EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.11.14.
COM(2024) 525 final
2024/0291(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye Részes Felei Bizottságának 17. ülésén az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében az első tematikus értékelési kör során a részes feleknek megfogalmazott ajánlások kibocsátására alkalmazandó eljárásról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az a határozat, amely meghatározza az Európai Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (a továbbiakban: isztambuli egyezmény vagy egyezmény) Részes Felei Bizottságának 2024. december 17-én tartandó 17. ülésén az Unió által képviselendő álláspontot azon határozattervezet tervezett elfogadásával kapcsolatban, amely az egyezmény végrehajtásáról szóló, a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportjának (a továbbiakban: GREVIO) „Bizalomépítés támogatás, védelem és igazságszolgáltatás révén” című első tematikus értékelési körén alapuló ajánlásoknak a részes felek számára történő kibocsátására alkalmazandó új bizottsági eljárásra vonatkozik.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az isztambuli egyezmény
Az isztambuli egyezmény célja, hogy átfogó és harmonizált szabályrendszert hozzon létre a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése érdekében Európában és azon kívül. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén hatályba lépett.
Az EU 2017 júniusában aláírta az egyezményt, és 2023. június 28-án két jóváhagyó okirat letétbe helyezésével lezárta a csatlakozási eljárást, aminek következtében az egyezmény 2023. október 1-jén hatályba lépett az EU számára. Az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében. Az egyezményt valamennyi uniós tagállam aláírta, és 22 megerősítette.
2.2.A Részes Felek Bizottsága
A Részes Felek Bizottsága az egyezmény részes feleinek képviselőiből áll. A részes feleknek törekedniük kell arra, hogy a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése terén a lehető legmagasabb rangú szakértőket jelöljék ki, akik ellátják a képviseletüket. A Részes Felek Bizottságának feladatait az eljárási szabályzatának 1. szabálya sorolja fel. 2023. október 1-jén az EU az isztambuli egyezmény részes felévé, és ezáltal a Részes Felek Bizottságának tagjává vált (az egyezmény 67. cikkének (1) bekezdése).
2.3. Az isztambuli egyezmény ellenőrző rendszere
Az isztambuli egyezmény, annak biztosítása érdekében, hogy a részes felek hatékonyan végrehajtsák rendelkezéseit, ellenőrző rendszert hoz létre. A cél az egyezmény rendelkezései gyakorlati megvalósításának értékelése, valamint iránymutatás nyújtása a részes felek számára. Ezt az ellenőrző rendszert két különálló, de egymással együttműködő szerv alkotja: a GREVIO és a Részes Felek Bizottsága. A GREVIO független szakértői csoport, amelynek feladata, hogy az egyezmény 66. cikkének (1) bekezdésével összhangban országonként ellenőrizze az isztambuli egyezmény végrehajtását.
Az ellenőrzési eljárást az egyezmény 68. cikke határozza meg. A 68. cikk (1) bekezdésével összhangban a részes feleknek a GREVIO által készített kérdőív alapján jelentést kell benyújtaniuk az egyezmény rendelkezéseit átültető jogalkotási és más intézkedésekről. Ez az eljárás, az úgynevezett kezdeti értékelési eljárás, elsőként nyújt átfogó áttekintést az egyezmény szinte valamennyi rendelkezésének a részes fél általi végrehajtásáról. A kérdőív és az egyéb érintett szereplőktől származó további információk alapján a GREVIO jelentést készít, amely javaslatokat tartalmaz azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a részes félnek meg kell hoznia az egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében.
A GREVIO jelentései és következtetései alapján a Részes Felek Bizottsága az egyezmény 68. cikkének (12) bekezdésével összhangban az érintett részes félnek szóló ajánlásokat fogadhat el az egyezmény végrehajtására vonatkozóan, és meghatározhatja a végrehajtással kapcsolatos információk benyújtási határidejét. E rendelkezés alapján a Részes Felek Bizottsága ajánlásokat fogadott el a részes felek számára, amelyekben különbséget tesz azon intézkedések között, amelyeket véleménye szerint az érintett félnek a lehető leghamarabb meg kell hoznia, előírva, hogy három éven belül jelentést kell tennie az e tárgyban tett lépésekről, valamint azon intézkedések között, amelyek – bár lényegesek – a Részes Felek Bizottsága szerint sürgősségük másodlagos.
A GREVIO kezdeti jelentésein alapuló ajánlások kibocsátására alkalmazandó eljárást a Részes Felek Bizottsága 2018. január 30-i 4. ülésén határozta meg, és azt az IC-CP(2018)6 dokumentum ismerteti. Összefoglalva, megállapodás született arról, hogy az ajánlásoknak azokra a hiányosságokra kell összpontosulniuk, amelyeket a GREVIO azonnali intézkedést igénylőként azonosított és "sürgős" megjelöléssel látott el, valamint amelyek az egyezmény I. és II. fejezetébe tartoznak és a GREVIO által "határozottan ösztönzött" korrekciós intézkedéseket igényelnek a közeljövőben.
Bár a GREVIO valamennyi ajánlását fontosnak tartja, sürgősségi hierarchiát állított fel a következő megjelölések alapján: „sürgős”, „határozottan ösztönzött”, „ösztönzött” és „javasolt” ajánlások. A Részes Felek Bizottsága kifejezetten úgy döntött, hogy ajánlásaiba belefoglalja az egyezmény I. és II. fejezetéhez kapcsolódó, „határozottan ösztönzött” kategóriába tartozó javaslatokat, mivel ezek kiemelt jelentőségükből adódóan alapul szolgálnak az egyezmény többi részének hatékony végrehajtásához. A GREVIO e fejezetek végrehajtása terén jelentős hiányosságokat tárt fel. Megállapodás született továbbá arról, hogy a részes felek számára három évet kell biztosítani a Részes Felek Bizottsága ajánlásainak végrehajtásához és a jelentéstételhez. Végezetül a Részes Felek Bizottsága úgy határozott, hogy kifejezetten felkéri a részes felet, hogy hajtsa végre a GREVIO fennmaradó javaslatait, anélkül, hogy további jelentéstételt írna elő e kevésbé sürgős kérdésekre vonatkozóan, a GREVIO javaslatainak teljes körű érvényre juttatása érdekében.
2.4.A tematikus értékelési körök
Mivel a kezdeti értékelési eljárás az egyezmény szinte valamennyi részes fele esetében lezárult, a GREVIO 2022 végén úgy határozott, hogy a következő szakaszba lép a részes államok egyezménynek való megfelelése értékelésének terén. Az egyezmény 68. cikkének (3) bekezdésével összhangban a GREVIO kezdeti értékelést követő értékelési eljárásait körökre kell osztani. A GREVIO minden kör elején kiválasztja az értékelés tárgyát képező konkrét rendelkezéseket, és kérdőívet küld a végrehajtásukkal kapcsolatos információk összegyűjtése céljából. Az összegyűjtött információk alapján a GREVIO jelentéseket ad ki. Erre a folyamatra a GREVIO tematikus értékelési köreiként hivatkozunk.
Az első tematikus értékelési kör címe „Bizalomépítés támogatás, védelem és igazságszolgáltatás révén”, és 2023-tól 2031-ig tart. Míg a kezdeti értékelés az isztambuli egyezmény mintegy 60 cikkére terjedt ki, az új tematikus értékelési eljárás 19 konkrét rendelkezéssel foglalkozik. Ezek a rendelkezések normákat határoznak meg a bűnüldöző hatóságokra, a büntető igazságszolgáltatás szereplőire, az áldozatoknak nyújtott általános támogató szolgálatokra és szakszolgálatokra, valamint az áldozatközpontú általános megközelítésre vonatkozóan. A cél e területek mélyrehatóbb értékelése, az egyes rendelkezések keretében elért eredményekre összpontosítva.
Annak érdekében, hogy a GREVIO új tematikus értékelése alapján ajánlásokat lehessen elfogadni a részes felek számára, a Részes Felek Bizottságának meg kell határoznia az erre vonatkozó eljárást. A Részes Felek Bizottságának 2024. május 3-i ülésén előzetes vitára került sor erről a kérdésről a titkárság által készített vitaanyag [IC-CP(2024)6] alapján. E megbeszélést követően a Részes Felek Bizottságának titkársága 2024 szeptemberében körbeküldte az ilyen ajánlások kibocsátására alkalmazandó eljárásról szóló határozattervezetet [IC-CP(2024)10], valamint egy sablont, amely felvázolja a részes feleknek címzett ajánlások javasolt szerkezetét. A határozattervezet nagyrészt a GREVIO kezdeti értékelésén alapuló ajánlások kibocsátására alkalmazandó eljáráson alapul.
2.5.A Részes Felek Bizottságának tervezett jogi aktusa
A Részes Felek Bizottsága 2024. december 17-i 17. ülésén várhatóan határozatot fog elfogadni a GREVIO első tematikus értékelő jelentései alapján az isztambuli egyezmény végrehajtására vonatkozóan a részes feleknek címzett ajánlások kibocsátására alkalmazandó új bizottsági eljárásról, valamint az ilyen jövőbeli ajánlások struktúráját felvázoló sablonról (a továbbiakban: a tervezett jogi aktus).
A Részes Felek Bizottságának titkársága által az IC-CP(2024)10 dokumentumban javasolt eljárás a következőképpen foglalható össze:
–Az ajánlásoknak ki kell terjedniük a tematikus értékelő jelentésekben szereplő azon javaslatokra, amelyek a GREVIO véleménye szerint sürgős fellépést kívánnak („sürgős”), valamint azokra, amelyeket a GREVIO véleménye szerint a közeljövőben orvosolni kell („erősen ösztönzött”), az egyezmény valamennyi fejezetét illetően.
–A Részes Felek Bizottsága eljárási szabályzatával összhangban felügyeli ezen ajánlások végrehajtását azáltal, hogy felkéri a részes felet, hogy az ajánlások elfogadásától számított három éven belül nyújtson be írásbeli jelentést az ajánlások végrehajtásáról. A Részes Felek Bizottsága ezt követően dönthet úgy, hogy a felügyelet keretében nem tesz további lépéseket a GREVIO jövőbeli értékelési köreivel való átfedések elkerülése érdekében.
–Az ajánlásoknak kifejezetten javasolniuk kell, hogy a részes fél hajtsa végre a GREVIO fennmaradó javaslatait – anélkül, hogy e kevésbé sürgős kérdésekről további jelentéseket kellene készítenie – a GREVIO következtetéseinek teljes körű érvényre juttatása érdekében, valamint fel kell kérnie a részes felet, hogy folytasson folyamatos párbeszédet a GREVIO-val.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A tervezett jogi aktus tárgya a Részes Felek Bizottsága titkárságának a GREVIO első tematikus értékelő jelentésein alapuló, az isztambuli egyezmény részes felek általi végrehajtására vonatkozó ajánlások hatályára és az ajánlások részes felek részére történő kibocsátására alkalmazandó eljárásra vonatkozó javaslata, valamint az ilyen jövőbeli ajánlások struktúráját felvázoló sablon. A tematikus értékelési kör az egyezmény azon rendelkezéseinek részes felek általi végrehajtására vonatkozik, amelyek relevánsak az egyezménynek a részes felek közigazgatási szervei – többek között az Unió intézményei és közigazgatása – általi végrehajtása szempontjából. A Részes Felek Bizottsága által elfogadott ajánlások meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás tartalmát, mivel a jövőben hatást gyakorolhatnak az isztambuli egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére. A tervezett jogi aktus meghatározza a részes felek részére kibocsátott ajánlások elfogadására és végrehajtásának felügyeletére vonatkozó eljárást, és kötelező érvényű lesz az Unióra nézve. Ezért helyénvaló meghatározni az Unió által a Részes Felek Bizottságának ülésén az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében a tervezett jogi aktussal kapcsolatban képviselendő álláspontot.
A javaslat szerint az Unió elfogadja a titkárság javaslatát, mivel a javasolt eljárás összhangban van a kezdeti értékelési eljárással, amely hatékonynak bizonyult, és biztosítja a tematikus értékeléshez kiválasztott valamennyi rendelkezés hatékony végrehajtását, elkerülve ugyanakkor az egymást átfedő ellenőrzési folyamatokat.
A kezdeti értékelési eljáráshoz képest javasolt módosítás az ajánlások hatályára vonatkozik. Az új javaslat kiterjesztené a hatályt minden olyan következtetésre, amely esetében a GREVIO sürgős fellépést tart szükségesnek („határozottan ösztönzött”), ahelyett, hogy az ajánlásokat az előző eljárás szerint az egyezmény I. és II. fejezetére korlátozná. E szélesebb hatálynak elfogadhatónak kell lennie, mivel a következtetések teljes száma valószínűleg csökkenni fog a GREVIO kezdeti értékelési jelentéseihez képest, ugyanis a tematikus jelentés csak az egyezmény tizenkilenc cikkével foglalkozik.
Emellett a javaslat kisebb mértékű módosításként kifejezetten kimondja, hogy a Részes Felek Bizottsága dönthet úgy, hogy az ajánlások végrehajtásáról szóló írásbeli jelentések kézhezvételét követően nem tesz további felügyeleti lépéseket a GREVIO jövőbeli értékelési köreivel való átfedések elkerülése érdekében. Ez eloszlatja a részes felek aggályait az ellenőrzési folyamatok közötti átfedésekkel kapcsolatban, amelyek oka, hogy egyszerre kellett kezelniük a kezdeti és a tematikus értékeléseket. Ennek szintén elfogadhatónak kell lennie, tekintettel arra, hogy egyszerűsíteni kell az eljárásokat és csökkenteni kell a részes felek terheit.
A javaslat másik kisebb mértékű módosításként kifejezetten kimondja, hogy a Részes Felek Bizottsága felkéri a részes felet a GREVIO-val való párbeszéd folytatására az előrehaladásra vonatkozóan. Ennek azért is elfogadhatónak kell lennie, mert az ilyen párbeszéd önkéntes, és hasznos lehet a szóban forgó részes fél számára.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által […] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A Részes Felek Bizottsága az isztambuli egyezmény által létrehozott szerv. A Részes Felek Bizottsága által elfogadandó határozattervezet joghatással bíró jogi aktus, mivel meghatározza az Unió intézményeire és közigazgatására vonatkozó tematikus értékelési kör alapján a részes feleknek megfogalmazott ajánlások elfogadására és végrehajtásának felügyeletére vonatkozó eljárást, amely ajánlások befolyásolhatják az egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek jövőbeli értelmezését, és ezért meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás tartalmát. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja, hogy meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a Részes Felek Bizottsága számára, hogy a GREVIO új tematikus értékelő jelentései alapján ajánlásokat fogadjon el a részes felek számára. A tematikus értékelési kör az egyezmény azon rendelkezéseinek részes felek általi végrehajtására vonatkozik, amelyek relevánsak az egyezménynek a részes felek közigazgatási szervei – többek között az Unió intézményei és közigazgatása – általi végrehajtása szempontjából. Az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az isztambuli egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében. Az Uniónak az isztambuli egyezményhez való csatlakozására két külön tanácsi határozat vonatkozik annak érdekében, hogy figyelembe vegyék Dánia és Írország különleges helyzetét, tekintettel az EUMSZ V. címére. Következésképpen az Unió által a Részes Felek Bizottságában a tervezett jogi aktussal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatot is két párhuzamos határozatra kell bontani.
E határozat jogalapja az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. Ezért e határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 336. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 336. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2024/0291 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye Részes Felei Bizottságának 17. ülésén az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében az első tematikus értékelési kör során a részes feleknek megfogalmazott ajánlások kibocsátására alkalmazandó eljárásról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 336. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (a továbbiakban: az egyezmény) – az Unió intézményei és közigazgatása tekintetében – az (EU) 2023/1075 tanácsi határozattal, és – a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében, amennyiben azok az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak – az (EU) 2023/1076 tanácsi határozattal megkötötte, és az egyezmény 2023. október 1-jén hatályba lépett az Unió tekintetében.
(2)Az egyezmény 66. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja (a továbbiakban: GREVIO) megbízást kapott arra, hogy ellenőrizze az egyezmény részes felek általi végrehajtását. Az egyezmény 68. cikkének (3) bekezdésével összhangban a GREVIO kezdeti értékelési eljárását követő későbbi értékelési eljárásokat a GREVIO tematikus értékelési köreinek nevezett körökre kell osztani. Az egyezmény 68. cikkének (11) bekezdése értelmében a GREVIO-nak el kell fogadnia az érintett fél által az egyezmény releváns rendelkezéseinek végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentését és következtetéseit. A GREVIO-jelentések alapján a Részes Felek Bizottsága – az egyezmény 68. cikkének (12) bekezdésével összhangban – az érintett félnek címzett ajánlásokat fogadhat el.
(3)Az első tematikus értékelési kör címe: „Bizalomépítés támogatás, védelem és igazságszolgáltatás révén”, amelyet 2022-ben hirdettek meg és 2023-tól 2031-ig tart majd. Tárgya az egyezmény 19 konkrét rendelkezése, valamint az egyezmény azon rendelkezéseinek a részes felek általi végrehajtása, amelyek az Unióra is alkalmazandók saját intézményei és közigazgatása tekintetében.
(4)2024 szeptemberében a Részes Felek Bizottságának titkársága megosztotta a Részes Felek Bizottsága által a GREVIO első tematikus értékelési köre keretében elfogadott jelentések fényében elfogadandó ajánlásokról szóló határozattervezetet [IC-CP(2024)10], amely rendelkezik az ajánlások elfogadására és a Részes Felek Bizottsága általi későbbi felügyeletére alkalmazandó eljárásról, és ajánlásmintát tartalmaz. A határozattervezetet a Részes Felek Bizottságának 2024. december 17-i 17. ülésén fogják megvitatni és lehetőség szerint elfogadni.
(5)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikkének hatályán belül az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy saját intézményei és közigazgatása tekintetében elfogadja az egyezményben meghatározott kötelezettségeket. A Bíróság a 2021. október 6-i 1/19. sz. véleményében (isztambuli egyezmény) (EU:C:2021:832, 305. pont) megerősítette, hogy az egyezményből eredő, a megelőző és védelmi intézkedések elfogadására vonatkozó kötelezettségek jelentős része lényegében a saját igazgatásának személyzetével, illetve az intézményeinek, szerveinek és hivatalainak helyiségeiben és épületeiben megforduló nyilvánossággal szemben is kötelezőek az Unióra nézve.
(6)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Részes Felek Bizottságában képviselendő álláspontot, mivel a tervezett jogi aktus meghatározza az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében a részes feleknek címzett ajánlások elfogadására és végrehajtásuk felügyeletére vonatkozó eljárást. Ezek a javaslatok meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás tartalmát, mivel a jövőben hatást gyakorolhatnak az egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére.
(7)A határozattervezet szerint az ajánlásoknak a GREVIO jelentéseiben azonosított legsürgetőbb aggályokra kell korlátozódniuk. Ezek közé tartoznak azok a hiányosságok, amelyek esetében a GREVIO azonnali fellépést tart szükségesnek, és „sürgős”-ként jelöl meg, valamint a GREVIO véleménye szerint a közeljövőben orvosolandó, „határozottan ösztönzött” megjelöléssel ellátott kérdések – az egyezmény összes fejezetére kiterjedően.
(8)Ami a felügyeletet illeti, a határozattervezet előírja, hogy a Részes Felek Bizottsága felügyeli ezen ajánlások végrehajtását azáltal, hogy felkéri a részes felet, hogy az ajánlások elfogadását követő három éven belül nyújtson be írásbeli jelentést a meghozott intézkedésekről. A Részes Felek Bizottsága ezt követően dönthet úgy, hogy nem tesz további felügyeleti lépéseket a GREVIO jövőbeli értékelési köreivel való átfedések elkerülése érdekében.
(9)Végezetül a határozattervezet előírja, hogy az ajánlásoknak javasolniuk kell a részes félnek a GREVIO fennmaradó, kevésbé sürgős javaslatainak végrehajtását a GREVIO következtetéseinek teljes körű érvényre juttatása érdekében, és fel kell kérniük a részes felet a GREVIO-val folytatott folyamatos párbeszédre.
(10)A javaslat szerint az Unió elfogadja a határozattervezetet, mivel a javasolt eljárás összhangban van a kezdeti értékelési eljárással, amely hatékony volt, és biztosítja a tematikus értékeléshez kiválasztott valamennyi rendelkezés hatékony végrehajtását, elkerülve ugyanakkor az egymást átfedő ellenőrzési folyamatokat.
(11)Az Unió által a Részes Felek Bizottságában képviselendő álláspont ezért az, hogy támogassa az IC-CP(2024)10 dokumentumban foglalt határozattervezet elfogadását, beleértve az annak I. függelékében javasolt ajánlásmintát is.
(12)Annak érdekében, hogy a Részes Felek Bizottságának ülésén biztosítani lehessen a szükséges rugalmasságot, rendelkezni kell arról, hogy a határozattervezet kisebb módosításai a Tanács további határozata nélkül is elfogadhatók legyenek,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyezmény 67. cikke alapján létrehozott Részes Felek Bizottságának 17. ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogassa a Részes Felek Bizottsága által a GREVIO első tematikus értékelési körének részeként elfogadott jelentések fényében elfogadandó ajánlásokról szóló határozat [IC-CP(2024)10] elfogadását, beleértve az annak I. függelékében javasolt ajánlásmintát.
2. cikk
Az IC-CP(2024)10 határozattervezetet és annak 1. függelékét érintő kisebb módosításokról a Részes Felek Bizottságában részt vevő uniós képviselők a Tanács további határozata nélkül is megállapodhatnak.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
