This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62011CJ0073
Judgment of the Court (Second Chamber), 24 January 2013.#Frucona Košice a.s. v European Commission.#Appeal — State aid — Cancellation of 65% of a tax debt in a collective bankruptcy procedure — Decision declaring the aid to be incompatible with the internal market and ordering its recovery — Private creditor test — Limits of judicial review — Substitution by the General Court of its own grounds for those set out in the contested decision — Manifest error of assessment — Distortion of evidence.#Case C‑73/11 P.
A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. január 24.
Frucona Košice a.s. kontra Európai Bizottság.
Fellebbezés – Állami támogatások – Az adótartozás 65%‑ának kollektív fizetésképtelenségi eljárás keretében történő elengedése – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat – A magánhitelező kritériuma – A bírósági felülvizsgálat korlátai – A vitatott határozatban szereplő indokoknak a Törvényszék saját indokaival való helyettesítése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – A bizonyítékok elferdítése.
C‑73/11. P. sz. ügy.
A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. január 24.
Frucona Košice a.s. kontra Európai Bizottság.
Fellebbezés – Állami támogatások – Az adótartozás 65%‑ának kollektív fizetésképtelenségi eljárás keretében történő elengedése – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat – A magánhitelező kritériuma – A bírósági felülvizsgálat korlátai – A vitatott határozatban szereplő indokoknak a Törvényszék saját indokaival való helyettesítése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – A bizonyítékok elferdítése.
C‑73/11. P. sz. ügy.
Court reports – general
ECLI identifier: ECLI:EU:C:2013:32
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2013. január 24. ( *1 )
„Fellebbezés — Állami támogatások — Az adótartozás 65%-ának kollektív fizetésképtelenségi eljárás keretében történő elengedése — A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat — A magánhitelező kritériuma — A bírósági felülvizsgálat korlátai — A vitatott határozatban szereplő indokoknak a Törvényszék saját indokaival való helyettesítése — Nyilvánvaló mérlegelési hiba — A bizonyítékok elferdítése”
A C-73/11. P. sz. ügyben,
a Frucona Košice a.s. (székhelye: Kassa [Szlovákia], képviselik: P. Lasok QC, J. Holmes és B. Hartnett barristers, valamint O. Geiss Rechtsanwalt)
fellebbezőnek,
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2011. február 17-én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Bizottság (képviselik: K. Walkerová és L. Armati, valamint B. Martenczuk, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
alperes az elsőfokú eljárásban,
támogatja:
a St. Nicolaus – trade a.s. (székhelye: Pozsony [Szlovákia], képviseli: N. Smaho avocat)
beavatkozó az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: A. Rosas tanácselnök, a második tanács elnökeként eljárva, U. Lõhmus, A. Ó Caoimh, A. Arabadjiev (előadó) és C. G. Fernlund bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. július 5-i tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2012. szeptember 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Fellebbezésében a Frucona Košice a.s. (a továbbiakban: Frucona Košice) az Európai Unió Törvényszékének T-11/07. sz., Frucona Košice kontra Bizottság ügyben 2010. december 7-én hozott ítéletének (EBHT 2010., II-5453. o., a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította a Szlovák Köztársaság által a Frucona Košice a.s. vállalatnak nyújtott C 25/205 (ex NN 21/05) sz. állami támogatásról szóló, az Európai Közösségek Bizottsága által 2006. június 7-én hozott határozat (HL L 112., 14. o., a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét. |
A jogvita előzményei és a vitatott határozat
2 |
A Frucona Košice a szlovák jog szerinti gazdasági társaság, amely többek között az alkoholtermékek és párlatok előállításának ágazatában gyakorolta tevékenységét. |
3 |
2004. február 25-én a Frucona Košice, amely korábban többször kapott halasztást az adótartozásának megfizetésére, nem tudta teljesíteni a 2004. január hónapra vonatkozóan őt terhelő jövedéki adókötelezettséget. |
4 |
Következésképpen 2004. március 6-án visszavonták az alkoholtermékek és párlatok előállítására és kezelésére vonatkozó engedélyét. Azóta arra korlátozta tevékenységét, hogy Frucona név alatt egy olyan vállalkozástól vásárolt párlatokat értékesítsen tovább, amely azokat egy megállapodás értelmében a Frucona Košice üzemeiben, engedéllyel állította elő. |
5 |
A Frucona Košice a felszámolási eljárásról és a csődeljárásról szóló 328/1991. sz. törvény (zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní) értelmében vett adósi helyzetbe is került. |
6 |
A vitatott határozatból kitűnik, hogy a felszámolási eljárásokat és csődeljárásokat bíróság felügyelete mellett folytatják le, céljuk pedig az eladósodott társaságok pénzügyi helyzetének rendezése. Amíg a felszámolási eljárás az adós társaság megszűnését eredményezi, addig a csődegyezség lehetővé teszi számára a tevékenységeinek folytatását oly módon, hogy olyan megállapodáshoz vezet, amelynek értelmében az adós társaság megtéríti tartozásának egy részét, a fennmaradó tartozás leírása ellenében. |
7 |
A Frucona Košice ügyvezetője 2003. december 16-án, valamint 2004. január 23-án és 30-án találkozott a szlovák adóügyi főhivatal képviselőivel és a szlovák pénzügyminiszterrel, többek között azért, hogy javasolja nekik, hogy a társaság adókötelezettségeit csődegyezség keretében határozzák meg. |
8 |
2004. január 8-án e társaság e kérdésben kapcsolatba lépett a kassai IV. sz. hivatallal is, amelyhez tartozott (a továbbiakban: helyi adóhatóság), e hivatal pedig nem ellenezte a csődegyezség megkötését. |
9 |
2004. március 8-án a Frucona Košice csődegyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtott be a Krajský súd v Košiciachhoz (Kassai Regionális Bíróság) (Szlovákia), felajánlva a hitelezőinek, hogy mindegyiküknek megfizeti a neki járó összeg 35%-át (a továbbiakban: csődegyezségi ajánlat). A Frucona Košice teljes tartozása hozzávetőleg 644,6 millió SKK volt, ebből hozzávetőleg 640,8 millió SKK volt az adótartozás. |
10 |
2004. április 29-i határozatában a Krajský súd v Košiciach engedélyezte a csődegyezségi eljárás megindítását, különösen pedig megismételte a csődegyezségi ajánlatot. |
11 |
Annak érdekében, hogy a helyi adóhatóság számára lehetővé tegye a csődegyezségi ajánlat, a felszámolás és az adóvégrehajtás egyes előnyeinek értékelését, a Frucona Košice 2004. április 26-án benyújtotta neki a belső könyvvizsgálója által készített jelentést (a továbbiakban: K jelentés), 2004. július 7-én pedig egy független könyvvizsgálói iroda által készített jelentést (a továbbiakban: E jelentés). |
12 |
A szlovák adóhatóság 2004. június 21-én helyszíni ellenőrzést végzett a felperes helyiségeiben. Ezen ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes 2004. június 17-én többek között 161,3 millió SKK összegű likvid eszközökkel rendelkezett. |
13 |
A szlovák adóügyi főhivatal főigazgatója 2004. július 6-i levelében felhívta a helyi adóhatóságot, hogy ne fogadja el a csődegyezségi ajánlatot, mivel ez az ajánlat nem volt előnyös a Szlovák Köztársaság számára. |
14 |
A 2004. július 9-i csődegyezségi tárgyalás során a felperes hitelezői, ideértve a helyi adóhatóságot is, elfogadták a felperes csődegyezségi ajánlatát. |
15 |
2004. július 14-i határozatában a Krajský súd v Košiciach jóváhagyta a csődegyezséget, és többek között akként rendelkezett, hogy a szlovák adóhatóság követelésének 35%-át, vagyis hozzávetőleg 224,3 millió SKK összeget kell megfizetni. |
16 |
Ugyanezen a napon a szlovák adóügyi főhivatal felmentette a helyi adóhatóság vezetőjét, és mást nevezett ki helyére, 2004. december 14-én pedig e vezetővel szemben csalás és hűtlen kezelés miatt vádat emeltek azon az alapon, hogy a helyi adóhatóság elfogadta a csődegyezségi ajánlatot. 2006. március 6-i ítéletében a Špeciálny súd v Pezinku (Bazini Különbíróság) (Szlovákia) a vezetőt a vele szemben emelt minden vád alól felmentette. |
17 |
2004. október 20-i levelében a helyi adóhatóság tájékoztatta a Frucona Košicét, hogy a csődegyezség feltételei közvetett állami támogatást képeznek, amelyet az Európai Közösségek Bizottságnak jóvá kell hagynia. |
18 |
2004. december 17-én a Frucona Košice egyebekben a teljes tartozása 35%-ának megfelelő, vagyis 224,3 millió SKK összeget fizetett ki a helyi adóhatóságnak. 2004. december 30-i határozatával a Krajský súd v Košiciach megszüntette a csődegyezségi eljárást. 2006. augusztus 18-án a Krajský súd v Košiciach a helyi adóhatóságnak fizetendő összeget 224,1 millió SKK-ban állapította meg. |
19 |
A 2004. október 15-én kelt levélben panaszt nyújtottak be a Bizottsághoz a Frucona Košicének nyújtott, állítólag jogellenes támogatás miatt. |
20 |
A Szlovák Köztársaság 2005. január 4-i levelében a Bizottság tájékoztatáskérésére adott válaszként tájékoztatta a Bizottságot, hogy lehetséges, hogy a Frucona Košice jogellenes támogatásban részesült, és azt kérte, hogy a Bizottság e támogatást nehéz helyzetben lévő vállalkozás megmentéséhez nyújtott támogatásként engedélyezze. |
21 |
A Bizottság, miután további információkat szerzett, 2005. július 5-i levelében értesítette a Szlovák Köztársaságot azon határozatáról, hogy a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban megindítja az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. E határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának2005. szeptember 22-i számában (HL C 233., 47. o.). |
22 |
2006. június 7-én a Bizottság elfogadta a vitatott határozatot, amelynek 1. cikke akként rendelkezik, hogy a Szlovák Köztársaság által a Frucona Košice javára végrehajtott 416515990 SKK összegű állami támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal, a 2. cikk pedig elrendeli e támogatás visszatéríttetését. |
23 |
A megtámadott határozatnak az állami támogatás fennállását mérlegelő részében a Bizottság megállapította, hogy a csődegyezség a magánhitelezők esetében és az adóhatóság esetében ugyanolyan feltételeket tartalmazott a tartozás kiegyenlítésére nézve, miközben az adóhatóság a felszámolási eljárásban őt megillető privilegizált hitelezői jogállás következtében a magánhitelezőknél kedvezőbb jogi és gazdasági helyzetben volt. |
24 |
A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a magánhitelező kritériumának alkalmazása megkövetelte annak ellenőrzését, hogy a helyi adóhatóság „a [felszámolási eljárás] vagy az adóvégrehajtás lehetséges eredményével összevetve […] többet nyert-e abban az esetben, ha elfogadta a [Frucona Košice] által javasolt feltételeket”. |
25 |
A felszámolási eljárás eredményét tanulmányozva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az E jelentés nem képezett megbízható alapot, mivel a Frucona Košice aktív eszközeinek 2004. március 31-i, nem pedig többek között a 2004. június 17-i helyzetéből indult ki. Így az E jelentésben alapul vett értékesítési együtthatók túl alacsonyak. Ezenkívül azok számítási módszerét nem magyarázták meg. Ráadásul a felszámolási eljárás különböző díjainak – amelyeket le kell vonni az aktív eszközök értékesítéséből származó bevételből – számítása a rendelkezésre álló egyéb becslésekre tekintettel kétséges. |
26 |
A Bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy „az aktívák eladása [felszámolási] eljárásban minden valószínűséggel magasabb bevétellel járt volna” a csődegyezségből származó bevételhez képest, a helyi adóhatóság privilegizált hitelezői jogállására tekintettel pedig „a [felszámolásból] származó bevétel szinte teljes egészében [neki] jutott volna”. Az adó-végrehajtási eljárás bevételével kapcsolatban a Bizottság ugyanezen következtetésre jutott. |
27 |
A Bizottság ezt követően hangsúlyozta, hogy a Szlovák Köztársaság adóügyi főhivatala ellenezte a javasolt csődegyezséget, a magánhitelező kritériumának mérlegelése szempontjából pedig kizárta, hogy relevánsak lennének az állam olyan hosszú távú érdekei, mint a Frucona Košice tevékenységeiből az állam javára származó adóbevételek fenntartása. |
28 |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a piacgazdasági magánhitelező kritériuma nem teljesült, továbbá hogy a vizsgált intézkedés így a helyi adóhatóság által elengedett tartozás összegével egyenlő állami támogatásnak minősült. A Bizottság végül úgy ítélte meg, hogy e támogatás a közös piaccal összeegyeztethetetlen volt. |
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
29 |
A Törvényszék Hivatalához 2007. január 12-én benyújtott keresetlevelében a Frucona Košice kérte a vitatott határozat megsemmisítését. |
30 |
A Törvényszék Hivatalához 2007. június 8-án benyújtott beadványában a St. Nicolaus – trade a.s. vállalkozás (a továbbiakban: St. Nicolaus – trade) kérte, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson az eljárásba. A Törvényszék második tanácsának elnöke 2007. október 11-i végzésében helyt adott e kérelemnek. |
31 |
Keresetének alátámasztása érdekében a Frucona Košice tíz jogalapra hivatkozott, amelyek közül a negyedik a Bizottság által elkövetett jogi és ténybeli hibán alapult, amennyiben a Bizottság a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősítése kapcsán úgy ítélte meg, hogy a felszámolás a csődegyezségnél előnyösebb volt, ezért pedig a körültekintő magánhitelező kritériuma nem teljesült. |
32 |
E jogalapban a Frucona Košice lényegében azt állította, hogy a Bizottság – tekintettel többek között a Frucona Košice által előterjesztett bizonyítékokra – nem vette figyelembe a felszámolási eljárás időtartamát, valamint azt, hogy ez az időtartam hogyan befolyásolja azt a döntést, amelyet az adóhatósággal azonos helyzetben lévő magánhitelezőnek meg kell hoznia. |
33 |
A Törvényszék mindenekelőtt megállapította, hogy – mivel a magánhitelező kritériumának alkalmazása összetett gazdasági értékelésekkel jár – a vitatott határozat jogszerűségének felülvizsgálata során annak ellenőrzésére kell szorítkozni, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett-el. |
34 |
Ezt követően a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a jelen esetben e felülvizsgálat során figyelembe kell venni a szlovák adóhatóság privilegizált hitelezői jogállását, továbbá azt, hogy a Frucona Košice aktív eszközeinek felszámolási eljárás keretében történő értékesítéséből származó bevétellel kapcsolatban a Bizottság által végzett értékelés különösen óvatos volt, valamint azt, hogy a csődegyezséggel ellentétben a felszámolási eljárás nem foglal magában tartozáselengedést. |
35 |
E megfontolások alapján a Törvényszék a megtámadott ítélet 123–129. pontjában a következő megállapításokat tette:
[…]
|
36 |
Ezt követően a Törvényszék a Frucona Košice által felhozott többi jogalapot is, következésképpen pedig a keresetet is elutasította, és a Frucona Košicét kötelezte a költségek viselésére. |
A felek kérelmei
37 |
A Frucona Košice azt kéri, hogy a Bíróság:
|
38 |
A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
|
39 |
A St. Nicolaus – trade azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, hagyja helyben a megtámadott ítéletet, és a Frucona Košicét kötelezze a költségek viselésére. |
A fellebbezésről
40 |
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Frucona Košice két jogalapra hivatkozik. Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék a magánhitelező kritériumának alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot. E jogalap lényegében két részből áll, amelyek közül az első a felszámolási eljárás időtartamára, a második pedig az értékesítési együtthatók mérlegelése kapcsán a szakértői vélemények jelentőségére vonatkozik. |
41 |
Második jogalapjában a Frucona Košice azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a vitatott határozatban szereplő okfejtést a saját okfejtésével váltotta fel, továbbá elferdítette a bizonyítékokat. E jogalap lényegében négy részből áll, amelyek közül az első a felszámolási eljárás költségeire, a második ezen eljárás időtartamára, a harmadik a Bizottság által végzett értékelés óvatosságára, a negyedik pedig a felszámolást követően fennmaradó tartozás jelentőségére vonatkozik. |
42 |
Először az első jogalap első részét és a második jogalap második részét kell együttesen megvizsgálni, amelyek a felszámolási eljárás időtartamára vonatkoznak. |
A felek érvei
43 |
Az első jogalap első részében a Frucona Košice azt állítja, hogy a Törvényszék a magánhitelező kritériumának alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot. |
44 |
A Frucona Košice úgy véli, hogy a Törvényszék a mérlegelése keretében nem ugyanúgy vizsgálta a helyzetet, ahogyan azt egy magánhitelező tette volna, tekintettel azokra az információkra, amelyekkel a csődegyezség megkötése során e magánhitelező rendelkezhetett. A Törvényszék a Bizottság által utólag lefolytatott olyan mérlegelést erősített meg, amely nem vesz figyelembe bizonyos olyan kockázatokat és határidőket, amelyek a felszámolás, illetve a csődegyezség előnyeinek vizsgálata során befolyásolták volna a magánhitelező döntését. |
45 |
Különösen, a Frucona Košice szerint a Törvényszék annak vizsgálatára szorítkozott, hogy a Bizottság által lefolytatott elemzésben voltak-e hibák, és e vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a Bizottság ezt az elemzést a körültekintő magánhitelező nézőpontját figyelembe véve folytatta-e le. |
46 |
A Frucona Košice álláspontja szerint e kritérium magában foglalja annak vizsgálatát, hogy figyelembe véve a csődegyezség megkötésének időpontjában ésszerűen rendelkezésre álló információkat, a szóban forgó intézkedés olyan előnyt biztosított-e, amely nyilvánvalóan jelentősebb volt annál a megoldásnál, amelyet a hasonló helyzetben lévő magánhitelező választana. |
47 |
Így a Törvényszéknek mindenekelőtt azt kellett volna meghatároznia, hogy a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozó információk befolyásolhatták-e egy feltételezett magánhitelező döntéshozatali folyamatát. Ezt követően meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Bizottság figyelembe vette-e ezen információkat. A Törvényszéknek végül azt kellett volna vizsgálnia, hogy a Bizottság kellő jelentőséget tulajdonított-e ezen információknak. |
48 |
A Frucona Košice úgy véli, hogy a körültekintő magánhitelező a tartozás behajtására szolgáló különböző eszközök közötti választása során figyelembe vette volna a jelen esetben rendelkezésre álló, a fizetésképtelenségi eljárás időtartamára és az azzal kapcsolatos bizonytalanságokra vonatkozó különböző információkat. Következésképpen a Liehofruct társaság felszámolására vonatkozó, az ugyanezen kereskedelmi ágazatban ezt megelőzően keletkezett különböző jelentések és dokumentumok a Frucona Košice szerint olyan, jogilag releváns információkat tartalmaztak, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, amit elmulasztott, ezáltal pedig olyan jogi hibát követett el, amelynek felülbírálatát a Törvényszék elmulasztotta. |
49 |
A Frucona Košice kifejti, hogy amennyiben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a jelentések Bizottság általi értékelése ténykérdésre, vagyis a fizetésképtelenségi eljárások időtartamára vonatkozott, amellyel kapcsolatban a Bizottságnak mérlegelési mozgástere van, tévesen alkalmazta a jogot, mivel az a kérdés merült fel, hogy ezek az információk milyen hatással vannak arra a mérlegelésre, amelyet egy óvatos magánhitelező folytatott volna le. |
50 |
A második jogalap második részében a Frucona Košice azt állítja, hogy a felszámolási eljárás időtartamát illetően a Törvényszék többek között a saját indokai alapján igazolta e kérdések Bizottság általi vizsgálatának elmaradását. |
51 |
A megtámadott ítélet 123. pontjában ugyanis a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a vitatott határozat tartalmát, mivel azok a preambulumbekezdések, amelyekre a Törvényszék e pontban utal, nem a Bizottság által a különböző eljárások időtartamával kapcsolatban képviselt álláspontot fejtik ki, hanem a Frucona Košice és a Szlovák Köztársaság álláspontját ismétlik meg. |
52 |
Amikor a megtámadott ítélet 124. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Frucona Košice által szolgáltatott adatok nem felelnek meg a hitelesség és a következetesség követelményeinek, a Törvényszék ezen érvek elutasítása érdekében jogellenesen újabb indokokkal egészítette ki a vitatott határozatban levezetett okfejtést. Másfelől a Törvényszék azon megállapítása, mely szerint a Bizottságnak több becslés állt rendelkezésére a szlovákiai felszámolási eljárás valószínű időtartamával kapcsolatban, nem felel meg a Frucona Košice által kifejtett érvelésnek. |
53 |
Azzal, hogy a megtámadott ítélet 125. pontjában azon az alapon utasította el a Szlovák Köztársaság által az uniós csatlakozás érdekében teljesített előrehaladásról szóló 2002. évi és 2003. évi bizottsági jelentések relevanciáját, hogy e jelentések nem veszik figyelembe a jelen ügy sajátosságait, a Törvényszék szintén olyan érvet adott elő, amelyre a Bizottság a vitatott határozat indokolása során nem támaszkodott. Másfelől ez az indokolás nem helytálló, mivel a Bizottság a magánhitelező kritériumának alkalmazása során gyakran támaszkodik részben olyan általános információkra, amelyek az érintett tagállamban fennálló gazdasági feltételekre vonatkoznak. |
54 |
Amikor a megtámadott ítélet 126. pontjában megállapította, hogy a Frucona Košice által benyújtott egyik jelentés a felszámolási eljárás időtartamát hozzávetőleg két évre becsülte, a Törvényszék ismét saját maga próbált olyan indokkal szolgálni, amely megmagyarázza a felszámolási eljárás időtartama figyelembevételének elmulasztását. Másfelől a két év időtartam jóval meghaladja azt a négy hónapos határidőt, amely a csődegyezségi eljárás keretében a források beszerzéséhez szükséges. |
55 |
Hasonlóképp, a Törvényszék egyedül a saját indokai alapján állapította meg a megtámadott ítélet 127. pontjában, hogy ha a jelen ügyben felszámolási eljárást folytattak volna le, annak időtartama az ilyen eljárások szokásos időtartamánál rövidebb lett volna. |
56 |
Az első fellebbezési jogalap első részével kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy a magánhitelező kritériumának alkalmazása érdekében azt kell meghatározni, hogy a tagállam által nyújtott fizetési könnyítéseket egy magánhitelező is biztosította volna-e, vagy pedig nyilvánvaló, hogy e magánhitelező nem egyezett volna bele hasonló könnyítésekbe. Ezt az értelmezést megerősíti a Bizottságot az olyan összetett gazdasági mérlegelések lefolytatása során megillető diszkrecionális jogkör, mint amilyenekkel a magánhitelező kritériumának alkalmazása jár. |
57 |
A Bizottság szerint a Törvényszék a helyes jogi kritériumot alkalmazta, amely annak meghatározásából áll, hogy az állami hatóság ugyanolyan módon járt-e el, mint ahogyan a körülményekre tekintettel az azonos helyzetben lévő magánhitelező tette volna, és helyesen ítélte úgy, hogy a felülvizsgálata a Bizottság által a tények mérlegelése során elkövetett nyilvánvaló hibák feltárására szorítkozik. |
58 |
A Bizottság végül azt állítja, hogy a Frucona Košice által előadott, a magánhitelező kritériumára való utalás hiányára és a Törvényszék által a Bizottsági mérlegelései felett gyakorolt felülvizsgálat terjedelmére vonatkozó érvek arra irányulnak, hogy a Bizottság és a Törvényszék hogyan értékelte a bizonyítékokat, vagyis nem érintik a Törvényszék által az alkalmazandó jogi kritériumra vonatkozóan levezetett okfejtést. |
59 |
A második fellebbezési jogalap második részével kapcsolatban a Bizottság elöljáróban megjegyzi, hogy a tények magánhitelező kritériumára tekintettel történő mérlegelésének a releváns tényezők összességének értékelésén kell alapulnia, míg a Frucona Košice e számos tényező közül csak néhánynak a mérlegelését vitatta. |
60 |
A felszámolási eljárás időtartamával kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 123. pontjában ténylegesen azt állapította meg, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem hagyta figyelmen kívül e kérdést, ugyanakkor a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy tekintettel a vitatott határozat (17), (40) és (54) preambulumbekezdésében szereplő információkra, a felszámolási eljárás időtartamát felesleges volt olyan tényezőnek tekinteni, amely az ilyen eljárás lefolytatása ellen szólna. |
61 |
Az ítélet 124. pontjában a Törvényszék csak megerősítette azokat a bizonyítékokat, amelyek a Bizottság rendelkezésére álltak. A Törvényszék által a megtámadott ítélet 125. és 126. pontjában megfogalmazott, a vitatott határozatban nem szereplő jelentésekre vonatkozó utalás a Bizottság szerint csupán obiter dictumnak minősül. |
62 |
A Törvényszék a megtámadott ítélet 127. pontjában is a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok vizsgálatára szorítkozott annak ellenőrzése érdekében, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett-e el. E tekintetben a Bizottság azt állítja, hogy nem köteles kifejezett választ adni az állítólagos támogatás kedvezményezettje által felhozott minden egyes érvre, és azért nem időzött a felszámolási eljárás időtartamával kapcsolatos megfontolásokkal, mert figyelembe véve különösen a helyi adóhatóság privilegizált hitelezői jogállását, a kérdés nem olyan jellegű volt, amely egy feltételezett magánhitelezőt foglalkoztatott volna. |
63 |
Következésképpen nem megalapozottak a Frucona Košice által az első fellebbezési jogalap első része keretében annak bizonyítása érdekében felhozott érvek, hogy a Törvényszék a Bizottság okfejtését a saját okfejtésével váltotta fel. |
64 |
A St. Nicolaus – trade azt állítja, hogy a magánhitelező kritériumának mérlegelése szempontjából azon kérdésnek van jelentősége, hogy egy magánbefektető azonos feltételek mellett végrehajtotta volna-e a szóban forgó műveletet, nemleges válasz esetén pedig meg azt kell megvizsgálni, hogy erre milyen feltételek mellett lett volna hajlandó. |
65 |
A St. Nicolaus – trade előadja, hogy a helyi adóhatóság számára nem volt szükségszerű a követelésének a Frucona Košice általi azonnali kifizetése abban az időpontban, amikor elfogadta a csődegyezségi ajánlatot. A helyi adóhatósághoz hasonló helyzetben lévő magánhitelező tehát nem lett volna hajlandó lemondani arról a lehetőségről, hogy e kifizetéshez a csődegyezség által biztosítottnál nagyobb mértékben jusson hozzá. |
66 |
A felszámolási eljárás időtartamával kapcsolatban a St. Nicolaus – trade azt állítja, hogy a megtámadott ítélet 123. pontjából kitűnik, hogy a Bizottság megvizsgálta e kérdést. Ezen intézmény e tekintetben széles körű mérlegelési mozgástérrel rendelkezett, a jelen esetben pedig az elé terjesztett tényállást alapvetően a felszámolási eljárás összetettségére, a hitelezők számára és arra tekintettel mérlegelte, hogy az adóhatóság a Frucona Košicének nem csupán a többségi hitelezője, hanem a privilegizált hitelezője is volt. Ezen az alapon a Bizottság és a Törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felszámolási eljárást minden valószínűség szerint rövidebb időn belül befejezték volna, mint ami az ilyen eljárások lefolytatásához általában szükséges. |
A Bíróság álláspontja
67 |
A Frucona Košice lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék annak ellenőrzésére szorítkozott, hogy a Bizottság által lefolytatott elemzésben voltak-e nyilvánvaló mérlegelési hibák, és elmulasztotta megvizsgálni, hogy ezt az elemzést a Bizottság a magánhitelező nézőpontjából folytatta-e le. Különösen, a Törvényszék elmulasztotta ellenőrizni, hogy a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozóan rendelkezésre álló információk befolyásolhatták-e a magánhitelező döntéshozatali folyamatát, továbbá hogy a Bizottság figyelembe vette-e ezen információkat. Ezen ellenőrzés lefolytatása helyett a Törvényszék a saját indokai alapján igazolta azt, hogy a Bizottság e kérdéseket a vitatott határozatban nem vizsgálta meg. |
68 |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerint, ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. |
69 |
A támogatás fogalma nem csupán a szubvenciókhoz hasonló pozitív juttatásokat foglalja magában, hanem azokat a beavatkozásokat is, amelyek különböző formában enyhítik a vállalkozás költségvetésének általános terheit, és amelyek ezáltal, anélkül hogy a szó szoros értelmében szubvenciók lennének, azokkal azonos természetűek és hatásúak (a C-200/97. sz. Ecotrade-ügyben 1998. december 1-jén hozott ítélet [EBHT 1998., I-7907. o.] 34. pontja és a C-6/97. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1999. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-2981. o.] 15. pontja). |
70 |
Ugyanakkor azok a feltételek, amelyeknek valamely intézkedésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy az EUMSZ 107. cikk szerinti „támogatás” fogalma alá tartozzon, nem teljesülnek, ha a kedvezményezett vállalkozás az állami források felhasználásával rendelkezésére bocsátott előnnyel azonos előnyhöz a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között is hozzájuthatott volna (lásd ebben az értelemben a C-124/10. P. sz., Bizottság kontra EDF ügyben 2012. június 5-én hozott ítélet 78. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
71 |
E mérlegelést abban az esetben, ha valamely állami hitelező fizetési könnyítést biztosít egy vállalkozás vele szemben fennálló tartozására, főszabály szerint a magánbefektető kritériumának alkalmazásával kell lefolytatni. E kritérium ugyanis – amennyiben alkalmazandó – azon körülmények egyikét képezi, amelyeket a Bizottság az ilyen támogatás fennállásának megállapítása során köteles figyelembe venni (lásd ebben az értelemben a C-342/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 1999. április 29-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-2459. o.] 46. pontját, a C-256/97. sz., DM Transport ügyben 1999. június 29-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-3913. o.] 24. pontját, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra EDF ügyben hozott ítélet 78. és 103. pontját). |
72 |
Az ilyen fizetési könnyítések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek, ha az így nyújtott gazdasági előny jelentőségét figyelembe véve a kedvezményezett vállalkozás nyilvánvalóan nem juthatott volna hasonló könnyítésekhez az államéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő olyan magánhitelezőtől, aki pénzügyi nehézségekkel küzdő adóstól próbálja visszakövetelni a neki járó összegeket (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 46. pontját, a fent hivatkozott DM Transport ügyben hozott ítélet 30. pontját, valamint a fent hivatkozott Bizottság kontra EDF ügyben hozott ítélet 79. pontját). |
73 |
A Bizottság feladata tehát olyan átfogó mérlegelés lefolytatása, amely figyelembe veszi az adott ügyben releváns minden olyan adatot, amely lehetővé teszi számára annak eldöntését, hogy a kedvezményezett vállalkozás ilyen magánhitelezőtől nyilvánvalóan nem jutott volna-e hasonló könnyítésekhez (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra EDF ügyben hozott ítélet 86. pontját). |
74 |
Nem vitatott, hogy összetett gazdasági értékelést követel meg azon kérdés Bizottság általi vizsgálata, hogy meghatározott intézkedések állami támogatásnak minősíthetők-e amiatt, hogy a hatóságok állítólag nem ugyanúgy jártak el, mint egy magánhitelező (lásd a C-525/04. P. sz., Spanyolország kontra Lenzing ügyben 2007. november 22-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-9947. o.] 59. pontját). |
75 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság által az állami támogatások területén végzett összetett gazdasági értékelések felett az uniós bíróságok által gyakorolt ellenőrzés keretében az uniós bíróság a Bizottság gazdasági jellegű értékelését nem helyettesítheti a sajátjával (lásd ebben az értelemben a C-290/07. P. sz., Bizottság kontra Scott ügyben 2010. szeptember 2-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-7763. o.] 64. és 66. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). |
76 |
Ugyanakkor az uniós bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy e bizonyítékok tartalmazzák-e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy alátámasztják-e a belőlük levont következtetéseket (a C-12/03. P. sz., Bizottság kontra Tetra Laval ügyben 2005. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-987. o.] 39. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Scott ügyben hozott ítélet 65. pontja). |
77 |
Az eddigiekből következik, hogy tekintettel a Frucona Košice által az elsőfokú eljárásban előterjesztett érvekre, a Törvényszéknek többek között azt kellett ellenőriznie, hogy a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozóan rendelkezésre álló információk a jelen esetben relevánsak voltak-e a magánhitelező kritériuma alapján lefolytatott mérlegelés szempontjából, és ha igen, a Bizottság figyelembe vette-e ezen információkat. |
78 |
E tekintetben relevánsnak kell tekinteni minden olyan információt, amely nem elhanyagolható módon befolyásolhatja a megfelelően körültekintő és gondos, az állami hitelezőéhez lehető legközelebbi helyzetben lévő olyan magánhitelező döntéshozatali folyamatát, aki pénzügyi nehézségekkel küzdő adóstól próbálja visszakövetelni a neki járó összegeket. |
79 |
A jelen esetben nem vitatott, hogy a megfelelően körültekintő és gondos, a helyi adóhatóságéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magánhitelezőnek ahhoz, hogy a neki járó összegek megfizetését elérje, többek között a csődegyezségi ajánlat és a Frucona Košice felszámolása között kellett volna választania. |
80 |
Ebből következik, hogy az ilyen hitelezőnek a legelőnyösebb alternatíva azonosításához az említett eljárások mindegyikének előnyeit és hátrányait értékelnie kellett volna. |
81 |
Márpedig, mint azt a Frucona Košice helyesen állítja, mivel az említett eljárások időtartama késlelteti az esedékes összegek visszafizetését, ezáltal pedig – elhúzódó eljárások esetén – érintheti különösen azok értékét, meg kell állapítani, hogy olyan körülményről van szó, amely nem elhanyagolható módon befolyásolhatta a megfelelően körültekintő és gondos, a helyi adóhatóságéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magánhitelező döntéshozatali folyamatát. |
82 |
Következésképpen a Törvényszék feladata volt megvizsgálni, hogy a Bizottság a magánhitelező kritériumának mérlegelése során figyelembe vette-e a többek között a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. |
83 |
E tekintetben a megtámadott ítéletnek a jelen ítélet 35. pontjában idézett 123. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság a vitatott határozat (54) preambulumbekezdésében utalt a Szlovák Köztársaság által az ilyen eljárás időtartamával kapcsolatban képviselt álláspontra, ugyanezen határozat (40) preambulumbekezdésében pedig említést tett a Frucona Košice álláspontjáról. A Törvényszék ebből arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem „hagyta figyelmen kívül e kérdést”. |
84 |
Mindenekelőtt azonban a Törvényszék által hivatkozott preambulumbekezdések, mint azt a Frucona Košice helyesen megjegyzi, a vitatott határozatnak az érdekeltek és a Szlovák Köztársaság észrevételeit összefoglaló IV. és V. címében, nem pedig a Bizottság értékelését tartalmazó VI. címében szerepelnek. |
85 |
Továbbá, mint azt a jelen ítélet 82. pontja megállapította, a Törvényszéknek nem azt kellett ellenőriznie, hogy a Bizottság a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozóan rendelkezésre álló információkat figyelmen kívül hagyta-e, vagy sem, hanem azt, hogy a Bizottság ezen információkat a magánhitelező kritériumának mérlegelése keretében figyelembe vette-e. |
86 |
Ebből következik, hogy a Törvényszéknek ellenőriznie kellett volna, hogy a Bizottság a vitatott határozat VI. címében, különösen pedig e határozatnak a csődegyezség és a felszámolás összehasonlításáról szóló 2.1. szakaszában levezetett okfejtésének egy részét a felszámolási eljárás időtartamának szentelte-e. Márpedig a megtámadott ítéletből nem tűnik ki ilyen vizsgálat. |
87 |
Végül, amennyiben a Törvényszék a megtámadott ítéletnek a jelen ítélet 35. pontjában szintén idézett 125–127. pontjában megvizsgálta a Frucona Košice által a közigazgatási eljárás során szolgáltatott információk hitelességére és következetességére vonatkozó különböző körülményeket, és megállapította, hogy a jelen ügy sajátos körülményei között a Bizottság ítélhette úgy, hogy a felszámolási eljárás időtartama nem volt alkalmas arra, hogy befolyásolja a magánhitelező döntéshozatali folyamatát, meg kell állapítani, hogy a Törvényszék által lefolytatott vizsgálat a vitatott határozatban szereplő egyetlen mérlegeléshez sem kapcsolódik. |
88 |
Ebből következik, hogy a Törvényszék az általa vizsgált jogalapok elutasítása érdekében a felszámolási eljárás időtartamának olyan mérlegelésére támaszkodott, amely a vitatott határozattól idegen indokokkal pótolja az e határozat indokolásában meglévő hézagot. Márpedig ezáltal a Törvényszék túllépte a felülvizsgálati jogkörének korlátait. |
89 |
Az EUMSZ 263. cikkben említett jogszerűségi vizsgálat keretében ugyanis a Bíróság és a Törvényszék az olyan keresetek tekintetében rendelkezik hatáskörrel, amelyeket hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, az EUM-Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt nyújtottak be. Az EUMSZ 264. cikk kimondja, hogy ha a kereset megalapozott, akkor a megtámadott jogi aktust semmisnek kell nyilvánítani. A Bíróság és a Törvényszék tehát semmi esetre sem helyettesítheti a megtámadott jogi aktus kibocsátójának indokolását a saját indokolásával (lásd a C-164/98. P. sz., DIR International Film és társai kontra Bizottság ügyben 2000. január 27-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-447. o.] 38. pontját, valamint a C-487/06. P. sz., British Aggregates kontra Bizottság ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-10515. o.] 141. pontját). |
90 |
Az eddigiekből következik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy elmulasztotta ellenőrizni, hogy a Bizottság a magánhitelező kritériumának mérlegelése keretében figyelembe vette-e a felszámolási eljárás időtartamát, továbbá azáltal, hogy e tekintetben a saját indokolásával pótolta a vitatott határozat indokolásában meglévő hézagot. |
91 |
Ezért az első jogalap első részét és a második jogalap második részét megalapozottnak kell nyilvánítani, következésképpen pedig a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni. |
Az első fokon előterjesztett keresetről
92 |
Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi. |
93 |
A jelen esetben a Bíróságnak rendelkezésére állnak az ahhoz szükséges adatok, hogy érdemben elbírálja az első fokon előterjesztett kereset negyedik jogalapjának a felszámolási eljárás időtartamára vonatkozó első részét. |
A felek érvei
94 |
Az első fokon előterjesztett kereset negyedik jogalapjának első részében a Frucona Košice lényegében azt állítja, hogy a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a felszámolási eljárás időtartamát és az erre vonatkozó azon bizonyítékokat, amelyeket a Frucona Košice a közigazgatási eljárás során csatolt. Márpedig egy magánhitelező figyelembe vette volna ezt az időtartamot, ennek alapján pedig inkább a csődegyezségi ajánlatot fogadta volna el, mivel a felszámolási eljárás a csődeljárásnál sokkal hosszabb, ezért a csődegyezségből származó bevételhez képest hitelkamat-veszteséggel jár, vagyis nem biztosítja a csődegyezségi ajánlat keretében felajánlottnál magasabb összeg visszafizetését. |
95 |
A Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy a vitatott határozat (40) és (54) preambulumbekezdésében figyelembe vette a fizetésképtelenségi eljárás időtartamát, a jelen ügy körülményei között pedig nem volt szükség az ilyen eljárás várható időtartamának pontos meghatározására. |
96 |
Mindenekelőtt, még ha fel is tételezzük, hogy e felszámolási eljárás hosszú lett volna, amit a Bizottság vitat, tekintettel különösen a szlovák hatóságok véleményére és a hitelezők csekély számára, a Bizottság szerint a vitatott határozatban tett megállapításokból következik, hogy a csődegyezség mindenképp kevesebb előnnyel járt a szlovák állam számára, mint a felszámolási eljárás. |
97 |
Továbbá, mivel a helyi adóhatóságnak privilegizált hitelezői jogállása van, hiszen a vele szemben fennálló tartozást a Frucona Košice ingatlan vagyontárgyai biztosították, amelyek értékét a Frucona Košice 194 millió SKK-ra, a helyi adóhatóság pedig 397 millió SKK-ra becsülte, a helyi adóhatóság követeléseit a felszámolási eljárás során bármikor ki lehetett volna elégíteni a biztosítékot képező vagyontárgyak értékesítése útján, összhangban a felszámolási eljárásról és a csődeljárásról szóló 328/1991. sz. törvénnyel. Következésképpen e vagyontárgyakat illetően a Bizottság szerint a fizetésképtelenségi eljárás időtartamának nem volt jelentősége. |
98 |
Végül a Frucona Košice által végzett számítás a Bizottság szerint a behajtható követelés olyan végleges összegén alapul, amely lényegesen alacsonyabb a vállalkozás aktív eszközeinek a felszámolási eljárás költségeivel csökkentett valós értékénél. Mivel a helyi adóhatóság követelése a nyilvántartásba vett tartozás több mint 99%-át képezi, e hatóság számíthatott volna arra, hogy ezen eljárás keretében legalább 435 millió SKK-hoz jut. Még ha figyelembe is vesszük a Frucona Košice által hivatkozott hitelkamat mértékét, ha egy magánhitelező ilyen összeget tudott volna behajtani, hajlandó lett volna kivárni a felszámolási eljárás végét, még akkor is, ha ez az eljárás a becslések szerinti leghosszabb ideig tart. |
99 |
A St. Nicolaus – trade támogatja a Bizottság érvelését. |
A Bíróság álláspontja
100 |
A jelen ítéletnek különösen a 78–81. pontjából következik, hogy a jelenlegihez hasonló esetben a felszámolási eljárás időtartama olyan körülménynek minősül, amely nem elhanyagolható módon befolyásolhatja a megfelelően körültekintő és gondos, a helyi adóhatóságéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magánhitelező döntéshozatali folyamatát, ezért pedig a Bizottság a magánhitelező kritériumának mérlegelése során köteles volt figyelembe venni azokat az információkat, amelyek többek között az ilyen eljárás időtartamával kapcsolatban álltak rendelkezésre. |
101 |
Márpedig meg kell állapítani, hogy a vitatott határozatnak a Bizottság mérlegelését tartalmazó VI. címe, különösen pedig e határozatnak a csődegyezség és a felszámolás összehasonlításáról szóló 2.1. szakasza nem tartalmaz semmilyen utalást az ilyen eljárás időtartamára. |
102 |
Amennyiben a Bizottság azt állítja, hogy a jelen ügy sajátos körülményei között ítélhette úgy, hogy a felszámolási eljárás időtartama nem volt alkalmas arra, hogy befolyásolja a magánhitelező döntéshozatali folyamatát, meg kell állapítani, hogy a Frucona Košice által a közigazgatási eljárás során előterjesztett érvelésre és bizonyítékokra, valamint a jelen ítélet 78–81. pontjában tett megállapításokra tekintettel a Bizottság a vitatott határozatban köteles lett volna legalább összefoglaló jelleggel kifejteni azokat a megfontolásokat, amelyek alapján e következtetésre jutott. |
103 |
Az eddigiekből következik, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor a magánhitelező kritériumának mérlegelése keretében elmulasztotta figyelembe venni a felszámolási eljárás időtartamát. Amennyiben a Bizottság e körülményt figyelembe vette volna, a határozatát nem indokolta a jogilag megkövetelt módon. |
104 |
Következésképpen az első fokon előterjesztett kereset negyedik jogalapjának első részét megalapozottnak kell nyilvánítani. |
105 |
Ugyanakkor, mivel a Bizottság a vitatott határozat (93)–(99) preambulumbekezdésében úgy ítélte meg, hogy az adó-végrehajtási eljárás a helyi adóhatóságéhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő magánhitelező számára a csődegyezségi ajánlatnál előnyösebb lett volna, az előző pontban szereplő megállapítás önmagában nem eredményezheti e határozat megsemmisítését. |
106 |
Mint azt ugyanis a Törvényszék a megtámadott ítélet 92. pontjában megjegyezte, e megállapítás értelmében meg kell vizsgálni a Frucona Košice által felhozott azon többi jogalapot, amelyekről a Törvényszék nem határozott, köztük különösen azokat, amelyek az említett adó-végrehajtási eljárást illetően a magánhitelező kritériumára vonatkoznak. |
107 |
Márpedig meg kell állapítani, hogy e vizsgálattal kapcsolatban a per állása nem engedi meg a határozathozatalt. Következésképpen az ügyet vissza kell utalni a Törvényszékhez, hogy hozzon határozatot az előtte felhozott azon jogalapokról, amelyeket nem bírált el. |
A költségekről
108 |
Mivel az ügyet a Bíróság visszautalta a Törvényszék elé, a jelen fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg nem kell határozni. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.