EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.9.22.

COM(2025) 509 final

2025/0285(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések összhangban vannak a KHP célkitűzéseivel és szabályaival.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által konkrétabban elismert elveket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A.A Földközi-tenger nyugati térségére vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv végrehajtása

A Földközi-tenger nyugati térségében folytatott tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves terv értelmében a Tanácsnak a Földközi-tenger nyugati térségében tengerfenéki állományokra halászó vonóhálós hajók számára minden egyes halászati erőkifejtési csoport tekintetében és a terv I. mellékletében szereplő állománycsoportok tekintetében tagállamonként meg kell határoznia a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

Emellett a terv célokat és intézkedéseket határoz meg a hatálya alá tartozó állományokkal folytatott hosszú távú gazdálkodásra vonatkozóan. 2025-től a többéves állománygazdálkodási terv a hosszú távú szakaszába lépett, amelyben a rendelet 4. és 6. cikkének megfelelően FMFH tartományok alkalmazandók. Ezért a 2026-ra vonatkozó halászati lehetőségek a HTMGB által megadott tartományokat fogják követni, ezek fogják jelenteni az állománygazdálkodási alternatívák értékelésének kiindulópontját.

Ezen túlmenően a szelektív halászeszközök használatának előmozdítása, valamint a fiatal és ívó egyedek védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek kialakítása érdekében ez a javaslat fenntartja az első ízben 2022-ben létrehozott kompenzációs mechanizmust, amelynek konkrét részleteit a HTMGB legfrissebb szakvéleménye alapján fogja meghatározni.

B.A Földközi-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések

–A maximális flottakapacitás, a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) hajónként megengedett számának befagyasztása, valamint a GFCM által 2023-ban elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a nagy aranymakrahalra meghatározott maximális fogási korlátok a Földközi-tenger egészének tekintetében (GFCM 1–27 földrajzi alterület):

2022 novemberében tartott éves ülésen a GFCM ajánlást fogadott el a nagy aranymakrahal 2026-ra vonatkozó fogási korlátainak megállapításáról. A Bizottság 2025-höz hasonlóan azt javasolja, hogy folytatódjon a nagy aranymakrahal állományainak halászatához használt FAD-okra vonatkozó flottakapacitási korlát végrehajtása. Ez a kapacitási korlát a GFCM-nek 2019-ben bejelentett kapacitáson alapul.

– A szardellára és a szardíniára vonatkozó maximális fogásmennyiség, valamint a GFCM által 2021-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozó intézkedések (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület):

Soron következő, 2025 novemberében tartandó éves ülésén a GFCM várhatóan elfogad egy új ajánlást, amely megállapítja a kis méretű nyílt vízi fajokra vonatkozó 2026. évi fogási korlátokat. A Bizottság 2025-höz hasonlóan azt javasolja, hogy folytatódjon a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajókra és nyílt vízi vonóhálós hajókra vonatkozó flottakapacitási korlát végrehajtása. Ez a kapacitási felső határérték a GFCM-nek 2014-ben bejelentett kapacitáson alapul.

–A GFCM által a tengerfenéki fajok állományaira vonatkozó, az Adriai-tenger tekintetében (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2019-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a tengerfenéki fajok állományaira vonatkozó intézkedések:

Soron következő, 2025 novemberében tartandó éves ülésén a GFCM várhatóan elfogad egy új ajánlást, amely 2026-ra vonatkozóan megállapítja a feszítőlapos vonóhálót használó hajóknak (OTB) és a merevítőrudas vonóhálót használó hajóknak (TBB) az MFH 2026-ra történő eléréséhez hozzájáruló halászati erőkifejtését. A javasolt maximális flottakapacitás összhangban van a GFCM-nek 2025-re vonatkozóan bejelentett kapacitással, illetve a 2015–2017-es átlaggal.

–A GFCM által 2022-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a piros ostorgarnélára meghatározott maximális fogási korlátok, valamint a szürke tőkehal vonatkozásában a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés és flottakapacitás a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület):

Soron következő, 2025 novemberében tartandó éves ülésén a GFCM várhatóan elfogad egy új ajánlást, amely 2026-ra vonatkozóan megállapítja a piros ostorgarnélára vonatkozó maximális fogási korlátokat, valamint a szürke tőkehalra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és flottakapacitást a Tuniszi-csatornában.

–A GFCM releváns többéves állománygazdálkodási tervei keretében az óriásgarnélára és a vörös garnélára meghatározott maximális flottakapacitás és fogási korlátok a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület), a Jón-tengeren (GFCM 19–21 földrajzi alterület) és a Levantei-tengeren (GFCM 24–27 földrajzi alterület):

Soron következő, 2025 novemberében tartandó éves ülésén a GFCM várhatóan elfogad egy új ajánlást, amely 2026-ra vonatkozóan megállapítja a mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátokat a Tuniszi-csatornában, a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren. A Bizottság 2025-höz hasonlóan azt javasolja, hogy folytatódjon a GFCM releváns többéves állománygazdálkodási tervei keretében a mélytengeri garnélák állományaira halászó flottákra meghatározott flottakapacitási korlát végrehajtása.

–A GFCM által elfogadott többéves állománygazdálkodási terv keretében a nagyszemű vörösdurbincs Alborán-tengeri (GFCM 1–3 földrajzi alterület) állományaira vonatkozó intézkedések:

A javaslatban több helyütt üresen maradt egy-egy intézkedés ismertetése azon állományok vonatkozásában, amelyek esetében a GFCM átmeneti intézkedései 2025 végén hatályukat vesztik, vagy az állománygazdálkodási tervek állandó szakaszában érvényes éves fogási és erőkifejtési korlátok megállapítása vonatkozásában. Ezek kapcsán a GFCM-nek új intézkedéseket kell elfogadnia soron következő éves ülésén.

Amint megtartják a GFCM soron következő éves ülését, a javaslatot aktualizálni fogjuk a bizottsági szolgálatok informális dokumentuma révén.

C.A Fekete-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések 

1.Tudományos szakvéleményen alapuló autonóm kvóta a sprattra.

2.A nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség és kvótakiosztás a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó, 2017-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terv szerint, ezzel végrehajtva a GFCM/47/2024/8 ajánlással módosított GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást (GFCM 29 földrajzi alterület).

A halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó korrekciós intézkedések, úgymint az ívási időre vonatkozó halászati tilalmak (például a nagy rombuszhal esetében a Fekete-tengeren) e javaslat részét képezik, mivel ilyen tilalmi időszakok hiányában a halászati lehetőségeket nem lehetne azonos szinten meghatározni. A tilalmi időszakok hossza az állomány állapotának a tudományos szakvélemények szerinti megítélésétől függően változhat.

2025/0285 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – és adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy valamennyi tagállam számára biztosított legyen az egyes halállományokra vagy halászatokra vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása. Az említett rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni.

(2)Ezért a halászati lehetőségeket – az 1380/2013/EU rendelettel összhangban – a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva egyúttal a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kifejezett véleményeket.

(3)2024-ben tartott 47. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a GFCM/47/2024/1. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú állománygazdálkodási intézkedéseket határoz meg az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan, az európai angolnára vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/16. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően (GFCM 1–27 földrajzi alterület). A GFCM/47/2024/1. sz. ajánlás 2026 tekintetében fenntartja a kereskedelmi halászati tevékenységekre vonatkozó hat hónapos halászati tilalmi időszakot és a rekreációs célú halászat tilalmát. Továbbá, az említett ajánlás két hónapra korlátozza az üvegangolnára irányuló kereskedelmi célú halászati tevékenységeket, és az ilyen halászatot csak bizonyos feltételek mellett engedi meg. Az említett ajánlásnak megfelelően az említett intézkedéseket alkalmazni kell a Földközi-tengerhez tartozó tengervizek egészére és az édesvizekre, valamint a brakkvizekre, ideértve a torkolatokat, a parti lagúnákat és az átmeneti vizeket is. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(4)2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM szintén elfogadta a GFCM/47/2024/2. sz. ajánlást, amelyben hosszú távú intézkedéseket állapít meg a nemes korall fenntartható kiaknázására vonatkozóan, a nemes korall (Corallium rubrum) Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) történő fenntartható kiaknázására vonatkozó gazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/4. sz. ajánlásban előirányzottaknak megfelelően. A GFCM/47/2024/2. sz. ajánlás 2026-ra fenntartja a halászati engedélyek maximális számában és a nemes korallra vonatkozó begyűjtési korlátokban kifejezett halászati erőkifejtés befagyasztását. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(5)2023-ban tartott 46. éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/46/2023/14. sz. ajánlást. Az elővigyázatossági megközelítéssel összhangban az említett ajánlás a 2024–2026-os átmeneti időszakra vonatkozóan a következőket vezette be: flottakapacitási korlát, a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) hajónkénti kapacitásának befagyasztása és fogási korlát. A rekreációs célú halászatot illetően az említett ajánlás továbbá előírja, hogy napi fogási korlátozást kell betartani. Ezeket az intézkedéseket 2024 óta az (EU) 2024/259 tanácsi rendelet 9 2 és az (EU) 2025/219 tanácsi rendelet 10 3 hajtotta végre az uniós jogban. Végrehajtásukat 2026-ban is folytatni kell az uniós jogban.

(6)Az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 11 4 többéves tervet hozott létre a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében (GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) folytatott halászatára vonatkozóan. Az említett terv célokat és intézkedéseket határoz meg a hatálya alá tartozó állományokkal való hosszú távú gazdálkodásra és ezen állományok fenntartható kiaknázására vonatkozóan. Idetartoznak olyan intézkedések, amelyek célja a maximális fenntartható hozam (MFH) elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, valamint annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozam biztosítására alkalmas szintet.

(7)Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az MFH-t eredményező halászati mortalitási értéktartományokon (a továbbiakban: FMFH-tartományok) belül vagy alacsonyabb szinten, és az említett rendeletben előírt óvintézkedéseknek megfelelően kell meghatározni. Az FMFH tartományokat a vonatkozó HTMGB-szakvélemények határozzák meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, az említett rendelet 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett állományokra (járulékosan kifogott állományok) vonatkozó halászati lehetőségeket a halászati gazdálkodás vonatkozásában alkalmazott elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell meghatározni, összhangban az említett rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével.

(8)Ezen túlmenően, a halászati lehetőségeket egyfelől a vonóhálós és a horogsoros hajók tekintetében az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott maximális megengedett halászati erőkifejtésben, és másfelől a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében a tudományos szakvéleménnyel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott maximális fogási korlátokban kell kifejezni.

(9)[A Földközi-tenger nyugati térségével foglalkozó HTMGB vonóhálós hajókról, horogsoros hajókról és mélytengeri garnélákra vonatkozó fogási korlátokról szóló szakvéleményének ismertetésére FENNTARTOTT HELY]

(10)A szelektív halászeszközök alkalmazásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó halak védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek kialakítása érdekében az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet 12 5 kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós hajókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. [A HTMGB szakvéleményének ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(11)Az (EU) 2019/1022 rendelet 6. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a szóban forgó rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely szaporodóképes állomány biomasszája az elővigyázatossági biomassza-referenciapont (BPA) vagy a biomassza-határérték referenciapontja (BLIM) alatt van, korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre.

(12)2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást, amely a 2022–2029-es időszakra a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásmennyiséget és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be. Azon intézkedéseket, amelyek 2026-ra vonatkoznak, végre kell hajtani az uniós jogban.

(13)[A GFCM 48. ülésén az adriai-tengeri kis méretű nyílt vízi fajokról elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(14)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok adriai-tengeri (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéki állományok tekintetében, valamint a legfontosabb állományok tekintetében 2026-ban az Fmfh elérésére irányuló kötelezettséget. Ezért az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(15)[A GFCM 48. ülésén az adriai-tengeri tengerfenéken élő fajokról elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(16)Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéki állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, valamint a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjával összhangban helyénvaló fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, továbbá célszerű kiosztani a szlovén flotta számára egy minimális halászatierőkifejtés-mennyiséget a tengerfenéki állományokra vonatkozóan.

(17)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéki állományok tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/4. sz. ajánlás a szürke tőkehalra vonatkozóan erőkifejtési rendszert és a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) vonatkozóan fogási korlátokat, valamint halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)[A GFCM 48. ülésén a többéves állománygazdálkodási terv átmeneti szakaszának 1 évvel történő meghosszabbításáról elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(19)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak tuniszi-csatornabeli (GFCM 12–16 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/5. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(20)[A GFCM 48. ülésén a többéves állománygazdálkodási terv átmeneti szakaszának 1 évvel történő meghosszabbításáról elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(21)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri (GFCM 19–21 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/6. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(22)[A GFCM 48. ülésén a többéves állománygazdálkodási terv átmeneti szakaszának 1 évvel történő meghosszabbításáról elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(23)2022-ben tartott 45. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak levantei-tengeri (GFCM 24–27 földrajzi alterület) fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/6. és a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást. A GFCM/45/2022/7. sz. ajánlás fogási korlátot és halászatikapacitás-befagyasztást vezetett be. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(24)[A GFCM 48. ülésén a nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó új intézkedésekről elfogadott ajánlás ismertetésére FENNTARTOTT HELY].

(25)A GFCM fekete-tengeri munkacsoportjának tudományos szakvéleménye alapján a spratt (Sprattus sprattus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) állományainak fenntarthatósága érdekében fenn kell tartani a sprattra vonatkozó autonóm uniós kvóta jelenlegi mértékét. Ezért erre az állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.

(26)2024-ben tartott 47. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/47/2024/8. sz. ajánlást, amely módosította a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/3. sz. és GFCM/41/2017/4. sz. ajánlásokat. A GFCM/47/2024/8. sz. ajánlás aktualizált regionális teljes kifogható mennyiséget (TAC) és kvótaelosztási rendszert vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. A GFCM/41/2017/4. sz. ajánlással összhangban a két hónapos tilalmi időszak és az évi 180 halászati napra vonatkozó korlátozás funkcionálisan kapcsolódik a halászati lehetőségekhez. Az említett, 2026-ra vonatkozó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban, mivel ezen intézkedések hiányában a TAC-ot más szinten kellene meghatározni.

(27)Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 13 6 és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azon kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásaival kapcsolatos adatoknak a Bizottság számára történő megküldésekor használniuk kell.

(28)A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy ez a rendelet 2026. január 1-jétől legyen alkalmazandó. A sürgősségre való tekintettel rendelkezni kell arról, hogy ez a rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren tevékenykedő, az alábbi halállományokra halászó uniós halászhajókra alkalmazandó:

a)az európai angolna (Anguilla anguilla), a nemes korall (Corallium rubrum) és a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) állományai a Földközi-tengeren;

b)a vörös garnéla (Aristeus antennatus), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai a Földközi-tenger nyugati térségében;

c)a szardella (Engraulis encrasicolus) és a szardínia (Sardina pilchardus) állományai az Adriai-tengeren;

d)a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) állományai az Adriai-tengeren;

e)a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) állományai a Tuniszi-csatornában;

f)az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) állományai a Tuniszi-csatornában, a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren;

g)a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) állományai az Alborán-tengeren;

h)a spratt (Sprattus sprattus) és a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) állományai a Fekete-tengeren.

(2)Ez a rendelet más uniós halászati tevékenységekre is, többek között a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

b)„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

c)„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i. az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdésében említett kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;

d)„kvóta”: a TAC-nak az Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

e)„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

f)„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

g)„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

h)„halcsoportosulást előidéző eszköz” (FAD): a tenger felszínén lebegő, lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.

3. cikk 
Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő halászatiövezet-meghatározások érvényesek:

a)„GFCM földrajzi alterületek”: az (EU) 2023/2124 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 7 I. mellékletében meghatározott területek;

b)„Földközi-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületen található vizek;

c)„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen található vizek;

d)„Adriai-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen található vizek;

e)„Tuniszi-csatorna”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található vizek;

f)„Jón-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületen található vizek;

g)„Levantei-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületen található vizek;

h)„Alborán-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterületen található vizek;

i)„Fekete-tenger”: az (EU) 2023/2124 rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterületen található vizek.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Földközi-tenger

4. cikk
Európai angolna

(1)    Ez a cikk a GFCM 1–27 földrajzi alterületre, a brakkvizekre és az édesvizekre alkalmazandó. A brakkvizek közé tartoznak a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek.

(2)    2026-ban legalább hat hónapig tilos az európai angolna (Anguilla anguilla) 12 cm-nél nagyobb teljes hosszúságú egyedeire irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket folytatni akár célfajként, akár véletlen járulékos fogásként. E célból minden érintett tagállam meghatároz egy vagy több halászati tilalmi időszakot, figyelemmel a következőkre:

a)    adott esetben a halászati tilalmi időszak vagy időszakok egy tagállamon belül halászati területenként eltérő lehet, illetve lehetnek annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az európai angolnára – annak különböző életszakaszaiban – jellemző földrajzi és időbeli vándorlási mintázatot;

b)    a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak legalább hat egymást követő hónapig vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban összesen hat hónapig kell tartania, illetve tartaniuk;

c)    a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak összhangban kell állnia, illetve állniuk az 1100/2007/EK tanácsi rendeletben 158 meghatározott állományvédelmi célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel, valamint az angolnára az adott életszakaszban az érintett tagállamban jellemző időbeli vándorlási mintázatokkal.

(3)    Az említett halászati tilalmi időszak 2026. január 1-jétől március 31-ig tart, és az egyes érintett tagállamok 2026. április 1. és november 30. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszakot állapítanak meg.

(4)    Az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló kereskedelmi halászati tevékenységeket évente két hónapos időszakra kell engedélyezni, és az említett halászati tevékenységeket nyomon kell követnie egy elfogadott tudományos intézetnek, amely felügyeli az adatgyűjtést és -elemzést.

(5)    A halászati engedélyek maximális száma és az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló, kereskedelmi célokból engedélyezett passzív halászeszközök maximális száma nem haladhatja meg az I. mellékletben meghatározott megfelelő szinteket.

(6)    Az európai angolna esetében annak minden életszakaszában tilos a rekreációs célú halászat.

(7)    Minden egyes érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot:

a) 2026. március 1-jéig az általa a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakról vagy halászati tilalmi időszakokról;

b) az általa a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakkal vagy halászati tilalmi időszakokkal kapcsolatos nemzeti intézkedésekről, az azok elfogadását követő két héten belül;

c) 2026. március 1-jéig azon időszakról, amelyben a (4) bekezdéssel összhangban engedélyezett az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeinek a halászata.

5. cikk
Nemes korall

Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) begyűjtését eredményező, az uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre alkalmazandó.

Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma, valamint az uniós halászhajók és az uniós halászati tevékenységek keretében begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége nem haladhatják meg a II. mellékletben meghatározott szinteket.

6. cikk
Nagy aranymakrahal

(1)    Ez a cikk a Földközi-tengeren a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) FAD-okkal történő fogását célzó, uniós halászhajók által folytatott összes kereskedelmi nyílt vízi halászati tevékenységre alkalmazandó.

A cikk a Földközi-tengeren a nagy aranymakrahal rekreációs célú halászatára is alkalmazandó.

(2)    A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását a III. melléklet a) pontja határozza meg.

(3)    A nagy aranymakrahal halászata céljából hajónként engedélyezett FAD-ok maximális számát a III. melléklet b) pontja határozza meg.

(4)    A nagy aranymakrahal maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a III. melléklet c) pontjában meghatározott mennyiségeket.

A rekreációs célú halászati tevékenységek esetében a fogások maximális száma személyenként és naponta 10 kg vagy öt bármely méretű egyed.

II. FEJEZET

A Földközi-tenger nyugati térsége

7. cikk
Tengerfenéki állományok

(1)    Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A vonóhálós és a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését a IV. melléklet 1. pontja határozza meg. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével és az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkével összhangban szabályozzák.

(3)    Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigetek környékén, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben halászott mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátokat a IV. melléklet 2. a) pontja határozza meg.

(4)    A Korzika környékén, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínia környékén halászott mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátokat a IV. melléklet 2. b) pontja határozza meg.

(5)    A halászati lehetőségeknek a IV. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nincs kihatással a következőkre:

a)    az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)    az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)    a 847/96/EK rendelet 3. cikke vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján engedélyezett további kirakodások;

d)    a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;

e)    az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

8. cikk
Kompenzációs mechanizmus

[Az intézkedések ismertetésére FENNTARTOTT HELY]

9. cikk

Korrekciós intézkedések

[Az intézkedések ismertetésére FENNTARTOTT HELY]

10. cikk
Adatrögzítés és -továbbítás

(1)    A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikkével, valamint a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1610 146c., 146d. és 146e. cikkével összhangban rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.

(2)    Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, a halászati erőkifejtési csoportoknak a IV. mellékletben meghatározott kódjait használják.

III. FEJEZET

Adriai-tenger

11. cikk
A kis méretű nyílt vízi fajok állományai

(1)    Ez a cikk az Adriai-tengeren a szardínia (Sardina pilchardus) és a szardella (Engraulis encrasicolus) fogását eredményező, az uniós halászhajók által folytatott összes halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)    A szardínia és a szardella maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg az V. melléklet 1. a) pontjában meghatározott szinteket.

(3)    A kis méretű nyílt vízi fajok állományainak halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – kW-ban, BT-ban és hajószámban kifejezett – flottakapacitását az V. melléklet 1. b) pontja határozza meg.

(4)    A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

12. cikk
Tengerfenéki állományok

(1)    Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre alkalmazandó.

(2)    Az e cikk hatálya alá tartozó, a fentiekben említett tengerfenéki állományokra irányuló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást az V. melléklet 2. a) és b) pontja határozza meg.

(3)    A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.

13. cikk
Adattovábbítás

Amikor – a 11. és a 12. cikk által szabályozott halászatok esetében – a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a kirakodásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az állományok és a halászati erőkifejtési csoportok tekintetében az V. mellékletben meghatározott kódokat használják.

IV. FEJEZET

Tuniszi-csatorna

14. cikk
Szürke tőkehal és piros ostorgarnéla

(1)    Ez a cikk a Tuniszi-csatornában a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A tengerfenéki állományok halászatára e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását a VI. melléklet 1. a) pontja határozza meg.

(3)    A szürke tőkehalra halászó feszítőlapos fenékvonóhálós (OTB) hajók esetében a szürke tőkehalra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napok számában kifejezve) a VI. melléklet 1. b) pontja határozza meg.

(4)    A piros ostorgarnéla maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a VI. melléklet 1. c) pontjában meghatározott mennyiségeket.

(5)    A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.

15. cikk
Mélytengeri garnélák

(1)    Ez a cikk a Tuniszi-csatornában az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A tengerfenéki állományok halászatára e cikk alapján engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezett – flottakapacitását a VI. melléklet 2. a) pontja határozza meg.

(3)    A mélytengeri garnélák maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a VI. melléklet 2. b) és c) pontban meghatározott mennyiségeket.

16. cikk
Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VI. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

V. FEJEZET

Jón-tenger és Levantei-tenger

17. cikk
Mélytengeri garnélák

(1)    Ez a cikk a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren az óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    Az e cikkben említett mélytengeri garnélák halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális – a hajók számában, kW-ban és bruttó tonnatartalomban (BT) kifejezett – flottakapacitását a VII. melléklet 1. a) és 2. a) pontja határozza meg.

(3)    Az e cikkben említett mélytengeri garnélák maximális fogásmennyisége nem haladhatja meg a VII. melléklet 1. b) és c), valamint 2. b) és c) pontjában meghatározott vonatkozó mennyiségeket.

VI. FEJEZET

Alborán-tenger

18. cikk
Nagyszemű vörösdurbincs

[Az intézkedések ismertetésére FENNTARTOTT HELY]

VII. FEJEZET

Fekete-tenger

19. cikk
Spratt

(1)    Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvóta nem haladhatja meg a IX. mellékletben meghatározott mennyiséget.

(3)    A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

20. cikk
Nagy rombuszhal

(1)    Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogását eredményező, uniós halászhajók által folytatott összes tevékenységre és egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a TAC-ot és e TAC-nak a tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a IX. melléklet határozza meg.

(3)    A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

21. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal 20. cikk hatálya alá tartozó halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem haladhatja meg az évi 180 halászati napot.

22. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak

Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein 2026. április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakodását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.

23. cikk
A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek a IX. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nincs kihatással a következőkre:

a)    az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)    az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)    az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

24. cikk
Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottságnak az uniós vizeken és a Fekete-tengeren kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet IX. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1380/oj).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1022/oj).

(3)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52025DC0296.

(4)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1224/oj).

(5)    A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/110/oj).

(6)    A Tanács (EU) 2023/195 rendelete (2023. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2022/110 rendeletnek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 2022. évre alkalmazandó halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról (HL L 28., 2023.1.31., 220. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/195/oj).

(7)    A Tanács (EU) 2024/259 rendelete (2024. január 10.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024. évre történő meghatározásáról (HL L, 2024/259, 2024.1.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/259/oj ).

(8)    A Tanács (EU) 2025/219 rendelete (2025. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek 2025-re történő meghatározásáról (HL L, 2025/219, 2025.2.4., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/219/oj).

(9) 2    A Tanács (EU) 2024/259 rendelete (2024. január 10.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2024. évre történő meghatározásáról (HL L, 2024/259, 2024.1.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/259/oj).

(10) 3    A Tanács (EU) 2025/219 rendelete (2025. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2025. évre történő meghatározásáról (HL L, 2025/219, 2025.2.4., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/219/oj).

(11) 4    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1022/oj).

(12) 5    A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/110/oj).

(13) 6    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1224/oj ).

(14) 7    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2124 rendelete (2023. október 4.) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről (átdolgozás) (HL L, 2023/2124, 2023.10.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2124/oj ).

(15) 8    A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/1100/oj).

(16) 10    A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2011/404/oj ).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.9.22.

COM(2025) 509 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat – A TANÁCS RENDELETE

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról

I. MELLÉKLET

A FÖLDKÖZI-TENGEREN AZ ÜVEGANGOLNÁRA IRÁNYULÓ UNIÓS KERESKEDELMI HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK SZÁMÁRA A GFCM EURÓPAI ANGOLNÁRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

Az európai angolna 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú egyedeire irányuló, kereskedelmi halászati tevékenységek tekintetében a halászati engedélyek és az engedélyezett halászeszközök maximális számát az 1., illetve a 2. táblázat határozza meg. 

1. táblázat

A halászati engedélyek maximális száma

2. táblázat

A halászeszközök maximális száma

II. MELLÉKLET

A FÖLDKÖZI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A GFCM NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

A Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek maximális számát és a begyűjthető mennyiségek maximális szintjét az 1. táblázat határozza meg.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

E melléklet céljára a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazó következő táblázat alkalmazandó: 

1. táblázat A halászati engedélyek maximális száma (*)

(*) Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.

(**) Összhangban a nemes korall spanyol és horvát vizeken történő halászatára vonatkozóan megállapított jelenlegi átmeneti tilalommal, a jövőbeli lehetséges változtatások függvényében.

2. táblázat

A maximális begyűjthető mennyiség élőtömeg-kilogrammban

(**) Összhangban a nemes korall spanyol és horvát vizeken történő halászatára vonatkozóan megállapított jelenlegi átmeneti tilalommal, a jövőbeli lehetséges változtatások függvényében.

III. MELLÉKLET

A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A NAGY ARANYMAKRAHALLAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN BIZTOSÍTOTTHALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

A Földközi-tengeren a nagy aranymakrahalnak a FAD-ok használatával történő halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát, kW-ban és BT-ban kifejezett maximális kapacitását, valamint a fogások maximális mennyiségét az a), a b) és a c) táblázat határozza meg.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

a) A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) FAD-ok használatával nagy aranymakrahalra halászó hajók maximális flottakapacitása

b) A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) a FAD-ok maximális száma a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező hajónként

c) A Földközi-tengeren (1–27 földrajzi alterület) ejtett fogások maximális mennyisége élőtömegtonnában kifejezve  

IV. MELLÉKLET

A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

A Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott állománycsoportonkénti maximális megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), a maximális fogási korlátokat és a bármilyen típusú vonóhálóval 11 tengerfenéki állományokra halászó hajók és a tengerfenéki állományokra halászó fenékhorogsoros hajók teljes hosszát az alábbi táblázatok határozzák meg.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az (EU) 2019/1022 rendelet 7. cikkében és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1.Legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban kifejezve)

Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigetek környékén, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület) a vonóhálós hajók számára kiosztott halászati napok száma

Korzika környékén, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínia környékén (8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) a vonóhálós hajók számára kiosztott halászati napok száma

Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigetek környékén, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület) a fenékhorogsoros hajók számára kiosztott halászati napok száma

Korzika környékén, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínia környékén (8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) a fenékhorogsoros hajók számára kiosztott halászati napok száma

2. A mélytengeri garnélákra vonatkozó maximális fogási korlátok

3. A szürke tőkehal földközi-tengeri állományára vonatkozó maximális fogási korlátok

a) Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigetek környékén, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület) passzív halászeszközzel (GNS, GND és GTR) fogott szürke tőkehalra (Merluccius merluccius) vonatkozó halászati lehetőségek a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve

b)    Korzika környékén, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínia környékén (8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) a passzív halászeszközzel (GNS, GND és GTR) fogott szürke tőkehalra (Merluccius merluccius) vonatkozó halászati lehetőségek a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve

V. MELLÉKLET

AZ ADRIAI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

Az állományonkénti vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonkénti halászati lehetőségeket és adott esetben az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket – a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve – az alábbi táblázatok határozzák meg.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1. Kis méretű nyílt vízi fajok (17 és 18 földrajzi alterület)

a) A fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége

b) A kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó vonóhálós hajók és erszényes kerítőhálós hajók maximális flottakapacitása

(*) A GFCM/44/2021/20. sz. ajánlás 28. pontja nem alkalmazandó a nemzeti és a GFCM-lajstromban 2014-ben szereplő adatok szerint kevesebb mint tíz olyan erszényes kerítőhálós hajóból vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira – mint Szlovéniában. Ebben az esetben az aktív flotta kapacitása a hajók számát, valamint a bruttó tonnatartalmat (BT), a bruttó regisztertonnát (BRT), továbbá a kW-ot tekintve legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

2. Tengerfenéken élő állományok a 17 és 18 földrajzi alterületen

a) Az Adriai-tengeren (17 és 18 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként és flottaszegmensenként megengedett maximális halászati erőkifejtés (halászati napokban)

(*) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3 000 halászati napot.

b) A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező, fenékvonóhálót és merevítőrudas vonóhálót használó hajók maximális flottakapacitása

(*) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a vonóhálót (OTB) használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1 000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. A vonóhálót (OTB) használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet. 

VI. MELLÉKLET

A TUNISZI-CSATORNÁBAN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

Az állományonkénti vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonkénti halászati lehetőségeket és adott esetben az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket – a tengerfenéken élő fajok és a mélytengeri garnélák halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve – az alábbi táblázatok határozzák meg.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1. Tengerfenéki állományok

a) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) a tengerfenéki állományokra történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális flottakapacitása a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezve

b) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) szürke tőkehalra (Merluccius merluccius) feszítőlapos fenékvonóhálóval halászó hajókra (OTB) vonatkozó halászati erőkifejtés legnagyobb megengedett szintje (a halászati napok számában kifejezve)

c) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) a piros ostorgarnélára (Parapenaeus longirostris) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

2. Mélytengeri garnélák

a) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) a mélytengeri garnéla állományaira történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett flottakapacitása a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezve

b) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

c) A Tuniszi-csatornában (12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) a vörös garnélára (Aristeus antennatus) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

VII. MELLÉKLET

A JÓN-TENGEREN ÉS A LEVANTEI-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

A Jón-tengeren és a Levantei-tengeren a tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az alábbi táblázatok határozzák meg. A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1. Jón-tenger

a) A Jón-tengeren (19, 20 és 21 földrajzi alterület) a mélytengeri garnéla állományaira történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális flottakapacitása a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezve

b) A Jón-tengeren (19, 20 és 21 földrajzi alterület) az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

c) A Jón-tengeren (19, 20 és 21 földrajzi alterület) a vörös garnélára (Aristeus antennatus) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

2. Levantei-tenger

a) A Levantei-tengeren (24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) a mélytengeri garnéla állományaira történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett flottakapacitása a hajók számában, kW-ban és BT-ban kifejezve

b) A Levantei-tengeren (24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) az óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

c) A Levantei-tengeren (24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) a vörös garnélára (Aristeus antennatus) vonatkozó maximális fogásmennyiség élőtömegtonnában kifejezve

VIII. MELLÉKLET

AZ ALBORÁN-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

[Az intézkedések ismertetésére fenntartott hely.]

IX. MELLÉKLET

A FEKETE-TENGEREN AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre vonatkozó hivatkozásokat a GFCM földrajzi alterületekre való hivatkozásokként kell értelmezni.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

(*) 2026. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakodást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.

(1) 1    TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP és TSP.