This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52025PC0068
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the Committee of the Parties of the Council of Europe Convention on Preventing and Combating Violence Against Women and Domestic Violence, on the amendments to the Committee’s Rules of Procedure, with regard to matters related to institutions and public administration of the Union
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye részes feleinek bizottságában az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdések tekintetében a bizottság eljárási szabályzatának módosításaival kapcsolatban képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye részes feleinek bizottságában az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdések tekintetében a bizottság eljárási szabályzatának módosításaival kapcsolatban képviselendő álláspontról
COM/2025/68 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.2.28.
COM(2025) 68 final
2025/0038(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye részes feleinek bizottságában az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdések tekintetében a bizottság eljárási szabályzatának módosításaival kapcsolatban képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (a továbbiakban: az Isztambuli Egyezmény vagy az egyezmény) részes feleinek bizottságában 1 a részes felek bizottsága elnökének az Isztambuli Egyezmény részes felei bizottsága eljárási szabályzatának módosítására irányuló javaslatának (IC-CP(2025)1 prov) tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. A javaslat konszenzusra vonatkozó rendelkezést és felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést vezet be a szavazási szabályokba (20. szabály), valamint módosítja a szavazati joggal nem rendelkező résztvevőkre vonatkozó szabályt (2. szabály). Az Európai Uniónak az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozását követően szükségessé vált az eljárási szabályzat módosítása.
2.A javaslat háttere
2.1.Az Isztambuli Egyezmény
Az Isztambuli Egyezmény átfogó és harmonizált szabályrendszert hoz létre a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése érdekében Európában és azon kívül. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén hatályba lépett.
Az EU 2017 júniusában aláírta az egyezményt, és 2023. június 28-án lezárta a csatlakozási eljárást, aminek következtében az egyezmény 2023. október 1-jén hatályba lépett az EU számára. Az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések 2 , valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések 3 vonatkozásában. Írországot és Dániát nem köti az Unió hatáskörének gyakorlása a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében 4 . Valamennyi uniós tagállam aláírta az egyezményt, és 2025. február 5-ig 22 megerősítette azt, így szavazati joggal rendelkezik a részes felek bizottságában 5 . Az egyezménynek jelenleg az EU-val és 22 uniós tagállammal együtt 39 részes fele van.
2.2.Az egyezmény részes feleinek bizottsága
A részes felek bizottsága az Isztambuli Egyezmény nyomonkövetési mechanizmusának politikai szerve, amely az egyezmény részes feleinek képviselőiből áll. Az egyezmény 67. cikkének (2) bekezdése értelmében a részes felek bizottságának feladata a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépéssel foglalkozó szakértői csoport (GREVIO) tagjainak megválasztása. Az egyezmény 68. cikkének (12) bekezdésével összhangban a részes felek bizottsága a GREVIO jelentései és következtetései alapján a feleknek címzett ajánlásokat fogadhat el az egyezmény végrehajtására vonatkozóan. Felügyeli továbbá ezen ajánlások végrehajtását a hároméves végrehajtási időszak végét követően 6 . Ezen túlmenően a részes felek bizottsága megvizsgálja a GREVIO által az egyezmény 68. cikkének (15) bekezdésével összhangban hozzá eljuttatott különleges vizsgálatok megállapításait. A részes felek bizottsága megválasztja elnökségi tagjait is: egy elnököt és két alelnököt 7 .
Az egyezmény 67. cikkének (3) bekezdése értelmében a részes felek bizottsága 2015. május 4-i első ülésén elfogadta eljárási szabályzatát 8 (a továbbiakban: eljárási szabályzat). Az eljárási szabályzat szavazásról szóló 20. szabályának első bekezdésében kimondja, hogy „[a] bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik”, harmadik bekezdésében pedig leszögezi, hogy a bizottság határozataihoz „a leadott szavazatok kétharmados többsége” szükséges. Ugyanez a többség szükséges az eljárási szabályzat módosításához is (25. szabály). A részes felek bizottságának eddigi gyakorlata az volt, hogy konszenzussal fogad el ajánlásokat és következtetéseket.
2.3.A részes felek bizottsága eljárási szabályzatának tervezett módosítása
A részes felek bizottságának titkársága 2023. augusztus 28-án javaslatot tett az eljárási szabályzat és különösen a szavazásra vonatkozó rendelkezések módosításaira annak érdekében, hogy az tükrözze az Unió csatlakozásának a bizottság működésére gyakorolt hatását. A részes felek bizottságának titkársága lehetőséget adott a feleknek arra, hogy észrevételeket tegyenek. Az Unió a 2024. április 22-én elfogadott (EU) 2024/1669 és (EU) 2024/1680 tanácsi határozattal összhangban több alternatív módosítást javasolt az eljárási szabályzatra vonatkozóan 9 . A bizottság 2024. május 31-i 16. ülésén az EU és az Egyesült Királyság előterjesztette javaslatait. Az ezt követő megbeszélések során több nem uniós tagállam ellenezte az uniós javaslatot. Mivel nem sikerült megállapodásra jutni, a bizottság úgy határozott, hogy elnöke folytasson nem hivatalos megbeszéléseket a kompromisszumos megoldás megtalálása érdekében. A nem hivatalos egyeztetéseket követően az elnök 2024 novemberében új javaslatot nyújtott be (IC-CP(2024)12 prov), amelyet a bizottság 2024. december 17-i 17. ülésén vitattak meg. A javaslat szerint továbbra is alkalmazni kellene a jelenlegi szavazási szabályokat, de azokat ki kellene egészíteni egy konszenzusra és egy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéssel. Több nem uniós tagállam azt szorgalmazta, hogy horizontálisan kezeljék az Európa Tanács egyezményei tekintetében az EU-t megillető szavazati jogokat valamennyi olyan egyezmény esetében, amelynek az EU részes fele, de ideiglenes megoldásként el tudták fogadni a felülvizsgált javaslatot. Kisebb szövegezési javaslatokon kívül egyik fél sem fogalmazott meg aggályokat az új javaslattal kapcsolatban. A részes felek bizottságának titkársága 2025. február 13-án ismertette a részes felek bizottsága elnökének az Isztambuli Egyezmény részes felei bizottsága eljárási szabályzatának módosítására vonatkozó felülvizsgált javaslatát (IC-CP(2025)1 prov) (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus). A titkárság felkérte a feleket, hogy írásbeli eljárás keretében hagyják jóvá a javaslatot. Közölte továbbá, hogy amennyiben 2025. április 30-ig nem nyújtanak be írásbeli kifogást a titkársághoz, a tervezett jogi aktus elfogadottnak tekintendő.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az elnök azt javasolja, hogy újfent fogadják el az eljárási szabályzat 20. szabályát („Szavazás”) az alábbi módosításokkal:
A javaslat szerint először is a 20. szabály (1) bekezdésébe felvételre kerül egy konszenzusra vonatkozó rendelkezés, amely kimondja, hogy a bizottságnak törekednie kell konszenzusos döntéshozatali gyakorlatának folytatására. Az e szabály rendelkezéseinek megfelelő szavazásra csak akkor kerülhet sor, ha ez nem lehetséges.
Következésképpen a 20. szabály (1)–(6) bekezdésének számozása (2)–(7) bekezdésre változik. E bekezdést illetően nincs más módosítási javaslat.
Másodszor, a 20. szabály (8) bekezdésébe felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés kerül bevezetésre, amely kimondja, hogy a bizottság az elnök kezdeményezésére vagy az egyezmény legalább három részes felének kérésére legkésőbb az elfogadásukat követő három éven belül, de szükség esetén korábban megvizsgálja e szabályok alkalmazását. Adott esetben a szabályt a 25. szabály szerinti eljárásnak megfelelően felül kell vizsgálni az esetleges aggályok és hiányosságok kezelése érdekében.
Harmadszor, a javaslat szerint az Európai Unióra való hivatkozást törlik az eljárási szabályzat 2.2b) szabályában szereplő azon képviselők listájáról, akik szavazati jog vagy költségtérítés nélkül részt vehetnek a részes felek bizottságának ülésein. A szabály elévült, mivel az Európai Unió a részes felek bizottságának teljes jogú tagjává vált.
Javasoljuk, hogy az legyen az EU álláspontja, hogy nem emel kifogást az eljárási szabályzat módosítására irányuló, az IC-CP(2025)1prov dokumentumban felvázolt felülvizsgált javaslat elfogadása ellen. A javaslat értelmében a jelenlegi szavazási szabályok lényegében hatályban maradnának. Ennek megfelelően az Unió egy szavazattal rendelkezne az egyezményben részes uniós tagállamok szavazatán felül. A 20. szabályban szereplő két további módosítást is el kell fogadni: a konszenzusra vonatkozó rendelkezés kodifikálja a részes felek bizottságának meglévő gyakorlatát, a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés pedig azt a szándékot rögzíti, hogy a következő három éven belül újraértékeljék az eljárási szabályzatot, anélkül, hogy megelőlegeznék annak konkrét eredményét.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát” 10 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A részes felek bizottsága az Isztambuli Egyezmény által létrehozott szerv. Az eljárási szabályzat részes felek bizottsága által elfogadandó új módosítása joghatással bíró jogi aktus. Az egyezmény 67. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz. A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja a részes felek bizottsága eljárási szabályzatának módosítása az Uniónak az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozása nyomán. Ami az anyagi jogalapot illeti, az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések 11 , valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések 12 vonatkozásában. Az Uniónak az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozására két külön tanácsi határozat vonatkozik, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék Dánia és Írország különleges helyzetét, tekintettel az EUMSZ V. címére. Következésképpen az Unió által a részes felek bizottságában a tervezett jogi aktussal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatot két párhuzamos határozatra kell bontani. E határozat jogalapja az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. Ezért e határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 336. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 336. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0038 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye részes feleinek bizottságában az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdések tekintetében a bizottság eljárási szabályzatának módosításaival kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen az EUMSZ 336. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (a továbbiakban: az egyezmény) az Unió az intézményei és közigazgatása tekintetében az (EU) 2023/1075 tanácsi határozat 13 , a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében pedig az (EU) 2023/1076 tanácsi határozat 14 révén kötötte meg, és az 2023. október 1-jén hatályba lépett az Unió tekintetében. Az egyezménynek ez idáig 39 részes fele van, köztük az Unió és 22 tagállama.
(2)A részes felek bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) az egyezmény nyomonkövetési mechanizmusának keretébe tartozó testület. Az egyezmény 67. cikkének (3) bekezdése értelmében a bizottság elfogadta eljárási szabályzatát (a továbbiakban: az eljárási szabályzat). Az eljárási szabályzat értelmében az egyezmény valamennyi részes fele egy szavazattal rendelkezik. Az Uniónak az egyezményhez való csatlakozása szükségessé teszi az eljárási szabályzat kiigazítását, különösen a szavazati jogok tekintetében.
(3)A bizottság titkársága 2023 augusztusában javaslatot tett az eljárási szabályzat bizonyos módosításaira annak érdekében, hogy az tükrözze az Unió csatlakozásának a bizottság működésére gyakorolt hatását. Felkérte az egyezmény részes feleit, hogy nyújtsanak be szövegezési javaslatokat. Az Unió 2024. április 22-én 15 kialakította álláspontját a javasolt módosításokkal kapcsolatban, és alternatív módosításokra tett javaslatot az eljárási szabályzatra vonatkozóan. A bizottság 2024. május 31-i 16. ülésén nem sikerült megállapodásra jutni a javasolt módosításokról, és a bizottság úgy határozott, hogy elnöke folytasson nem hivatalos megbeszéléseket annak érdekében, hogy a bizottság valamennyi tagja számára elfogadható megoldást találjanak.
(4)A nem hivatalos egyezetetéseket követően az elnök 2024 novemberében felülvizsgált javaslatot nyújtott be (IC-CP(2024)12 prov). A javaslat szerint továbbra is alkalmazni kellene a jelenlegi szavazási szabályokat, de azokat ki kellene egészíteni egy konszenzusra vonatkozó rendelkezéssel (amely kimondja, hogy a bizottságnak törekednie kell a konszenzusos döntéshozatali gyakorlatának folytatására) és egy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéssel (amely kimondja, hogy a bizottság a módosítások elfogadását követő három éven belül megvizsgálja a szabályok alkalmazását).
(5)A bizottság titkársága 2025. február 13-án ismertette a részes felek bizottsága elnökének az Isztambuli Egyezmény részes felei bizottsága eljárási szabályzatának módosítására irányuló felülvizsgált javaslatát (IC-CP(2025)1 prov) (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus). A titkárság felkérte a feleket, hogy írásbeli eljárás keretében hagyják jóvá a javaslatot. Közölte továbbá, hogy amennyiben 2025. április 30-ig nem nyújtanak be írásbeli kifogást a titkársághoz, a tervezett jogi aktus elfogadottnak tekintendő.
(6)Helyénvaló meghatározni az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az eljárási szabályzat módosításai jogilag kötelező erejűek lesznek az Unióra nézve.
(7)Az eljárási szabályzat módosítására irányuló felülvizsgált javaslat elfogadása következtében a jelenlegi szavazási szabályok lényegében hatályban maradnának, és az Unió egy szavazattal rendelkezik az egyezményben részes uniós tagállamok szavazatán felül. A konszenzusra vonatkozó rendelkezéssel és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéssel történő kiegészítésnek elfogadhatónak kell lennie az Unió számára. A konszenzusra vonatkozó rendelkezés kodifikálja a részes felek bizottságának meglévő gyakorlatát, a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés pedig azt a szándékot rögzíti, hogy legkésőbb három évvel a módosítások elfogadását követően újraértékeljék az eljárási szabályzatot, anélkül, hogy megelőlegeznék annak konkrét eredményét.
(8)Az eljárási szabályzat azon résztvevőinek felsorolását illetően, akik nem tagjai a részes felek bizottságának, törölni kell az Európai Unióra való hivatkozást, mivel az elavulttá vált.
(9)Az Unió álláspontjának ezért annak kell lennie, hogy nem emel kifogást az eljárási szabályzat módosítására irányuló, az IC-CP(2025)1prov dokumentumban felvázolt módosítási javaslat elfogadása ellen.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyezmény 67. cikke alapján létrehozott részes felek bizottságában az Unió által képviselendő álláspont az, hogy hogy nem emel kifogást a részes felek bizottsága elnökének az Isztambuli Egyezmény részes felei bizottsága eljárási szabályzatának módosítására irányuló felülvizsgált javaslatának [IC-CP(2025)1 prov] elfogadása ellen.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök