EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.6.13.

COM(2025) 308 final

2025/0163(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Svájci Államszövetséggel fennálló kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, elmélyítését és kiterjesztését célzó, széles körű megállapodáscsomagnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc) gazdasága, történelme, kultúrája, valamint társadalmi és politikai élete szorosan összefonódik. Az Unió Svájc legnagyobb, míg Svájc az Unió negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere. Svájcban több mint 1,5 millió uniós polgár, az Unióban pedig közel 450 000 svájci állampolgár él. Nap mint nap több százezer határ menti ingázó lépi át az EU és Svájc közötti határt mindkét irányban.

Az Unió és Svájc közötti kapcsolatokat számos kétoldalú megállapodás szabályozza. A személyek szabad mozgásáról, a szárazföldi szállításról, a légi közlekedésről, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről és a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások révén Svájc jelen van az Unió belső piacán 1 . Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében Svájc schengeni társult országnak számít. A Covid19-világjárvány idején az Unió és Svájc között szorosabbá vált a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos együttműködés. Svájc hagyományosan a kutatás és az innováció területén is jelentős partnernek számít. Az ország számos, különösen a kutatásra, az innovációra és az oktatásra összpontosító uniós finanszírozási program keretében együttműködik az Unióval.

Bár az EU és Svájc közötti kapcsolat szoros, azt számos régóta fennálló strukturális probléma jellemzi. E problémák megoldása érdekében az Unió és Svájc 2014 és 2021 között tárgyalásokat folytatott egy intézményi keretmegállapodásról. Az intézményi keretmegállapodás irányítási keretet biztosított volna a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó további megállapodásokhoz is, amelyeken Svájc részt vesz, ideértve azokat a megállapodásokat, amelyek tekintetében a Tanács már felhatalmazást adott a tárgyalásokra, nevezetesen az élelmiszer-biztonság (2003 és 2008) és a villamos energia (2006) területén. Emellett irányítási keretet biztosított volna az egészségügyi megállapodáshoz, amely tekintetében a Tanács 2008-ban felhatalmazást adott a tárgyalásokra.

A tárgyaló felek 2018 novemberében szakértői szinten megállapodásra jutottak az intézményi keretmegállapodás szövegtervezetéről. Miután a Szövetségi Tanács elutasította a szövegtervezet jóváhagyását, a többi megállapodásról folytatott tárgyalások leálltak, mivel mind a Tanács (a 2019. február 19-i következtetéseiben), mind pedig az Európai Parlament (a 2019. március 26-i ajánlásában) az intézményi keretmegállapodás megkötésétől tette függővé a belső piaci hozzáférésről szóló új megállapodások megkötését, illetve a meglévő megállapodások szerinti feltételek javítását. Bár történtek további kísérletek a helyzet megoldása érdekében, a Svájci Szövetségi Tanács 2021. május 26-án úgy határozott, hogy egyoldalúan beszünteti az intézményi keretmegállapodásról folytatott tárgyalásokat. Svájc egyoldalú döntése nyomán a kutatás, az innováció és az oktatás területén folytatott kétoldalú együttműködés ideiglenesen leállt.

Az intézményi keretmegállapodásról szóló tárgyalások megszakadását követően az Európai Bizottság és Svájc 2022 márciusában tájékozódó célú megbeszéléseket kezdeményezett az EU–Svájc kapcsolatok jövőjéről. E megbeszélések eredményeként létrejött egy olyan egyetértési megállapodás, amely rögzíti a két fél politikai egyetértését a jövőbeli tárgyalásokhoz vezető lépésekről, valamint meghatározza a létrehozni kívánt széles körű tárgyalási csomag összetevőit és paramétereit, továbbá a főbb intézményi és ágazati kérdésekre vonatkozó kompromisszumcélokat és megoldásokat.

A Svájci Szövetségi Tanács és az Európai Bizottság 2023 novemberében jóváhagyta az egyetértési megállapodást. Mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy erre fogja alapozni tárgyalási megbízásait, és kinyilvánította azon törekvését, hogy 2024 folyamán lezárják a tárgyalásokat.

Következésképpen a Bizottság 2023. december 20-án ajánlást fogadott el a tájékozódó célú megbeszélések során azonosított és meghatározott átfogó intézkedéscsomagról folytatandó tárgyalások engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra vonatkozóan 2 . E tárgyalások általános célja az Unió és Svájc közötti kétoldalú kapcsolatok korszerűsítése és megerősítése, a belső piacon működő uniós és svájci vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása, valamint az uniós polgárok jogainak védelme Svájcban, beleértve a különböző tagállamok állampolgárai közötti megkülönböztetés megelőzését is. Ez lehetővé tenné mindkét fél polgárai, vállalkozásai és kutatói számára, hogy teljes mértékben kihasználják az Unió és Svájc földrajzi közelségéből, közös értékeiből és gazdasági kapcsolataiból származó előnyöket. Ezzel párhuzamosan a Szövetségi Tanács elvégezte a svájci oldalon a megfelelő előkészítő munkát. A vonatkozó svájci eljárások lezárultát követően a Tanács 2024. március 12-én határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot az átfogó intézkedéscsomagról szóló tárgyalások megkezdésére, és egyúttal elfogadta a részletes tárgyalási irányelveket is 3 .

2024. március 18-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Viola Amherd, a Svájci Államszövetség akkori elnöke elindította a széles körű csomagról szóló tárgyalásokat. A Bizottság a tárgyalásokat a Tanáccsal – többek között az Általános Ügyek Tanácsával – és a Tanács által a Svájccal folytatandó tárgyalások céljából különbizottságként kijelölt EFTA-munkacsoporttal konzultálva folytatta le. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament 2023. október 4-i állásfoglalását, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban teljes mértékben tájékoztatta az Európai Parlamentet.

A kilenc hónapig tartó intenzív tárgyalásokat követően Ursula von der Leyen és Viola Amherd 2024. december 20-án bejelentette, hogy a megbeszélések a széles körű csomag valamennyi eleme tekintetében sikeresen lezárultak. A széles körű csomag magában foglalja azon öt megállapodás aktualizálását, amelyek jelenleg hozzáférést biztosítanak Svájc számára az EU belső piacához; a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásban szereplő vitarendezési mechanizmus aktualizálását, az Unió és Svájc más partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásaiban kialakult gyakorlatnak megfelelően; egy új élelmiszer-biztonsági jegyzőkönyvet, amely az élelmiszerlánc valamennyi dimenzióját lefedő közös élelmiszer-biztonsági térséget fog létrehozni, továbbá felváltja a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás egészségügyi és növényegészségügyi mellékleteit; a villamos energiáról szóló új megállapodást, amely lehetővé teszi Svájc számára az Unió belső villamosenergia-piacában való részvételt; egy új egészségügyi megállapodást, amely lehetővé teszi Svájc számára, hogy részt vegyen a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelésére szolgáló uniós mechanizmusokban és szervekben, nevezetesen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben; a Svájcnak az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézióhoz való állandó és méltányos pénzügyi hozzájárulásáról szóló, a felek közötti partnerség és együttműködés szintjét tükröző új megállapodást; valamint egy új megállapodást, amely lehetővé teszi Svájc számára, hogy részt vegyen több, harmadik országok társulása előtt nyitva álló uniós programban – ezek konkrétan a Horizont Európa program, az Euratom kutatási és képzési programja, az ITER/F4E (Fusion for Energy), a Digitális Európa program, az Erasmus+ program, valamint „az EU az egészségért” program, amely kiegészíteni hivatott az egészségügyi megállapodás által létrehozott együttműködést, amely megállapodásról a két partner ugyanezen széles körű csomag részeként tárgyalt. A fent felsorolt elemeken kívül a széles körű csomag külön jegyzőkönyvet tartalmaz a parlamenti együttműködésről.

Ez a javaslat a széles körű csomagba tartozó következő megállapodásoknak és jogi eszközöknek az Európai Unió nevében történő aláírására vonatkozik:

–Módosító jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz,

–Intézményi jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz,

–Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz,

–Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz,

–Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz,

–Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz,

–Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz,

–Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz,

–Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz,

–Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz,

–Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz,

–Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz a közös élelmiszer-biztonsági térség létrehozásáról,

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a villamos energiáról,

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az egészségügyről,

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról,

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről,

–Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a parlamenti együttműködésről.

Ez a javaslat továbbá a Svájcnak az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételéről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozik, mivel az említett megállapodás előírja az ideiglenes alkalmazását 2026. január 1-jétől vagy az aláírását követő év január 1-jétől, attól függően, hogy az aláírásra 2026. július 1-je előtt kerül-e sor.

A fent említett megállapodásokat és jegyzőkönyveket az Európai Uniónak és a Svájci Államszövetségnek a széles körű kétoldalú megállapodáscsomagról, valamint az Európai Unió és Svájc közötti kétoldalú kapcsolatok lehetséges továbbfejlesztéséről folytatott magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozata kíséri, amelyet az Unió nevében jóvá kell hagyni és alá kell írni.

Bár a Svájc uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás a két partner között 2024-ben megtárgyalt szélesebb körű csomag szerves részét képezi, a Bizottság úgy határozott, hogy felgyorsítja az említett megállapodás aláírására irányuló javaslat elfogadását azzal a céllal, hogy annak ideiglenes alkalmazása 2025. január 1-jétől megkezdődjön. A Bizottság e célból külön javaslatokat terjesztett elő 4 .

A javasolt megközelítés lehetővé teszi, hogy érvényre jussanak azok az átmeneti rendelkezések, amelyeket a Bizottság a széles körű megállapodáscsomagról folytatott tárgyalások során biztosított Svájcnak. Ugyanakkor nem érinti az egyetértési megállapodás által kialakított és a Tanács tárgyalási megbízása által megerősített „széles körű megállapodáscsomag megközelítést”.

A Svájc uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely előírja, hogy az említett megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, ha Svájc 2028 végéig nem zárja le a megállapodáscsomag hatálybalépéséhez szükséges eljárásait. A Svájc uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás aláírásáról szóló bizottsági javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a megállapodás megkötésére a 2024-ben folytatott tárgyalások tárgyát képező széles körű megállapodáscsomag részeként kerül majd sor.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az intézményi rendelkezések bevezetése biztosítani fogja az uniós vívmányok következetesebb és egységesebb alkalmazását a belső piac azon részein, amelyeken Svájc részt vesz, vagy azokon a szakpolitikai területeken, amelyeken Svájc elkötelezte magát a dinamikus összehangolás, az egységes értelmezés és alkalmazás elve, valamint az uniós jog területén az Európai Unió Bíróság részvételével zajló vitarendezés mellett. Az uniós polgárokkal szembeni megkülönböztetés tilalmának elve, valamint az uniós és svájci vállalatok közötti verseny egyenlő feltételeinek biztosítása központi elemként jelenik meg a különböző megállapodásokban.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az EU–Svájc megállapodások széles körű csomagja teljes mértékben tiszteletben tartja a Szerződéseket, és megőrzi az uniós jogrend integritását és autonómiáját. Előmozdítja az Unió értékeit, célkitűzéseit és érdekeit, valamint biztosítja az uniós szakpolitikák és tevékenységek összhangját, hatékonyságát és folytonosságát.

A meglévő megállapodások intézményi és tartalmi módosításai, valamint adott esetben az állami támogatási szabályok bevezetése, továbbá az új megállapodások hozzá fognak járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához a következő szakpolitikai területeken:

–belső piac,

–verseny,

–foglalkoztatási és szociális ügyek,

–a személyek szabad mozgása,

–közlekedés,

–mezőgazdaság,

–élelmiszer-biztonság és -minőség,

–állatok és állati termékek,

–növények és növényi termékek,

–fogyasztóvédelem,

–energia,

–egészségügy,

–kereskedelem.

Emellett a Svájc uniós programokhoz való társulásáról szóló megállapodás és a Svájcnak az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételéről szóló megállapodás hozzá fog járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek előmozdításához a következő szakpolitikai területeken:

–oktatás és képzés,

–kutatás és innováció,

–digitális gazdaság és társadalom,

–egészségügy,

–világűr.

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról szóló megállapodás hozzá fog járulni az Unió gazdasági és társadalmi kohézióval kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához.

Védi az Unió pénzügyi érdekeit annak biztosításával, hogy Svájc megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújt azon ügynökségek és szervek irányításához és működéséhez, amelyekben részt vesz, valamint azokhoz az információs rendszerekhez, amelyekhez hozzáfér.

Az Európai Parlament és a Svájci Szövetségi Gyűlés tagjai közötti együttműködés és párbeszéd fóruma, amelyet külön jegyzőkönyv hoz létre, összhangban van az Unió által harmadik országokkal kötött társulási és stratégiai partnerségi megállapodások gyakorlatával.

Bár az e javaslat hatálya alá tartozó számos megállapodás és jegyzőkönyv végrehajtása technikai és digitális rendszerekre támaszkodik, a javaslat nem vezet be olyan követelményeket, amelyek változtatásokat írnának elő e rendszerek használata vagy architektúrája tekintetében. A javaslat nem érinti az „alapértelmezésben digitális” elvet.

2.JOGALAP

A javasolt határozat tárgyát képező megállapodások és jegyzőkönyvek szervesen kapcsolódnak egymáshoz és koherens egészet alkotnak, és a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlyán alapuló megerősített és átfogó partnerség felépítését határozzák meg a Szerződések hatálya alá tartozó területek széles körében. Ezért a fent említett megállapodások és jegyzőkönyvek aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat megfelelő anyagi jogalapja az EUMSZ 217. cikke. Az eljárási jogalap az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével. A javasolt tanácsi határozat jogalapja ezért az EUMSZ 217. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésével és az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével.

A Bizottság úgy véli, hogy az Unió hatáskörrel rendelkezik az e javaslat tárgyát képező megállapodások és jegyzőkönyvek hatálya alá tartozó valamennyi területen, ezért a megállapodásokat és jegyzőkönyveket kizárólag az Uniónak kell aláírnia.

3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodásokban, amelyeken Svájc részt vesz, az egészségügyi megállapodásban és az Európai Unió Űrprogramügynökségéről szóló megállapodásban megállapodás született Svájccal arról, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújt az uniós költségvetéshez azon ügynökségek és szervek irányítása és működése tekintetében, amelyekben részt vesz, valamint azon információs rendszerek tekintetében, amelyekhez hozzáfér, figyelembe véve az egyes megállapodások hatályát.

Amennyiben az ügynökségekre vagy információs rendszerekre vonatkozóan már léteznek más finanszírozási szabályok, azokat fenntartják.

Az ügynökségekre és az információs rendszerekre vonatkozó egyedi finanszírozási szabályokat a megállapodások rendelkezéseit részletező szakasz ismerteti. Az e javaslattal együtt benyújtott pénzügyi kimutatás bemutatja e megállapodások jövőbeli költségvetési vonzatait és fizetési módozataikat.

4.EGYÉB ELEMEK

•A megállapodások és jegyzőkönyvek alapján létrehozott szervek általi végrehajtás 

A megállapodáscsomag egyes elemeit hasonló intézményi rendelkezések és/vagy egyéb kapcsolódási pontok kötik össze. A széles körű csomag hatálya alá tartozó valamennyi megállapodás rendelkezik az Unió és Svájc képviselőiből álló vegyes bizottságokról, amelyek nagyrészt ugyanazt a modellt követik. A belső piac területeivel kapcsolatos valamennyi megállapodás, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás, az egészségügyi megállapodás és a Svájcnak az Unió társadalmi és gazdasági kohéziójához való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról szóló megállapodás lehetővé teszi munkacsoportok létrehozását. Több megállapodás tartalmaz egyazon modellen alapuló vitarendezési mechanizmust, amely biztosítja, hogy az érintett megállapodás vagy a megállapodáscsomag szerinti kötelezettségek valamelyik Fél általi megsértése orvosolható legyen. Végezetül a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyv létrehoz egy parlamenti vegyes bizottságot, amely az Európai Parlament és a Svájci Szövetségi Gyűlés képviselőiből áll.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A széles körű megállapodáscsomag összetétele és a megállapodások és jegyzőkönyvek jellege

A széles körű megállapodáscsomag több olyan megállapodásból és jegyzőkönyvből áll, amelyek célja és felépítése eltérő, de közös elemekkel is rendelkeznek. A csomagba tartoznak a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodások és jegyzőkönyvek, amelyeken Svájc részt vesz, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás, együttműködési megállapodások és a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyv. E megállapodások és jegyzőkönyvek közül többet együttes nyilatkozatok kísérnek. A csomagot az Unió és Svájc közötti magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozat teszi teljessé.

Megállapodások a belső piachoz kapcsolódó azon területeken, amelyeken Svájc részt vesz

Az intézményi változások eredményeként öt meglévő megállapodásból négyet a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodásnak fognak tekinteni, amelyeken Svájc is részt vesz, ami e megállapodások összekapcsolása tekintetében következményekkel jár. Egy új megállapodás és egy új jegyzőkönyv is ilyen státuszt kap.

Meglévő megállapodások, amelyek a belső piachoz kapcsolódó területekre vonatkozó megállapodásnak fognak minősülni

–Megállapodás egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között a személyek szabad mozgásáról (a továbbiakban: a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás),

–Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésről (a továbbiakban: a légi közlekedési megállapodás),

–Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a vasúti és közúti áru- és személyszállításról (a továbbiakban: a szárazföldi szállítási megállapodás),

–Megállapodás a Svájci Államszövetség és az Európai Közösség között a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről (a továbbiakban: a kölcsönös elismerési megállapodás).

Új megállapodás és jegyzőkönyv, amelyek a belső piachoz kapcsolódó területekre vonatkozó megállapodásoknak fognak minősülni

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a villamos energiáról (a továbbiakban: a villamosenergia-megállapodás),

–Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz a közös élelmiszer-biztonsági térség létrehozásáról (a továbbiakban: a közös élelmiszer-biztonsági térségről szóló jegyzőkönyv).

Megállapodás a mezőgazdasági termékek kereskedelméről

–Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről (a továbbiakban: a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás). A módosított megállapodás a jövőben nem fog a belső piachoz kapcsolódó azon területre vonatkozó megállapodásnak minősülni, amelyen Svájc részt vesz.

Együttműködési megállapodások

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az egészségügyről (a továbbiakban: az egészségügyi megállapodás),

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról (a továbbiakban: a kohézióról szóló megállapodás),

–Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről (a továbbiakban: az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás).

–Megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetség uniós programokban való részvételéről (a továbbiakban: az uniós programokról szóló megállapodás).

Az uniós programokról szóló megállapodás nem kerül részletes ismertetésre, mivel aláírása külön javaslatok tárgyát képezi 5 .

Jegyzőkönyv a parlamenti együttműködésről

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyv) jogalapot és mechanizmusokat biztosít az Európai Parlament és a Svájci Szövetségi Gyűlés közötti politikai együttműködéshez.

Magas szintű párbeszéd

Az Európai Uniónak és a Svájci Államszövetségnek a széles körű kétoldalú megállapodáscsomagról, valamint az Európai Unió és Svájc közötti kétoldalú kapcsolatok lehetséges továbbfejlesztéséről folytatott magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozata keretet biztosít az európai biztos és az EU–Svájc kapcsolatokért felelős svájci szövetségi tanácsos közötti politikai megbeszélésekhez. A magas szintű párbeszéd az Unió arra szolgáló általános eszköze, hogy lendületet adjon a harmadik országokkal egy adott területen folytatott együttműködésnek.

Intézményi rendelkezések

(1)egységes értelmezés és alkalmazás: az érintett megállapodásoknak a belső piacon belüli egységes, valamint – amennyiben azok uniós jogi fogalmakat tartalmaznak – az Európai Unió Bíróságának a vonatkozó megállapodás aláírását megelőzően vagy azt követően született ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kötelezettség;

(2)dinamikus összehangolás: korlátozott kivételektől eltekintve a felek azon kötelezettsége, hogy az érintett megállapodásokba belefoglaljanak minden olyan uniós jogi aktust, amely az adott megállapodás hatálya alá tartozik. Svájc monista jogrendje miatt ezek a jogi aktusok a megállapodásokba való belefoglalásuk révén a svájci jogrend részévé válnak. Cserébe Svájc részt fog venni az érintett megállapodásokba belefoglalandó jogi aktusok előkészítésében, például Svájc szavazati jog nélkül részt fog venni a megfelelő bizottságokban és szakértői csoportokban. Történelmi okokból a kölcsönös elismerési megállapodás és a szárazföldi szállítási megállapodás esetében Svájc köteles olyan nemzeti jogi rendelkezéseket elfogadni, amelyek elérik az említett jogi aktusokban kitűzött eredményeket;

(3)vitarendezés: hatékony vitarendezési mechanizmus harmadik fél általi választottbírósági eljárás alapján; a választottbíróság köteles a megállapodások uniós jogi fogalmakat tartalmazó rendelkezéseivel kapcsolatos kérdéseket az Európai Unió Bírósága elé utalni, amelynek véleménye jogilag kötelező erejű a választottbíróságra nézve;

(4)a megállapodások közötti kapcsolat: a felek azon lehetősége, hogy a vitarendezési eljárás részeként arányos és hatékony kompenzációs intézkedéseket hozzanak abban az esetben, ha az egyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem tett eleget a választottbíróság határozatának; ezek a kompenzációs intézkedések meghozhatók az érintett megállapodás vonatkozásában vagy bármely más, a belső piachoz kapcsolódó megállapodás vonatkozásában, beleértve az ilyen megállapodás(ok) részleges vagy teljes felfüggesztését is.

Állami támogatási rendelkezések

Részvétel az ügynökségekben és információs rendszerekben

Svájc további hozzáférést fog kapni bizonyos ügynökségekhez és/vagy információs rendszerekhez a következő, a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodások alapján, amelyeken Svájc részt vesz: a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás, a kölcsönös elismerési megállapodás, a közös élelmiszer-biztonsági térségről szóló jegyzőkönyv és a villamosenergia-megállapodás. Svájc az egészségügyi megállapodás értelmében továbbá hozzáférést fog kapni egy ügynökséghez és információs rendszerekhez.

A fent említett standard rendelkezéseket alkalmazni fogják azokra a finanszírozási szabályokra, amelyek a Svájc számára a széles körű megállapodáscsomag eredményeként biztosítandó, ügynökségekhez és információs rendszerekhez való további hozzáféréshez kapcsolódnak. Főszabályként ezeket a standard rendelkezéseket kell alkalmazni az ügynökségekhez, szervekhez, információs rendszerekhez és egyéb tevékenységekhez való további hozzáféréshez kapcsolódó finanszírozási szabályokra, amely hozzáférésekhez Svájc a jövőben a csomag részét képező megállapodások vagy az Unió és Svájc által esetlegesen megköthető további megállapodások alapján juthat.

Az operatív hozzájárulás, amely Svájc éves pénzügyi hozzájárulásának részét fogja képezni, Svájc piaci áron számított bruttó hazai termékének (GDP) az Unió piaci áron számított GDP-jéhez viszonyított arányaként meghatározott hozzájárulási kulcson alapul majd 6 . A hozzájárulási kulcsot a megszavazott éves uniós költségvetésre kell alkalmazni az adott évre vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetve, adott esetben a megállapodás hatályát figyelembe vevő kiigazításokra is figyelemmel. Az információs rendszerekhez és egyéb tevékenységekhez való operatív hozzájárulást a hozzájárulási kulcsnak az adott év vonatkozó költségvetésére való alkalmazásával fogják kiszámítani, a költségvetést végrehajtó dokumentumokban (például munkaprogramokban vagy szerződésekben) meghatározottak szerint. Az éves részvételi díj az operatív hozzájárulás 4 %-a lesz.

Valamennyi referenciaösszeg a kötelezettségvállalási előirányzatokon fog alapulni.

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás

–az (EU) 2016/589 rendelettel 7 létrehozott foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES),

–a 883/2004/EK rendelettel és a 987/2009/EK rendelettel 8 létrehozott, a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI),

–az 1024/2012/EU rendelettel 9 létrehozott belső piaci információs rendszernek (IMI) a munkavállalók kiküldetésével, a szolgáltatásokkal, a szakmai képesítésekkel, az európai szakmai kártyával, a szabályozott szakmákkal és az egységes digitális kapuval kapcsolatos moduljai.

Az EURES-platformon való részvétel előmozdítja majd a munkavállalói mobilitást, megkönnyíti az állásajánlatok és az álláskeresői profilok cseréjét, valamint biztosítja a nyelvek és a nemzeti körülmények közötti magas színvonalú megfeleltetést, többek között a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának (ESCO) használata révén.

Légi közlekedési megállapodás

Szárazföldi szállítási megállapodás

A megállapodáshoz csatoltak egy állami támogatási jegyzőkönyvet, és a megállapodást együttes nyilatkozat kíséri majd. A módosító jegyzőkönyvet is együttes nyilatkozat kíséri majd.

Kölcsönös elismerési megállapodás

A jegyzőkönyv rendelkezik Svájcnak a 178/2002/EK rendelettel 17 létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) való hozzáféréséről, továbbá a hatóság és személyzete jogairól, kiváltságairól és mentességeiről szóló standard függeléket tartalmaz. A jegyzőkönyv a fent említett standard pénzügyi szabályokkal összhangban Svájc pénzügyi hozzájárulását is előirányozza az EFSA, valamint az alábbi információs rendszerek finanszírozásához:

–a 94/3/EK bizottsági irányelvvel 18 létrehozott Europhyt portál,

–a 178/2002/EK rendelettel 19 létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF),

–az (EU) 2017/625 rendelettel 20 létrehozott egészségügyi és növényegészségügyi tanúsítási platform (TRACES), valamint

–az (EU) 2020/2002 rendelettel 21 létrehozott, az állatbetegségek információs rendszere (ADIS).

Együttes nyilatkozat az Unió és Svájc közötti magas szintű párbeszéd kialakításáról

–a tárgyalások eredményeként létrejött széles körű kétoldalú megállapodáscsomag tekintetében a kölcsönös megértés és az együttműködés előmozdítása, valamint a kétoldalú kapcsolatok lehetséges továbbfejlesztése,

–a közös érdekek megvitatása, különös tekintettel Svájc belső piaci részvételére, valamint a partnerség megerősítésének lehetőségeire, valamint

–a széles körű kétoldalú megállapodáscsomag végrehajtásának, a vegyes bizottság munkájának és a kétoldalú kapcsolataik lehetséges továbbfejlesztésének az értékelése.

A megállapodások aláírása és szövege

A Bizottság a megállapodások és jegyzőkönyvek szövegét ezzel a javaslattal együtt benyújtja a Tanácsnak. A különböző megállapodásokat vagy jegyzőkönyveket kísérő együttes nyilatkozatok szövegét e javaslattal együtt nyújtják be, az Unió és Svájc közötti magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozattal, valamint Svájcnak a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásra, illetve az egészségügyi megállapodásra vonatkozó két egyoldalú nyilatkozatával együtt.

1. táblázat: A belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodások, amelyeken Svájc részt vesz, illetve az egészségügyi megállapodás közös intézményi és egyéb rendelkezéseinek áttekintése

2. táblázat: A villamosenergia-megállapodás állami támogatási rendelkezéseinek, valamint a légi közlekedési megállapodáshoz és a szárazföldi szállítási megállapodáshoz csatolt állami támogatási jegyzőkönyvek közös elemei

2025/0163 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Svájci Államszövetséggel fennálló kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, elmélyítését és kiterjesztését célzó, széles körű megállapodáscsomagnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Tanács 2024. március 12-én 26 felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel (a továbbiakban: Svájc) a Svájccal fennálló kétoldalú kapcsolatokat érintő átfogó intézkedéscsomagról, amely magában foglalja az Unió és Svájc között a belső piaccal kapcsolatos területeken létrejött megállapodásokban foglalt intézményi és állami támogatási rendelkezéseket, valamint szükség esetén az említett megállapodások konkrét kiigazításait 27 , a Svájc uniós programokban való részvételéről szóló megállapodást, valamint a Svájcnak a régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való állandó hozzájárulása alapját képező megállapodást. A Tanács továbbá felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Svájccal a villamos energiáról, az egészségügyről és az élelmiszer-biztonságról szóló új megállapodásokról, Svájcnak az Európai Unió Űrprogramügynökségében és az Európai Unió Vasúti Ügynökségében való részvételéről, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodásnak a kabotázs lehetővé tétele érdekében történő módosításáról.

(2)A Bizottság az Unió nevében széles körű megállapodáscsomagról folytatott tárgyalásokat, amely magában foglalja az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodásokhoz csatolt intézményi, állami támogatási és módosító rendelkezésekről szóló jegyzőkönyveket, amelyeken Svájc részt vesz, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt, a közös élelmiszer-biztonsági térség létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a villamos energiáról szóló megállapodást, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az egészségügyről szóló megállapodást, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról szóló megállapodást, az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetség uniós programokban való részvételéről szóló megállapodást, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodást, valamint az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyvet.

(3)Az intézményi jegyzőkönyvek előírják a vegyes bizottság számára, hogy integrálja a megállapodások hatálya alá tartozó valamennyi uniós jogi aktust, valamint rendelkezéseket állapítanak meg annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szabályok Svájcra nézve kötelezőek legyenek. Az intézményi jegyzőkönyvek biztosítják a belső piachoz kapcsolódó azon területeken meglévő valamennyi megállapodás egységes értelmezését és alkalmazását, amelyeken Svájc részt vesz, valamint azt, hogy amennyiben e megállapodások alkalmazása uniós jogi fogalmakat foglal magában, azokat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezzék és alkalmazzák. Az intézményi jegyzőkönyvek hatékony mechanizmust határoznak meg a jogviták választottbíráskodáson alapuló rendezésére, beleértve az ügyből eredő valamennyi uniós jogi kérdésnek az Európai Unió Bírósága elé utalását. A választottbíróság határozatának való meg nem felelés esetén arányos kompenzációs intézkedések fogadhatók el az érintett megállapodás vagy bármely, a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodás tekintetében, amelyeken Svájc részt vesz.

(4)A meglévő megállapodásokhoz csatolt módosító jegyzőkönyvek összhangba hozzák a szükséges anyagi jogi változtatásokat az új intézményi kerettel. Emellett a légi közlekedési megállapodáshoz csatolt módosító jegyzőkönyv rendelkezik a kabotázsjogok kölcsönös cseréjéről.

(5)A légi közlekedésről és a szárazföldi szállításról szóló meglévő megállapodásokhoz csatolt állami támogatási jegyzőkönyvek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak Svájc belső piacon való részvétele tekintetében az említett megállapodások hatálya alá tartozó területeken. Svájc az Unióban alkalmazandó szabályokkal egyenértékű anyagi és eljárási szabályokat fog alkalmazni, beleértve a felügyeleti és végrehajtási mechanizmusokat is.

(6)Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt módosító jegyzőkönyv az Unió kereskedelmi megállapodásaiban kialakult gyakorlatnak megfelelően naprakésszé teszi a megállapodás vitarendezési mechanizmusát.

(7)Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt külön jegyzőkönyv az élelmiszerlánc valamennyi dimenzióját lefedő közös élelmiszer-biztonsági térséget hoz létre. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza azokat az intézményi rendelkezéseket, amelyek közösek a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó valamennyi megállapodásban, amelyeken Svájc részt vesz.

(8)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a villamos energiáról szóló új megállapodás meghatározza azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett Svájc részt vehet a villamos energia belső piacán. A megállapodás tartalmazza azokat az intézményi rendelkezéseket, amelyek közösek a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó valamennyi megállapodásban, amelyeken Svájc részt vesz, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, amelyek szinte azonosak a légi közlekedés és a szárazföldi közlekedés területén alkalmazandó szabályokkal.

(9)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az egészségügyről szóló új megállapodás célja az Unió és Svájc közötti együttműködés megerősítése a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek tekintetében, és analógia útján alkalmazza azokat az intézményi rendelkezéseket, amelyek közösek a belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodásokban, amelyeken Svájc részt vesz. Ez a megállapodás Svájcnak az uniós egészségügyi cselekvési programban (a továbbiakban: „az EU az egészségért” program) való részvételéhez kapcsolódik.

(10)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról szóló új megállapodás a széles körű csomag keretében létrehozza az Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez Svájc által nyújtandó rendszeres pénzügyi hozzájárulás jogalapját, és meghatározza annak paramétereit. A megállapodás vitarendezési mechanizmust tartalmaz; a választottbírósági ítéletnek való meg nem felelés esetén arányos kompenzációs intézkedéseket lehet elfogadni bármely olyan megállapodásban, amelyre a csomag vonatkozik.

(11)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló új megállapodás megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett Svájc részt vehet az ügynökség munkájában.

(12)A különböző intézményi jegyzőkönyvekben és új megállapodásokban szereplő azonos rendelkezések biztosítják Svájc pénzügyi hozzájárulását azon információs rendszerek és ügynökségek költségeihez, amelyekben részt vesz.

(13)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a parlamenti együttműködésről szóló jegyzőkönyv parlamenti vegyes bizottságot hoz létre az Európai Parlament és a Svájci Szövetségi Gyűlés tagjai közötti párbeszéd és vita fórumaként azzal a céllal, hogy előmozdítsa az EU és Svájc közötti széles körű kapcsolatok kölcsönös megértését és átgondolását, beleértve azok lehetséges továbbfejlesztését is.

(14)Az e határozat tárgyát képező megállapodások és jegyzőkönyvek koherens egészet alkotnak, valamint megerősített és átfogó partnerséget építenek ki a Szerződések hatálya alá tartozó területek széles körén, a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlya alapján. Az e megállapodások és jegyzőkönyvek aláírásáról szóló határozatnak ezért a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépést és különleges eljárást magában foglaló társulás létrehozására vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott anyagi jogalapon kell alapulnia.

(15)Együttműködésük kiterjesztése céljából a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodás úgy rendelkezik, hogy a Felek a megállapodást saját belső eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban 2026. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák, ha az említett megállapodás aláírásának időpontja 2026. július 1. előtt van, vagy az aláírását követő év január 1-jétől, ha az említett megállapodás aláírásának időpontja 2026. június 30. után van. Az említett megállapodást ezért a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(16)Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetség uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás külön eljárások tárgyát képezi.

(17)Az Európai Uniónak és a Svájci Államszövetségnek a széles körű kétoldalú megállapodáscsomagról, valamint az Európai Unió és Svájc közötti kétoldalú kapcsolatok lehetséges továbbfejlesztéséről folytatott magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő aláírását jóvá kell hagyni.

(18)Az e határozat tárgyát képező megállapodásokat és jegyzőkönyveket az Unió nevében alá kell írni, valamint az e megállapodásokat és jegyzőkönyveket kísérő együttes nyilatkozatokat jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A következő megállapodásoknak és jegyzőkönyveknek az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel azok megkötésére 28 :

a)Módosító jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz;

b)Intézményi jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz;

c)Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

d)Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

e)Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

f)Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

g)Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

h)Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

i)Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz;

j)Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz;

k)Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz;

l)Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz a közös élelmiszer-biztonsági térség létrehozásáról;

m)Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a villamos energiáról;

n)Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az egészségügyről;

o)Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról;

p)Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről;

q)Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a parlamenti együttműködésről.

2. cikk

(1)Az Európai Uniónak és a Svájci Államszövetségnek a széles körű kétoldalú megállapodáscsomagról, valamint az Európai Unió és Svájc közötti kétoldalú kapcsolatok lehetséges továbbfejlesztéséről folytatott magas szintű párbeszéd kialakításáról szóló együttes nyilatkozat aláírását a Tanács jóváhagyja 29 .

(2)Az e határozat 1. cikkében említett megállapodásokat és jegyzőkönyveket kísérő következő együttes nyilatkozatokat a Tanács jóváhagyja:

a)az e határozat 1. cikkének a) pontjában említett módosító jegyzőkönyvet kísérő következő együttes nyilatkozatok 30 :

–Együttes nyilatkozat az uniós polgárságról,

–Együttes nyilatkozat a 2004/38/EK irányelv által juttatott jogokkal való visszaélés megelőzéséről és az ilyen visszaélés elleni fellépésről,

–Együttes nyilatkozat a szociális ellátás megtagadásáról és a tartózkodásnak a huzamos tartózkodási jogállás megszerzése előtti megszüntetéséről,

–Együttes nyilatkozat a munkavállalás bejelentéséről,

–Együttes nyilatkozat a képesítések elismeréséről szóló egyezményről,

–Együttes nyilatkozat a betöltetlen álláshelyekről,

–Együttes nyilatkozat a legfeljebb 90 munkanapos szolgáltatásnyújtási szabadság biztosítására és a kiküldött munkavállalók jogainak védelmére irányuló közös célkitűzésekről,

–Együttes nyilatkozat a hatékony ellenőrzési rendszerekről, köztük Svájc kettős végrehajtási rendszeréről,

–Együttes nyilatkozat az „azonos helyen végzett egyenlő munkáért egyenlő bért” elvről és a kiküldött munkavállalók arányos és megfelelő szintű védelméről,

–Együttes nyilatkozat Svájcnak az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységeiben való részvételéről,

–Együttes nyilatkozat a határ menti ingázó munkavállalók deklaratív nyilvántartásba vételi rendszeréről,

–Együttes nyilatkozat két uniós jogi aktusnak a megállapodás I. mellékletébe való belefoglalásáról;

b)az e határozat 1. cikkének e) pontjában említett állami támogatási jegyzőkönyvet kísérő együttes nyilatkozat 31 ;

c)az e határozat 1. cikkének f) pontjában említett módosító jegyzőkönyvet kísérő együttes nyilatkozat 32 ;

d)az e határozat 1. cikkének h) pontjában említett állami támogatási jegyzőkönyvet kísérő együttes nyilatkozat 33 ;

e)az e határozat 1. cikkének m) pontjában említett megállapodást kísérő együttes nyilatkozat 34 .

(3)A Tanács tudomásul veszi Svájc következő nyilatkozatait:

a)Svájcnak az e határozat 1. cikkének a) pontjában említett módosító jegyzőkönyvet kísérő nyilatkozata az önálló vállalkozók munkával összefüggő rövid távú tartózkodására vonatkozó bejelentési eljárás tekintetében megteendő intézkedésekről 35 ;

b)a Svájci Államszövetségnek az e határozat 1. cikkének n) pontjában említett megállapodást kísérő nyilatkozata az intézményi elemeknek az egészségügyről szóló megállapodásba értelemszerűen történő belefoglalásáról 36 .

3. cikk

A viszonosságra is figyelemmel, az e határozat 1. cikkének p) pontjában említett megállapodást az említett megállapodás 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazni kell 37 .

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI OLDALÁRA KÖLTSÉGVETÉSI HATÁST GYAKORLÓ JAVASLATOKRA VONATKOZÓAN

I. RÉSZ:

AZ EURÓPAI UNIÓ ŰRPROGRAMÜGYNÖKSÉGE

1.A JAVASLAT CÍME:

Javaslat – A Tanács határozata a Svájci Államszövetséggel fennálló kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, elmélyítését és kiterjesztését célzó, széles körű megállapodáscsomag aláírásáról

2.KÖLTSÉGVETÉSI SOROK:

Az I. rész az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodás (a továbbiakban: az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás) pénzügyi hatásait részletezi. A II. rész a széles körű csomagban szereplő azon egyéb megállapodások pénzügyi hatását részletezi, amelyek Svájc különböző ügynökségeknek és információs rendszereknek nyújtott pénzügyi hozzájárulását irányozzák elő.

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–04 10 01. jogcímcsoport – Az Európai Unió Űrprogramügynöksége – külső címzett bevétel

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–04 10 01. jogcímcsoport – Az Európai Unió Űrprogramügynöksége – megszavazott költségvetés

3.PÉNZÜGYI HATÁS 38

    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a bevételekre

    A javaslatnak pénzügyi hatása van a címzett bevételekre

A hatás a következő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

4.CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikke szerint a Bizottság küzd a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen. A csalás megelőzése és felderítése ezért valamennyi bizottsági szolgálat kötelessége a források felhasználásával járó mindennapi tevékenységeik keretében.

Az uniós finanszírozást érintő bármely csalás vagy szabálytalanság különösen káros hatást gyakorol a Bizottság hírnevére és az uniós szakpolitikák végrehajtására. A Bizottság hatályos csalás elleni stratégiája (COM(2019) 196) 2019. április 29-én került elfogadásra, és a 2011. évi stratégia helyébe lépett. Ez a szakpolitikai dokumentum a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre tekintettel meghatározza a Bizottság csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritásait. A 2019. évi csalás elleni stratégia fő célkitűzései a következők: 1. „a csalási mintázatok, a csaló-profilok és az uniós költségvetést hátrányosan érintő csalásokkal kapcsolatos rendszerszintű sebezhetőségek jobb megértése” (adatgyűjtés és -elemzés), valamint 2. „a csalás elleni küzdelem terén a koordináció, az együttműködés és a munkafolyamatok optimalizálása, különösen a bizottsági szolgálatok és végrehajtó ügynökségek között” (koordináció, együttműködés és folyamatok). A stratégiát cselekvési terv kíséri, amelyet 2023 júliusában felülvizsgáltak, és amely – elődjéhez hasonlóan – a csalás elleni küzdelem ciklusának valamennyi szakaszát (megelőzés, felderítés, nyomozás és korrekció) meg kívánja erősíteni.

A 2019. évi csalás elleni stratégia irányadó alapelvei és célkitűzései a következők:

–a csalással szembeni zéró tolerancia;

–a csalás elleni küzdelem a belső ellenőrzés szerves részeként;

–a kontrollok költséghatékonysága;

–az uniós személyzet feddhetetlensége és kompetenciája;

–az uniós pénzeszközök felhasználásának átláthatósága;

–csalásmegelőzés, különösen a kiadási programok csalásbiztossá tétele révén;

–hatékony vizsgálati kapacitás és az információk kellő időben történő cseréje;

–gyors korrekció (beleértve a csalásból származó pénzeszközök visszanyerését és az igazságügyi/igazgatási szankciókat);

–megfelelő együttműködés a belső és külső szereplők között, különösen az Unió és az illetékes nemzeti hatóságok között, valamint az összes érintett uniós intézmény és szerv szervezeti egységei között;

–hatékony belső és külső kommunikáció a csalás elleni küzdelemről.

Az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás 11. cikke és a Svájcnak az EUSPA-ban való részvételéről szóló megállapodás III. melléklete részletes rendelkezéseket – köztük csalás elleni intézkedéseket – tartalmaz az Űrprogramügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő pénzügyi ellenőrzésre vonatkozóan. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a III. melléklet tartalmazza a szükséges részleteket és eljárásokat, valamint lehetővé teszi, hogy a szervek (az Európai Bizottság, illetve az Európai Bizottság által megbízott más személyek, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal [OLAF] és az Európai Számvevőszék) zökkenőmentesen hajtsák végre a feladatokat. Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalan helyzetek – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Amint azt az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás 11. cikkének (4) bekezdése kifejezetten előírja, felülvizsgálatok és ellenőrzések a jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztését, a megállapodás alkalmazásának megszüntetését vagy a megállapodás felmondását követően is végezhetők.

Az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy az OLAF igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen a Svájci Államszövetség területén a vonatkozó finanszírozási megállapodásban részes svájci jogalany vagy a finanszírozási megállapodást szerződés alapján végrehajtó, harmadik félnek minősülő svájci jogalany tekintetében, a vonatkozó finanszírozási megállapodással és más alkalmazandó szerződéssel összhangban és az azokban meghatározott mértékben. Feladatainak a Svájci Államszövetség területén történő ellátása során az Európai Bizottság és az OLAF a svájci joggal összhangban jár el.

Felülvizsgálatokat és ellenőrzéseket az Unió tisztviselői, különösen az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék tisztviselői vagy az Európai Bizottság által megbízott más személyek végezhetnek. Feladataiknak a Svájci Államszövetség területén történő ellátása során az Európai Bizottság vagy az Európai Bizottság által megbízott más személyek a svájci joggal összhangban járnak el.

A svájci hatóságok az alkalmazandó nemzetközi együttműködési eszközökkel összhangban együttműködnek azokkal az uniós vagy tagállami hatóságokkal, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására, beleértve az említett bűncselekmények feltételezett elkövetőinek és bűnrészeseinek bíróság elé állítását is. Az alkalmazandó nemzetközi együttműködési eszközök alapján benyújtott megkeresések adott esetben magukban foglalhatják az EPPO nyomozásaival vagy büntetőeljárásaival kapcsolatos megkereséseket is. Ez lehetővé teszi az EPPO-val való együttműködést, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően.

Az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás továbbá rendelkezik a Bizottság határozatainak a Svájci Államszövetség területén történő végrehajtását biztosító hatékony mechanizmusokról.

5.EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Svájcnak az EUSPA finanszírozásához való éves pénzügyi hozzájárulása az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás 4. cikkében és az említett megállapodás I. mellékletében meghatározottak szerint egy operatív hozzájárulás és egy részvételi díj összegének formájában valósul meg.

Az operatív hozzájárulás a Svájc piaci áron számított bruttó hazai termékének (GDP) az Unió piaci áron számított GDP-jéhez viszonyított arányaként meghatározott hozzájárulási kulcson alapul. Az alkalmazandó GDP-k az azon év január 1-jén az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott legfrissebb GDP-k, amelyben az éves kifizetésre sor kerül, kellő figyelemmel a statisztikai együttműködésről szóló megállapodásra 39 . E megállapodás alkalmazásának megszűnése esetén Svájc GDP-je a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szolgáltatott adatok alapján megállapított GDP.

Az operatív hozzájárulást a hozzájárulási kulcsnak az adott évre vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetett, az adott évre megszavazott uniós költségvetésre történő alkalmazásával kell kiszámítani. Valamennyi referenciaösszeg a kötelezettségvállalási előirányzatokon fog alapulni.

Az éves részvételi díj az éves operatív hozzájárulás adott százaléka. Az éves részvételi díj értékei a következők:

–    2026-ban: 2 %

–    2027-ben: 3 %

–    2028-ban és az azt követő években: 4 %.

Svájc valamennyi pénzügyi hozzájárulását, illetve az Unió kifizetéseit, valamint az esedékes vagy befolyó összegek kiszámítását euróban kell teljesíteni, illetve elvégezni.

Az Európai Bizottság a svájci hozzájárulásnak megfelelő fizetési felhívásokat bocsát ki Svájc részére. Svájc a fizetési felhívásban feltüntetett összeget köteles legkésőbb a fizetési felhívás kézhezvételének napjától számított 45. napon megfizetni.

A pénzügyi hozzájárulás késedelmes megfizetése esetén Svájc a hátralékos összeg után az esedékesség napjától számítva késedelmi kamatot fizet. Az esedékesség napjáig be nem fizetett követelésre kamatlábként az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire vonatkozó, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényben lévő, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamatláb vagy 0 % – amelyik a két érték közül a magasabb – 3,5 százalékponttal megnövelt értéke alkalmazandó.

II. RÉSZ:

EGYÉB ÜGYNÖKSÉGEK ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

1.A JAVASLAT CÍME:

Javaslat – A Tanács határozata a Svájci Államszövetséggel fennálló kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, elmélyítését és kiterjesztését célzó, széles körű megállapodáscsomag aláírásáról

2.KÖLTSÉGVETÉSI SOROK:

A II. rész a széles körű csomagban szereplő azon egyéb megállapodások pénzügyi hatását részletezi, amelyek Svájc különböző ügynökségeknek és információs rendszereknek nyújtott pénzügyi hozzájárulását irányozzák elő, kivéve az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodást. Az I. rész az utóbbi megállapodás pénzügyi hatását részletezi.

A belső piachoz kapcsolódó azon területekre vonatkozó megállapodások, amelyeken Svájc részt vesz, az egészségügyi megállapodás és az Űrprogramügynökségről szóló megállapodás értelmében Svájc pénzügyi hozzájárulást fog nyújtani az uniós költségvetéshez azon ügynökségek és szervek, információs rendszerek és egyéb tevékenységek irányítása és működtetése céljából, amelyekhez az említett megállapodások alapján hozzáféréssel rendelkezik. Megtárgyalták és az egyedi megállapodásokba belefoglalták a standard pénzügyi szabályokat. Ezek nem érintik a Svájcnak az Európai Unió Űrprogramügynökségében, illetve az uniós programokban való részvételéről szóló megállapodásokat.

A pénzügyi szabályok részletes leírását e dokumentum 5. szakasza tartalmazza.

Azok az információs rendszerek, amelyekhez Svájc hozzá fog férni, és amelyekhez az elfogadott pénzügyi szabályoknak megfelelően pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania, a következők:

–az (EU) 2016/589 rendelettel létrehozott, a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES),

–a 883/2004/EK rendelettel és a 987/2009/EK rendelettel létrehozott, a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI), 

–az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszernek (IMI) a munkavállalók kiküldetéséhez, a szolgáltatásokhoz, a szakmai képesítésekhez, az európai szakmai kártyához, a szabályozott szakmákhoz és az egységes digitális kapuhoz kapcsolódó moduljai,

–a 2004/27/EK irányelvvel létrehozott, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexére vonatkozó EudraGMDP információs rendszer,

–az 1994. január 21-i 94/3/EK bizottsági irányelvvel létrehozott Europhyt portál,

–a 178/2002/EK rendelettel létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF),

–az (EU) 2017/625 rendelettel létrehozott egészségügyi és növényegészségügyi tanúsítási platform (TRACES),

–az (EU) 2020/2002 rendelettel létrehozott, az állatbetegségek információs rendszere (ADIS),

–a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvvel létrehozott uniós adatbázis.

Azok az ügynökségek, amelyekhez Svájc hozzá fog férni, és amelyekhez az elfogadott pénzügyi szabályoknak megfelelően pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania, a következők:

–a 851/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC),

–a 178/2002/EK rendelettel létrehozott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA),

–az (EU) 2019/942 rendelettel létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER).

Amennyiben jelenleg léteznek alternatív finanszírozási források, azokat fenn kell tartani. Amennyiben ez a helyzet a megállapodások életciklusa során megváltozik, a standard pénzügyi szabályokat kell alkalmazni. A következő információs rendszerek és ügynökségek érintettek:

–a 165/2014/EU rendelettel és az (EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendelettel létrehozott Tachonet,

–az (EU) 2022/2371 rendelettel létrehozott korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS),

–az (EU) 2018/1139 rendelettel létrehozott, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA),

–a szociális védelemről tájékoztató kölcsönös rendszer (MISSOC).

Annak figyelembevétele érdekében, hogy Svájc nem fog hozzáférni az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) a villamos energiáról szóló megállapodás hatályán kívül eső tevékenységeihez, az ACER-nek nyújtott éves operatív hozzájárulását a vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetett, az adott évre megszavazott uniós költségvetés 85 %-ának megfelelő éves referenciaösszeg alapján kell kiszámítani.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret (2021–2027) időtartama alatt Svájcnak nem kell hozzájárulnia az EWRS finanszírozásához a fent említett pénzügyi szabályoknak megfelelően. Ehelyett hozzájárulását az ECDC és „az EU az egészségért” program finanszírozásához nyújtott hozzájárulásai fedezik, mivel ez a kettő az EWRS finanszírozási forrása a jelenlegi többéves pénzügyi keretben.

E dokumentum megszövegezésekor nem lehet pontosan meghatározni, hogy Svájc hozzájárulása pontosan milyen hatást fog gyakorolni a költségvetésre, mivel Svájc csak az érintett megállapodások hatálybalépését követően kezdi meg hozzájárulását, és az érintett megállapodások hatálybalépése attól függ, hogy Svájc eleget tesz-e bizonyos alkotmányos kötelezettségeknek. Ez a folyamat több évig is eltarthat, ami azt jelentheti, hogy a megállapodások a jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartama alatt nem lépnek hatályba.

Mivel az elfogadott finanszírozási megállapodások ismétlődő bevételt fognak generálni az uniós költségvetés számára, és a standard rendelkezések modellként szolgálnak majd a Svájc által bármely olyan további ügynökség vagy információs rendszer irányításához és működtetéséhez nyújtott hozzájáruláshoz, amelyhez Svájc a jövőben hozzáférhet, fontos szemléltetni, hogy a pénzügyi szabályok hogyan befolyásolhatják a költségvetést. Az említett összegek a 2024. évi költségvetésre vonatkozó pénzügyi szabályokat alkalmazzák, amelyek referenciaként szolgáltak a finanszírozási megállapodásokról és a fizetési módozatokról folytatott tárgyalások során.

·Információs rendszerek

A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES)

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–R 6 1 2 0 – Európai Szociális Alap Plusz – Címzett bevétel

A bevételeket a következő kiadási sorokhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

07 02 04. jogcímcsoport – ESZA+ – „Foglalkoztatás és szociális innováció” (EaSI) ág

–07 10 09. jogcímcsoport – Európai Munkaügyi Hatóság: az EURES-platformhoz kapcsolódó kiadások

A szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI)

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 1 2 0 – Európai Szociális Alap Plusz – Címzett bevétel

–R 6 6 3 0 – Kísérleti projektek, előkészítő intézkedések, előjogok és egyéb fellépések

A bevételeket a következő kiadási sorokhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–07 02 04. jogcímcsoport – ESZA+ – „Foglalkoztatás és szociális innováció” (EaSI) ág;

–07 20 03 01. jogcím – A munkavállalók szabad mozgása, valamint a szociális biztonsági rendszerek és a migráns munkavállalókra, többek között a harmadik országokból származó migráns munkavállalókra vonatkozó intézkedések összehangolása

Belső piaci információs rendszer (IMI)

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 00 03 00 – Egységes piac program – Címzett bevétel 

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–03 01 01 01. jogcím – Az Egységes piac programhoz kapcsolódó támogatási kiadások (03 01 01 01 02) 

EudraGMDP

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 6 2

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–6 10 03 01 – Uniós hozzájárulás az Európai Gyógyszerügynökséghez

Europhyt, iRASFF, TRACES, ADIS

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–60 30

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–03 02 06. jogcímcsoport – Hozzájárulás az emberek, állatok és növények magas szintű egészségéhez és jólétéhez

Az (EU) 2018/2001 irányelvvel létrehozott uniós adatbázis

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 06 08 – Egyéb hozzájárulások és visszatérítések – Címzett bevétel 

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–02 20 04 02 – Az európai energiapolitikát és a belső energiapiacot támogató tevékenységek

·Ügynökségek

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 6 2

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–06 10 01. jogcímcsoport – Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

–06 10 02. jogcímcsoport – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 

Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER)

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím):

–6 06 08 – Decentralizált ügynökségek – Címzett bevétel 

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik:

–02 10 06. jogcímcsoport – Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER)

3.PÉNZÜGYI HATÁS 

    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a bevételekre

    A javaslatnak pénzügyi hatása van a címzett bevételekre

A hatás a következő:

·Információs rendszerek

A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES)

A szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI)

Belső piaci információs rendszer (IMI) 

EudraGMDP

Europhyt, iRASFF, TRACES, ADIS

Az (EU) 2018/2001 irányelvvel létrehozott uniós adatbázis

·Ügynökségek

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 40

4.CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikke szerint a Bizottság küzd a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen. A csalás megelőzése és felderítése ezért valamennyi bizottsági szolgálat kötelessége a források felhasználásával járó mindennapi tevékenységeik keretében.

Az uniós finanszírozást érintő bármely csalás vagy szabálytalanság különösen káros hatást gyakorol a Bizottság hírnevére és az uniós szakpolitikák végrehajtására. A Bizottság hatályos csalás elleni stratégiája (COM(2019) 196) 2019. április 29-én került elfogadásra, és a 2011. évi stratégia helyébe lépett. Ez a szakpolitikai dokumentum a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre tekintettel meghatározza a Bizottság csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritásait. A 2019. évi csalás elleni stratégia fő célkitűzései a következők: 1. „a csalási mintázatok, a csaló-profilok és az uniós költségvetést hátrányosan érintő csalásokkal kapcsolatos rendszerszintű sebezhetőségek jobb megértése” (adatgyűjtés és -elemzés), valamint 2. „a csalás elleni küzdelem terén a koordináció, az együttműködés és a munkafolyamatok optimalizálása, különösen a bizottsági szolgálatok és végrehajtó ügynökségek között” (koordináció, együttműködés és folyamatok). A stratégiát cselekvési terv kíséri, amelyet 2023 júliusában felülvizsgáltak, és amely – elődjéhez hasonlóan – a csalás elleni küzdelem ciklusának valamennyi szakaszát (megelőzés, felderítés, nyomozás és korrekció) meg kívánja erősíteni.

A 2019. évi csalás elleni stratégia irányadó alapelvei és célkitűzései a következők:

–a csalással szembeni zéró tolerancia;

–a csalás elleni küzdelem a belső ellenőrzés szerves részeként;

–a kontrollok költséghatékonysága;

–az uniós személyzet feddhetetlensége és kompetenciája;

–az uniós pénzeszközök felhasználásának átláthatósága;

–csalásmegelőzés, különösen a kiadási programok csalásbiztossá tétele révén;

–hatékony vizsgálati kapacitás és az információk kellő időben történő cseréje;

–gyors korrekció (beleértve a csalásból származó pénzeszközök visszanyerését és az igazságügyi/igazgatási szankciókat);

–megfelelő együttműködés a belső és külső szereplők között, különösen az Unió és az illetékes nemzeti hatóságok között, valamint az összes érintett uniós intézmény és szerv szervezeti egységei között;

–hatékony belső és külső kommunikáció a csalás elleni küzdelemről.

5.EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Svájcnak az információs rendszerek és az ügynökségek finanszírozásához való éves pénzügyi hozzájárulása egy operatív hozzájárulás és egy részvételi díj összegének formájában valósul meg.

Az operatív hozzájárulás a Svájc piaci áron számított bruttó hazai termékének (GDP) az Unió piaci áron számított GDP-jéhez viszonyított arányaként meghatározott hozzájárulási kulcson alapul. Az alkalmazandó GDP-k az azon év január 1-jén az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott legfrissebb GDP-k, amelyben az éves kifizetésre sor kerül, kellő figyelemmel a statisztikai együttműködésről szóló megállapodásra 41 . E megállapodás alkalmazásának megszűnése esetén Svájc GDP-je a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szolgáltatott adatok alapján megállapított GDP.

Az ügynökségek operatív hozzájárulását a hozzájárulási kulcsnak az adott évre vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetett, az adott évre megszavazott uniós költségvetésre történő alkalmazásával kell kiszámítani. Az információs rendszerekhez és egyéb tevékenységekhez való operatív hozzájárulást a hozzájárulási kulcsnak az adott év vonatkozó költségvetésére való alkalmazásával fogják kiszámítani, a költségvetést végrehajtó dokumentumokban (például munkaprogramokban vagy szerződésekben) meghatározottak szerint. Valamennyi referenciaösszeg a kötelezettségvállalási előirányzatokon fog alapulni.

Az éves részvételi díj az éves operatív hozzájárulás 4 %-a.

Svájc valamennyi pénzügyi hozzájárulását, illetve az Unió kifizetéseit, valamint az esedékes vagy befolyó összegek kiszámítását euróban kell teljesíteni, illetve elvégezni.

Az Európai Bizottság legkésőbb az adott pénzügyi év április 16-ig közli Svájccal az alábbi, Svájc részvételére vonatkozó információkat:

–az adott évre vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetett kötelezettségvállalási előirányzatokban szereplő összegek az egyes ügynökségek esetében, valamint az információs rendszerek és egyéb tevékenységek vonatkozó költségvetése tekintetében az adott év megszavazott uniós költségvetéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatokban szereplő összegek,

–a részvételi díj összege,

–az ügynökségek tekintetében az N+1. évben a vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on az N. évben engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatokra tett költségvetési kötelezettségvállalások összegei az N. évi megfelelő uniós költségvetési támogatási sor(ok)on szereplő éves uniós költségvetéshez kapcsolódóan.

Az Európai Bizottság a költségvetési tervezete alapján a lehető leghamarabb és legkésőbb a pénzügyi év szeptember 1-jéig elkészíti a fent említett információkra vonatkozó becslést.

Az Európai Bizottság olyan fizetési felhívásokat bocsát ki Svájc részére, amelyek megfelelnek Svájc hozzájárulásának minden olyan ügynökség, információs rendszer és egyéb tevékenység tekintetében, amelyben Svájc részt vesz. Svájc a fizetési felhívásban feltüntetett összeget köteles legkésőbb a fizetési felhívás kiállításának napjától számított 60. napon megfizetni.

Svájc minden egyes fizetési felhívás esetében külön kifizetéseket teljesíthet minden egyes ügynökség, információs rendszer vagy egyéb tevékenység tekintetében. 

A pénzügyi hozzájárulás késedelmes megfizetése esetén Svájc a hátralékos összeg után az esedékesség napjától számítva késedelmi kamatot fizet.

Az esedékesség napjáig be nem fizetett követelésre kamatlábként az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire vonatkozó, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényben lévő, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamatláb vagy 0 % – amelyik a két érték közül a magasabb – 3,5 százalékponttal megnövelt értéke alkalmazandó.

(1)    Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás, amelyek mindegyikét 1999. június 21-én írták alá (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.).

(2)    COM(2023) 798 final, 2023.12.20.

(3)    A Tanács (EU, Euratom) 2024/995 határozata (2024. március 12.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a belső piaccal kapcsolatos megállapodások intézményi rendelkezéseire, a Svájci Államszövetségnek az uniós programokban való részvételéről szóló megállapodásra, valamint a Svájci Államszövetség Unió kohéziójához való állandó hozzájárulásának alapját képező megállapodásra irányuló, a Svájci Államszövetséggel folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (HL L, 2024/995, 2024.3.26.).

(4)    COM(2025) 159 final és COM(2025) 160 final, 2025.4.9.

(5)

   COM(2025) 159 final és COM(2025) 160 final, 2025.4.9.

(6)    Az éves kifizetés évének január 1-jén elérhető, az Európai Unió Statisztikai Hivatala (a továbbiakban: Eurostat) által rendelkezésre bocsátott legfrissebb GDP-t kell alkalmazni a számításhoz, megfelelően figyelembe véve az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött statisztikai együttműködésről szóló megállapodást (HL L 90., 2006.3.28., 2. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.), valamint a Bizottság 2016. január 21-i (EU) 2016/68 végrehajtási rendelete a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról (HL L 15., 2016.1.22., 51. o.), a 2017. augusztus 25-i (EU) 2017/1503 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 221., 2017.8.26., 10. o.) módosított szövegváltozatában.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról (HL L 136., 2004.4.30., 34. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (HL L 158., 2019.6.14., 22. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(18)    A Bizottság 94/3/EK irányelve (1994. január 21.) a harmadik országból érkező és közvetlen növényegészségügyi veszéllyel fenyegető szállítmány vagy károsító szervezet feltartóztatására vonatkozó bejelentési eljárás megállapításáról (HL L 32., 1994.2.5., 37. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(21)    A Bizottság (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelete (2020. december 7.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek uniós szintű bejelentése és a velük kapcsolatos uniós szintű jelentéstétel, az uniós felügyeleti programok és mentesítési programok benyújtásához és a velük kapcsolatos jelentéstételhez és a betegségtől mentes minősítés elismerése iránti kérelemhez kapcsolódó formai követelmények és eljárások, valamint a számítógépes információs rendszer tekintetében történő megállapításáról (HL L 412., 2020.12.8., 1. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142., 2004.4.30.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 314., 2022.12.6., 26. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

(25)    Együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között az európai műholdas navigációs programokról (HL L 15., 2014.1.20., 3. o.).

(26)    A Tanács (EU, Euratom) 2024/995 határozata (2024. március 12.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a belső piaccal kapcsolatos megállapodások intézményi rendelkezéseire, a Svájci Államszövetségnek az uniós programokban való részvételéről szóló megállapodásra, valamint a Svájci Államszövetség Unió kohéziójához való állandó hozzájárulásának alapját képező megállapodásra irányuló, a Svájci Államszövetséggel folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (HL L, 2024/995, 2024.3.26.).

(27)    Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás, amelyek mindegyikét 1999. június 21-én írták alá (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.).

(28)    A megállapodások és a jegyzőkönyvek szövegét a megkötésükről szóló határozatokkal együtt hirdetik ki.

(29)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(30)    A nyilatkozatok a HL L, [XXX] oldalán kerültek közzétételre.

(31)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(32)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(33)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(34)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(35)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(36)    A nyilatkozat a HL L, [XXX] oldalán került közzétételre.

(37)    A megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőnapja a Hivatalos Lapban kerül kihirdetésre.

(38)    Az e szakaszban a 2026. és a 2027. évre vonatkozóan feltüntetett valamennyi adat indikatív jellegű, és a rendelkezésre álló legfrissebb becsléseket tükrözi.

(39)    Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről (HL L 90., 2006.3.28., 2. o.).

(40)    A vonatkozó uniós költségvetési támogatási sor(ok)on feltüntetett, az adott évre megszavazott éves uniós költségvetés 85 %-ának megfelelő éves referenciaösszeg alapján.

(41)    Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről (HL L 90., 2006.3.28., 2. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.6.13.

COM(2025) 308 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

a Svájci Államszövetséggel fennálló kétoldalú kapcsolatok megszilárdítását, elmélyítését és kiterjesztését célzó, széles körű megállapodáscsomagnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV
AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
ÉS TAGÁLLAMAI,
MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI,
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc,

TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-én Brüsszelben kelt megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), amely 2002. június 1-jén lépett hatályba;

TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2004. október 26-án Brüsszelben kelt jegyzőkönyvre, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba;

TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2008. május 27-én Brüsszelben kelt jegyzőkönyvre, amely 2009. június 1-jén lépett hatályba;

TEKINTETTEL az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2016. március 4-én Brüsszelben kelt jegyzőkönyvre, amely 2017. január 1-jén lépett hatályba;

MIVEL az Unió által megkötött megállapodások kötelezőek az Unió intézményeire és tagállamaira; ez a jegyzőkönyv ezért a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazandó a Szerződő Felekre;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

A megállapodás módosításai

A megállapodás a következőképpen módosul:

(1)    a preambulum a második preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

„ELISMERVE, hogy a szabad mozgás a belső piac fontos eleme, és hogy a Szerződő Felek állampolgárai, valamint családtagjaik azon jogának biztosítása, hogy indokolatlan korlátozásoktól mentesen és az egyenlő bánásmódhoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett belépjenek és ott tartózkodjanak, a belső piac azon részei működésének megerősítését szolgálja, amelyekben Svájc részt vesz;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy biztosítja az egységességet a belső piac azon részei tekintetében, amelyekben Svájc részt vesz, azzal a feltétellel, hogy a megállapodást az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 7. cikkében meghatározott egységes értelmezési elvvel összhangban kell értelmezni. A Svájci Szövetségi Bíróság és az összes többi svájci bíróság, valamint az uniós tagállamok bíróságai és az Európai Unió Bírósága továbbra is hatáskörrel rendelkeznek a megállapodás egyedi esetekben történő értelmezésére;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a szabad mozgás és az egyenlő bánásmód joga kiterjed az egyik Szerződő Fél azon állampolgáraira, akik anélkül gyakorolják vagy kívánják gyakorolni a szabad mozgáshoz való jogukat, hogy egy másik Szerződő Fél területére költöztek volna, vagy még nem költöztek volna oda. Hasonlóképpen, a szabad mozgás múltbeli gyakorlásához kapcsolódó bizonyos jogok, beleértve az egyenlő bánásmódhoz való jogot, továbbra is alkalmazhatók lehetnek azt követően, hogy az egyik Szerződő Fél állampolgára már nem rendelkezik lakóhellyel egy másik Szerződő Fél területén;

EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ arra, hogy a személyek szabad mozgása kiterjed a munkavállalókra, az önálló vállalkozókra és a gazdaságilag inaktív személyekre is, feltéve, hogy e személyek megfelelnek az e megállapodásban a jogszerű tartózkodásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, beleértve adott esetben a megfelelő források és az átfogó betegbiztosítás meglétét, hogy ne jelentsenek indokolatlan terhet a Szerződő Felek szociális ellátórendszereinek;

HANGSÚLYOZVA azt a célkitűzést, hogy az Unió és Svájc átfogó partnerségének megszilárdítása és fejlesztése a benne rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásával történjen,”;

(2)    A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. CIKK

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jog

A tartózkodáshoz és a gazdasági tevékenység végzéséhez való jogot az I. melléklettel összhangban kell biztosítani.”;

(3)    a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„4a. CIKK

Letelepedési jog

1.    Az egyik Szerződő Fél állampolgára jogosult egy másik Szerződő Fél területén önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából letelepedni.

2.    E megállapodás rendelkezéseinek keretében tilos az egyik Szerződő Fél állampolgárainak a másik Szerződő Fél területén való letelepedési szabadságát korlátozni. Ez a tilalom vonatkozik a bármelyik Szerződő Fél állampolgárai által bármelyik Szerződő Fél területén létrehozott képviseletek és fióktelepek létrehozásának korlátozására is.

4b. CIKK

Az önálló vállalkozókkal szembeni egyenlő bánásmód

1.    Az önálló vállalkozói tevékenység lehetősége és annak folytatása tekintetében az önálló vállalkozót nem lehet a fogadó országban a saját állampolgároknak biztosítotthoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíteni.

2.    A 492/2011/EU rendelet 1 7. és 10. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e megállapodásban említett önálló vállalkozókra.”;

(4)    A 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„4.    Az e cikkben említett jogokat az I., II. és III. mellékletnek megfelelően kell biztosítani.

(5)    a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„5a. CIKK

Szolgáltatásnyújtás

A szolgáltatásnyújtásra tekintettel, e megállapodás 5. cikke szerint tilos:

(a)    a naptári évenként 90 tényleges munkanapot meg nem haladó időtartamú, határon átnyúló szolgáltatások bármelyik Szerződő Fél felségterületén történő nyújtásának korlátozása;

(b)    a 7i. cikk sérelme nélkül a beutazási és tartózkodási jog bármilyen korlátozása az e megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó esetekben az egyik Szerződő Fél rendes munkaerőpiacára beilleszkedett és egy másik Szerződő Fél területére szolgáltatásnyújtás céljából kiküldött, a Szerződő Felek egyikének állampolgárságával sem rendelkező, szolgáltatást nyújtó személyek munkavállalóira vonatkozóan.

5b. CIKK

Szolgáltatásokat nyújtó társaságok

Az 5a. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a társaságokra, amelyeket a Szerződő Felek joga szerint alapítottak, és amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, a központi ügyvezetés helye vagy központi üzleti telephelye valamely Szerződő Fél felségterületén van.

5c. CIKK

A szolgáltatást nyújtó személyekkel szembeni egyenlő bánásmód

Az a szolgáltatást nyújtó személy, aki szolgáltatás nyújtására jogosult, vagy akit arra felhatalmaztak, átmenetileg folytathatja tevékenységét a szolgáltatásnyújtás államában, az ilyen állam által a saját állampolgárai számára előírt feltételekkel azonos feltételek mellett, e megállapodás, valamint az I., II. és III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

5d. CIKK

A szolgáltatást nyújtó személyek tartózkodási helyére vonatkozó szabályok

1.    Azok a szolgáltatást nyújtó személyek, akik az Unió tagállamainak vagy Svájcnak az állampolgárai, és a szolgáltatást igénybe vevő személytől eltérő Szerződő Fél területén letelepedettek, valamint – állampolgárságuktól függetlenül – a szolgáltatást nyújtó személyek alkalmazottai, akik valamelyik Szerződő Fél rendszeres munkaerőpiacára beilleszkedtek, és akiket egy másik Szerződő Fél területén szolgáltatás nyújtása céljából kiküldenek, továbbá akik naptári évenként 90 napot meghaladó tényleges munkavégzésre jogosultak vagy kaptak engedélyt, e jog igazolására tartózkodási engedélyt kapnak a naptári évenként 90 napot meghaladó tényleges munkavégzéssel egyenértékű időtartamra.

2.    Az ilyen engedélyek kiállítása céljából a Szerződő Felek az (1) bekezdésben említett személyektől csak az alábbiakat követelhetik:

(a)    érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél, a 7i. cikk sérelme nélkül;

(b)    annak igazolása, hogy szolgáltatást nyújtanak, vagy kívánnak nyújtani.

5e. CIKK

A szolgáltatásnyújtás időtartama

1.    Az 5a. cikk a) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának teljes időtartama, függetlenül attól, hogy a teljesítés folyamatos-e, vagy egymást követő időszakokból áll, nem haladhatja meg a naptári évenkénti 90 tényleges munkanapot.

2.    Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatást nyújtó személynek a szolgáltatás igénybevevőjével szemben fennálló garanciális, illetve vis maior esetére vonatkozó kötelezettségei teljesítését.

5f. CIKK

A szolgáltatásnyújtásra alkalmazandó szabályok

1.    Az 5a. és 5c. cikk rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Fél felségterületén közhatalom gyakorlását magában foglaló tevékenység még alkalmankénti folytatására sem.

2.    Az 5a. és 5c. cikk rendelkezései, valamint az azok alapján elfogadott intézkedések nem zárják ki azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazhatóságát, amelyek az I. mellékletben említett, a munkavállalók kiküldetéséről szóló vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban előírják a munka- és foglalkoztatási feltételeknek a szolgáltatásnyújtás céljából kiküldött munkavállalókra történő alkalmazását.

3.    Az 5a. cikk a) pontjának és az 5c. cikknek a rendelkezései nem érintik az e megállapodás 2002. június 1-jei hatálybalépésekor bármely Szerződő Fél jogában hatályos, az alábbi területekre vonatkozó jogi és közigazgatási rendelkezések alkalmazását:

(i)    i. a munkaközvetítő és -kölcsönző irodák tevékenysége. Különösen Svájc előírásainak az (EU) 2016/589 rendelettel 2 való dinamikus összehangolása nem eredményezheti azt, hogy Svájc többé nem tudja alkalmazni nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit ezekre a tevékenységekre;

(ii)    az olyan pénzügyi szolgáltatások, amely a Szerződő Fél területén a szolgáltatás nyújtása előzetes engedélyhez kötött, és a szolgáltató felett a Szerződő Fél illetékes hatóságai prudenciális felügyeletet gyakorolnak.

5g. CIKK

Előzetes értesítési időszak és ellenőrzések

1.    Svájc számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos ágazatokban legfeljebb négy munkanapos előzetes értesítési időszakot alkalmazzon a területén önálló vállalkozóként működő és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, valamint azon szolgáltatók kiküldetése előtt, amelyek a területére munkavállalókat küldenek ki helyszíni ellenőrzések elvégzése céljából.

2.    Svájc objektív kockázatelemzés alapján, arányos és megkülönböztetéstől mentes módon, önállóan határozza meg az ellenőrzés mennyiségét és sűrűségét, valamint az ellenőrizendő ágazatokat és területeket, beleértve a legfeljebb négy munkanapos előzetes értesítési időszak hatálya alá nem tartozó ágazatokat és területeket, figyelembe véve, hogy a megállapodás a szolgáltatásnyújtás szabadságát naptári évenként 90 tényleges munkanapra korlátozza.

3.    Az ágazatok meghatározását rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell.

5h. CIKK

Pénzügyi garanciák és szankciók

Azon szolgáltatók esetében, amelyek egy korábbi szolgáltatásnyújtás tekintetében nem teljesítették a hatékony ellenőrzési rendszerekről – beleértve Svájc kettős végrehajtási rendszerét is – szóló együttes nyilatkozatban említett végrehajtó hatóságokkal és szervekkel szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, Svájc számára lehetővé kell tenni, hogy arányos pénzügyi garancia letétbe helyezését írja elő, mielőtt a szolgáltatók az önálló és objektív kockázatelemzés alapján meghatározott ágazatokban ismét szolgáltatásokat nyújtanának.

A pénzügyi garancia meg nem fizetése esetén Svájc számára lehetővé kell tenni, hogy a garancia kifizetéséig arányos szankciókat szabjon ki, amelyek a szolgáltatásnyújtás megtiltásáig terjedhetnek.

5i. CIKK

Az önálló vállalkozói tevékenység igazolása

A színlelt önfoglalkoztatás jelenségének hatékony és kockázatalapú ellenőrzések révén történő leküzdése érdekében Svájcnak képesnek kell lennie arra, hogy megkövetelje az önálló vállalkozó szolgáltatóktól az utólagos ellenőrzések keretében végzett hatékony ellenőrzéseket lehetővé tevő dokumentumok benyújtását (ezek legfeljebb a következők lehetnek: adott esetben a nyilvántartásba vételről szóló igazolás, a lakóhely szerinti ország társadalombiztosítási hatóságainál önálló vállalkozóként történő nyilvántartásba vételről szóló igazolás, a szerződéses jogviszony igazolása).

5j. CIKK

A regresszió tilalma

1.    A kiküldött munkavállalók védelmének Svájc és az Unió által a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésekor e megállapodásban megállapított szintjének fenntartása érdekében a 96/71/EK 3 és a 2014/67/EU irányelvnek 4 , illetve a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó új uniós jogi aktusoknak a módosításai – az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 5. cikkétől eltérve – nem illeszthetők be ebbe a megállapodásba olyan mértékben, amely jelentősen gyengítené vagy csökkentené a kiküldött munkavállalók védelmének szintjét a foglalkoztatási feltételek – nevezetesen a javadalmazás és a juttatások – tekintetében.

2.    Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiküldött munkavállalók védelmi szintjének bármilyen változását összességében kell értékelni, figyelembe véve e megállapodás valamennyi vonatkozó rendelkezését.

5k. CIKK

Szolgáltatást igénybe vevő személyek

Az Unió valamely tagállamának vagy Svájcnak a valamely Szerződő Fél területére kizárólag szolgáltatások igénybevétele céljából beutazó állampolgáraitól megkövetelhető, hogy az I. mellékletben említett jogi aktusokkal összhangban nyilvántartásba vetessék magukat.”;

(6)    a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„7a. CIKK

Határ menti munkavállaló

Határ menti munkavállaló az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, aki az egyik Szerződő Fél területén munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végez tevékenységet, és akinek a lakóhelye a másik Szerződő Fél területén található, ahová rendszerint naponta vagy hetente legalább egyszer visszatér.

Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságai, ahol a határ menti munkavállaló a tevékenységét naptári évenként három hónapnál hosszabb ideig végzi, nyilatkozattétel céljából nyilvántartásba vehetik a határ menti munkavállalót.

Az illetékes hatóságok a határ menti munkavállaló részére díjmentesen vagy a belföldi állampolgárokra a hasonló okmányok kiállításáért kivetett díjat meg nem haladó díj ellenében bejelentési nyilvántartásba vételi igazolást állítanak ki.

Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel nem érinti az érintett határ menti munkavállalóknak az e megállapodás mellékleteiben említett jogi aktusokban meghatározott jogait és kötelezettségeit. A három hónapnál rövidebb vagy legfeljebb három hónapos munkavégzési időszakok esetében a Szerződő Felek alkalmazhatják a munkavállalásra vonatkozó értesítésről szóló együttes nyilatkozat szerinti értesítési eljárást.

7b. CIKK

Diákok

Az a diák, aki e megállapodás bármely más rendelkezése alapján nem rendelkezik tartózkodási joggal a másik Szerződő Fél területén, az I. mellékletben említett jogi aktusoknak megfelelően kötelezhető arra, hogy nyilvántartásba vetesse magát. E megállapodás nem szabályozza az e cikk tárgykörébe tartozó, diákoknak nyújtott szakképzési vagy megélhetési támogatás igénybevételének lehetőségét.

(a)    az előző mondattól eltérve, a 2. cikk alkalmazandó – a diák lakóhelyétől függetlenül – a következő intézmények diákjai tekintetében kiszabott tandíjakra és a tanulmányokkal kapcsolatos minden egyéb díjra vagy illetékre, valamint az ezekhez kapcsolódó valamennyi állami támogatási mechanizmusra:

(i)    i. svájci egyetemek, egyetemi intézetek, alkalmazott tudományok egyetemei, alkalmazott tudományos intézetek és társult felsőoktatási intézmények, amelyeket többségi részben közpénzből finanszíroznak; valamint

(ii)    ii. bármely megfelelő uniós intézmény;

(b)    a meglévő oktatási rendszereik minőségének és sajátosságainak megőrzése mellett – ideértve a felvételi rendszereket és a hatáskörök megszervezését is –, az egyes Szerződő Felek e rendelkezés hatálybalépésétől kezdődően nem csökkentik az a) pontban említett intézményeikben azon diákok létszámának szintjét, akik valamelyik másik Szerződő Fél állampolgárai és a tanulmányaik megkezdése előtt nem rendelkeztek tartózkodási joggal a tanulmányok helye szerinti Szerződő Fél területén. Az egyértelműség érdekében: a fenti mondat nem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy módosítsák felvételi rendszereiket, illetve hogy növeljék a diákok fent említett létszámának szintjét, vagy hogy a férőhelyek egy adott minimális szintjét a többi Szerződő Fél diákjai számára tartsák fenn;

(c)    a Szerződő Felek az a) és a b) pont alkalmazása során nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben.

7c. CIKK

Közhatalom gyakorlása

1.    Bármely Szerződő Fél munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytató állampolgárától megtagadható az a jog, hogy a közhatalom gyakorlásával járó, az állam vagy más közintézmény általános érdekeinek védelmére hivatott közszolgálati jogviszonyt létesítsen.

2.    Az önálló vállalkozótól megtagadható az a jog, hogy – még ha eseti jelleggel is – a közhatalom gyakorlásával járó tevékenységet folytasson.

7d. CIKK

Közrend

Az e megállapodás rendelkezései által biztosított jogokat csak a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy sérelmére hivatkozással lehet korlátozni.

7e. CIKK

Huzamos tartózkodás

Svájc és a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2004/38/EK irányelv 5 16. cikke szerinti huzamos tartózkodási jogot csak az uniós polgároknak és a fogadó államban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként összesen öt évig jogszerűen tartózkodó svájci állampolgároknak – beleértve azokat is, akik az említett irányelvvel összhangban megtartják ezt a jogállást –, valamint az ilyen személyek családtagjainak adják meg. Feltéve, hogy ezek a fogadó államban való jogszerű tartózkodás egyetlen időszakának részét képezik, a figyelembe veendő időszakoknak nem kell folyamatosnak lenniük, hanem gazdaságilag inaktív személyként való jogszerű tartózkodással megszakíthatók.

Az első albekezdéssel összhangban a huzamos tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időszakok kiszámítása céljából Svájc és a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem veszik figyelembe azokat a hathónapos vagy annál hosszabb időszakokat, amelyek során a személy teljes mértékben szociális segélyre szorul.

A szociális segítségnyújtás megtagadásáról és a tartózkodásnak a huzamos tartózkodás megszerzését megelőző megszüntetéséről szóló együttes nyilatkozatra is figyelemmel, valamint az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 10. cikkének (6) bekezdésével összhangban a 2004/38/EK irányelv 6 7. cikkében foglalt tartózkodási szabályok továbbra is alkalmazandók azokra a személyekre, akik nem jogosultak a huzamos tartózkodási jogra.

7f. CIKK

Ingatlan vásárlása

1.    Bármely Szerződő Fél tartózkodásra jogosult állampolgárai, akiknek állandó lakhelyük a fogadó államban van, ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A nemzeti előírásoknak megfelelően, bármikor állandó lakóhelyet létesíthetnek a fogadó államban, foglalkoztatásuk időtartamára való tekintet nélkül. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét.

2.    Bármelyik Szerződő Fél tartózkodásra jogosult, a fogadó államban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárai a gazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. Az ilyen személy második lakás vagy nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. Az e kategóriába tartozó állampolgárok tekintetében ez a megállapodás nem érinti a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

3.    A határ menti munkavállalók, akik valamelyik Szerződő Fél állampolgárai, a gazdasági tevékenységükhöz szükséges és második lakás céljára szolgáló ingatlan vásárlása tekintetében ugyanolyan jogokat élveznek, mint a fogadó állam állampolgárai. A fogadó állam elhagyása nem vonja maga után az ilyen tulajdon elidegenítésének kötelezettségét. A határ menti ingázó nyaraló vásárlására is engedélyt kaphat. Az e kategóriába tartozó állampolgárok tekintetében ez a megállapodás nem érinti a fogadóállamban érvényben lévő, a tőkebefektetésre, illetve az ingatlanfejlesztésre és a lakásépítésre vonatkozó szabályokat.

7g. CIKK

Személyazonosító igazolványok

Svájc továbbra is kiállíthat olyan személyazonosító igazolványokat, amelyek nem tartalmaznak a birtokos ujjnyomatait tartalmazó adathordozót. Az ilyen személyazonosító igazolványoknak vizuálisan megkülönböztethetőnek kell lenniük az I. mellékletben említett, az ilyen okmányokra vonatkozó jogi aktusok követelményeinek megfelelő személyazonosító igazolványoktól. A módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy év elteltével kiállított ilyen személyazonosító igazolványokat a svájci állampolgárok nem használhatják a szabad mozgás gyakorlására.

7h. CIKK

Kiutasítás

Ami az egymás állampolgárainak beutazási és tartózkodási jogának közrendi vagy közbiztonsági okokból történő korlátozását illeti, fenn kell tartani Svájcnak és a tagállamoknak a módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti megállapodásból eredő kötelezettségeit.

Ezért a 2004/38/EK irányelv 7 VI. fejezete által bevezetett, e kötelezettségeken túlmutató alábbi fejlemények, nevezetesen a kiutasítással szembeni, a 28. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt fokozott védelem, valamint a Bíróság e rendelkezésekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlata nem alkalmazandók. Ezenkívül az irányelv 33. cikkének (2) bekezdésében említett kiutasítások tekintetében Svájc és a tagállamok az e rendelkezésben meghatározott eljárások alkalmazása helyett biztosíthatják, hogy a kiutasításokat a módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti megállapodás követelményeinek megfelelően hajtsák végre.

7i. CIKK

Harmadik országbeli állampolgárok beutazása

A Szerződő Felek nem követelhetnek beutazási vízumot vagy azzal egyenértékű követelményeket olyan kiküldött munkavállalóktól, akik nem rendelkeznek valamelyik Szerződő Fél állampolgárságával, és akik az I. mellékletbe belefoglalt uniós jogi aktusok vagy a Szerződő Felek között hatályos bármely más eszköz alapján ilyen követelmények nélkül jogosultak a beutazásra. Azon kiküldött munkavállalók esetében, akiknek beutazási vízumra van szükségük vagy azzal egyenértékű követelményeket kell teljesíteniük, az érintett Szerződő Fél minden lehetőséget megad e személyeknek a szükséges vízumok megszerzésére.”;

(7)    A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. CIKK

Változások az Európai Unió tagságában

A megállapodás új tagállamokra történő kiterjesztésének feltétele, hogy a felek – belső eljárásaiknak megfelelően – jegyzőkönyv útján megállapodjanak erről. Eltérő megállapodás hiányában az ilyen jegyzőkönyvnek átmeneti intézkedéseket kell tartalmaznia, figyelembe véve az Unió – különösen az új tagállamok – és Svájc sajátos gazdasági és társadalmi helyzetét, tekintettel e megállapodás korábbi kiterjesztéseinek régóta fennálló gyakorlatára.”;

(8)    A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. CIKK

A vegyes bizottság

1.    Vegyes bizottság jön létre.

A vegyes bizottság a Szerződő Felek képviselőiből áll.

2.    A vegyes bizottság társelnöki feladatait az Unió és Svájc egy-egy képviselője látja el.

3.    A vegyes bizottság:

(a)    biztosítja e megállapodás megfelelő működését, valamint e megállapodás hatékony igazgatását és alkalmazását;

(b)    fórumot biztosít a Szerződő Felek közötti kölcsönös konzultációhoz és folyamatos információcseréhez, különösen abból a célból, hogy az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 10. cikkével összhangban megoldást találjanak a megállapodás, illetve a megállapodásban hivatkozott valamely uniós jogi aktus értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségekre;

(c)    ajánlásokat tesz a Szerződő Feleknek az e megállapodással kapcsolatos kérdésekben;

(d)    határozatokat fogad el, amennyiben azt e megállapodás előírja; valamint

(e)    gyakorolja az e megállapodásban ráruházott bármely egyéb hatáskört.

4.    A vegyes bizottság konszenzussal jár el.

A határozatok kötelezőek a Szerződő Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.

5.    A vegyes bizottság évente legalább egyszer, felváltva Brüsszelben és Bernben ülésezik, amennyiben a társelnökök másként nem határoznak. A vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére is összeül. A társelnökök megállapodhatnak abban, hogy a vegyes bizottság ülését videokonferencia vagy telekonferencia útján tartják.

6.    A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát és szükség esetén naprakésszé teszi azt.

7.    A vegyes bizottság határozhat bármilyen munkabizottság vagy szakértői csoport felállításáról, amely a feladatai ellátásában segíti.”

(9)    A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„14a. CIKK

Védzáradék

1.    Az e megállapodás alkalmazásából fakadó súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségek esetén a vegyes bizottság bármelyik Szerződő Fél kérésére összeül, hogy megvizsgálja a helyzet orvoslására alkalmas intézkedéseket. A vegyes bizottság a bevezetendő intézkedésekről a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül határoz. E határidőt a vegyes bizottság meghosszabbíthatja.

2.    Ha a vegyes bizottság az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül nem hoz határozatot a megfelelő intézkedésekről vagy a határidő meghosszabbításáról, a kérelmet benyújtó Szerződő Fél komoly gazdasági nehézségek esetén választottbíróság elé terjesztheti az ügyet. A választottbíróság a megalakulásától számított hat hónapon belül végleges határozatot hoz.

3.    Amennyiben a választottbíróság úgy határoz, hogy az állítólagos nehézségek bizonyítást nyertek, és azokat e megállapodás alkalmazása okozta, a kérelmet benyújtó Szerződő Fél megfelelő intézkedéseket fogadhat el e nehézségek orvoslására. Ha az egyik Szerződő Fél által e bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedések egyensúlyhiányt okoznak az e megállapodás szerinti jogok és kötelezettségek között, a másik Szerződő Fél e megállapodás hatályán belül megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket hozhat az egyensúlyhiány orvoslására.

4.    Kivételesen sürgős körülmények között, amennyiben valamely Szerződő Fél e megállapodás alkalmazása miatt rendkívül súlyos gazdasági kár veszélyének van kitéve, az adott Szerződő Fél a függelékkel összhangban választottbíróság elé terjesztheti az ügyet, ha a vegyes bizottság a kérelemtől számított 30 napon belül nem hoz határozatot. A választottbíróság a megalakulásától számított hat hónapon belül végleges határozatot hoz.

5.    A (4) bekezdésben említett körülmények fennállása esetén, amennyiben a választottbíróság úgy határoz, hogy első ránézésre fennállnak az állítólagos nehézségek, a Szerződő Felek ideiglenes intézkedéseket és adott esetben az egyensúly helyreállítását célzó ideiglenes intézkedéseket fogadhatnak el. A függelék III.10. cikke – a (4) bekezdés c) pontja kivételével – értelemszerűen alkalmazandó.

6.    A (2)–(5) bekezdésben említett intézkedéseket és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket e megállapodás hatályán belül kell elfogadni. Alkalmazási körük és időtartamuk nem haladhatja meg az általuk kezelt nehézségek vagy egyensúlyhiány orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. Előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket, amelyek a megállapodás működését a legkevésbé zavarják.

7.    A meghozott intézkedésekről és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedésekről elfogadásuk időpontját követően háromhavonta konzultációt kell tartani a vegyes bizottság keretében a tervezett lejáratuk előtti eltörlésük, vagy alkalmazási körüknek a szigorúan szükségesre való korlátozása céljából. A Szerződő Felek bármikor felkérhetik a vegyes bizottságot az ilyen intézkedések és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések felülvizsgálatára.”;

(10)    A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. CIKK

Felülvizsgálat

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél e megállapodást módosítani kívánja, erre vonatkozó javaslatát benyújtja a vegyes bizottságnak.

E megállapodás módosításai azt követően lépnek hatályba, miután a megfelelő belső eljárások lezárultak.”;

(11)    A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. CIKK

Az adóügyi megállapodásokkal való kapcsolat

1.    A Svájc és az Unió tagállamai közötti kettős adóztatásról szóló kétoldalú megállapodásokat e megállapodás rendelkezései nem érintik. E megállapodás rendelkezései nem érintik különösen a „határ menti munkavállalók” fogalmának a kettős adóztatásról szóló megállapodásokban szereplő meghatározását.

2.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy megkülönböztessenek eltérő helyzetű adófizetőket, különös tekintettel lakóhelyükre, adójogszabályaik ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor. Ez azonban nem szolgálhat eszközül a személyek megkülönböztetéséhez vagy az e megállapodásban meghatározott jogaik korlátozásához.

3.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Szerződő Feleket abban, hogy nemzeti adójogszabályaiknak vagy bármely más, részben vagy teljes mértékben adózással foglalkozó olyan nemzetközi vagy kétoldalú megállapodásnak megfelelően, amelynek Svájc, az Unió vagy bármely tagállam részes fele intézkedéseket fogadjanak el vagy alkalmazzanak az adókivetés, az adófizetés és az adótartozások hatékony behajtásának biztosítása, valamint az adókikerülés és az adókijátszás megakadályozása céljából”;

(12)    a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„23a. CIKK

A tartózkodási engedélyek és egyéb különleges engedélyek érvényessége

A Szerződő Felek által a módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt kiadott tartózkodási engedélyek és egyéb különleges engedélyek érvényesek maradnak, és lejáratukkor helyükbe az e megállapodásban előírt okmányok lépnek, amennyiben ezen okmányok kiállításának feltételei teljesülnek.

23b. CIKK

Átmeneti intézkedések

1.    A 2004/38/EK irányelv 8 hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az e bekezdésben megállapított átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

(a)    Átmeneti időszakot kell biztosítani, amely a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napján kezdődik és 24 hónappal a hatálybalépését követően ér véget.

(b)    Az 5k., 7a., 7d., 7e., 7h. és 7i. cikket, valamint e megállapodás alkalmazásában a 2004/38/EK irányelvet 9 az átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni.

(c)    A megállapodásnak a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését megelőző változatában foglalt következő rendelkezések joghatásai az átmeneti időszak alatt fennmaradnak:

–    1–7. cikk és 16. cikk, valamint

–    az I. melléklet 1–9., 12–15., 17., 19., 20., 23. és 24. cikke, kivéve a 24. cikk (4) bekezdésének utolsó mondatát.

Ezek a rendelkezések nem bírnak joghatással az I. mellékletben említett egyéb jogi aktusok, különösen az I. melléklet 2. szakaszában említett 492/2011/EU rendelet 10 és (EU) 2016/589 rendelet 11 hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

2.    A 96/71/EK irányelv 12 és a 2014/67/EU irányelv 13 hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az e bekezdésben megállapított átmeneti rendelkezések alkalmazandók:

(a)    Átmeneti időszakot kell biztosítani, amely a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napján kezdődik és a hatálybalépésétől számított 36 hónap elteltével ér véget.

(b)    Az 5f. cikk (2) bekezdését, az 5g., 5h. és 5i. cikket, valamint e megállapodás alkalmazásában a 96/71/EK irányelvet 14 és a 2014/67/EU irányelvet 15 az átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni.

(c)    A megállapodásnak a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését megelőző változatában foglalt következő rendelkezések joghatásai az átmeneti időszak alatt fennmaradnak:

–    5. cikk, (4) bekezdés és 16. cikk, valamint

–    az I. melléklet 22. cikkének (2) bekezdése.

Ezek a rendelkezések nem bírnak joghatással az I. melléklet 2. szakaszában említett egyéb jogi aktusok hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.”;

(13)    A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. CIKK

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, amelyen az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EUMSZ) alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Svájc területén.”

(14)    a megállapodás I. mellékletének helyébe e jegyzőkönyv I. mellékletének szövege lép;

(15)    a megállapodás II. mellékletének helyébe e jegyzőkönyv II. mellékletének szövege lép;

(16)    a megállapodás III. mellékletének helyébe e jegyzőkönyv III. mellékletének szövege lép;

(17)    a dániai másodlagos lakásingatlanról szóló jegyzőkönyv helyébe az e jegyzőkönyvhöz csatolt, a dániai másodlagos lakásingatlanról szóló jegyzőkönyv szövege lép;

(18)    az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2004. október 26-án Brüsszelben kelt jegyzőkönyv I. melléklete törlésre kerül;

(19)    az e jegyzőkönyvhöz csatolt, a máltai ingatlanszerzésről szóló jegyzőkönyv szövege a megállapodás mellékleteként kerül beillesztésre;

(20)    az e jegyzőkönyvhöz csatolt, a huzamos tartózkodási engedélyekről szóló jegyzőkönyv szövege a megállapodás mellékleteként kerül beillesztésre;

(21)    a megállapodás záróokmányához csatolt nyilatkozatok kiegészülnek az e jegyzőkönyvhöz csatolt együttes nyilatkozatokkal és egyoldalú nyilatkozattal.

2. CIKK

Hatálybalépés

1.    Az Unió és Svájc e jegyzőkönyvet saját eljárási rendjük szerint erősítik meg vagy hagyják jóvá. Az Unió és Svájc értesítik egymást az e jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárulásáról.

2.    E jegyzőkönyv az alábbi jogi eszközökre vonatkozó utolsó értesítést követő második hónap első napján lép hatályba:

(a)    Intézményi jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz;

(b)    Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

(c)    Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

(d)    Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodáshoz;

(e)    Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

(f)    Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

(g)    Állami támogatási jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodáshoz;

(h)    Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz;

(i)    Intézményi jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz;

(j)    Módosító jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodáshoz;

(k)    Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között Svájcnak az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való rendszeres pénzügyi hozzájárulásáról;

(l)    Megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetség uniós programokban való részvételéről;

(m)    Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Űrprogramügynökségében való részvételére vonatkozó feltételekről.

Kelt […]-ban/-ben, […]-án/-én, két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, katalán, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.

(Aláírás az EU mind a 24 nyelvén: „az Európai Unió részéről” és „a Svájci Államszövetség részéről”)

I. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS I. MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

A megállapodás I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA, A LETELEPEDÉS JOGA ÉS SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

1. SZAKASZ

E megállapodás 2–9. cikkének alkalmazásában az e melléklet 2. szakaszában felsorolt uniós jogi aktusokat az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 5. cikkében említett dinamikus összehangolás elvére, valamint az említett cikk (7) bekezdésében felsorolt kivételekre is figyelemmel kell alkalmazni.

Amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, az e mellékletbe belefoglalt uniós jogi aktusokban az Unió tagállamai számára előírt jogokat és kötelezettségeket úgy kell értelmezni, hogy azok Svájcra vonatkoznak. Ezt az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv teljes körű tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni.

Az intézményi jegyzőkönyv 16. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, Svájcra alkalmazni kell a 2. szakaszban felsorolt jogi aktusok azon rendelkezéseit, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy információt szolgáltassanak más tagállamoknak vagy a Bizottságnak. Amennyiben ezek az információk a felügyelettel vagy az alkalmazással kapcsolatosak, Svájc ezeket az információkat a vegyes bizottságon keresztül közli.

2. SZAKASZ

HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK:

1.    31977 L 0486: A Tanács 77/486/EGK irányelve (1977. július 25.) a migráns munkavállalók gyermekeinek oktatásáról (HL L 199., 1977.8.6., 32. o.).

2.    31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről ((HL L 18., 1997.1.21., 1. o.),, módosította:

–    32018 L 0957: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról ((HL L 173., 2018.7.9., 16. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az 1. cikk (-1a) bekezdésében „a tagállamokban és uniós szinten elismert alapvető jogoknak” szövegrész helyébe „a tagállamokban és uniós szinten, valamint Svájcban elismert alapvető jogoknak” szöveg lép;

(b)    az 1. cikk (3) bekezdésében;

(i)    a c) pont nem alkalmazandó Svájcra;

(ii)    a második és harmadik albekezdés nem alkalmazandó Svájcra;

(c)    a 3. cikkben:

(i)    az (1b) bekezdés nem alkalmazandó Svájcra;

(ii)    a (10) bekezdésben „a Szerződéseknek” szövegrész helyébe „a megállapodásnak” szövegrész lép;

(d)    az 4. cikk (2) bekezdésében:

(i)    az első albekezdés utolsó mondatában a „tájékoztatni kell a Bizottságot, amely meghozza a megfelelő intézkedéseket” szövegrész helyébe a „tájékoztatni kell a vegyes bizottságot a megoldás megtalálása érdekében” szöveg lép;

(ii)    a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Unió és Svájc a vegyes bizottság keretében szorosan együttműködik azoknak a nehézségeknek a vizsgálatában, amelyek a 3. cikk (10) bekezdésének alkalmazása során a Szerződő Felek között esetlegesen felmerülnek.”;

(e)    e megállapodás alkalmazásában az irányelvet a megállapodás 23b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni.

3.    32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről ((HL L 158., 2004.4.30., 77. o.,, helyesbítette: HL L 229., 2004.6.29., 35. o.,, HL L 30., 2005.2.3., 27. o. és HL L 197., 2005.7.28., 34. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    e megállapodás a Szerződő Felek állampolgáraira vonatkozik. Ugyanakkor az irányelv szerinti, harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagok az irányelv értelmében élveznek bizonyos származtatott jogokat;

(b)    az „uniós polgár” és az „uniós polgárok” kifejezés helyébe a „valamely tagállam vagy Svájc állampolgára”, illetve „a tagállamok és Svájc állampolgárai” kifejezés lép;

(c)    a 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1.    A tagállamok és Svájc azon állampolgárai, akik a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy (3) bekezdése alapján összesen öt éven át jogszerűen tartózkodtak egy másik Szerződő Fél területén, huzamos tartózkodási jogot nyernek ott. Erre a jogra nem vonatkoznak a III. fejezetben előírt feltételek.

2.    Feltéve, hogy ezek a fogadó államban való jogszerű tartózkodás egyetlen időszakának részét képezik, az (1) bekezdés szerinti huzamos tartózkodási jog megszerzésének kiszámításához figyelembe veendő időszakoknak nem kell folyamatosnak lenniük, hanem megszakíthatók olyan jogszerű tartózkodási időszakokkal, amelyekre nem a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a (3) bekezdése alapján került sor.

3.    A huzamos tartózkodási jog (1) bekezdés szerinti megszerzéséhez szükséges időszakok kiszámítása céljából Svájc és a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem veszik figyelembe azokat a hathónapos vagy annál hosszabb időszakokat, amelyek során az érintett személy teljes mértékben szociális ellátásra szorul.

4.    A huzamos tartózkodási jogot azok a családtagok is megszerzik, akik valamely tagállam vagy Svájc állampolgárával öt éven át folyamatosan jogszerűen tartózkodtak a fogadó tagállamban.

5.    A tartózkodás folyamatosságát nem érinti az évi hat hónapot meg nem haladó ideiglenes távollét, sem a kötelező katonai szolgálat miatti hosszabb távollét, sem a legfeljebb tizenkét egymást követő hónapig tartó egyszeri távollét, amelyre olyan fontos okokból kerül sor, mint terhesség és szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása vagy szakképzés vagy másik országba történő kiküldetés.

6.    Az a személy, aki a huzamos tartózkodási jogot már megszerezte, ezt a jogot kizárólag abban az esetben veszíti el, ha két egymást követő évnél hosszabb ideig a fogadó államon kívül tartózkodik.

7.    Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok és Svájc dönthetnek úgy, hogy a tagállamok és Svájc azon állampolgárai, akik egy másik szerződő fél területén öt éven keresztül folyamatosan jogszerűen tartózkodtak, megszerzik a huzamos tartózkodáshoz való jogot.”;

(d)    a 24. cikkben:

(i)    az (1) bekezdésben a „Szerződésben és a másodlagos jogban” szövegrész helyébe a „megállapodásban” kifejezés lép;

(ii)    A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdéstől eltérve, a fogadó állam nem köteles szociális segítségnyújtásra való jogosultságot biztosítani a tartózkodás első három hónapjában, vagy adott esetben a 14. cikk (4) bekezdésének b) pontjában előírt hosszabb időszakban, továbbá nem köteles szociális segítséget nyújtani tanulmányok folytatásához, beleértve a szakképzést, amely segítség tanulmányi ösztöndíjat vagy diákhitelt biztosít a munkavállalókon, önálló vállalkozókon, e jogállásukat megtartó személyeken és családtagjaikon kívüli személyeknek.”;

(e)    a 28. cikk (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó;

(f)    a 33. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Svájc és a tagállamok a (2) bekezdésben megállapított eljárások alkalmazása helyett biztosíthatják, hogy a kiutasítási határozatok végrehajtása a 64/221/EGK irányelv* 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelően történjen.

_______________

*    * A Tanács 64/221/EGK irányelve (1964. február 25.) a külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közérdek, közbiztonság vagy közegészség által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról (HL 56., 1964.4.4., 850. o.), a megállapodás 2002. június 1-jei hatálybalépésének időpontjában hatályos változatában”;

(g)    e megállapodás alkalmazásában az irányelvet a megállapodás 23b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni.

4.    32006 R 0635: A Bizottság 635/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról szóló 1251/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről ((HL L 112., 2006.4.26., 9. o.).

5.    32011 R 0492: Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról ((HL L 141., 2011.5.27., 1. o.),, módosította:

–    32016 R 0589: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.),

–    32019 R 1149: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) ((HL L 186., 2019.7.11., 21. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    a 9. cikk (1) bekezdésének szövege a következő: „A megállapodás 7f. cikkének sérelme nélkül, az a munkavállaló, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a másik Szerződő Fél felségterületén alkalmazzák, a lakhatás tekintetében, beleértve a számára szükséges lakás tulajdonjogát is, ugyanazon jogokat és előnyöket élvezi, mint a hazai munkavállalók.”;

(b)    a 36. cikkben:

(i)    az (1) bekezdés nem alkalmazandó;

(ii)    a (2) bekezdésben „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 48. cikke értelmében tett intézkedések”-re való hivatkozást az Európai Uniónak az e megállapodásba foglalt, a szociális biztonság területére vonatkozó jogi aktusaira való hivatkozásként kell értelmezni.

6.    32012 R 1024: Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről ((HL L 316., 2012.11.14., 1. o.),, módosította:

–    32013 L 0055: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/55/EU irányelve (2013. november 20.) ((HL L 354., 2013.12.28., 132. o.),

–    32014 L 0060: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/60/EU irányelve (2014. május 15.) ((HL L 159., 2014.5.28., 1. o.),, helyesbítette: (HL L 147., 2015.6.12., 24. o.),

–    32014 L 0067: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) ((HL L 159., 2014.5.28., 11. o.),

–    32016 R 1191: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) (HL L 200., 2016.7.26., 1. o.),

–    32016 R 1628: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) ((HL L 252., 2016.9.16., 53. o.),, helyesbítette: HL L 231., 2019.9.6., 29. o.,

–    32018 R 1724: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) ((HL L 295., 2018.11.21., 1. o.),

–    32020 L 1057: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) ((HL L 249., 2020.7.31., 49. o.),

–    32020 R 1055: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1055 rendelete (2020. július 15.) ((HL L 249., 2020.7.31., 17. o.).

Svájc a belső piaci információs rendszert (IMI) harmadik országként használja az IMI Unión belüli szereplőivel folytatott információcserére – beleértve a személyes adatokat is – az igazgatási együttműködési eljárások e megállapodás alkalmazásában történő végrehajtása céljából.

E megállapodás alkalmazásában a Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Svájc az 1024/2012/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét mindaddig, amíg a 2000/518/EK határozat 16 hatályban marad. E melléklet alkalmazásában, valamint a 96/71/EK irányelv 4. cikkében és a 2014/67/EU irányelv 6. és 7. cikkében, 10. cikkének (3) bekezdésében és 14–18. cikkében meghatározottak szerint Svájc az IMI-t az említett cikkekben meghatározott információcsere-elvekkel és módozatokkal összhangban használja.

E megállapodás alkalmazásában a svájci Commissions Paritaires az 1024/2012/EU rendelet 5. cikke második bekezdésének f) pontja és a 2014/67/EU irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett illetékes hatóságnak minősül. A 96/71/EK irányelv 4. cikkében és a 2014/67/EU irányelv 6., 7. cikkében és 10. cikkének (3) bekezdésében említett együttműködés végrehajtásához az IMI-t kell használniuk, amennyiben Svájc megbízásának megfelelően végrehajtják a svájci kollektív munkaügyi megállapodásokat és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó svájci jogszabályokat a 96/71/EK irányelvvel és a 2014/67/EU irányelvvel összhangban.

Az 1024/2012/EU rendelet rendelkezései a megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az 5. cikk első mondatában a 95/46/EK irányelvre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(b)    a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontja Svájc tekintetében nem alkalmazandó;

(c)    a 9. cikk (5) bekezdésében az „uniós jog” szövegrész helyébe „az e megállapodásba foglalt uniós jog” szöveg lép;

(d)    a 10. cikk (1) bekezdésében Svájc tekintetében a „nemzeti vagy uniós jogszabályokkal összhangban” szövegrész helyébe a „svájci jogszabályokkal összhangban” szöveg lép;

(e)    a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében a 95/46/EK irányelvre történő hivatkozásokat Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(f)    a 17. cikk (4) bekezdésében a 95/46/EK irányelvre történő hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(g)    a 18. cikk (1) bekezdésében a 95/46/EK irányelvre történő hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(h)    a 20. cikkben a 95/46/EK irányelvre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(i)    a 21. cikkben:

(i)    az (1) bekezdésben a 95/46/EK irányelvre történő hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(ii)    a (3) bekezdés nem alkalmazandó;

(j)    a 25. cikk nem alkalmazandó;

(k)    a 26. cikk (1) bekezdését az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 13. cikkével összhangban kell értelmezni;

(l)    Svájcot a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő harminchetedik hónap első napján fel kell venni az IMI rendszerbe.

7.    32014 L 0054: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről ((HL L 128., 2014.4.30., 8. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az „uniós munkavállalók” szövegrész helyébe a „munkavállalók” szó lép;

(b)    az 1. és 3. cikkben „az EUMSZ 45. cikke” szövegrész helyébe „a megállapodás” szövegrész lép;

(c)    a 4. cikkben „a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok” szövegrész helyébe „a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó, a megállapodás szerinti szabályok” szavak lépnek, és a „SOLVIT” szó nem alkalmazandó;

(d)    a 6. cikkben „az uniós jogszabályok” szövegrész helyébe „a megállapodás” szövegrész lép;

(e)    a 7. cikkben „az EUMSZ 21. cikke és a 2004/38/EK irányelv” szövegrész helyébe „a megállapodás” szövegrész lép;

(f)    e megállapodás alkalmazásában az irányelvet a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő huszonötödik hónap első napjától kell alkalmazni.”

8.    32014 L 0067: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az 1. cikkben:

(i)    az (1) bekezdés második albekezdésében a „továbbá, hogy támogassa a belső piac működését, ugyanakkor megkönnyítse a szolgáltatók számára a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, és elősegítse a szolgáltatók közötti tisztességes versenyhez szükséges légkör megteremtését” szövegrész helyébe a „továbbá, hogy támogassa azon belső piaccal kapcsolatos területek működését, amelyekben Svájc részt vesz, ugyanakkor – a megállapodásban előírt mértékben – megkönnyítse a szolgáltatók számára a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, és elősegítse a szolgáltatók közötti tisztességes versenyhez szükséges légkör megteremtését” szövegrész lép;

(ii)    a (2) bekezdésben „a tagállamokban és uniós szinten elismert alapvető jogoknak” szövegrész helyébe „a tagállamokban és uniós szinten, valamint Svájcban elismert alapvető jogoknak” szöveg lép;

(b)    a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontjában Svájc tekintetében „az 593/2008/EK rendelet (Róma I.) és/vagy a Római Egyezmény szerint” szövegrész helyébe „a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban kelt egyezmény szerint” szöveg lép;

(c)    a 6. cikkben:

(i)    az (5) bekezdés második albekezdésében „a Bizottság, miután – adott esetben az IMI-n keresztül – tájékoztatták, meghozza a megfelelő intézkedéseket” szövegrész helyébe „a vegyes bizottságot tájékoztatni kell a megoldás megtalálása érdekében” szöveg lép;

(ii)    a (10) bekezdésben „a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak” szövegrész helyébe „a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak és a megállapodásnak” szöveg lép;

(d)    a 7. cikk (6) bekezdésében „az uniós jognak” szövegrész helyébe „ a megállapodásnak” szövegrész lép;

(e)    a 9. cikkben:

(i)    az (1) bekezdésben:

–    az első albekezdésben „az uniós jogszabályok” szövegrész helyébe „a megállapodás” szövegrész lép;

–    a második albekezdés a) pontjában a „legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor” szövegrész alatt Svájc tekintetében a „legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor, meghatározott ágazatokban legfeljebb négy munkanappal a kiküldetés előtt olyan szolgáltatók esetében, amelyek Svájc területére helyszíni ellenőrzések elvégzése céljából munkavállalókat küldenek ki (Svájc objektív kockázatelemzés alapján, arányos és megkülönböztetésmentes módon határozza meg az előzetes értesítési időszak hatálya alá tartozó ágazatokat és területeket, figyelembe véve, hogy a megállapodás naptári évenként 90 tényleges munkanapra korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát)” szövegrész értendő:

(ii)    a (3) bekezdésben „az uniós jogszabályokból” szövegrész helyébe „a megállapodásból” szövegrész lép;

(iii)    az (5) bekezdés második és harmadik albekezdése nem alkalmazandó Svájcra;

(f)    a 10. cikk (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Svájc objektív kockázatelemzés alapján, arányos és megkülönböztetéstől mentes módon, önállóan határozza meg az ellenőrzési mennyiséget és az ellenőrzési sűrűséget, valamint az ellenőrizendő ágazatokat és területeket, figyelembe véve, hogy a megállapodás a szolgáltatásnyújtás szabadságát naptári évenként 90 tényleges munkanapra korlátozza.”;

(g)    a 12. cikkben:

(i)    a (4) bekezdésben „az uniós joggal” szövegrész helyébe „a megállapodással” szövegrész lép;

(ii)    a (6) bekezdésben „az uniós és nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak” szövegrész helyébe „a megállapodásnak, valamint a nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak” szövegrész lép;

(iii)    a (8) bekezdés nem alkalmazandó Svájcra;

(h)    a 20 cikk a következő szövegrésszel egészül ki:

„Azon szolgáltatók esetében, amelyek egy korábbi szolgáltatásnyújtás tekintetében nem teljesítették a végrehajtó hatóságokkal és szervekkel szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, Svájc számára lehetővé kell tenni, hogy arányos pénzügyi garancia letétbe helyezését írja elő, mielőtt a szolgáltatók az önálló és objektív kockázatelemzés alapján meghatározott ágazatokban ismét szolgáltatásokat nyújtanának. A pénzügyi garancia meg nem fizetése esetén Svájc számára lehetővé kell tenni, hogy a garancia kifizetéséig arányos szankciókat szabjon ki, amelyek a szolgáltatásnyújtás megtiltásáig terjedhetnek.”;

(i)    e megállapodás alkalmazásában az irányelvet a megállapodás 23b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni.

9.    32016 R 0589: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.), módosította:

–    32019 R 1149: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) ((HL L 186., 2019.7.11., 21. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    a megállapodás alkalmazásában a Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Svájc az (EU) 2016/589 rendelet 34. cikkében említettek szerint biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét mindaddig, amíg a 2000/518/EK határozat 17 hatályban marad.

(b)    „az EUMSZ 45. cikkének” szövegrész helyébe „a megállapodás 4. cikkének” szövegrész lép;

(c)    „az uniós polgárokat” szavak helyébe „a tagállamok és Svájc állampolgárait” szavak lépnek;

(d)    a 6. cikkben:

(i)    az Európai Unió szóló szerződés 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 145. cikkére való hivatkozások nem alkalmazandók;

(ii)    a d) pontban „az Unióban” szövegrész helyébe „az Unióban és Svájcban” szövegrész, „az uniós és tagállami joggal és gyakorlattal összhangban” szövegrész helyébe pedig „a megállapodással, valamint a tagállami joggal és gyakorlattal összhangban” szövegrész lép;

(e)    a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontjában az „uniós szabályok és eszközök” szövegrész helyébe a „megállapodás alapján alkalmazandó szabályok és eszközök” szövegrész lép;

(f)    a 34. cikkben a 95/46/EK irányelvre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

10.    32017 D 1255: A Bizottság (EU) 2017/1255 végrehajtási határozata (2017. július 11.) a szervezetek EURES-taggá és -partnerré válásának engedélyezéséhez szükséges, a nemzeti rendszerek és eljárások leírására szolgáló formanyomtatványról ((HL L 179., 2017.7.12., 18. o.).

11.    32017 D 1256: A Bizottság (EU) 2017/1256 végrehajtási határozata (2017. július 11.) az EURES-hálózattal kapcsolatos nemzeti munkaprogramokra vonatkozó uniós szintű információcserére szolgáló formanyomtatványokról és eljárásokról ((HL L 179., 2017.7.12., 24. o.).

12.    32017 D 1257: A Bizottság (EU) 2017/1257 végrehajtási határozata (2017. július 11.) az EURES-portálon az állásajánlatok, az álláspályázatok és az önéletrajzok megfeleltetését lehetővé tevő egységes rendszerhez szükséges technikai standardokról és formátumokról ((HL L 179., 2017.7.12., 32. o.).

13.    32018 D 0170: A Bizottság (EU) 2018/170 végrehajtási határozata (2018. február 2.) az EURES-hálózat működésének nyomon követésére és értékelésére szolgáló adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó egységes részletes előírásokról ((HL L 31., 2018.2.3., 104. o.).

14.    32018 D 1020: A Bizottság (EU) 2018/1020 végrehajtási határozata (2018. július 18.) a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszerben foglalt jegyzékének az EURES közös informatikai platformon történő automatizált megfeleltetés céljából való elfogadásáról és frissítéséről ((HL L 183., 2018.7.19., 17. o.).

15.    32018 D 1021: A Bizottság (EU) 2018/1021 végrehajtási határozata (2018. július 18.) a közös informatikai platformon az európai osztályozási rendszer alkalmazásával történő automatizált megfeleltetés működéséhez, valamint a nemzeti rendszerek és az európai osztályozási rendszer közötti átjárhatóság biztosításához szükséges technikai standardok és formátumok elfogadásáról ((HL L 183., 2018.7.19., 20. o.).

16.    32018 R 1724: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról ((HL L 295., 2018.11.21., 1. o.),, módosította:

–    32022 R 0868: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) ((HL L 152., 2022.6.3., 1. o.),

–    32024 R 1252: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) ((HL L, 2024/1252, 2024.5.3.),

–    32024 R 1735: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) ((HL L, 2024/1735, 2024.6.28.).

Az (EU) 2018/1724 rendelet I. mellékletében említett egyes területek és az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében említett eljárások némelyike nem tartozik e megállapodás hatálya alá. Az említett rendeletnek e megállapodásba történő beillesztése nem érinti a megállapodás hatályát.

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az 1. cikk (1) bekezdésében:

(i)    az a) pontban „az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belső piac területén az uniós jogból eredő” szövegrész helyébe „a megállapodásból eredő” szövegrész lép;

(ii)    a b) pontban a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvre való hivatkozások nem alkalmazandók;

(b)    a 13. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő, a 910/2014/EU rendeletre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(c)    a 14. cikkben:

(i)    az (1) bekezdésben a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvre való hivatkozások nem alkalmazandók;

(ii)    az (5) bekezdésében szereplő, az (EU) 2016/679 rendeletre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(d)    a 30. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, a 910/2014/EU rendeletre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

17.    32019 R 1157: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1157 rendelete (2019. június 20.) az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről ((HL L 188., 2019.7.12., 67. o.).

A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az „uniós polgár” és az „uniós polgárok” kifejezés helyébe a „valamely tagállam vagy Svájc állampolgára”, illetve „a tagállamok és Svájc állampolgárai” kifejezés lép;

(b)    a 3. cikkben:

(i)    a (4) bekezdésben Svájc tekintetében a „kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett” szövegrész nem alkalmazandó;

(ii)    az (5) bekezdés Svájc tekintetében a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a személyazonosító igazolványokat a birtokos két ujjnyomatát tartalmazó, rendkívül biztonságos adathordozó nélkül állítják ki, az ilyen személyazonosító igazolványok nem fogadhatók el más Szerződő Felek területére való belépés és ott-tartózkodás céljából, és vizuálisan megkülönböztethetőknek kell lenniük az első albekezdés követelményeinek megfelelő személyazonosító igazolványoktól.”;

(c)    az 5. cikkben:

(i)    az (1) bekezdésben Svájc tekintetében a „2031. augusztus 3-ig” szövegrész helyébe „az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt módosító jegyzőkönyv (a továbbiakban: módosító jegyzőkönyv) hatálybalépésének napjától számított tizenegy év elteltével” szövegrész lép;

(ii)    a (2) bekezdésben Svájc tekintetében a „2026. augusztus 3-ig” szövegrész helyébe „a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított hat év elteltével” szövegrész lép;

(d)    a 6. cikk h) pontjában Svájc tekintetében a „kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett” szövegrész nem alkalmazandó;

(e)    a 7. cikk (2) bekezdésében a tagállamok tekintetében az „uniós polgár családtagja” szavak helyébe a „svájci állampolgár családtagja” szavak lépnek;

(f)    a 8. cikkben:

(i)    a (1) bekezdésben Svájc tekintetében a „2026. augusztus 3-ig” szövegrész helyébe „a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított hat év elteltével” szövegrész lép;

(ii)    a (2) bekezdésben Svájc tekintetében a „2023. augusztus 3-ig” szövegrész helyébe „a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított három év elteltével” szövegrész lép;

(g)    a 10. cikk (2) bekezdésében Svájc tekintetében az „a Chartában” szövegrész nem alkalmazandó;

(h)    a 11. cikkben:

(i)    az (EU) 2016/679 rendeletre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni;

(ii)    a (4) bekezdésben Svájc tekintetében az „uniós” szó helyébe „a megállapodás” lép;

(i)    a 16. cikkben Svájc tekintetében a „2021. augusztus 2-ig” szövegrész helyébe „a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított egy év elteltével” szövegrész lép;

18.    32020 R 1121: A Bizottság (EU) 2020/1121 végrehajtási rendelete (2020. július 29.) az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról (HL L 245., 2020.7.30., 3. o.).”.

________________

II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA

A megállapodás II. mellékletének módosításai

A megállapodás II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA

I.    BEVEZETÉS

A megállapodás 2–9. cikkének alkalmazásában az e melléklet II. szakaszában felsorolt uniós jogi aktusokat az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 5. cikkében említett dinamikus összehangolás elvére, valamint az említett cikk (7) bekezdésében felsorolt kivételekre is figyelemmel kell alkalmazni.

Amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, az e mellékletbe belefoglalt uniós jogi aktusokban az Unió tagállamai számára előírt jogokat és kötelezettségeket úgy kell értelmezni, hogy azok Svájcra vonatkoznak. Ezt az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv teljes körű tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni.

Az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 16. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, Svájcra alkalmazni kell a II. szakaszban felsorolt jogi aktusok azon rendelkezéseit, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy információt szolgáltassanak más tagállamoknak vagy a Bizottságnak. Amennyiben ezek az információk a felügyelettel vagy az alkalmazással kapcsolatosak, Svájc ezeket az információkat a vegyes bizottságon keresztül közli.

II.    SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK

1.    Az e mellékletben felsorolt jogi aktusok vonatkozásában Svájc tekintetében a következő kivételek alkalmazandók:

(a)    a tartásdíj előlegére vonatkozó kantoni jogszabályok nem tartoznak a szociális biztonságra vonatkozó koordinációs szabályok hatálya alá;

(b)    a kantoni jogszabályokban előírt kiegészítő és hasonló ellátások nem exportálhatók;

(c)    a kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások nem exportálhatók;

(d)    a megállapodás hatálya alá tartozó, valamint Svájcon és az Unión kívül lakóhellyel rendelkező személyek legkésőbb az öregségi, túlélő hozzátartozói vagy rokkantsági biztosítási jogviszonyuk megszűnésétől számított egy éven belül, és legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után csatlakozhatnak az önkéntes biztosítási rendszerhez;

(e)    azok a svájci munkáltatónál Svájcon és az Unión kívül dolgozó személyek, akiknek a svájci öregségi, túlélő hozzátartozói vagy rokkantsági biztosítási jogviszonya legalább ötéves folyamatos biztosítási időszakot követően szűnik meg, a munkáltató hozzájárulásával folytathatják a biztosítást, ha a biztosítási jogviszonyuk megszűnésétől számított hat hónapon belül kérelmet nyújtanak be;

(f)    a rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i szövetségi törvény, valamint az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény alapján a szociális támasz nélküli személyek részére nyújtott segély nem exportálható.

2.    Svájcnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságban, valamint az igazgatási bizottság mellett működő, adatfeldolgozással foglalkozó technikai bizottságban és könyvvizsgáló bizottságban való részvételére vonatkozó szabályok a következők:

Svájc tanácsadói minőségben (megfigyelőként) jelen lévő képviselőt küldhet az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság üléseire, valamint az adatfeldolgozással foglalkozó technikai bizottság és a könyvvizsgáló bizottság üléseire.

3.    Az egyes tagállamok egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak biztosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezésekre, a szociális támasz nélküli személyeknek Svájc által nyújtott segélyekre, valamint a 883/2004/EK rendeletnek a foglalkoztatási ellátási tervek keretében a kiterjesztett nyugdíjrendszerre való alkalmazásának átmeneti időszakára vonatkozó különös rendelkezéseket az e melléklet szerves részét képező I. jegyzőkönyv tartalmazza.

4.    Az e megállapodás alapján az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének következményeként a magánszemélyek által szerzett jogok védelmére vonatkozó szabályokat az e melléklet szerves részét képező II. jegyzőkönyv állapítja meg.

A.    A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÁLTALÁNOS KOORDINÁLÁSA

A.1    HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1.    32004 R 0883: Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.), helyesbítette: HL L 200., 2004.6.7., 1. o. és HL L 204., 2007.8.4., 30. o.,, módosította:

–    32009 R 0988: Az Európai Parlament és a Tanács 988/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) (HL L 284., 2009.10.30., 43. o.),

–    32010 R 1244: A Bizottság 1244/2010/EU rendelete (2010. december 9.) (HL L 338., 2010.12.22., 35. o.),

–    32012 R 0465: Az Európai Parlament és a Tanács 465/2012/EU rendelete (2012. május 22.) (HL L 149., 2012.6.8., 4. o.),

–    32012 R 1224: A Bizottság 1224/2012/EU rendelete (2012. december 18.) (HL L 349., 2012.12.19., 45. o.),

–    32013 R 0517: A Tanács 517/2013/EU rendelete (2013. május 13.) (HL L 158., 2013.6.10., 1. o.),

–    32013 R 1372: A Bizottság 1372/2013/EU rendelete (2013. december 19.) (HL L 346., 2013.12.20., 27. o.),, módosította:

–    32014 R 1368: A Bizottság 1368/2014/EU rendelete (2014. december 17.) (HL L 366., 2014.12.20., 15. o.),, helyesbítette: (HL L 288., 2016.10.22., 58. o.),

–    32017 R 0492: A Bizottság (EU) 2017/492 rendelete (2017. március 21.) ((HL L 76., 2017.3.22., 13. o.),

–    32019 R 1149: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) ((HL L 186., 2019.7.11., 21. o.).

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következők szerint módosul:

(a)    az I. melléklet I. szakasza a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

Az 1907. december 10-i szövetségi polgári törvénykönyv 131a. cikkének (1) bekezdése és 293. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, a tartásdíjakat érintő kantoni jogszabályok.”;

(b)    az I. melléklet II. szakasza a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A családi segélyekről szóló, 2006. március 24-i szövetségi törvény 3. cikkének (2) bekezdése alapján hozott vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti születési és örökbefogadási támogatások.«;

(c)    a II. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Németország–Svájc

(a)    A társadalombiztosításról szóló, 1964. február 25-i megállapodás 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő megállapodásokkal módosított szövege:

(i)    a záró jegyzőkönyv 9b. pontja (1) bekezdésének 1–4. alpontja (a Büsingen német terület [exkláve] lakóira vonatkozó természetbeni betegellátásra való jogosultság tekintetében alkalmazandó jogszabályok);

(ii)    a záró jegyzőkönyv 9e. pontja (1b) bekezdésének első, második és negyedik mondata (a választható betegségbiztosításhoz való hozzáférés Németországban az országba történő áttelepülés útján).

(b)    Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló, 1982. október 20-i megállapodás:

a 8. cikk (5) bekezdése alapján Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet a rendelkezés hatálya eső munkavállalók részére, a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként.

Spanyolország–Svájc

Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezménnyel módosított, 1969. október 13-i szociális biztonsági egyezmény záró jegyzőkönyvének 17. pontja; a spanyol rendszerben biztosított személyek e rendelkezés értelmében mentesülnek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozási kötelezettség alól.

Olaszország–Svájc

Az 1963. december 18-i 1. kiegészítő megállapodással, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodással, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1980. április 2-i 2. kiegészítő megállapodással módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1962. december 14-i megállapodás 9. cikkének (1) bekezdése.”;

(d)    a IV. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc”;

(e)    a VIII. melléklet 1. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

Az alaprendszer szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igények (az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény és a rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i szövetségi törvény), valamint a törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti minimális és kiterjesztett nyugdíjrendszerből származó öregségi nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló, 1982. június 25-i szövetségi törvény).”;

(f)    a VIII. melléklet 2. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti minimális és kiterjesztett nyugdíjrendszerből származó öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló, 1982. június 25-i szövetségi törvény).”;

(g)    a IX. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti minimális és kiterjesztett nyugdíjrendszerből származó túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervekről szóló, 1982. június 25-i szövetségi törvény).”;

(h)    a X. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

1.    Kiegészítő ellátások (a kiegészítő ellátásokról szóló, 2006. október 6-i szövetségi törvény) és a kantoni jogszabályok szerint biztosított hasonló ellátások.

2.    A rokkantsági biztosítás szerinti nélkülözés esetén járó nyugdíjak (a rokkantsági biztosításról szóló, 1994. október 7-én módosított 1959. június 19-i szövetségi törvény 28. cikkének 1a. albekezdése).

3.    A kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások.

4.    Olyan fogyatékos személyek részére járó nem járulékalapú különleges rokkantsági nyugdíjak (a rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i szövetségi törvény 39. cikke), akik munkaképtelenné válásuk előtt még nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként.”;

(i)    a XI. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

1.    Az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény 2. cikkét és a rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i szövetségi törvény 1b. cikkét – amelyek az önkéntes biztosítást szabályozzák ezekben a biztosítási ágazatokban olyan svájci állampolgárok esetén, akik olyan államokban laknak, amelyekre e megállapodás nem alkalmazható – alkalmazni kell a Svájcon kívül lakó olyan személyekre is, akik olyan más államoknak az állampolgárai, amelyekre e megállapodás alkalmazható, továbbá az olyan menekültekre és hontalan személyekre, akik ezeknek az államoknak a területén laknak, ha ezek a személyek csatlakoznak az önkéntes biztosítási rendszerhez legfeljebb egy évvel azt követően, hogy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnt az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításuk.

2.    Ha egy legalább ötéves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik egy személy svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, a munkáltatóval való megállapodás alapján folytathatja a biztosítást, feltéve, hogy egy svájci munkáltató számára olyan államban dolgozik, amelyre a jelen megállapodás nem alkalmazható, és a biztosítás megszűnését követő hat hónapon belül az erre irányuló kérelmet előterjesztette.

3.    A svájci betegbiztosítás szerinti kötelező biztosítás és a lehetséges mentességek:

(a)    A kötelező betegbiztosítást szabályozó svájci jogszabályokat a következő, Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell:

(i)    i. a rendelet II. címe szerinti svájci jogszabályok alanyára;

(ii)    olyan személyekre, akikre nézve Svájc viseli az ellátás költségét a rendelet 24., 25. és 26. cikke alapján;

(iii)    svájci munkanélküliségi biztosítási ellátásban részesülő személyekre;

(iv)    az i. és iii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Spanyolország, Magyarország, Portugália vagy Svédország;

(v)    a ii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított nyugdíjas családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Portugália vagy Svédország.

Családtagnak azok a személyek minősülnek, akik a lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint családtagnak minősülnek.

(b)    Az a) pontban említett személyek kérelemre mentesülhetnek a kötelező biztosítás alól, ha és ameddig a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel, és bizonyítani tudják, hogy betegség esetén jogosultak a biztosításra: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, valamint az a) pont iv. és v. alpontjában említett személyek tekintetében Finnország, valamint az a) pont ii. alpontjában említett személyek tekintetében Portugália.

A b) pontban említett kérelmet:

(a)    a svájci biztosítási kötelezettség hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell benyújtani; amennyiben indokolt esetben a kérelem e határidő letelte után kerül előterjesztésre, a mentesség a biztosítási kötelezettség kezdetétől áll fenn;

(b)    alkalmazni kell az ugyanazon államban lakóhellyel rendelkező összes családtagra.

4.    Ha a rendelet II. címe szerint svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személy – a 3. cikk (b) pontjának alkalmazásában – a betegségbiztosítás céljai érdekében e megállapodással érintett másik állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkahelyi balesetnek nem minősülő balesetekkel kapcsolatos természetbeni betegellátások költségét egyenlően meg kell osztani a munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója és az illetékes betegbiztosítási intézmény között, ha mindkét szerv természetbeni betegellátásaira való jogosultság fennáll. A munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója munkahelyi baleset, munkába történő utazás közben bekövetkezett baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a teljes költséget akkor is viseli, ha a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási intézményének ellátására való jogosultság fennáll.

5.    A Svájcban dolgozó, de Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre, akik a 3. cikk b) pontja értelmében a lakóhelyük szerinti államban törvényen alapuló biztosítással rendelkeznek, továbbá a családtagjaikra a svájci tartózkodásuk ideje alatt vonatkoznak a rendelet 19. cikkének rendelkezései.

6.    A rendelet 18., 19., 20. és 27. cikkének Svájc területén való alkalmazása érdekében az illetékes biztosító viseli az összes számlával igazolt költséget.

7.    Egy másik olyan állam biztosítási rendszerében megszerzett napi táppénz biztosítás időtartamát, amelyre e megállapodás alkalmazandó, anyasági vagy betegségi ellátás esetén a napi táppénz biztosítás esetleges csökkentésénél vagy emelésénél figyelembe kell venni, ha a személy a másik országban való biztosításának megszűnését követő három hónapon belül egy svájci biztosítónál biztosítottá válik.

8.    Ha egy személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Svájcban kereső foglalkozást folytat, és baleset vagy betegség miatt ezt a tevékenységét meg kellett szüntetnie, és így a továbbiakban nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, akkor rokkantsági biztosítással rendelkezőnek kell tekinteni annak érdekében, hogy jogosult legyen a rehabilitációs intézkedésekre a rokkantsági nyugdíj fizetéséig, és mindaddig, amíg részesül ezekben az intézkedésekben, feltéve, hogy Svájcon kívül új kereső tevékenységet nem folytat.”.

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következő kiigazítással értendő:

A 77. cikk (2) bekezdésében és a 78. cikkben a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése és szabad áramlása tekintetében történő védelméről szóló közösségi rendelkezésekre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

2.    32019 R 0500: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/500 rendelete (2019. március 25.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről ((HL L 85I., 2019.3.27., 35. o).

3.    32009 R 0987: Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról ((HL L 284., 2009.10.30., 1. o.),, módosította:

–    32010 R 1244: A Bizottság 1244/2010/EU rendelete (2010. december 9.) ((HL L 338., 2010.12.22., 35. o.),

–    32012 R 0465: Az Európai Parlament és a Tanács 465/2012/EU rendelete (2012. május 22.) (HL L 149., 2012.6.8., 4. o.),

–    32012 R 1224: A Bizottság 1224/2012/EU rendelete (2012. december 18.) (HL L 349., 2012.12.19., 45. o.),

–    32013 R 1372: A Bizottság 1372/2013/EU rendelete (2013. december 19.) ((HL L 346., 2013.12.20., 27. o.),

–    32014 R 1368: A Bizottság 1368/2014/EU rendelete (2014. december 17.) ((HL L 366., 2014.12.20., 15. o.),, helyesbítette: HL L 288., 2016.10.22., 58. o.,

–    32017 R 0492: A Bizottság (EU) 2017/492 rendelete (2017. március 21.) (HL L 76., 2017.3.22., 13. o.).

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következők szerint módosul:

Az 1. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Megállapodás Svájc és Portugália között (2016. május 25.) a követelések beszámításáról

Megállapodás Svájc és Görögország között (2017. november 15.) a természetbeni ellátásokra vonatkozó igényeknek az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, valamint a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet szerinti beszámításáról

Megállapodás Svájc és Olaszország között (2023. február 27.) a követelések beszámításáról.”

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következő kiigazítással értendő:

A 3. cikk (3) bekezdésében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése és szabad áramlása tekintetében történő védelméről szóló közösségi rendelkezésekre való hivatkozást Svájc tekintetében a vonatkozó nemzeti jogszabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

4.    31971 R 1408: A Tanács 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról ((HL L 149., 1971.7.5., 2. o.),, a legutóbb az 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosítva ((HL L 177., 2008.7.4., 1. o.),, a Svájc és a tagállamok között a vegyes bizottság 2012. március 31-i 1/2012 határozatának 18 hatálybalépése előtt alkalmazandó formában, valamint a 883/2004/EK vagy a 987/2009/EK rendeletben említett esetekben, vagy ha olyan esetekről van szó, amelyek a múltban történtek.

5.    31972 R 0574: A Tanács 574/72/EGK rendelete (1972. március 21.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról ((HL L 74., 1972.3.27., 1. o.),, a legutóbb a 120/2009/EK bizottsági rendelettel módosítva ((HL L 39., 2009.2.10., 2. o.),, a Svájc és a tagállamok között a vegyes bizottság 2012. március 31-i 1/2012 határozatának 19 hatálybalépése előtt alkalmazandó formában, valamint a 883/2004/EK vagy a 987/2009/EK rendeletben említett esetekben, vagy ha olyan esetekről van szó, amelyek a múltban történtek.

A.2    JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A SZERZŐDŐ FELEK KELLŐEN FIGYELEMBE VESZNEK

1.    32010 D 0424(01): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A1. sz. határozata a dokumentumok érvényessége, az alkalmazandó jogszabályok meghatározása és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátások biztosítására vonatkozó, párbeszéden alapuló és békéltető eljárás létrehozásáról (HL C 106., 2010.4.24., 1. o.).

2.    32010 D 0424(02): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiküldött munkavállalókra és az illetékes államon kívül ideiglenesen munkát végző önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről ((HL C 106., 2010.4.24., 5. o.).

3.    32010 D 0608(01): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 17-i A3. sz. határozata az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján teljesített folyamatos kiküldetési időszakok összesítéséről ((HL C 149., 2010.6.8., 3. o.).

4.    32014 D 0520(03): E4. sz. határozat (2014. március 13.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikkében meghatározott átmeneti időszakról ((HL C 152., 2014.5.20., 21. o.).

5.    32017 D 0719(01): E5. sz. határozat (2017. március 16.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében említett elektronikus úton történő adatcserével kapcsolatos átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati rendelkezésekről ((HL C 233., 2017.7.19., 3. o.).

6.    32018 D 1004 (02): E6 sz. határozat (2017. október 19.) annak az időpontnak a meghatározásáról, amikor egy elektronikus üzenet a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI) rendszerben jogi szempontból kézbesítettnek minősül ((HL C 355., 2018.10.4., 5. o.).

7.    32020 D 0306 (01): E7 sz. határozat (2019. június 27.) a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) teljes körű tagállami végrehajtásáig terjedő időszakban az együttműködés és az adatcsere tekintetében irányadó gyakorlati megállapodásokról ((HL C 73., 2020.3.6., 5. o.).

8.    32024 D 06842: A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság E8 sz. határozata (2024. március 14.) a 883/2004/EK rendelet 1. cikkében meghatározott, az EESSI lényeges részét képező elektronikus jegyzékben felsorolt szervek adataival kapcsolatos változások kezelésére szolgáló eljárás meghatározásáról (HL C, 2024/6842, 2024.11.12.).

9.    32010 D 0424(04): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i F1. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a családi ellátások halmozódása esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről ((HL C 106., 2010.4.24., 11. o.).

10.    32016 D 0211(05): F2. határozat (2015. június 23.) a családi ellátások megállapítása céljából az intézmények közötti adatcseréről ((HL C 52., 2016.2.11., 11. o.).

11.    32019 D 0626(01): F3 sz. határozat (2018. december 19.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 68. cikkének a különbözeti kiegészítés számítási módszerével kapcsolatos értelmezéséről ((HL C 215., 2019.6.26., 2. o.).

12.    32010 D 0424(05): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H1. sz. határozata az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való áttérés keretéről, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról ((HL C 106., 2010.4.24., 13. o.).

13.    32010 D 0608(02): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 18-i H5. sz. határozata a csalások és a hibák elleni küzdelem terén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet és 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében zajló együttműködésről ((HL C 149., 2010.6.8., 5. o.).

14.    32011 D 0212(01): H6. sz. határozat (2010. december 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 6. cikke szerinti időszakok összesítésére vonatkozó egyes elvek alkalmazásáról ((HL C 45., 2011.2.12., 5. o.).

15.    32021 D 0506 (01): H11 sz. határozat (2020. december 9.) a 987/2009/EK rendelet 67. és 70. cikkében, valamint az S9 sz. határozatban említett határidőknek a Covid19-világjárvány miatti meghosszabbításáról ((HL C 170., 2021.5.6., 4. o.).

16.    32022 D 0228 (01): H12. határozat (2021. október 19.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett valutaátváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontról ((HL C 93., 2022.2.28., 6. o.).

17.    32022 D 0810(01): H13. sz. határozat (2022. március 30.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról (EGT-vonatkozású és az EU–Svájc megállapodást érintő szöveg), 2022/C 305/03 ((HL C 305., 2022.8.10., 4. o.).

18.    32024 D 00594: H14. sz. határozat (2023. június 21.) a Covid19-világjárványról szóló iránymutató feljegyzés, a 883/2004/EK rendelet II. címe és a 987/2009/EK rendelet 67. és 70. cikke Covid19-világjárvány alatti alkalmazásának értelmezéséről szóló feljegyzés, a 2022. július 1. és 2023. június 30. közötti időszakban alkalmazandó, távmunkáról szóló iránymutató feljegyzés, valamint a 2023. július 1-jétől alkalmazandó, távmunkáról szóló iránymutató feljegyzés közzétételéről ((HL C, 2024/594, 2024.1.11.).

19.    32024 D 06845: H15. sz. határozat (2024. június 27.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság Adatkezelési Technikai Bizottságának működési rendjéről és összetételéről (HL C, 2024/6845, 2024.11.14.).

20.    32010 D 0424(07): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i P1. sz. határozata a rokkantsági, az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (4) bekezdésének, 58. cikkének és 87. cikke (5) bekezdésének értelmezéséről (HL C 106., 2010.4.24., 21. o.).

21.    32013 D 0927(01): R1. sz. határozat (2013. június 20.) a 987/2009/EK rendelet 85. cikkének értelmezéséről ((HL C 279., 2013.9.27., 11. o.).

22.    32010 D 0424(08): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S1. sz. határozata az európai egészségbiztosítási kártyáról ((HL C 106., 2010.4.24., 23. o.).

23.    32010 D 0424(09): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S2. sz. határozata az európai egészségbiztosítási kártyára vonatkozó technikai előírásokról (HL C 106., 2010.4.24., 26. o.).

24.    32010 D 0424(10): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (1) bekezdésének és 27. cikke (1) bekezdésének, valamint a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke A) pontja (3) bekezdésének hatálya alá tartozó ellátások meghatározásáról ((HL C 106., 2010.4.24., 40. o.).

25.    32010 D 0424(15): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S5. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének va) pontjában meghatározott „természetbeni betegellátások” fogalmának értelmezéséről betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke, 19. cikke, 20. cikke, 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikke, 26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28. cikke, 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke szerint visszafizetendő összegek kiszámításáról ( HL C 106., 2010.4.24., 54. o. ).

26.    32010 D 0427(02): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S6. sz. határozata a 987/2009/EK rendelet 24. cikkében előírt, lakóhely szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételről, és a 987/2009/EK rendelet 64. cikke (4) bekezdésében tárgyalt jegyzékek összeállításáról (HL C 107., 2010.4.27., 6. o. ).

27.    32011 D 0906(01): S8. sz. határozat (2011. június 15.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 33. cikkének megfelelően nyújtott protézisek, jelentős segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások biztosításáról ((HL C 262., 2011.9.6., 6. o.).

28.    32014 D 0520(02): S10. sz. határozat (2013. december 19.) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, valamint a megtérítési eljárások alkalmazásáról ((HL C 152., 2014.5.20., 16. o.).

29.    32021 D 0618(01): S11. határozat (2020. december 9.) a 883/2004/EK rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtására szolgáló visszatérítési eljárásokról (HL C 236., 2021.6.18., 4. o.).

30.    32025 D 01598: S12. sz. határozat (2024. október 16.) a katasztrófákat követő tömeges sérülések esetén a betegek más tagállamba történő átszállításával nyújtott egészségügyi ellátás költségeinek megtérítéséről (HL C, C/2025/1598, 2025.3.13. ).

31.    32010 D 0424(11): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az eltartott családtagok számára tekintettel nyújtott munkanélküli ellátás emelésére vonatkozó 54. cikke (3) bekezdéséről (HL C 106., 2010.4.24., 26. o.).

32.    32010 D 0424(12): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke (2) bekezdésének hatályáról a teljesen munkanélküli személyek munkanélküli ellátáshoz való joga tekintetében, ide nem értve az olyan határ menti munkavállalókat, akik az illetékes tagállamon kívüli tagállam területén laktak az utolsó munkavállalási vagy önálló vállalkozási tevékenységük időszaka alatt (HL C 106., 2010.4.24., 43. o.).

33.    32010 D 0424(13): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U3. sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerinti munkanélküli személyekre alkalmazandó »részleges munkanélküliség« fogalmának hatályáról. (HL C 106., 2010.4.24., 45. o.).

34.    32012 D 0225(01): U4 sz. határozat (2011. december 13.) a 883/2004/EK rendelet 65. cikk (6) és (7) bekezdése, valamint a 987/2009/EK rendelet 70. cikke szerinti megtérítési eljárásokról (HL C 57., 2012.2.25., 4. o.).

A.3    JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A SZERZŐDŐ FELEK TUDOMÁSUL VESZNEK

1.    32018 H 0529(01): A1. sz. ajánlás (2017. október 18.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítvány kibocsátásáról ((HL C 183., 2018.5.29., 5. o.).

2.    32013 H 0927(01): H1. sz. ajánlás (2013. június 19.) a valamely állam saját állampolgárai által a szociális biztonság tárgyában harmadik országgal megkötött kétoldalú egyezmény alapján élvezett előnyök más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalók számára történő biztosításáról rendelkező Gottardo-ítéletről ((HL C 279., 2013.9.27., 13. o.).

3.    32019 H 0429(01): H2. sz. ajánlás (2018. október 10.) a valamely tagállam intézménye által a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása céljából egy személy helyzetének bemutatására kiállított hordozható dokumentumok hitelességet igazoló elemekkel történő ellátásáról ((HL C 147., 2019.4.29., 6. o.).

4.    32012H0810(01) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2012. március 15-i S1. sz. ajánlása a határokon átnyúló szervadományozások pénzügyi vonatkozásairól ((HL C 240., 2012.8.10., 3. o.).

5.    32014 H 0218(01): S2 sz. ajánlás (2013. október 22.) a biztosítottaknak és családtagjaiknak az illetékes tagállam és egy harmadik ország között létrejött kétoldalú egyezmény alapján az érintett harmadik országon belüli tartózkodáskor nyújtott természetbeni ellátásokra való jogosultságáról ((HL C 46., 2014.2.18., 8. o.).

6.    32010 H 0424(02): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1. sz. ajánlása a lakóhely szerinti államtól eltérő tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkanélküli személyekre alkalmazandó jogszabályokról ((HL C 106., 2010.4.24., 49. o.).

7.    32010 H 0424(03): A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2. sz. ajánlása a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának az illetékes államtól eltérő tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató házastársukat vagy társukat kísérő munkanélküli személyekre történő alkalmazásáról ((HL C 106., 2010.4.24., 51. o.).

B.    A KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJJOGOSULTSÁGOK VÉDELME

HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1.    31998 L 0049: A Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről ((HL L 209., 1998.7.25., 46. o.).

2.    32014 L 0050: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/50/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről ((HL L 128., 2014.4.30., 1. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással értendők:

a 6. cikk (5) bekezdése; a 2003/41/EK irányelv 11. cikkére való hivatkozás nem alkalmazandó Svájcra.

Svájc a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő negyvenkilencedik hónap első napjáig meghozza a 2014/50/EU irányelv 8. cikkében említett intézkedéseket.

________________

A megállapodás II. mellékletéhez csatolt I. JEGYZŐKÖNYV

I.    Munkanélküliségi biztosítás

A következő megállapodásokat kell alkalmazni 2011. április 30-ig a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra, továbbá 2016. május 31-ig a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra. Ezt a rendeletet azokra a munkavállalókra, akik a Horvát Köztársaság állampolgárai, a Horvát Köztársaság részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő hetedik év végéig kell alkalmazni.

1.    Az egy évnél rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítására a következő szabályokat kell alkalmazni.

1.1.    A törvényben meghatározott feltételek szerint a munkanélküliségi biztosítás alapján járó ellátásra csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó kötelező munkanélküli biztosítási ellátásról és támogatásról szóló szövetségi törvényben (loi fédérale sur l'assurance-chômage obligatoire et l'indemnité en cas d'insolvabilité – LACI) 20 előírt minimális időtartamig járulékot fizettek Svájcban, és akik a munkanélküli ellátásokra való jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeket is teljesítik.

1,2.    Az 1.3. pontnak megfelelően a beszedett járulék egy részét vissza kell fizetni a származási országuk részére azon munkavállalók után, akiknek a járulékfizetési időszaka túl rövid ahhoz, hogy az 1.1. pont szerint Svájcban munkanélküli ellátásra legyenek jogosultak, annak érdekében, hogy teljes munkanélküliség esetén az ilyen munkavállalóknak járó ellátások költségeihez történő hozzájárulás megtörténjen; így ezek a munkavállalók Svájcban a teljes munkanélkülivé válásra tekintettel ellátásra nem jogosultak. Ellenben kedvezőtlen időjárási körülmények fennállása és a munkáltató fizetésképtelensége esetén segélyre tarthatnak igényt. Teljes munkanélküliség esetén az ellátást a származási ország fizeti, feltéve, hogy az érintett munkavállalók a munkaerőpiacon rendelkezésre állnak. A Svájcban megszerzett biztosítási időszakokat ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat a származási országban szerezték volna meg.

1,3.    Az 1.2. pont szerinti munkavállalók után beszedett járulék egy részét évente vissza kell fizetni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

(a)    ezeknek a munkavállalóknak a teljes járulékát országonként az alkalmazott munkavállalók éves létszáma és az egyes munkavállalók által fizetett éves járulékok (munkáltatói és munkavállalói járulékok) átlaga alapján kell kiszámolni;

(b)    az így kiszámolt összegből a munkanélküli ellátás relatív hányadának megfelelő részt mint az 1.2. pont szerinti összes segély százalékát kell visszafizetni a munkavállalók származási országa részére, míg egy másik részt Svájc köteles visszatartani a későbbi ellátások fedezeteként 21 ;

(c)    Svájc évente nyilatkozatot tesz a visszafizetett járulékokról. Ha a származási ország ezt kérelmezi, a számítás alapját és a visszafizetett összegeket is feltünteti. A származási országnak évente tájékoztatnia kell Svájcot az 1.2. pont szerinti munkanélküli ellátásban részesülők számáról.

2.    Ha az e megállapodásban érintett tagállam nehézségekkel kerül szembe a járulék-visszafizetési megállapodások alkalmazásának végét illetően vagy Svájc kerül szembe nehézségekkel a halmozódásról szóló megállapodások alkalmazása terén, bármelyik Szerződő Fél az ügyet a vegyes bizottság elé utalhatja.

II.    Segélyek szociális támasz nélküli személyek részére

A rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i svájci szövetségi törvény és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény által biztosított segélyek a szociális támasz nélküli személy részére kizárólag akkor járnak, ha Svájcban lakóhellyel rendelkezik.

III.    A 883/2004/EK rendelet alkalmazása a kiterjesztett szerzett ellátásokra

Svájc a módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő negyvenkilencedik hónap első napjáig alkalmazza a 883/2004/EK rendeletet az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó foglalkoztatási ellátási rendszerek közötti szabad mozgásról szóló, 1993. december 17-i szövetségi törvény szerinti kiterjesztett rendszerre.

A megállapodás II. mellékletéhez csatolt

II. JEGYZŐKÖNYV

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) 33. cikke kimondja, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás második részének III. címét Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgáraira is alkalmazni kell, feltéve, hogy ezek az országok Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az uniós polgárokra vonatkozó, az Unióval pedig az Egyesült Királyság állampolgáraira vonatkozó megfelelő megállapodásokat kötöttek és alkalmaznak,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Svájci Államszövetség között létrejött, a polgárokat az Egyesült Királyság Európai Unióból és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásból való kilépését követően megillető jogokról szóló megállapodás 26b. cikke kimondja, hogy az említett megállapodás III. részének rendelkezéseit az uniós polgárokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy az Unió Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával a svájci állampolgárokra vonatkozó, Svájccal pedig az Egyesült Királyság állampolgáraira vonatkozó megfelelő megállapodásokat kötött és alkalmaz,

ELISMERVE, hogy biztosítani kell a szociális biztonsági jogok kölcsönös védelmét azon egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik számára, akik az átmeneti időszak végén olyan, határokon átnyúló helyzetben vannak vagy voltak, amely egyidejűleg érinti a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás egy vagy több szerződő felét és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát,

1. CIKK

Fogalommeghatározások és hivatkozások

1.    E jegyzőkönyv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)    „kilépésről rendelkező megállapodás”: a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 22 ;

(b)    „állampolgári jogokról szóló megállapodás”: a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás a polgárokat az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásból való kilépését követően megillető jogokról;

(c)    „a megállapodás hatálya alá tartozó államok”: az uniós tagállamok és Svájc;

(d)    „átmeneti időszak”: a kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikkében említett átmeneti időszak;

(e)    a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 1. cikkének és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 1. cikkének fogalommeghatározásai.

2.    E jegyzőkönyv alkalmazásában az e jegyzőkönyv által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, a tagállamokra és az illetékes tagállami hatóságokra való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és annak illetékes hatóságait is.

2. CIKK

Személyi hatály

1.    Ez a jegyzőkönyv a következő személyekre alkalmazandó:

(a)    az átmeneti időszak végén a megállapodás hatálya alá tartozó valamely állam jogszabályainak hatálya alá tartozó egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(b)    az átmeneti időszak végén a megállapodás hatálya alá tartozó valamely államban lakóhellyel rendelkező és az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozó egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(c)    azon személyek, akik nem tartoznak az a) vagy b) pont hatálya alá, de egyesült királysági állampolgárok, akik az átmeneti időszak végén a megállapodás hatálya alá tartozó egy vagy több államban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykednek, és akik a 883/2004/EK rendelet II. címe alapján az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(d)    hontalan személyek és menekültek, akik a megállapodás hatálya alá tartozó valamely államban vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkeznek, és akik helyzete megfelel az a)–c) pontban leírt helyzetek valamelyikének, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik.

2.    Az (1) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e jegyzőkönyv hatálya, amíg megszakítás nélkül az említett bekezdésben foglalt helyzetek valamelyikében maradnak, mely helyzet egyidejűleg érinti a megállapodás hatálya alá tartozó valamely államot és az Egyesült Királyságot.

3.    Ez a jegyzőkönyv alkalmazandó azokra az egyesült királysági állampolgárokra is, akik nincsenek vagy már nincsenek az e cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, de akik a kilépésről rendelkező megállapodás 10. cikkének vagy az állampolgári jogokról szóló megállapodás 10. cikkének a hatálya alá tartoznak, valamint családtagjaikra és túlélő hozzátartozóikra.

4.    A (3) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e jegyzőkönyv hatálya, amíg joguk van a kilépésről rendelkező megállapodás 13. cikkének vagy az állampolgári jogokról szóló megállapodás 12. cikkének hatálya alá tartozó valamely államban való tartózkodásra, vagy a kilépésről rendelkező megállapodás 24. vagy 25. cikkével vagy az állampolgári jogokról szóló megállapodás 20. cikkével összhangban a munkavégzésük helye szerinti államban való munkavállalásra.

5.    Amikor ez a cikk családtagokra és túlélő hozzátartozókra hivatkozik, e személyek csak annyiban tartoznak e jegyzőkönyv hatálya alá, amennyiben e minőségükben a 883/2004/EK rendelet jogokat és kötelezettségeket ruház rájuk.

3. CIKK

A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok

1.    Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyekre a megállapodás 8. cikkében és az e mellékletben, a 883/2004/EK rendeletben és a 987/2009/EK rendeletben foglalt szabályok és célkitűzések alkalmazandók.

2.    A megállapodás hatálya alá tartozó államok kellően figyelembe veszi a 883/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságnak (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) az e melléklet A. szakaszában felsorolt határozatait és ajánlásait.

4. CIKK

E megállapodás hatálya alá tartozó különleges helyzetek

1.    A következő szabályok alkalmazandók az ebben a cikkben meghatározott mértékben a következő helyzetekben, amennyiben azok a 2. cikk hatálya alá nem tartozó vagy már nem tartozó személyekhez kapcsolódnak:

(a)    e jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak az Egyesült Királyság azon állampolgárai, valamint az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező azon hontalan személyek és menekültek, akik az átmeneti időszak vége előtt a megállapodás hatálya alá tartozó valamely állam jogszabályainak hatálya alá tartoztak, továbbá családtagjaik és túlélő hozzátartozóik a biztosítási, munkavállalói, önálló vállalkozói vagy tartózkodási időszakok – beleértve a 883/2004/EK rendelettel összhangban az ilyen időszakokból eredő jogokat és kötelezettségeket is – érvényesítése és összeszámítása céljából; az időszakok összeszámítása céljából az átmeneti időszak vége előtt és az után szerzett időszakokat a 883/2004/EK rendeletnek megfelelően kell figyelembe venni;

(b)    az Egyesült Királyság azon állampolgáraira, valamint az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező azon hontalan személyekre és menekültekre, akik az átmeneti időszak vége előtt engedélyt kértek arra, hogy a 883/2004/EK rendelet szerinti tervezett egészségügyi gyógykezelést kapjanak, a 883/2004/EK rendelet 20. és 27. cikkében foglalt szabályok a gyógykezelés végéig továbbra is alkalmazandók. A vonatkozó megtérítési eljárások a gyógykezelés végét követően is alkalmazandók. Az ilyen személyeket és a kísérő személyeket értelemszerűen megilleti az a jog, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 14. cikkének, valamint az állampolgári jogokról szóló megállapodás 13. cikkének megfelelően belépjenek a gyógykezelés helye szerinti államba, illetve onnan kilépjenek;

(c)    az Egyesült Királyság azon állampolgáraira, valamint az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező azon hontalan személyekre és menekültekre, akik a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és akik az átmeneti időszak végén a megállapodás hatálya alá tartozó valamely államban vagy az Egyesült Királyságban tartózkodnak, a 883/2004/EK rendelet 19. és 27. cikkében foglalt szabályok továbbra is alkalmazandók tartózkodásuk végéig. A vonatkozó megtérítési eljárások a tartózkodás vagy gyógykezelés végét követően is alkalmazandók;

(d)    a 883/2004/EK rendelet 67., 68. és 69. cikkében foglalt szabályok – mindaddig, amíg a feltételek teljesülnek – továbbra is alkalmazandók a családi ellátásra való, az átmeneti időszak végén fennálló jogosultságra vonatkozóan az Egyesült Királyság állampolgárai, valamint az Egyesült Királyságban tartózkodó, az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozó és az átmeneti időszak végén a megállapodás hatálya alá tartozó államok valamelyikében tartózkodó családtagokkal rendelkező hontalanok és menekültek esetében;

(e)    az e bekezdés d) pontjában foglalt helyzetekben minden olyan személyre, aki az átmeneti időszak végén családtagként a 883/2004/EK rendelet szerinti jogokkal – például természetbeni betegségi ellátáshoz való származtatott joggal – rendelkezik, az említett rendelet és a 987/2009/EK rendelet megfelelő rendelkezései mindaddig alkalmazandók, amíg teljesülnek az azokban meghatározott feltételek.

2.    A 883/2004/EK rendelet III. címe 1. fejezetében szereplő, a betegségi ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazandók az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján ellátásban részesülő személyek esetében.

Ez a bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a családi ellátásokra a 883/2004/EK rendelet 67., 68. és 69. cikke alapján.

5. CIKK

Megtérítés, behajtás és beszámítás

A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet megtérítésről, behajtásról és beszámításról szóló rendelkezései továbbra is alkalmazandók az olyan események vonatkozásában, amennyiben azok a 2. cikk hatálya alá nem tartozó személyekhez kapcsolódnak, amelyekre:

(a)    az átmeneti időszak vége előtt került sor; vagy

(b)    az átmeneti időszak végét követően kerül sor, és olyan személyekhez kapcsolódnak, akik az adott esemény bekövetkezésének időpontjában a 2. vagy a 4. cikk hatálya alá tartoztak.

6. CIKK

Jogszabályi változások és kiigazítások

1.    A (3) bekezdés ellenére az e jegyzőkönyvben a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletre vagy azok rendelkezéseire való hivatkozásokat az átmeneti időszak utolsó napján alkalmazandó, a megállapodásban foglalt jogi aktusokra vagy rendelkezésekre való hivatkozásként kell értelmezni.

2.    Amennyiben a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet az átmeneti időszak vége után módosítják, vagy azok helyébe másik jogi aktus lép, az e jegyzőkönyvben az említett rendeletekre való hivatkozásokat a módosított rendeletekre vagy az azokat felváltó jogi aktusokra való hivatkozásként kell érteni az Unió tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének II. részében, Svájc tekintetében pedig az állampolgári jogokról szóló megállapodás I. mellékletének II. részében felsorolt jogi aktusokkal összhangban.

3.    A 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet e jegyzőkönyv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az Unió tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének III. részében, Svájc tekintetében pedig az állampolgári jogokról szóló megállapodás I. mellékletének III. részében felsorolt kiigazításokat.

4.    E jegyzőkönyv alkalmazásában a (2) és (3) bekezdésben említett módosítások és kiigazítások azt a napot követő napon lépnek hatályba, amelyen a kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének vagy az állampolgári jogokról szóló megállapodás I. mellékletének megfelelő módosításai és kiigazításai hatályba lépnek, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

_______________

III. MELLÉKLET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

A megállapodás III mellékletének módosításai

A megállapodás III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

(Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok)

1. SZAKASZ

BEVEZETÉS

A megállapodás 2–9. cikkének alkalmazásában az e melléklet 2. szakaszában felsorolt uniós jogi aktusokat az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 5. cikkében említett dinamikus összehangolás elvére, valamint az említett cikk (7) bekezdésében felsorolt kivételekre is figyelemmel kell alkalmazni.

Amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, az e mellékletbe belefoglalt uniós jogi aktusokban az Unió tagállamai számára előírt jogokat és kötelezettségeket úgy kell értelmezni, hogy azok Svájcra vonatkoznak. Ezt az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv teljes körű tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni.

Az e megállapodáshoz csatolt intézményi jegyzőkönyv 16. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben a technikai kiigazítások másként nem rendelkeznek, Svájcra alkalmazni kell a 2. szakaszban felsorolt jogi aktusok azon rendelkezéseit, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy információt szolgáltassanak más tagállamoknak vagy a Bizottságnak. Amennyiben ezek az információk a felügyelettel vagy az alkalmazással kapcsolatosak, Svájc ezeket az információkat a vegyes bizottságon keresztül közli.

2. SZAKASZ

HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1.    32005 L 0036: Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről ((HL L 255., 2005.9.30., 22. o.),

módosította:

–    A Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról ((HL L 363., 2006.12.20., 141. o.).

–    A Bizottság 213/2011/EU rendelete (2011. március 3.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. és V. mellékletének módosításáról ((HL L 59., 2011.3.4., 4. o.).

–    A Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékletében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről ((HL C 111., 2009.5.15., 1. o.).

–    A Bizottság közleménye – Értesítés a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeket teljesítő, az irányelv I. mellékletében felsorolt szakmai szövetségekről és szervezetekről ((HL C 182., 2011.6.23., 1. o.).

–    Okmány a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról ((HL L 112., 2012.4.24., 10. o.).

–    A Tanács 2013/25/EU irányelve (2013. május 13.) a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról ((HL L 158., 2013.6.10., 368. o.).

–    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/55/EU irányelve (2013. november 20.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról ((HL L 354., 2013.12.28., 132. o.).

–    A Bizottság (EU) 2016/790 felhatalmazáson alapuló határozata (2016. január 13.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról ((HL L 134., 2016.5.24., 135. o.).

–    A Bizottság (EU) 2017/2113 felhatalmazáson alapuló határozata (2017. szeptember 11.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról ((HL L 317., 2017.12.1., 119. o.).

–    A Bizottság (EU) 2019/608 felhatalmazáson alapuló határozata (2019. január 16.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról ((HL L 104., 2019.4.15., 1. o.).

–    A Bizottság (EU) 2020/548 felhatalmazáson alapuló határozata (2020. január 23.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról ((HL L 131., 2020.4.24., 1. o.).

–    A Bizottság (EU) 2021/2183 felhatalmazáson alapuló határozata (2021. augusztus 25.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról ((HL L 444., 2021.12.10., 16. o.).

–    A Bizottság (EU) 2023/2383 felhatalmazáson alapuló határozata (2023. május 23.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről (HL L 2383., 2023.10.9., 1. o.),

–    A Bizottság (EU) 2024/782 felhatalmazáson alapuló irányelve (2024. március 4.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános ápolói, a fogorvosi és a gyógyszerészi szakmák képzési minimumkövetelményei tekintetében történő módosításáról ((HL L, 2024/782, 2024.5.31.).

–    A Bizottság (EU) 2024/1395 felhatalmazáson alapuló határozata (2024. május 31.) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1395, 2024.5.31.).

helyesbítette:

–    Helyesbítés a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ((HL L 93., 2008.4.4., 28. o.).

–    Helyesbítés a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/100/EK tanácsi irányelvhez ((HL L 177., 2015.7.8., 60. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

(a)    az irányelv V. mellékletének 5.1.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(b)    az irányelv V. mellékletének 5.1.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(c)    az irányelv V. mellékletének 5.1.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(d)    az irányelv V. mellékletének 5.1.4. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(e)    az irányelv V. mellékletének 5.2.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(f)    az irányelv V. mellékletének 5.3.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:

(g)    az irányelv V. mellékletének 5.3.3. pontja a következő szöveggel egészül ki: