52025PC1007

INDOKOLÁS

(1)A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A javaslat célja, hogy felgyorsítsa az energiainfrastruktúrával, ezen belül az átviteli és elosztóhálózatokkal, a tárolólétesítményekkel és elektromos töltőberendezésekkel, valamint a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezését, és ezáltal megkönnyítse azok gyors megvalósítását. Gyors megvalósításuk alapvető fontosságú ahhoz, hogy az Unió előrelépést érjen el a fenntarthatóbb és dekarbonizált energiarendszerre való energetikai átállás terén. A javaslat az európai hálózati csomag részét képezi, amelyet az Unió versenyképességi iránytűjének 1 és a tisztaipar-megállapodásnak 2 a részeként 2025 elején jelentettek be. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv 3 (2025. február) rögzítette továbbá, hogy az európai hálózati csomag jogalkotási javaslatokat fog tartalmazni a hálózatokkal, a tárolással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos engedélyezés felgyorsítására. A javaslat eleget tesz az Európai Tanács 2025. október 23-i azon kérésének is, hogy vizsgálják meg a tagállami tervezési és engedélyezési eljárások észszerűsítésére és felgyorsítására irányuló új javaslatokat 4 .

Az érdekelt felek szerint a lassú és bonyolult engedélyezés – többek között a hálózati csatlakozás esetében – az egyik fő tényező, amely késedelmet okoz az energetikai projektek fejlesztésében. A villamosenergia-átviteli hálózatok kiépítése körülbelül 10 évet vesz igénybe, amelyből az engedélyezés a szükséges idő több mint felét teszi ki. Az engedélyezést a nyilvános konzultáció válaszadóinak 78 %-a nevezte meg annak fő akadályként, hogy az Unió hálózati infrastruktúrája az energetikai átálláshoz szükséges mértékben fejlődjön. Hasonlóképpen a megújulóenergia-projektek engedélyezése tagállamtól és az érintett technológiától függően akár kilenc évig is eltarthat. A tárolólétesítményeknél technológiától függően egy–hét évre lehet szükség. Az autópályák mentén és járműszínekben található elektromos töltőberendezések létesítésére vagy átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárások átfutási ideje egyes tagállamokban akár két év is lehet. A lassú engedélyezés többek között a hatósági adminisztrációs rendszerek közötti egység hiányának, a hatóságok nem megfelelő személyzetének, a környezeti vizsgálatok időtartamának, a társadalmi elfogadottság hiányának, a korlátozott digitalizációnak és az adatok korlátozott elérhetőségének, valamint a közigazgatási és igazságügyi kihívásoknak tudható be. A lassú engedélyezési eljárások negatívan befolyásolhatják az innovációt is az ágazatban, és szűk keresztmetszetet jelenthetnek a megújulóenergia-irányelvben meghatározott indikatív cél elérésében, amely szerint el kell érni, hogy az innovatív megújulóenergia-technológia az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitás legalább 5 %-át tegye ki. Az engedélyezési eljárások felgyorsításának – többek között a megújulóenergia-projektek hibridizációja, valamint az energia-infrastruktúra felújítása és korszerűsítése tekintetében – hozzá kell járulnia az innovatív megoldások előmozdításához.

Az elmúlt években uniós szinten új intézkedések kerültek bevezetésre a megújulóenergia-projektek és bizonyos mértékig az infrastrukturális projektek engedélyezésének felgyorsítása érdekében. 2022-ben szükséghelyzeti intézkedésként a Tanács rendeletet fogadott el a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastrukturális projektek engedélyezésének felgyorsítása érdekében 5 , amelyet 2023 decemberében részben meghosszabbított 6 2025. június 30-ig. Ez a rendelet megállapította azt a vélelmet, hogy a megújuló energia fejlesztése kiemelkedően fontos közérdek, határidőket vezetett be egyes megújulóenergia-technológiák engedélyezési eljárására vonatkozóan, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett mentesítsék bizonyos környezetvédelmi követelmények alól a megújulóenergia-projekteket, valamint a megújuló energiának a villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges energiatárolási projekteket és villamosenergia-hálózati projekteket. Emellett 2023-ban a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv (RED) 7 átfogó új engedélyezési keretet vezetett be a megújulóenergia-projektekre vonatkozóan, rövidebb határidőkkel és egyszerűbb szabályokkal. Magában foglalta továbbá a feltérképezési kötelezettségeket és a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek kijelölésére vonatkozó kötelezettséget, ahol a projektekből eredő környezeti hatások várhatóan alacsonyak lesznek, ami az ilyen területeken megvalósuló projektek esetében lehetővé teszi az egyszerűsített engedélyezési eljárást. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv fakultatív intézkedéseket is tartalmazott a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek bevezetésére, ahol az infrastrukturális projektek bizonyos feltételek mellett mentesülnek a környezeti hatásvizsgálat alól.

Ezen intézkedések bevezetése kedvező gyakorlati eredményekhez vezetett. Németország például széles körben alkalmazta a tanácsi rendeletben foglalt intézkedéseket, különösen az önkéntes intézkedéseket, ami az engedélyezés jelentős felgyorsítását eredményezte. 2024-ben Németország mintegy 14–15 GW további szárazföldi szélenergia-kapacitást hagyott jóvá77, ami 85 %-os növekedést jelent az előző évhez képest, és megközelíti az ugyanabban az évben Európában telepített teljes új szélenergia-kapacitást. Hasonlóképpen a felülvizsgált megújulóenergia-irányelvben foglalt intézkedések végrehajtása is megfigyelhető pozitív hatásokkal jár. A megújulóenergia-projektekre és a kapcsolódó infrastrukturális projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlás és iránymutatás végrehajtásának nyomon követéséről szóló tanulmány 8 szerint a tagállamok összesen 1 198 intézkedést fogadtak el az ajánlás végrehajtására, amelyek közül 901 intézkedés – az összes figyelembe vett intézkedés 75 %-a – igazodik mérsékelten vagy nagymértékben az ajánláshoz.

A tanácsi rendelettel és a felülvizsgált megújulóenergia-irányelvvel bevezetett intézkedések ellenére továbbra is fennállnak engedélyezési szűk keresztmetszetek a tagállamokban, és a projektek gyorsított végrehajtása terén elért eredmények nem mindig érzékelhetők a gyakorlatban, amint azt az energiaügyért és lakhatásért felelős biztos által 2025. június 11-én tartott, az engedélyezési szabályok végrehajtásáról szóló párbeszéd 9 is megerősítette.

Ez több tényezőre vezethető vissza. Először is a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv nem foglalkozott teljes mértékben minden olyan kérdéssel – például a hálózatok, a tárolólétesítmények vagy az elektromos töltőberendezések lassú engedélyezésével, az eljárások korlátozott digitalizáltságával vagy a társadalmi elfogadottsággal –, amely késlelteti a megújuló energiaforrások engedélyezését és integrálását. Másodszor: a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv csak a tanácsi rendelet néhány intézkedését tartalmazta, nem tartalmaz azonban számos abban szereplő, már nem alkalmazandó fontos intézkedést, például a megújulóenergia-projektek prioritásának a környezetvédelmi szempontokon túli kiterjesztésére és a bizonyos környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés észszerűsítésére vonatkozóan. Harmadszor: bár a megújulóenergia-irányelv engedélyezésre vonatkozó releváns rendelkezéseinek átültetési határideje 2024 júliusa, illetve 2025 májusa volt, a rendelkezésre álló információk szerint a tagállamok eltérő eredményeket értek el a szabályok végrehajtása és alkalmazása terén. A meglévő keret teljes körű végrehajtása még folyamatban van, az érdekelt felektől kapott visszajelzések alapján azonban még azokban a tagállamokban is maradtak a megújulóenergia-projektek gyors engedélyezését és bevezetését akadályozó szűk keresztmetszetek, ahol a meglévő keretet átültették és végrehajtják. Ezért a projektek lassú végrehajtását okozó hosszadalmas engedélyezési eljárások nemcsak arra vezethetők vissza, hogy a tagállamok a meglévő keretet nem hajtják végre teljeskörűen és helyesen, hanem olyan kérdésekre is, amelyekkel a jelenlegi uniós jogi keret nem foglalkozott teljes mértékben: a túl hosszú környezeti vizsgálatokra, a társadalmi elfogadottság hiányára, az eljárások korlátozott digitalizáltságára, a nemzeti engedélyező hatóságok elégtelen erőforrásaira, az engedélyezési eljárásban részt vevő különböző hatóságok közötti koordinációs mechanizmusok hiányára, továbbá a minden tárolástípusra és az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó szabályok hiányára.

Ami az energia-infrastruktúrát illeti, jelenleg nincs átfogó uniós szintű engedélyezési rendszer. A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet szabályokat vezet be a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek uniós listáján szereplő infrastrukturális projektek engedélyezésére vonatkozóan, ezek hatálya azonban nem terjed ki más infrastrukturális eszközökre. A hidrogén- és a dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomag 10 a gázpiaci irányelvben 11 általános követelményeket vezetett be a hidrogén- és gázeszközök engedélyezésére vonatkozóan, beleértve az engedélyezési eljárásokat is. A villamosenergia-hálózatok esetében azonban nem áll rendelkezésre európai keret. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv és az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentés elismerte, hogy a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, az uniós hálózat rezilienciájának növelése és az energiaköltségek csökkentése érdekében növelni kell az energia-infrastruktúra kiépítettségi arányát. Az egységes európai keret megalkotása hiánypótló lépést jelent ezen igény kielégítése felé. Ezért ez a javaslat a villamosenergia-piaci irányelv engedélyezési rendszerét aktualizálva állapít meg olyan követelményeket az átviteli és elosztási infrastruktúrára vonatkozóan, amelyek jelenleg nem szabályozottak. A villamosenergia-piaci irányelv módosításai további követelményeket vezettek be, amelyeknek a gázpiaci irányelvben is meg kell jelenniük, nevezetesen az engedélyező hatóságok kapacitása, a kiegészítő információkérések határideje, a közigazgatási határozatok hallgatólagos jóváhagyása és a digitalizációs követelmények tekintetében.

A hosszadalmas engedélyezési eljárások továbbra is fennálló okai közül a környezeti vizsgálatokról több ízben megállapítást nyert, hogy leginkább e lépésnél fordul elő késedelem. Összességében a környezeti hatásvizsgálat (KHV) átlagos időtartama a projektek esetében általában (a nem megújulóenergia-specifikus projekteknél) körülbelül 20,6 hónap 12 , ami befolyásolja a felülvizsgált megújulóenergia-irányelvben foglalt engedélyezési határidőknek való megfelelés képességét. A hálózati csomaggal 13 kapcsolatos nyilvános konzultáció során a válaszadók többsége támogatta a környezeti vizsgálatok egyszerűsítését és észszerűsítését. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv célzott intézkedéseket vezetett be bizonyos környezetvédelmi kötelezettségek enyhítése érdekében, a megújulóenergia-projektek végrehajtásának jelenlegi állása és a környezeti vizsgálatok átlagos időtartama azonban további beavatkozást tesz szükségessé e tekintetben.

Az engedélyezési határidők nemzeti hatóságok általi gyenge érvényesítése a tagállamokban aláássa a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv azon célkitűzését, hogy korlátozza az engedélyezési eljárások időtartamát. A megújulóenergia-projektek és más érdekek közötti konfliktusok esetén adódó bizonytalanságokból és a vonatkozó egyértelmű szabályok hiányából hosszú engedélyezési idők és bírósági kihívások adódnak. A nagyon kis projektek engedélyezési eljárásai szükségtelen bürokráciával járnak, ami késlelteti a végrehajtásukat, miközben a hálózathoz való csatlakozásuk ugyancsak indokolatlan késedelmet szenved. A rossz hatékonyságú és eredménytelen társadalmi részvételi folyamatoknak, amelyek közigazgatási és bírósági kihívások formájában vezetnek ellenálláshoz, továbbra is szerepük van a hosszadalmas végrehajtásban. A nemzeti engedélyező hatóságok korlátozott erőforrásaira rendszeresen mutatnak rá a késedelmes engedélyezési eljárások egyik fő tényezőjeként. Emellett a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásai gyakran igényelnek többféle – különböző hatóságok által (párhuzamosan vagy utólag) kiadott – engedélyt, a koordinációs mechanizmusok hiánya pedig fontos szűk keresztmetszet, amely lassítja az eljárásokat. A kérelmek feldolgozására szolgáló digitális erőforrások fejletlenek és azokat a hatóságok nem használják ki kellőképpen, és a több engedélyező hatóság által használt különböző digitális engedélyezési eszközök integrációjának hiánya zavarhoz és hatékonysági problémákhoz vezet, ami akadályozza a jogszabályban előírt határidők érvényesítését. A releváns környezeti és geológiai adatokhoz való elégtelen hozzáférés akadályt jelenthet a projektgazdák számára a megújulóenergia-projektekre, valamint a hálózati és tárolási infrastrukturális projektekre vonatkozó környezetvédelmi engedély iránti kérelmek elkészítése során. Emellett a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv szerinti, villamosenergia-tárolásra vonatkozó engedélyezési szabályok hatálya szűk, és csak a közös elhelyezésű tárolásra terjed ki, nem pedig általában a tárolásra vagy a projektek hibridizációjára, annak ellenére, hogy azok egyre fontosabb szerepet játszanak a rendszer rugalmasságában. Hasonlóképpen az elektromos közlekedést szolgáló elektromos töltőberendezések engedélyezésével kapcsolatos egyértelműség hiánya indokolatlan bonyodalmakat és késedelmeket okoz. A javaslat célja, hogy az alábbiak révén kezelje az engedélyezési eljárások azonosított szűk keresztmetszeteit, amelyek a megújulóenergia-projekteket és a megújuló energia energiarendszerbe való integrálásához elengedhetetlen energia-infrastruktúrát – például a villamosenergia- és gázhálózatokat, a tárolólétesítményeket és az elektromos töltőberendezéseket – érintik:

1.a határidők csökkentése és az engedélyezési eljárás szükségtelen késedelmének elkerülése;

2.az (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet rendelkezéseinek beillesztése célzott módosításokkal;

3.további célzott rugalmasság bevezetése a környezetvédelmi szabályok alkalmazása terén;

4.a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó uniós szintű engedélyezési rendszer bevezetése, amely a gázpiaci irányelvben szereplő, a gáz- és hidrogéneszközök engedélyezésére vonatkozó megközelítésre épül, és összhangban van a megújulóenergia-irányelv és a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet keretével;

5.az átfogó engedélyezési rendszer uniós szintű következetességének biztosítása a hidrogéneszközökre alkalmazandó engedélyezési rendszer módosításával, amelynek révén az igazodik a villamosenergia-infrastruktúrára alkalmazandó engedélyezési rendszerhez.

Ez a javaslat a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv korlátozott és célzott módosításait tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez. Az (EU) 2018/2001 irányelv további lehetséges módosításai teljes mértékben kívül esnek e javaslat hatályán és céljain. Az ilyen módosítások szükségességét adott esetben a Bizottság 2026. évi munkaprogramjának I. mellékletében említett, a következő évtizedre szóló energiauniós csomag részét képező megújulóenergia-keretre vonatkozó kezdeményezés előkészítésével összefüggésben lehet értékelni. A Bizottság konstruktívan együtt fog működni a társjogalkotókkal annak érdekében, hogy az e javaslattal kapcsolatos jogalkotási folyamat teljes mértékben megőrizze a javaslat alapvető tárgyát, és ne torzítsa azt.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat a Bizottság által a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervben 14 tett azon kötelezettségvállalás eredménye, hogy javaslatot tesz egy európai hálózati csomagra, amelynek jogalkotási és nem jogalkotási intézkedései többek között észszerűsítik a megújulóenergia-termelés, a hálózatok, a tárolási infrastruktúra, valamint a személygépkocsikhoz és tehergépkocsikhoz való elektromos töltőberendezések engedélyezését.

A javaslat összhangban van a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv szerinti meglévő engedélyezési intézkedések végrehajtásával is, beleértve az átültetésük ellenőrzését és a tagállamok támogatását a hatékony végrehajtásukban. A bevált engedélyezési gyakorlatok megfelelő végrehajtása és a módosított megújulóenergia-irányelv időben történő átültetése érdekében átfogó intézkedéscsomag (Accele-RES végrehajtási terv) került bevezetésre, majd a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési terv részeként további megerősítésre. Ez magában foglalta a bevált gyakorlatok cseréjét különböző fórumokon, a tagállamoknak nyújtott kétoldalú támogatást, a megújulóenergia-irányelv végrehajtására szolgáló online „Kérdések és válaszok” eszköz létrehozását és korszerűsítését, a folyamatban lévő átültetési munkát, a tervezéssel, az engedélyezéssel és a környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos ajánlások és iránymutatások elfogadását, a tagállamoknak a technikai támogatási eszköz (TSI) keretében a reformok engedélyezéséhez nyújtott támogatást, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap, valamint a LIFE tiszta energiára való átállásra vonatkozó 2024. és 2025. évi pályázati felhívása keretében a beruházások és reformok engedélyezéséhez nyújtott támogatást. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság kiterjeszti az Accele-RES végrehajtási tervet, ennek kapcsán teljeskörűen kiaknázza az engedélyezéssel foglalkozó szakértői csoportban és az összehangolt fellépésben (CA-RES) rejlő lehetőségeket, megerősíti a bevált gyakorlatok cseréjét és az akadályok azonosítását, korszerűsíti az engedélyezésre vonatkozó online útmutató eszközt, és támogatást nyújt a Technikai Támogatási Eszköz keretében.

A javaslat összhangban van a villamosenergia-piaci irányelvvel, amely az új kapacitásokra vonatkozó engedélyezési eljárások megközelítésére épül azáltal, hogy tükrözi a hidrogén- és a dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomagban 15 az engedélyezési eljárások tekintetében alkalmazott megközelítést, ugyanakkor megragadja az alkalmat arra, hogy tovább gyorsítsa az átviteli és elosztóhálózatok felújítására, korszerűsítésére vagy átalakítására irányuló projektek engedélyezését.

A javaslat a gázpiaci irányelv csomagjában bevezetett engedélyezési eljárások módosításai tekintetében is következetes, mivel csak olyan fokozatos módosításokat tartalmaz, amelyek nem lehetnek hatással a csomagban eredetileg szereplő intézkedések átültetésére.

A javaslat összhangban van a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet alapján kiválasztott közös és kölcsönös érdekű infrastrukturális projektek engedélyezési rendszerével is. Azáltal, hogy általános rendszert biztosít a rendelet alapján ki nem választott eszközökre, ez a javaslat a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet alapján azonosított kulcsfontosságú infrastrukturális projektekre alkalmazandó szigorúbb keret alapján létrehozza az engedélyezés felgyorsításának mögöttes keretét.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban van a zöld megállapodás azon célkitűzésével, hogy 2030-ig 55 %-kal csökkenjen az ÜHG-kibocsátás, valamint az európai klímarendeletben foglalt, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó kötelezettséggel, továbbá a tisztaipar-megállapodás azon célkitűzéseivel, hogy biztosított legyen az európai ipar megfizethető energiához való hozzáférése, csökkenjenek az energiaszámlák, valamint gyorsuljon fel a tiszta energia és gyártás bevezetése, beleértve egy fő teljesítménymutatót is, amely szerint 2030-ig évente 100 GW megújuló villamosenergia-kapacitást kell telepíteni.

A Draghi-jelentés 16 az engedélyezési és közigazgatási eljárások egyszerűsítésére és észszerűsítésére, valamint határokon átnyúló infrastruktúra-fejlesztés tekintetében az Unió és a tagállamok között összehangolt stratégiai megközelítésre szólított fel. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az uniós céloknak való megfelelés érdekében tegyen javaslatot a hálózattervezés és -kiépítés megerősített keretére. A Tanács a 2025. június 16-i következtetéseiben 17 felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy hálózati csomagra, amely többek között a hálózatokra vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítésére, az uniós, regionális és nemzeti igények integrálására, a projektek megvalósításának biztosítására, a határokon átnyúló közös érdekű projektekre vonatkozó hatékony költségmegosztási mechanizmusok kidolgozására, valamint annak értékelésére irányuló intézkedéseket tartalmaz, hogy szükség van-e további jogalkotási javaslatokra az energia-infrastruktúra engedélyezésének felgyorsítása érdekében.

[xxxx]-án/-én rendeletjavaslatot fogadtak el a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról és észszerűsítéséről 18 . A javaslat egy sor intézkedést tartalmaz a tervek, programok és projektek környezeti vizsgálatára vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok egyszerűsítésére a digitalizáció, az adatokhoz való hozzáférés, a nyilvános konzultációk észszerűsítése és a bíróság elé vitt jogviták tekintetében. A hálózati csomag keretében a környezetvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódóan javasolt intézkedések a megújuló energiával és az infrastruktúrával kapcsolatos projektekre irányulnak, és összeegyeztethetők a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról és észszerűsítéséről szóló rendeletjavaslatban előterjesztett általános egyszerűsítési intézkedésekkel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat két jogalapra épül:

– Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (2) bekezdése, amely jogalapot biztosít olyan intézkedésekre irányuló javaslattételre, amelyek az új és megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint az energiapiac működésének biztosítását célozzák az EUMSZ 194. cikke (1) bekezdésének c) és a) pontjában meghatározott uniós energiapolitikai céloknak megfelelően.

A jogalapra a megújulóenergia-irányelv, a villamosenergia-piaci irányelv és a gázpiaci irányelv módosításához van szükség.

– Az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, amely jogalapot biztosít az Unió környezetpolitikájához. A jogalapra egyes uniós környezetvédelmi szabályok célzott módosításához van szükség a megújuló energiával és az energia-infrastruktúrával kapcsolatos projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében.

Az e javaslatban szereplő intézkedések az említett területekhez kapcsolódnak. Céljuk a megújuló energia gyorsabb elterjedésének és integrálásának előmozdítása a megújulóenergia-termeléssel, az átviteli és elosztóhálózatokkal, valamint a tárolólétesítményekkel és elektromos töltőberendezésekkel kapcsolatos projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása révén. Az intézkedések a környezeti vizsgálatok szabályait is érintik az említett eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását célzó elemek részeként.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javasolt módosítások célja a megújuló energia energiarendszerbe való integrálásának megkönnyítése a megújulóenergia-termeléssel, az átviteli és elosztóhálózatokkal, valamint a tárolólétesítményekkel és elektromos töltőberendezésekkel kapcsolatos projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése révén. A javasolt módosítások megfelelnek a szubszidiaritás elvének, mivel az uniós szintű fellépés a nemzeti szintű fellépéshez képest hatékonyabban járul hozzá ehhez a célhoz.

Az uniós szintű fellépés szükségessége

Az uniós energiapolitikai célkitűzések a megújuló energia elterjesztésére irányuló további uniós szintű fellépés nélkül nem lennének költséghatékonyan elérhetők. Uniós megközelítésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítsunk a tagállamok számára ahhoz, hogy összehangolt módon felgyorsítsák a nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló, energiahatékonyabb energiarendszerre történő energetikai átállást. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv már tartalmaz rendelkezéseket a megújuló energiaforrások, a közös elhelyezésű tárolók és a kapcsolódó hálózatok engedélyezésére vonatkozóan. Ezenkívül a gázpiaci irányelv már tartalmaz engedélyezési eljárásokra vonatkozó rendelkezést, amely a gáz- és hidrogéneszközök engedélyezésére vonatkozó követelményeket állapít meg. Végül pedig a villamosenergia-piaci irányelv tartalmaz egy rendelkezést az engedélyezési eljárásokról, az azonban csak az új kapacitásokra vonatkozó eljárásokra terjed ki. Uniós fellépésre van szükség e szabályozási keret összehangolt módon történő további javítása érdekében, amely felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra, a hálózatokra, a tárolásra és az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat, valamint biztosítja a tagállamok közötti összhangot és az energiaunió megfelelő működését. Figyelembe véve a tagállamok eltérő energiapolitikáit, a stabil irányítási kerettel támogatott uniós szintű fellépés nagyobb valószínűséggel éri el az EU éghajlat-politikai célkitűzését és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, mint önmagában a nemzeti vagy helyi fellépés.

Uniós hozzáadott érték

A megújuló energiára vonatkozó, a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv szerinti uniós fellépés, valamint a villamosenergia-piaci irányelv és a gázpiaci irányelv szerinti hálózatokra vonatkozó uniós fellépés hozzáadott értéket képvisel, mivel hatékonyabb és eredményesebb, mint az egyes tagállamok fellépései, valamint az uniós energiarendszer átalakításának összehangolt kezelésével megakadályozza a széttöredezett megközelítés érvényesülését. Biztosítja, hogy megvalósuljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és a szennyezésnek a nettó csökkentése, védi a biológiai sokféleséget, kiaknázza a belső piac előnyeit, teljes mértékben kihasználja az európai méretgazdaságosság és technológiai együttműködés előnyeit, továbbá egy uniós szintű szabályozási keretben biztonságot nyújt a befektetők számára. Az uniós szintű fellépés és a tagállami szintű fellépés ötvözésével a köz- és magánberuházások előtt álló számos akadály kezelhető a nemzeti és helyi fellépést kiegészítő és megerősítő módon.

A javaslat célja nem érhető el ugyanolyan mértékben nemzeti intézkedésekkel. Ugyanakkor széles mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára az engedélyezési keretük részleteinek szabályozásában. A javaslat felülről építkező megközelítést alkalmaz, ugyanakkor fenntartja és megerősíti a nemzeti szintű hatásköröket is, ezért úgy tekinthető, hogy tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét.

•Arányosság

A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. Tekintettel az Ukrajna elleni orosz invázió által előidézett, folytatólagos geopolitikai helyzetre, valamint az energiabiztonság és az EU versenyképessége növelésének szükségességére, egyértelműen további intézkedésekre van szükség a megújuló energiaforrások és következésképpen a villamosenergia-hálózatok, a hidrogéntermelő létesítmények és a hidrogénrendszer-infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása érdekében. A javasolt intézkedések hozzájárulnak az energia-infrastruktúra, a megújuló energia, a tárolás és az elektromos töltőberendezések gyorsabb és célzottabb fejlesztésének hatékony javításához anélkül, hogy jelentős költségeket rónának a rendszerüzemeltetőkre/projektgazdákra és a tagállamokra, a nemzeti szabályozó hatóságokra és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségére. Tekintettel arra, hogy elengedhetetlen teljesíteni a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célokat és az európai klímarendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzést, valamint arra, hogy sürgősen csökkenteni kell mind az Unió energiafüggőségét, mind pedig az energiaárakat, a kötelezettségek és a tagállamok számára a célkitűzések elérésének módjával kapcsolatban a javaslatban biztosított rugalmasság közötti egyensúly megfelelő.

Az (EU) 2018/2001 irányelv e módosítása arra korlátozódik, ami szükségesnek tekinthető a megújulóenergia-termeléssel, az átviteli és elosztóhálózatokkal, a tárolólétesítményekkel és elektromos töltőberendezésekkel kapcsolatos projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások további egyszerűsítéséhez és észszerűsítéséhez, valamint a megújuló energia elterjedésének és integrációjának felgyorsításához. Az infrastruktúratervezést illetően az (EU) 2019/944 irányelv módosításai egyetlen cikkre korlátozódnak, amely szorosan kapcsolódik a tízéves uniós hálózatfejlesztési tervhez, és ezáltal a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet kapcsolódó módosításaihoz. A változtatások célja az irányelv és a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet közötti kapcsolatok tisztázása, valamint a szövegek összehangolása a gázcsomag ((EU) 2024/1788 irányelv) által bevezetett változtatásokkal.

A hatásvizsgálat (7.4. szakasz) külön arányossági szakaszt tartalmaz az összes mérlegelt alternatívára vonatkozóan. A javaslat a 2. szakpolitikai alternatíván alapul, amely arányosnak tekinthető a probléma jellegével, mert a jelenlegi folyamatok észszerűsítésére összpontosít, és olyan új érdemi eszközöket kínál, amelyekkel hatékonyan elérhetők e kezdeményezés célkitűzései.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat a következő irányelveket módosító irányelv:

–(EU) 2018/2001 irányelv a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról; a módosítások megerősítik az említett irányelv engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezéseit (2., 15c., 15d. és 16–17. cikk).

–(EU) 2019/944 irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról; a módosítások megerősítik az engedélyezési eljárásokra vonatkozó rendelkezést (8. cikk) az engedélyezés felgyorsítására irányuló célzott intézkedésekkel, valamint intézkedéseket vezetnek be az alternatív megoldások azonosítására és a kiegyenlítő intézkedések bevezetésére a 92/43/EGK irányelvben, a 2000/60/EK irányelvben és a 2009/147/EK irányelvben előírt eltérés alkalmazása esetén (8a. cikk).

–(EU) 2024/1788 irányelv a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról; a módosítások biztosítják az irányelv engedélyezési eljárásokra vonatkozó rendelkezései (8. cikk) és az (EU) 2019/944 irányelv rendelkezései közötti összhangot.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A javasolt módosítások és az (EU) 2018/2001 irányelv közelmúltbeli, 2023-as módosításának célzott jellege miatt nem lehetett utólagos értékelést végezni. A hatásvizsgálat végrehajtási jelentést is tartalmazott, amely az e javaslat részét képező főbb engedélyezési rendelkezésekre összpontosított. A tagállamok számára ezen irányelv tervezéssel és engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezéseinek átültetésére vonatkozó határidő a rendelkezések többsége esetében 2024 júliusa, a 15b., a 15c. és a 16a. cikk esetében 2025 májusa volt, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek kijelölésének végrehajtási határidejét pedig 2026. február 21-ben állapították meg. A jelentés ezért tartalmazta az engedélyezési keret átültetésére és végrehajtására vonatkozó, folyamatban lévő szerződések révén gyűjtött előzetes eredményeket. Az érdekelt felektől kapott visszajelzések alapján még azokban a tagállamokban is maradtak a gyors engedélyezést és bevezetést akadályozó szűk keresztmetszetek, ahol a meglévő keretet átültették és végrehajtják. Ezért a javasolt intézkedések főként olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyekkel a 2023. évi módosítás nem vagy csak részben foglalkozott, ennélfogva kiegészítik a meglévő intézkedéseket, a legtöbb esetben korlátozott mértékben módosítva a meglévő keretet.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban a Bizottság 2025. május 13. és augusztus 5. között átfogó online nyilvános konzultációt folytatott az „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalon. A konzultáció a következő témákra terjedt ki: i. a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet általános működése, ii. uniós infrastruktúratervezés, iii. a villamosenergia-hálózatok nemzeti szintű tervezése, iv. villamosenergia-hálózati fogadókapacitás, v. engedélyezés, vi. hálózati infrastruktúrába történő beruházások, vii. ellátási láncok, viii. digitalizáció és reziliencia, valamint ix. egyszerűsítés.

A konzultációra összesen 197 válasz érkezett. Emellett két e-mail érkezett a konzultáció céljára létrehozott funkcionális postafiókon keresztül. A nyilvános konzultáció során 197 válasz érkezett minden feleletválasztós kérdésre, ami azt jelenti, hogy minden válaszadó minden egyes kérdésre válaszolt. Egyes kérdések esetében a válaszadóknak ötpontos skálán kellett megjelölniük, hogy milyen mértékben értettek vagy nem értettek egyet az állításokkal. A skála a következő volt: i. egyáltalán nem értek egyet, ii. kismértékben nem értek egyet, iii. semleges, iv. kismértékben egyetértek, v. határozottan egyetértek. Választható volt a „nem tudom” lehetőség is.

A válaszadók mintegy egyharmada (34 %; a vállalkozások 36 %-a, a vállalkozói szövetségek 37 %-a, a nem kormányzati szervezetek 14 %-a, a hatóságok 10 %-a) számolt be arról, hogy a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet engedélyezésre vonatkozó rendelkezései nem egyértelműek és nehézkesen hajthatók végre, 16 %-uk semleges álláspontra helyezkedett, 34 %-uk pedig bizonytalan volt. A válaszadók túlnyomó többsége, 83 %-a (a vállalkozások 92 %-a, a vállalkozói szövetségek 83 %-a, a nem kormányzati szervezetek 29 %-a, a hatóságok 70 %-a) támogatta a környezeti vizsgálatok egyszerűsítését és észszerűsítését (csak 5 %-uk adott semleges és 5 %-uk bizonytalan választ). Hasonlóképpen a válaszadók 82 %-a (a vállalkozások 83 %-a, a vállalkozói szövetségek 81 %-a, a nem kormányzati szervezetek 79 %-a, a hatóságok 80 %-a) egyetértett azzal, hogy az engedélyezési eljárásokat teljes mértékben digitalizálni kell (semleges válaszadók: 7 %, bizonytalanok: 9 %). Emellett a válaszadók 77 %-a (a vállalkozások 78 %-a, a vállalkozói szövetségek 85 %-a, a nem kormányzati szervezetek 50 %-a, a hatóságok 70 %-a) egyetértett azzal, hogy a hálózatok engedélyezésére vonatkozó határidőket le kell rövidíteni vagy ha nincsenek, meg kell állapítani (semleges válaszadók: 7 %, bizonytalanok: 9 %).

Emellett a válaszadók 64 %-a (a vállalkozások 59 %-a, a vállalkozói szövetségek 81 %-a, a nem kormányzati szervezetek 50 %-a, a hatóságok 70 %-a) egyetértett azzal, hogy egyszerűsíteni kell a tárolóeszközökre vonatkozó engedélyezési eljárásokat (semleges válaszadók: 13 %, bizonytalanok: 18 %). Valamivel többen (69 %; a vállalkozások 67 %-a, a vállalkozói szövetségek 80 %-a, a nem kormányzati szervezetek 50 %-a, a hatóságok 60 %-a) támogatták az elosztóhálózati projektekre, a kisléptékű megújulóenergia-projektekre, valamint az olyan tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítését, mint a rendeltetésmódosítás, a felújítás és az erőmű-átalakítás (semleges válaszadók: 8 %, bizonytalanok: 19 %). 71 %-uk (a vállalkozások 72 %-a, a vállalkozói szövetségek 85 %-a, a nem kormányzati szervezetek 43 %-a, a hatóságok 60 %-a) egyetértett továbbá azzal, hogy egyszerűsíteni kell a hibrid projektekre (amelyek különböző technológiákat ötvöznek, beleértve a tárolást is) és más innovatív megoldásokra vonatkozó engedélyezési eljárásokat (semleges válaszadók: 11 %, bizonytalanok: 14 %).

Ezzel egyidejűleg két nyilvános párbeszédre került sor a végrehajtásról: Jessika Roswall biztossal a környezeti vizsgálatokról és engedélyezésről 19 , valamint Jørgensen biztossal a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezéséről 20 . Az érdekelt felek mindkét párbeszéd során felvetették az engedélyezés egyszerűsítésének szükségességét, különösen a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatban, valamint azt, hogy fokozni kell a jelenlegi uniós jogszabályok végrehajtására és a bevált gyakorlatok terjesztésére irányuló erőfeszítéseket. A Jørgensen biztos által a végrehajtásról tartott párbeszéd rávilágított továbbá arra, hogy még inkább egyszerűsíteni kell az eljárásokat (különösen a kisléptékű projektek, a tárolás és az erőmű-átalakítás esetében), ki kell terjeszteni a kiemelkedően fontos közérdek elvét, célzott felmentéseket kell biztosítani az egyes uniós jogszabályok alól, fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárások digitalizálását, és javítani kell az adatok rendelkezésre állását.

Ezenkívül a régiók és városok helyzetéről szóló közelmúltbeli jelentésben 21 a régiók és városok Európával szembeni egyik követelése a megújuló energiaforrások engedélyezésének felgyorsítása volt, emellett jelezték, hogy az adminisztratív késedelmek jelentik az időben történő kiépítés továbbra is fennálló egyik fő akadályát. Ugyanakkor – tükrözve az engedélyezési eljárások további digitalizálására és központosítására irányuló javaslatunkat – egy harmonizált, uniós szintű digitális engedélyezési rendszer kidolgozását kérték, amely véleményük szerint csökkenti a bürokráciát és támogatja a gyorsabb helyi jóváhagyásokat.

Ezek a válaszok megerősítették, hogy lépéseket kell tenni az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. A beérkezett visszajelzések kellőképpen megjelennek a javaslatban, amely foglalkozik a fent említett kérdésekkel, amelyek kapcsán a válaszadók nagy része jelezte, hogy szükség van az engedélyezési eljárás egyszerűsítésére, felgyorsítására és digitalizálására.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság ezt az elemzést különböző információs csatornákon keresztül végezte el. A hatásvizsgálathoz csatolt végrehajtási jelentés előkészítése során dokumentumalapú jogi és szakpolitikai elemzés készült. Először is a Bizottság tudomásul vette a megújulóenergia-irányelv engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokat is, amelyeket a 2023 áprilisában közzétett, „Technical support for RES policy development and implementation – Simplification of permission and administrative procedures for RES installations (RES Simplify)” (Technikai segítségnyújtás a megújuló energiaforrásokra irányuló szakpolitika kidolgozásához és végrehajtásához – A megújuló energiaforrásokat [RES] hasznosító létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési és közigazgatási eljárások egyszerűsítése [RES-egyszerűsítés]) című külön tanulmány 22 keretében gyűjtöttek össze. A vonatkozó jogalkotási dokumentumok mellett az elsődleges forrás a Bizottság saját munkája volt, amelyet a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv engedélyezésről szóló részének végrehajtásával kapcsolatban végzett többek között az átültetés ellenőrzésével. Az átültetési ellenőrzések előrehaladását 2025 júniusában „Jogi segítségnyújtás a 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi módosító irányelv tagállamok általi átültetésének ellenőrzéséhez” címen folyamatban lévő egyedi szerződés keretében a Bizottságnak benyújtott első eredményjelentés foglalta össze. Az elemzés emellett számba vette „A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv és a vészhelyzeti rendelet szerinti, az engedélyezési eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések előrehaladásának nyomon követése és az engedélyezéssel kapcsolatos fő teljesítménymutatók kidolgozása” címen folyamatban lévő tanulmány, a Bizottsághoz 2025 júliusában beérkezett első időközi jelentés, valamint az engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlás végrehajtásának nyomon követéséről szóló tanulmány 23 megállapításait. Ezt a jelentést kiegészítették továbbá a megújuló energia engedélyezésével foglalkozó szakértői csoport 6 ülésén és az érdekelt felek egy rendezvényén 2023 áprilisától tartott megbeszélések eredményei, a megújulóenergia-irányelvre vonatkozó összehangolt fellépés (CA-RES 24 ) engedélyezési rendelkezéseinek végrehajtásáról folytatott megbeszélések eredményei, valamint a Jørgensen biztossal a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúrák engedélyezéséről 2025 júniusától folytatott végrehajtási párbeszéd 25 következtetései. Továbbá, ami az energia-infrastruktúrákra alkalmazandó engedélyezési eljárásokat illeti, ezek értékelésére a Bizottság által megrendelt és 2025 elején „Tanulmány az energiaátviteli infrastrukturális projektekre alkalmazandó nemzeti engedélyezési eljárásról az (EU) 2022/869 rendelet III. fejezete alapján, különös tekintettel a közös érdekű projektekre és a kölcsönös érdekű projektekre” címmel közzétett tanulmányban 26 került sor. Ez a tanulmány azonosította az alapvető infrastrukturális projektek időben történő megvalósítását támogató egységes és hatékony engedélyezési keret elősegítése érdekében kezelendő hiányosságokat, többek között a környezeti vizsgálatokkal, az eljárások egyértelműségével és a társadalmi elfogadottsággal kapcsolatosakat.

•Hatásvizsgálat

E javaslathoz hatásvizsgálat készült, amelyre a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől észrevételekkel ellátott kedvező vélemény érkezett (RSB/RM/cdd – rsb(2025)9584707).

Három alternatíva vizsgálatára került sor (lásd az alábbi táblázatot):

Az energia-infrastruktúrával, a megújuló energiával és a tárolással kapcsolatos projektekre, valamint az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárások lerövidítése és egyszerűsítése	C.1	A meglévő jogszabályok végrehajtásának támogatása és iránymutatás kiadása
	C.2	Célzott jogszabályi változások az engedélyezés felgyorsítása érdekében
	C.3	Egyes nagyszabású energiainfrastruktúra-projektek uniós szintű központosított engedélyezési koordinációs rendszere („28. rendszer”)

Adminisztratív teher

A javaslat szerinti intézkedéseket a nemzeti és helyi hatóságoknak kell végrehajtaniuk, különösen a következők tekintetében: az engedélyező hatóságok felvértezése az egyre növekvő számú engedélyezési kérelem, a gyorsított engedélyezési határidők, valamint bizonyos projektek és az erőmű-átalakítás esetében az engedélyezési eljárások egyszerűsítésének kezeléséhez szükséges személyzettel, készségekkel és eszközökkel; digitális platformok és eszközök létrehozása az engedélyezési eljáráshoz és a megújulóenergia-projektekben való társadalmi részvételre vonatkozó előnymegosztási rendszerek kialakításához; valamint integrált ügyintézési pontként szolgáló új eljárások általában a villamosenergia-átviteli és -elosztási infrastruktúra, valamint a tárolólétesítmények és elektromos töltőberendezések számára, amelyek nem tartoznak a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv hatálya alá. Ez a rövid távú költséghatás azonban közép- és hosszú távon az észszerűsített, egyszerűbb és gyorsabb eljárások révén megtakarításokat eredményezne.

Társadalmi hatások

A javaslat további intézkedéseket tartalmaz a nyilvánosság korai és hatékony bevonásának megerősítésére és a megújulóenergia-projektek társadalmi támogatottságának előmozdítására. Az intézkedések kifejezetten tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek célja a társadalmi részvétel és ezáltal a megújulóenergia-projektek társadalmi elfogadottságának növelése. A megújulóenergia-projektek társadalmi elfogadottságára vonatkozó jelenlegi intézkedések felülvizsgálatával a Bizottság képes lesz felmérni olyan intézkedések – például az előnymegosztási rendszerek és a munkahelyteremtés – bevezetésének lehetőségét, amelyek közvetlenül vagy közvetve a fogyasztók javát szolgálják.

Környezeti hatások

Az energia-infrastruktúrák, különösen a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének biztosítása és ezáltal a korlátozásból eredő környezeti veszteségek megelőzése elengedhetetlen az energiaszerkezetbe integrált megújulóenergia-termelés arányának növeléséhez. A megújuló energiaforrások integrálása lehetővé teszi a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorítását, és az ÜHG-kibocsátás ebből eredő mérséklésével kezeli a biológiai sokféleség csökkenésének két fő tényezőjét: az éghajlatváltozást és légszennyezést. A javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a gyorsabb engedélyezés, és ezáltal a gyorsabb és széles körű kiépítés, ami kiterjedtebb területhasználattal és ennélfogva környezeti hatásokkal jár; az intézkedéseknek ugyanakkor nem célja a környezetvédelem szintjének csökkentése.

A természeti és az ember alkotta környezetre gyakorolt releváns hatások túlmutatnak az ÜHG- és a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokon. Ezek a hatások nagymértékben függenek az alkalmazott technológiától és az eszközök elhelyezkedésétől, valamint a környező állat- és növényvilág környezeti állapotától. A javasolt intézkedések kialakítása azonban biztosítékok bevezetésével kezeli ezeket a hatásokat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat nem kapcsolódik a REFIT-hez, azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az egyszerűsítés és a hatékonyság javítása szempontjából pozitív hatással járnak, például lerövidítik az engedélyezési határidőket, egyszerűsítik az eljárást és egyértelművé teszik a meglévő keretet, valamint csökkentik a projektgazdák adminisztratív terheit. A javaslat internetkész, és mind a fizikai, mind a digitális környezet szempontjából megfelelő. Olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek előmozdítják az engedélyezési eljárások digitalizálását, valamint a környezettel kapcsolatos olyan információk és adatok gyűjtését és terjesztését, amelyek szükségesek a vonatkozó vizsgálatok és engedélyezés lefolytatásához. Ezek a digitális eszközök továbbá az eljárások központosításával megkönnyítik a hozzáférést a polgárok és a vállalkozások számára. Mindezek a digitális megoldások az általános uniós szakpolitikákkal összhangban figyelembe fogják venni az adatvédelmi és kiberbiztonsági kérdéseket.

•Alapjogok

Az Alapjogi Chartával való összhang tekintetében a felülvizsgálat átfogó célja az energia-infrastruktúrára, például a hálózatokra, a tárolásra és az elektromos töltőberendezésekre, valamint a megújuló energiára vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítése és észszerűsítése a megújuló energia integrációjának fokozása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében. Ez teljes mértékben összhangban van a Charta 37. cikkével, amelynek értelmében a magas szintű környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs költségnövelő hatása az EU költségvetésére. Előreláthatólag mindössze az átültetési ellenőrzéseket alátámasztó tanulmányokkal kapcsolatban merül fel bizonyos mértékű költségvetési igény.

E javaslat a megújuló energia használatának előmozdításáról szóló meglévő irányelvet módosítja, ennélfogva pedig a becsült tagállami adminisztratív hatások és költségek mérsékeltek, mivel a szükséges struktúrák és szabályok nagy része már létezik. A tagállamoknak költségekkel kell számolniuk az összes szükséges engedély digitális, központosított platformjának létrehozására vonatkozó új kötelezettség végrehajtása, valamint a facilitátor létrehozása során, idővel azonban ezek a beruházások csökkenteni fogják az adminisztratív költségeket és a munkaterhet. Emellett az eljárások általános észszerűsítése várhatóan jelentős költségmegtakarítást eredményez a tagállamok számára. E célból azt is figyelembe kell venni, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának és integrációjának további fokozódásából eredő költségeket ellensúlyozzák más gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök – például a megnövekedett ellátásbiztonság –, a harmadik országokból importált fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése, az externáliákkal szembeni nagyobb ellenálló képesség, valamint a szén-dioxid-elnyeléshez és a légszennyezés csökkentéséhez való hozzájárulás.

Ez a javaslat a környezeti hatásvizsgálatról, a vadon élő madarak és természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló meglévő irányelveket is módosítja. A vadon élő madarak, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvek módosításainak nincs költségvonzata. A környezeti hatásvizsgálatban bevezetett módosítások közül az összes releváns környezeti adatot és információt tartalmazó adatbázist előíró intézkedés bizonyos költségekkel fog járni, még akkor is, ha egyes tagállamok már rendelkeznek ilyen adatbázisokkal. A többi változtatás esetében ezért a becsült adminisztratív hatások és költségek mérsékeltek, mivel a szükséges struktúrák és szabályok nagy része már létezik.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Miután a társjogalkotók elfogadták ezt a módosító irányelvet, a Bizottság az átültetési időszak alatt a következő intézkedéseket fogja tenni az irányelv átültetésének megkönnyítése érdekében:

–Az irányelv átültetésével kapcsolatos konkrét kérdés esetén rendelkezésre állás a tagállamokkal folytatandó kétoldalú találkozókra és egyéb megbeszélésekre.

–Magyarázatok és technikai támogatás nyújtása a tagállamok számára a tagállami képviselők rendelkezésére álló online eszközön keresztül.

–Szükség esetén az engedélyezésre vonatkozó ajánlás és iránymutatás aktualizálása.

Az átültetési határidők lejárta után a Bizottság átfogóan értékelni fogja, hogy a tagállamok teljes mértékben és helyesen ültették-e át ezt az irányelvet.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Az Európai Bíróság által a Bizottság kontra Belgium ügyben (C-543/17. sz. ügy) hozott ítéletet követően a tagállamoknak a tagállami átültető intézkedésekről szóló értesítéseikhez kellően egyértelmű és pontos információkat kell mellékelniük, megjelölve, hogy az irányelv egyes rendelkezéseit a nemzeti jog mely rendelkezései ültetik át. Ezt minden kötelezettség esetében biztosítani kell, nem csak a „cikkek szintjén”. Amennyiben a tagállamok eleget tesznek ennek a kötelezettségnek, akkor elvileg nem kell az átültetésről további magyarázó dokumentumokat küldeniük a Bizottság számára.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az (EU) 2018/2001 irányelv módosításai (e javaslat 1. cikke)

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke néhány fogalommeghatározás bevezetésével érdekében módosul.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 15c. cikkének módosítása arra kötelezi a tagállamokat, hogy ne azonosítsanak olyan nagy területeket, ahol a megújulóenergia-projektek telepítése környezeti okokból, többek között a táj védelme miatt eleve nem lehetséges.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 15d. cikkének módosítása intézkedéseket vezet be a tagállamok számára annak biztosítása érdekében, hogy a megújulóenergia-projektek előnyeinek egy részét továbbadják a helyi polgároknak és közösségeknek, valamint kötelezettséget ír elő egy független facilitátor kijelölésére és finanszírozására a projektgazda és a nyilvánosság közötti párbeszéd előmozdítása érdekében.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének módosítása arra kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hozzanak létre egy egységes digitális portált a megújulóenergia-, a tárolási és a hálózati projektek engedélyezési eljárásainak valamennyi lépésére vonatkozóan. Ez a portál az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a fajok megfigyelésére vonatkozó valamennyi adathoz, valamint az érintett környezetvédelmi hatóságok által rendelkezésre bocsátott egyéb környezeti és geológiai adatokhoz is hozzáférést fog biztosítani.

–A megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területeken kívüli engedélyezési eljárás hallgatólagos jóváhagyásának bevezetése érdekében az (EU) 2018/2001 irányelv 16b. cikke úgy módosul, hogy abból elhagyásra kerül a szükséges kármérséklő intézkedések elfogadása esetén a fajok szándékos elpusztítására vagy zavarására való hivatkozás.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 16c. cikkének módosítása konkrét szabályokat vezet be az erőmű-átalakításnak a földhasználatban bekövetkezett változások ellenére történő megkönnyítése, valamint – amennyiben nem használnak további földterületet – a megújulóenergia-projektek átalakítására vonatkozó környezetvédelmi követelmények észszerűsítése érdekében.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 16d. cikkének módosítása észszerűsíti az engedélyezési szabályokat a napenergiát hasznosító kis méretű berendezések és a mesterséges struktúrákban telepített, napenergiát hasznosító berendezések engedélyezési eljárása tekintetében.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 16f. cikkének módosítása megszünteti a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy korlátozzák a kiemelkedően fontos közérdek alkalmazását, és kiterjeszti a kiemelkedően fontos közérdek vélelmének alkalmazását azokra az érdekellentétekre, ahol az ellentétes érdek kívül esik a környezeti érdekek körén.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv kiegészül a 16g. cikkel, amely meghatározza a kielégítő alternatív megoldások és a kiegyenlítő intézkedések alkalmazására vonatkozó követelmény értékelésének hatókörét a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog alkalmazásában.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv kiegészül a 16h. cikkel, amely szabályozza a hidrogéntároló létesítménytől eltérő önálló energiatároló létesítményekre vonatkozó engedélyezési eljárást.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv kiegészül a 16i. cikkel az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárás szabályozása céljából.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv kiegészül a 16j. cikkel, amely szabályozza a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek hibridizációjára vonatkozó engedélyezési eljárást.

–Az (EU) 2018/2001 irányelv 17. cikkének módosítása egységes szerkezetbe foglalja a hálózati csatlakozásra vonatkozó valamennyi rendelkezést, kiterjeszti azok hatályát, és egyértelmű szabályokat vezet be a hálózati csatlakozási engedélyekre vonatkozó eljárásokra vonatkozóan, beleértve az egyes projektek összekapcsolására vonatkozó célzott határidőket is.

Az (EU) 2019/944 irányelv módosításai (e javaslat 2. cikke)

–Az (EU) 2019/944 irányelv 8. cikkének módosítása szabályozza az átviteli és elosztórendszer-infrastruktúrára vonatkozó engedélyezési eljárást, ennek körében bevezeti a nemzeti hatóságok megfelelő erőforrásaira vonatkozó követelményt, az engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidőket, a közigazgatási határozatok hallgatólagos jóváhagyását, a hatóságoktól a projektgazdákhoz intézett adatkérések határidejét, a villamosenergia-hálózatok kiemelkedően fontos közérdekének ideiglenes vélelmét, a meglévő átviteli hálózatok és elosztóhálózatok felújítására, korszerűsítésére vagy átalakítására vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálatokból és a megfelelő vizsgálatokból eredő ideiglenes mentességet, a 2000/60/EK irányelv szerinti projektek értékelésével kapcsolatos szempontokat, valamint a nitrogénkibocsátásnak a 92/43/EGK irányelvnek való megfelelés érdekében elvégezhető értékelését és a környezeti vizsgálatok új eszközökre való korlátozását. Végül a cikk módosítása arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak létre digitális platformokat az engedélykérelmek kezelésére. Ezek a platformok az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a fajok megfigyelésére vonatkozó valamennyi adathoz, valamint az érintett környezetvédelmi hatóságok által rendelkezésre bocsátott egyéb környezeti és geológiai adatokhoz is hozzáférést fognak biztosítani.

–Az (EU) 2019/944 irányelv kiegészül a 8a. cikkel, amely meghatározza a kielégítő alternatív megoldások és a kiegyenlítő intézkedések alkalmazására vonatkozó követelmény értékelésének hatókörét a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog alkalmazásában.

–Az (EU) 2019/944 irányelv kiegészül a 40a. cikkel, amely szabályozza a hálózatfejlesztéseket és a nemzeti szintű beruházási döntések meghozatalára vonatkozó hatásköröket. A cikk a meglévő 51. cikk helyébe lép a vonatkozó rendelkezések jogi alkalmazásának egyértelművé tétele érdekében, és célja az (EU) 2024/1788 irányelv és a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet közelmúltbeli módosításaival való teljes összhang biztosítása.

–Az (EU) 2019/944 irányelvnek a hálózatfejlesztésről és a beruházási döntések meghozatalára vonatkozó hatáskörökről szóló 51. cikke elhagyásra kerül, mivel ezt az új 40a. cikk fogja szabályozni.

Az (EU) 2024/1788 irányelv módosításai (e javaslat 3. cikke)

–Az (EU) 2024/1788 irányelv 8. cikkének módosítása bevezeti a nemzeti hatóságok megfelelő erőforrásaira, a közigazgatási határozatok hallgatólagos jóváhagyására, a hatóságok által a projektgazdákhoz intézett adatigénylések határidejére, valamint az engedélyezési eljárások kezelésére szolgáló digitális platformra vonatkozó követelményt.

2025/0400 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az (EU) 2018/2001, az (EU) 2019/944 és az (EU) 2024/1788 irányelvnek az engedélyezési eljárások felgyorsítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére és 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 27 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 28 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A lassú és bonyolult engedélyezési eljárások – többek között a hálózati csatlakozások esetében – jelentik az energetikai projektek fejlesztésében tapasztalható késedelmek egyik fő okát. A villamosenergia-átviteli hálózatok kiépítése körülbelül 10 évet vesz igénybe, amelyből az engedélyezés a megvalósításhoz szükséges idő több mint felét teszi ki. Hasonlóképpen a megújulóenergia-projektek engedélyezése tagállamtól és az érintett technológiától függően akár kilenc évig is eltarthat. A tárolólétesítményeknél technológiától függően egy–hét évre lehet szükség. Az autópályák mentén és járműszínekben kialakítandó elektromos töltőberendezések létesítésére vagy átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárások átfutási ideje egyes tagállamokban akár két év is lehet. A lassú engedélyezés többek között a hatósági adminisztrációs rendszerek közötti koherencia hiányának, a hatósági személyzet elégtelen létszámának, a környezeti vizsgálatok időtartamának, a társadalmi elfogadottság hiányának, a korlátozott digitalizációnak és az adatok korlátozott elérhetőségének, valamint a közigazgatási és igazságügyi kihívásoknak tulajdonítható.

(2)Az elmúlt években uniós szinten új intézkedések kerültek bevezetésre a megújulóenergia-projektek és bizonyos mértékig az infrastrukturális projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítása érdekében. A 2022-ben elfogadott (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet 29 a megújulóenergia-projektekre és a kapcsolódó infrastrukturális projektekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat hivatott felgyorsítani. Részleges alkalmazását az (EU) 2024/223 tanácsi rendelet 30 2025. június 30-ig meghosszabbította. Emellett az (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 módosította az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 32 annak érdekében, hogy egy rövidebb határidőket és egyszerűbb szabályokat tartalmazó, átfogó engedélyezési keret bevezetésével észszerűsítse a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek engedélyezésére vonatkozó közigazgatási eljárásokat. A módosított irányelv magában foglalja a feltérképezési kötelezettségeket, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas olyan területek kijelölésére vonatkozó kötelezettséget, ahol a projektekből eredő környezeti hatások várhatóan alacsonyak lesznek, és ezért gyorsabb és egyszerűbb szabályok alkalmazhatók, valamint fakultatív intézkedéseket az infrastrukturális projektek felgyorsítására alkalmas olyan területek bevezetésére, ahol az infrastrukturális projektek bizonyos feltételek – például a terület stratégiai környezeti vizsgálatának elvégzése – mellett mentesülnek a környezeti hatásvizsgálat alól.

(3)A hatósági engedélyezési eljárások összehangolt és harmonizált módon történő további egyszerűsítésére és lerövidítésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az Unió megvalósítsa a 2030-ra kitűzött ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai céljait és a 2050-re elérendő klímasemlegességi célkitűzést. Az (EU) 2018/2001 irányelv nem foglalkozott olyan fontos – az engedélyezési eljárásokat és a megújuló energiaforrások rendszerbe való integrálását jelentősen késleltető – kérdésekkel, mint például a hálózatokra, az önálló energiatároló létesítményekre vagy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárások lassúsága, a társadalmi elfogadottság hiánya vagy az eljárások elégtelen digitalizálása. Emellett az említett irányelv csak az (EU) 2022/2577 rendelet egyes intézkedéseit tartalmazza, nem tartalmaz azonban több abban szereplő, már nem alkalmazandó fontos intézkedést, például azokat, amelyek a környezetvédelmi szempontokon túlmutatóan kiterjesztik a megújulóenergia-projektek prioritását, valamint azokat, amelyek észszerűsítik az egyes környezetvédelmi szabályoknak való megfelelést. Végül szükség van az (EU) 2018/2001 irányelv meglévő intézkedéseinek célzott módosítására maximális hatékonyságuk biztosítása érdekében.

(4)Az (EU) 2018/2001 irányelv 15c. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy legalább egy megújulóenergia-technológia tekintetében jelöljenek ki a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területeket. A kijelölés alkalmazásában a tagállamok a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területté nyilvánítható területek köréből kizárhatnak egyes területeket azok jelentős környezeti értéke és érzékenysége miatt. Annak érdekében azonban, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek kijelölésére vonatkozó célkitűzések ne sérüljenek, a tagállamok nem azonosíthatnak olyan nagy területeket, ahol a megújulóenergia-projektek telepítése környezeti okokból, többek között a táj védelme miatt eleve nem lehetséges, mivel ezeket a projekteket megfelelő célzott környezeti vizsgálatoknak vetik alá, amelyek lehetővé teszik a lehetséges környezeti hatások azonosítását és kezelését.

(5)A nem megfelelő társadalmi részvételi folyamatoknak, amelyek közigazgatási és bírósági jogorvoslatok formájában vezetnek ellenálláshoz, továbbra is szerepük van abban, hogy hosszadalmas az érintett energetikai projektek végrehajtása. A jogorvoslatok további, a hatósági engedélyezési eljárásokra előirányzott határidők lejárta utáni túli lépéseket tesznek szükségessé, ami előre nem látható késedelmekhez vezet, amelyek időtartama attól függően változik, hogy az adott tagállamban mennyire gyors az igazságszolgáltatás. A megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak és ezáltal a megújuló energiával kapcsolatos megoldások piaci elterjedésének egyik fő akadálya a társadalmi elfogadottság hiánya. Ez utóbbi növelhető a helyi közösségek megújulóenergia-projektekben – különösen a nagyobbakban – való társadalmi részvételének biztosításával. Ezért a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a nagy megújulóenergia-projektek előnyeiből közvetlen vagy közvetett részvétel útján a helyi polgárok és közösségek is részesüljenek az ellátó szabad megválasztásának sérelme nélkül, amely elvet az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 4. cikke írja elő. Ilyen intézkedés lehet közvetlen pénzügyi részvételre irányuló intézkedés annak különböző formáiban, például megosztott tulajdonosi rendszerek formájában, többek között az energiaközösségekkel való együttműködés révén; közösségi finanszírozási rendszer, megújulóenergia-önellátási vagy energiamegosztási rendszer, vagy lehet közvetett pénzügyi részvételre irányuló intézkedés, például a helyi közösségek javát szolgáló szerződések és a munkahelyteremtés előmozdítása, beleértve a képzési programokat is; közösségi juttatási alap; pénzügyi kompenzáció a projekt közelében élő helyi közösségek számára; közcélú infrastruktúra építése és karbantartása a projekt közelében; a villamos energia árában érvényesített kedvezmény, vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és az energiaszegénység által érintett személyek támogatása.

(6)A gyakran az átláthatóság hiányában gyökerező helyi ellenállás és az elégtelen mértékű közösségi részvétel az engedélyezési eljárások késedelméhez és későbbi jogvitákhoz vezethet. A nyilvánosság korai szakaszban történő és megfelelő bevonása egyértelmű sikertényező a megújulóenergia-projektekben, amint azt az (EU) 2024/1343 bizottsági ajánlás 34 is jelzi. Egy hivatásos, független facilitátor felgyorsíthatja a 10 MW-nál nagyobb teljesítményű megújulóenergia-létesítmények telepítését azáltal, hogy előmozdítja a projektgazdák és a helyi közösségek közötti konzultációkat, adott esetben az engedélyezési eljárásokat megelőzően és azok során, azzal a céllal, hogy a teljes folyamat során előmozdítsa a párbeszédet és konszenzust alakítson ki az érintett felek között, és elkerülhetővé tegye a jogvitákat. A facilitátornak az érintett felektől független harmadik félnek kell lennie, és nem lehet a projektgazdához vagy a projekt helyszínéül szolgáló közösséghez kapcsolódó pénzügyi érdekeltsége.

(7)Az engedélyező hatóságok erőforráshiánya, valamint az engedélyezési eljárások digitalizálásának és az adatok rendelkezésre állásának hiánya az engedélyezési eljárásokat lassító szűk keresztmetszet. A digitalizáció és az MI-funkciók megfelelő használata kulcsfontosságú eszköz az eljárások felgyorsításában és abban, hogy azok valamennyi érintett fél számára hatékonyabbá váljanak. Lehetővé teszi az érintett hatóságok számára a kérelmek gyorsabb kezelését, a projektgazdák számára pedig azt, hogy kezdettől fogva gyorsan hozzáférjenek a folyamat lépéseire és követelményeire vonatkozó egyértelmű információkhoz, ami biztosítja az átláthatóságot és a nyomon követést. Az engedélyezési eljárások digitalizálásában azonban késedelem tapasztalható, mivel az sok esetben széttagoltan zajlik a különböző illetékes hatóságokhoz tartozó engedélyezési eljárások és eljárási lépések esetében, és a legtöbb tagállamban nincs egységes digitális folyamat 35 . Emellett gyakran egynél több digitális portált használnak ugyanazon projektpályázat kezelésére, és az interoperabilitás sem mindig biztosított. Ebből következően jelentős adminisztratív teher hárul a projektgazdákra, korlátozott az engedélyezési eljárásokkal különböző szinteken foglalkozó hatóságok közötti belső koordináció, nem látható a kérelem státusza, és nem egyértelműek az engedélyezési eljárásokat lassító szűk keresztmetszetek. A tagállamoknak nemzeti szinten egységes digitális portált kell létrehozniuk a megújulóenergia-projektek, valamint a tárolási és a hálózati projektek engedélyezési eljárásainak valamennyi lépésére vonatkozóan abból a célból, hogy a portál hozzájáruljon a tagállamok különböző engedélyező hatóságai közötti egységesebb digitalizációhoz, interoperabilitáshoz és átláthatósághoz, és végső soron felgyorsítsa az engedélyezési eljárásokat. A portálnak egyszerűsítenie kell továbbá a folyamatot azáltal, hogy lehetővé teszi a kérelmezők számára kérelmük egyetlen portálon keresztül történő benyújtását, amely portál képes automatikusan hozzárendelni a kérelmeket az illetékes hatósághoz, amely azokat közvetlenül a portálon, a köztes papíralapú lépések kiiktatásával kezeli. A portálnak rendelkeznie kell olyan funkciókkal, többek között mesterséges intelligencia révén, amelyek lehetővé teszik az integrált ügyintézési pont, más hatóságok és a kérelmezők számára, hogy ellenőrizzék a kérelem státuszát, az esetleges késedelmek előfordulását, valamint az engedélyezési határidők betartását. Emellett lehetővé kell tennie statisztikák kinyerését a tagállami engedélyezési eljárások általános előrehaladásának ellenőrzése céljából. A portálon keresztül gyűjtött releváns adatok tárolására és közlésére választott formátumnak interoperábilisnak kell lennie. A portálnak meg kell könnyítenie a feladatvégzést az integrált ügyintézési pont számára, amelynek hozzáféréssel kell rendelkeznie minden releváns adathoz és információhoz.

(8)A gyorsabb engedélyezési eljárásokat és a rájuk vonatkozó rövidebb engedélyezési határidőket olyan további intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek biztosítják azok gyakorlati hatékonyságát. A hallgatólagos közigazgatási jóváhagyásra vonatkozó intézkedések biztosítják a kérelem automatikus jóváhagyását, ha a közigazgatási szerv nem jár el a jogszabályban meghatározott határidőn belül, ennélfogva hasznosak a közigazgatási eljárás hiányának kezelésében azáltal, hogy joghatást fűznek a közigazgatási szerv hallgatásához. Az (EU) 2018/2001 irányelv bevezeti bizonyos határozatok hallgatólagos jóváhagyását, nevezetesen a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területeken az engedélyezési eljárás közbenső lépéseire, valamint a 100 kW-nál kisebb kapacitású, napenergiát hasznosító kis méretű berendezések végleges engedélyeire vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások telepítését, valamint arra, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek megvalósítása időigényes folyamat, ezt az intézkedést helyénvaló a hasznosítás felgyorsítására alkalmas területeken kívül található projektekre alkalmazandó engedélyezési eljárásokban is alkalmazni. A tagállamoknak ezekben az eljárásokban biztosítaniuk kell a hallgatólagos közigazgatási jóváhagyás elvének alkalmazását, többek között a jogerős határozatok esetében is, a környezetvédelmi határozatok kivételével. Ezen intézkedés hatékony alkalmazásának biztosítása és a harmadik felek bírói jogvédelemhez való jogainak garantálása érdekében az illetékes hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk azt, ha egy határozat hallgatólagosan elfogadásra kerül.

(9)A meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítása jelentős mértékben hozzájárulhat a megújuló energiára vonatkozó célkitűzések eléréséhez. Mivel a meglévő megújulóenergia-erőműveket többnyire olyan helyszíneken építették fel, amelyek jelentős megújulóenergiaforrás-potenciállal rendelkeznek, az erőmű-átalakítás biztosíthatja e helyszínek folyamatos használatát, ezáltal biztosítva a hatékony földhasználatot és a legjobb megújuló energiaforrások hasznosítását. Ez különösen igaz a szárazföldi szélerőművekre, figyelembe véve különösen, hogy Európában számos szárazföldi szélpark esetében a villamosenergia-termelésüket támogató szerződések a lejáratukhoz közelednek, és hogy a meglévő szélerőművek közül 26 GW kapacitás már több mint 20 éve működik 36 . Az erőmű-átalakítás olyan további előnyökkel is jár, mint például a hálózati csatlakozás megléte, a társadalmi elfogadottság valószínűleg nagyobb mértéke, és a várható környezeti hatások ismerete. Tekintettel arra, hogy a szélerőművek átalakítása gyakran eredményezi azt, hogy ugyanazon a telephelyen kevesebb turbinát telepítenek, az átalakított szélerőművek környezeti hatása korlátozott. Ezért a környezeti átvilágításra vagy a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó követelményeket csökkenteni kell, vagy akár el kell tekinteni tőlük, amennyiben egy meglévő szélerőmű átalakítása nem jár további földterület használatával, növeli a létesítmény teljes kapacitását, és megfelel az eredeti szélenergia-létesítményre vonatkozóan meghatározott, alkalmazandó környezetvédelmi kármérséklő intézkedéseknek.

(10)A saját energiaellátást célzó létesítmények – többek között azok, amelyek együttesen eljáró termelő-fogyasztók és helyi energiaközösségek létesítményei – hozzájárulnak a földgáz iránti összkereslet csökkentéséhez, a rendszer rezilienciájának fokozásához és a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzések eléréséhez. A 100 kW-nál kisebb kapacitású, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók telepítése valószínűleg nem gyakorol jelentős káros hatást a környezetre vagy a hálózatra, és nem vet fel biztonsági aggályokat. Emellett a kisebb létesítmények általában nem igényelnek kapacitásbővítést a hálózati csatlakoztatási ponton. A kis méretű, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók elterjedésének további felgyorsítása érdekében a tagállamok nem írhatnak elő hatósági engedélyt ezekre a létesítményekre vonatkozóan, kivéve – több tagállam jelenlegi gyakorlatának megfelelően – a hálózati csatlakozási engedélyeket. Az uniós jogszabályoknak a meglévő bevált gyakorlatokkal való összehangolása várhatóan lehetővé teszi e létesítmények kiépítésének további felgyorsítását, méghozzá összehangolt módon. A 100 kW-nál nagyobb kapacitású, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók meglévő vagy a jövőben létesítendő mesterséges struktúrákban történő telepítése jellemzően nem vet fel aggályokat a területek egymással versengő használati módjaival vagy a környezeti hatással kapcsolatban. E létesítmények számára ezért rövidebb engedélyezési eljárásokat kell biztosítani, és azokat megfelelő biztosítékok mellett mentesíteni kell a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37 szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól.

(11)A megújuló energia kulcsszerepet játszik az Unió energiarendszerének dekarbonizációjában azáltal, hogy azonnali megoldásokat kínál a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energia kiváltására, és hozzájárul az energiaárak csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez. Ezért nem célszerű gondoskodni arról, hogy a megújulóenergia-projektek engedélyezése ne legyen túl könnyen blokkolható pusztán bármilyen érdekellentét fennállása miatt. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújulóenergia-erőművek és az infrastrukturális eszközök, például a közös elhelyezésű és az önálló tárolóeszközök, valamint a kapcsolódó hálózatok és elektromos töltőberendezések létesítését azáltal, hogy a környezeti érdekekkel való ütközésre egyébként alkalmazandó vélelmet kiterjesztik valamennyi egyéb ellentétes érdekre, kivéve, ha a kulturális örökség érintett, valamint ha nyilvánvaló, hogy az ellentétes érdeknek a megújuló energia fontos előnyei ellenére elsőbbséget kell élveznie. A megújulóenergia-projekteket – amennyiben vélelmezhető, hogy a nem környezeti érdekekkel szemben kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek – előnyben kell részesíteni és engedélyezni kell. E megdönthető vélelem harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok számára nem szabad lehetővé tenni, hogy kivételeket vezessenek be az érdekellentétek valamennyi típusának kezelése során, beleértve a környezeti érdekkel való ütközést is.

(12)A megújuló energiaforrások, a kapcsolódó eszközök és a hálózathoz való csatlakozásuk elterjedésének felgyorsítása érdekében helyénvaló azt is meghatározni, hogy miként teljesíthetők az uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt egyedi eltérések alkalmazásának fennmaradó feltételei. Így különösen a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog alkalmazásában annak értékelése során, hogy az adott megújulóenergia-projektnek vannak-e kielégítő alternatív megoldásai, az értékelést azokra az alternatív megoldásokra kell korlátozni, amelyek biztosítják a kérdéses projektével azonos célkitűzések elérését ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül. A kielégítő alternatív megoldások időkeretének és költségeinek összehasonlításakor az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük a megújuló energiaforrások gyorsított és költséghatékony alkalmazásának szükségességét, összhangban az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 alapján benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervükben, valamint annak aktualizált változataiban meghatározott prioritásokkal, valamint azt is mérlegelniük kell, hogy e prioritások milyen gyorsan érhetők el. Hasonlóképpen a 92/43/EGK tanácsi irányelvben 39 előírt vonatkozó eltérés alkalmazása során helyénvaló, hogy – bizonyos indokolt esetekben, amikor észszerűen bizonyítható, hogy az adott terv vagy projekt nem befolyásolja visszafordíthatatlanul a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, a Natura 2000 hálózat általános egységessége nem sérül, továbbá biztosított a helyszín környezeti integritásának a megőrzése és a Natura 2000 területek magas szintű védelme – az illetékes hatóságok tegyék lehetővé kiegyenlítő intézkedések végrehajtását az adott terv vagy projekt végrehajtásával párhuzamosan.

(13)Az önálló energiatárolás bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az energiarendszer rugalmasságának növeléséhez és a megújulóenergia-termelés rendszerintegrációjának biztosításához. Az önálló tárolásra ezért indokolt gyorsított engedélyezési eljárásokat alkalmazni. A 100 kW-nál kisebb kapacitású, kis méretű energiatárolók valószínűleg nem gyakorolnak jelentős káros hatást a környezetre vagy a hálózatra, és nem vetnek fel aggályokat a területek egymással versengő használati módjaival kapcsolatban. Erre tekintettel helyénvaló észszerűsíteni az ilyen típusú tárolásra alkalmazandó engedélyezési eljárásokat azáltal, hogy a hálózati csatlakozási engedély kivételével valamennyi hatósági engedélyt mellőzik, és megfelelő biztosítékok mellett mentesítik ezeket a létesítményeket a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól. A 100 kW-nál nagyobb kapacitású energiatárolók kiépítését is fel kell gyorsítani. Ezért helyénvaló észszerűsíteni az engedélyezési eljárásukat legfeljebb hat hónapos teljes határidő megállapításával, kivéve a szivattyús-tározós vízerőműveket, amelyeknek szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelniük, ezért esetükben indokolt a hosszabb teljes határidő. A megújulóenergia-termelés rendszerintegrációjának biztosítása érdekében növelni kell a rugalmassági forrásokat, különösen az elektromos járművek akkumulátorainak szerepét, mivel azok hozzájárulhatnak a csúcsidőszaki villamosenergia-igény áthelyezéséhez és a hálózati szűk keresztmetszetek csökkentéséhez. Ennek elérése érdekében továbbra is elő kell mozdítani a közúti töltőinfrastruktúra gyorsabb és könnyebb kiépítését, különösen a személygépkocsik, kisteherautók, tehergépkocsik, buszok és motorkerékpárok, valamint a hálózatról tölthető hibrid vagy tisztán elektromos járművek számára. Mind a váltakozó áramú, mind az egyenáramú elektromos töltőberendezéseknél gyorsított engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni, többek között a hálózati csatlakozási engedélyek esetében is. A 100 kW-nál kisebb kapacitású, kis méretű elektromos töltőberendezések valószínűleg nem gyakorolnak jelentős káros hatást a környezetre vagy a hálózatra, és várhatóan nem vetnek fel aggályokat a területek egymással versengő használati módjaival kapcsolatban. Erre tekintettel helyénvaló észszerűsíteni az ezen elektromos töltőberendezésekre alkalmazandó engedélyezési eljárásokat azáltal, hogy a hálózati csatlakozási engedély kivételével valamennyi hatósági engedélyt mellőzik, és megfelelő biztosítékok mellett mentesítik ezeket a létesítményeket a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól. A 100 kW-nál nagyobb kapacitású elektromos töltőberendezések telepítését is fel kell gyorsítani. Ezért helyénvaló észszerűsíteni az engedélyezési eljárásukat legfeljebb hat hónapos teljes határidő megállapításával.

(14)A hálózati csatlakozási engedélyek beszerzése a megújulóenergia-létesítmény építésére és üzemeltetésére irányuló eljárások kulcsfontosságú és gyakran időigényes része. Ezért helyénvaló tovább észszerűsíteni az egyes kisléptékű megújulóenergia-projektekre, tárolóeszközökre és elektromos töltőberendezésekre, valamint a megújulóenergia-projektek átalakítására és hibridizációjára alkalmazandó hálózati csatlakozási eljárásokra alkalmazandó határidőket, és célszerű egyértelmű szabályokat bevezetni a rendszerüzemeltetőknek az engedélyezési eljárások során fennálló kötelezettségeire vonatkozóan.

(15)Az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentés és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv 40 elismeri az engedélyezési eljárások felgyorsítására irányuló közelmúltbeli reformok pozitív hatását. A dokumentumok ugyanakkor kiemelik a hálózatokra vonatkozó hosszadalmas és bizonytalan engedélyezési eljárásokat is, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a tiszta energiával kapcsolatos beruházások befogadásához és az energiaköltségek csökkentéséhez szükséges új kapacitások gyorsabb telepítését az EU-ban. Bár az (EU) 2018/2001 irányelv, az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 és az (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 különös szabályokat állapít meg az engedélyezési eljárásokra vonatkozóan, ezek a rendszerek nem terjednek ki az általános villamosenergia-hálózat infrastrukturális eszközeire. Ezért az (EU) 2019/944 irányelvben rendelkezni kell a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- és elosztórendszer-infrastruktúra engedélyezési eljárásaira vonatkozó általános követelményekről, különösen olyan követelmények formájában, amelyek értelmében a tagállamoknak maximálniuk kell az ilyen eljárások időtartamát, továbbá olyan követelmények megállapításával, amelyek előmozdítják az említett határidők betartását. Az (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2018/2001 irányelv szabályokat tartalmaz bizonyos energetikai projektek engedélyezésére vonatkozóan. Az említett szabályok és az ezen irányelvben meghatározott, bizonyos villamosenergia-projektek engedélyezésére vonatkozó szabályok közötti ellentmondás esetén az előbbieknek kell elsőbbséget élvezniük.

(16)A nemzeti hatóságok erőforráshiánya és az engedélyezési eljárások korlátozott digitalizáltsága késedelmeket okoz a villamosenergia-rendszer infrastruktúrájának és termelőeszközeinek engedélyezésében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a hatóságok megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokkal – többek között készségekkel –, valamint digitális irányítási eszközökkel és rendszerekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra az irányelvben előírt határidőkön belüli határozathozatalt.

(17)Az (EU) 2019/944 irányelv szerinti engedélyezési eljárásoknak egyértelműnek, hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, és összhangban kell lenniük a meglévő elosztóhálózat-fejlesztési terv és a tízéves átvitelihálózat-fejlesztési terv teljesítésével. Ezért a tagállamoknak olyan objektív és megkülönböztetésmentes engedélyezési kritériumokat és eljárásokat kell meghatározniuk és közzétenniük, amelyek figyelembe veszik többek között a villamosenergia-rendszer biztonságát és védelmét, a földhasználatot, az energiahatékonyságot, az engedély kérelmezőjének sajátosságait, a kibocsátáscsökkentést, az energia-infrastruktúra gyorsabb kiépítésének fontosságát a klímasemlegesség elérése érdekében, valamint a projekt alternatíváit.

(18)A villamosenergia-infrastruktúrák fejlesztésének sürgősségére tekintettel a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyezési eljárások figyelembe vegyék a projekt jellemzőit annak értékelésekor, hogy szükség van-e vizsgálatok – többek között környezeti vizsgálatok – elvégzésére, illetve tanulmányok, engedélyek vagy jelentések készítésére. Az illetékes nemzeti hatóságoknak a vizsgálatokat és a projektgazdákhoz intézett információkéréseket a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozniuk, és minden lehetséges esetben el kell kerülniük a párhuzamosságokat.

(19)Az (EU) 2019/944 irányelv szerinti engedélyezési eljárások időtartamával és költségeivel kapcsolatos kiszámíthatóság és bizonyosság növelése érdekében a kérelmezőkhöz intézett információkéréseknek konkrétnak, pontosnak és időben behatároltnak kell lenniük. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított, előre meghatározott időszakon belül bekérjék a releváns információkat a kérelmezőktől az engedély kiállításához, és konkrétan meghatározzák a kért információk vagy adatok tartalmát és részleteit. Ezen időszakot követően az információkérésnek olyan hiányzó információkra kell korlátozódnia, amelyeket a hatóság korábban azonosított vagy kért, vagy olyan információkra, amelyek azért nem voltak korábban kérhetők, mert a körülményekben a projekt engedélyezkérelmének benyújtását követően bekövetkezett lényeges változáshoz kapcsolódnak.

(20)A szubszidiaritási elv, valamint a nemzeti hatáskörök és eljárások tiszteletben tartása mellett az (EU) 2019/944 irányelvnek egyértelműen meg kell határoznia azt a határidőt, ameddig az érintett hatóságoknak határozatot kell hozniuk, ami ösztönzi a villamosenergia-hálózatok kiépítéséhez vezető eljárások hatékony meghatározását és kezelését. Mindazonáltal a tagállamok törekedhetnek arra, hogy amennyiben megvalósítható, rövidebb engedélyezési eljárásokat alakítsanak ki, különösen a meglévő átvitelirendszer-infrastruktúra felújítására, korszerűsítésére vagy átalakítására, valamint az új elosztórendszer-infrastruktúra építésére irányuló projektek tekintetében, amelyek nem feltétlenül igényelnek olyan összetett engedélyezési eljárást, mint az új átviteli infrastruktúra.

(21)Tekintettel arra, hogy az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében sürgősen ki kell építeni a villamosenergia-hálózatokat, és az engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidőket olyan intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek biztosítják azok gyakorlati hatékonyságát, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokban a joghatóságokban, ahol a nemzeti jog értelmében létezik a hallgatólagos jóváhagyás fogalma, azt a környezetvédelmi határozatok kivételével alkalmazzák a villamosenergia-hálózati projektekkel kapcsolatos közigazgatási határozatokra. A harmadik felek bírói jogvédelemhez való jogának biztosítása érdekében az érintett hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk az összes elfogadott határozatot, beleértve a hallgatólagosan elfogadottakat is.

(22)Az eljárás egyszerűsítése, a hatékonyság és az átláthatóság növelése, valamint a tagállamok közötti szorosabb együttműködés előmozdítása érdekében egészen a határozathozatalig igénybe vehető ügyintézési pontokat kell létrehozni a hálózati projekteket vagy más hálózati eszközöket megvalósító villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők számára. Az ügyintézési pontok feladata az ilyen típusú infrastruktúrához kapcsolódó engedélyezési eljárás megkönnyítése a kérelmező számára, és annak során a kérelmező eligazítása. Az egyszerűsítés szellemében ha a tagállam helyénvalónak és hatékonyabbnak ítéli, e felelősséget az (EU) 2022/869 rendelet 8. cikkében említett illetékes nemzeti hatóságoknál központosíthatja, mivel ezek a hatóságok a közös érdekű infrastrukturális projektek és a kölcsönös érdekű projektek engedélyezési eljárásai tekintetében már betöltik ezt a szerepet. E szerepek összevonása esetén a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy az ügyintézési pontok rendelkezzenek a megfelelő személyzettel, valamint a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal és kapacitással.

(23)A megújulóenergia-eszközök integrálásában, a rugalmassági megoldásokban, az energiatárolásban és általában a villamosítás lehetővé tételében betöltött szerepe miatt a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra elengedhetetlen a klímasemlegesség eléréséhez. Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-rendszer infrastruktúrája kulcsszerepet játszik a klímasemlegesség elérésében, a tagállamoknak a szükséges eseti értékelések során vélelmezniük kell, hogy a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra – beleértve a kikötők szárazföldi villamosenergia-ellátását is – kiemelkedően fontos közérdeket képvisel, és a közegészséget és a közbiztonságot szolgálja, kivéve, ha a kulturális örökség érintett, valamint ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az említett projektek olyan jelentős káros hatást gyakorolnak a környezetre, amely nem enyhíthető vagy kompenzálható. A villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúrát, amely vélelmezetten kiemelkedően fontos közérdeket képvisel a nem környezeti érdekekkel szemben, előnyben kell részesíteni a nem környezeti érdekekkel szemben, és a lehető leggyorsabban engedélyezni kell.

(24)A villamosenergia-hálózatok kiépítésének felgyorsítása érdekében helyénvaló azt is meghatározni, hogy miként teljesíthetők az uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt egyedi eltérések alkalmazásának feltételei. Így különösen annak értékelése során, hogy az adott villamosenergia-hálózati projektnek vannak-e kielégítő alternatív megoldásai, az értékelést azokra az alternatív megoldásokra kell korlátozni, amelyek biztosítják az azonos célkitűzés elérését ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül. A kielégítő alternatív megoldások időkeretének és költségeinek összehasonlításakor az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózatok gyorsított és költséghatékony kiépítésének szükségességét, összhangban az (EU) 2018/1999 rendelet alapján benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterveikben, valamint azok aktualizált változataiban meghatározott prioritásokkal. Hasonlóképpen a 92/43/EGK irányelvben előírt vonatkozó eltérés alkalmazása során helyénvaló rendelkezni arról, hogy – bizonyos indokolt esetekben, amikor észszerűen bizonyítható, hogy az adott terv vagy projekt nem befolyásolja visszafordíthatatlanul a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, a Natura 2000 hálózat általános egységessége nem sérül, továbbá biztosított a helyszín környezeti integritásának a megőrzése és a Natura 2000 területek magas szintű védelme – az illetékes hatóságok engedélyezhessék a kiegyenlítő intézkedések az adott terv vagy projekt végrehajtásával párhuzamosan történő végrehajtását.

(25)Tekintettel az energia-infrastruktúra kiépítésének sürgősségére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésének fontosságára, valamint arra, hogy az engedélyezési eljárásokban a környezeti vizsgálatok jelentik a leghosszabb időtartamú lépést, az ilyen vizsgálatokat minimalizálni kell a környezet védelmének veszélyeztetése nélkül. A meglévő átviteli és elosztórendszer-infrastruktúra felújítása, korszerűsítése vagy átalakítása, valamint az új elosztórendszer-infrastruktúra kiépítése olyan projekteket igényel, amelyek általában minimális környezeti hatással járnak. A felújítási, korszerűsítési vagy átalakítási projektek általában korlátozott méretűek, és csak a meglévő eszközök egy részét érintik, amelyek környezeti hatásait korábban már értékelték. Ennek eredményeként az ilyen projektek hatásai gyakran az építési munkálatok hatásaira korlátozódnak, és az eszköz üzemeltetése ugyanolyan vagy akár kisebb hatással jár, mint az általa megcélzott projekt üzemeltetése. Másrészt az elosztórendszereknek – projektjeik kisebb mérete, eszközeik alacsonyabb feszültsége és a jellemzően a fogyasztókhoz közelebb eső beépített területeken történő fejlesztés miatt – általában nincs jelentős környezeti hatásuk. Ezért a villamosenergia-rendszert kiszolgáló infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása, valamint a klímasemlegességre és a megújuló energiára vonatkozó célok elérése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben, bizonyos feltételek mellett mentesítsék az e preambulumbekezdésben említett projekteket a 92/43/EGK irányelv 43 12. cikkének (1) bekezdése és a 2009/147/EK 44 irányelv 5. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatok és megfelelő vizsgálatok, valamint a fajok védelmére gyakorolt hatásaik értékelése alól.

(26)A villamosenergia-infrastruktúra kiépítésének a nitrogénkibocsátás csökkentése tekintetében jelentkező előnyei nagymértékben meghaladják az infrastruktúra kiépítéséből eredő minimális kibocsátások költségét. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a villamosenergia-infrastruktúra gyors kiépítését semmilyen módon ne korlátozzák az építésből eredő ideiglenes kibocsátások.

(27)Az éghajlat- és energiapolitika fejleményeit, valamint a fogyasztás és a termelés kapcsolódó változásait tükröző nemzeti átviteli hálózati tervezés döntő fontosságú a villamosítás és az energetikai átállás egészének sikere szempontjából. Az (EU) 2019/944 irányelv 51. cikke szerinti meglévő követelmények azonban csak bizonyos átvitelirendszer-üzemeltetőkre vonatkoztak, és nem rendelkeztek az előzetes beruházások figyelembevételéhez kellően hosszú tervezési időszakról. Fontos, hogy az átviteli rendszer bővítése legalább tizenöt éves időhorizontot vegyen figyelembe, és prioritásként mérlegelje a nem fosszilis alapú rugalmasság, a nem vezetékes megoldások és a rendszerbővítés egyéb alternatíváinak alkalmazását, az ágazatok más rendszerüzemeltetőivel közösen kidolgozott forgatókönyvön alapuljon, és összhangban legyen a tízéves uniós hálózatfejlesztési terv központi forgatókönyvével. Az átláthatóság biztosítása és a hálózathasználók – köztük a termelési, az ipari, az adat- és a közlekedési ágazat – hálózattervezésbe való jobb bevonása érdekében az (EU) 2024/1788 irányelv 55. cikkével való kapcsolat megköveteli, hogy a közös forgatókönyv-kidolgozási folyamat során korai konzultációra kerüljön sor velük az előzetes beruházások lehetővé tétele érdekében.

(28)Tekintettel az (EU) 2018/2001 és az (EU) 2019/944 irányelv módosításaira, valamint az (EU) 2022/869 rendelet párhuzamos módosításaira, a Bizottságnak egységes megközelítést kell bevezetnie az energetikai projektek engedélyezési eljárásaira vonatkozóan. Míg az (EU) 2024/1788 irányelv intézkedéseket vezet be a hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és észszerűsítésére, célzott módosításra van szükség a harmonizált megközelítés és a következetes keret uniós szintű alkalmazásának biztosítása érdekében.

(29)A nemzeti hatóságok erőforráshiánya és az engedélyezési eljárások korlátozott digitalizáltsága késedelmeket okoz a földgázlétesítmények, a hidrogéntermelő létesítmények és a hidrogénrendszer-infrastruktúra engedélyezésében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a hatóságok megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokkal – többek között készségekkel –, valamint digitális irányítási eszközökkel és rendszerekkel rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra az irányelvben előírt határidőkön belüli határozathozatalt.

(30)Az (EU) 2024/1788 irányelv szerinti engedélyezési eljárások időtartamával és költségeivel kapcsolatos kiszámíthatóság és bizonyosság növelése érdekében a kérelmezőkhöz intézett információkéréseknek konkrétnak, pontosnak és időben behatároltnak kell lenniük. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított, előre meghatározott időszakon belül bekérjék a releváns információkat a kérelmezőktől az engedély kiállításához, és konkrétan meghatározzák a kért információk vagy adatok tartalmát és részleteit. Ezen időszakot követően az információkérésnek olyan hiányzó információkra kell korlátozódnia, amelyeket a hatóság korábban azonosított vagy kért, vagy olyan információkra, amelyek azért nem voltak korábban kérhetők, mert a körülményekben a projekt engedélyezkérelmének benyújtását követően bekövetkezett lényeges változáshoz kapcsolódnak.

(31)Az (EU) 2024/1788 irányelv szerinti jóváhagyási eljárásokat illetően a hidrogénlétesítmények és a hidrogénrendszer-infrastruktúra gyors kiépítése biztosításának fontosságával és az említett irányelvben meghatározott határidők teljesítésével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokban a joghatóságokban, ahol a nemzeti jog értelmében létezik a hallgatólagos jóváhagyás fogalma, azt a környezetvédelmi határozatok kivételével alkalmazzák az említett projektekkel kapcsolatos közigazgatási határozatokra. A harmadik felek bírói jogvédelemhez való jogának biztosítása érdekében az érintett hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk az összes elfogadott határozatot, beleértve a hallgatólagosan elfogadottakat is.

(32)Az egyszerűsítés szellemében a tagállamok helyénvalónak és hatékonyabbnak ítélhetik, hogy az (EU) 2024/1788 irányelv szerinti kötelezettséghez kapcsolódó integrált ügyintézési pont szerepét az (EU) 2022/869 rendelet 8. cikkében említett illetékes nemzeti hatóságoknál központosítsák, mivel ezek a hatóságok a közös érdekű infrastrukturális projektek és a kölcsönös érdekű projektek engedélyezési eljárásai tekintetében már betöltik ezt a szerepet. E szerepek összevonása esetén a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy az ügyintézési pontok rendelkezzenek a megfelelő személyzettel csakúgy, mint a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal és kapacitással.

(33)A hatékonyság javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az engedélyezési eljárások kezelését megkönnyítő digitális platformok rendelkezésre állását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2018/2001 irányelv módosításai

Az (EU) 2018/2001 irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk második bekezdése a következő 10a–10f. ponttal egészül ki:

„10b. »önálló energiatároló létesítmény«: energiatermelő létesítménnyel nem kombinált energiatároló létesítmény;

10c. »elektromos töltőberendezés«: az (EU) 2023/1804 rendelet 2. cikkének 52. pontjában meghatározott elektromos töltőberendezés;

10d. »hibridizáció«: hibrid erőműnek nem minősülő, megújuló energiaforrást hasznosító erőmű átalakítása hibrid erőművé azonos csatlakozási pont mögött;

10e. »hibrid erőmű«: olyan megújuló energiaforrást hasznosító erőmű, amely több megújulóenergia-technológiát kombinál egymással, vagy amely egy vagy több megújulóenergia-technológiát kombinál energiatárolással;

10f. »hálózati csatlakozási engedélyre vonatkozó eljárás«: a projektgazda hálózathoz való csatlakozás iránti teljes kérelmétől a rendszerüzemeltető arra vonatkozó döntéséig tartó eljárás, hogy a projekt csatlakoztatható-e a hálózathoz;”.

2.A 15c. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tagállamok törekednek arra, hogy ne jelöljenek ki olyan nagy területeket, ahol a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek és a kapcsolódó infrastruktúra telepítése környezetvédelmi – többek között tájvédelmi – okokból jogilag vagy ténylegesen korlátozott, kivéve, ha a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti vizsgálat és adott esetben a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelő vizsgálat során bizonyítani tudják, hogy az ilyen típusú erőművek és a kapcsolódó infrastruktúra olyan visszafordíthatatlan károkat okoznának a területen, amelyeket nem lehet enyhíteni vagy kompenzálni.”

3.A 15d. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy a 10 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű megújulóenergia-projektek előnyeinek egy részét közvetlenül vagy közvetve továbbadják az e projektek közelében élő helyi polgároknak és közösségeknek.

(4) A tagállamok független facilitátort jelölnek ki és finanszíroznak a projektgazda és a nyilvánosság közötti párbeszéd előmozdítására a 10 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű megújulóenergia-projektek esetében. A facilitátor csak az érintett felek bármelyikének kérésére avatkozik be, továbbá:

a)szükség esetén elősegíti a nyilvános konzultációkat, beleértve az engedélykérelmet megelőző szakaszban folytatott korai konzultációkat is;

b)szerepet vállal a helyi közösségek által felvetett esetleges aggályok kezelésére irányuló megoldások keresésében;

c)adott esetben támogatást és átláthatóságot biztosít az előnymegosztási intézkedés típusának megválasztása során.

A tagállamok a projektgazdák által fizetett díjat állapíthatnak meg a facilitátor szolgáltatásainak finanszírozására.”

4.A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdésből a következő mondatot el kell hagyni:

„A kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a releváns dokumentumokat digitális formában nyújtsák be.”;

b)a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tagállamok nemzeti szintű egységes digitális portált hoznak létre a megújulóenergia-, a tárolási és a hálózati projektek engedélyezési eljárásainak valamennyi lépésére vonatkozóan.

A kérelmezők az engedélykérelmeket és az engedélyezési eljáráshoz szükséges valamennyi releváns dokumentumot kizárólag az egységes digitális portálon keresztül nyújtják be. Az egységes digitális portál az engedélykérelmeket automatikusan az illetékes hatóságokhoz rendeli, amelyek a vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat elektronikus formában dolgozzák fel, és közvetlenül az egységes digitális portálon keresztül lépnek kapcsolatba a kérelmezőkkel.

Az egységes digitális portálnak olyan funkciókat kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy tájékoztatást kapjon az engedélyezési eljárás valamennyi lépéséről, az eljárás állásáról és az érintett hatóságok határozatairól, valamint hogy ellenőrizze az ezen irányelvben meghatározott engedélyezési határidők betartását. Az egységes digitális portálnak hozzáférést kell biztosítania az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett egységes digitális földrajzi információs rendszeren alapuló portálon rendelkezésre álló releváns környezeti és geológiai adatokhoz, valamint határozatokhoz.

Az egységes digitális portálnak éves statisztikai adatokat kell közzétennie az engedélyezési eljárások időtartamáról, egyértelműen meghatározva az engedélyezési eljárás különböző lépéseit és időtartamát. Ezeket az adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A (3) bekezdésben említett integrált ügyintézési pontnak a feladatai ellátása érdekében hozzáféréssel kell rendelkeznie a portálon rendelkezésre álló valamennyi releváns adathoz és információhoz.”

5. A 16b. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdésből a következő mondatot el kell hagyni:

„Amennyiben a megújulóenergia-projektekhez elfogadták a szükséges kármérséklő intézkedéseket, a 92/43/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 5. cikke alapján védett fajok elpusztítása vagy zavarása nem tekinthető szándékosnak.”;

b)a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés albekezdésében említett engedélyezési eljárás során a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az érintett illetékes hatóságok vagy szervezetek a megállapított határidőn belül nem válaszolnak, az adott lépéseket jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve a környezetvédelmi határozatok és a hálózati csatlakozási engedélyek esetében, vagy ha a hallgatólagos közigazgatási jóváhagyás elve nem létezik az érintett tagállam nemzeti jogrendszerében. Minden határozatot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, beleértve a hallgatólagosan hozott jogerős határozatokat is.”

6.A 16c. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdést el kell hagyni;

b)a szöveg a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A tagállamok biztosítják, hogy azon földterület állapotának megváltozása, ahol a megújulóenergia-létesítményt elhelyezik, ne akadályozza meg a létesítmény átalakítását.”;

c)a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a szélenergia-létesítmény átalakítása további földterület használata nélkül növeli a létesítmény teljes kapacitását, és megfelel az eredeti szélenergia-létesítményre vonatkozóan megállapított, alkalmazandó környezetvédelmi kármérséklő intézkedéseknek, a projekt adott esetben mentesül a 16a. cikk (4) bekezdése szerinti átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos követelmény alól, az annak meghatározásával kapcsolatos követelmény alól, hogy a projekthez szükség van-e a 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése vagy az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatra, valamint a 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésével kapcsolatos követelmény alól.”

7.A 16d. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 16. cikk (1) bekezdésében említett, 100 kW feletti teljes beépített teljesítményű, napenergiát hasznosító berendezéseknek és közös elhelyezésű energiatárolóknak a meglévő vagy a jövőben létesítendő mesterséges struktúrákban – a mesterséges vízfelületek kivételével – történő telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama ne haladja meg a három hónapot, feltéve, hogy az ilyen mesterséges struktúrák elsődleges célja nem a napenergia-termelés vagy az energiatárolás. A 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésétől és II. melléklete 3. pontjának a) és b) alpontjától eltérve – azokat önmagukban vagy a szóban forgó melléklet 13. pontjának a) alpontjával összefüggésben értelmezve – az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók telepítése adott esetben mentesül a 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti célzott környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a legfeljebb 100 kW teljes beépített teljesítményű, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók telepítését – a hálózati csatlakozási engedélyek kivételével – nem kötik hatósági engedélyhez, környezetvédelmi szempontból sem. Az (1) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok korlátozzák e bekezdés alkalmazását a Natura 2000 területeken és a nemzeti védelmi rendszerek hatálya alá tartozó egyéb területeken, valamint a kulturális vagy történelmi örökségvédelem alatt álló területeken.”;

c)a cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tagállamok – a kulturális vagy történelmi örökség védelme, nemzetvédelmi érdekek védelme céljából, vagy biztonsági okokból, illetve a hálózat biztonsága érdekében – kizárhatnak bizonyos területeket az (1) és (2) bekezdés alkalmazásából.

(4) A tagállamok felszámolják azokat a szabályozási és nem szabályozási akadályokat, amelyek befolyásolják a legfeljebb 800 W teljesítményű, konnektoros mini naperőművek épületekben és épületeken történő telepítését.”;

8.a 16f. cikk a következőképpen módosul:

a)az utolsó két mondatot el kell hagyni;

b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok a klímasemlegesség eléréséig biztosítják, hogy az engedélyezési eljárás során a megújuló energiaforrásokból energiát előállító erőművek és létesítmények tervezése, építése és üzemeltetése, valamint azok hálózathoz való csatlakoztatása, maga a kapcsolódó hálózat, a tárolóeszközök és az elektromos töltőberendezések tekintetében vélelmezni kell, hogy kiemelkedően fontos közérdeket szolgálnak, és ezeknek ilyen esetben elsőbbséget kell élvezniük az első bekezdésben említettektől eltérő jogi érdekek mérlegelése során. A tagállamok a harmonizált végrehajtást biztosító jogi kritériumok alapján a kulturális örökség védelme céljából kizárhatják e vélelem alkalmazását.”

9.A szöveg a következő 16g–16k. cikkel egészül ki:

„16g. cikk

Alternatív vagy kielégítő megoldások hiánya és a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedések végrehajtása

(1)Annak értékelésekor, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének és 16. cikke (1) bekezdésének, a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdése d) pontjának és a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában léteznek-e kielégítő alternatív megoldások a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek projektjeire, az ilyen erőművek hálózathoz való csatlakoztatására, magára a kapcsolódó hálózatra és a tárolóeszközökre, a kielégítő alternatívák hiányára vonatkozó feltételnek teljesülnie kell, ha az adott megújulóenergia-technológiának nincsenek olyan kielégítő alternatív megoldásai, amelyek biztosítják a szóban forgó projekttel azonos célkitűzések elérését a megújulóenergia-kapacitás fejlesztése terén azonos energiatechnológia alkalmazásával, ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül.

(2)A 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek projektjeire, az ilyen erőműveknek a hálózathoz való csatlakoztatására, magára a kapcsolódó hálózatra és a tárolóeszközökre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések végrehajtásakor a tagállamok – indokolt esetben és amennyiben a kiegyenlítő intézkedések bevezetése előtt észszerűen bizonyítható, hogy a terv vagy projekt nem befolyásolja visszafordíthatatlanul a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, és nem veszélyezteti a Natura 2000 hálózat általános egységességét – engedélyezhetik, hogy az ilyen kiegyenlítő intézkedéseket a projekt végrehajtásával párhuzamosan hajtsák végre. A tagállamok engedélyezik a kiegyenlítő intézkedések későbbi, az elővigyázatosság elvével összhangban történő kiigazítását attól függően, hogy a jelentős negatív hatások várhatóan rövid, közép- vagy hosszú távon jelentkeznek-e.

16h. cikk

A hidrogéntároló létesítménytől eltérő önálló energiatároló létesítményekre vonatkozó engedélyezési eljárás

(1)A hidrogéntároló létesítménytől eltérő önálló energiatároló létesítményekre vonatkozó engedélyezési eljárás kiterjed az önálló tárolólétesítmények építésére, átalakítására és üzemeltetésére vonatkozó valamennyi releváns hatósági engedélyre, beleértve a hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és a környezetvédelmi engedélyeket is. Az engedélyezési eljárásnak magában kell foglalnia minden adminisztratív szakaszt, az engedélykérelem hiánytalanságának megerősítésétől egészen az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok által az engedélyezési eljárás eredményéről hozott végleges határozatról szóló értesítésig. Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül megerősíti a kérelem hiánytalanságát, vagy ha a kérelmező nem küldte el a kérelem feldolgozásához szükséges valamennyi információt, felkéri a kérelmezőt, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be hiánytalan kérelmet. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amelyen az illetékes hatóság megerősíti a kérelem hiánytalanságát.

(2)A tagállamok a legfeljebb 100 kW teljes beépített teljesítményű, a hidrogéntároló létesítményektől eltérő önálló tárolólétesítmények telepítését – a hálózati csatlakozási engedélyek kivételével – nem kötik hatósági engedélyhez, így környezetvédelmi engedélyhez sem. A 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az említett tároló telepítése mentesül az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, célzott környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelmény alól. A tagállamok korlátozzák ezen albekezdés alkalmazását a Natura 2000 területeken és a nemzeti védelmi rendszerek hatálya alá tartozó egyéb területeken, valamint a kulturális vagy történelmi örökségvédelem alatt álló területeken.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezési eljárások időtartama – beleértve a hálózati csatlakozási engedélyeket és szükség esetén a környezeti vizsgálatokat is – a hidrogéntároló létesítménytől eltérő, 100 kW-ot meghaladó teljes beépített teljesítményű önálló energiatároló létesítmények esetében ne haladja meg a hat hónapot. A szivattyús-tározós vízerőművek esetében azonban az engedélyezési eljárás nem haladhatja meg a két évet.

16i. cikk

Az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárás

(1)Az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárás kiterjed az elektromos töltőberendezések építésére, átalakítására és üzemeltetésére vonatkozó valamennyi releváns hatósági engedélyre, beleértve a hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és a környezetvédelmi engedélyeket is. Az engedélyezési eljárás magában foglal minden adminisztratív szakaszt, az engedélykérelem hiánytalanságának megerősítésétől egészen az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok által az engedélyezési eljárás eredményéről hozott végleges határozatról szóló értesítésig. Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül megerősíti a kérelem hiánytalanságát, vagy ha a kérelmező nem küldte el a kérelem feldolgozásához szükséges valamennyi információt, felkéri a kérelmezőt, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be hiánytalan kérelmet. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amelyen az illetékes hatóság megerősíti a kérelem hiánytalanságát.

(2)A tagállamok a legfeljebb 100 kW teljes beépített teljesítményű elektromos töltőberendezések telepítését – a hálózati csatlakozási engedélyek kivételével – nem kötik hatósági engedélyhez, környezetvédelmi szempontból sem. A 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az említett berendezések telepítése mentesül a szóban forgó irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, célzott környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó követelmény alól. A tagállamok korlátozzák ezen albekezdés alkalmazását a Natura 2000 területeken és a nemzeti védelmi rendszerek hatálya alá tartozó egyéb területeken, valamint a kulturális vagy történelmi örökségvédelem alatt álló területeken.

16j. cikk

A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek hibridizációjára vonatkozó engedélyezési eljárás

(1)Amennyiben a megújulóenergia-erőmű hibridizációja tekintetében el kell végezni a 16a. cikk (4) bekezdése szerinti átvilágítási eljárást, vagy annak meghatározását, hogy a projekthez szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra, vagy el kell készíteni a 2011/92/EU irányelv 4. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatot, az ilyen átvilágítási eljárásnak, meghatározásnak vagy környezeti hatásvizsgálatnak az eredeti projekthez képest bekövetkezett bővítésből eredő potenciális hatásokra kell korlátozódnia.

(2)Abban az esetben, ha megváltozik a megújulóenergia-projektek telepítésének helyszínéül szolgáló földterületek használati állapota, a tagállamok biztosítják, hogy e megújulóenergia-projektek üzemeltetése és hibridizációja továbbra is megtörténhessen.”

10.A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A hálózati csatlakozási engedélyekre vonatkozó eljárások

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a hálózati csatlakozási engedélyre vonatkozó eljárások időtartama ne haladja meg a következőket:

a)egy hónap a 16d. cikk (2) bekezdésében említett, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók, a 16h. cikk (2) bekezdésében említett önálló energiatároló létesítmények és a 16i. cikk (2) bekezdésében említett elektromos töltőberendezések esetében;

b)három hónap a 16d. cikk (1) bekezdésében említett, napenergiát hasznosító berendezések és közös elhelyezésű energiatárolók telepítése, valamint a 16c. és 16j. cikkben említett, megújuló energiaforrást hasznosító meglévő erőművek átalakítása vagy hibridizációja esetében, kivéve, ha indokolt biztonsági aggályok merülnek fel, vagy ha a rendszerelemek műszaki összeférhetetlensége áll fenn, vagy ha a kapacitásnövekedés mértéke miatt több időre van szükség az értékelés elvégzéséhez.

(2)A 16a. cikk (1) bekezdésében, a 16b. cikk (1) bekezdésében és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül a rendszerüzemeltetőnek a következő intézkedések egyikét kell választania:

a)amennyiben elegendő kapacitás áll rendelkezésre, és a kért csatlakozás nem befolyásolja a hálózat stabilitását, megbízhatóságát és biztonságát, elfogadja a kért hálózati csatlakozást, és megadja a csatlakozást;

b)amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő hálózati kapacitás, az (EU) 2019/944 irányelv 6a. cikkével összhangban rugalmas hálózati csatlakozási megállapodásra tesz javaslatot, amennyiben ez műszakilag lehetséges.

(3)Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodásra irányuló javaslatot a projektgazda elutasítja, a rendszerüzemeltető indokolt biztonsági megfontolásból vagy a rendszerösszetevők műszaki összeférhetetlenségére hivatkozva alternatív hálózati csatlakozási pontot, illetve a hálózati csatlakozásra vonatkozó alternatív ideiglenes időpontot javasol, vagy ha ezek nem kivitelezhetők, elutasítja a csatlakozási kérelmet.

(4)Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül nem válaszol, a csatlakozási engedélyt megadottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a napenergiát hasznosító berendezés, az energiatároló vagy az elektromos töltőberendezés kapacitása nem haladja meg az elosztóhálózathoz való csatlakozás rendelkezésre álló meglévő kapacitását.”

2. cikk

Az (EU) 2019/944 irányelv módosításai

Az (EU) 2019/944 irányelv a következőképpen módosul:

1. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Engedélyezési eljárás

(1)Abban az esetben, ha a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra vagy a kapcsolódó berendezések építéséhez vagy üzemeltetéséhez, illetve új termelőkapacitás építéséhez engedély (például engedély, koncesszió, hozzájárulás vagy jóváhagyás) szükséges, a tagállam vagy az általa kijelölt illetékes hatóság a (2)–(14) bekezdéssel összhangban adja meg az engedélyt. A tagállamok vagy az általuk kijelölt illetékes hatóság ugyanilyen alapon engedélyeket adhat ki villamosenergia-ellátásra és a nagykereskedelmi felhasználóknak is.

(2)Az engedélyezési rendszert bevezető tagállamok:

a)objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat, valamint átlátható eljárásokat állapítanak meg, amelyeknek minden olyan vállalkozásnak meg kell felelnie, amely új termelőkapacitás, valamint átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra építésére és/vagy üzemeltetésére kér engedélyt;

b)nyilvánosságra hozzák az engedélyek megadására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat;

c)biztosítják, hogy az ilyen termelési kapacitásra, infrastruktúrára vagy kapcsolódó berendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárások adott esetben figyelembe vegyék a projekt jelentőségét a villamos energia és a megújuló energiaforrások belső piaca szempontjából;

d)biztosítják, hogy az engedélyezési eljárások figyelembe vegyék a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel 45 , valamint a 2000/60/EK 46 , a 2001/42/EK 47 , a 2009/147/EK 48 és a 2011/92/EU 49 irányelvvel összhangban végzett értékelések szükségességét vagy hiányát;

e)gondoskodnak arról, hogy a kis méretű, decentralizált és/vagy elosztott termelési és elosztórendszer-infrastruktúrára külön, egyszerűsített és észszerűsített engedélyezési eljárások vonatkozzanak, amelyek figyelembe veszik az infrastruktúra méretének és potenciális hatásának korlátozott voltát;

f)biztosítják, hogy a szabályozó hatóságok vagy más illetékes nemzeti hatóságok – beleértve a tervező hatóságokat is, amelyek módosításokat javasolhatnak – iránymutatásokat dolgozzanak ki az említett külön engedélyezési eljárásokra vonatkozóan, és azokat felülvizsgálják;

g)biztosítják, hogy minden határozat nyilvánosan hozzáférhető legyen;

h)biztosítják, hogy a kérelmezők tájékoztatást kapjanak az engedély elutasításának okairól; biztosítják, hogy az okok objektívek, megkülönböztetésmentesek, megalapozottak és megfelelően alátámasztottak legyenek, valamint azt, hogy jogorvoslati eljárás álljon a kérelmezők rendelkezésére;

i)biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő technikai, pénzügyi és humánerőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy az alkalmazandó határidőn belül határozatot hozzanak az engedélyezésről;

(3)Amennyiben a tagállamok a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra tekintetében engedélyezési rendszert vezetnek be, a tagállamok ezenkívül biztosítják, hogy:

a)az átviteli- és elosztórendszer-infrastruktúra engedélyezési rendszere összhangban legyen a 32. és 51. cikk alapján elfogadott elosztóhálózat-fejlesztési tervvel és tízéves átvitelihálózat-fejlesztési tervvel;

b)az engedélyezési eljárások – beleértve az illetékes hatóságok valamennyi vonatkozó eljárását is – időtartama ne haladja meg a két évet, kivéve, ha az rendkívüli körülmények alapján megfelelően indokolt, amely esetben az eljárás legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

c)amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok vagy szervezetek a b) pontban megállapított határidőn belül nem válaszolnak, az adott lépéseket jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve a környezetvédelmi határozatok esetében és akkor, ha a hallgatólagos közigazgatási jóváhagyás elve nem létezik az érintett tagállam nemzeti jogrendszerében;

d)a jogerős határozatok közzététele magában foglalja az érintett illetékes hatóságok vagy szervezetek válaszának hiányában hallgatólagosan létrejött határozatokat is;

e)az átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra engedélyezése alapvető fontosságúnak minősüljön a megújuló energiaforrások integrálása, valamint az éghajlat- és energiapolitikai célok és a klímasemlegességi célkitűzés elérése szempontjából.

(4)A tagállamok létrehoznak vagy kijelölnek egy vagy több ügyintézési pontot az átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-üzemeltetők számára. Ezek az ügyintézési pontok a kérelmező kérésére térítésmentesen iránymutatást biztosítanak a kérelmező számára, és megkönnyítik az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó teljes engedélyezési eljárást, egészen a felelős hatóságok jogerős határozatának meghozataláig. Biztosítani kell, hogy a kérelmezőnek a teljes eljárás során végig csak egyetlen ügyintézési ponttal kelljen kapcsolatban lennie.

Az ügyintézési pontok megegyezhetnek az (EU) 2022/869 rendelet 8. cikkében említett illetékes nemzeti hatóságokkal vagy az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkében említett ügyintézési pontokkal.

(5)Amennyiben a tagállamok engedélyezési rendszert vezetnek be a villamosenergia-piaci átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra tekintetében, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kérelem nem tartalmazza az eljáráshoz szükséges tanulmányokat, jelentéseket és dokumentációt, az illetékes nemzeti hatóságok más érintett hatóságokkal együttműködve a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül bekérjék a szükséges anyagokat a projektgazdától, meghatározva azok tárgyi hatályát és részletességét. Ugyanezen három hónapos időszakon belül az illetékes nemzeti hatóság tájékoztatja a projektgazdát arról, hogy a (10) bekezdés szerinti vélelmek nem alkalmazandók-e a projektre. Ezen időszak után sem az illetékes hatóság, sem más érintett hatóság nem kérhet további információkat, tanulmányokat, jelentéseket vagy értékeléseket, kivéve azokat az eseteket, amikor a projektben vagy annak környezetében olyan lényeges változás következett be, amely miatt a megállapítások alapjául szolgáló eredeti kritériumok már nem megfelelőek. Amennyiben ilyen lényeges változás történt, az illetékes nemzeti hatóság a projektgazda rendelkezésére bocsátja a kiegészítő információkérés megalapozott indokolását.

(6)Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott határidő az alkalmazandó uniós környezetvédelmi és energiajogban – többek között az (EU) 2018/2001 irányelvben – foglalt kötelezettségek sérelme nélkül alkalmazandó a bírósági fellebbezési és egyéb jogorvoslati eljárásokra, és más, bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokra, valamint alternatív vitarendezési mechanizmusokra, beleértve a panaszkezelési eljárásokat, a nem bírósági útra tartozó fellebbezéseket és jogorvoslatokat, és ezen eljárások időtartamával meghosszabbítható.

(7)Ez a cikk az (EU) 2022/869 rendelet 7–10. cikkének, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 15. cikkének és 15b–17. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó.

(8)A klímasemlegesség uniós szintű eléréséig a tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezési eljárásokkal összefüggésben végzett szükséges eseti értékelések során a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének és 16. cikke (1) bekezdése c) pontjának, a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdésének és a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az egyedi esetekben fennálló jogi érdekek kiegyensúlyozása során érvényesüljön az a vélelem, hogy az átvitelirendszer- vagy elosztórendszer-infrastruktúra tervezése, építése és üzemeltetése kiemelkedően fontos közérdek, valamint hogy a közegészséget és a közbiztonságot szolgálja. A tagállamok kellően indokolt és sajátos körülmények között az alkalmazást területük bizonyos részeire, bizonyos típusú technológiákra vagy bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkező projektekre korlátozhatják.

A tagállamok biztosítják, hogy ezek a projektek a harmonizált végrehajtást biztosító jogi kritériumok alapján az e bekezdésben említettektől eltérő jogi érdekek mérlegelésekor is elsőbbséget élvezzenek, a kulturális örökség kivételével.

(9)A klímasemlegesség uniós szintű eléréséig a 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől, 4. cikkének (1) bekezdésétől és 4. cikkének (2) bekezdésétől, valamint az említett irányelv I. mellékletének 20. pontjától és II. melléklete 3. pontjának b) alpontjától eltérve, valamint a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság indokolt körülmények között – beleértve azt is, hogy a klímasemlegességi és megújulóenergia-célok elérése érdekében fel kell gyorsítani a villamosenergia-rendszer infrastruktúrájának kiépítését – mentesíthesse az alábbiak alól a meglévő átviteli és elosztórendszer-infrastruktúra felújítását, korszerűsítését vagy átalakítását, feltéve, hogy ez nem jár további terület felhasználásával, és megfelel az eredeti létesítményre vonatkozóan meghatározott, alkalmazandó környezetvédelmi kármérséklő intézkedéseknek:

a)a 2011/92/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálat;

b)a Natura 2000 területekre gyakorolt hatásaik vizsgálata a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint;

c)a fajok védelmére gyakorolt hatásaik vizsgálata a 92/43/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 5. cikke szerint;

d)az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti átvilágítás.

Ezek a mentességek a 2011/92/EU irányelv 7. cikkével összhangban nem alkalmazandók a meglévő átviteli és elosztórendszer-infrastruktúra felújítására, korszerűsítésére vagy átalakítására, valamint olyan új elosztórendszer-infrastruktúra vagy kapcsolódó berendezések építésére, amelyek egy másik tagállamban valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

A tagállamok korlátozzák e bekezdés alkalmazását a Natura 2000 területeken és a nemzeti védelmi rendszerek hatálya alá tartozó egyéb területeken, valamint a kulturális vagy történelmi örökségvédelem alatt álló területeken.

(10)Indokolt körülmények között a tagállamok a (9) bekezdésben említett mentességeket új elosztási infrastruktúra vagy kapcsolódó berendezések építésére is alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott projektet a 2011/92/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban átvilágításnak vetették alá, amelynek során az illetékes nemzeti hatóság megállapította, hogy a projekt várhatóan nem jár jelentős környezeti hatással, különös tekintettel a projekt megvalósításának helye szerinti terület sajátosságaira, például a városi és a sűrűn beépített területekre.

A 2011/92/EU irányelv 7. cikkével összhangban ezek a mentességek nem alkalmazandók olyan új elosztási infrastruktúra vagy kapcsolódó berendezések építésére, amelyek egy másik tagállamban valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

Amennyiben az első albekezdésben említett átvilágítás valószínű jelentős környezeti hatást tár fel, az illetékes hatóság a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül tájékoztatja a projektgazdát arról, hogy szükség van a (9) bekezdés a), b) és c) pontjában említett vizsgálatra.

(11)Az átviteli és elosztórendszer-infrastruktúra tervezéséről, megépítéséről és üzemeltetéséről vélelmezni kell, hogy hozzájárul a nitrogénkibocsátás hosszú távú csökkentéséhez, és vonatkozásában nem írható elő a nitrogénkibocsátás értékelése a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelés céljából elvégezhető vizsgálat keretében.

(12)Az átviteli vagy elosztórendszer meglévő infrastruktúrájának bővítésére, felújítására, korszerűsítésére vagy átalakítására irányuló projektek esetében a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatnak és adott esetben a 92/43/EGK irányelv szerinti megfelelő vizsgálatnak az eredeti átviteli vagy elosztórendszer-infrastruktúrához képest bekövetkezett változásokból vagy bővítésekből eredő lehetséges hatások értékelésére kell korlátozódnia.

(13)Az (1) bekezdés szerinti engedélyek kezelése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy digitális platformok álljanak rendelkezésre a kérelmek, a kapcsolódó folyamat és a folyamatban lévő döntések kezelésére.

Ezek a platformok hozzáférést biztosítanak az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett központi online portálon rendelkezésre álló releváns környezeti és geológiai adatokhoz, valamint határozatokhoz.”

2.A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Alternatív vagy kielégítő megoldások hiánya és a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedések végrehajtása

(14)Annak értékelésekor, hogy a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének és 16. cikke (1) bekezdésének, a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdése d) pontjának és a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában léteznek-e kielégítő alternatív megoldások az átviteli vagy elosztórendszerek infrastrukturális projektjeire és a kapcsolódó berendezésekre, a kielégítő alternatívák hiányára vonatkozó feltétel teljesül, ha az adott megújulóenergia-technológiának nincsenek olyan kielégítő alternatív megoldásai, amelyek biztosítják a szóban forgó projekttel azonos célkitűzések elérését a megegyező kapacitás azonos technológiával történő fejlesztése révén, ugyanolyan vagy hasonló időkeretben és jelentősen magasabb költségek nélkül.

(15)A 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az átviteli vagy elosztórendszerek infrastrukturális projektjeire és a kapcsolódó berendezésekre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések végrehajtásakor a tagállamok – indokolt esetben és amennyiben a kiegyenlítő intézkedések bevezetése előtt észszerűen bizonyítható, hogy a terv vagy projekt nem befolyásolná visszafordíthatatlanul a helyszín szerkezetének és funkcióinak fenntartásához elengedhetetlen ökológiai folyamatokat, és nem veszélyeztetné a Natura 2000 hálózat általános egységességét – engedélyezhetik, hogy az ilyen kiegyenlítő intézkedéseket a projekt végrehajtásával párhuzamosan hajtsák végre. A tagállamok engedélyezhetik a kiegyenlítő intézkedések későbbi, az elővigyázatosság elvével összhangban történő kiigazítását attól függően, hogy a jelentős negatív hatások várhatóan rövid, közép- vagy hosszú távon jelentkeznek-e.”

3.A szöveg a következő 40a. cikkel egészül ki:

„40a. cikk

Hálózatfejlesztés és hatáskör a beruházási döntések meghozatalára

(1)Minden átvitelirendszer-üzemeltető – az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a (2) bekezdés c) pontjával összhangban legalább kétévente tízéves hálózatfejlesztési tervet nyújt be a szabályozó hatóságnak, a fennálló és az előre jelzett kínálat és kereslet alapján. A hálózatfejlesztési tervnek hatékony intézkedéseket kell tartalmaznia a rendszer megfelelőségének, valamint az ellátás biztonságának szavatolása érdekében. Az átvitelirendszer-üzemeltető a tízéves hálózatfejlesztési tervet közzéteszi weboldalán.

A tagállamok törekednek arra, hogy biztosítsák a földgázra, a hidrogénre és a villamos energiára vonatkozó tízéves hálózatfejlesztési tervek koordinált tervezését.

(2)A tízéves hálózatfejlesztési terv különösen:

a)jelzi a piaci szereplők számára azokat a fő átviteli infrastruktúrákat, amelyeket a következő tíz évben és a következő tizenöt évben meg kell építeni vagy korszerűsíteni kell, figyelembe véve a jövőbeli rendszerigények kielégítését célzó előzetes beruházásokban rejlő lehetőségeket;

b)prioritásként mérlegeli az (EU) 2019/943 rendelet szerinti nem fosszilis alapú rugalmassági források, az (EU) [a COM(2025) xxxx javaslat szerinti, a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet] rendelet szerinti nem vezetékes megoldások és a rendszerbővítés egyéb alternatíváinak használatát;

c)az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv 50 55. cikke alapján kétévente kidolgozott közös forgatókönyvön alapul, amelynek összhangban kell lennie a központi forgatókönyvvel és az (EU) [a COM(2025) xxxx javaslat szerinti, a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet] rendelet 11. cikkével összhangban kidolgozott érzékenységekkel;

d)összhangban van az integrált nemzeti energia- és klímatervvel és annak aktualizált változataival, figyelembe veszi az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervek jelenlegi állását, összhangban van az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott célértékekkel, az (EU) 2023/1791 irányelv 27. cikkének megfelelően követi az energiahatékonyság elsődlegessége elvének alkalmazását, valamint támogatja az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében és 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzést 51 ;

e)tartalmazza az összes olyan beruházást, amelyről már döntés született, és meghatározza azokat az új beruházásokat, amelyeket a következő három évben kell megvalósítani;

f)időkeretet ír elő valamennyi beruházási projekt tekintetében.

(3)Az új infrastrukturális projektekhez kapcsolódóan ismertetni kell, hogy miként vették figyelembe a nem vezetékes megoldásokat, a nem fosszilis alapú rugalmassági forrásokat vagy a rendszerbővítés egyéb alternatíváit.

(4)Az átvitelirendszer-üzemeltető a tízéves hálózatfejlesztési terv kidolgozása során teljes mértékben figyelembe veszi a keresletoldali válasz, az energiatároló létesítmények vagy egyéb erőforrások a rendszerbővítés alternatívájaként történő potenciális felhasználását, valamint a várt fogyasztást, a más országokkal folytatott kereskedelmet és az uniós szintű és a regionális hálózatokra vonatkozó beruházási terveket.

(5)A szabályozó hatóság a tízéves hálózatfejlesztési tervről nyílt és átlátható módon konzultál valamennyi tényleges vagy potenciális rendszerhasználóval. A magukat potenciális rendszerhasználónak valló személyektől vagy vállalkozásoktól megkövetelhető ezen állításuk alátámasztása. A szabályozó hatóság közzéteszi a konzultációs folyamat eredményeit, különösen az esetleges beruházási igényeket.

(6)A szabályozó hatóság jóváhagyja a tízéves hálózatfejlesztési tervet vagy felhív annak módosítására, valamint megvizsgálja, hogy a tízéves hálózatfejlesztési terv felöleli-e a konzultációs folyamat során azonosított valamennyi beruházási igényt, valamint hogy a terv összhangban áll-e az (EU) 2019/943 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő, tízéves hálózatfejlesztési tervvel (a továbbiakban: az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv). Amennyiben bármilyen kétség merül fel az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel való összhanggal kapcsolatban, a szabályozó hatóság konzultál az ACER-rel. A szabályozó hatóság az átvitelirendszer-üzemeltetőtől megkövetelheti a tízéves hálózatfejlesztési tervének módosítását.

Az illetékes nemzeti hatóságok megvizsgálják a tízéves hálózatfejlesztési terv és az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban benyújtott nemzeti energia- és klímaterv összhangját.

(7)A szabályozó hatóság figyelemmel kíséri és értékeli a tízéves hálózatfejlesztési terv megvalósítását.

(8)Abban az esetben, ha a független rendszerüzemeltető vagy a független átvitelirendszer-üzemeltető nem hajt végre egy, a tízéves hálózatfejlesztési terv értelmében a következő három évben megvalósítandó beruházást, a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó hatóság – az adott beruházás megvalósítása érdekében, amennyiben a legutóbbi tízéves hálózatfejlesztési terv alapján az még indokolt – a következő intézkedések közül legalább egyet köteles legyen meghozni, kivéve, ha a beruházás végrehajtása az üzemeltetőn kívül álló, kényszerítő okok miatt hiúsul meg:

a)az adott beruházások végrehajtásának megkövetelése az átvitelirendszer-üzemeltetőtől;

b)a szóban forgó beruházás tekintetében bármely beruházó előtt nyitva álló versenytárgyalási eljárás szervezése; vagy

c)az átvitelirendszer-üzemeltető kötelezése arra, hogy fogadjon el tőkeemelést a szükséges beruházások finanszírozásához, valamint hogy engedélyezze független beruházók részvételét a tőkében.

(9)Ha a szabályozó hatóság élt a (8) bekezdés b) pontja szerinti hatáskörével, akkor az átvitelirendszer-üzemeltetőt kötelezheti arra, hogy az az alábbiak közül egy vagy több intézkedést elfogadjon:

a)bármely harmadik fél általi finanszírozás;

b)bármely harmadik fél általi kivitelezés;

c)az érintett új eszközök általa történő megépítése;

d)az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

Az átvitelirendszer-üzemeltető biztosítja a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja az átviteli hálózathoz, és – általánosságban – minden tőle telhető erőfeszítést megtesz a beruházási projekt végrehajtásának megkönnyítésére.

A vonatkozó pénzügyi megállapodásokhoz a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges.

(10)Ha a szabályozó hatóság élt a (8) bekezdés szerinti hatásköreivel, az adott beruházások költségeire a releváns tarifaszabályozások vonatkoznak.”

4.Az 51. cikket el kell hagyni.

5.Az 59. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„bb) a 40a. cikkben említett tízéves hálózatfejlesztési tervek jóváhagyása, és felhívás azok módosítására.”

3. cikk

Az (EU) 2024/1788 irányelv módosításai

Az (EU) 2024/1788 irányelv a következőképpen módosul:

(1)A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Abban az esetben, ha a földgázipari létesítmények, hidrogéntermelő létesítmények és hidrogénrendszer-infrastruktúra építéséhez vagy üzemeltetéséhez engedély (például engedély, koncesszió, hozzájárulás vagy jóváhagyás) szükséges, a tagállamok vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságok engedélyezik az ilyen létesítmények, infrastruktúra, csővezetékek és kapcsolódó létesítmények területükön történő építését vagy üzemeltetését a (2)–(11) és a (16) bekezdésnek megfelelően. A tagállamok vagy az általuk kijelölt illetékes hatóság ugyanilyen alapon engedélyeket adhat ki földgáz- és hidrogénellátásra és a nagykereskedelmi felhasználóknak is.”;

b)a cikk a következő (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kérelem nem tartalmazza az eljáráshoz szükséges tanulmányokat, jelentéseket, illetve dokumentációt, az illetékes nemzeti hatóságok más érintett hatóságokkal együttműködve a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül bekérjék a szükséges anyagokat a projektgazdától, meghatározva azok tárgyi hatályát és részletességét.

Ezen időszak után sem az illetékes hatóság, sem más érintett hatóság nem kérhet további információkat, tanulmányokat, jelentéseket vagy értékeléseket, kivéve azokat az eseteket, amikor a projektben vagy annak környezetében olyan lényeges változás következett be, amely miatt a megállapítások alapjául szolgáló eredeti kritériumok már nem megfelelőek. Ilyen esetekben az illetékes nemzeti hatóság a projektgazda rendelkezésére bocsátja a kiegészítő információkérés megalapozott indokolását.

(5b) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő technikai, pénzügyi és humánerőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül határozatot hozzanak az engedélyezésről.

(5c) Az (1) bekezdésben említett, hidrogéntermelő létesítményekre és hidrogénrendszer-infrastruktúrára vonatkozó engedélyezési eljárás során a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az érintett illetékes nemzeti hatóságok az (5) bekezdésben említett határidőn belül nem válaszolnak, az adott lépéseket jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve a környezetvédelmi határozatok esetében és akkor, ha az érintett tagállam nemzeti jogrendszere nem ismeri el a hallgatólagos közigazgatási jóváhagyás elvét.

(5d) Minden határozatot nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, beleértve az érintett illetékes hatóságok válaszának hiányában hallgatólagosan létrejött jogerős határozatokat is.”;

c)a (8) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ügyintézési pontok megegyezhetnek az (EU) 2022/869 rendelet 8. cikkében említett illetékes nemzeti hatóságokkal vagy az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkében meghatározott ügyintézési pontokkal.”;

d)a cikk a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az e cikk (1) bekezdése szerinti engedélyek kezelése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy digitális platformok álljanak rendelkezésre a kérelmek, a kapcsolódó folyamat és a folyamatban lévő döntések kezelésére. Ezek a platformoknak hozzáférést kell biztosítaniuk az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett központi online portálon rendelkezésre álló releváns környezeti és geológiai adatokhoz, valamint határozatokhoz.”

4. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az elfogadásától számított két év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1,1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2,1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3,1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Irányelv az (EU) 2018/2001,

az (EU) 2019/944 és az (EU) 2024/1788 irányelv módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Megújuló energia, energia-infrastruktúra, környezetvédelem

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

Az általános célkitűzés a reziliens energia-infrastruktúra, a megújuló energia és a rugalmasság – többek között a tárolólétesítmények és az elektromos töltőberendezések – időben történő és hatékony fejlesztése Unió-szerte. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy teljesítse energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseit, beleértve az energia megfizethetőségének biztosítását a jobb összekapcsolhatóság révén, ami árkonvergenciához, a nagykereskedelmi villamosenergia-árak csökkenéséhez és a villamosenergia-árak alacsonyabb volatilitásához, valamint a termelés és a kereslet gyorsabb összekapcsolásához vezet.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1. egyedi célkitűzés

Az energiainfrastruktúra-projektekre, a megújulóenergia- és tárolási projektekre, valamint az elektromos töltőberendezések vonatkozó engedélyezési eljárások lerövidítése és egyszerűsítése, amelynek eredményeként rövidebb idő alatt szerezhetők be a szükséges engedélyek, lehetővé válik a meglévő határidők betartása, valamint egyszerűsödnek az engedélyezési követelmények.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

[…] Gazdasági hatás

A megújulóenergia-projektek, a hálózatok, a tárolás és az elektromos töltőberendezések fejlesztésére vonatkozó rövidebb konkrét határidőket és egyszerűbb eljárásokat tartalmazó egyértelmű keret létrehozásával a javaslat rövidebb átfutási időt eredményezne a projektek számára, és ezáltal pozitív gazdasági előnyökkel járna. Ezt alátámasztják a vészhelyzeti rendelettel bevezetett, az engedélyezés felgyorsítására irányuló kötelező és fakultatív intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok. Németország széles körben alkalmazta az e rendeletben foglalt intézkedéseket, ami az engedélyezés jelentős felgyorsítását eredményezte. A projektvégrehajtás késedelmeinek kezelése várhatóan előnyökkel jár a nagykereskedelmi villamosenergia-árak általános csökkenése és az általános jólét növelése szempontjából.

Versenyképesség

Általában véve ha Európa jelentősen le tudja rövidíteni a tervezési és engedélyezési eljárásokat, a közvetlen gazdasági előnyök elérése mellett a közvetlen versenytársakkal szembeni versenyhelyzete is javulhatna, például az ipar költséghatékony villamosítása révén. Ez vonatkozik például az adatközpontok vagy óriásgyárak csatlakozására, amelyek esetében a hálózati csatlakozás az egyik fontos szempont, amely alapján döntenek a helyükről.

Digitalizáció

A javaslat előírná a tagállamok számára, hogy digitális eszközök integrálása révén még nagyobb mértékben digitalizálják engedélyezési eljárásaikat, hozzanak létre platformokat, folyamatosan frissítsék a platformokat a releváns adatokkal, és fejlesszék személyzetüket az új digitális elemek kezelése érdekében.

Adminisztratív teher

Társadalmi hatások

Környezeti hatások

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A javaslat sikere az energia-infrastruktúrára, a megújulóenergia-eszközökre, a tárolási projektekre és az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó rövidebb és egyszerűbb engedélyezési eljárásokra vonatkozó operatív célkitűzéshez és a következő mutatókhoz viszonyítva mérhető:

– az engedélyezési eljárások években kifejezett átlagos és maximális teljes időtartama,

– a közös és kölcsönös érdekű projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások éves aránya és átlagos késedelme (években),

– az engedélyezési eljárások digitalizálásának aránya – azon tagállamok százalékos arányában és számában kifejezve, amelyek digitális eljárásokat, engedélyezési folyamatkezelő platformokat és a releváns adatok tekintetében központosított archívumokat alkalmaznak (az érintett érdekelt felek számára könnyen hozzáférhető formátumban),

– a közös érdekű projektekkel szembeni ellenállás mértéke (a lakosság bevonása során készült írásbeli tiltakozások száma, jogorvoslati eljárások száma).

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 52

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A javaslat a megújulóenergia-projektek, az átviteli és elosztóhálózatok, a tárolási projektek és az elektromos töltőberendezések engedélyezésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. A tagállamoknak e szabályok átültetése érdekében új intézkedéseket kell elfogadniuk, vagy módosítaniuk kell jogszabályaikat.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

Az uniós energiapolitikai célkitűzések a megújuló energia elterjesztésére irányuló további uniós szintű fellépés nélkül nem lennének költséghatékonyan elérhetők. Uniós megközelítésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítsunk a tagállamok számára ahhoz, hogy összehangolt módon felgyorsítsák a nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló, energiahatékonyabb energiarendszerre történő energetikai átállást. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv már tartalmaz rendelkezéseket a megújuló energiaforrások, a közös elhelyezésű tárolók és a kapcsolódó hálózatok engedélyezésére vonatkozóan. Uniós fellépésre van szükség e szabályozási keret összehangolt módon történő további javítása érdekében, amely felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra, a tárolásra és az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat, valamint biztosítja a tagállamok közötti összhangot és az energiaunió megfelelő működését. Figyelembe véve a tagállamok eltérő energiapolitikáit, a stabil irányítási kerettel támogatott uniós szintű fellépés nagyobb valószínűséggel éri el az EU éghajlat-politikai célkitűzését és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, mint önmagában a nemzeti vagy helyi fellépés.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

A megújuló energiára vonatkozó, a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv szerinti uniós fellépés, valamint a villamosenergia-piaci irányelv és a gázpiaci irányelv szerinti energia-infrastruktúrára vonatkozó uniós fellépés hozzáadott értéket képvisel, mivel hatékonyabb és eredményesebb, mint az egyes tagállamok fellépései, valamint az európai energiarendszer átalakításának összehangolt kezelésével megakadályozza a széttöredezett megközelítés érvényesülését. Biztosítja, hogy megvalósuljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és a szennyezésnek a nettó csökkentése, védi a biológiai sokféleséget, kiaknázza a belső piac előnyeit, teljes mértékben kihasználja az európai méretgazdaságosság és technológiai együttműködés előnyeit, továbbá egy uniós szintű szabályozási keretben biztonságot nyújt a befektetők számára. Az uniós szintű fellépés és a tagállami szintű fellépés ötvözésével a köz- és magánberuházások előtt álló számos akadály kezelhető a nemzeti és helyi fellépést kiegészítő és megerősítő módon.

A javaslat célja nem érhető el ugyanolyan mértékben a nemzeti intézkedésekkel, ugyanakkor megőrzi a tagállamok előjogát energiaszerkezetük és hatásköri szintjük megválasztására, valamint engedélyezési keretük részleteinek meghatározására. A javaslat inkább felülről építkező megközelítést alkalmaz, ugyanakkor fenntartja és megerősíti a nemzeti szintű hatásköröket is, ezért úgy tekinthető, hogy a szubszidiaritás elvét követi.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A hatásvizsgálathoz csatolt végrehajtási jelentés elemzi a tanácsi rendelettel és a felülvizsgált megújulóenergia-irányelvvel uniós szinten meghatározott engedélyezési keret végrehajtásából levont tanulságokat. A végrehajtási jelentés bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy további javításokra van szükség a nyilvánosság részvétele, a digitalizáció és az egyszerűsített környezeti vizsgálati eljárások tekintetében, különösen a tanácsi rendeletben foglalt, nem állandósított intézkedések tekintetében.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

Ez a hálózati csomag a Bizottság munkaprogramjában szereplő tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú eredménye. A kezdeményezés kiegészíti azokat az egyéb kezdeményezéseket, amelyek célja egy integráltabb európai energiapiac létrehozása, valamint a háztartások és az iparágak energiaköltségeinek csökkentése. Az energia-infrastruktúra szintén kulcsfontosságú a 2040-re javasolt uniós éghajlat-politikai cél, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós célkitűzés eléréséhez.

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat kiemeli „a valódi energiaunió alapvető fontosságát”.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentés a kezdeményezés általános és konkrét célkitűzéseinek elérésére irányuló különböző szakpolitikai alternatívákat elemzett. Az e jogalkotási javaslat által előnyben részesített szakpolitikai alternatíva minősült a legeredményesebb és legköltséghatékonyabb megközelítésnek.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 53

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

E javaslat esetében az egyetlen azonosított költségvetési igény az irányelv átültetésének ellenőrzéséhez nyújtott külső támogatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos. Tekintettel a tárgyalások, az elfogadás és az átültetés szokásos ütemezésére, ilyen szerződésre 2028 után, tehát a következő többéves pénzügyi keret időszakában lesz szükség.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az Energiaügyi Főigazgatóság által közvetlenül végrehajtott feladatok a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek által alkalmazott éves tervezési és nyomonkövetési ciklust követik, beleértve az eredményekkel kapcsolatos, az Energiaügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén keretében történő jelentéstételt is.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

1. követelmény:

Az anyagok megszervezéséhez külső szolgáltató igénybevétele és az intézkedések első értékelése bevett gyakorlat, figyelembe véve az intézkedések mennyiségét és a nemzeti nyelvek használatát a tagállamok által közölt intézkedésekben. A megbízás közbeszerzési eljárás útján történik. Ebben az esetben a közbeszerzés végrehajtása közvetlen irányítással történik, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek teljes körű alkalmazásával. Az Energiaügyi Főigazgatóság közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzési stratégiája konkrét, előzetes jogi, operatív és pénzügyi ellenőrzéseket (a közbeszerzéssel és a szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság általi felülvizsgálatot) ír elő a közbeszerzési eljárás, valamint a szerződések aláírása tekintetében. Ezenkívül az áruk és szolgáltatások beszerzésére fordított kiadásokat előzetes és szükség esetén utólagos, valamint pénzügyi ellenőrzésnek vetik alá.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az Energiaügyi Főigazgatóság által közvetlenül kezelt elemek a közbeszerzési eljárásokat érintő szokásos kockázatoknak lehetnek kitéve. Ezek a kockázatok a kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében alacsonynak tekinthetők. Szervezeti és főigazgatósági szinten megfelelő és hatékony kontrollmechanizmusok vannak érvényben. A teljesítményt illetően a fő kockázatot az e javaslat által előidézett munkateherre vonatkozó téves becslések jelentik. Ezt a kockázatot el kell fogadni; az a tagállamok átültetési munkájától, valamint a belső munkaszervezéstől és a prioritások meghatározásától függ.

Az Energiaügyi Főigazgatóság számára kijelölt feladatokat a már meglévő kontrollrendszer alapján hajtják végre, és az ellenőrzési költségarány várhatóan stabil marad (a közelmúltbeli gyakorlatok alapján a kezelt források 5–6 %-a). A kifizetéskor és a lezáráskor várható hibakockázat – a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó becsült hibaarányokkal összhangban – várhatóan alacsony, a 2 %-os lényegességi küszöb alatt marad.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Az Energiaügyi Főigazgatóság 2020-ban felülvizsgált csalás elleni stratégiát, 2023-ban pedig a 2023–2025-ös időszakra vonatkozó felülvizsgált cselekvési tervet fogadott el. Az Energiaügyi Főigazgatóság az OLAF módszertanával összhangban jelenleg vizsgálja felül a 2026–2028-as időszakra vonatkozó csalás elleni stratégiáját. Az Energiaügyi Főigazgatóság csalás elleni stratégiája a Bizottság csalás elleni stratégiáján, a csalás veszélyének leginkább kitett területek azonosítására belsőleg elvégzett egyedi kockázatértékelésen, a már bevezetett ellenőrzéseken, valamint az Energiaügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési, -felderítési és -korrekciós kapacitásának javításához szükséges intézkedéseken alapul.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 54	EFTA-országoktól 55	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 56	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	02.03.02 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 57

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: Energiaügyi								Év			Év			Év		Év			Év		Év		Év			A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
								2028			2029			2030		2031			2032		2033		2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor: 02.03.02 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia			Kötelezettségvállalások			1b.		0,350																		0,350
			Kifizetési előirányzatok			2b.					0,140					0,140			0,070							0,350
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 58
Költségvetési sor						(3)																				0
Előirányzatok ÖSSZESEN			Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)		0,350			0			0		0			0		0		0			0,350
Energiaügyi Főigazgatóság			Kifizetési előirányzatok			=(2 a)+(2b)+(3)		0			0,140					0,140			0,070		0		0			0,350
							Év			Év			Év				Év			Év				Év			Év		A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2028			2029			2030				2031			2032				2033			2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)		0,350			0			0				0			0				0			0		0,350
		Kifizetési előirányzatok			(5)		0			0,140							0,140			0,070				0			0		0,350
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN					(6)		0			0			0				0			0				0			0		0
A többéves pénzügyi keret <2> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalások			=(4)+(6)		0,350			0			0				0			0				0			0		0,350
ÖSSZESEN		Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)		0			0,140							0,140			0,070				0			0		0,350
									Év			Év			Év			Év				Év			Év			Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
									2028			2029			2030			2031				2032			2033			2034
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalások			(4)					0,350			0			0			0				0			0			0	0,350
	Kifizetési előirányzatok			(5)					0			0,140						0,140				0,070			0			0	0,350
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)				(6)					0			0			0			0				0			0			0	0
A többéves pénzügyi keret 1–3. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalások			=(4)+(6)					0,350			0			0			0				0			0			0	0,350
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)					0			0,140						0,140				0,070			0			0	0,350
(referenciaösszeg)

A többéves pénzügyi keret fejezete			4	„Igazgatási kiadások” 59
Főigazgatóság: <…….>					Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 Humánerőforrás					0	0	0	0	0	0	0	0
 Egyéb igazgatási kiadások					0	0	0	0	0	0	0	0
<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0	0	0	0	0	0	0	0

Főigazgatóság: <…….>					Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 Humánerőforrás					0	0	0	0	0	0	0	0
 Egyéb igazgatási kiadások					0	0	0	0	0	0	0	0
<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0	0	0	0	0	0	0	0

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)			0	0	0	0	0	0	0	0

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,350	0	0	0	0	0	0	0,350
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0	0,140		0,140	0,070	0	0	0,350

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 60

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 61 …

– Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 62

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor	– a központokban	0	0	0	0	0	0	0
[XX.01.YY.YY]	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0	0	0	0

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek			n/a
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 4. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–3. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETI részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0

ÖSSZESEN	0	0	0	0	0	0	0	0

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– Teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

– A többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

– A többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

– Nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– Előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Összesen
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a saját forrásokra

– az egyéb bevételekre

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 63
		2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

1. követelmény (R1): Az 1. követelmény a digitalizálandó és központosítandó megújulóenergia-, energiainfrastruktúra- és energiatárolási projektekre vonatkozó engedélykérelmezési eljárást érintő intézkedésre vonatkozik. A tagállami illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy digitális formátumban fogadják az engedélyezési kérelmeket és az összes vonatkozó dokumentumot. A javaslat szerint a tagállamoknak nemzeti szinten egységes digitális portált kell létrehozniuk a megújulóenergia-, a tárolási és a hálózati projektek engedélyezési eljárásainak valamennyi lépésére vonatkozóan, amely hozzájárul a tagállamok különböző engedélyező hatóságai közötti egységesebb digitalizációhoz, interoperabilitáshoz és átláthatósághoz, és végső soron felgyorsítja az engedélyezést. Ezt a megújulóenergia-irányelv 16. cikke, a villamosenergia-piaci irányelv 8. cikke és a gázpiaci irányelv 3. cikke fogja tartalmazni. Ez kiegészíti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy minden határozatot könnyen hozzáférhető formátumban bocsássanak ki. Az érintett hatóságoknak hozzáférést kell biztosítaniuk az [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett központi online portálon rendelkezésre álló releváns környezeti és geológiai adatokhoz, valamint határozatokhoz.

2. követelmény (R2): A 3. követelmény a módosító irányelv Bizottság szolgálatai általi átültetésének és végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozik. Az intézkedések és a vonatkozó dokumentumok tagállamok és Bizottság közötti közlése a THEMIS portálon keresztül vagy e-mail útján történik. A Bizottság szolgálatainak nem lesz szükségük további intézkedésekre e követelmény teljesítéséhez. Emellett a módosító irányelv átültetésének és végrehajtásának elősegítése érdekében aktualizálni fogják az (EU) 2023/2413 irányelvhez létrehozott meglévő online eszközt.

4.2.Adatok

Az 1. követelmény esetében a megújuló energiaforrásokra, az energia-infrastruktúrára és az energiatárolási projektekre vonatkozó teljes engedélyhez vagy engedélyekhez szükséges valamennyi adat szerepel. Ezek a – természetes vagy jogi személy – pályázóval kapcsolatos személyes adatok, a projektek jellemzői és az összes szükséges igazoló dokumentum. Az eljárás központosítása alapján a Bizottság azt a kötelezettséget is előírta, hogy a portálnak lehetővé kell tennie az engedélyezési eljárásokra vonatkozó statisztikai adatok kinyerését, különös tekintettel az átlagos határidőkre, késedelmekre stb. Az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartására vonatkozó általános kötelezettséget vezettek be, amennyiben azok alkalmazandók.

A 2. követelmény esetében az irányelv átültetése céljából átadott adatok többnyire nyilvános jogszabályok, valamint a Bizottságnak címzett és a Bizottságtól származó levelek, amelyek bizalmasak.

4.3.Digitális megoldások

Az 1. követelmény esetében: A megújuló energiaforrásokra, az energia-infrastruktúrára és az energiatárolási projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások digitalizálását és központosítását elő fogja segíteni egy olyan digitális platform vagy portál digitális megoldása, amelyet a javaslat szerint a tagállamoknak kell létrehozniuk. A tagállamok ennek alkalmazásával kezelnék az engedélyezési eljárásokat (a folyamatban lévő határozathozatalt és a kiadott határozatokat). Ezen adatok központosításával arra számítunk, hogy egyszerűsítjük az eljárásokat, és megelőzzük ugyanazon adatok megkettőzését a különböző platformokon. A preambulumbekezdésekben a Bizottság szorgalmazza, hogy a portál olyan funkciókat jelenítsen meg, többek között mesterséges intelligencia révén, amelyek lehetővé teszik az integrált ügyintézési pont, más hatóságok és a kérelmezők számára, hogy ellenőrizzék a kérelem státuszát, az esetleges késedelmek előfordulását, valamint az engedélyezési határidők betartását. Emellett lehetővé kell tennie statisztikák kinyerését a tagállami engedélyezési eljárások általános előrehaladásának ellenőrzése céljából. A portálnak meg kell könnyítenie a feladatellátást az integrált ügyintézési pont számára, amelynek hozzáféréssel kell rendelkeznie minden releváns adathoz és információhoz. Végezetül a(z) [xxxxx] európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett központi online portálhoz való hozzáférés, amely egyszerűsíti a megújuló energiára, a villamosenergia-átviteli és -elosztási infrastrukturális projektekre, az energiatárolási projektekre és az elektromos töltőberendezésekre alkalmazandó adatgyűjtési és környezeti vizsgálati eljárásokat, növelni fogja a biztonságot mind a fejlesztők, mind a hatóságok számára.

A 2. követelmény esetében: A digitális eszközök már rendelkezésre állnak, további intézkedésre nincs szükség.

4.4.Interoperabilitási értékelés

Az 1. követelmény nem írja elő a tagállami határokon átnyúló, az uniós szervezetek közötti, illetve az uniós szervezetek és a közszférabeli szervezetek közötti interakciót. Nincs hatással a határokon átnyúló interoperabilitásra sem, mivel az adatok inkább a nemzeti, mint az uniós szintű döntéshozatali eljárások szempontjából relevánsak. Mindazonáltal várható a határokon átnyúló projektekkel kapcsolatos együttműködés, ezért felkérjük a tagállamokat, hogy fontolják meg egy interoperábilis, könnyen hozzáférhető és megosztható adatformátum használatát. Egy központilag meghatározott adatstruktúra azonban mérlegelést követően elvetetésre került, mivel az egyes tagállamokban az engedélyezési eljárások legnagyobb százalékának többnyire nemzeti jellege és a különböző engedélyezési rendszerek miatt logikus, hogy a végrehajtás formátumára vonatkozó tényleges döntést a tagállamok hozzák meg, amelyek eldönthetik, hogy mi felel meg a legjobban a rendszerüknek és az általuk létrehozandó új digitális platformnak.

·Az e javaslatok által érintett közszolgáltatások köre kiterjedne az egyes tagállamokban az energiaeszközök engedélyezésében részt vevő valamennyi hatóságra, például:

·az energiaügyi minisztériumra és/vagy ügynökségekre,

·a települési/helyi önkormányzatokra,

·a környezetvédelmi hatóságokra,

·a területfejlesztést és a kulturális örökségi helyszíneket érintő projektek véleményezéséért vagy jóváhagyásáért felelős közigazgatási szervekre vagy szervezetekre.

A 2. követelményhez használt THEMIS platform már átjárható, mivel hálózati és információs rendszereik révén interakciót igényel az uniós és a közszférabeli szervezetek között.

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Az 1. követelmény tekintetében a Bizottság különböző meglévő digitális és MI-alapú engedélyezési megoldásokat vizsgál, amelyek a nemzeti és regionális körülményekhez igazíthatók azzal a céllal, hogy támogassák a tagállamokat a bevált gyakorlatok megosztásában az engedélyezéssel foglalkozó szakértői csoportok ülésein és más fórumokon. Emellett technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés formájában támogatást irányoznak elő a digitális végrehajtás támogatására, többek között potenciálisan a technikai támogatási eszközön, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön és a regionális alapok felhasználásán keresztül.

A 2. követelmény esetében nincs szükség ilyen intézkedésekre.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Versenyképességi iránytű az EU számára (COM(2025) 30 final, 2025.1.29.).

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tisztaipar-megállapodás: A versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv (COM(2025) 85 final, 2025.2.26.).

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a megfizethető energiáért – Az energiauniónkban rejlő valós érték kibontakoztatása a megfizethető, hatékony és tiszta energia minden európai számára történő biztosítása érdekében, COM(2025) 79 final.

(4) Az Európai Tanács következtetései, 2025. október 23.

(5) A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról, HL L 335., 2022.12.29., 36. o.

(6) A Tanács (EU) 2024/223 rendelete (2023. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló (EU) 2022/2577 rendelet módosításáról.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(8) https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/834f011b-e464-11ef-be2a-01aa75ed71a1.

(9)

Párbeszéd a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúrák engedélyezési szabályainak végrehajtásáról Jørgensen biztossal – Európai Bizottság, https://energy.ec.europa.eu/events/implementation-dialogue-permitting-renewable-energy-projects-and-related-infrastructure-commissioner-2025-06-11_en?prefLang=hu.

(10) Európai Bizottság – Energia: A hidrogén- és a dekarbonizált gázpiacra vonatkozó csomag, https://energy.ec.europa.eu/topics/markets-and-consumers/hydrogen-and-decarbonised-gas-market_en?prefLang=hu.

(11) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, HL L, 2024/1788.

(12) Információ- és adatgyűjtés a 2014/52/EU irányelvvel módosított, a környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló felülvizsgált irányelv (2011/92/EU) végrehajtásáról, a Milieu, a COWI és az Eunomia zárójelentése az Európai Bizottság számára, 2024. március, 25. o.

(13) https://energy.ec.europa.eu/news/commission-collects-views-preparation-european-grids-package-2025-05-13_en?prefLang=hu.

(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a megfizethető energiáért – Az energiauniónkban rejlő valós érték kibontakoztatása a megfizethető, hatékony és tiszta energia minden európai számára történő biztosítása érdekében, COM(2025) 79 final.

(15) Konkrétan a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L, 2024/1788) 8. cikkében.

(16) https://commission.europa.eu/topics/competitiveness/draghi-report_en?prefLang=hu&etrans=hu.

(17) Az Európai Unió Tanácsa, 10279/25.

(18) [hivatkozás a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló rendeletre].

(19) Párbeszéd a környezeti vizsgálatok és engedélyezés szabályainak végrehajtásáról – Környezet .

(20) Párbeszéd a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúrák engedélyezési szabályainak végrehajtásáról Jørgensen biztossal – Európai Bizottság .

(21) Régiók Európai Bizottsága, „A régiók és városok helyzete – Az EU 2025. évi éves jelentése” (2025. október): Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete | Régiók Európai Bizottsága .

(22) A zárójelentés a következő címen érhető el: Technical support for RES policy development and implementation – Simplification of permission and administrative procedures for RES installations (RES Simplify) (Technikai segítségnyújtás a megújuló energiaforrásokra irányuló szakpolitika kidolgozásához és végrehajtásához – A megújuló energiaforrásokat [RES] hasznosító létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési és közigazgatási eljárások egyszerűsítése [RES-egyszerűsítés]) – az Európai Unió Kiadóhivatala.

(23) Európai Bizottság: Energiaügyi Főigazgatóság, COWI, Eclareon and Prognos, Monitoring the implementation of the Commission recommendation and guidance on speeding up permit-granting procedures for renewable energy and related infrastructure projects – Final report (A megújulóenergia-projektekre és a kapcsolódó infrastrukturális projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlás és iránymutatás végrehajtásának nyomon követése– Zárójelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2025, https://data.europa.eu/doi/10.2833/2257747 .

(24) www.ca-res.eu .

(25) Lásd a 18. lábjegyzetet.

(26) Európai Bizottság: Energiaügyi Főigazgatóság, Milieu, Bruggeman, V., Vona, L., Moreira, G. et al., Study on national authorisation process applicable to energy transmission infrastructure projects, focus on focus on common interest and projects of mutual interest under Chapter III of Regulation (EU) 2022/869 – Overview report (Tanulmány az energiaátviteli infrastrukturális projektekre alkalmazandó nemzeti engedélyezési eljárásról az (EU) 2022/869 rendelet III. fejezete alapján, különös tekintettel a közös érdekű projektekre és a kölcsönös érdekű projektekre – Áttekintő jelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2025, https://data.europa.eu/doi/10.2833/2566900 .

(27) HL C ., ., . o.

(28) HL C ., ., . o.

(29) A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról (HL L 335., 2022.12.29., 36. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2022/2577/oj?eliuri=eli%3Areg%3A2022%3A2577%3Aoj&locale=hu ).

(30) A Tanács (EU) 2024/223 rendelete (2023. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló (EU) 2022/2577 rendelet módosításáról (HL L 2024/1343, 2024.5.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2024/1343/oj).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj ).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/944/oj).

(34) A Bizottság (EU) 2024/1343 ajánlása (2024. május 13.) a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastrukturális projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsításáról (HL L, 2024/1343, 2024.5.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2024/1343/oj ).

(35) Európai Bizottság: Energiaügyi Főigazgatóság, COWI, Eclareon, Prognos: Monitoring the implementation of the Commission recommendation and guidance on speeding up permit-granting procedures for renewable energy and related infrastructure projects – Final report (A megújulóenergia-projektekre és a kapcsolódó infrastrukturális projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló bizottsági ajánlás és iránymutatás végrehajtásának nyomon követése– Zárójelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2025, 31. o.

(36) WindEurope, 2024. évi statisztikák és kilátások a 2025–2030 közötti időszakra.

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/92/oj).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1999/oj).

(39) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/43/oj).

(40) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a megfizethető energiáért – Az energiauniónkban rejlő valós érték kibontakoztatása a megfizethető, hatékony és tiszta energia minden európai számára történő biztosítása érdekében, COM(2025) 79 final.

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1788, 2024.7.15. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj ).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (2022. május 30.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 152., 2022.6.3., 45. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/869/oj ).

(43) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( HL L 206., 1992.7.22., 7. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/43/oj ).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről ( HL L 20., 2010.1.26., 7. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/147/oj ).

(45) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( HL L 206., 1992.7.22., 7. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/43/oj ).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról ( HL L 327., 2000.12.22., 1. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2000/60/oj).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30 o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2001/42/oj ).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről ( HL L 20., 2010.1.26., 7. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/147/oj ).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról ( HL L 26., 2012.1.28., 1. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/92/oj).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1788, 2024.7.15. , ELI: . http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj ).

(51)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) ( HL L 243., 2021.7.9., 1. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1119/oj ).

(52) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(53) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(54) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(55) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(56) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(57) A 2027 utáni összegek indikatívak, és nem befolyásolják a következő többéves pénzügyi keretről folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét.

(58) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(59) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(60) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(61) Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Egyedi célkitűzés(ek)”.

(62) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most az intézkedés irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(63) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Choose the experimental features you want to try