This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62012CJ0105
Judgment of the Court (Grand Chamber), 22 October 2013.#Staat der Nederlanden v Essent NV (C‑105/12), Essent Nederland BV (C‑105/12), Eneco Holding NV (C‑106/12) and Delta NV (C‑107/12).#Requests for a preliminary ruling from the Hoge Raad der Nederlanden.#Reference for a preliminary ruling — Free movement of capital — Article 63 TFEU — Rules governing the system of property ownership — Article 345 TFEU — Electricity and gas distribution system operators — Prohibition of privatisation — Prohibition of links with undertakings which generate/produce, supply or trade electricity or gas — Prohibition of activity which may adversely affect system operation.#Joined Cases C‑105/12 to C‑107/12.
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.
Staat der Nederlanden kontra Essent NV (C‑105/12), Essent Nederland BV (C‑105/12) Eneco Holding NV (C‑106/12) és Delta NV (C‑107/12).
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatalra utalás – A tőke szabad mozgása – EUMSZ 63. cikk – Tulajdoni rend – EUMSZ 345. cikk – Villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők – Privatizációs tilalom – A villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódás tilalma – A rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma.
C‑105/12–C‑107/12. sz. egyesített ügyek.
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.
Staat der Nederlanden kontra Essent NV (C‑105/12), Essent Nederland BV (C‑105/12) Eneco Holding NV (C‑106/12) és Delta NV (C‑107/12).
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatalra utalás – A tőke szabad mozgása – EUMSZ 63. cikk – Tulajdoni rend – EUMSZ 345. cikk – Villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők – Privatizációs tilalom – A villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódás tilalma – A rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma.
C‑105/12–C‑107/12. sz. egyesített ügyek.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2013:677
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
2013. október 22. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatalra utalás — A tőke szabad mozgása — EUMSZ 63. cikk — Tulajdoni rend — EUMSZ 345. cikk — Villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetők — Privatizációs tilalom — A villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozásokhoz kapcsolódás tilalma — A rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma”
A C‑105/12–C‑107/12. sz. egyesített ügyekben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) a Bírósághoz 2012. február 29‑én érkezett, 2012. február 24‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Staat der Nederlanden
és
az Essent NV (C‑105/12),
az Essent Nederland BV (C‑105/12),
az Eneco Holding NV (C‑106/12),
a Delta NV (C‑107/12)
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: V. Skouris elnök, K. Lenaerts elnökhelyettes, R. Silva de Lapuerta, M. Ilešič, L. Bay Larsen és M. Safjan tanácselnökök, A. Rosas, J. Malenovský, U. Lõhmus, E. Levits, A. Ó Caoimh, A. Arabadjiev (előadó), D. Šváby, M. Berger és A. Prechal bírák,
főtanácsnok: N. Jääskinen,
hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. január 14‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
— |
az Essent NV és az Essent Nederland BV képviseletében W. Knibbeler és A. Pliego Selie advocaten, |
— |
az Eneco Holding NV képviseletében C. Kroes advocaat, |
— |
a Delta NV képviseletében T. Ottervanger és P. Glazener advocaten, |
— |
a holland kormány képviseletében C. Wissels és J. Langer, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a cseh kormány képviseletében M. Smolek és T. Müller, meghatalmazotti minőségben, |
— |
a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és M. Szpunar, meghatalmazotti minőségben, |
— |
az Európai Bizottság képviseletében E. Montaguti, S. Noë és T. van Rijn, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2013. április 16‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 63. cikk és az EUMSZ 345. cikk értelmezésére irányul. |
2 |
E kérelmet a Staat der Nederlanden és az Essent NV, az Essent Nederland BV, az Eneco Holding NV és a Delta NV, Hollandiában többek között villamosenergia‑ és gáztermeléssel, ‑ellátással, valamint ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozások (a továbbiakban együttesen: Essent és társai) között, azon nemzeti jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyek tiltják először is a Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőkben fennálló részesedések magánbefektetők számmára történő értékesítését (a továbbiakban: privatizációs tilalom), másodszor tiltják az egyrészt olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek ilyen elosztórendszer‑üzemeltető is tagja, másrészt pedig az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok közötti tulajdonosi vagy ellenőrzési viszonyokat, amelynek tagja Hollandiában villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozás (a továbbiakban: csoporttilalom), harmadrészt pedig tiltják az érintett rendszer‑üzemeltetés érdekével potenciálisan össze nem egyeztethető ügyletek teljesítését vagy tevékenységek folytatását az ilyen üzemeltető, és azon csoport által, amelynek az üzemeltető a tagjai közé tartozik (a továbbiakban: a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma). |
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2003/54/EK irányelv
3 |
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26‑i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.) (4)–(8), (10) és (23) preambulumbekezdése szerint:
[...]
[…]
|
4 |
Ezen irányelvnek „Az elosztórendszer‑üzemeltetők szétválasztása” című 15. cikke többek között előírta: „(1) Ha az elosztórendszer‑üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás része, legalább jogi formájában, szervezeti, valamint döntéshozatali szempontból függetlennek kell lennie a nem az elosztással kapcsolatos, további tevékenységektől. Ezek a szabályok nem keletkeztetnek kötelezettséget arra, hogy az elosztórendszer eszközeit tulajdonjogi szempontból elválasszák a vertikálisan integrált vállalkozástól. (2) Az (1) bekezdés követelményein túlmenően, ha az elosztórendszer‑üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás része, szervezeti és döntéshozatali szempontból függetlennek kell lennie a nem az elosztással kapcsolatos, további tevékenységektől. Ennek elérése érdekében a következő minimumkövetelményeknek kell eleget tenni:
[…]” |
A 2003/55/EK irányelv
5 |
A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26‑i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 230. o.) (4), (6) és (7) preambulumbekezdésének megfogalmazása megfelelt a 2003/54 irányelv (4), (5) és (6) preambulumbekezdése szövegének. A 2003/55 irányelv (8) és (23) preambulumbekezdésének megfogalmazása értelemszerűen megfelelt a 2003/54 irányelv (7) és (23) preambulumbekezdése megfogalmazásának. |
6 |
A 2003/55 irányelv (9) és (10) preambulumbekezdése kimondta:
|
7 |
Ezen irányelvnek „Az elosztórendszer‑üzemeltetők szétválasztása” című 13. cikke értelemszerűen megegyezett a 2003/54 irányelv 15. cikkével. |
A 2009/72/EK irányelv
8 |
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 55. o.) (3), (4), (7), (9)–(12), (15), (16), (21), (25), (26) és (44) preambulumbekezdése az alábbi pontosításokat tartalmazta:
[...]
[...]
[...]
[...]
[…]
[…]
|
9 |
A 2009/72 irányelv 9. cikke „[a]z átviteli rendszerek és az átvitelirendszer‑üzemeltetők szétválasztására” vonatkozik, 14. cikke pedig „[a]z átvitelirendszer‑tulajdonosok szétválasztására”. Ezen irányelv 18. és 19. cikke, azok címe szerint „[a]z átvitelirendszer‑üzemeltető függetlenségének” és „[a]z átvitelirendszer‑üzemeltető személyzetének és ügyvezetésének függetlenségének” biztosítására irányul. |
10 |
Az említett irányelv „Az elosztórendszer‑üzemeltetők szétválasztása” című 26. cikkének (1)–(3) bekezdése szerint: „(1) Ha az elosztórendszer‑üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás része, legalább társasági formájában, szervezete, valamint döntéshozatala szempontjából függetlennek kell lennie a nem az elosztással kapcsolatos, további tevékenységektől. Ezek a szabályok nem keletkeztetnek kötelezettséget arra, hogy az elosztórendszer‑üzemeltető eszközeit tulajdonjogi szempontból elválasszák a vertikálisan integrált vállalkozástól. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeken túlmenően, ha az elosztórendszer‑üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás része, szervezeti és döntéshozatali szempontból függetlennek kell lennie a nem az elosztással kapcsolatos további tevékenységektől. Ennek elérése érdekében a következő minimumkövetelményeket kell alkalmazni:
(3) Ha az elosztórendszer‑üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotja, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy tevékenységeit a szabályozó hatóságok vagy más hatáskörrel rendelkező testületek figyelemmel kísérjék annak érdekében, hogy az elosztórendszer‑üzemeltető a vertikális integrációt ne használhassa a verseny torzítására. A vertikálisan integrált elosztórendszer‑üzemeltetők kommunikációjukban és a márkaépítés során nem lehetnek összetéveszthetők a vertikálisan integrált vállalkozás ellátási ágának elkülönült személye tekintetében.” |
11 |
Ugyanezen irányelv 49. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint az irányelv átültetésére előírt határidő 2011. március 3‑án lejárt. |
A 2009/73/EK irányelv
12 |
A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13‑i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 94. o.) (3), (5), (6), (8), (9), (12), (13) és (18) preambulumbekezdésének megfogalmazása megfelel a 2009/72 irányelv (3), (7), (9), (11), (12), (15), (16) és (21) preambulumbekezdése megfogalmazásának. A 2009/73 irányelv (4), (7), (22), (25) és 40) preambulumbekezdése értelemszerűen megfelel a 2003/72 irányelv (4), (10), (25), (26) és (44) preambulumbekezdésének. |
13 |
A 2009/73 irányelv 9. cikke „[a] szállítási rendszerek és a szállításirendszer‑üzemeltetők szétválasztását” szabályozza, annak 15. cikke pedig „[a] szállításirendszer‑tulajdonos és a tárolásirendszer‑üzemeltető szétválasztását”. Ezen irányelv 18. és 19. cikke, azok címe szerint „[a] szállításirendszer‑üzemeltető függetlenségének” és „[a] szállításirendszer‑üzemeltető személyzetének és ügyvezetésének függetlenségének” biztosítására irányul. |
14 |
Az említett irányelvnek „Az elosztórendszer‑üzemeltetők szétválasztása” című 26. cikkének (1)–(3) bekezdése értelemszerűen megegyezik a 2009/72 irányelv 26. cikkének (1)–(3) bekezdésével. |
15 |
A 2009/73 irányelv 54. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint az irányelv átültetésére előírt határidő 2011. március 3‑án lejárt. |
A holland jog
A privatizációs tilalom
16 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből kitűnik, hogy az alapügyek tényállásainak megvalósulása idején a privatizációs tilalom a villamosenergia‑termelésre, ‑ellátásra és ‑továbbításra vonatkozó szabályozásról szóló, 1998. július 2‑i törvény (a villamos energiáról szóló 1998. évi törvény) (Wet van 1998. juli 2, houdende regels met betrekking tot de productie, het transport en de levering van elektriciteit [Elektriciteitswet 1998]) (Staatsblad 1998., 427. sz., a továbbiakban: villamos energiáról szóló törvény) 93. cikkével és/vagy a gáztovábbításra és a ‑ellátásra vonatkozó szabályozásról szóló, 2000. június 22‑i törvény (a gázról szóló törvény) (Wet van 2000. juni 22, houdende regels omtrent het transport en de levering van gas [Gaswet]) (Staatsblad 2000., 305. sz.; a továbbiakban: gázról szóló törvény) 85. cikkével összefüggésben értelmezett, a villamos energiáról szóló törvény 93. cikkének (4) bekezdése és a gázról szóló törvény 85. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott, a villamos energiáról szóló 1998. évi törvény és a gázról szóló törvény szerinti rendszer‑üzemeltetői részesedésekhez kapcsolódó jogok módosításának engedélyezésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2008. február 9‑i rendeletből (a rendszer‑üzemeltetői részesedésekről szóló rendelet) (Besluit van 2008. februari 9, houdende regels omtrent het verlenen van instemming met wijzigingen ten aanzien van rechten op aandelen in een netbeheerder als bedoeld in de Elektriciteitswet 1998 en in de Gaswet [Besluit aandelen netbeheerders]) (Staatsblad 2008., 62,. sz. a továbbiakban: 2008. évi rendelet) következett. |
17 |
A villamos energiáról szóló törvény 93. cikkének (2) bekezdése és a gázról szóló törvény 85. cikkének (2) bekezdése szerint a rendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedések átruházásához szükséges volt a gazdasági miniszter hozzájárulása. A 2008. évi rendelet 1. és 3. cikke szerint e hozzájárulást el kellett utasítani, ha az ilyen átruházás azzal a következménnyel járt, hogy a részesedések a holland államtól, a tartományaitól vagy a helyi önkormányzataitól (a továbbiakban együttesen: hatóságok), vagy éppen olyan jogi személyektől, amelyek közé sorolható az Essent és társai, amelyek részesedéseinek összességével közvetlenül vagy közvetve az említett hatóságok rendelkeztek, eltérő személy tulajdonába kerültek. |
A csoporttilalom
18 |
A privatizációs tilalomhoz hasonlóan a csoporttilalmat a holland jogszabályokba a villamos energiáról szóló törvénynek és a gáztörvénynek a független hálózatfelügyeletre vonatkozó részletes szabályok megállapításával kapcsolatban történő módosításáról szóló, 2006. november 23‑i törvény (a független hálózatfelügyeletről szóló törtvény) (Wet van 2006. november 23 tot wijziging van de Elektriciteitswet 1998 en van de Gaswet in verband met nadere regels omtrent een onafhankelijk netbeheer [Wet onafhankelijk netbeheer]), (Staatsblad 2006., 614. sz., a továbbiakban: a független hálózatfelügyeletről szóló törtvény), vezette be a villamos energiáról szóló törvény 10b. cikkének (1) bekezdésében és a gázról szóló törvény 2c. cikkének (1) bekezdésében. A független hálózatfelügyeletről szóló törvény többek között módosította a 2003/54 és a 2003/55 irányelv (a továbbiakban együttesen: 2003. évi irányelvek) végrehajtása érdekében elfogadott nemzeti rendelkezéseket. |
19 |
A villamos energiáról szóló törvény 10b. cikkének (1)–(3) bekezdése szerint: „(1) A rendszer‑üzemeltető nem lehet olyan, a polgári törvénykönyv 2:24b. cikke szerinti csoport tagja, amelynek Hollandiában villamos energiát termelő, továbbító vagy azzal kereskedő jogi személy vagy társaság is a tagjai közé tartozik. (2) Azon jogi személyek és társaságok, amelyek a polgári törvénykönyv 2:24b. cikke szerinti csoport tagjai, amelynek Hollandiában villamos energiát termelő, továbbító vagy azzal kereskedő jogi személy vagy társaság is a tagjai közé tartozik, nem rendelkezhet részesedéssel olyan rendszer‑üzemeltetőben vagy olyan jogi személyben, amely valamely rendszer‑üzemeltetővel azonos csoportba tartozik, és nem rendelkezhet részesedéssel olyan társaságban, amely szintén valamely rendszer‑üzemeltetővel azonos csoportba tartozik. (3) A rendszer‑üzemeltető és polgári törvénykönyv 2:24b. cikke szerinti csoport tagjai közé tartozó, rendszer‑üzemeltetőhöz kapcsolódó társaságok:
|
A rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma
20 |
A független hálózatfelügyeletről szóló törtvény által is a holland jogrendbe bevezetett rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát a villamos energiáról szóló törvény 17. cikkének (2) és (3) bekezdése és a gázról szóló törvény 10b. cikkének (2) és (3) bekezdése írta elő. E jogszabályok szerint: „(2) Ha valamely rendszer‑üzemeltető, amely nem az országos nagyfeszültségű rendszer üzemeltetője, a polgári törvénykönyv 2:24b. cikke szerinti csoport tagja, e csoport nem teljesíthet olyan ügyleteket vagy folytathat olyan tevékenységeket, amelyek adott esetben nem a kérdéses rendszer‑üzemeltetés érdekét szolgálják. (3) A (2) bekezdés szerinti ügylet vagy tevékenység mindenesetre:
|
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
21 |
A csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát a villamosenergiáról szóló törvénybe és a gázról szóló törvénybe bevezető független hálózatfelügyeletről szóló törtvény elfogadásakor az Essent és társai vertikálisan integrált, Hollandiában mind a villamosenergia‑ és/vagy a gáztermelésben, ‑ellátásban és/vagy ‑kereskedésben, mind pedig a villamosenergia‑ és/vagy a gázelosztórendszer‑üzemeltetésben tevékenységet folytató társaságok voltak. |
22 |
A többek között a csoporttilalommal foglalkozó független hálózatfelügyeletről szóló törvény elfogadása következtében az Essent NV 2009. július 1‑jén szétvált két külön társasággá, egyrészt a Hollandiában villamosenergia‑ és a gázelosztórendszer‑üzemeltetést folytató Enexis Holding NV‑vé, amely részesedéseinek összességével a hatóságok rendelkeztek, másrészt pedig a villamosenergia‑, gáztermeléssel, ‑ellátással és ‑kereskedéssel foglalkozó Essent NV‑vé. Az utóbbi társaságot megvásárolta a villamosenergia‑ágazatban szakosodott német RWE AG csoport leányvállalata. Az Eneco Holding NV és a Delta NV nem váltak szét, de a leányvállalataikat, a Stedin Netbeheer BV‑t és a Delta Netwerkbedrijf BV‑t jelölték ki ugyanezen a területen az elosztórendszereik üzemeltetőjének. |
23 |
Az Essent és társai három külön keresetben kérték a Rechtbank Den Haagtól annak megállapítását, hogy a csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát tartalmazó nemzeti rendelkezések összeegyeztethetetlenek többek között az EUMSZ 63. cikkel, és ennélfogva nem alkalmazhatók. |
24 |
Az ezen ügyek mindegyikében alperesként eljáró Staat der Nederlanden e kereseteket a nemzeti jogszabályokban foglalt privatizációs tilalomra hivatkozva vitatta, amely ezen állam szerint az EUMSZ 345. cikk szerinti tulajdoni rendnek minősül. E tilalom azzal jár, hogy egyrészt a Hollandiában tevékenységet folytató rendszer‑üzemeltetőkben fennálló részesedések nem képezhetik magánbefektetés tárgyát, másrészt pedig, hogy az EUM‑Szerződésnek a tőke szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. E tagállam másodlagosan előadta, hogy a csoporttilalom és rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma nem korlátozza ugyan a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, de legalábbis e szabadságok korlátozása nyomós közérdekkel igazolható. |
25 |
2009. március 11‑i ítéletével a Rechtbank Den Haag elutasította az Essent és társai kérelmeit. Fellebbezés keretében a Gerechtshof Den Haag 2010. június 22‑én hozott ítéletével hatályon kívül helyezte ezen ítéletet, és úgy határozott, hogy az említett nemzeti rendelkezések összeegyeztethetetlenek az EUMSZ 63. cikkel, ennélfogva pedig nem alkalmazhatók. A Staat der Nederlanden felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. |
26 |
Ebben az összefüggésben a Hoge Raad der Nederlanden az eljárást felfüggesztette, és az alábbi, minden egyesített ügyben azonos megfogalmazású kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:
|
A Bíróság előtti eljárás
27 |
A Bíróság elnöke 2012. március 26‑i végzésével a C‑105/12–C‑107/12. sz. ügyeket a szóbeli szakasz lefolytatása és ítélethozatal céljából egyesítette. |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első és a második kérdésről
28 |
Az együttesen vizsgálandó első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 345. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy a hatálya alá tartozik a privatizációs tilalomra vonatkozó olyan szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely azzal jár, hogy a Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedésekkel közvetlenül vagy közvetve, a nemzeti jogszabályokban meghatározott hatóságoknak kell rendelkezniük. Ha ez az eset áll fenn, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy ezen értelmezésnek az‑e a következménye, hogy kivonja az EUMSZ 63. cikk hatálya alól az olyan nemzeti rendelkezéseket, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, amelyek egyrészt tiltják a tulajdonosi vagy ellenőrzési viszonyokat az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek az említett területen tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is tagja, illetve az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok között, amelynek tagja az ugyanezen a területen villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozás, másrészt pedig tiltják, hogy az ilyen üzemeltető, vagy azon csoport, amelynek a tagjai közé tartozik, olyan ügyleteket teljesítsen vagy olyan tevékenységeket folytasson, amelyek az érintett „rendszer‑üzemeltetés érdekével potenciálisan össze nem egyeztethetők”. |
29 |
Az EUMSZ 345. cikk kifejezi a szerződéseknek a tagállami tulajdoni rendekkel szembeni semlegességét. |
30 |
E tekintetben kitűnik a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, hogy főszabály szerint a szerződésekkel nem ellentétes sem a vállalkozások államosítása (lásd ebben az értelemben a 6/64. sz. Costa-ügyben 1964. július 15-én hozott ítélet [EBHT 1964, 1141., 1163. o.) sem pedig privatizálása (lásd ebben az értelemben a C‑244/11. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2012. november 8‑án hozott ítélet 17. pontját). |
31 |
Ebből következik, hogy a tagállamok jogszerűen követhetik a bizonyos vállalkozások vonatkozásában a köztulajdoni rend bevezetésére vagy fenntartására irányuló célt. |
32 |
Az alapügyekben a villamos energiáról szóló törvény 93. cikkének (2) bekezdéséből, a gázról szóló törvény 85. cikkének (2) bekezdéséből és a 2008. évi rendelet 1. cikkéből, amelynek hatálya a jelen ítélet 17. pontjában került összefoglalásra, az következik, hogy az alapeljárásban szereplő nemzeti jogszabályok szerinti privatizációs tilalom lényegében csak a hatóságok és a közvetlenül vagy közvetve azok tulajdonában álló jogi személyek javára engedélyezi az elosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedések átruházását, és tilos minden olyan átruházás, amely azzal a következménnyel jár, hogy a részesedések ettől eltérő személyek tulajdonába kerülnek. |
33 |
Ebből következik, hogy a privatizációs tilalommal ellentétes, hogy magánszemély rendelkezzen Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedéssel. Az tehát az említett üzemeltetők vonatkozásában állami tulajdoni rendszer fenntartására irányul. |
34 |
Az ilyen tilalom az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozik. |
35 |
A jelen esetben kitűnik egyébiránt, hogy az említett privatizációs tilalom magában foglalja a villamos energiáról szóló törvény 10b. cikkének (2) bekezdésében és a gázról szóló törvény 2c. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalmat, amely szerint a Hollandiában villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó, más tagállamban letelepedett vállalkozások, valamint az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek ilyen vállalkozás is a tagjai közé tartozik, nem szerezhetnek részesedést az említett területen tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben. |
36 |
Mindazonáltal az EUMSZ 345. cikk nem vonja ki a tagállamok hatályos tulajdoni rendjét az EUM‑Szerződés alapvető szabályai, többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére, a letelepedési szabadságra és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályai alól (lásd ebben az értelemben a 182/83. sz. Fearon-ügyben 1984. november 6-án hozott ítélet hozott ítélet [EBHT 1984., 3677. o.] 7. pontját; a C-302/97. sz. Konle-ügyben 1999. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1999., I-3099. o.] 38. pontját; a C-452/01. sz. Ospelt és Schlössle Weissenberg ügyben 2003. szeptember 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-9743. o.] 24. pontját; a C-171/08. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 8-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-6817. o.] 64. pontját; a C-271/09. sz., Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2011. december 21-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-13613. o.] 44. pontját, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 16. pontját). |
37 |
Így az a körülmény, hogy a Holland Királyság a területén tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy a gázelosztórendszer‑üzemeltetők ágazatában az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozó köztulajdoni rendet írt elő, nem olyan jellegű, hogy felmentené e tagállamot az alól, hogy az említett ágazatban tiszteletben tartsa a szabad tőkemozgásra vonatkozó szabályokat (lásd analógia útján a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben hozott ítélet 44. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
38 |
Ennélfogva a privatizációs tilalom EUMSZ 63. cikk hatálya alá tartozik, és annak alapján meg kell azt vizsgálni, csakúgy mint a csoporttilalmat vagy a rendszer‑üzemeltetés érdekével potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát. |
39 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése általánosan tiltja a tagállamok közötti tőkemozgásra vonatkozó korlátozásokat (a C-282/04. és C-283/04. sz., Bizottság kontra Hollandia egyesített ügyekben 2006. szeptember 28-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-9141. o.] 18. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 48. pontja). |
40 |
Mivel az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése szerinti „tőkemozgások” fogalmának meghatározása hiányzik az EUM‑Szerződésből, a Bíróság az [EK]‑Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló, 1988. június 24‑i 88/361/EGK tanácsi irányelvhez (HL L 178., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 10. o.) mellékletként csatolt nómenklatúrának jelzésértéket tulajdonított. Ekképpen a Bíróság megállapította, hogy az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemozgásnak minősül különösen a valamely vállalkozás irányításában és ellenőrzésében tényleges részvételt lehetővé tevő részesedésszerzés formájában megvalósuló befektetés (ún. közvetlen befektetések), valamint a tőkepiacon értékpapírok egyedül pénzügyi befektetési célzattal, a vállalkozás irányítása és ellenőrzése befolyásolásának szándéka nélkül történő megvásárlása (ún. portfólióbefektetések) (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 19. pontját és a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben hozott ítélet 49. pontját). |
41 |
E két befektetési formát illetően a Bíróság megállapította, hogy az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése szerinti „korlátozásoknak” kell minősíteni azon nemzeti intézkedéseket, amelyek megakadályozhatják vagy korlátozhatják az érintett társaságok részvényeinek megszerzését, vagy más tagállamok befektetőit elriaszthatják attól, hogy e társaságokba befektessenek (lásd a C-367/98. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2002. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4731. o.] 45 és 46. pontját; a C-483/99. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2002. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4781. o.] 40. pontját; a C-463/00. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2003. május 13-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-4581. o.] 61. és 62. pontját; a C-98/01. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben 2000. november 23-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-4641. o.] 47. és 49. pontját; a C-174/04. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2005. június 2-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-4933. o.] 30. és 31. pontját, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 20. pontját). |
42 |
A Bíróság ítélkezési gyakorlatából is következik, hogy a más tagállamokban megvalósított befektetések vonatkozásában mennyiségi vagy minőségi korlátozásokat előíró nemzeti rendelkezés a más tagállamokban letelepedett társaságok tekintetében korlátozó hatást fejt ki, amennyiben velük szemben akadályt képez a tőke gyűjtésére, mivel különösen a részvények megszerzését korlátozza (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben hozott ítélet 51 és 52. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
43 |
Az alapügyekben a privatizációs tilalom azt jelenti, hogy a magánbefektető nem szerezhet részvényeket vagy részesedést a Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető tőkéjében. |
44 |
Ráadásul, ami a csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát illeti, meg kell állapítani, hogy azok több részből állnak. Először is a csoporttilalomból következik, hogy az olyan más tagállamban letelepedett társaság, amely olyan csoport tagja, amelynek Hollandiában villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozás is a tagjai közé tartozik, nem szerezhet részesedést olyan társaságban, amely olyan csoport tagja, amelynek az említett területen tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is a tagjai közé tartozik. |
45 |
Másodszor az említett tilalom azt is jelenti, hogy az olyan csoport tagjai közé tartozó társaság, amelynek Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is a tagjai közé tartozik, nem fektethet be az említett területen villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó, más tagállamban letelepedett vállalkozásba, vagy olyan csoport tagjai közé tartozó társaságba, amelynek ilyen vállalkozás is a tagjai közé tartozik. |
46 |
Harmadszor a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalma olyan jellegű továbbá, hogy minőségi korlátozásokat ír elő a másik tagállamokban történő befektetések vonatkozásában, mivel közvetlenül vagy közvetve kizárja, hogy az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is a tagjai közé tartozik, befektessenek a rendszer‑üzemeltetéstől eltérő ágazatban tevékenységet folytató vállalkozásokba. |
47 |
Így e tilalmak a tőke szabad mozgása EUMSZ 63. cikk szerinti korlátozásának minősülnek. |
48 |
Következésképpen azt kell válaszolni az első és a második kérdésre, hogy az EUMSZ 345. cikket úgy kell értelmezni, hogy a hatálya alá tartozik a privatizációs tilalomra vonatkozó olyan szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely azzal jár, hogy a Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőben fennálló részesedésekkel közvetlenül vagy közvetve, a nemzeti jogszabályokban meghatározott hatóságoknak kell rendelkezniük. Mindazonáltal ezen értelmezésnek nem következménye, hogy kivonja az EUMSZ 63. cikk hatálya alól az olyan nemzeti rendelkezéseket, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, amelyek tiltják a villamosenergia‑ vagy a gázelosztórendszer‑üzemeltetők privatizációját, vagy éppen egyrészt tiltják a tulajdonosi vagy ellenőrzési viszonyokat az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok, amelynek Hollandiában tevékenységet folytató villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltető is tagja, illetve az olyan csoport tagjai közé tartozó társaságok között, amelynek tagja az ugyanezen a területen villamosenergia‑ vagy gáztermeléssel, ‑ellátással vagy ‑kereskedéssel foglalkozó vállalkozás, másrészt pedig tiltják, hogy az ilyen üzemeltető vagy azon csoport, amelynek a tagjai közé tartozik, olyan ügyleteket teljesítsen vagy olyan tevékenységeket folytasson, amelyek az érintett rendszer‑üzemeltetés érdekével potenciálisan össze nem egyeztethetők. |
A harmadik kérdésről
49 |
Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a tág értelemben vett keresztfinanszírozás – ideértve a stratégiai információcserét is – megakadályozására, a energia‑ és a gázpiac átláthatóságának biztosítására és a versenytorzulás elkerülésére irányuló célok tisztán gazdasági érdeket képeznek, vagy éppen ellenkezőleg a tőke szabad mozgásának korlátozását igazoló közérdeken alapuló nyomós indokot. |
50 |
A Bíróság már többször megállapította, hogy a tőke szabad mozgásának valamely nemzeti jogszabály általi korlátozása kizárólag az EUMSZ 65. cikkben felsorolt indokok egyikével, illetve a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerinti közérdeken alapuló nyomós indokokkal igazolható (lásd a C‑274/06. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2008. február 14‑én hozott ítélet 35. pontját és a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben hozott ítélet 55. pontját). |
51 |
Egyébiránt az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy pusztán gazdasági természetű indokok nem képezhetnek olyan közérdeken alapuló nyomós indokot, amely igazolhatná a Szerződések által biztosított alapszabadság korlátozását (a C-388/01. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2003. január 16-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-721. o.] 22. pontja és a C-109/04. sz. Kranemann-ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2421. o.] 34. pontja). |
52 |
Mindemellett a Bíróság elismerte, hogy a nemzeti szabályozás valamely alapszabadság igazolt akadályozásának minősülhet, ha gazdasági közérdek indokolta (lásd ebben az értelemben a C-141/07. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2008. szeptember 11-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-6935. o.] 60. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
53 |
Így, ami a EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozó privatizációs tilalmat illeti, nem vitatott, hogy megállapításra került, hogy e rendelkezés nem igazolhatja a szabad tőkemozgásra vonatkozó szabályok korlátozását (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 8‑án hozott ítélet 64. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2010. július 8‑án hozott ítélet 44. pontját). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak a villamosenergia‑ vagy gázelosztórendszer‑üzemeltetőkre vonatkozóan a köz‑ vagy magántulajdoni rend választásában megjelenő érdeket nem lehetne figyelembe venni közérdeken alapuló nyomós indokként. |
54 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy egyrészt az alapügyekben szereplő helyzetek, másrészt pedig az utóbbi ítéletek alapjául szolgáló ügyek nem hasonlók. Ugyanis az alapügyekben abszolút jellegű privatizációs tilalomról van szó, míg a fent hivatkozott Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 8‑án hozott ítélet alapjául szolgáló ügy a tagállamok privatizált vállalkozásokban fennálló részvényesi minőségéből fakadó előjogaikból eredő akadályokat érintett, és a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy a nyílt nyugdíjalapok külföldi befektetéseinek korlátozásairól szólt, amelyek azonban semmiképpen sem érintették az ezen alapokra vonatkozó tulajdoni rendet. |
55 |
Ennélfogva az EUMSZ 345. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogszabályok által meghatározott tulajdoni rend választásának okai olyan tényezőknek minősülnek, amelyek figyelembe vehetők a szabad tőkemozgás korlátozásainak igazolásához. Így az alapügyekben a kérdést előterjesztő bíróság feladata e vizsgálat lefolytatása. |
56 |
Ami a többi tilalmat illeti, meg kell állapítani egyrészt, hogy a tág értelemben vett keresztfinanszírozás – ideértve a stratégiai információcserét is – megakadályozására, a energia‑ és a gázpiac átláthatóságának biztosítására, és a versenytorzulás elkerülésére irányuló célok a holland villamosenergia‑ és gáztermelési, ‑ellátási és ‑kereskedelmi piacon a torzulásmentes verseny biztosítására irányulnak, másrészt pedig hogy a keresztfinanszírozás megakadályozására irányuló cél többek között a villamosenergia‑ és a gázelosztó–rendszerekbe való megfelelő befektetés biztosítására irányul. |
57 |
Ennélfogva vizsgálni kell, hogy az alapügyben szereplő nemzeti intézkedések e célok révén végső soron nyomós közérdeket szolgálnak‑e. |
58 |
Márpedig az említett piacokon a torzulásmentes versenyre irányuló célt az EUM‑Szerződés is kitűzte, amelynek preambuluma hangsúlyozza az összehangolt cselekvés szükségességét többek között a tisztességes verseny biztosítása, és végső soron a fogyasztók védelme érdekében. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a fogyasztók védelme nyomós közérdeken alapuló indokot képez (a C-260/04. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2007. szeptember 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-7083. o.] 27. pontja, a C-393/05. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben 2007. november 29-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-10195. o.] 52. pontja és a C-458/08. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. november 18-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-11599. o.] 89. pontja). |
59 |
Továbbá meg kell állapítani, hogy a villamosenergia‑ és a gázelosztó‑rendszerekbe való megfelelő befektetés biztosításának célja többek között az energiaellátás biztosítása, amelyet a Bíróság szintén elismert nyomós közérdeken alapuló indokként (a 72/83. sz. Campus Oil és társai ügyben 1984. július 10-én hozott ítélet [EBHT 1984., 2727. o.] 34. és 35. pontja, a C-503/99. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 2002. június 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4809. o.] 46. pontja, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben 2005. június 2‑án hozott ítélet 40. pontja). |
60 |
Végül, amint az a jelen ítélet 18. és 20. pontjában megállapításra került, a csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát a független hálózatfelügyeletről szóló törvény vezette be, amely maga módosította többek között a 2003. évi irányelveknek a holland jogrendbe történő átültetése érdekében elfogadott nemzeti rendelkezéseket. Az említett tilalmak különösen a 2003/54 irányelv 15. cikkének és a 2003/55 irányelv 13. cikkének átültetése érdekében bevezetett rendelkezéseket módosították. |
61 |
A 2003/54 irányelv (4)–(8) és (10) preambulumbekezdéséből és a 2003/55 irányelv (4) és (6)–(10) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy ezen irányelvek többek között nyitott és átlátható piac, elosztórendszer‑üzemeltető hálózatához való megkülönböztetéstől mentes és átlátható hozzáférés, valamint tisztességes verseny biztosítására irányulnak. |
62 |
Különösen a 2003/54 irányelv (8) preambulumbekezdéséből és a 2003/55 irányelv (10) preambulumbekezdéséből következik, hogy a tagállamok e célok teljesítésére intézkedéseket dolgoznak ki. Másrészt e preambulumbekezdések hangsúlyozzák az uniós jogalkotó azon szándékát, hogy az elosztórendszer‑üzemeltetőknek tényleges döntéshozatali joguk legyen azok fölött az eszközök fölött, amelyek a hálózatok fenntartásához, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükségesek. |
63 |
Egyébiránt a 2003/54 irányelv (23) preambulumbekezdése és a 2003/55 irányelv (23) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a szükséges hálózati infrastruktúra kiépítése és karbantartása jelentős tényezők a stabil a stabil villamosenergia‑ és földgázellátás biztosításához. |
64 |
Ebből következik, hogy még ha a csoporttilalmat és a rendszer‑üzemeltetéssel potenciálisan össze nem egyeztethető tevékenységek tilalmát nem is írják elő az említett irányelvek, a Holland Királyság ezen intézkedések bevezetésével a 2003. évi irányelvekben kitűzött célok elérésére törekedett. |
65 |
E megállapítást megerősíti a 2009/72 és a 2009/73 irányelv, amelyek többek között ugyanezen célokra irányulnak, amint az mind a 2009/72 irányelv (3), (4), (9)–(12), (15), (25) és (44) preambulumbekezdéséből, mind pedig a 2009/73 irányelv (3), (4), (6)–(13), (22) és (40) preambulumbekezdéséből kitűnik. Különösen a 2009/72 irányelv (4), (9), (11), (15), (25), (26) és (44) preambulumbekezdése, valamint a 2009/73 irányelv (4), (6), (8), (12), (22), (25) és (40) preambulumbekezdése megállapítja az uniós jogalkotó arra irányuló szándékát, hogy biztosítsa a villamosenergia‑ és a gázelosztórendszerhez való megkülönböztetéstől mentes hozzáférést, valamint a piacok átláthatóságát, a keresztfinanszírozások megelőzését, hogy megfelelő hálózati befektetéseket biztosítson a stabil villamosenergia‑ és földgázellátás biztosításához, valamint hogy megakadályozza bizalmas információk átadását a rendszer‑üzemeltetők és a termelési és ellátási vállalkozások között. |
66 |
Ennélfogva a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott célok főszabály szerint közérdeken alapuló nyomós indokként igazolhatják az alapszabadságok megállapított korlátozásait. |
67 |
Mindazonáltal szükséges, hogy a szóban forgó korlátozások alkalmasak legyenek a kitűzött célok elérésére, és nem haladhatják meg az elérni kívánt célok megvalósításához szükséges mértéket (a C-451/05. sz. ELISA-ügyben hozott 2007. október 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-8251. o.] 82. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Lengyelország ügyben hozott ítélet 58. pontja), aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. |
68 |
A fenti megfontolásokból következik, hogy a harmadik kérdésre az alábbi választ kell adni:
|
A költségekről
69 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott: |
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.