29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/13

1.

Főszabály szerint abban az esetben is ragaszkodik-e a Bíróság a C-339/07. sz., Seagon kontra Deko ügyben kimunkált ítélkezési gyakorlatához, mely szerint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében azon tagállam bíróságai, amelynek területén a fizetésképtelenségi eljárást megindították, joghatósággal rendelkeznek a valamely másik tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alperes ellen benyújtott, fizetésképtelenségre alapított megtámadási kereset elbírálására, amelyben a fizetésképtelenségre alapított megtámadási igény mellett elsődlegesen a tőkevédelmi szabályokból eredő, nemzeti társasági jogi jogcímen alapuló, továbbá a fizetésképtelenségre alapított megtámadási igényhez képest gazdaságilag ugyanarra vagy mennyiségi „pluszra” irányuló és a fizetésképtelenségi eljárás megindításától független igényeket is érvényesítenek?

2.

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: A 44/2001 rendelet (2) hatálya alóli, e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kivétel körébe tartozik-e az olyan fizetésképtelenségre alapított megtámadási kereset, amelynek tárgya egyúttal és elsősorban a fizetésképtelenségi eljárástól független, a vagyonfelügyelő által társasági jogi jogcímre alapított és gazdaságilag ugyanarra vagy mennyiségi „pluszra” irányuló igény, vagy a joghatóság e tekintetben a Bíróság C-339/07. sz., Seagon kontra Deko ügyben hozott ítéletétől eltérően a 44/2001 rendelethez igazodik?

3.

A 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében akkor is szerződés vagy szerződéses igény-e az eljárás tárgya, ha a jogvitában érintett felek kapcsolata kizárólag az anyavállalatnak a vitában érintett társaságokban fennálló 100-100 %-os részesedében megnyilvánuló közvetett viszonyra vezethető vissza?