EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.10.21.

COM(2024) 496 final

2024/0275(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2021/1058 rendeletnek és az (EU) 2021/1057 rendeletnek az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás (RESTORE) tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A közelmúltban Közép-, Kelet-, valamint Dél-Európában bekövetkezett természeti katasztrófák pusztító hatást gyakoroltak az érintett régiókban élő népességre. Számos nagyvárosban, városban és faluban széles körű újjáépítési munkálatokra lesz szükség a megrongálódott infrastruktúra és berendezések helyreállításához, illetve jobb újraépítéséhez, hogy költséghatékony módon ki lehessen alakítani az éghajlatváltozás hatásaival és a katasztrófákkal szembeni rezilienciát, és ezáltal enyhüljenek a helyi, regionális és nemzeti költségvetésre nehezedő terhek, valamint csökkenjen az említett katasztrófák következtében kialakuló súlyos területi egyenlőtlenségek kockázata. Azonnali intézkedésekre lesz szükség az ilyen természeti katasztrófákból eredő társadalmi és gazdasági következmények enyhítése érdekében. Emellett az említett természeti katasztrófák által közvetlenül érintett emberek, akik elvesztették az otthonukat és a javaikat, élelmiszerre és/vagy alapvető anyagi támogatásra szorulhatnak. Ezenkívül a természeti katasztrófa következtében gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások esetében szükség lehet a munkahelyek megtartására irányuló támogatásra is, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók abban az időszakban is megtarthassák munkahelyüket, amikor foglalkoztatásuk szokásos helye elérhetelenné válik. A természeti katasztrófák által az emberek egészségére gyakorolt pusztító hatás kezelése érdekében lehetővé kell tenni az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági helyzetben. Európának képesnek kell lennie arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) segítségével gyorsan további, hatékony támogatást nyújtson a tagállamoknak, a régióknak, a helyi hatóságoknak és a regionális katasztrófák által súlyosan érintett embereknek, kiegészítve az Európai Unió Szolidaritási Alapjából rendelkezésre álló forrásokat. Számítani kell a katasztrófák gyakoriságának növekedésére. Ezért az elmúlt évek tapasztalataira építve helyénvaló olyan keretet biztosítani, amely rugalmasságot és pénzügyi támogatást tesz elérhetővé, hogy ezáltal el lehessen kerülni a kohéziós politika jogi keretének ismétlődő változásait és a további adminisztratív terheket, megőrizve ugyanakkor a kohéziós politika hosszú távú stratégiai jellegét.

Következésképpen annak érdekében, hogy további támogatást és rugalmasságot biztosítson a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkező természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára, a Bizottság új egyedi célkitűzés létrehozását javasolja az ERFA-támogatás jelenlegi hatókörében. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy 2021–2027-es programjuk keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésen belül átcsoportosítsák az újjáépítésre szánt összegeket a természeti katasztrófákat követően, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint, vagy valamely tagállam illetékes hatóságának minősítése alapján.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 164. cikkén, 175. cikkének (3) bekezdésén és 178. cikkén alapul.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat a 2021–2027-es programozási időszak kohéziós politikai programjait érinti, és nem módosítja a meglévő költségvetési kötelezettségvállalásokat. Mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljes előirányzat határain belül marad, költségvetési szempontból semleges.

A javaslat további előfinanszírozást eredményez az ERFA és az ESZA+ keretében, valamint a kifizetési előirányzatok előreütemezéséhez vezet.

Az ERFA és az ESZA+ esetében egyaránt akár 100 %-ra megnövelt uniós finanszírozási arány kérelmezésének lehetősége a kifizetések részleges előreütemezéséhez is vezet, amelyet később alacsonyabb összegű kifizetések követnek, mivel a teljes keretösszeg változatlan. A tényleges hatás a források tagállamok általi felhasználásától függ.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Új, a 2. szakpolitikai célkitűzés (zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású – és a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátásra átálló –, reziliens Európa a tiszta és méltányos energetikai átmenetnek, a zöld és kék beruházásoknak, a körforgásos gazdaságnak, az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a kockázatmegelőzésnek és -kezelésnek, valamint a fenntartható városi mobilitásnak az előmozdításával) részét képező egyedi célkitűzés létrehozása az ERFA-támogatás meglévő hatókörén belül, a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkező természeti katasztrófákra adott válaszként. Az említett egyedi célkitűzéshez tartozó forrásokat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjainak célzott prioritásai keretében kell programozni, a helyreállítási és újjáépítési műveletek támogatásának céljából.

·Akár 100 %-os uniós finanszírozási arány alkalmazásának elérhetővé tétele az uniós költségvetésből, az újjáépítéssel és helyreállítással kapcsolatos műveleteket támogató programon belül meghatározott külön prioritás számára. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyéb nemzeti vagy uniós eszközökből vagy magánbiztosítási rendszerekből származó támogatások számon legyenek tartva, hogy ne kerülhessen sor túlfizetésre.

·További előfinanszírozás biztosítása a szóban forgó külön prioritás tekintetében a prioritáshoz tartozó allokáció 30 %-ára alkalmazva, az új célzott prioritást megállapító programot jóváhagyó határozatban foglaltak szerint. Amennyiben a prioritáshoz tartozó allokáció ezt követően további természeti katasztrófák következtében megemelkedik, a további előfinanszírozás csak azon összeg tekintetében kerül kifizetésre, amellyel a prioritáshoz tartozó allokációt megemelték.

·Annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok olyan műveletekre is támogatást ítélhessenek meg, amelyeket már azt megelőzően fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, hogy a program keretében történő finanszírozás iránti kérelmet megfelelően benyújtották volna az irányító hatósághoz, amennyiben 2024. január 1. után bekövetkezett természeti katasztrófára reagálnak.

·A megfelelő programmódosításokra irányuló kérelmek benyújtási határidejének meghatározása: a természeti katasztrófa által okozott első káresemény bekövetkezésének napjától számított négy hónapon belül, vagy a módosító rendelet hatálybalépését követő négy hónapon belül (amennyiben a katasztrófa az említett időpont előtt következett be).

Annak érdekében, hogy a tagállamok nagyobb rugalmassággal járhassanak el a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkező természeti katasztrófákra való reagálás során, a Bizottság javasolja az (EU) 2021/1057 rendeletnek az alább felsorolt célokra irányuló módosítását.

·Célzott támogatás lehetővé tétele a természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítésére, olyan célzott prioritás keretében, amely további rugalmasságban részesül.

·Csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás finanszírozásának lehetővé tétele a természeti katasztrófák által érintett munkavállalók és önálló vállalkozók számára, anélkül, hogy egy bizonyos, korlátozott időtartamon belül aktív intézkedések kerülnének végrehajtásra, függetlenül attól, hogy azokat a célzott prioritás keretében programozzák-e vagy sem.

·Olyan intézkedések finanszírozásának lehetővé tétele, amelyek támogatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági helyzetben, függetlenül attól, hogy az említett intézkedéseket a célzott prioritás keretében programozzák-e vagy sem.

·A kísérő intézkedések nélküli élelmiszerosztás és/vagy alapvető anyagi támogatás lehetővé tétele, amennyiben a természeti katasztrófák következményeire való reagálás részeként történnek, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedéseket a célzott prioritás keretében programozzák-e vagy sem.

·Annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok olyan műveletekre is támogatást ítélhessenek meg, amelyeket már azt megelőzően fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, hogy a program keretében történő finanszírozás iránti kérelmet megfelelően benyújtották volna az irányító hatósághoz, amennyiben a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkezett természeti katasztrófára reagálnak.

·A megfelelő programmódosításokra irányuló kérelmek benyújtási határidejének meghatározása: a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától számított négy hónapon belül, vagy a módosító rendelet hatálybalépését követő négy hónapon belül (amennyiben a katasztrófa az említett időpont előtt következett be).

·További előfinanszírozás biztosítása a szóban forgó célzott prioritás tekintetében a prioritáshoz tartozó allokáció 30 %-ára alkalmazva, az új célzott prioritást megállapító programot jóváhagyó határozatban foglaltak szerint. Amennyiben a prioritáshoz tartozó allokáció ezt követően további természeti katasztrófák következtében megemelkedik, a további előfinanszírozás csak azon összeg tekintetében kerül kifizetésre, amellyel a prioritáshoz tartozó allokációt megemelték.

·Akár 100 %-os uniós finanszírozási arány alkalmazásának elérhetővé tétele az uniós költségvetésből a célzott prioritás számára.

A kohéziós politikai beruházások hosszú távú stratégiai jellegének megőrzése érdekében az ilyen célzott prioritásokra elkülönített teljes összeg nem haladhatja meg az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap egy tagállamra vonatkozó teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át a 2021–2027-es programozási időszak tekintetében. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyéb nemzeti vagy uniós eszközökből vagy magánbiztosítási rendszerekből származó támogatások számon legyenek tartva, hogy ne kerülhessen sor túlfizetésre.

2024/0275 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2021/1058 rendeletnek és az (EU) 2021/1057 rendeletnek az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás (RESTORE) tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 164. cikkére, 175. cikke (3) bekezdésére, valamint 178. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A közelmúltban Közép-, Kelet-, valamint Dél-Európában bekövetkezett áradások pusztító hatást gyakoroltak az érintett régiókban élő népességre. Számos nagyvárosban, városban és faluban széles körű újjáépítési munkálatokra lesz szükség a megrongálódott infrastruktúra és berendezések helyreállításához. Azonnali intézkedésekre lesz szükség az ilyen természeti katasztrófákból eredő társadalmi és gazdasági következmények enyhítése érdekében. Emellett az embereknek azonnal szükségük van elveszett javaikra; továbbá szükség lesz a munkahelyek megtartására irányuló támogatásra, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók korlátozott ideig akkor is megtarthassák munkahelyüket, ha foglalkoztatásuk szokásos helye természeti katasztrófa bekövetkezte miatt elérhetelenné válik. A természeti katasztrófák által az emberek egészségére gyakorolt pusztító hatás kezelése érdekében lehetővé kell tenni az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági helyzetben. A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a jövőben valószínűleg növekedni fog a természeti katasztrófák előfordulásának gyakorisága. Ezért helyénvaló olyan keretet létrehozni, amely rugalmasságot és pénzügyi támogatást biztosít, ugyanakkor megőrzi a kohéziós politikai beruházások hosszú távú, stratégiai jellegét.

(2)Az érintett tagállamok nemzeti költségvetésére nehezedő terhek gyors enyhítése és az új területi egyenlőtlenségek kockázatának csökkentése érdekében az Európai Unió Szolidaritási Alapjából rendelkezésre álló forrásokon felül hatékony támogatásban kell részesíteni az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében az ilyen természeti katasztrófák által súlyosan érintett tagállamokat, régiókat, helyi hatóságokat és embereket.

(3)Annak érdekében, hogy a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok további rugalmassággal járhassanak el, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében új egyedi célkitűzést kell bevezetni, hogy az ERFA keretében nyújtott pénzügyi támogatást az ilyen katasztrófákra való reagálás részeként történő újjáépítésre lehessen fordítani.

(4)A 2. szakpolitikai célkitűzés, amelynek keretében az új egyedi célkitűzés bevezetésre kerül, közvetlenül támogatja az európai zöld megállapodás 3 célkitűzéseit. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia 4 célja az éghajlatváltozással kapcsolatos –általában katasztrófák, például árvizek, erdőtűz vagy aszályok formájában jelentkező – kockázatok kezelésére irányuló alkalmazkodási intézkedések kidolgozása. Biztosítani kell a katasztrófamegelőzésre és -felkészültségre, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló tervezett beruházások folytonosságát és megerősítését az egyre gyakrabban bekövetkező természeti katasztrófák hatásainak enyhítése érdekében, beleértve az éghajlatváltozás okozta katasztrófákat is. Az újjáépítésre irányuló erőfeszítések nem mehetnek a katasztrófamegelőzést és -felkészültséget érintő, hosszú távra tervezett strukturális beruházások kárára. Biztosítani kell az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazását az infrastruktúrába történő beruházások során, hogy ezáltal fokozni lehessen az uniós finanszírozású infrastruktúra rezilienciáját az éghajlatváltozás által okozott, a jövőben egyre gyakrabban bekövetkező és egyre súlyosabb katasztrófákkal szemben.

(5)Az ERFA-ból nyújtott támogatásoknak az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 meghatározott körével összhangban az új egyedi célkitűzés keretében a természeti katasztrófákra adott válaszként nyújtott újjáépítési támogatás kiterjedhet a megrongálódott vagy megsemmisült infrastruktúra, például a közcélú infrastruktúra helyreállítására vagy vállalkozások állóeszközeibe és berendezésekbe történő beruházásra, szükség esetén akár más helyszínen vagy az eredetivel nem azonos formátumban is, reziliens és fenntartható módon. Ezenkívül támogatható a természeti területek, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra helyreállítása, többek között a Natura 2000 területeken. Ez magában foglalhatja az újraerdősítéssel kapcsolatos releváns intézkedéseket is.

(6)A természeti katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítéssel összefüggésben a kiválasztási folyamat során prioritásként kell kezelni az „építsük újra, de jobban” elven alapuló műveleteket. Az említett elv azt jelenti, hogy a katasztrófa utáni helyreállítási, rehabilitációs és újjáépítési szakaszoknak a közösségek rezilienciájának növelését kell szolgálniuk katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések integrálása révén, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretében foglaltaknak megfelelően. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kiválasztott műveletek arányosak legyenek, és a lehető legjobban figyelembe vegyék mind a támogatás összegét, mind a katasztrófákkal szembeni reziliencia biztosítására irányuló célkitűzést. Továbbá abban az esetben, ha a tagállam jogosult olyan alapvető vészhelyzeti és helyreállítási műveleteknek az Európai Unió Szolidaritási Alapjából történő finanszírozására, amelyek helyreállítják az infrastruktúra természeti katasztrófa bekövetkezése előtti állapotát, az ERFA-támogatás kiegészítő jelleggel felhasználható az érintett infrastruktúra működőképességének javítására, hogy ezáltal javuljon az infrastruktúra kapacitása, fenntarthatósága és a jövőbeli természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciája. Az ERFA-támogatásoknak általában véve növelnie kell a rezilienciát és a kockázatokra való felkészültséget.

(7)A túlfizetés kizárása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ERFA vagy az ESZA+ által fedezett támogatások ne legyenek átfedésben az egyéb nemzeti vagy uniós eszközökből vagy magánbiztosítási rendszerekből származó támogatásokkal.

(8)A természeti katasztrófák hatásaira való reagálás érdekében célzott prioritások révén lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy célzott, gyors és azonnali segítséget nyújtsanak az ilyen katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a célzott prioritáson belül vagy azon kívül ideiglenes intézkedésekkel segíthessék az említett katasztrófák által közvetlenül érintett személyeket, például élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás formájában, kísérő intézkedések előírása nélkül; továbbá – amennyiben feltétlenül szükséges és indokolt – csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás formájában, a természeti katasztrófák következményei által érintett munkavállalók és önálló vállalkozók esetében, hogy aktív intézkedések nélkül is megtarthassák a munkahelyüket (hacsak a nemzeti jog elő nem írja azokat), valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító intézkedések formájában, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági helyzetben. Ezért az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 értelmében helyénvaló korlátozott időtartamra rugalmasságot biztosítani ezen ideiglenes intézkedések tekintetében.

(9)A természeti katasztrófákra adott válaszlépéseket támogató forrásokat indokolt célzott prioritás keretében, akár100 %-ig terjedő társfinanszírozási aránnyal programozni. Szem előtt tartandó, hogy a tagállamok élhetnek az allokációk kohéziós politikai alapok közötti átcsoportosításának az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 7 meghatározott lehetőségével az említett célzott prioritások keretében rendelkezésre álló források növelése érdekében. A szabályozás tiszteletben tartása mellett bármely szakpolitikai célkitűzésből átcsoportosíthatnak forrásokat.

(10)A célzott prioritások keretében programozott források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamnak az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében történő teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át. A források egy vagy több programmódosítás révén programozhatók, és egy vagy több katasztrófához kapcsolódhatnak. Továbbra is meg kell felelni annak az elvnek, hogy a Bizottság általi kifizetéseket a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében kell teljesíteni.

(11)A természeti katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítési beruházások azonnali támogatása, valamint az ilyen természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése érdekében további kivételes előfinanszírozást kell biztosítani a célzott prioritások tekintetében. Az említett kivételes előfinanszírozás összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt szabályokkal.

(12)Annak érdekében, hogy a tagállamok teljes körűen kezelni tudják a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeit, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok irányító hatóságai olyan műveletekre is támogatást ítélhessenek meg, amelyeket már a program keretében biztosított finanszírozás iránti kérelem irányító hatósághoz való benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy a műveletre ilyen természeti katasztrófa nyomán került sor.

(13)Az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1057 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)Tekintettel a jelenlegi természeti katasztrófák pusztító hatásaira, valamint a tagállamoknak nyújtandó támogatás sürgősségére, szükségesnek tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(15)Tekintettel a természeti katasztrófákkal kapcsolatos helyzet sürgősségére, helyénvaló, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/1058 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés b) pontja a következő x. alponttal egészül ki:

„x. a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkező természeti katasztrófákat követő újjáépítést célzó beruházások támogatása;”

b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) E cikk (1) bekezdése b) pontja x. alpontjának alkalmazásában természeti katasztrófa alatt a 2012/2002/EK tanácsi rendelet* 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott jelentős vagy regionális természeti katasztrófát kell érteni. Idetartozhat az említett rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértéket nem meghaladó közvetlen kárt okozó természeti katasztrófa is, feltéve, hogy azt a tagállam illetékes hatósága természeti katasztrófaként ismeri el.

Az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés keretében allokált forrásokat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjainak az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritásai keretében kell programozni. A szóban forgó egyedi célkitűzés keretében allokált források és az (EU) 2021/1057 rendelet 12b. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott célzott prioritások a teljes programozási időszak tekintetében nem haladhatják meg az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át. A megfelelő programmódosításra irányuló kérelmet a természeti katasztrófa által okozott első káresemény bekövetkezésének napjától számított négy hónapon belül, vagy amennyiben a természeti katasztrófa [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt következett be, [az ERFA/KA-rendeletet módosító] XXXX/XXXX rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül kell benyújtani.

A Bizottság az e bekezdés albekezdésében említett prioritás számára kivételes előfinanszírozásként kifizeti a programmódosítást jóváhagyó határozatban megállapított allokáció 30 %-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. E kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, a rendelkezésre álló források függvényében. Amennyiben az e prioritáshoz rendelt allokáció összege később megemelkedik, további előfinanszírozás kerül kifizetésre, amely az emelés 30 %-ának felel meg.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ERFA-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés támogatása érdekében meghatározott célzott prioritás maximális társfinanszírozási aránya 100 %.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés keretében kiválasztott műveletekhez más nemzeti vagy uniós eszközből vagy magánbiztosítási rendszerből kapott támogatást levonják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben szereplő kiadásokból.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 63. cikke (6) bekezdésének első mondatától eltérve az irányító hatóság a célzott prioritás keretében olyan műveletekre is megítélhet támogatást, amelyeket a finanszírozásra irányuló kérelemnek az irányító hatósághoz történő benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy az említett művelet célja valamely olyan természeti katasztrófára való reagálás, amely a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban következett be.

_____________

* A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj).”;

c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Kohéziós Alap támogatja a 2. és 3. szakpolitikai célkitűzést, kivéve az (1) bekezdés b) pontjának x. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzést.”;

2.az I. melléklet 1. táblázata a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:

„

”.

2. cikk

Az (EU) 2021/1057 rendelet a következő 12b. cikkel egészül ki:

„12b. cikk

A természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez nyújtott támogatás

(1)A tagállamok felhasználhatják az ESZA+-t, hogy támogatást nyújtsanak a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban bekövetkezett természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez. E cikk alkalmazásában természeti katasztrófa alatt a 2012/2002/EK tanácsi rendelet* 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott jelentős vagy regionális természeti katasztrófát kell érteni. Idetartozhat az említett rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértéket nem meghaladó közvetlen kárt okozó természeti katasztrófa is, feltéve, hogy azt a tagállam illetékes hatósága természeti katasztrófaként ismeri el.

_____________

* A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj).;

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a források az érintett programok célzott prioritásai keretében programozhatók. Az (EU) 2021/1058 rendelet 3. cikkének (1b) bekezdése szerint meghatározott célzott prioritásokra vonatkozóan az ESZA+-ból és az ERDF-ből allokált források teljes összege a teljes programozási időszak tekintetében nem haladhatja meg az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át. A megfelelő programmódosításra irányuló kérelmet a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától számított négy hónapon belül, vagy amennyiben a természeti katasztrófa [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt következett be, [az ERFA/KA-rendeletet módosító] XXXX/XXXX rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(3)A (2) bekezdésben említett célzott prioritás keretében az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike támogatható.

(4)Amennyiben feltétlenül szükséges, átmeneti intézkedésként a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számított legfeljebb 18 hónapig támogatható a természeti katasztrófák következményeire való reagálást célzó, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás – anélkül, hogy azokat aktív intézkedésekkel kellen kombinálni –, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, azok számára is, akik nincsenek közvetlenül kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági helyzetben.

(5)A 19. cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok nem kötelesek az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzés keretében kísérő intézkedésekkel kiegészíteni az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a kedvezményezettekhez való eljuttatását, amennyiben annak célja a természeti katasztrófák következményeire való reagálás. Természeti katasztrófa esetén az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a kedvezményezettekhez való, kiegészítő intézkedések nélkül történő eljuttatása a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számítva legfeljebb 6 hónapig, de minden esetben csak 2024. január 1. után támogatható.

(6)Az (EU) 2021/1060 rendelet 63. cikke (6) bekezdésének első mondatától eltérve az irányító hatóság a célzott prioritás keretében olyan műveletekre is megítélhet támogatást, amelyeket a finanszírozásra irányuló kérelemnek az irányító hatósághoz történő benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy az említett művelet célja valamely olyan természeti katasztrófára való reagálás, amely a 2024. január 1-jétől kezdődő időszakban következett be.

(7)A Bizottság a (2) bekezdésben említett célzott prioritás számára kivételes előfinanszírozásként kifizeti a programmódosítást jóváhagyó határozatban megállapított allokáció 30 %-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. E kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, a rendelkezésre álló források függvényében. Amennyiben az e prioritáshoz rendelt allokáció összege később megemelkedik, további előfinanszírozás kerül kifizetésre, amely az emelés 30 %-ának felel meg.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ESZA+-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.

(8)Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a (2) bekezdésben meghatározott természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítésének támogatására létrehozott egyedi célkitűzés maximális társfinanszírozási aránya 100 %.

A tagállamok biztosítják, hogy a természeti katasztrófákra való reagálás keretében kiválasztott műveletekhez más nemzeti vagy uniós eszközből vagy magánbiztosítási rendszerből kapott támogatást levonják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben szereplő kiadásokból.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 8  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–

–    pénzügyi hatás: 2025-től 2027-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 9   

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok – Nem alkalmazandó

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az ERFA keretében 2025-ben történő további előfinanszírozási kifizetések (2 070,0 millió EUR) és a 100 %-os társfinanszírozás hatása (2026-ban 3 00,6 millió EUR) következtében 2027-ről ütemeződnek előre a kifizetések, és költségvetési szempontból semlegesek lesznek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időtartama alatt. A fenti táblázatban szereplő összegek a tagállamok által várhatóan végrehajtandó, 10 milliárd EUR összegűre becsült átprogramozásnak felelnek meg, míg az ERFA keretében kifizetendő végleges összegek a tagállamok programozási döntéseitől függnek, és teljes egészében a többéves pénzügyi keret forrásaiból kerülnek finanszírozásra.

Az ESZA+ keretében 2025-ben történő további előfinanszírozási kifizetések (930 millió EUR) és a 100 %-os társfinanszírozás hatása (2026-ban 1 000 millió EUR) következtében 2027-ről ütemeződnek előre a kifizetések, és költségvetési szempontból semlegesek lesznek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időtartama alatt. A fenti táblázatban szereplő összegek a tagállamok által várhatóan végrehajtandó, 10 milliárd EUR összegűre becsült átprogramozásnak felelnek meg, míg az ESZA+ keretében kifizetendő végleges összegek a tagállamok programozási döntéseitől függnek, és teljes egészében a többéves pénzügyi keret forrásaiból kerülnek finanszírozásra.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 14

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–    kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)    HL C , o. .

(2)    HL C , o. .

(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1058/oj).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1057/oj).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj ).

(8)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(9)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(10)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(11)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(12)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(13)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(14)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(15)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.