozik.

38

Emlékeztetni kell arra egyrészt, hogy a HR 22.06 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzésből – amely azonos a KN 2206 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéssel – az következik, hogy az erjesztés útján nyert árukat továbbra is az említett vámtarifaszám alá kell besorolni, feltéve hogy megőrzik az e vámtarifaszám alá besorolt áruk, azaz az erjesztett italok jellemzőit (lásd ebben az értelemben: 2009. május 7‑iSiebrand‑ítélet, C‑150/08, EU:C:2009:294, 26. pont; 2010. december 16‑iSkoma‑Lux ítélet, C‑339/09, EU:C:2010:781, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

Másrészt arra kell rámutatni, hogy a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak azok az áruk, amelyek előállítására nem kizárólag erjesztés, hanem úgyszintén tisztítási eljárás útján kerül sor, aminek hatására ezek az italok már nem fognak rendelkezni az erjesztett italok tulajdonságaival és jellemzőivel, és megszerzik a KN 2208 vámtarifaszám alá besorolt etilalkohol tulajdonságait és jellemzőit (lásd ebben az értelemben: 2011. július 14‑iPaderborner Brauerei Haus Cramer ítélet, C‑196/10, EU:C:2011:487, 37. pont).

40

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a 16 térfogatszázalék alkoholtartalmú Ferm Fruitot almakoncentrátum erjesztésével nyerik, amelyet különböző szűrési eljárások követnek. Ami a Ferm Fruit jellemzőit és tulajdonságait illeti, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból az is kitűnik, hogy ez az ital színtelen, szagtalan és íztelen, ezért az a lepárlás útján előállított alkoholtartalmú árukhoz hasonlít.

41

Először is arra kell emlékeztetni, hogy a jelen ítélet 34. pontjában említett ítélkezési gyakorlatának megfelelően valamely áru besorolása elsősorban az objektív jellemzőitől és tulajdonságaitól függ.

42

Továbbá a KN 2208 vámtarifaszám szövegéből az következik, először is, hogy az mind az italokat, mind a más áruk előállítására használt félkész termékeket magában foglalja, másodszor, hogy az alkoholtartalmat illetően az egyetlen szempont a legfeljebb 80 térfogatszázalékos alkoholtartalom, harmadszor az, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó áruk előállítási módszere tekintetében semmilyen szempontot nem állapítottak meg.

43

Végül a jelen ítélet 38. és 39. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy valamely erjesztéssel, majd tisztítási eljárással előállított áru a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben az már nem rendelkezik a 2206 vámtarifaszám alá tartozó áruk tulajdonságaival, és megszerezte a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó etilalkohol tulajdonságait.

44

Következésképpen, amennyiben a Ferm Fruit különböző tisztítási eljárásokat követően megszerezte a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó etilalkohol objektív tulajdonságait, azaz színtelenné, szagtalanná és íztelenné vált, a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozik.

45

A fenti megfontolások összességére figyelemmel a C‑533/14. sz. ügyben feltett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy e nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá tartozik a Ferm Fruithoz hasonló, almakoncentrátum erjesztése útján nyert ital, amelyet tisztán vagy más italok alapvető összetevőjeként történő fogyasztásra szánnak, tisztítás – ennek körében ultraszűrés – miatt színtelen, szagtalan és íztelen, és amelynek alkoholtartalma lepárolt alkohol hozzáadása nélkül 16 térfogatszázalék.

46

A C‑533/14. sz. ügyben előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy a KN 2206 vámtarifaszám alá tartoznak azok az italok, amelyek alkoholtartalma 14 térfogatszázalék, és amelyeket úgy állítanak elő, hogy a Ferm Fruithoz cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat és tartósítószereket, valamint – egyetlen esetben – tejszínt adnak, és amelyek nem tartalmaznak lepárolt alkoholt, vagy úgy kell értelmezni a KN‑t, hogy az említett italok a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak.

47

Először is meg kell állapítani, hogy a C‑533/14. sz. ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az tűnik ki, hogy a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó Ferm Fruithoz különböző adalékokat, így cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat, tartósítószereket, valamint az egyik áru esetében tejszínt is adtak.

48

Márpedig, amint arra a főtanácsnok az indítványa 76. pontjában rámutatott, a HR 22.08 vámtarifaszámához fűzött magyarázó megjegyzésből – amely azonos a KN 2208 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéssel – az következik, hogy ebben az italban olyan anyagok is vannak, amelyek különböző adalékokat, így például cukrot és aromákat tartalmaznak.

49

Következésképpen azok a Ferm Fruit alapú italok, amelyekhez többek között cukrot és aromákat adtak, a likőr objektív tulajdonságaival rendelkeznek, és a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak.

50

Ennélfogva a C‑533/14. sz. ügyben a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a KN 2208 vámtarifaszám alá tartoznak azok az italok, amelyek alkoholtartalma 14 térfogatszázalék, és amelyeket úgy állítanak elő, hogy a Ferm Fruithoz cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat és tartósítószereket, valamint – egyetlen esetben – tejszínt is adnak, és amelyek nem tartalmaznak lepárolt alkoholt.

51

A kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy e nómenklatúra 2206 vámtarifaszáma alá tartozik az az ital, amelynek alkoholtartalma 13,4 térfogatszázalék, és amelyet úgy állítanak elő, hogy a Ferm Fruithoz cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat, tartósítószereket és lepárolt alkoholt adnak, amely utóbbi sem térfogata, sem százalékos aránya tekintetében nem haladja meg az ital alkoholtartalmának 49%‑át, míg a fennmaradó 51% alkohol erjesztésből származik, vagy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az utóbbi ital a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozik.

52

Először is rá kell mutatni arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatából az tűnik ki, hogy az említett bíróság álláspontja szerint a C‑532/14. sz. ügy alapeljárásában szóban forgó ital a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó áruk jellemzőivel és tulajdonságaival rendelkezik.

53

Mindazonáltal ugyanezen bíróságnak kétségei vannak a 2009. május 7‑iSiebrand‑ítéletben (C‑150/08, EU:C:2009:294) a lepárolt alkohol és más anyagok erjesztett italhoz való hozzáadása útján előállított italok tarifális besorolására vonatkozóan megállapított szempontok értelmezésével kapcsolatban.

54

Közelebbről ez a bíróság arra a kérdésre keresi a választ, hogy olyan együttes szempontokról van‑e szó, amelyek mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy valamely italt a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozónak lehessen tekinteni, vagy az erjesztett alkohol lepárolt alkoholhoz viszonyított arányának kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani az áruk egyéb objektív jellemzőivel és tulajdonságaival szemben.

55

Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a Bíróság a 2009. május 7‑iSiebrand‑ítélet (C‑150/08, EU:C:2009:294) 35. pontjában egyértelműen kifejtette, hogy a KN 3. b) szabálya szerinti vett lényeges jelleg meghatározásához több objektív jellemző és tulajdonság vehető figyelembe. Éppen ezért a Bíróság megvizsgálta, hogy a szóban forgó áruk – a térfogat és ezen áruk alkoholtartalma szempontjából – milyen mértékben tartalmaznak lepárolt alkoholt. Ezt követően, az említett ítélet 36. és 37. pontjában a Bíróság megvizsgálta az említett áruk érzékszervi jellemzőit, a 38. pontban azok rendeltetését, a 39. pontban pedig egy olyan megoldást talált, amely e három szempont együttes értékelésének eredménye.

56

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 84. pontjában rámutatott, a 2009. május 7‑iSiebrand‑ítélet (C‑150/08, EU:C:2009:294) 35. pontjában a Bíróság azon körülmény miatt tulajdonított jelentőséget a lepárolt alkohol erjesztett alkoholét meghaladó arányának, hogy az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben a szóban forgó áruk térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma sokkal inkább a lepárolt alkoholból, nem pedig az ezen árukban található erjesztett alkoholból eredt.

57

A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az egyik típusú alkohol nagyobb aránya a másikhoz képest csak az egyike azon szempontoknak, amelyeket figyelembe kell venni annak meghatározása során, hogy a KN 3. b) szabályának megfelelően melyik anyag adja az áruk lényeges jellemzőjét.

58

Márpedig rá kell mutatni, hogy a 2009. május 7‑iSiebrand‑ítélet (C‑150/08, EU:C:2009:294) alapjául szolgáló ügyben szóban forgó áruktól eltérően a KN 3. b) szabálya nem szabályozza az alapügyben szóban forgó áru besorolását. Amint arra a főtanácsnok az indítványának 88. pontjában rámutatott, a Petrikov Creamy Green nevű ital besorolása ezen ital érzékszervi tulajdonságainak és jellemzőinek szempontján alapul.

59

Következésképpen, amennyiben az ilyen ital nem a KN 2206 vámtarifaszám alá tartozó italok, hanem a KN 2208 vámtarifaszám alá tartozó áruk érzékszervi tulajdonságaival és jellemzőivel rendelkezik, azt az utóbbi vámtarifaszám alá kell besorolni.

60

A fenti megállapítások összességére tekintettel a C‑532/14. sz. ügy első és második kérdésére azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy e nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá tartozik az az ital, amelynek alkoholtartalma 13,4 térfogatszázalék, és amelyet úgy állítanak elő, hogy a Ferm Fruithoz cukrot, aromákat, színezőanyagokat, ízesítőket, sűrítőanyagokat, tartósítószereket és lepárolt alkoholt adnak, amely utóbbi sem térfogata, sem százalékos aránya tekintetében nem haladja meg az ital alkoholtartalmának 49%‑át, míg a fennmaradó 51% alkohol erjesztésből származik.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: