This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62012CJ0251
Judgment of the Court (Third Chamber), 19 September 2013.#Christian Van Buggenhout and Ilse Van de Mierop v Banque Internationale à Luxembourg SA.#Request for a preliminary ruling from the tribunal de commerce de Bruxelles.#Judicial cooperation in civil matters — Regulation (EC) No 1346/2000 — Insolvency proceedings — Article 24(1) — Honouring an obligation ‘for the benefit of a debtor that is subject to insolvency proceedings’ — Payment made to a creditor of that debtor.#Case C‑251/12.
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. szeptember 19.
Christian Van Buggenhout és Ilse Van de Mierop kontra Banque Internationale à Luxembourg SA.
A tribunal de commerce de Bruxelles (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 1346/2000/EK rendelet – Fizetésképtelenségi eljárás – 24. cikk (1) bekezdés – Kötelezettség teljesítése »olyan adós javára«, aki ellen »fizetésképtelenségi eljárást indítottak« – Ezen adós hitelezőjének teljesített kifizetés.
C‑251/12. sz. ügy.
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. szeptember 19.
Christian Van Buggenhout és Ilse Van de Mierop kontra Banque Internationale à Luxembourg SA.
A tribunal de commerce de Bruxelles (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 1346/2000/EK rendelet – Fizetésképtelenségi eljárás – 24. cikk (1) bekezdés – Kötelezettség teljesítése »olyan adós javára«, aki ellen »fizetésképtelenségi eljárást indítottak« – Ezen adós hitelezőjének teljesített kifizetés.
C‑251/12. sz. ügy.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2013:566
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2013. szeptember 19. ( *1 )
„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 1346/2000/EK rendelet — Fizetésképtelenségi eljárás — 24. cikk, (1) bekezdés — Kötelezettség teljesítése »olyan adós javára«, aki ellen »fizetésképtelenségi eljárást indítottak« — Ezen adós hitelezőjének teljesített kifizetés”
A C‑251/12. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a tribunal de commerce de Bruxelles (Belgium) a Bírósághoz 2012. május 22‑én érkezett, 2012. május 14‑i határozatával terjesztett elő
a Grontimmo SA felszámolóiként eljáró Christian Van Buggenhout és Ilse Van de Mierop
és
a Banque Internationale à Luxembourg SA
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: M. Ilešič tanácselnök (előadó), E. Jarašiūnas, A. Ó Caoimh, C. Toader és C. G. Fernlund bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: V. Tourrès tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. március 14‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
a Grontimmo SA felszámolóiként eljáró C. Van Buggenhout és I. Van de Mierop saját maga, valamint képviseletükben C. Dumont de Chassart avocat, |
— |
a Banque Internationale à Luxembourg SA képviseletében V. Horsmans avocat, |
— |
a belga kormány képviseletében M. Grégoire, M. Jacobs, L. Van den Broeck, valamint J.‑C. Halleux, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a német kormány képviseletében J. Kemper és T. Henze, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a francia kormány képviseletében G. de Bergues és B. Beaupère‑Manokha, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes és S. Duarte Afonso, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az Európai Bizottság képviseletében M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2013. május 8‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 60., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.) 24. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik. |
2 |
E kérelmet a Grontimmo SA (a továbbiakban: Grontimmo) felszámolóiként eljáró C Van Buggenhout és I. Van de Mierop, valamint a Banque Internationale à Luxembourg SA (a továbbiakban: BIL) között – az utóbbival szemben a Grontimmo egyik hitelezője részére kifizetett összegnek az említett felszámolók által kezelt vagyonba történő visszatérítése iránt indított kereset tárgyában – folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
Az uniós jog
3 |
A 1346/2000 rendelet (4), (23) és (30) preambulumbekezdésének szövege a következő:
[...]
[...]
|
4 |
Az 1346/2000 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Ezt a rendeletet a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló kijelölését foglalják magukban.” |
5 |
A hivatkozott rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint: „Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fizetésképtelenségi eljárásra és joghatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ilyen eljárást megindítják [...]” |
6 |
Ugyanezen rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében: „A felszámoló kérheti a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat és adott esetben az őt kijelölő határozat közzétételét bármely más tagállamban az adott államban előírt közzétételi eljárásnak megfelelően [...]” |
7 |
A 1346/2000 rendelet 24. cikke a következőképpen szól: „(1) Ha egy tagállamban egy kötelem alapján olyan adós javára teljesítettek, aki ellen egy másik tagállamban fizetésképtelenségi eljárást indítottak, és azt annak az eljárásnak a felszámolója számára kellett volna teljesíteni, a kötelem alapján teljesítő személyt, ha nem tudott az eljárás megindításáról, úgy kell tekinteni, mint aki szabadult a kötelemből. (2) Ha egy ilyen kötelezettséget még a 21. cikkben előírt közzétételt megelőzően teljesítenek, a teljesítő személyről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy nem tudott a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról; ha az ilyen közzétételt követően teljesít, a teljesítő személyről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy tudott az eljárás megindításáról.” |
A belga jog
8 |
A belga jogban a fizetésképtelenséggel kapcsolatos szabályozást az 1997. augusztus 8‑i loi sur les faillites (a fizetésképtelenségről szóló belga törvény) tartalmazza: |
9 |
E törvény 14. cikke úgy rendelkezik, hogy a fizetésképtelenséget megállapító valamennyi bírósági ítélet meghozatalától kezdve azonnal előzetesen végrehajtható, a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatala napján 0 óra 00 perctől lép hatályba, és hatásait ettől az időponttól kezdve fejti ki. |
10 |
Az említett törvény 16. cikke úgy rendelkezik, hogy „a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalának napjától a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló rendelkezési jogát teljes vagyona tekintetében a törvény erejénél fogva elvonják, még azon vagyon tekintetében is, amelyhez a fizetésképtelenség tartalma alatt esetlegesen juthat”. |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
11 |
A Grontimmo antwerpeni (Belgium) székhelyű ingatlanfejlesztő társaság. 2006. május 11‑én fizetésképtelenségi eljárás indult ellene a tribunal de commerce de Bruxelles (brüsszeli kereskedelmi bíróság) előtt. |
12 |
2006. május 22‑én és 24‑én két, a Grontimmóval szemben tartozással rendelkező társaság csekkeket bocsátott ki e vállalkozás javára összesen 1400000 euró összegben. |
13 |
2006. május 29‑én a Grontimmo éves közgyűlése elfogadta az igazgatók lemondását, és ugyanettől a naptól új, kivétel nélkül dél‑afrikai lakóhellyel rendelkező igazgatókat nevezett ki. Ugyanezen a napon a Grontimmo a 2006. májusius 29‑én létrejött és panamai székhelyű Kostner Development Inc. (a továbbiakban: Kostner) társaságtól vételi opciót szerzett 1400000 euró áron. |
14 |
2006. május 31‑én és június 22‑én a Grontimmo két számlát nyitott a Dexia Banque Internationale à Luxembourg‑nál, amely időközben BIL lett. A két csekk összesen 1400000 eurós összegét először az első számlára folyósították, majd ezen összeget átutalták a második számlára. |
15 |
2006. június 2‑án a Grontimmo új igazgatói egy írásbeli megbízást küldtek a Dexia Banque Internationale à Luxembourg‑nak, amelyben arra hívták fel, hogy bocsásson ki egy banki csekket a Kostner javára 1400000 euró összegről. |
16 |
A tribunal de commerce de Bruxelles 2006. július 4‑én megállapította a Grontimmo fizetésképtelenségét, ezáltal ezen nap első órájától teljes körűen megvonták a vagyona feletti rendelkezési jogait. Ezen ítéletet 2006. július 14‑én tették közzé a Moniteur belge‑ben (belga hivatalos lap), nem tették közzé azonban a Journal officiel du Grand‑Duché de Luxembourg‑ban (a Luxembourgi Nagyhercegség hivatalos lapja). |
17 |
2006. július 5‑én a Dexia Banque Internationale à Luxembourg, a 2006. június 2‑i megbízás alapján csekket bocsátott és fizetett ki a Kostner javára az e társaság által jóváhagyott vételi opció 1400000 euró összegű ellenszolgáltatásának megfizetése érdekében. |
18 |
2006. szeptember 21‑én a Grontimmo felszámolói az említett összeg azonnali visszafizetését követelték a Dexia Banque Internationale à Luxembourg‑tól, arra hivatkozva, hogy ezt a kifizetést a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló rendelkezési jogai elvonásának sérelmével teljesítették, és ezért azt a hitelezők összességével szemben nem lehet érvényesíteni, mivel az említett kifizetést a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően teljesítették. A Dexia Banque Internationale à Luxembourg arra tekintettel tagadta meg az említett összeg visszautalását, hogy nem volt tudomása a fizetésképtelenségi eljárásról, és így hivatkozhatott az 1346/2000 rendelet 24. cikkére. |
19 |
Tekintve, hogy az összeg peren kívüli visszakövetelésére irányuló kísérletek kudarcot vallottak, a Grontimmo felszámolói 2010. augusztus 2‑i keresetlevelükkel megindították az alapeljárást a kérdést előterjesztő bíróság előtt. |
20 |
A kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy hivatkozhat‑e a BIL az 1346/2000 rendelet 24. cikkére, tekintve különösen, hogy a jelen esetben a Grontimmo felszámolói Luxembourgban nem tették közzé a fizetésképtelenségi eljárást e társasággal kapcsolatban megindító határozat lényeges tartalmát, és egy tagállam pénzintézetétől nem várható el, hogy napi szinten ellenőrizze, hogy más tagállambeli ügyfeleivel szemben indult‑e fizetésképtelenségi eljárás. |
21 |
Ilyen körülmények között a tribunal de commerce de Bruxelles felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: „Hogyan kell értelmezni az [1346/2000 rendelet] 24. cikkében a »[k]ötelezettség teljesítése az adós számára« kifejezést? E kifejezést úgy kell‑e értelmezni, hogy az kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós hitelezőjének teljesített kifizetésre is, amennyiben a fizetési kötelezettséget a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós számlájára és ez utóbbi érdekében teljesítő fél ezt úgy tette, hogy nem tudott arról, hogy egy másik tagállamban fizetésképtelenségi eljárás indult az adóssal szemben?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
22 |
Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1346/2000 rendelet 24. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozhatnak azok a kifizetések, melyeket a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós megbízásából hitelezője részére teljesítettek. |
23 |
Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy noha az 1346/2000 rendelet többek között a nemzetközi joghatóság meghatározására, valamint az alkalmazandó jogra vonatkozó kollíziós szabályokat tartalmaz (lásd ebben az értelemben a C‑527/10. sz. ERSTE Bank Hungary ügyben 2012. július 5‑én hozott ítélet, 38. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), e rendelet 24. cikke nem tartozik az ilyen kollíziós szabályok közé, hanem anyagi jogi rendelkezés, ami a lex concursustól függetlenül minden tagállamban alkalmazandó. A feltett kérdés csak arra irányul, hogy az olyan kifizetés, mint amilyet a Dexia Banque Internationale à Luxembourg a Grontimmo megbízásából a Kostner részére teljesített, e rendelkezés (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e, amely szerint aki egy kötelem alapján olyan adós javára teljesített, aki ellen egy másik tagállamban fizetésképtelenségi eljárást indítottak, és azt annak az eljárásnak a felszámolója számára kellett volna teljesíteni, a kötelem alapján teljesítő személy szabadult a kötelemből, ha nem tudott az eljárás megindításáról. |
24 |
E kérdés megválaszolása érdekében meg kell vizsgálni, amint arra az összes érdekelt fél felhívja a figyelmet, aki észrevételt tett, hogy a kötelezettség teljesítése olyan „adós javára”, aki ellen fizetésképtelenségi eljárást indítottak, kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós részére teljesített kifizetéseket, illetve egyéb szolgáltatásokat foglalja magában, vagy az ezen adós hitelezője részére teljesítetteket is. |
25 |
C Van Buggenhout és I. Van de Mierop, a francia kormány, valamint az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az említett fogalom nem terjed ki a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós hitelezője részére teljesített kifizetésre. Ezzel szemben a BIL, valamint a belga, a német és a portugál kormány álláspontja szerint az ilyen helyzet e fogalom körébe tartozik. |
26 |
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez figyelembe kell venni annak szövegét és célját, valamint e rendelkezés szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is, amelynek az részét képezi (lásd különösen a C-533/08. sz. TNT Express Nederland ügyben 2010. május 4-én hozott ítélet [EBHT 2008.; I‑4107. o.] 44. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
27 |
Egyébiránt az uniós rendeletek egységes alkalmazásának szükségessége kizárja azt, hogy a rendelkezés szövegét kétség esetén elszigetelten vizsgálják, és éppen azt követeli meg, hogy a más hivatalos nyelveken elfogadott változatok fényében értelmezzék és alkalmazzák azt (lásd ebben az értelemben a C-199/08. sz. Eschig-ügyben 2009. szeptember 10-én hozott ítélet [EBHT 2009.; I‑8295. o.] 54. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
28 |
Ami egyrészt a 1346/2000 rendelet 24. cikkének (1) bekezdését illeti, meg kell állapítani, hogy a „javára” kifejezést hétköznapi értelemben véve egy kötelezettségnek valamely fizetésképtelenségi eljárás alatt álló személy javára való teljesítése eleve nem foglalja magában azt a helyzetet, amelyben a kötelezettséget ezen fizetésképtelenségi eljárás alatt álló személy megbízásából valamely hitelezője javára teljesítik. Köznapi értelemben ugyanis az említett kifejezés csupán azt jelenti, hogy a kötelezettséget az említett személy számára teljesítik, ezt erősíti meg e rendelkezés spanyol (a favor de), angol (for the benefit of), olasz (a favore del), holland (ten voordelen van) és portugál (a favor de) nyelvi változata is. |
29 |
Végeredményben az 1346/2000 rendelet (30) preambulumbekezdésének különösen német (Zum Schutz solcher Personen, die […] eine Zahlung an den Schuldner leisten), angol (In order to protect such persons who make a payment to the debtor) és svéd (För att skydda sådana personer som infriar en skuld hos gäldenären) nyelvi változata kimondja, hogy az e rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti különleges helyzet a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós számára teljesített kifizetés. |
30 |
Az említett 24. cikk (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós javára teljesített kötelezettséget a felszámoló számára kellett volna teljesíteni. Ebből a pontosításból egyértelműen kitűnik, hogy e cikk a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós követeléseire vonatkozik, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a felszámolási vagyon követeléseivé váltak. |
31 |
Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy az értelmezni kért rendelkezés szövege szerint az azon személyeket védi, akik a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós adósai, és az előbbi részére közvetlenül vagy közvetve valamely kötelezettséget jóhiszeműen teljesítenek. |
32 |
Azon körülmény, hogy az alapügyben egy bankról van szó, amely a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós megbízásából és terhére teljesítette a szóban forgó kifizetést, e tekintetben nem releváns. A bank ugyanis, jóllehet e fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló szerződéses kötelezettségét teljesítette, azt nem az ő „javára” tette az 1346/2000 rendelet 24. cikke szerinti értelemben, hiszen az említett fizetés kedvezményezettje nem az említett adós volt. |
33 |
Ami másrészről az 1346/2000 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit illeti, amelynek az részét képezi, e rendelet (30) preambulumbekezdéséből következik, hogy ezen cikk alapján bizonyos, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása következtében előállt körülményekkel ellentétes helyzetek kikerülhetnek a felszámoló ellenőrzése alól. |
34 |
Az említett 24. cikk (1) bekezdése különösen lehetővé teszi, hogy a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot ne ismerjék el közvetlenül, amennyiben engedi a felszámolási vagyon követeléseinek csökkentését a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós azon követeléseivel, melyeket jóhiszemű adósai kiegyenlítettek. |
35 |
E rendelkezés mindazonáltal nem értelmezhető úgy, hogy az megengedné a vagyon csökkentését a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós hitelezőivel szemben fennálló tartozásaival is. Az ilyen értelmezés esetén a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós ugyanis kifizettethetné valamely adósával szembeni tartozásait olyan harmadik személyekkel, akiknek nincs tudomásuk a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról, és ezáltal áthelyezhetné a felszámolási vagyon eszközeit e hitelezőhöz, így megsértve az 1346/2000 rendeletnek a (4) preambulumbekezdésében kimondott egyik fő célját, azaz az olyan körülmények elkerülését, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy kedvezőbb jogi helyzet elérése érdekében a vagyonukat egyik államból a másikba helyezzék. |
36 |
Azon megfontolások összességéből, amelyek az 1346/2000 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének szövegére és céljára, valamint e rendelkezés szövegkörnyezetére, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseire vonatkoznak, amelynek az részét képezi, az következik, hogy az olyan helyzetben, mint amilyen az alapügyben áll fenn, melyben a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós valamely hitelezőjével szembeni kötelezettségét közvetítő útján teljesítette, nem tartozik az említett rendelkezés hatálya alá. |
37 |
Azon körülmény, hogy az 1346/2000 rendelet 24. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az olyan helyzetre, mint amilyen az alapügyben áll fenn, önmagában még nem jár a bankra nézve a vitatott összegnek a felszámolási vagyonba való visszatérítés kötelezettségével. E bank esetleges felelősségének kérdését az alkalmazandó nemzeti jog szabályozza. |
38 |
A fentiek fényében az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1346/2000 rendelet 24. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik e rendelkezés hatálya alá az a kifizetés, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós megbízásából hitelezője részére teljesítettek. |
A költségekről
39 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: |
A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 24. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik e rendelkezés hatálya alá az a kifizetés, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós megbízásából hitelezője részére teljesítettek. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.