EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.3.24.

COM(2026) 131 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak az Európa Tanács Fejlesztési Bankjában (CEB) való tagságára vonatkozó feltételekről szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

INDOKOLÁS

Ezzel a tanácsi határozatra irányuló ajánlással az Európai Bizottság felhatalmazást kér a Tanácstól egy olyan megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére, amely lehetővé tenné az Európai Unió (EU) számára, hogy az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) részvényesévé váljon.

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Bevezetés

A CEB multilaterális fejlesztési bank, amelyet az Európa Tanács részleges megállapodása 1 alapján hoztak létre. Az 1956-ban alapított CEB eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy támogatást nyújtson a menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek, de fokozatosan kiterjesztette tevékenységi körét más ágazatokra is, hozzájárulva az európai társadalmi kohézió megerősítéséhez. Jelenleg 43 tagállama van 2 , ezek között van a 27 uniós tagállam közül 26 3 is. Az uniós tagállamok együttesen a CEB részvényeinek 87,9 %-át birtokolják. Franciaország, Németország és Olaszország a legnagyobb részvényesek, részesedésük egyenként 16,9 %. A CEB a szociális ágazatban, főként a szociális infrastruktúrában megvalósuló projektek finanszírozásához nyújt hiteleket és garanciákat a részt vevő tagállamoknak, beleértve azok központi kormányait is, valamint a pénzügyi intézményeknek és a helyi hatóságoknak. A tevékenységet főként a CEB saját forrásaiból és részben adományozói forrásokból finanszírozzák. Az EU a CEB legnagyobb adományozója: 2010 óta 844 millió EUR-val 4 támogatta a CEB-projekteket.

A CEB kitűnő hitelminősítéssel rendelkezik, ami erős tőkebázist, stabil eszközminőséget és kiváló eszközteljesítményt tükröz. „AAA” besorolást kapott 2020-ban (Scope), 2021-ben (S & P) és 2023-ban (Fitch and Moody’s). Az „AAA” besorolását 2025-ben valamennyi jelentős hitelminősítő megerősítette.

A részvényessé válás lehetővé teszi az EU számára, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények igazgatótanácsainak szélesebb hálózatában jobban koordinált uniós álláspontot képviseljen, hozzájáruljon az uniós prioritások végrehajtásához, és elmélyítse stratégiai partnerségét a CEB-bel annak érdekében, hogy előmozdítsa az európai szociális beruházásokat, támogassa a legális migrációt és az integrációt, valamint a bővítési és a szomszédságpolitikai partnerországokban elősegítse a stabilitást és a gazdasági növekedést. A CEB-ben való uniós részvételt a Bizottság léptetné életbe.

Célkitűzések

A CEB-ben való részesedésszerzés fokozhatja a CEB és az EU prioritásai közötti szinergiákat, különösen a szociális infrastruktúra és a társadalmi befogadás, a migráció, a bővítés és a szomszédságpolitika területén, jelentős hangsúlyt fektetve az Ukrajnának nyújtott támogatásra. Így lehetővé válna, hogy az EU az uniós megbízatások által már támogatottakon túl is hallassa a hangját a CEB stratégiájának meghatározásában, valamint beruházási döntéseiben és műveleteiben. Hozzájárulhat továbbá az uniós intézmények és az Európa Tanács közötti, valamint a közvetlen szomszédságban található számos olyan partnerországgal fennálló kapcsolatok elmélyítéséhez, amelyek tagjai a CEB-nek. Emellett segíthet összehangolni az Ukrajnának nyújtott támogatást a többi nemzetközi szereplő által az újjáépítéshez nyújtott támogatással.

A Tanács arra ösztönözte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra 5 és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása 6 keretében szorosabb koordinációt alakítsanak ki a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és azok között. A pénzügyi intézmények irányító testületeiben való részvétel egyértelműen előnyösnek bizonyult e tekintetben, lehetővé tette a Bizottság ezen intézményekkel folytatott szakpolitikai és pénzügyi együttműködésének szoros koordinációját, többek között az uniós megbízatások végrehajtása révén.

Jelenlét a CEB irányító testületeiben

Az EU azáltal, hogy részvényessé válik, hivatalosan részt venne a CEB szakpolitikáinak kidolgozásában és végrehajtásában, részese lenne a CEB döntéshozatali folyamatának, és az Európai Bizottság révén képviseltetné magát a CEB irányító testületeiben. A jegyzett részvények számával arányos szavazati jogokat szerezne, és az EU számára a CEB kormányzótanácsában és igazgatótanácsában is helyet biztosítana 7 .

A kormányzótanács meghatározza a CEB tevékenységének általános irányvonalát, megállapítja más államok tagságának feltételeit, dönt a tőkeemelésekről, valamint jóváhagyja az intézmény legfontosabb vállalati és pénzügyi dokumentumait. Megválasztja saját elnökét és az igazgatótanács elnökét, valamint kinevezi a könyvvizsgáló bizottság elnökét és tagjait. Általában az irányító testület döntéseinek elfogadásához az igennel vagy nemmel szavazó, valamint a szavazati jogok legalább kétharmadával rendelkező tagok többségi szavazata szükséges. Az igazgatótanács gyakorolja a kormányzótanács által ráruházott hatásköröket, kidolgozza és felügyeli a működési politikákat, valamint jóváhagyja a kormányok által benyújtott beruházási projekteket.

A tőkerészesedésre vonatkozó általános célkitűzések

Miután jóváhagyásra került, hogy befizetett tőke révén 2022-ben a CEB tőkéje első alkalommal megemelésre kerüljön, a jegyzési időszak 2024. december 31-én lezárult, és a részvételi arány meghaladta a 95 %-ot. Ennek eredményeként a 4,14 milliárd EUR összegű tőkeemeléssel a CEB teljes jegyzett tőkéje 9,62 milliárd EUR-t 8 tesz ki (ebből 1,766 milliárd EUR a befizetett tőke).

Az EU tervezett célja, hogy közepes méretű részvényessé váljon, és a CEB teljes jegyzett tőkéjének körülbelül 0,4 %-át (0,419 %-át) kitevő közvetlen részesedéssel a részvényesi lista közepén helyezkedjen el, így a jegyzett részvények számával arányos szavazati jogokat szerezne, és helyet biztosítana magának a CEB irányító testületeiben, vagyis a kormányzótanácsban és az igazgatótanácsban. Ez a részesedés lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyabban működjön együtt a CEB-bel, koordinálja az álláspontot az uniós részvényesek körében, és nagyobb szinergiát biztosítson az uniós szakpolitikai prioritásokkal, miközben korlátozott mennyiségű forrás lekötésére vállal kötelezettséget.

Ehhez 40,294 millió EUR összegű részvényjegyzésre lenne szükség. A CEB kötelező befizetett tőke/jegyzett tőke aránya (18,59 %) alapján ehhez 20 millió EUR összegű uniós befektetésre lenne szükség: 7,49 millió EUR befizetett tőke (32,804 millió EUR lehívható tőke), plusz 12,51 millió EUR kötelező tartalék. E célból a Bizottság azt javasolja, hogy a 2027-es pénzügyi évre vonatkozó éves uniós költségvetés keretében összesen 20 millió EUR összegű előirányzatot használjanak fel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI-GE) foglalkoztatási és társadalmi innováció ágára programozott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A CEB-ben való uniós részesedés hozzájárulna az uniós szakpolitikákhoz a következő területeken:

Szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika

Az, hogy a CEB a szociálpolitikára és az infrastruktúrára összpontosít, kiegészítheti azokat az uniós finanszírozási programokat, amelyek célja a tagállamokon és/vagy más országokon belüli és azok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kezelése, különösen olyan területeken, mint a megfizethető lakhatás, az egészségügyi ellátás, a szegénység csökkentése és az oktatás. Az EU – mivel részvényessé válik – szorgalmazhatná az ilyen projektek fokozott és megfelelő finanszírozását, különösen a tagállamok kevésbé fejlett régióiban. A CEB szociális infrastruktúrára való összpontosítása kiegészíti az olyan uniós programokat, mint az InvestEU vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.

Az InvestEU keretében a CEB-bel 2022 novemberében aláírt és legutóbb 2025 decemberében módosított garanciamegállapodás jelenleg akár 318 millió EUR uniós garancianyújtást is lehetővé tesz, továbbá a szociális beruházási és készségfejlesztési keret (SISW) alapján mintegy 1 milliárd EUR összegű beruházást támogat. Az érintett projektek portfóliója magában foglalja a szociális infrastruktúrát (megfizethető szociális lakhatás, állami kórházak, oktatás és képzés), a mikrofinanszírozást és a szociális vállalkozások olyan horizontális célkitűzések keretében történő támogatását, mint a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és gazdasági befogadása és a nemek közötti egyenlőség. A CEB – az EBA mellett – az InvestEU egyetlen olyan végrehajtó partnere, amely a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatására összpontosít. A CEB megvalósítja az InvestEU szakpolitikai céljait, és azon végrehajtó partnerek közé tartozik, amelyek végrehajtási eredményei – mind a jóváhagyott, mind az aláírt műveletek tekintetében – a legjobbak.

Bővítés és szomszédságpolitika

A CEB-nek a konfliktus utáni újjáépítéssel és a társadalmi integrációval kapcsolatos szakértelme összhangban van az EU azon céljaival, hogy előmozdítsa Európa stabilitását és kohézióját, valamint a bővítési és a szomszédos országokban fellendítse a gazdasági növekedést. Az EU – azáltal, hogy részvényessé válik – fokozhatná ezeket az erőfeszítéseket, és tovább hasznosíthatná a CEB egyedülálló szakértelmét. A Bizottság a bővítési régióban hosszú múltra visszatekintő kapcsolatban áll a CEB-bel, mind jelentős adományozóként, mind pedig a CEB uniós kezdeményezésekben és keretekben, például a nyugat-balkáni beruházási keretben (WBIF) vagy a Szomszédsági Beruházási Platformban (NIP) való részvétele tekintetében. A nyugat-balkáni beruházási keret ötvözi a nyugat-balkáni köz- és magánszektorban nyújtott vissza nem térítendő és visszatérítendő finanszírozás különböző formáit, amelyek célja a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása. A nyugat-balkáni beruházási keret a Global Gateway stratégia megvalósításának és végrehajtásának fő eszköze, valamint a növekedési terv és a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz beruházásai felfuttatásának fő csatornája. A CEB a keleti partnerség országai számára létrehozott uniós vegyes finanszírozású platform, vagyis a Szomszédsági Beruházási Platform végrehajtó partnere is. 2025 végéig a CEB részvételével megvalósuló két vegyesfinanszírozási műveletet hagytak jóvá a Moldovai Köztársaság (Moldova) egészségügyi ágazatában. A CEB vissza nem térítendő támogatást kapott a kelet-európai energiahatékonysági és környezeti partnerségtől (E5P) is, amelynek az EU az egyik fő adományozója. A CEB kulcsfontosságú partner a Moldovára vonatkozó növekedési terv végrehajtásában is, amely a reformok felgyorsítása révén fellendíti Moldova gazdaságát, és közelebb hozza az országot az uniós tagsághoz.

Az EU és a CEB közötti partnerség Ukrajna újjáépítése szempontjából is döntő fontosságú lehet. Mivel Ukrajna 2023-ban a CEB új tagállamává vált, új lehetőségek merültek fel a szorosabb koordinációra és együttműködésre. A CEB az Ukrajna-eszköz végrehajtó partnere, és ezáltal hozzájárul az országban megrongálódott vagy megsemmisült szociális infrastruktúra újjáépítéséhez, különös tekintettel a lakhatásra és az egészségügyi ellátásra.

2025 júniusáig a CEB 553 millió EUR összegű hitelt hagyott jóvá Ukrajnának, amelyből 400 millió EUR lakhatási megoldásokra irányul. Egy 200 millió EUR összegű program (a 2024 márciusában jóváhagyott 100 millió EUR és a 2025 januárjában jóváhagyott további 100 millió EUR) keretében az Ukrajna számára fenntartott beruházási keretből 10 millió EUR összegű technikai segítségnyújtásra kerül sor. A lakhatás és az egészségügyi ellátás mellett a CEB 2024 szeptemberében jóváhagyta első ukrajnai mikrofinanszírozási műveletét – 3 millió EUR-t a Bank Lviv számára, hogy az ukrajnai mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutása biztosítható legyen. Ebben az ágazatban a Bank tevékenységei bővülnek. Az Európai Bizottsággal együttműködve az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret igazgatótanácsa 2025 júniusában 40 millió EUR összegű finanszírozást hagyott jóvá (amelynek része volt egy 15 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás is).

Törökország a CEB egyik legfontosabb kedvezményezett országa és egyik alapító tagja volt. Ha az EU a bank részvényesévé válik, akkor a CEB a Földközi-tenger medencéjében jelentős partnerré válna a törökországi beruházások fokozása révén, ahol évente akár 300 millió EUR összegű új hitelt is nyújt a humántőke-infrastruktúrára összpontosítva, különösen az egészségügyben, az oktatásban, valamint a szeizmikus kockázatok csökkentése terén. A CEB különösen a törökországi menekülteket támogató uniós eszköz (FRiT) révén működik együtt az EU-val. A jövőben a CEB érdeklődést mutatna a Törökországi Beruházási Platformban való részvétel iránt. Ez összhangban van az EU Törökországgal folytatott együttműködésének közelmúltbeli fokozatos és arányos újraindításával, amelynek célja az együttműködés fokozása számos közös érdekű területen.

Migrációs politika

A menekülteknek, migránsoknak és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott támogatás a CEB jogszabályi prioritásainak egyike. A migráció területén a CEB az elmúlt 15 évben összesen 2,5 milliárd EUR projektértékről számolt be. A CEB különösen aktívan segítette Törökországot abban, hogy megbirkózzon a Szíriából a háború után érkező menekültek példátlan áradatával. A CEB együttműködött a Bizottsággal a harmadik országbeli állampolgárok előtt álló integrációs és befogadási kihívások kezelésének új finanszírozási módjait támogató „Partnerségek és a migránsok befogadásának finanszírozása” programban (PAFMI). A program elsősorban a foglalkoztatási lehetőségek (többek között a vállalkozói készség) és az oktatás előmozdítására összpontosít. Az Európai Bizottsággal folytatott másik együttműködés a városfejlesztési menetrend integrációval kapcsolatos partnersége volt, többek között az uniós támogatásokon és/vagy pénzügyi eszközökön alapuló lehetséges projektportfólió kidolgozása terén.

Az a tény, hogy a CEB ukrajnai műveletekre is kiterjeszti tevékenységét rendkívül fontos, mivel a CEB a menekültekkel és harmadik országbeli állampolgárok integrációjával foglalkozó szakosított európai bank, amely a volt Jugoszlávia és a szíriai menekültek kapcsán rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal. A CEB jelentős szerepet játszhatna Ukrajna újjáépítésében. Emellett megfelelő segítséget és támogatást nyújthatna Moldovának, valamit azoknak az érintett tagállamoknak, amelyek a CEB-nek is tagjai, és jelenleg jelentős felelősség hárul rájuk a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek társadalmi visszailleszkedésének elősegítésében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Eljárási jogalap

·Anyagi jogalap

Ezért az e javaslatot alátámasztó anyagi jogalap az EUMSZ 175. cikkének (3) cikke és 212. cikke.

·A főtárgyaló kiválasztása

Mivel a tervezett megállapodás kizárólag a közös kül- és biztonságpolitika területén kívül eső témakörökre terjed ki, az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságot kell kijelölni főtárgyalónak.

·Uniós hatáskör

·Arányosság

Az engedélyezett tőke további forrásokat biztosít a CEB számára az uniós célkitűzések kiegészítésére.

·A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A CEB-bel vezetési és technikai szinten gyakori konzultációkra került sor. A CEB részvényesei 2025-ben több kormányzótanácsi ülésen is aktívan megvitatták és véleményezték az Unió tagságának kérdését. A CEB a Bizottsághoz intézett levelében kifejezte 9 , hogy kész tovább vizsgálni, hogy az uniós tagság miként erősíthetné tovább a kölcsönös partnerséget.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A CEB-en belül gyakoriak voltak a technikai szakértőkkel folytatott konzultációk.

•Hatásvizsgálat

Az előző két szakaszban ismertetettek alapján, az arányosság elvével és a múltbeli gyakorlattal összhangban, a Bizottság nem végzett hivatalos hatásvizsgálatot.

•Alapjogok

·befektetés az emberekbe és a humán tőke fejlesztése,

·az inkluzív és reziliens lakókörnyezetek előmozdítása,

·a munkahelyteremtés támogatása, valamint a gazdasági és pénzügyi kirekesztődés felszámolásának elősegítése.

Ezért a tőkeemelés várhatóan lehetővé teszi, hogy a CEB a fenti területeken aktívabb legyen, ami remélhetőleg előnyös lesz az alapvető jogok védelme szempontjából.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A CEB teljes jegyzett tőkéjében körülbelül 0,419 %-os közvetlen részesedés megszerzésére irányuló kitűzött cél eléréséhez 40,294 millió EUR részvényjegyzésre lenne szükség, 7,49 millió EUR befizetett és 32,804 millió EUR nem befizetett részvény formájában. Ez a 32,804 millió EUR az uniós költségvetésben függő kötelezettség formájában jelenne meg. Emellett az Uniónak 12,51 millió EUR-val kellene hozzájárulnia a kötelező tartalékokhoz. Ez az EU számára összességében 20 millió EUR befektetést jelent, amelynek forrásaként a Bizottság a 2027-es pénzügyi évre vonatkozó éves uniós költségvetés keretében az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI-GE) foglalkoztatási és társadalmi innováció ágára programozott előirányzatokat javasolja.

A CEB részvényesévé válás azt a kötelezettséget is maga után vonja, hogy az Európa Tanács szabályainak megfelelően évente hozzá kell járulni a CEB-et létrehozó részleges megállapodást kezelő titkárság költségvetéséhez. Ezek a költségek igazgatási jellegűek, és szerény éves hozzájárulást jelentenek, amelyet a Bizottság fog finanszírozni.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak az Európa Tanács Fejlesztési Bankjában (CEB) való tagságára vonatkozó feltételekről szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (a továbbiakban: CEB) tagságának feltételeit a CEB Alapszabálya határozza meg. Ennek III. cikkének c) pontja értelmében az európai irányultságú nemzetközi intézmények a Bank tagjaivá válhatnak. A CEB kormányzótanácsa dönt az új tagok felvételének feltételeiről. Az Unió taggá válásához ezért ezekről a feltételekről tárgyalásokat kell kezdeni a CEB-bel.

(2)Tekintettel arra, hogy a Tanács felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra keretében biztosítsák a szorosabb koordinációt a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és azok között, helyénvaló, hogy az Unió tőkerészesedés szerzése révén a CEB tagjává váljon annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen összehangolni a CEB és az Unió prioritásait, valamint, hogy a tulajdonosi státusz által biztosított szavazati jog gyakorlása révén a társadalmi kohézió és a külső gazdasági kapcsolatok területén elérhetőek legyenek az Unió célkitűzései. E művelet hozzá fog járulni továbbá az EU, valamint és a bővítési és szomszédsági régióban elhelyezkedő többi CEB-tag partnerországa közötti kapcsolatok elmélyítéséhez is. Segíteni fogja továbbá az Ukrajnának nyújtott támogatás megerősítését is – többek között a háború utáni újjáépítés tekintetében – most, hogy az ország a CEB tagja és a CEB szakpolitikáinak egyik fő célpontja.

(3)A CEB szociálpolitikára és infrastruktúrára való összpontosítása kiegészítheti az Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kezelését célzó uniós finanszírozási programokat és szakpolitikai intézkedéseket, valamint szinergiákat teremthet azokkal, különösen olyan területeken, mint a megfizethető és szociális lakhatás, az egészségügy, a szegénység csökkentése, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek, a roma népesség és a hajléktalanok társadalmi és gazdasági befogadása. A CEB fontos technikai és finanszírozási szerepet játszhat az uniós lakhatási szakpolitikában is, tekintettel arra, hogy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hátrányos helyzetű csoportok lakhatásának támogatása terén.

(4)A CEB-nek a konfliktus utáni újjáépítéssel és a társadalmi integrációval kapcsolatos szakértelme összhangban van az EU azon céljaival, hogy előmozdítsa Európa stabilitását és kohézióját. A CEB támogathatná az EU-t abban, hogy felkészítse a csatlakozó országokat az uniós tagság felé vezető útra, és támogathatná a növekedési tervek végrehajtását a Nyugat-Balkánon és Moldovában. Mivel a CEB műveleteinek földrajzi hatálya már Ukrajnára is kiterjed, az ország újjáépítésének, helyreállításának és hosszú távú társadalmi fejlődésének segítéséhez nyújtott támogatás immár a CEB egyik átfogó új célja. A közelmúltban végrehajtott tőkeemelés további pénzügyi kapacitást biztosít Ukrajna támogatásához az uniós tagság felé vezető úton. A CEB támogathatná az EU-t az Ukrajna-eszköz végrehajtásában. Az EU és a CEB tovább erősíthetné partnerségét a törökországi szociális infrastruktúrát célzó beruházások tekintetében is.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (a továbbiakban: CEB) az Unió CEB-tagságának feltételeiről folytatandó tárgyalások megkezdésére.

2. cikk

A Tanács a Bizottságot jelöli ki az Unió főtárgyalójának.

3. cikk

Az e határozat kiegészítésében foglalt tárgyalási irányelvek címzettje a Bizottság.

4. cikk

A tárgyalásokat [a különbizottság neve a Tanács által beszúrandó]-val/-vel konzultálva kell lefolytatni, amely különbizottságot a Tanács az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése értelmében vett különbizottságként jelöli ki.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – TANÁCSI HATÁROZAT az Uniónak az Európa Tanács Fejlesztési Bankjában (CEB) való tagságára vonatkozó feltételekről szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

6. fejezet Szomszédság és a világ

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.    Általános célkitűzés(ek)

Az EU társadalmi kohéziós politikáinak támogatása beruházások révén, beleértve az Ukrajnának az uniós csatlakozásra való felkészüléshez nyújtott támogatást is.

1.3.2.    Egyedi célkitűzés(ek)

A CEB prioritásainak hatékonyabb összehangolása az uniós prioritásokkal, valamint az Unió célkitűzéseinek elérése a társadalmi kohézió és a külső gazdasági kapcsolatok területén; az uniós intézmények, az Európa Tanács és a CEB-ben részt vevő 26 uniós tagállam közötti, valamint számos, a közvetlen szomszédságban levő CEB-tag partnerországgal fennálló kapcsolatok elmélyítésének elősegítése; annak elősegítése, hogy több és jobb támogatást nyújtsunk Ukrajnának és helyreállítási erőfeszítéseinek.

1.3.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A CEB prioritásainak hatékonyabb összehangolása az uniós prioritásokkal Európában, valamint más nemzetközi pénzügyi intézmények prioritásaival, különösen a szociális infrastruktúra, a társadalmi befogadás és a szociális innováció területén. A Bizottságnak a CEB döntéshozó szerveibe való hivatalos bevonásával lehetővé válik a CEB vezető testületének oly módon történő irányítása, amely hatékonyabb a meglévő megbízatások, például az InvestEU és a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás (FFPA) révén elérhetőnél. A CEB politikai prioritásainak, beruházási döntéseinek és műveleteinek alakítása messze túlmutat az uniós megbízatások által már támogatott prioritásokon, beruházási döntéseken és műveleteken. Az uniós intézmények, az Európa Tanács és a CEB-ben részt vevő 26 uniós tagállam közötti, valamint számos, a közvetlen szomszédságban levő CEB-tag partnerországgal fennálló kapcsolatok elmélyítése. Több és jobb támogatás biztosítása Ukrajnának és helyreállítási erőfeszítéseinek, tekintettel arra, hogy Ukrajna immár a CEB tagja, és az Ukrajnával való együttműködés a Bank stratégiai keretének egyik átfogó célja.

1.3.4.    Teljesítménymutatók

A célkitűzések elérésének mérésekor a CEB finanszírozási műveleteinek régiónkénti – különösen Ukrajnában és az Oroszország háborúja által érintett más műveleti országokban mért – volumenét, az érintett ágazatokat, a CEB más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és/vagy bizottsági programok keretében társfinanszírozott finanszírozási műveleteinek volumenét, valamint a CEB hatásvizsgálati keretében meghatározott egyéb mutatókat vesszük figyelembe.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

Új intézkedés

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A kezdeményezés végrehajtása érdekében az Uniónak részvényvásárlás formájában tőkerészesedést kell szereznie a CEB-ben, és így a CEB tagjaként gyakorolhatná a tulajdonosi státusz által biztosított szavazati jogát annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen összehangolni a CEB és az Unió prioritásait, valamint, hogy a társadalmi kohézió és a külső gazdasági kapcsolatok területén megvalósítsa az Unió célkitűzéseit.

Az EUMSZ 218. cikke szerinti jogalkotási folyamat keretében először a Bizottság az EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján a Tanácshoz intézett ajánlásban javaslatot tesz a CEB-ben való uniós tagságra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozat elfogadására. A határozatnak a Tanács által meghatározott átfogó „tárgyalási irányelveket/célkitűzéseket” kell tartalmaznia. A határozat elfogadását követően a Bizottság hivatalos tagsági/csatlakozási kérelmet küld a CEB kormányzótanácsának, és ezt követően megkezdődnének a CEB-bel a tagság feltételeiről szóló tárgyalások. A megállapodás létrejöttét követően a Bizottság az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése alapján tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadhat el a megállapodás jóváhagyásáról. Miután a Tanács elfogadta a tagságról szóló nemzetközi megállapodás megkötéséről szóló határozatot, a következő szakasz a csatlakozási okirat letétbe helyezése (beleértve a CEB részvényeinek jegyzését is). A tagság ekkor hatályba lép, és a Bizottság képviselőket nevezhet ki a CEB hivatalos testületeibe: a kormányzótanácsba és az igazgatótanácsba.

1.5.2.    Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az Uniónak a CEB-ben való tagsága azt a célt szolgálja, hogy a CEB prioritásait hatékonyabban lehessen összehangolni az uniós prioritásokkal, mint ahogyan erre a CEB irányító testületeiben való tagállami jelenlét önmagában lehetőséget adna. Az Unió tagsága fokozhatja a CEB és az EU prioritásai közötti szinergiát, különösen a szociális infrastruktúra és a társadalmi befogadás, a migráció, a bővítés és a szomszédságpolitika területén, jelentős hangsúlyt fektetve az Ukrajnának nyújtott támogatásra. A CEB döntéshozó testületeiben való részvétel lehetővé teszi, hogy az EU az uniós megbízatások által már támogatottakon túl nagyobb mértékben hallassa a hangját a CEB stratégiájának meghatározásában, valamint beruházási döntéseiben és műveleteiben, mint ahogy azt a tagállamok külön-külön megtehetnék. Hozzájárulhat továbbá az uniós intézmények és az Európa Tanács közötti, valamint a közvetlen szomszédságban található számos olyan partnerországgal fennálló kapcsolatok elmélyítéséhez, amelyek tagjai a CEB-nek. Emellett segíthet összehangolni az Ukrajnának nyújtott támogatást a többi nemzetközi szereplő által az újjáépítéshez nyújtott támogatással.

A CEB-tagság viszonylag költséghatékony eszköz lenne az EU nemzetközi fórumokon betöltött szerepének megerősítésére irányuló, régóta fennálló célkitűzés megvalósításához is, amint azt a 2021. júniusi tanácsi következtetések is előírják.

Az Unió tagsága potenciális pénzügyi hozzáadott értéket is teremthet: a saját tőkéjéhez viszonyított hitel jelenlegi arányával a CEB abban a helyzetben van, hogy 1 EUR saját tőkéhez körülbelül 5,4 EUR hitelt tud generálni. Ez az arány összhangban van a jellemzően a multilaterális fejlesztési bankok által alkalmazott prudens, de hatásos tőkeáttételi stratégiákkal, amelyek célja a fejlesztésfinanszírozás maximalizálása, ugyanakkor a pénzügyi stabilitás és az erős hitelminősítés fenntartása. Ha ezt az arányt alkalmazzuk a CEB saját tőkéjének arra a növekedésére, amely az EU taggá válása miatt várhatóan bekövetkezik – 20 millió EUR befizetett tőke plusz tartalékok –, akkor ennek eredményeként egy hipotetikus becslés alapján a CEB akár 108 millió EUR további hitelezési kapacitást generálhat. Ez a becslés azon az alapvető pénzügyi multiplikátorhatáson alapul, amelyet a saját tőkének a hitelezhető források mozgósítása érdekében történő felhasználása fejt ki. Ez a számítás azt jelzi, hogy a tagság alternatív költsége szerény, mivel a tagság azt fogja eredményezni, hogy bővül a hitelnyújtás lehetősége a szociális infrastruktúra és a támogatás kedvezményezettjei számára. A CEB tőkeszerkezete által lehetővé tett pénzügyi multiplikátorhatás és az EU tagsága miatti katalizátorhatás együttesen pozitív gazdasági érvnek minősíthető.

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az EU számos nemzetközi pénzügyi szervezetben, például az EBRD-ben és az EBB-csoportban (EBB és EBA) részvényesként és igazgatótanácsi tagként szerzett tapasztalataira építhet. Az EBB esetében az EU nem részvényes, hanem a bank alapszabályában rögzített intézményi szerepet tölt be, amely magában foglalja az igazgatótanácsi tagságot is. Ezekben az intézményekben az érintett testületek tanácskozásain való uniós jelenlét igazoltan jelentős pozitív hatást gyakorolt az intézmények politikáira és segít biztosítani az uniós szakpolitikákkal való folyamatos, szoros összehangolást. Ez a hatás nem közvetlenül a részesedés nagyságától függ, hanem a Bizottság pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szakértelmétől, valamint attól a szereptől, amit a Bizottság adományozóként, az uniós költségvetés kezelőjeként és a különböző nemzetközi pénzügyi intézmények igazgatótanácsi tagjaként betölt. Sokrétű az a hozzáadott érték, amelyet az EU nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétele teremtett és túlmutat az irányító testületek tanácskozásain való puszta részvételen. Pozíciójának kihasználásával a Bizottság hozzájárulhat az intézmények stratégiai irányításának befolyásolásához, és hozzájárulhat a szakpolitikák kialakításához és az érdekérvényesítéshez, valamint megkönnyítheti az érdekelt felek közötti párbeszédet is.

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

Egyértelműen összeegyeztethető a többéves pénzügyi kerettel és számos uniós költségvetési programmal. A CEB szociális infrastruktúrára való összpontosítása kiegészíti az olyan uniós programokat, mint az InvestEU vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.

Az InvestEU keretében a CEB-bel aláírt garanciamegállapodás jelenleg akár 318 millió EUR uniós garancianyújtást is lehetővé tesz, továbbá a szociális beruházási és készségfejlesztési keret (SISW) alapján mintegy 1 milliárd EUR összegű beruházást támogat. A CEB – az EBA mellett – az InvestEU egyetlen olyan végrehajtó partnere, amely a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozások támogatására összpontosít. A CEB számos más uniós kezdeményezésben és keretben is részt vesz, például a nyugat-balkáni beruházási keretben (WBIF) vagy a Szomszédsági Beruházási Platformban (NIP). A CEB az Ukrajna-eszköz végrehajtó partnere is, és ezáltal hozzájárul az országban megrongálódott vagy megsemmisült szociális infrastruktúra újjáépítéséhez, különös tekintettel a lakhatásra és az egészségügyi ellátásra. A migráció területén a CEB együttműködött a Bizottsággal a „Partnerségek és a migránsok befogadásának finanszírozása” program (PAFMI) keretében. Törökország tekintetében a CEB a törökországi menekülteket támogató uniós eszköz (FRiT) révén működik együtt az EU-val. A jövőben a CEB valószínűleg érdeklődni fog a Törökországi Beruházási Platformban való részvétel iránt.

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A CEB teljes jegyzett tőkéjében körülbelül 0,419 %-os közvetlen részesedés megszerzésére irányuló kitűzött cél eléréséhez 40,294 millió EUR részvényjegyzésre lenne szükség, 7,49 millió EUR befizetett és 32,804 millió EUR nem befizetett részvény formájában. Ez a 32,804 millió EUR az uniós költségvetésben függő kötelezettség formájában jelenne meg. Ebből az összegből az Uniónak 12,51 millió EUR-val kellene hozzájárulnia a kötelező tartalékokhoz. Ez az EU számára összesen 20 millió EUR összegű befektetést jelent.

E célból a 6. fejezet (Szomszédság és a világ) alatt külön költségvetési soron kell biztosítani a CEB befizetett tőkéjében és tartalékaiban való uniós részvétel teljes összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatot, azaz 20 millió EUR-t.

Ami az uniós költségvetés számára a lehívható tőke miatt keletkező függő kötelezettséget illeti, meg kell jegyezni, hogy az EU-t érintő jövőbeli pénzügyi kockázatok elhanyagolhatók. A CEB nagyon nagy tartalékokkal rendelkező, prudens intézmény, amelyet a szilárd tőkealapja, stabil eszközminősége és kiváló eszközteljesítménye alapján a vezető hitelminősítő intézetek az AAA kategóriába sorolnak. Az EU egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekben (EBRD, EBA) való részesedéseihez hasonlóan a lehívható tőke fedezéséhez nincs szükség előzetes készpénztartalék-képzésre, tekintettel arra, hogy a tőke lehívásának valószínűsége rendkívül alacsony. Meg kell jegyezni, hogy a CEB 1956-os létrehozása óta soha nem hívott le tőkét a tagjaitól. Ugyanez vonatkozik az összes többi multilaterális fejlesztési bankra (MDB-re) is. Abban a nem várt esetben, ha a tőkét le kellene hívni, a függő kötelezettséget a hozzájáruló programokból vagy azok utódprogramjaiból származó források átcsoportosításával kell fedezni.

A javaslat finanszírozása közvetett formában történik a 2027-es pénzügyi évre vonatkozó éves uniós költségvetés keretében az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (10 millió EUR), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) (5 millió EUR) és a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI-GE) (5 millió EUR) foglalkoztatási és társadalmi innováció ágára programozott előirányzatokból. E három program 2027-re tervezett kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai csökkennek. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében végrehajtott csökkentés a többéves pénzügyi keret 4. fejezetében a mozgástér növekedéséhez fog vezetni. Az ESZA+-nak a foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágon történő csökkentése a többéves pénzügyi keret 2b. fejezete alatti mozgástér növekedését eredményezi az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) lépcsőzetes alkalmazásának megkezdése előtt. A 2b. fejezet alatti csökkentés végső soron az EURI lépcsőzetes rendszerében nagyobb rendelkezésre álló mozgásteret, és ezáltal a speciális eszközök kisebb mértékű igénybevételét fogja eredményezni.

Ezzel összefüggésben a javaslat 6. fejezet keretében történő finanszírozása szükségessé tenné a 6. fejezet lekötetlen mozgásterének 15 millió EUR összegű felhasználását, valamint az NDICI-GE-ből 5 millió EUR programozott előirányzat átcsoportosítását.

Végezetül meg kell említeni, hogy a CEB részvényesévé válás azt a kötelezettséget is maga után vonja, hogy az Európa Tanács szabályainak megfelelően évente hozzá kell járulni a CEB-et létrehozó részleges megállapodást kezelő titkárság költségvetéséhez. Ezek a költségek igazgatási jellegűek, és szerény éves hozzájárulást jelentenek (körülbelül évi 10 000 EUR-t), amelynek forrását a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 7. fejezet alatti igazgatási kiadásai képezik. Az egyéb igazgatási jellegű kiadásokhoz szükséges előirányzatok fedezetét a főigazgatóság számára már elkülönített előirányzatok képezik.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

Határozott időtartam: pénzügyi hatás: 2027-ben a működési kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok esetében.

2027-től állandó éves pénzügyi hatás várható az igazgatási kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében mindaddig, amíg az EU a CEB részvényese marad.

1.7.    Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

Közvetlen irányítás a Bizottság által, a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A CEB-műveletek irányítása a CEB saját nyomonkövetési és jelentéstételi eljárásainak megfelelően fog történni. A CEB minden pénzügyi évre vonatkozóan beszámol a kormányzótanácsnak a műveleteiről, a szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításáról, valamint auditált beszámolóiról. Az ellenőrzési jelentés áttekintését követően a kormányzótanács jóváhagyja a CEB általános mérlegét és eredménykimutatását.

A CEB kormányzója az Unió képviseletében jelentést tesz a CEB által a társadalmi kohézió területén az EU célkitűzéseinek előmozdítása érdekében végrehajtott tevékenységekről és műveletekről, a CEB tőkéjének felhasználásáról, a CEB pénzügyi közvetítőkön keresztül végzett műveletei átláthatóságának biztosítására irányuló intézkedésekről, a CEB kockázatvállaláshoz való hozzájárulásáról és a magánszektorból származó további finanszírozás mozgósításának hatékonyságáról, valamint a CEB, az EBB és az EBRD közötti, az Unión belül és kívül folytatott együttműködésről.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.    A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A kormányzótanács a Bank legfelsőbb szintű testülete és stratégiai kérdésekben a legmagasabb szintű döntéshozó szerve, rendelkezik minden olyan banki hatáskörrel, amelyet nem ruháztak át az igazgatótanácsra. A kormányzótanács kizárólagos jogköre, hogy meghatározza a bank stratégiai orientációját, magas szintű intézményi felügyeletet gyakoroljon, döntsön a tőkével kapcsolatos kérdésekben, jóváhagyja az éves beszámolót és kinevezze a vezető tisztviselőket. Három irányító testület független a szervezet vezetésétől: a kormányzótanács, az igazgatótanács és a könyvvizsgáló bizottság. Az egyes testületek összetételéről, hatásköreiről és működési normáiról a Bank alapszabálya és az egyes testületek eljárási szabályzata rendelkezik. Az igazgatótanács fő hatásköre a Bank működési költségvetésének jóváhagyása, a hitelkérelmek jóváhagyása és a kormányzó mentesítése minden évben a pénzgazdálkodással kapcsolatos felelőssége alól. A kormányzó a Bank jogi képviselője, a Bank operatív szolgálatainak vezetője, és az igazgatótanács általános felügyelete alatt felel a Bank személyzetéért. A könyvvizsgáló bizottság, mint a Bank tevékenységeinek független felügyeleti szerve megvizsgálja a Bank elszámolásait, és éves jelentésében hitelesíti a Bank mérlegét és működési számláit.

A belső ellenőrzési és megfelelési részlegek rendszeresen nyomon követik a Bank jó hírnevét érintő olyan jelentős veszteség vagy kár kockázatát, amely a műveleteit szabályozó eljárások be nem tartásából ered, legyen szó saját szabályokról, hatályos jogszabályokról, magatartási kódexről, szakmai és etikai normákról vagy bevált gyakorlatokról.

A kontrolltevékenységeket magas szintű szabályzatok és működési eljárások határozzák meg. A szabályzatokat a testületi szervek fogadják el vagy a kormányzó hagyja jóvá, míg a jóváhagyás a működési eljárások esetében a különböző üzletágakat felügyelő igazgatók, és az erre a célra létrehozott, működési kockázatok kezelésével foglalkozó& CORO-albizottságok feladata.

A bank pénzügyi politikái (azaz a likviditást, a befektetéseket, az eszköz-forrás menedzsmentet és a származtatott ügyleteket meghatározó politikák), valamint az igazgatótanács által jóváhagyott új prudenciális keret határozza meg a kockázattal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységek alapvető elemeit. Ezenkívül az igazgatótanács a vezetőségtől negyedévente pénzügyi kimutatást és a Banknál felmerült valamennyi kockázatot részletező kockázatkezelési jelentést kap. Az üzletágak vezetői a Működési Kockázati Osztály segítségével operatív eljárásokat dolgoznak ki. A Működési Kockázati Osztály a különböző üzletágakkal szoros együttműködésben a működési kockázatkezelés szempontjából rendszeresen felülvizsgálja az eljárásokat, valamint javaslatokat tesz a folyamatok javítására és az azonosított kockázatok csökkentését szolgáló új kontrollokra. Az eljárásokat a Működési Kockázati Osztály egy speciális Üzletifolyamat-menedzsment Eszközben (MEGA) modellezi, és az eljárások – az alkalmazásukkal kapcsolatos tudatosság fenntartása érdekében – valamennyi munkatárs számára hozzáférhetők egy erre a célra létrehozott intranetes oldalon keresztül.

A megfelelési főtisztviselő feladata annak biztosítása, hogy a Bank a tevékenységeit a saját szabályainak, a hatályos jogszabályoknak, a magatartási kódexeknek, valamint a bevált gyakorlatoknak és standardoknak megfelelően végezze annak érdekében, hogy az intézmény és annak szerveinek működése, illetve a személyzete tekintetében nem merüljön fel a szabálytalanságok kockázata. Magas szintű szakpolitikák (megfelelési politika, korrupcióellenes charta, magatartási kódexek) biztosítják, hogy a CEB a legmagasabb etikai színvonalon működjön. Működési kockázati politikájában a CEB kijelenti, hogy zéró toleranciát alkalmaz a csalással és a korrupcióval szemben.

2.2.2.    Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A CEB a középtávú fejlesztési tervében határozza meg célkitűzéseit. Ez a terv három évre előre határozza meg a tevékenységek stratégiai irányát. A CEB integrált kockázatkezelési rendszerrel rendelkezik, amelyet a Kockázatkezelési és Ellenőrzési Igazgatóság kezel. A bank kockázatainak kezelésére egyértelműen meghatározott keret áll rendelkezésre. A kockázatértékelési eljárások dokumentálásra kerülnek. A CEB a kockázatok azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére külön kockázatkezelési osztályokat hozott létre.

Ez a dokumentum a félidős felülvizsgálat függvényében meghatározza a Bank tevékenységi körét, értékeli költségvetési és szervezeti eszközeit, valamint biztosítja a célkitűzések és az intézmény tőkéjének összhangját.

Emellett az európai uniós programokat végrehajtó CEB belső kontrollrendszereit a költségvetési rendelettel összhangban végzett pillérértékelésben a Bizottság belső kontrollrendszereivel egyenértékűnek találták

2.2.3.    A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a „kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak” az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Lásd a fenti 2.2.2. pontra adott választ.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

A Bank a lehető legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a csalás és a szabálytalanságok megelőzésének, mind magán az intézményen belül, mind az általa finanszírozott projektek keretében. Az intézmény és annak szervei működésével, valamint a személyzetével kapcsolatos csalás és korrupció kockázatának elkerülése érdekében a CEB megfelelési politikát dolgozott ki. Ezzel összefüggésben meg kell említeni a magatartási kódexet és a korrupcióellenes chartát is.

A CEB keretrendszert dolgozott ki, amelyben meghatározta a hibák, csalások és szabálytalanságok megelőzésére és kezelésére szolgáló elveket és eljárásokat. A csalás elleni intézkedésekért, valamint a hibák vagy szabálytalanságok feltárásáért felelős ellenőrző szervek:

Belső Ellenőrzési Szolgálat:

A Belső Ellenőrzési Szolgálat az üzleti tevékenységek általános hatékonyságának fokozása céljából folyamatjavításokra tesz javaslatokat, és támogatja a bankot az elfogadott korrekciós intézkedés megfelelő átgondolásában és végrehajtásában. A Belső Ellenőrzési Szolgálat bizonyosságot nyújt a vezetőségnek arról, hogy az üzleti tranzakciók számviteli elszámolása helyesen és ellenőrzött módon valósul meg. Az ajánlások a belső ellenőrzési jelentésekben szerepelnek. A nyomon követési intézkedéseket a Belső Ellenőrzési Szolgálat korrekciós intézkedési tervben formalizálja.

Megfelelési osztály:

A Megfelelési osztály célja, hogy a CEB korlátozni tudja a jogi, közigazgatási vagy szabályozási szankcióknak, a jelentős pénzügyi veszteségnek vagy a meg nem felelés esetén elszenvedett hírnévvesztésnek való kitettségét.

Kezdeti gyanú felmerülése esetén a megfelelési főtisztviselő funkcionális és adminisztratív szempontból közvetlenül a kormányzónak tesz jelentést. Ezen túlmenően a kormányzótanácson belül létrehozott bizottság (a Megfelelési Bizottság) feladata, hogy kezelje az alkalmazandó magatartási kódex előírásai állítólagos megsértésének azon eseteit, amelyekben a kormányzó, a Bank testületi szerveinek valamely tagja – beleértve az elnököt is – vagy a könyvvizsgáló bizottság valamelyik tagja érintett. Ez a bizottság az elnökből, az alelnökből és egy harmadik tagból áll, akiket a kormányzótanácsból sorshúzással választanak ki, és akik e funkciójukat három évig töltik be.

Külső ellenőrzési szolgálat:

A külső könyvvizsgálót a kormányzótanács pályázati eljárást követően, a könyvvizsgáló bizottság véleménye és az igazgatótanács ajánlásai alapján nevezi ki három évre, és a megbízatás időtartama egy alkalommal megújítható. A külső könyvvizsgáló felel a Bank pénzügyi kimutatásainak ellenőrzéséért, valamint belső ellenőrzési és kockázatkezelési folyamatainak felülvizsgálatáért. A külső könyvvizsgáló időközi jelentést készít a CEB belső kontrolljával kapcsolatban, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg, és nyomon követi a korábbi ajánlásokat. Ezt a jelentést évente a könyvvizsgáló bizottság elé terjesztik.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Meglévő költségvetési sorok.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, amelyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a melléklet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)    

Az igazgatási kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra gyakorolt pénzügyi hatás várhatóan mindaddig állandó lesz, amíg az EU a CEB részvényese marad.

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)/

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után.

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

Az igazgatási kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra gyakorolt pénzügyi hatás várhatóan mindaddig állandó lesz, amíg az EU a CEB részvényese marad.

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

A fenti táblázatban szereplő számadatok szigorúan tájékoztató jellegűek, a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményétől függenek.

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

– A javaslat nincs hatással a digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–az NDICI – Globális Európa számára programozott előirányzatokon keresztül nyújtott finanszírozás részaránya tekintetében: teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–A finanszírozás részarányának az EaSI és a MMIA számára programozott előirányzatokon keresztüli hányadát illetően: a 6. fejezet lekötetlen mozgásterének felhasználását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

–A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

Az értékelés alapján a szakpolitikai kezdeményezéshez nem kapcsolódik digitális vonatkozású követelmény. A javaslat célkitűzései – a társadalmi kohézió és a külső gazdasági kapcsolatok területén az Unió célkitűzéseinek a CEB-tagság révén történő elérése– csak az intézmény részvényesévé válással és a CEB irányító testületeinek ülésein való fizikai részvétellel valósíthatók meg.

4.2.Adatok

N/A

4.3.Digitális megoldások

N/A

4.4.Interoperabilitási értékelés

N/A

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

N/A

(1)    A részleges megállapodás az Európa Tanácson belüli együttműködés sajátos formája, amelynek keretében nem az összes, hanem csak néhány tagállam dönt úgy, hogy részt vesz egy adott tevékenységben. A részleges megállapodáshoz külön költségvetés és munkamódszerek tartoznak, amelyeket kizárólag a részleges megállapodás részes felei határoznak meg.

(2)

   Jelenleg a részvényesek a következők: Albánia, Andorra, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldova, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szentszék, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Törökország. Sem Oroszország, sem Belarusz nem részvényese a CEB-nek. Emellett 2022 márciusában az Európa Tanács az Oroszországi Föderációt kizárta a szervezetből, és felfüggesztette a Belarusszal fennálló valamennyi kapcsolatát, valamint azon jogát, hogy részt vegyen az Európa Tanács valamennyi ülésén és tevékenységében.

(3)    Ausztria kivételével valamennyi uniós tagállam tagja a CEB-nek.

(4)    2025 szeptemberéig 594 millió EUR vissza nem térítendő támogatás és 250 millió EUR garancia (InvestEU).

(5)    A Tanács következtetései az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra megerősítéséről, 2021. június 14.

(6)    A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásáról, 2024. október 8.

(7)    A CEB tagjai helyettes képviselőt is kinevezhetnek mindkét irányító testületbe.

(8)

   2026-ban korrigálandó a 2025-ből származó, indikatív módon számítva 100 millió EUR új bevétel hozzáadásával.

(9)    A CEB-nek a Bizottsághoz intézett, 2025. október 21-i levele.

(10)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(11)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(12)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(13)    A 2027 utáni évekre vonatkozó lehetséges költségvetési vonzatok indikatívak és csak tájékoztató jelleggel kerülnek bemutatásra a 2027 utáni többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről szóló megállapodás sérelme nélkül.

(14)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Egyedi célkitűzés(ek)”.

(15)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.3.24.

COM(2026) 131 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak az Európa Tanács Fejlesztési Bankjában (CEB) való tagságára vonatkozó feltételekről szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

MELLÉKLET

AZ UNIÓNAK AZ EURÓPA TANÁCS FEJLESZTÉSI BANKJÁBAN (CEB) VALÓ TAGSÁGÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ TÁRGYALÁSI IRÁNYELVEK

A tárgyalási folyamat tekintetében az Uniónak arra kell törekednie, hogy:

(1)A tárgyalási folyamat jóhiszemű együttműködésen alapuljon.

(2)A tárgyalási folyamat reális megfontolásokon alapuljon, tekintettel a rendelkezésre álló költségvetési források nagyságára.

A tárgyalások általános célkitűzéseit illetően az Uniónak arra kell törekednie, hogy:

(1)A CEB kormányzótanácsának határozata rendelkezzen az Unió Bankhoz való csatlakozását biztosító megfelelő mechanizmusról.

(2)A CEB kormányzótanácsának határozata megfelelő feltételeket tartalmazzon az uniós tagságra vonatkozóan, például a tőkejegyzés és a részesedési jegyek értéke, a jegyzett tőke befizetendő része, valamint a tartalékokhoz való megfelelő hozzájárulás értéke tekintetében.

(3)A CEB kormányzótanácsának határozata megfelelő feltételeket írjon elő a kifizetésekre vonatkozóan.

(4)A CEB kormányzótanácsának határozata rendelkezzen a Bank alapokmánya elfogadásának szabályai.

(5)A CEB kormányzótanácsának határozata rendelkezzen a kiváltságok és mentességek elismerésének szabályairól.

(6)A CEB kormányzótanácsának határozata állapítson meg megfelelő szabályokat a részleges megállapodásban való részvételre vonatkozóan, például a megállapodás költségvetéséhez való uniós hozzájárulás szükségessége és mértéke tekintetében is.

Ami a tárgyalások érdemi részét illeti, az Uniónak arra kell törekednie, hogy:

(1)Az Unió politikai célkitűzései a tulajdonjoggal ráruházott szavazati jog gyakorlása révén teremtsenek nagyobb összhangot a CEB prioritásai és az uniós prioritások között Európában, és járuljanak hozzá az Unió célkitűzéseinek eléréséhez a társadalmi kohézió és a gazdasági külkapcsolatok területén.

(2)Nagyjából a CEB-részvényesek középmezőnyében elhelyezkedő, középkategóriás részvénytulajdonlás a CEB-ben.

(3)A CEB teljes jegyzett tőkéjében való körülbelül 0,4 %-os közvetlen részesedés megszerzése.

(4)Tagsági hely megszerzése a CEB irányító szerveiben, mindenekelőtt a kormányzótanácsban és az igazgatótanácsban.

(5)A tárgyalási irányelvekkel összhangban az EU jegyzett tőkerészesedésének megfelelő, részesedési jegyek jegyzése.

(6)A befizetendő jegyzett tőke és a tartalékokhoz való megfelelő hozzájárulás teljes összege ne haladja meg a 20 millió EUR-t.

(7)E befizetések teljesítése egy részletben történjen.

(8)Ha az Uniónak hozzá kell járulnia a részleges megállapodás költségvetéséhez, ez a befizetés adminisztratív jellegű legyen, és szerény éves hozzájárulást képviseljen.