EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.3.5.

COM(2024) 150 final

2024/0061(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai védelmi ipari program és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret (EDIP) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2022. február 24-én Oroszország teljes katonai inváziót indított Ukrajna ellen, ami pusztító következményekkel jár Ukrajnára és népére nézve. A két éve tartó intenzív harcok, nehéz tüzérségi bombázások és légicsapások számos polgári áldozatot követeltek és hatalmas emberi szenvedést okoztak. Oroszország agressziós háborúja Ukrajna-szerte jelentős károkat okozott a polgári és a védelmi szempontból kritikus infrastruktúrában, gyártási kapacitásban és a szolgáltatásokban, ezenkívül az ország egyes részein teljes városok semmisültek meg. Az ebből eredő humanitárius válság miatt ukránok milliói hagyták el otthonaikat, és sokuknak égető szüksége volt élelmiszerre, menedékre és orvosi segítségre. Az orosz légierők a mai napig támadnak célpontokat az ország egész területén. Évek – vagy akár évtizedek – kellenek majd ahhoz, hogy a lakosság feldolgozza az értelmetlen háború okozta traumát. Az EU támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, az önvédelemhez való természetes jogát, valamint az átfogó, igazságos és fenntartható békére való törekvését, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nemcsak Ukrajna, hanem az európai és a globális biztonság szempontjából is alapvető fenyegetést jelent. Az Ukrajna önvédelméhez nyújtott uniós hozzájárulás egyúttal kulcsfontosságú beruházás az EU saját biztonságába. Ennek szellemében az Európai Unió és a tagállamok – partnereikkel együtt – hozzá fognak járulni az Ukrajnával kapcsolatos jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, amelyek segítik Ukrajnát abban, hogy megvédje magát, ellenálljon a destabilizációs törekvéseknek, és elrettentse a jövőbeli agressziós cselekményeket. Védelmi ipar nélkül nincs védelem. Ukrajna nagymértékben függ az EU és tagállamai által rendelkezésre bocsátott katonai támogatástól, többek között azért, mert védelmi ipari bázisa jórészt elpusztult.

Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója a területi konfliktusok és a nagy intenzitású hadviselés drámai visszatéréséhez vezetett Európában. Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: EDTIB) gyártási kapacitását úgy alakították ki, hogy az állami beruházások évtizedekig tartó alulfinanszírozottsága miatt elsősorban a tagállamok korlátozott, főként nemzeti szinten jelentkező igényeire reagáljon. E körülmények között a védelmi vállalatok gyakran szembesültek azzal, hogy a gyártósorok folyamatos üzemben tartása és a szakképzett személyzet megtartása végett csökkenteniük kellett a termelési rátákat, és csak korlátozott mennyiségű védelmi rendszert állítottak elő a nemzeti fogyasztók számára. Napjainkban számos európai védelmi vállalat számára komoly piacot jelent a védelmi felszerelések nem uniós vevők részére történő exportja.

A radikálisan megváltozott biztonsági környezet miatt bizonyos védelmi termékek iránt megugrott az európai kereslet, miközben az EDTIB-t korlátozta a mérsékelt, békeidőre szabott gyártási kapacitás. Hosszú távon ez a helyzet felveti az európai védelmi ipari felkészültségének kérdését, vagyis azt, hogy az EDTIB képes-e (kellő időben és nagyságrendben) hatékonyan reagálni a védelmi termékek iránti európai kereslet változásaira. Ez szorosan összefügg egy nagyobb, az európai védelmi felszerelések ellátásának biztonságával kapcsolatos kihívással. Bár ez a téma nem új keletű az uniós tagállamok számára, az új lőszerezési tervnek köszönhetően került reflektorfénybe, amikor felmerült a kérdés, hogy az EDTIB képes-e biztosítani Európában a védelmi felszerelések ellátásbiztonságát mind béke, mind háború idején.

A háború kitörését és a 2022. márciusi versailles-i nyilatkozatban foglalt felkérést követően a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő)/az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) vezetője 2022 májusában elfogadta a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt (JOIN(2022) 24 final). A közös közlemény kiemelte, hogy a védelem terén az elmúlt évtizedekben tapasztalható beruházási hiány az Unión belül mind képességbeli, mind ipari hiányosságokhoz vezetett.

A 2022. májusi közös közlemény előterjesztése óta számos intézkedésre került sor az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának legközvetlenebb következményeire való reagálás érdekében:

–A 2022. májusi közös közleményben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság és a főképviselő/az Ügynökség vezetője létrehozta a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoportot (DJPTF), amely együttműködik a tagállamokkal a rendkívül rövid távú beszerzési szükségleteik koordinálásának támogatása érdekében. A munkacsoport a konfliktusok feloldására és a koordinációra összpontosított annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megrendelések biztosításáért folytatott verseny. A munkacsoport továbbá összesített becslést készített a szükségletekről, valamint feltérképezte és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy bővítsék az igények kielégítéséhez szükséges uniós ipari gyártási kapacitásokat.

–A 2022. májusi közös közleményben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság 2022 júliusában előterjesztette az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszközt (EDIRPA), amelynek célja, hogy pénzügyi támogatás révén ösztönözze a tagállamok együttműködését a legsürgetőbb és legkritikusabb védelmi felszerelések beszerzése terén. A társjogalkotók 2023. október 18-án fogadták el az EDIRPA-t, amely hozzájárul az uniós védelmi ipar strukturális piaci változásokhoz történő alkalmazkodásának megerősítéséhez. Az EDIRPA 2025. december 31-én jár le.

–A 2022. májusi közös közleményben kiemelt képességbeli hiányosságok sokfélék, de az ukrajnai helyzet alakulásának fényében különösen sürgőssé vált a föld-föld lőszerek és tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták iránti szükséglet. Ezt a Tanács hivatalosan is elismerte, és 2023. március 20-án megállapodott az Ukrajnának szánt lőszerek szállítására és közös beszerzésére vonatkozó háromutas megközelítésről. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2023 májusában új rendeletjavaslatot terjesztett elő a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) annak érdekében, hogy megbirkózzon az e termékek iránti, hirtelen megnövekedett kereslettel, és sürgősen lehetővé tegye azok időben történő rendelkezésre állását azáltal, hogy az EDTIB e területtel kapcsolatos gyártási kapacitásainak bővítésére irányuló beruházások támogatása céljából uniós költségvetési forrásokat mozgósít. A társjogalkotók 2023. július 20-án fogadták el az ASAP-ot. Az ASAP 2025. június 30-án jár le.

Amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes háborúja sürgető kihívásokat eredményezett az EU és tagállamai számára, a háború elhúzódása az EDTIB versenyképességét érintő strukturális problémákat is súlyosbítja, és felveti a kérdést, hogy az EDTIB képes-e garantálni az elégséges mértékű ellátásbiztonságot a tagállamok számára. Ezért az EU-nak most át kell térnie a (fent ismertetett intézkedésekkel alátámasztott) célzott veszélyhelyzeti reagálásról az uniós védelmi ipari felkészültségre, valamint az elkövetkező években át kell térnie a szükséges mennyiségű fogyóeszközök válság idején való rendelkezésre állásának biztosításáról a jövőbeli magas szintű kritikus képességek rendelkezésre állásának időben történő biztosítására. Pontosan ez a március 5-én előterjesztett európai védelmi ipari stratégia (EDIS) célja. Az EDIS-ben meghatározott iránymutatások és az abban bejelentett intézkedések végrehajtása érdekében a Bizottság új, az európai védelmi ipari programról (EDIP) szóló rendeletre tesz javaslatot. A 2022. májusi közös közleményben bejelentett és az Európai Tanács által szorgalmazott EDIP célja az, hogy összehangolja a sürgős és a hosszú távú intézkedéseket oly módon, hogy fenntartja az EDTIB-nek a jelenlegi többéves pénzügyi keret keretében nyújtott uniós támogatást, és elősegíti az uniós védelmi ipar jövőbeli készültségét. Ennek során az EDIP megvalósítja az EDIS egy részét, mivel tevékenysége három fő pillér köré szerveződik.

-Az EDTIB versenyképességének és reagálóképességének megerősítése. A védelmi felszerelések iránti, az EDTIB-ből származó európai kereslet összesítésére és harmonizálására irányuló erőfeszítések fokozása érdekében az EDIP egy használatra kész jogi keretre, az európai fegyverkezési programra (SEAP) tesz javaslatot, az együttműködés és a védelmi felszerelések teljes életciklusa során történő közös kezelése céljából. Hasonló elvek mentén az EDIP 2025 utánra is kiterjeszti az EDIRPA logikáját, hogy kevésbé széttagolttá és összehangoltabbá tegye az európai keresletet. Az EDIP az ASAP logikáját is átveszi az EDTIB termelőberuházásainak támogatása érdekében, segíti az EDTIB-et a rugalmasabb gyártási kapacitások felé való elmozdulásban, továbbá biztosítja az EDF-projektek termékesítési szakaszát. Az EDTIB finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében az EDIP magában foglalja egy olyan alap létrehozását is, amelynek célja az uniós székhelyű kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok védelmi gyártási kapacitásának növeléséhez szükséges beruházások mozgósítása, kockázatmentesítése és felgyorsítása, ami a Bizottságnak az ASAP Kapacitásbővítési Alapján keresztül szerzett tapasztalatain, valamint az EUDIS védelmi tőkefinanszírozási eszközének sikeres létrehozásán alapul.

-Az EDTIB azon képességének javítása, hogy biztosítsa a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását. Az EDIP célja, hogy egy uniós szintű ellátásbiztonsági rendszer létrehozásával támogassa a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a védelmi felszerelések tekintetében a lehető legmagasabb szintű ellátásbiztonsági szintet érjék el. Ez utóbbi növelné a tagállamok határokon átnyúló ellátási láncokba vetett bizalmát is, ugyanakkor kulcsfontosságú versenyelőnyt teremtene az EDTIB számára. Az átfogó válságkezelési keret lehetővé tenné az egyes védelmi felszereléseket vagy azok ellátási láncát érintő esetleges jövőbeli ellátási válságokra adott válaszok összehangolását.

-Hozzájárulás az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis (ukrán DTIB) helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez. Ukrajna katonai felszerelésekkel kapcsolatos jelenlegi szükségletei messze meghaladják ipari termelési kapacitásait, míg az EU és tagállamai saját – nagyrészt kimerült – készleteikből és a békeidőre szabott védelmi ipar révén nyújtanak katonai segítséget. Ebben az összefüggésben mindkét iparnak az az érdeke, hogy mélyrehatóbb együttműködést folytasson. Ha nem sikerül szoros kapcsolatot teremteni az egyes ipari bázisok között, az rövid távon elszalasztott üzleti lehetőségekhez, közép- és hosszú távon pedig gazdasági és stratégiai függőségekhez vezethet. Tekintettel Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozására, az EDIP-nek fokoznia kell az Ukrajnával folytatott ipari szintű együttműködést. Az EU Ukrajnával szembeni jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásainak 1 részeként az EU-nak elő kell mozdítania az ukrán DTIB-vel való szorosabb együttműködést annak érdekében, hogy az képes legyen kielégíteni a közvetlen szükségleteket, valamint hogy törekedjen a szabványok összehangolására és az interoperabilitás javítására. Az ukrán DTIB-vel való szorosabb együttműködés hozzá fog járulni Ukrajna önvédelmi képességének megerősítéséhez, és előnyös lesz az EDTIB azon képessége szempontjából is, hogy támogassa mind a tagállamok, mind Ukrajna szükségleteit.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az EDIP szinergiákat fog teremteni az uniós védelmi politikával, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtásával. Végrehajtására továbbá az uniós szintű védelmi képességbeli prioritásokat meghatározó uniós képességfejlesztési tervvel, valamint az EU koordinált éves védelmi szemléjével teljes összhangban kerül sor, amely többek között a védelmi együttműködés új lehetőségeit határozza meg. Az EDIP az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében is segíteni fogja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit. A PESCO-projektek végrehajtását kell elősegítenie, és hozzá kell járulnia a tagállamok által ezzel összefüggésben tett szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének felgyorsításához, megkönnyítéséhez és támogatásához. Az EDIP kiegészíti az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által az ellátásbiztonság területén már megtett intézkedéseket. Az EDIP emellett elsősorban az EDA kiemelt stratégiai tevékenységek munkafolyamatára fog épülni, hogy információkkal szolgáljon a védelmi ipari készültségi tanács keretében folytatott megbeszélésekhez. Az EDIP végrehajtása továbbá az Ukrajnának az Európai Békekerettel összefüggésben nyújtott uniós katonai támogatással teljes összhangban történik. Az EDIP hasznos módon fogja kiegészíteni az Ukrajna-eszköz keretében az EU által követett helyreállítási és újjáépítési célkitűzéseket, különösen azáltal, hogy a DTIB rezilienciájára és reagálóképességére támaszkodva megerősíti Ukrajna önvédelmi képességét. Tágabb értelemben figyelembe vehetők az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és más partnerek által végzett releváns tevékenységek is, ha azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és egyetlen tagállamot sem zárnak ki a részvételből.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EDIP intézkedéscsomagot hoz létre és költségvetést állapít meg, amelynek célja az Unió és tagállamai védelmi felkészültségének támogatása az EDTIB versenyképességének, reagálóképességének és azon képességének megerősítése révén, hogy biztosítsa a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását, valamint hozzájáruljon az ukrán DTIB helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez. A rendelet ezért három különböző jogalapra támaszkodik:

–az EDTIB versenyképességével kapcsolatban az EUMSZ 173. cikke,

–az európai védelmieszköz-piaccal (EDEM) kapcsolatban az EUMSZ 114. cikke,

–az ukrán DTIB megerősítésével kapcsolatban az EUMSZ 212. cikke,

–a pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatban az EUMSZ 322. cikke.

E többszörös jogalap érvényre juttatása érdekében az EDIP három pillérre épül, amelyek mindegyike e rendelet valamely jogalapjának felel meg.

–Az első pillér az EDTIB versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét biztosító intézkedésekből áll, az ilyen intézkedések megfelelő jogalapja a 173. cikk. Az EDIS-ben leírtak szerint Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúja drasztikus módon és strukturálisan változtatta meg az európai biztonsági környezetet, ami új piaci helyzetet eredményez az EDTIB számára. Két évvel Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan háborújának kitörése után azonban az EDTIB-nek még alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez. Az EDIS-ben foglaltaknak megfelelően az EDTIB-nek rugalmas gyártási környezetet kell teremtenie, amely képes alkalmazkodni és igazodni az európai kereslet alakulásához. Ezért a 173. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság intézkedéseket hozhat a védelmi ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsítása érdekében. Az olyan intézkedések, mint az EDIRPA és az ASAP logikájának kiterjesztése, a SEAP jogi keretének megteremtése, valamint az alap létrehozása, mind arra irányulnak, hogy segítsék az EDTIB-t az új piaci valósághoz való alkalmazkodásban. Végül a 173. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést a tagállamok közötti, a védelmi ipari politika területén zajló összehangolás előmozdítása érdekében.

–A második pillér olyan intézkedésekből áll, amelyek a belső piac és különösen az EDEM működésére irányulnak; az ilyen intézkedések megfelelő jogalapja a 114. cikk. Az uniós területek közbiztonságának garantálása kiemelkedően fontos közpolitikai célkitűzés, és e biztonság egyik feltétele, hogy a védelmi termékek és szolgáltatások megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Az EDIS-ben leírtaknak megfelelően a jelenlegi geopolitikai helyzet a védelmi felszerelések iránti kereslet általános növekedését és az egyes védelmi termékek iránti kereslet potenciális jövőbeli kicsúcsosodását eredményezi az Unióban és esetleg világszinten is. Ez a fejlemény hatással van e termékek belső piacának működésére, és veszélyezteti ellátásuk biztonságát. Elsősorban a tagállamok felelősek azért, hogy honvédelmi szempontból gondoskodjanak katonai ellátásbiztonságukról. Ugyanakkor, amint azt az EDIS is kifejti, az ellátásbiztonság egyre inkább európai léptékűvé válik. Emellett, amint azt az ASAP által kezelt lőszerellátási válság is mutatja, az eltérő nemzeti jogszabályok – különösen a védelmi termékek tanúsítása és a nemzetbiztonság eltérő megközelítései tekintetében – szűk keresztmetszetnek bizonyulnak az európai védelmi termékek ellátási láncaiban, és akadályozzák az interoperabilitást. Ezért a belső piac működésének biztosítása a védelmi termékek Unión belüli hiányának elkerülése révén leginkább a Szerződés 114. cikkén alapuló uniós harmonizációs jogszabályok révén kezelhető. A védelmi felszerelésekre vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszer létrehozása számos szempontra támaszkodik. Először is, az új geopolitikai helyzetben az EDIP olyan intézkedéseket tartalmaz, amely a tagállamok felkészültségének fokozását célozza, különös tekintettel a készletek mielőbbi feltöltésére és a védelmi képességek további bővítésére irányuló igényre. Az EDIP mindenekelőtt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek egyszerűsítik az EDTIB-vel kötött meglévő és jövőbeli keretszerződések más tagállamok számára történő újbóli megnyitását. Másodszor, az EDIP bizonyos védelmi termékek ellátási láncaiban a kritikus termékek és ipari kapacitások azonosítására és nyomon követésére irányuló intézkedéseket is magában foglal. Végezetül, ha ellátási válsághelyzet alakul ki, az EDIP moduláris és fokozatos válságkezelési keretet biztosít, lehetőséget adva a tanácsnak, hogy döntsenek a válságkezelés legmegfelelőbb módjáról, a súlyosabb válságok esetében pedig az aktiválandó intézkedésekről. Ezért az EDIP biztosítani fogja, hogy a belső piac működésének megóvása és a tagállamok számára a megfelelő szintű ellátásbiztonság biztosítása érdekében az ellátási zavarokat kellő időben előre jelezzék és késedelem nélkül kezeljék.

–A harmadik pillér az ukrán DTIB helyreállítását, újjáépítését és korszerűsítését, valamint az EDTIB-be való fokozatos integrációt elősegítő intézkedésekből áll. Ezen intézkedések megfelelő jogalapja a 212. cikk. Különös figyelmet kell fordítani arra a célkitűzésre, amely szerint támogatni kell Ukrajnát abban, hogy a jövőbeli uniós csatlakozás érdekében fokozatosan igazodjon az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz (azaz az uniós vívmányokhoz). Ezzel a harmadik pillérrel az Unió műveletei kiegészítik és megerősítik a tagállamok műveleteit.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok kritikus mértékben támaszkodnak az EDTIB azon képességére, hogy kellő időben és nagyságrendben elégítse ki fegyveres erőik szükségleteit. Az Oroszország agressziós háborúja által Ukrajnának és Ukrajna védelmi ipari bázisának okozott károk mértéke miatt Ukrajnának olyan kiterjedt és tartós támogatásra lesz szüksége, amelyet egyetlen tagállam sem tud egyedül nyújtani. Ezért kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy mind az EDTIB, mind az ukrán DTIB képes legyen e stratégiai szerep betöltésére. Az európai szintű fellépés tűnik a legmegfelelőbbnek ezen a területen.

Ami az EDTIB versenyképességének támogatását illeti:

–Az Uniónak és tagállamainak szembe kell nézniük egyrészt biztonsági környezetük brutális átalakulásával, amely a védelmi felszerelések iránti európai kereslet növekedéséhez vezetett, másrészt pedig az EDTIB korlátaival, amelyeket a mérsékelt, békeidőre szabott gyártási kapacitás okoz. Ha ez a helyzet hosszú távon továbbra is fennáll, az strukturális szempontból hatással lesz az EDTIB versenyképességére és lerontja azt. Bár alacsonyabb szinteken az EDTIB ellátási láncai általában határokon átnyúlóak, a magasabb szinteken továbbra is strukturálisan, a nemzeti határvonalak mentén oszlanak meg. Ez az uniós tagállamok védelmi felszerelések iránti keresletéből ered, amely a közelmúltbeli növekedés ellenére továbbra is alapvetően széttagolt, ily módon megfosztja az EDTIB-t a valóban működőképes uniós védelmi piac előnyeitől. A tagállamok soha nem érték el azt a 2007-ben saját maguk által meghatározott közös referenciaértéket, hogy a védelmi felszerelések teljes beszerzésének 35 %-át európai együttműködésen alapuló beszerzésre fordítsák. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős nehézségekkel szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy növeljék a védelmi felszerelések közös beszerzését. Ezért az Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy intézkedéseket hozzon a védelmi felszerelések iránti uniós kereslet összevonásának és összehangolásának ösztönzésére, valamint hogy megkönnyítse a tagállamok hosszú távú együttműködését a védelmi felszerelések teljes életciklusa során.

–Emellett a koordináció hiánya és a tagállami keresletnek az azonos típusú védelmi termékekre, azonos időkereten belül történő túlzott koncentrálódása – adott esetben készlethiánnyal párosulva – kiugróan magas árakat és kiszorító hatást eredményezne (azaz nehézségeket okozna a korlátozottabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok számára a szükséges védelmi termékek biztosítása terén). Ezért a párhuzamos nemzeti beszerzési erőfeszítések közötti esetleges ellentmondások megelőzése révén az uniós tagállamok keresletének összesítése érdekében európai szinten bevezetett intézkedések a tagállamok közötti szolidaritást is erősíteni fogják.

–A nem koordinált kereslet szintén csökkenti a piaci tendenciák láthatóságát. Az európai kereslet láthatóságának és kiszámíthatóságának hiánya pedig akadályozza az ipar beruházási képességét egy olyan ágazatban, amely teljes mértékben keresletvezérelt. Az új biztonsági környezet hatására azonban az Unió nem engedheti meg magának, hogy addig várjon, amíg az EDTIB kellő kiszámíthatósággal rendelkezik a megrendelések tekintetében ahhoz, hogy beruházzon gyártási kapacitásának átalakításába. Az európai védelmi iparnak a lehető leggyorsabban alkalmazkodnia kell az új piaci helyzethez. Ez azt jelenti, hogy támogatni kell az ipar rugalmas gyártási kapacitásokba történő beruházásait. Az ilyen típusú, kizárólag tagállami szintű beavatkozás a beruházások földrajzi eloszlásának egyenlőtlenségéhez és az ellátási láncok széttagoltságának fokozódásához vezethet. Az európai szint tűnik a legmegfelelőbbnek az EDTIB-be történő beruházások uniós szintű kockázatmentesítésére irányuló intézkedések meghozatala, továbbá annak érdekében, hogy segítse az ágazatot egy rugalmas gyártási háttér kifejlesztésében.

–Fontos továbbá, hogy az EDTIB versenyképessége kiaknázza az EDF eredményeit, mind a programok projektjeiből származó termékek és technológiák, mind az ellátási láncok e projektek révén történő megnyitása tekintetében. Azonban több probléma akadályozhatja vagy akár hátráltathatja is az EDF kutatás-fejlesztéséből származó végtermékek közös beszerzését. Ez azt jelenti, hogy az EDF projekteredmények esetében a kutatás-fejlesztés utáni szakaszban új, nem kellően gyors piaci hasznosítás jelentkezhet, amelyet a tagállamok önmagukban nem képesek kezelni. Az Unió van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az EDF keretében kezdeményezett együttműködési erőfeszítések a kutatás-fejlesztési szakaszon túl is folytatódjanak.

Ami az európai védelmi felszerelések ellátásbiztonságát illeti:

-Bár a védelmi ellátásbiztonság meghatározása elsősorban tagállami szinten történt – hiszen a védelem nemzeti hatáskörbe tartozik –, az ellátásbiztonság egyre inkább európai dimenzióval is rendelkezik, mivel az ipari ellátási láncok egyre inkább kiterjednek az EU belső piacára és azon túl is. Ez különösen igaz azokra a kritikus összetevőkre és nyersanyagokra, amelyektől a tagállamok is egyre nagyobb mértékben függenek. Amint azt a lőszerezési terv is mutatja, a tagállamok kevéssé láthatóak az EDTIB általános kapacitásai és ellátási láncai tekintetében, ami megakadályozza őket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy – válság idején is – megfelelő szintű legyen az ellátásbiztonság, indokolt uniós szinten előirányozni egy uniós szintű ellátásbiztonsági rendszer létrehozását az EDIP keretében. Ez a keret javítani fogja a védelmi termékek ellátási válságaira adott válaszok összehangolását és a tagállamok határokon átnyúló ellátási láncokba vetett bizalmát, valamint – a párhuzamos nemzeti intézkedések sokféleségénél hatékonyabb módon – megerősíti az EDTIB rezilienciáját, ami valamennyi tagállam javát szolgálja.

Ami az ukrán DTIB megerősítését illeti:

-Ukrajna védelmi ipara az ukrán gazdaság stratégiailag fontos ágazata. Az ország arra törekszik, hogy fenntartsa és növelje gyártási kapacitását, hogy ki tudja elégíteni a védelmi felszerelésekkel kapcsolatos nemzeti szükségleteit. Az Oroszország agressziós háborúja által az ukrán DTIB-infrastruktúrákban okozott károk mértéke azonban akkora, hogy Ukrajnának olyan különleges támogatásra lesz szüksége, amelyet önmagában egyetlen tagállam sem tudna nyújtani. Az EDIP keretében javasolt intézkedések közvetlenül megerősítik az ukrán DTIB-t, és fokozzák az EDTIB-vel folytatott ipari együttműködését. Az EDIP-nek köszönhetően az EU-nak egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy kellő időben és nagyságrendben ösztönözze a DTIB-ket arra, hogy közös erőfeszítés keretében elégítsék ki Ukrajna és a tagállamok igényeit. Az EU küldöttsége révén rendelkezik ukrajnai jelenléttel, ezért átfogó hozzáférést tud biztosítani az országot érintő fejleményekre vonatkozó információkhoz. Az EU jelentős szereplő az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás területén, és részt vesz az Ukrajna előtt álló védelmi kihívások kezelését célzó többoldalú folyamatok többségében. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy folyamatosan tisztában legyen a védelmi felszerelésekkel kapcsolatos új szükségletekkel és Ukrajna védelmi gyártási kapacitásainak körülményeivel, és ezáltal a támogatást a változó igényekhez igazítsa, szorosan együttműködve más nemzeti vagy ipari érdekelt felekkel. A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok uniós tagságra való felkészítésének célkitűzése szintén uniós szinten valósítható meg a legjobban.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, amennyiben az említett célkitűzések európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációra azért nem kerülhetett sor, mert sürgősen elő kellett készíteni a javaslatot annak érdekében, hogy azt a társjogalkotók kellő időben el tudják fogadni ahhoz, hogy 2025 elejétől működésbe lépjen, amikor új igényeknek kell majd eleget tenni a geopolitikai helyzettel, valamint Ukrajna védelmi ipari bázisának helyreállításával és újjáépítésével kapcsolatban.

Az EDIS-szel kapcsolatos munka megalapozása érdekében a Bizottság a főképviselővel szoros együttműködésben átfogó konzultációs folyamatot folytatott a tagállamokkal, az iparral, a pénzügyi szektorral és agytrösztökkel. A konzultáció az érdekelt felek rendezvények (munkaértekezletek, találkozók) során tett észrevételein és írásbeli válaszain alapult. Az említett munkaértekezletek előtt a Bizottság megosztotta az EDIP intézkedéseihez kapcsolódó témákkal foglalkozó (az Európai Bizottság honlapján közzétett) vitaanyagokat, amelyek a rendezvények során folytatott megbeszélések alapjául szolgáltak. Ugyanezek a vitaanyagok szolgáltak azon írásbeli észrevételek alapjául is, amelyeket a konzultációban részt vevő érdekelt felek megosztottak a Bizottsággal és a főképviselővel. Azokat az uniós polgárokat, akik részt kívántak venni a konzultációban, felkérték, hogy küldjenek írásbeli észrevételeket egy erre a célra létrehozott e-mail-címre. A Bizottság és a főképviselő összesen több mint 90 különböző érdekelt féltől kapott több mint 270 írásbeli észrevételt, amelyeket az EDIS-szel kapcsolatos előkészítő munka alátámasztása érdekében elemeztek. Találkozóra került sor Ukrajna képviselőivel is, akik szintén megosztották írásbeli hozzászólásaikat, hogy kifejtsék véleményüket a tervezett EDIS-szel kapcsolatban.

Mivel az EDIP célja, hogy megkezdje az EDIS keretében kidolgozott jövőkép megvalósítását, és hogy az e stratégiában szereplő intézkedéseket megvalósítsa, az EDIP intézkedéseinek kidolgozása során nagyrészt figyelembe vették az EDIS összefüggésében kapott hozzájárulásokat. Általánosságban az EDIP fő tevékenységeivel kapcsolatban beérkezett észrevételek a következőképpen írhatók le:

–Ami az EDTIB-nek az új biztonsági helyzetből eredő strukturális változásokhoz való alkalmazkodásához nyújtott támogatást illeti, az érdekelt felek többsége támogatta ezt az elképzelést. Az ASAP és az EDIRPA beavatkozási logikájának kiterjesztését, valamint az EDF eredményeinek hasznosítása iránt mutatkozó igényt gyakran értékelték pozitívan. Ezeket a többnyire konvergáló álláspontokat a Bizottság mérlegelte, amint azt többek között az ASAP és az EDIRPA logikájának kiterjesztésére, valamint az EDF-termékek piaci elterjedését biztosító intézkedésekre irányuló javaslat is mutatja.

–Ami az ellátásbiztonságot illeti, az érdekelt felek többsége hangsúlyozta a kérdés uniós szintű fontosságát. A legtöbb észrevétel azt is kiemelte, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni az ellátásbiztonság uniós szintű javításának szükségessége, valamint a tagállamok szuverenitásának és előjogainak a védelem területén történő tiszteletben tartása között. Ezen egyensúly megteremtése érdekében a Bizottság fokozatos és arányos rendszert javasol az ellátásbiztonság tekintetében, amelyben a tagállamok teljes mértékben és folyamatosan részt vesznek, és amelyben megfelelően figyelembe veszik és arányosan védik az ágazat gazdasági érdekeit.

–A védelmi ipari készültség kultúrájának általános érvényesítésével kapcsolatban a legtöbb érdekelt fél elismerte, hogy a védelmi ágazat és különösen az EDTIB-ben tevékenykedő kkv-k számára biztosítani kell a finanszírozásokhoz való megfelelő hozzáférést. A Bizottság különös figyelmet fordított az e tekintetben kifejtett álláspontokra, különösen, amikor javaslatot tett a védelmi ellátási láncok átalakításának felgyorsítására szolgáló alapra (FAST), amely kialakításánál fogva a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára is előnyös lesz.

–Ami az Ukrajnával a védelmi ipari kérdésekben folytatott együttműködést illeti, a legtöbb érdekelt fél egyetértett az elképzeléssel. A Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek észrevételeit és Ukrajna véleményét, hogy az EDIP keretében hozott célzott intézkedéseket a legmegfelelőbb módon testre szabja.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Tekintettel a javaslat sürgősségére, amelynek célja, hogy támogassa az európai védelmi iparnak az új geopolitikai környezethez való gyors alkalmazkodását, és 2024 elejétől segítséget nyújtson egy háború sújtotta országnak, nem volt mód hatásvizsgálat elvégzésére.

A geopolitikai helyzet és különösen Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának folytatódása miatt a Bizottság úgy döntött, hogy a 2023. júliusi (azaz az ASAP) és októberi (azaz az EDIRPA) pontos veszélyhelyzeti válaszintézkedések elfogadása helyett strukturálisabb megközelítést alkalmaz az EDTIB hosszú távú következményeinek kezelésére és Ukrajna további támogatására.

Emellett az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i következtetéseiben az EDIP-re vonatkozó javaslat „mielőbbi” előterjesztésére szólított fel, a 2024. február 1-jei következtetéseiben pedig jelezte, hogy „2024. márciusi ülésén vissza fog térni a biztonság és a védelem kérdésére – ezen belül arra, hogy Európának fokoznia kell az általános védelmi készültségét, és tovább kell erősítenie a védelmi technológiai és ipari bázisát – annak érdekében, hogy megállapodjon az európai védelmi ipar reziliensebbé, innovatívabbá és versenyképesebbé tételéhez szükséges további lépésekről”.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

–Az első EDIP az információkérésekre és az előresorolási mechanizmusokra (kiemelt fontosságú megrendelésekre és kiemelt fontosságú kérelmekre) vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szigorúan függnek a legmegfelelőbb válságkezelési módnak egy tanácsi végrehajtási jogi aktus elfogadása révén történő aktiválásától, amennyiben ellátási válsághelyzetről van szó, illetve biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetről van szó.

–Másodszor az a kötelezettség, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén meghatározott információkat közölni kell a Bizottsággal, tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságának lényeges tartalmát (a Charta 16. cikke), és nem érinti aránytalanul azt. Bármely információkérés az Unió általános érdekű célkitűzését szolgálja, hogy lehetővé tegye a gyártási képességekre, a gyártási kapacitásokra és a válság szempontjából releváns termékek vagy védelmi termékek gyártását érintő hiányok miatti lehetséges mérséklési intézkedések elsődleges zavaraira vonatkozó információk gyűjtését. Ezek az információkérések megfelelőek és hatékonyak ahhoz, hogy a szigorú értelemben a kialakult válsághelyzet értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával elérjék a célkitűzést. A Bizottság elvileg csak képviseleti szervezetekhez fordul információkéréssel, és csak akkor intézhet kéréseket egyes vállalkozásokhoz, ha az szükséges. Mivel az ellátási helyzetre vonatkozó információ másképp nem érhető el, nincs hasonlóan hatékony intézkedés az ahhoz szükséges információ beszerzésére, hogy az európai döntéshozók mérséklési intézkedést tudjanak hozni. Tekintettel a védelmi termékek esetében jelentkező hiányok súlyos geopolitikai és biztonsági következményeire, valamint a mérséklési intézkedések fontosságára, az információkérések arányosak a kívánt céllal. Ezenkívül a vállalkozás szabadságának és a tulajdonhoz való jognak a korlátozását megfelelő biztosítékok ellensúlyozzák. Információkérés csak olyan, válság szempontjából releváns védelmi termékekre, nyersanyagokra vagy azok összetevőire vonatkozóan nyújtható be, amelyeket a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján egyértelműen azonosított, és amelyeket jelentős hiányokhoz vezető zavarok vagy potenciális zavarok érintenek.

–Harmadszor a kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és előresorolására vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja a vállalkozás szabadsága és a szerződési szabadság (a Charta 16. cikke), csakúgy mint a tulajdonhoz való jog (a Charta 17. cikke) lényeges tartalmát, és azokat nem érinti aránytalanul. E kötelezettség a válság szempontjából releváns védelmi termékek ellátási zavarainak kezelése révén az Unió általános érdekének célkitűzését szolgálja. A kötelezettség megfelelő és hatékony e célkitűzés eléréséhez mivel biztosítja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat előresoroltan a szóban forgó releváns védelmi termékek előállítására használják fel. Nincs ugyanilyen hatékony intézkedés. A válság szempontjából releváns, ellátási válság által érintett termékek esetében arányos kötelezni az utóbbiak ellátási láncában részt vevő vállalkozásokat bizonyos megrendelések elfogadására és előresorolására. Megfelelő biztosítékok gondoskodnak arról, hogy az előresorolási kötelezettségnek a vállalkozás szabadságára, a szerződési szabadságra és a tulajdonhoz való jogra gyakorolt negatív hatása ne minősüljön e jogok megsértésének. A bizonyos megrendelések előresorolására vonatkozó kötelezettség csak olyan, válság szempontjából releváns termékek esetében írható elő, amelyeket a Bizottság és végrehajtási jogi aktus útján kifejezetten azonosítottak, és amelyeket jelentős hiányokhoz vezető zavarok vagy potenciális zavarok érintenek. Az érintett vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, ha nem képes teljesíteni a megrendelést, vagy ha a megrendelés teljesítése észszerűtlen gazdasági terhet róna rá, és különös nehézségeket okozna. Ezenkívül a kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás mentesül a kártérítési felelősség alól, ha fennálló szerződéses kötelezettségeinek az említett kötelezettség teljesítése miatt nem tud megfelelni.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

2024/0061 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai védelmi ipari program és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret (EDIP) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (1) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 212. cikke (2) bekezdésére, valamint 322. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére 3 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós állam-, illetve kormányfők a 2022. március 11-i versailles-i találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborújára tekintettel „megerősítik az európai védelmi képességeket”. Megállapodtak abban, hogy növelik a védelmi kiadásokat, közös projektek és a védelmi képességek együttműködésen alapuló beszerzése keretében szorosabb együttműködést alakítanak ki, megszüntetik a hiányosságokat, ösztönzik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az uniós védelmi ipart, többek között egy európai védelmi ipari program (a továbbiakban: a program) létrehozása révén.

(2)A regionális és globális fenyegetettségi szintek hosszú távú romlása éles váltást tesz szükségessé abban a léptékben és sebességben, amellyel Európa védelmi technológiai és ipari bázisa (EDTIB) képes a katonai képességek teljes spektrumát fejleszteni és előállítani. A nagy intenzitású hadviselés és területi konfliktusok újbóli megjelenése Európában negatív hatást gyakorol az Unió és a tagállamok biztonságára és megköveteli a tagállamok azzal kapcsolatos kapacitásának jelentős növelését, hogy megerősítsék védelmi képességeiket.

(3)Az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i következtetéseiben – miután megvizsgálta a versailles-i nyilatkozat, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtása érdekében végzett munkát – hangsúlyozta, hogy többet kell tenni a védelmi felkészültség növelésére irányuló uniós célkitűzések teljesítése érdekében. E felkészültség eléréséhez és az Unió védelméhez elengedhetetlen az erős védelmi ipar, amely reziliensebbé, innovatívabbá és versenyképesebbé teszi az európai védelmi ipart.

(4)A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. május 18-án terjesztette elő a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt, amely rávilágított az Unión belüli védelmi pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságokra. 2023. október 18-án elfogadták az (EU) 2023/2418 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 4 , amely létrehozta az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszközt (EDIRPA), amelynek célja, hogy a beszerzési szakaszban a legsürgetőbb és legkritikusabb – különösen az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára adott válaszlépések nyomán kialakult – hiányosságok megszüntetése érdekében támogassa a tagállamok közötti együttműködést. 2023. július 20-án elfogadták a lőszergyártás támogatásáról szóló (EU) 2023/1525 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 5 (ASAP), amelynek célja az európai védelmi ipar gyártási kapacitásai bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások előmozdítása.

(5)Az EDIRPA és az ASAP veszélyhelyzet-reagálási és rövid távú programként jöttek létre, amelyek 2025-ben (az ASAP 2025. június 30-án, az EDIRPA pedig 2025. december 31-én) lejárnak. A programnak az EDIRPA és az ASAP eredményeire kell épülnie, és 2027-ig ki kell terjesztenie azok logikáját oly módon, hogy kiszámítható, folyamatos és kellő időben, integrált megközelítés alapján nyújt pénzügyi támogatást az EDTIB megerősítéséhez. A jelenlegi biztonsági helyzet fényében szükségesnek tűnik kiterjeszteni az uniós támogatást a védelmi felszerelések szélesebb körére, beleértve az olyan fogyóeszközöket is, mint például az ukrajnai háborús színtéren döntő szerepet játszó, pilóta nélküli rendszerek.

(6)Az Európai Tanács 2022. június 23-i ülésén úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának, és ezzel kifejezte azon határozott akaratát, hogy az újjáépítést összekapcsolja az ország európai útja szempontjából szükséges reformokkal. 2023 decemberében az uniós vezetők úgy határoztak, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Az Európai Tanács 2023. december 15-én kijelentette, hogy az Unió és a tagállamok továbbra is elkötelezettek amellett, hogy hosszú távon és partnereikkel együtt hozzájáruljanak az Ukrajnának tett biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, amelyek segítik Ukrajnát abban, hogy megvédje magát, ellenálljon a destabilizációs törekvéseknek, és elrettentse a jövőbeli agressziós cselekményeket. Az Unió kiemelt prioritása, hogy erőteljes támogatást nyújtson Ukrajnának, és e támogatás megfelel az Unió azon határozott politikai kötelezettségvállalásának, hogy Ukrajnának mindaddig segítséget nyújt, amíg szükséges.

(7)Az Oroszország agressziós háborúja által az ukrán gazdaságban, társadalomban és infrastruktúrában okozott károk, és különösen az Ukrajna védelmi technológiai és ipari bázisában (ukrán DTIB) okozott károk átfogó támogatást igényelnek ez utóbbi újjáépítéséhez. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán állam képes legyen ellátni alapvető funkcióit, és lehetővé tegye az ország gyors helyreállítását, újjáépítését és korszerűsítését, valamint elősegítse integrációját az európai védelmieszköz-piacba. Az erős ukrán DTIB létfontosságú Ukrajna hosszú távú biztonsága és újjáépítése szempontjából.

(8)E tekintetben finanszírozni kell az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis megerősítését támogató intézkedéseket. Ez a támogatás kiegészíti az Ukrajna-eszköz keretében nyújtott támogatást, valamint az Európai Békekeret keretében és a tagállamok által kétoldalú segítségnyújtás révén Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

(9)Oroszországot teljes mértékben felelősségre kell vonni, és annak meg kell fizetnie az Ukrajna elleni, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelentő agressziós háborúja által okozott súlyos károkat. Az Uniónak és tagállamainak – más nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben – továbbra is törekedniük kell e cél elérésére, összhangban az uniós és a nemzetközi joggal, figyelembe véve, hogy Oroszország súlyosan megsértette az erőszak alkalmazására vonatkozóan az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. cikkének 4. bekezdésében foglalt tilalmat, valamint a nemzetközi jogot sértő cselekményekért való állami felelősségre vonatkozó elveket, beleértve az okozott, pénzügyileg számszerűsíthető kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget is. Fontos, hogy többek között előrelépés történjen – a nemzetközi partnerekkel koordinálva – azzal kapcsolatban, hogy a közvetlenül az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó, magánfelek által birtokolt valamennyi rendkívüli bevételt hogyan lehetne Ukrajna támogatására átirányítani, beleértve annak védelmi technológiai és ipari bázisát, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelő módon, valamint az uniós és nemzetközi joggal összhangban. Amennyiben a Tanács az EUSZ 29. cikke alapján KKBP-határozatot fogad el a főképviselő azon javaslatára, hogy az Oroszország immobilizált állami vagyoni eszközeiből származó váratlan és rendkívüli bevételekből származó, a központi értéktárakban található rendkívüli készpénzállományt utalják át az Uniónak, e bevételekből az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának célkitűzéseivel összhangban további támogatás igényelhető.

(10)Az e rendelet szerinti, az Unió és Ukrajna közötti együttműködés elveinek meghatározása céljából keretmegállapodást kell kötni Ukrajnával. A források felszabadítására vonatkozó feltételek meghatározása érdekében vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy közös beszerzésről szóló megállapodásokat is kell kötni Ukrajnával és az Ukrajnában letelepedett jogalanyokkal.

(11)Az EDTIB versenyképességének, reagálóképességének és alkalmasságának megerősítését célzó, az EUMSZ 173. cikkén alapuló intézkedések, valamint az Ukrajnával az EUMSZ 212. cikke alapján az ukrán DTIB megerősítésére irányuló együttműködési intézkedések finanszírozása érdekében e rendeletnek közös célkitűzéseket és közös pénzügyi mechanizmusokat kell meghatároznia, miközben egyértelműen elkülöníti egymástól az egyes célkitűzéseknek megfelelő két költségvetési sort, valamint létre kell hoznia egy programot, amely meghatározza az EUMSZ 173. cikke szerinti uniós pénzügyi támogatás feltételeit, továbbá az Ukrajna támogatását célzó eszközt, amely meghatározza az EUMSZ 212. cikke szerinti uniós pénzügyi támogatás egyedi feltételeit.

(12)Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 18. pontja értelmében.

(13)Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 73. cikkének (4) bekezdésében meghatározott lehetőségek alkalmazhatók, feltéve, hogy a projekt megfelel az említett rendeletben meghatározott szabályoknak, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hatályának. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a releváns védelmi termékek előállítása az adott tagállam területén – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken – sajátos piaci hiányosságokba vagy az optimálistól elmaradó beruházási körülményekbe ütközik, és a szóban forgó erőforrások hozzájárulnak azon program célkitűzéseinek eléréséhez, amelyből azokat átcsoportosítják. Az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell a tagállam által benyújtott módosított programokat, és észrevételeit a módosított program benyújtásától számított két hónapon belül kell megtennie.

(14)Tekintettel arra, hogy jobban és közösen kell beruházni a tagállamok és a társult országok védelmi képességeibe, valamint Ukrajna védelmi ipari bázisának helyreállításába, újjáépítésébe és korszerűsítésébe, lehetővé kell tenni a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy más források számára, hogy hozzájáruljanak a program végrehajtásához. Ezeket a hozzájárulásokat ugyanazokkal a szabályokkal és feltételekkel összhangban kell végrehajtani, és e hozzájárulásoknak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának, továbbá d) és e) pontjának értelmében külső címzett bevételnek kell minősülniük. Emellett a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kihasználják az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet által biztosított, megosztott irányítás alá tartozó allokációik felhasználása során biztosított rugalmasságot. Ezért az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett lehetővé kell tenni a finanszírozás bizonyos szintjének a megosztott irányítás alá tartozó allokációk és a program közötti átcsoportosítását. A lekötetlen források – a tagállam kérésére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendeletének releváns rendelkezésében meghatározott feltételekkel összhangban – legkésőbb 2028-ig visszautalhatók egy vagy több olyan vonatkozó programhoz, amelyből a források származnak.

(15)Mivel a program célja, hogy fokozza az Unió és Ukrajna védelmi iparának versenyképességét és hatékonyságát, a program előnyeinek kihasználása érdekében a pénzügyi támogatás címzettjeinek olyan jogalanyoknak kell lenniük, amelyek az Unióban, a társult országokban vagy Ukrajnában telepedtek le, és amelyek nem állnak Ukrajnától eltérő, nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli jogalanyok ellenőrzése alatt. Amennyiben a pénzügyi támogatás címzettjei a tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna, különösen a közös beszerzési tevékenységek esetében, ezeket a szabályokat értelemszerűen a beszerzési szerződések vállalkozóira vagy alvállalkozóira is alkalmazni kell. Ebben az összefüggésben „ellenőrzés” alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorolnak. Ezen túlmenően az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében a tevékenységekben részt vevő jogalanyok azon infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak, amelyeket az említett tevékenységhez használnak, valamely tagállam, társult ország vagy Ukrajna területén kell lenniük.

(16)Bizonyos körülmények fennállása esetén lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a program keretében támogatott valamely tevékenységben részt vevő jogalanyok nem állhatnak nem társult harmadik országok, illetve nem társult harmadik országbeli jogalanyok ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az Unióban vagy társult harmadik országban letelepedett, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor vehet részt címzettként, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó szigorú feltételek.

(17)Továbbá a program által támogatott tevékenységek tárgyát képező védelmi termékek nem állhatnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli jogalany ellenőrzése vagy korlátozása alatt.

(18)Tekintettel a védelmi ipar azon sajátosságára, hogy a kereslet szinte kizárólag azokból az államokból származik, amelyek egyúttal teljes körű ellenőrzést gyakorolnak a védelmi termékek és technológiák beszerzése – és exportja – felett, a védelmi iparág működése nem követi a tradicionálisabb piacokon érvényesülő hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért csak akkor végez jelentős saját finanszírozású ipari beruházásokat, ha biztos megrendeléseket kap. Bár a tagállamoktól származó biztos megrendelések a beruházások előfeltételei, a Bizottság úgy avatkozhat be, hogy ellensúlyozza a közös beszerzésre irányuló együttműködés összetettségét, támogatások és hitelek révén csökkenti az ipari beruházások kockázatát, így lehetővé teszi a folyamatban lévő strukturális piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást. Főszabályként az uniós támogatásnak az elszámolható közvetlen költségek legfeljebb 100 %-át vagy a költségfüggetlen finanszírozási opciót alkalmazó tevékenységekre meghatározott összeg legfeljebb 100 %-át kell fedeznie. Célszerű, ha az ipar megerősítését célzó tevékenységekhez nyújtott uniós támogatás az elszámolható közvetlen költségek legfeljebb 50 %-át fedezi annak érdekében, hogy a címzettek mielőbb végrehajthassák az intézkedéseket, kockázatmentessé tegyék beruházásaikat, és ezáltal a releváns védelmi termékek rövidebb időn belül rendelkezésre álljanak.

(19)A program rendeltetése, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben előírt eszközök révén pénzügyi támogatást nyújtson azokhoz a tevékenységekhez, amelyek hozzájárulnak a védelmi termékek időben rendelkezésre állásához és szállításához, így például a hatóságok közös beszerzésével kapcsolatos együttműködéséhez, az ipari koordinációs és hálózatépítési tevékenységekhez – a védelmi termékek lefoglalását és készletfelhalmozását is beleértve –, a releváns védelmi termékek gyártásában részt vevő vállalkozások finanszírozási program való hozzáféréséhez, a gyártási kapacitások (azonnal mozgósítható létesítmények) lefoglalásához, a lejárt termékek felújítására irányuló ipari folyamatokhoz, az e területen meglévő gyártási kapacitások bővítéséhez, optimalizálásához, korszerűsítéséhez, továbbfejlesztéséhez vagy rendeltetésmódosításához, illetve új gyártási kapacitások létrehozásához, valamint a személyzet képzéséhez.

(20)A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások – a szükséges ösztönző hatás elérése érdekében – az együttműködésen alapuló beszerzési eljárás munkacsomagjaihoz, mérföldköveihez vagy céljaihoz képest elért eredményeken alapuló, költségfüggetlen finanszírozás formájában valósulhatnak meg.

(21)Amennyiben az uniós vissza nem térítendő támogatás költségfüggetlen finanszírozás formáját ölti, a Bizottságnak a munkaprogramban meg kell határoznia az egyes tevékenységek finanszírozási feltételeit, különösen a következőket: a) a legsürgetőbb és legkritikusabb kapacitásigények kielégítése érdekében a közös beszerzéssel kapcsolatos együttműködést magában foglaló tevékenység leírását, b) a tevékenység végrehajtásának mérföldköveit és c) a rendelkezésre álló maximális uniós hozzájárulást.

(22)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok elfogadása tekintetében, a finanszírozási prioritásokat és az alkalmazandó finanszírozási feltételeket meghatározandó. Figyelembe kell venni a védelmi ágazat sajátosságait, különösen a tagállamoknak, a társult országoknak vagy Ukrajnának a tervezési és beszerzési folyamattal kapcsolatos felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(23)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban – kellően indokolt kivételes esetektől eltekintve – nem számolhatók el. Az ASAP és az EDIRPA keretében 2024-es finanszírozással támogatható tevékenységek finanszírozási kilátásainak folytonossága érdekében a finanszírozási határozatban lehetővé kell tenni, hogy a 2024. március 5-től kezdődő időszakot lefedő tevékenységekkel kapcsolatban pénzügyi hozzájárulásokat írjanak elő.

(24)A pályázók által benyújtott pályázatok értékelésekor a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a program célkitűzéseihez. A pályázatokat különösen a védelmi ipari felkészültség növeléséhez, főként a termelési kapacitások növeléséhez és a szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez való hozzájárulásuk szempontjából kell értékelni. A pályázatokat a védelmi ipar rezilienciájának előmozdításához való hozzájárulásuk szempontjából is értékelni kell, olyan megfontolások alapján, mint az időben történő rendelkezésre állás és szállítás valamennyi helyszín tekintetében, az ellátás biztonságának Unió-szerte történő megerősítése, beleértve a hagyományos katonai fenyegetések bekövetkezésének kockázatával leginkább érintett tagállamokat is. Az értékeléseknek ki kell terjedniük a védelmi ipari együttműködéshez a tagállamok, a társult országok és Ukrajna közötti valódi fegyverkezési együttműködés révén történő hozzájárulásra, valamint a vállalkozások, különösen az érintett ellátási láncokban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének fejlesztésére és működőképessé tételére.

(25)Az uniós pénzügyi támogatás tervezése, odaítélése és végrehajtása során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az ilyen támogatások ne befolyásolják hátrányosan a belső piaci versenyfeltételeket.

(26)E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet és annak későbbi módosításai alkalmazandók. Ez a rendelet állapítja meg az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a beszerzésre és a közvetett végrehajtásra és a pénzügyi eszközökre – vonatkozó szabályokat.

(27)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(28)Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja az említett harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat (18) 85. cikke értelmében a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett természetes személyek és szervek és intézmények jogosultak a finanszírozásra, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.

(29)A Bizottságnak – többek között az Európai Védelmi Alap keretében, az InvestEU vegyesfinanszírozási műveleteként létrehozott védelmi tőkefinanszírozási eszköz tapasztalataira építve – törekednie kell arra, hogy a program részeként külön eszközt hozzon létre, amelynek neve „a védelmi ellátási lánc átalakulását felgyorsító alap” (FAST). A FAST-ot közvetett irányítással kell végrehajtani. A FAST célja az uniós székhelyű kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok védelmi gyártási kapacitásának növeléséhez szükséges beruházások előmozdítása, kockázatmentesítése és felgyorsítása olyan vegyesfinanszírozási művelet formájában, amely hitel és/vagy tőke formájában nyújt támogatást. A FAST-ot többek között az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott InvestEU Program keretében, vegyesfinanszírozási műveletként, a végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell létrehozni.

(30)A FAST-nak a hitel-tőke kombinációjával összhangban megfelelő multiplikátorhatást kell elérnie, és hozzá kell járulnia mind az állami, mind a magánszektor finanszírozásának bevonzásához. Az EDTIB versenyképességének fokozására irányuló átfogó célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében a FAST-nak támogatást kell nyújtania a védelmi technológiákat és termékeket gyártó kkv-knak (beleértve az induló innovatív vállalkozásokat és a növekvő innovatív vállalkozásokat) és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az egész EU-ban, valamint a védelmi ipar ellátási láncának ténylegesen vagy potenciálisan részét képező, a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő vállalatoknak. A FAST-nak fel kell gyorsítania a védelmi technológiák és termékek gyártására irányuló beruházásokat, és ezáltal meg kell erősítenie az uniós védelmi ipari értékláncok ellátásbiztonságát.

(31)Az együttműködésen alapuló fegyverkezési programok jelentős kihívásokkal szembesülnek az Unióban, mivel többnyire eseti alapon jönnek létre, és összetettség, késlekedés és költségtúllépés jellemzi őket. E helyzet orvoslása és a tagállamok folyamatos elkötelezettségének biztosítása érdekében a védelmi képességek teljes életciklusa során strukturáltabb, uniós szintű megközelítésre van szükség. Ennek megvalósításához a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy új jogi keretet – az európai fegyverkezési program struktúráját (SEAP) – bocsát rendelkezésre a védelmi együttműködés alátámasztása és megerősítése érdekében. Az ebben a keretben végzett tevékenységeknek kölcsönösen erősíteniük kell a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), különösen a képességfejlesztési terv (CDP) és a PESCO összefüggésében elvégzett tevékenységeket.

(32)Az európai fegyverkezési program struktúráján belül a tagállamoknak részesülniük kell az együttműködésen alapuló védelmi programok kezdeményezésére és irányítására vonatkozó szabványosított eljárások előnyeiből. Az e keret szerinti együttműködésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett magasabb finanszírozási arányt, egyszerűsített és harmonizált beszerzési eljárásokat, valamint – amennyiben a tagállamok közösen birtokolják a beszerzett felszereléseket – héamentességet vegyenek igénybe. A nemzetközi szervezeti jogállásnak azt is lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy amennyiben úgy kívánják, kötvényeket bocsássanak ki a fegyverkezési programok hosszú távú finanszírozási tervének biztosítása érdekében. Bár az Unió nem felelős a tagállamok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokért, az EDIP keretében a SEAP működéséhez nyújtott hozzájárulások javíthatják az uniós támogatásra jogosult fegyverkezési programok tagállamok általi finanszírozásának feltételeit.

(33)A SEAP létrehozására irányuló hatékony eljárás lehetővé tétele érdekében a SEAP-ot létrehozni kívánó tagállamoknak, a társult országoknak vagy Ukrajnának kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amely mérlegeli, hogy a fegyverkezési program javasolt alapszabálya összhangban áll-e ezzel a rendelettel. Az említett kérelemnek tartalmaznia kell a fogadó tagállam nyilatkozatát, amely a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv alkalmazása céljából nemzetközi szervként vagy szervezetként ismeri el a SEAP-ot.

(34)Az átláthatóság érdekében a SEAP létrehozásáról szóló határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ugyanezen ok miatt az ilyen határozathoz mellékelni kell az alapszabálya alapvető elemeit.

(35)Tevékenységeinek a lehető leghatékonyabb végzése érdekében a SEAP-ot a létrehozásáról szóló határozat hatálybalépésének időpontjától jogi személyiséggel és a legszélesebb körű jogképességgel kell felruházni. Az alkalmazandó jog meghatározása érdekében az említett SEAP-nak olyan tagja területén kell létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkeznie, amely tag egy tagállam.

(36)A SEAP-ban való tagságnak legalább három tagállamot kell magában foglalnia, valamint tagok lehetnek a társult országok és Ukrajna.

(37)A SEAP végrehajtása céljából az alapszabályban részletesebb rendelkezéseknek kell szerepelniük, és az alapszabály alapján a Bizottságnak kell megvizsgálnia, hogy a kérelem megfelel-e az e rendelettel létrehozott szabályoknak.

(38)Biztosítani kell egyrészt, hogy a SEAP rendelkezzen az alapszabályának módosításához szükséges rugalmassággal, másrészt pedig azt, hogy bizonyos alapvető elemek megőrzése – különös tekintettel azokra, amelyek a SEAP alapszabályának megadásához voltak szükségesek – uniós szinten végzett szükséges ellenőrzés révén legyen biztosítva. A SEAP-ot létrehozó határozathoz csatolt alapszabály alapvető elemét érintő módosítás esetén a szóban forgó módosítást – annak hatálybalépését megelőzően – a SEAP létrehozását lehetővé tevő eljárással azonos eljárás alapján hozott bizottsági határozattal kell jóváhagyni. Minden egyéb módosítást jelezni kell a Bizottságnak, aki a módosítás ellen kifogást emelhet, ha e rendelettel ellentétesnek ítéli.

(39)A SEAP-nak képesnek kell lennie arra, hogy a saját nevében eljáró beszerzési megbízottat jelöljön ki. A SEAP-nak képesnek kell lennie arra, hogy saját nevében vagy tagjai nevében védelmi termékeket szerezzen be. Amennyiben a SEAP saját nevében végez beszerzést, olyan nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, amely a 2009/81/EK irányelv 12. cikkének c) pontja értelmében a saját céljai érdekében végez beszerzést, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban. Amennyiben a SEAP tagjai nevében végez beszerzést, annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelő ösztönzést kapjanak arra, hogy a SEAP keretében együttműködést folytassanak, a SEAP-nak képesnek kell lennie arra, hogy a 2009/81/EK irányelvtől eltérve határozza meg saját beszerzési szabályait. E szabályoknak biztosítaniuk kell a beszerzésre alkalmazandó elsődleges uniós jogi elveknek való megfelelést, különös tekintettel az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a verseny elveire. 

(40)A SEAP az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VI. címével összhangban lehet jogosult finanszírozásra. A kohéziós politika keretében – a vonatkozó közösségi szabályozással összhangban – szintén nyújtható finanszírozás.

(41)Feladata leghatékonyabb teljesítése érdekében és jogi személyiségének logikus következményeként a SEAP felel a tartozásaiért. Annak érdekében, hogy vagyoni felelősségük tekintetében a tagok számukra megfelelő megoldást találhassanak, lehetővé kell tenni, hogy az alapszabály a tagok hozzájárulására korlátozódó vagyoni felelősségen túlmenő, többféle felelősségi rendszerről rendelkezhessen.

(42)Mivel minden SEAP az uniós jog alapján jön létre, a SEAP-ra a létesítő okirat szerinti székhelye szerinti állam joga mellett az uniós jognak is vonatkoznia kell. A SEAP más államban is tevékenykedhet. A SEAP alapszabályában meghatározott különleges esetek tekintetében ez utóbbi állam jogát kell alkalmazni. A SEAP-ra ezenkívül az alapszabályával összhangban lévő végrehajtási szabályokat kell alkalmazni.

(43)Az e rendeletnek való megfelelés kielégítő ellenőrzésének biztosítása érdekében a SEAP-nak éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, valamint a Bizottság és az illetékes hatóságok részére továbbítania kell minden olyan körülményre vonatkozó információt, amely feladatainak megfelelő ellátását súlyosan veszélyeztetheti. A Bizottságnak magyarázatot és/vagy intézkedéseket kell kérnie a SEAP-tól és/vagy tagjaitól, ha az éves jelentés vagy az egyéb körülmények alapján a Bizottság azt feltételezi, hogy a SEAP súlyosan megsérti e rendeletet vagy más alkalmazandó jogi rendelkezést. Szélsőséges esetben, és ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, a Bizottság hatályon kívül helyezheti a SEAP-ot létrehozó határozatot; ez a döntés a SEAP felszámolását eredményezi.

(44)Az ASAP elfogadását követően az Európai Parlament és a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy fontolja meg az ellátásbiztonság biztosítását célzó jogi keret előterjesztését (2023. július 11-i együttes nyilatkozat). A társjogalkotók ezen együttes nyilatkozata megismételte az Európai Tanács 2013. decemberi következtetéseit, amelyekben átfogó, az egész EU-ra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszer létrehozására szólított fel, valamint az Európai Parlament 2022. június 8-i ajánlását, amelyben arra biztatta a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő egy ilyen rendszert.

(45)Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából eredő válsághelyzet nemcsak rávilágított az Unió és Ukrajna védelmi iparágának hiányosságaira, hanem a védelmi termékek belső piacának működésével szemben is kihívásokat támasztott. A jelenlegi geopolitikai helyzet folyamatos romlása valóban a kereslet jelentős és növekedését eredményezte, ami hatással lehet arra, hogy az Unióban miként működik bizonyos védelmi termékek és azok összetevői gyártásának és értékesítésének belső piaca. Míg egyes tagállamok nemzetbiztonsági okokból intézkedéseket hoztak vagy várhatóan fognak hozni saját készleteik fenntartása érdekében, más tagállamok nehezen férnek hozzá a releváns védelmi termékek gyártásához szükséges árukhoz, és a beszerzés terén is nehézségekkel szembesülnek. Bizonyos esetekben egy nyersanyag vagy egy adott összetevő beszerzése terén tapasztalható nehézségek teljes termelési láncokat akadályoznak. A belső piac működésének bármilyen körülmények között történő biztosítása és a bármely megrázkódtatással szembeni ellenállóvá tétele érdekében összehangolt módon olyan harmonizált szabályokat kell meghatározni, amelyek növelik a védelmi termékek ellátásbiztonságát. Az említett intézkedéseknek az EUMSZ 114. cikkén kell alapulniuk.

(46)A biztonság általános közpolitikai célkitűzésének elérése érdekében a lehető leggyorsabban, minimális adminisztratív terhek mellett létre kell hozni a releváns védelmi termékek előállításához szükséges gyártóüzemeket. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell feldolgozniuk a releváns védelmi termékeket gyártó üzemek és létesítmények tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérelmeket. Az adott esettel kapcsolatos jogi érdekek mérlegelése során elsőbbséget kell biztosítani e kérelmeknek.

(47)Tekintettel e rendelet céljára, valamint a veszélyhelyzetre és a rendelet elfogadásának rendkívüli körülményeire, a tagállamoknak eseti alapon mérlegelniük kell a nemzeti és az alkalmazandó uniós jog szerinti, védelemmel kapcsolatos mentességek alkalmazását, ha megítélésük szerint az ilyen mentességek alkalmazása elősegítené az említett cél elérését. Ez különösen a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági kérdésekre vonatkozó uniós jog esetében merülhet fel, amelyek elengedhetetlenek az emberi egészség és a környezet védelmének javításához, valamint a fenntartható és biztonságos fejlődés megvalósításához. Az említett jog végrehajtása nyomán azonban olyan szabályozási akadályok is felmerülhetnek, amelyek meggátolják, hogy az uniós védelmi ipar felgyorsítsa a releváns védelmi termékek gyártását és szállítását. Az Uniónak és tagállamainak közösen kell felelősséget vállalniuk azért, hogy sürgősen megvizsgálják az esetleges akadályok mérséklésére irányuló lehetséges intézkedéseket. Az ilyen uniós, regionális vagy nemzeti szintű intézkedések nem érinthetik hátrányosan a környezetet, az egészséget és biztonságot.

(48)A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a védelem és biztonság területén a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokat hivatott harmonizálni, a tagállamok biztonsági követelményeinek és az EUMSZ-ből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget téve. Az említett irányelv a valamely válsághelyzet miatt előállt sürgős helyzetek kezelésére irányuló különös rendelkezéseket tartalmaz, különösen az ajánlatok beérkezésére rendelkezésre álló rövidebb határidők és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét. Rendkívüli sürgősség esetén – különösen az ellátási és biztonsági válságok idején – azonban e szabályok még az említett rendelkezésekkel is összeegyeztethetetlennek bizonyulhatnak azokban az esetekben, amikor két vagy több tagállam kíván közös beszerzést folytatni. Egyes esetekben e tagállamok biztonsági érdekeinek biztosítására nem kínálkozik más megoldás, mint egy meglévő keretmegállapodás megnyitása azon tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtt, amelyek eredetileg nem voltak a keretmegállapodás részes felei, még akkor is, ha ezt a lehetőséget az eredeti keretmegállapodás nem írta elő.

(49)Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a közbeszerzési szerződés módosításának szigorúan az adott körülmények között feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elvét. E tekintetben a keretmegállapodás más tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtti megnyitása során a keretmegállapodásban előírt mennyiségek növelése révén lehetővé kell tenni a 2009/81/EK irányelvtől való eltérést. Ezekre az ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre az említett kiegészítő mennyiségek tekintetében ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, mint az eredeti keretmegállapodást megkötő eredeti ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre. Ilyen esetekben az eredeti ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie azt is, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásban eredetileg meghatározott feltételeket – beleértve a minőségi kiválasztás 2009/81/EK irányelv 39–46. cikkében említett kritériumait is – teljesítő bármely gazdasági szereplő csatlakozhasson az adott keretmegállapodáshoz. Emellett megfelelő átláthatósági intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy valamennyi potenciálisan érdekelt fél tájékoztatást kapjon.

(50)Bár az EU és tagállamai gyors és határozott választ adtak az Ukrajna elleni orosz agressziós háború jelentette közvetlen kihívásra, itt az ideje, hogy az EU a vészhelyzet-reagálásról az EU hosszú távú felkészültségének kiépítésére térjen át. A reziliencia az EDTIB felkészültségének és versenyképességének előfeltétele. Az EU már kidolgozott eszközöket és kereteket annak érdekében, hogy a jövőbeli válsághelyzetek kezelése céljából növelje az ipar felkészültségét és rezilienciáját. Az EDTIB támogatásához azonban nem állnak rendelkezésre hasonló intézkedések.

(51)Szükség van tehát egy moduláris és fokozatos uniós ellátásbiztonsági rendszer létrehozására a szolidaritás kiterjesztése és az ellátási láncok mentén jelentkező feszültségekre vagy biztonsági válságokra adott válaszlépések hatékonyságának fokozása érdekében, valamint a potenciális szűk keresztmetszetek időben történő azonosításának céljából. Az ilyen rendszernek lehetővé kell tennie az EU és tagállamai számára, hogy előre jelezzék és kezeljék az ellátási válságok következményeit, amennyiben a polgári vagy kettős felhasználású összetevők vagy a nyersanyagok hiánya súlyosan veszélyezteti a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását, valamint az ellátási válságok következményeit, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az Unión vagy annak szomszédságán belüli biztonsági válság fennállásához, és amelyek bizonyos védelmi termékek hiányához vezetnek.

(52)A potenciális hiányok előrejelzésének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelmeztetniük kell a Bizottságot, ha tudomást szereznek a válság szempontjából releváns termékek ellátása terén mutatkozó súlyos zavar kockázatáról, vagy ha konkrét és megbízható információkkal rendelkeznek bármely egyéb releváns, megvalósuló kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében a Bizottságnak – amennyiben a védelmi termékekkel való ellátás súlyos zavarának kockázatáról szerez tudomást, vagy konkrét vagy megbízható információkkal rendelkezik bármely más releváns kockázati tényező vagy esemény bekövetkezéséről – össze kell hívnia a védelmi ipari készültségi tanács rendkívüli ülését, ahol megvitatják a zavarok súlyosságát és az ellátási válsághelyzet aktiválására irányuló eljárás esetleges megindítását, valamint azt, hogy helyénvaló, szükséges és arányos lehet-e, hogy a tagállamok párbeszédet kezdjenek az érdekelt felekkel az ilyen megelőző intézkedések azonosítása, előkészítése és esetleges koordinálása céljából. A Bizottságnak adott esetben konzultálnia kell és együtt kell működnie az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak együttes kezelése érdekében, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően és az eljárási követelmények sérelme nélkül.

(53)A védelmi ellátási láncok összetettségére és a hiányok belátható jövőben jelentkező kockázatára tekintettel e rendeletnek eszközöket kell biztosítania egy olyan koordinált megközelítéshez, amely a bizonyos védelmi termékek ellátási láncainak feltérképezésére és nyomon követésére, valamint az esetleges piaci zavarok hatékony, arányos módon való kezelésére vonatkozik.

(54) Az uniós védelmi ellátási láncok feltérképezésének célja, hogy az ellátásbiztonság és a reziliencia biztosítása érdekében elemezze erősségeiket és gyengeségeiket. E célból a Bizottságnak a védelmi ipari készültségi tanács észrevételei és tanácsai alapján azonosítania kell azokat a termékeket, összetevőket és nyersanyagokat, amelyeket az Unió és tagállamai védelmi érdekei szempontjából különösen fontosnak tartanak (a válság szempontjából releváns termékek). A feltérképezésnek a nyilvánosan és kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló adatokon, valamint szükség esetén a vállalkozásokhoz intézett önkéntes adatszolgáltatási kérelmek útján megszerzett adatokon kell alapulnia, a védelmi ipari készültségi tanáccsal konzultálva.

(55)Az uniós védelmi ellátási láncok különböző szakaszaiban, valamint az Unión belüli kereskedelemben bekövetkező jövőbeli zavarok előrejelzése és az azokra való felkészülés érdekében a Bizottságnak a védelmi ipari készültségi tanács segítségével, a feltérképezés eredményei alapján korai előrejelző mutatókat kell meghatároznia és össze kell állítania azok listáját. Ezek a mutatók kiterjedhetnek az átfutási idő atipikus növekedésére, a válság szempontjából releváns termékek gyártásához szükséges nyersanyagok, köztes termékek és humán tőke, illetve a megfelelő gyártóberendezések rendelkezésre állására, a várható keresletre, a szokásos áringadozást meghaladó áremelkedésekre, a biztonsági válságok, balesetek, támadások, természeti katasztrófák vagy más súlyos események hatására, a kereskedelempolitikák, vámok, exportkorlátozások, kereskedelmi akadályok és egyéb kereskedelmi vonatkozású intézkedések hatására, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők megszűnésének, kihelyezésének vagy felvásárlásának hatására. A Bizottságnak a nyomonkövetési tevékenységei során ezekre a korai előrejelző mutatókra kell összpontosítania.

(56)A nyomon követés keretében választ adó vállalkozások terheinek minimalizálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett információk érdemi módon összesíthetők legyenek, a Bizottságnak minden információgyűjtéshez szabványosított és biztonságos eszközöket kell biztosítania. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az összegyűjtött információkat bizalmasan kezeljék, biztosítva az üzleti titoktartást és a kiberbiztonságot.

(57)Ennek alapján a Bizottságnak jegyzéket kell összeállítania, amelyben azonosítja azokat a válság szempontjából releváns védelmi termékeket, azok nyersanyagait és összetevőit, amelyeket az egységes piac és a kapcsolódó ellátási láncok működésében bekövetkező, jelentős hiányt okozó zavarok vagy potenciális zavarok érintenek. A Bizottságnak rendszeresen frissítenie kell e jegyzéket, hogy csak a releváns védelmi termékek, azok nyersanyagai és összetevői ellátásbiztonságát érintő esetleges zavarokra vagy szűk keresztmetszetekre összpontosítson.

(58)Az ellátási válsághelyzet vagy a biztonsággal összefüggő ellátási válsághelyzet és az arra válaszul hozható lehetséges intézkedések – és az ilyen intézkedések által az uniós magánvállalkozásokra gyakorolt jelentős hatás – érzékeny jellege miatt a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el e válsághelyzetek aktiválása, meghosszabbítása és megszüntetése tekintetében.

(59)Amennyiben aktiválják az ellátási válsághelyzetet vagy a biztonsággal összefüggő ellátási válsághelyzetet, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az e termékekkel, azok nyersanyagaival és összetevőivel foglalkozó vállalkozásoktól – a székhelyük szerinti tagállammal egyetértésben – bekérje a szükséges információkat annak biztosításához, hogy a válság szempontjából releváns termékek kellő időben rendelkezésre álljanak. A Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket az információkat amikor mérlegeli, hogy e rendelet alapján melyek a megfelelő intézkedések a releváns védelmi termékek, valamint a releváns nyersanyagok és alkatrészek ellátásbiztonságát érintő esetleges zavarok vagy szűk keresztmetszetek kezelésére.

(60)Az említett azonosítási, feltérképezési és folyamatos nyomonkövetési mechanizmusnak lehetővé kell tennie az uniós gyártási kapacitás, a releváns védelmi termékek ellátásbiztonságát befolyásoló kritikus fontosságú tényezők és a készletek közel valós idejű elemzését. Lehetővé kell tennie továbbá a Bizottság számára, hogy a tényleges vagy várható hiányok esetére veszélyhelyzeti válaszintézkedéseket dolgozzon ki.

(61)A releváns védelmi termékek hiányának elkerülése elengedhetetlen az Unió és tagállamai biztonságára vonatkozó általános érdekű célkitűzés fenntartásához, és szükség esetén indokolja a válság szempontjából releváns termékeket előállító vállalkozások alapvető jogaiba, például a Charta 16. cikke szerinti vállalkozás szabadságába és a Charta 17. cikke szerinti tulajdonhoz való jogba való arányos beavatkozást, a Charta 52. cikkének tiszteletben tartása mellett. Az ilyen beavatkozások különösen akkor indokoltak, ha több tagállam is konkrét erőfeszítéseket tett a kereslet közös beszerzés révén történő konszolidálására, hozzájárulva ezáltal a releváns védelmi termékek belső piacának további integrációjához és zökkenőmentes működéséhez.

(62)Végső eszközként annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus ágazatok válság idején is folytathassák működésüket, és csak amennyiben ez e célból szükséges és arányos, a Bizottság arra kötelezheti a releváns vállalkozásokat, hogy fogadják el és sorolják előre a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket. A kiemelt fontosságú megrendelésekről szóló határozatot az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettséggel összhangban kell meghozni, figyelembe véve az eset körülményeit. A kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben – a katonai megrendelésekkel közvetlenül összefüggő kötelezettségek kivételével –, miközben figyelembe kell vennie a vállalkozások jogszerű céljait, valamint a gyártási sorozatban bekövetkező változásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A kiemelt fontosságú megrendeléseket minden esetben méltányos és észszerű áron kell eszközölni, mérlegelve a vállalkozás alternatív költségeit a meglévő szerződésekkel szemben. 

(63)Az egyes termékek előresorolt gyártására vonatkozó kötelezettség nem érintheti aránytalanul az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikkében meghatározott vállalkozási szabadságot és szerződési szabadságot, sem a Charta 17. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében e jogok bármilyen gyakorlása csak a törvény által, és e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható, az arányosság elvére figyelemmel.

(64)A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválása esetén – a Bizottság által a főképviselő támogatásával végzett értékelés alapján – az ellátási válsághelyzet esetén rendelkezésre álló intézkedéseknek is elérhetőnek kell lenniük. Ez utóbbi mellett a Tanácsnak azokat az intézkedéseket is életbe kell léptetnie, amelyeket az adott válság szempontjából megfelelőnek ítél. Ennek érdekében a Tanácsnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy biztosítani kell az Unió, a tagállamok és az európai polgárok magas szintű biztonságát.

(65)A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválása esetén, valamint azon esetek kezelése érdekében, amikor egy tagállam a válság szempontjából releváns termékek hiánya vagy hiányának súlyos kockázata miatt súlyos nehézségekkel szembesül vagy szembesülhet a megrendelés leadása vagy a védelmi termékek szállítására vonatkozó szerződés végrehajtása során, a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy uniós szinten intézkedéseket léptessen életbe a válság szempontjából releváns áruk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, például kiemelt fontosságú kérelmek révén, a belső piac és védelmi ellátási láncai megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(66)Végső eszközként a kiemelt fontosságú kérelmeknek olyan helyzetek kezelésére kell irányulniuk, amikor a válság szempontjából releváns, védelmi terméknek minősülő termékek előállítása vagy szállítása más intézkedésekkel nem valósítható meg. A kiemelt fontosságú kérelemnek objektív, tényszerű, mérhető és megalapozott adatokon kell alapulnia. Figyelembe kell vennie a vállalkozások jogos érdekeit, valamint a gyártási sorozatban bekövetkező változásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. Elfogadása esetén a kiemelt fontosságú kérelem teljesítésére vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben. A kiemelt fontosságú kérelmeket minden esetben méltányos és észszerű áron kell eszközölni.

(67)A Bizottság e rendelet végrehajtásában való támogatása érdekében létre kell hozni egy európai védelmi ipari készültségi tanácsot, amely a Bizottságból, a főképviselőből/az Ügynökség vezetőjéből és a tagállamokból áll. Emellett a jelenleg hatályos rendelet keretein kívül a főképviselő/az ügynökség vezetője és a Bizottság saját kezdeményezésükre a tanács működésével összefüggésében összehívják a tagok ülését és társelnökként vezetik azt, hogy az európai védelmi ipari stratégiával összhangban közös programozási és beszerzési funkciót lássanak el, valamint stratégiai iránymutatást és tanácsadást nyújtsanak az EDTIB védelmi ipari készültségének növelése érdekében.

(68)Ezt a rendeletet az uniós versenyszabályok, különösen az EUMSZ 101–109. cikke és az említett cikkeket végrehajtó jogi aktusok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(69)Az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az EUSZ V. címének 2. fejezete nyomán felmerülő működési kiadások az Unió költségvetését terhelik, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat.

(70)Ezt a rendeletet egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikája egyedi jellegének sérelme nélkül kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet költségvetést határoz meg és intézkedéscsomagot állapít meg, amelynek célja, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességének, reagálóképességének és alkalmasságának megerősítése révén támogassa az Unió és tagállamai védelmi ipari készültségét a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának és szállításának biztosítása, valamint az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis (ukrán DTIB) helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez való hozzájárulás érdekében, különösen az alábbiak révén:

1.az európai védelmi ipari program (a továbbiakban: a program) létrehozása, amely az EDTIB versenyképességének, reagálóképességének és alkalmasságának megerősítését célzó intézkedéseket tartalmaz, és amely magában foglalhatja a védelmi ellátási lánc átalakítását felgyorsító alap (a továbbiakban: FAST) létrehozását;

2.együttműködési program létrehozása Ukrajnával az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis helyreállítása, újjáépítése és korszerűsítése céljából (a továbbiakban: az Ukrajna támogatását célzó eszköz);

3.az európai fegyverkezési program struktúrája (SEAP) létrehozásának követelményeit és eljárásait, valamint hatásait meghatározó, a III. fejezetben kifejtett jogi keret;

4.az ellátásbiztonság biztosítását, az akadályok és szűk keresztmetszetek felszámolását, valamint a védelmi termékek gyártásának támogatását célzó, a IV. fejezetben meghatározott jogi keret;

5.az V. fejezetben meghatározott védelmi ipari készültségi tanács létrehozása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„előzetes beszerzési megállapodás”: egy vagy több vállalkozással kötött olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja egy termék gyors fejlesztésének és/vagy előállításának támogatása, és amelynek értelmében a meghatározott számú termék adott időn belül és adott áron történő megvásárlásának joga az érintett vállalkozások által viselt kezdeti költségek egy részének előfinanszírozásától függ. Bár az előzetes beszerzési megállapodás jogilag kötelező erejű a részt vevő ajánlatkérő szervekre és a szerződő félre nézve, azt az érintett vállalkozókkal kötött szerződések révén kell végrehajtani;

2.„szűk keresztmetszet”: egy olyan fennakadást okozó pont a termelési rendszerben, amely miatt a termelés leáll vagy súlyos mértékben lelassul;

3.„vegyesfinanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) [2018/1046] rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott vegyesfinanszírozási eszköz vagy platform keretében – támogatott olyan tevékenység, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket ötvözi fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, vagy kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

4.„közös beszerzés”: legalább három tagállam által közösen végzett beszerzés;

5.„ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

6.„minősített adat”: bármilyen formát öltő információ vagy anyag, amelynek jogosulatlan közzététele különböző mértékekben sértheti az Unió vagy egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással létrehozott uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

7.„védelmi termékek”: a 2009/43/EK irányelv 2. cikkében említett bármely védelmi vonatkozású termék;

8.„ügyvezetési struktúra”: a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;

9.„jogalany”: uniós, nemzeti vagy nemzetközi jog alapján létrehozott és elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely saját nevében eljárhat, jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy olyan szervezet, amely az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említettek szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel;

10.„védelmi innovációs tevékenység”: elsősorban olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű védelmi termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakítási módjának megtervezésére, elkészítésére irányulnak, és amelyeknek része lehet a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagy léptékű termékvalidálás és a piaci elterjesztés;

11.„közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem kkv, alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3–6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;

12.„nem társult harmadik országbeli jogalany”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan, az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetési struktúrája nem társult harmadik országban található;

13.„a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodás”: legalább [három] tagállam és a védelmi termékek legalább egy gyártója között létrejött bármely olyan szerződéses megállapodás, amely vagy a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalását tartalmazza, hogy egy bizonyos mennyiségű védelmi terméket egy bizonyos időszak alatt szerezzenek be, vagy a védelmi termékek gyártójának arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy ezt tegye lehetővé a tagállamok számára;

14.„beszerzési megbízott”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke 1. bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szerv, az Európai Védelmi Ügynökség, az európai fegyverkezési program struktúrája vagy olyan nemzetközi szervezet, amelyet a tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna jelölt ki arra, hogy a nevükben közös beszerzést folytasson le;

15.„átfutási idő”: a megrendelés leadása és a megrendelés gyártó általi teljesítése között eltelő időszak;

16.„nyersanyagok”: a védelmi termékek gyártásához szükséges anyagok;

17.„kiválósági pecsét”: minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, a program keretében pályázati felhívásra benyújtott pályázat megfelelt a munkaprogramban meghatározott valamennyi értékelési küszöbértéknek, de azt a munkaprogramban az adott pályázati felhívásra rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt nem lehetett finanszírozni, és az más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásból kaphat támogatást; 

18.„biztonsági válság”: valamely tagállamban, társult harmadik országban vagy nem társult harmadik országban bekövetkező vagy várhatóan bekövetkező helyzet, amelynek során a mindennapi életben előforduló, kárt okozó események mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét és egészségét jelentősen veszélyeztető, vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő, vagy a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló esemény zajlik le, a fegyveres konfliktusokat és háborúkat is beleértve;

19.„érzékeny információ”: olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyet az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely természetes vagy jogi személy biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

20.„kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

21.„közös beszerzésben részt vevő alvállalkozó”: bármely olyan jogalany, amely egyedülálló, valamely termék működéséhez elengedhetetlen jellemzőkkel bíró kritikus inputokat biztosít, és amelynek a szerződés értékének legalább 15 %-át juttatják;

22.„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat”: nem kkv-nak minősülő olyan vállalkozás, amelynek a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3–6. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves forgalma nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t;

23.„a válság szempontjából releváns termékek”: azok a védelmi termékek vagy kulcsfontosságú összetevőik vagy nyersanyagaik, vagy a gyártásuk szempontjából kritikus termékek vagy szolgáltatások, amelyeket tudvalevőleg súlyosan érintenek a belső piac és ellátási láncainak tényleges vagy potenciális működési zavarai, és ezek a zavarok jelentős mértékű tényleges vagy potenciális ellátási hiányt eredményeznek.

II. fejezet

1. szakasz: A programra és az Ukrajna támogatását célzó eszközre alkalmazandó általános rendelkezések

3. cikk

A költségfüggetlen finanszírozás felhasználása

(1)A vissza nem térítendő támogatások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 180. cikke (3) bekezdése értelmében vett költségfüggetlen finanszírozás formájában valósulhatnak meg.

(2)Amennyiben az uniós vissza nem térítendő támogatás az EDTIB-et erősítő tevékenységek költségeitől független finanszírozás formáját ölti, az egyes tevékenységekhez rendelt uniós hozzájárulás szintje olyan tényezők alapján határozható meg, mint például:

a)a közös beszerzés összetettsége, amelyhez a közös beszerzés eredményeként létrejött szerződés becsült értékének meghatározott hányada és a hasonló tevékenységek során szerzett tapasztalat szolgálhat kezdeti helyettesítő mutatóként;

b)az együttműködés azon jellemzői, amelyek valószínűleg nagyobb interoperabilitási eredményekhez és az ipar számára hosszú távú beruházási jelzésekhez vezetnek, különösen, ha a közös beszerzés olyan tevékenységekre terjed ki, amelyek uniós költségvetésből támogathatók lennének, pl. kutatás-fejlesztés, tesztelés és tanúsítás, kezdeti gyártási vagy üzemeltetés közbeni karbantartási tevékenységek;

c)a részt vevő tagállamok és társult országok száma, illetve további tagállamok vagy társult országok bevonása a meglévő együttműködésekbe;

d)a szükséges gyártási kapacitások bővítéséhez kapcsolódó erőfeszítések;

e)további mennyiségek beszerzése más tagállamok számára (védelmi készültségi társulás).

(3)Amennyiben az uniós vissza nem térítendő támogatás az ukrán DTIB-et erősítő tevékenységek költségeitől független finanszírozás formáját ölti, az uniós hozzájárulás szintje – a (2) bekezdésben említett tényezőkön túlmenően – olyan tényezők alapján határozható meg, mint például:

a)Ukrajna csatlakozási folyamatának összetettsége, beleértve a strukturális reformokat és az uniós vívmányokhoz való konvergenciát előmozdító intézkedéseket;

b)az ukrán védelmi beszerzési folyamatoknak és az ukrán védelmi ipar környezetének a kiigazítására irányuló erőfeszítések, többek között a NATO-előírásoknak való megfelelés érdekében;

c)a folyamatban lévő agressziós háborúval kapcsolatos erőfeszítések és kockázatok, figyelembe véve, hogy a háború következtében megrongálódott infrastruktúrát reziliens módon kell újjáépíteni és korszerűsíteni, és adott esetben e hatásokat megfelelő intézkedésekkel kell elkerülni, megelőzni vagy csökkenteni, illetve lehetőség szerint ellensúlyozni.

4. cikk

Célkitűzések

(1)A program és az Ukrajna támogatását célzó eszköz célja az EDTIB és az ukrán DTIB védelmi ipari készültségének növelése, különösen az alábbiak révén:

a)az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának kezdeményezése és felgyorsítása, többek között gyártási kapacitásainak létrehozása és bővítése, valamint az ellátási láncoknak a határokon átnyúló együttműködés, valamint az Unió-szerte biztosított tényleges rendelkezésre állás és szállítás céljából történő megnyitása révén, jelentős mértékben bevonva különösen a kkv-kat, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és más közepes piaci tőkeértékű vállalatokat;

b)a védelmi beszerzések terén folytatott együttműködés ösztönzése a szolidaritáshoz való hozzájárulás, a kiszorítási hatások megelőzése, a közkiadások hatékonyságának növelése és a túlzott széttagoltság csökkentése érdekében, ami végső soron a védelmi rendszerek szabványosításának fokozódásához és nagyobb interoperabilitáshoz vezet.

(2)Az ukrán DTIB helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez hozzájáruló tevékenységeknek figyelembe kell venniük az ukrán DTIB EDTIB-be történő lehetséges jövőbeli integrációját, ami hozzájárul a kölcsönös stabilitáshoz, biztonsághoz, békéhez, jóléthez és fenntarthatósághoz.

(3)Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célkitűzéseket úgy kell megvalósítani, hogy a hangsúlyt az iparnak a változó biztonsági környezet által előidézett gyors strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának a kezdeményezésére és felgyorsítására kell helyezni. Ez magában foglalhatja az ellátási láncoknak a válság szempontjából releváns termékekhez való alkalmazkodási képessége javítását és felgyorsítását, gyártási kapacitások létrehozását vagy bővítését, valamint a védelmi termékek gyártása terén az átfutási idő csökkentését az egész Unióban, figyelembe véve a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű célkitűzéseit és a védelmi ipari készültségi tanács tanácsait.

(4)Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célkitűzéseket az EDTIB Unió-szerte történő fejlesztésére összpontosítva kell megvalósítani annak érdekében, hogy az a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében, különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban tudja kezelni főként a tagállamok védelmi termékekkel összefüggő, a minőség, a rendelkezésre állás, a szállítási idő és hely tekintetében fennálló szükségleteit, figyelembe véve a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű célkitűzéseit és a védelmi ipari készültségi tanács tanácsait.

(5)A (2) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósítása során hangsúlyt kell helyezni az EDTIB és az ukrán DTIB közötti, határokon átnyúló együttműködés erősítésére – figyelembe véve Ukrajna védelmi termékekkel kapcsolatos igényeit – a gyártási kapacitások NATO-szabványokkal összhangban történő létrehozása vagy bővítése, a vagyoni eszközök védelme, a technikai segítségnyújtás és a személyzet csereprogramja, az Ukrajnának szánt védelmi termékek közös beszerzése terén folytatott fokozott együttműködés, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek vagy más együttműködési formák, például közös vállalkozásokon keresztül megvalósuló gyártási együttműködés engedélyezése révén. Különös figyelmet kell fordítani arra a célkitűzésre, amely szerint támogatni kell Ukrajnát abban, hogy a jövőbeli uniós csatlakozás érdekében fokozatosan igazodjon az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz (azaz az uniós vívmányokhoz).

5. cikk

Költségvetés

(1)A program és az Ukrajna támogatását célzó eszköz végrehajtására szánt pénzügyi keretösszegek a következőkből állnak:

a)az EDTIB megerősítését szolgáló tevékenységek esetében: folyó áron 1 500 millió EUR a [… – konkrét dátum beillesztése]-tól/-től 2027. december 31-ig tartó időszakra, valamint a 6. cikkel összhangban nyújtott kiegészítő hozzájárulások;

b)az ukrán DTIB megerősítését szolgáló tevékenységek esetében: a 6. cikk szerinti kiegészítő hozzájárulások összege az előirányzott mértékig, az 57. cikkben említett megállapodás megkötésétől függően.

(2)Az előre nem látható helyzetekre vagy az új fejleményekre és igényekre való reagálás érdekében a Bizottság legfeljebb 20 %-ig átcsoportosíthatja az (1) bekezdésben említett tevékenységekre elkülönített összeget, kivéve a 6. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő pénzügyi forrásokat, amelyek nem csoportosíthatók át.

(3)Az e cikk (1) és (5) bekezdésében említett összeg és a 6. cikkben említett kiegészítő hozzájárulások összege a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és adminisztratív segítségnyújtásra is felhasználható, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységekre, beleértve az árvizsgálatokat és a szervezeti információtechnológiai rendszereket és platformokat, valamint minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási vagy személyzeti kiadásra, amely a Bizottságnál a program irányításával/a tárgy egyéb elemeivel kapcsolatban merül fel.

(4)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikkének (4) bekezdésén túlmenően a fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat automatikusan át kell vinni, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők és felhasználhatók. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeget kell felhasználni. A Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.

(5)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 209. cikke (3) bekezdésének első, második és negyedik albekezdésétől eltérve az e rendelet alapján létrehozott pénzügyi eszközökből származó bevételek és visszafizetések az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében vett, a programhoz vagy utódprogramjához rendelt belső címzett bevételnek minősülnek.

(6)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 15. cikkén túlmenően a visszafizettetések és a visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatokat a költségvetési eljárás keretében ismét a program vagy az Ukrajna támogatását célzó eszköz vagy jogutódjai rendelkezésére kell bocsátani.

(7)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások több éven át, éves részletekre is felbonthatók.

(8)Az előirányzatok a 2027 utáni uniós költségvetésbe is bevihetők egyrészt a 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez szükséges kiadások fedezésére a program végéig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében, másrészt pedig a kritikus működési tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó kiadások fedezésére.

6. cikk

Kiegészítő pénzügyi források

(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy más harmadik felek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 208. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiegészítő pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a programhoz, többek között a 19. cikkben említett, a védelmi ellátási lánc átalakítását felgyorsító alaphoz (FAST). Az ilyen pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja [az átdolgozott költségvetési rendelet a) pontja], d) vagy e) pontja vagy 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.

(2)A vonatkozó uniós korlátozó intézkedések keretében kapott kiegészítő összegek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében vett külső címzett bevételnek minősülnek, és azokat az Ukrajna támogatását célzó eszköz keretébe tartozó tevékenységekre kell felhasználni, beleértve az ukrán DTIB megerősítését szolgáló tevékenységeket is.

(3)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében juttatott források az érintett tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programhoz az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül, vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. E forrásokat hozzá kell adni az 5. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett forrásokhoz. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(4)Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében – legkésőbb 2028-ban – nem tett jogi kötelezettségvállalást a (3) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított forrásokra vonatkozóan, a megfelelő lekötetlen források a tagállam kérésére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendeletének releváns rendelkezésében meghatározott feltételekkel összhangban visszautalhatók egy vagy több olyan vonatkozó programhoz, amely(ek)ből a források származnak.

2. szakasz: A program

7. cikk

Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás

(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység a programból is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. A megfelelő hozzájárulásra az érintett uniós program szabályai alkalmazandók, vagy valamennyi hozzájárulásra alkalmazandó bármely hozzájáruló uniós program egységes szabályrendszere, és egyetlen jogi kötelezettségvállalás köthető. Az uniós költségvetésből származó támogatás kumulatív összege nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségét, és a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumok értelmében arányosan is kiszámítható.

(2)Ahhoz, hogy a program keretében kiválósági pecsétet ítéljenek oda számukra, a tevékenységeknek a következő feltételek mindegyikét teljesíteniük kell: 

a)értékelésükre a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor; 

b)megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek; 

c)költségvetési korlátok miatt az említett pályázati felhívás keretében nem kapnak finanszírozást. 

(3)Az (EU) 2021/1060 rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban az ERFA vagy az ESZA+ támogathat olyan, a program keretében pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat, amelyek számára a programmal összhangban kiválósági pecsét tanúsítványt ítéltek oda. 

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek révén közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2)Az uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott bármely formában nyújtható, különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet X. címével összhangban az InvestEU program vegyesfinanszírozási műveletei keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés és pénzügyi eszközök formájában.

(3)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 192. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységek esetében, amelyek vissza nem térítendő támogatás formájában részesülnek uniós finanszírozásban, és nyereséget termelnek, a Bizottság az uniós hozzájárulás végleges összegéig visszafizettetheti a nyereség azon százalékát, amely a tevékenységet végrehajtó kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségekhez való uniós hozzájárulásnak felel meg. A nyereséget a tevékenység elszámolható költségeit meghaladó bevételek többleteként számítják ki, ahol a bevételek az uniós finanszírozásra, a tagállami finanszírozásra – beleértve a közbeszerzést is –, a tevékenység során keletkező egyéb bevételekre és a tevékenységből származó bármely bevételre korlátozódnak. A munkaprogram további részleteket is meghatározhat.

(4)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 193. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az adott tevékenység végrehajtásához releváns és szükséges, a pénzügyi hozzájárulásokból fedezhetők a már az ezekre a tevékenységekre vonatkozó pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett tevékenységek és felmerült költségek, feltéve, hogy az említett tevékenységek megkezdésére 2024. március 5. előtt nem került sor és azokat a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt még nem fejezték be.

9. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjainak részvétele előtt, amelyek az EGT-nek is tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban (társult országok).

10. cikk

Támogatható jogalanyok

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott kritériumokon túl a (2)–(7) bekezdésben foglalt jogosultsági kritériumok alkalmazandók.

(2)Az uniós finanszírozás címzettjei az Unióban vagy valamely társult országban telepedtek le.

(3)A címzetteknek az intézkedés céljából igénybe vett infrastruktúrája, létesítményei, eszközei és erőforrásai valamely tagállam vagy társult ország területén találhatók. A címzettek használhatják a tagállamok vagy a társult országok területén kívül található vagy tárolt infrastruktúrájukat, létesítményeiket, eszközeiket és erőforrásaikat, amennyiben nem állnak rendelkezésükre az Unióban vagy valamely társult országban használatra kész alternatívák vagy releváns infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások, feltéve, hogy az ilyen használat nem ellentétes az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeivel, és összhangban van a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel.

(4)A program által támogatott tevékenységek céljából a címzettek nem állhatnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli jogalany ellenőrzése alatt.

(5)A (4) bekezdéstől eltérve az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor lehet címzett, ha egy nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzésével összefüggésben az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átvilágításra és szükség esetén megfelelő mérséklési intézkedésekre került sor, figyelembe véve az e rendelet 4. cikkében meghatározott célkitűzéseket, vagy ha a letelepedése szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásainak megfelelően jóváhagyott garanciák állnak a Bizottság rendelkezésére.

A garanciák biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciák a 11. cikk (8) bekezdése c) pontjának is megfelelnek. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy az adott tevékenységgel összefüggésben olyan intézkedésekre került sor, amelyek biztosítják, hogy:

a)a jogalany feletti ellenőrzést nem úgy gyakorolják, hogy azzal szűkítik vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-how-jára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;

b)nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli jogalanyok ne férjenek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információkhoz, és valamely tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy egyéb személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezzenek.

Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja az 57. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

(6)A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködés összhangban áll a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és megfelel a 11. cikk (8) bekezdése c) pontjának.

Valamely nem társult harmadik ország vagy más, nem társult harmadik országbeli jogalany engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében alapvető fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók a programból.

(7)A (2)–(6) bekezdés a következők esetében nem alkalmazandó:

a)a tagállamok és a társult országok ajánlatkérő szervei;

b)nemzetközi szervezetek;

c)az európai fegyverkezési program struktúrái;

d)az Európai Védelmi Ügynökség.

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)Kizárólag a 4. cikkben meghatározott célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók. A támogatható tevékenység a (2)–(5) bekezdésben említett egy vagy több tevékenységhez kapcsolódik.

(2)A hatóságok védelmi közbeszerzési eljárásokban való együttműködésével kapcsolatos tevékenységek (védelmi együttműködési tevékenységek) kiterjedhetnek a védelmi termékek közös beszerzésére irányuló együttműködésre a védelmi termékek teljes életciklusa során, többek között a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulás kiépítése céljából.

(3)A védelmi termékek – beleértve azok összetevőit és a megfelelő nyersanyagokat is – gyártási kapacitása strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsításával kapcsolatos tevékenységek, amennyiben azokat teljes egészében védelmi termékek gyártására szánják vagy használják fel (az ipar megerősítését célzó tevékenységek), a következőkre terjedhetnek ki:

a)a meglévő gyártási kapacitások optimalizálása, bővítése, korszerűsítése, továbbfejlesztése vagy rendeltetésmódosítása, vagy új gyártási kapacitások létrehozása – amennyiben az említett összetevőket és nyersanyagokat teljes egészében védelmi termékek előállítására szánják vagy használják –, különösen a gyártási kapacitás növelése vagy a gyártási átfutási idő csökkentése céljából, ideértve a szükséges szerszámgépek és bármilyen egyéb szükséges bemeneti anyag közbeszerzését vagy beszerzését is;

b)határokon átnyúló ipari partnerségek létrehozása közös ipari erőfeszítés keretében, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségek vagy az ipari együttműködés más formái révén, ideértve a védelmi termékek, összetevők és megfelelő nyersanyagok beszerzésének vagy lefoglalásának és készletfelhalmozásának koordinálását célzó tevékenységeket, amennyiben az említett összetevőket és megfelelő nyersanyagokat teljes egészében védelmi termékek előállítására szánják vagy használják, valamint a gyártási kapacitások és a gyártási tervek összehangolását célzó tevékenységeket is;

c)a védelmi termékek, azok összetevői és megfelelő nyersanyagai – amennyiben az említett összetevőket és megfelelő nyersanyagokat teljes egészében védelmi termékek előállítására szánják vagy használják – szükséghelyzetre fenntartott sürgős gyártási kapacitásainak (azonnal mozgósítható létesítmények) kiépítése és rendelkezésre bocsátása, a megrendelt vagy tervezett gyártási volumennek megfelelően;

d)az Unió által finanszírozott tevékenységek vagy legalább két tagállam támogatásával folytatott egyéb együttműködési tevékenységek keretében kifejlesztett védelmi termékek iparosításának és kereskedelmi hasznosításának előmozdítása, többek között határokon átnyúló ipari partnerségek, köz- és magánszféra közötti partnerségek vagy az ipari együttműködés egyéb formáinak létrehozása, a kezdeti gyártás bővítése, valamint adott esetben a gyártás engedélyezése révén;

e)a tesztelés, beleértve a szükséges infrastruktúrát is, és adott esetben a védelmi termékek felújításának tanúsítása elavulásuk kezelése és a végfelhasználók általi használatuk lehetővé tétele érdekében.

(4)A közös érdekű európai védelmi projektek megvalósítását támogató tevékenységek.

(5)A támogató tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:

a)olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a helyettesíthetőség fokozása, beleértve a védelmi termékek kölcsönös tanúsítását és a tanúsítás kölcsönös elismeréséhez vezető tevékenységeket, illetve a katonai szabványok végrehajtásának megkönnyítését;

b)az ellátásbiztonság és a reziliencia megerősítését célzó tevékenységek, különösen a kkv-k, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, az egyéb közepes piaci tőkeértékű vállalatok és az induló innovatív vállalkozások védelmi piachoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint a szükséges minőségi és gyártási tanúsítványok megszerzésének támogatása révén;

c)a személyzet képzése, átképzése vagy továbbképzése az e cikkben említett tevékenységekkel kapcsolatban;

d)fizikai védelmi és kibervédelmi rendszerek beszerzése a (3) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatban, beleértve a hatékony szerepvállalást is;

e)koordinációs és (technikai) támogató tevékenységek, különösen a gyártási kapacitásokban és az ellátási láncokban azonosított szűk keresztmetszetek kezelésére a válság szempontjából releváns termékek előállításának biztosítása és felgyorsítása érdekében, hogy az azokkal való ellátás és azok időben történő rendelkezésre állása biztosított legyen;

f)az európai fegyverkezési program struktúráinak uniós támogatása, különösen a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulás irányítása és fenntartása céljából;

g)vészhelyzeti tevékenységek, beleértve a vészhelyzeti védelmi innovációt is, amennyiben az 52. cikkben említett intézkedést aktiválják.

(6)A (2) bekezdésben, a (3) bekezdés d) pontjában és az (55) bekezdés a) pontjában említett tevékenységek esetében a tevékenységet olyan jogalanyoknak kell végrehajtaniuk, amelyek legalább három különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett, legalább három támogatható jogalanyból álló konzorcium keretében működnek együtt. E támogatható, legalább két különböző tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalany közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon jogalany, és a jogalanyok nem ellenőrizhetik egymást.

(7)A (6) bekezdéstől eltérve, a tevékenységet az európai fegyverkezési program struktúrája is végrehajthatja.

(8)A következő tevékenységek nem jogosultak a programból történő finanszírozásra:

a)az alkalmazandó nemzetközi jog által tiltott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek;

b)olyan, halált okozó autonóm fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban;

c)olyan árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek, amelyek közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli jogalanyok ellenőrzése vagy korlátozása alatt állnak, a technológiatranszfert is beleértve;

d)olyan tevékenységek vagy résztevékenységek, amelyeket más köz- vagy magánforrásokból már teljes mértékben finanszíroznak.

12. cikk

A közös beszerzési tevékenységekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)A program keretében csak a következő jogalanyok jogosultak finanszírozásra:

a)a tagállamok és a társult országok ajánlatkérő szervei;

b)nemzetközi szervezetek;

c)az európai fegyverkezési program struktúrái;

d)az Európai Védelmi Ügynökség.

(2)A közös beszerzésben részt vevő tagállamok és társult országok egyhangú döntéssel egy támogatható jogalanyt beszerzési megbízottként jelölnek ki arra a célra, hogy az a nevükben az említett közös beszerzés céljából eljárjon. A beszerzési megbízott lefolytatja a beszerzési eljárásokat, és az ennek eredményeként létrejövő szerződéseket a részt vevő országok nevében megköti a vállalkozókkal. A beszerzési megbízott kedvezményezettként részt vehet a tevékenységben és a konzorcium koordinátoraként is eljárhat, és ennélfogva kezelheti és összevonhatja a programból és a részt vevő tagállamoktól és társult országoktól származó forrásokat.

(3)E rendelet nem sérti a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolására vonatkozó, a 2009/81/EK irányelvben megállapított szabályokat.

(4)A (2) bekezdésben említett beszerzési eljárások a részt vevő tagállamoknak és társult országoknak a beszerzési megbízottal a munkaprogramban meghatározott feltételek szerint aláírandó megállapodáson alapulnak. A megállapodásban meg kell határozni különösen a közös beszerzésre, valamint az eljárás megválasztásával, az ajánlatok értékelésével és a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatra irányadó gyakorlati rendelkezéseket.

(5)A beszerzési megbízott a beszerzési eljárásokra, valamint a közös beszerzés keretében a vállalkozókkal és alvállalkozókkal kötött szerződésekben értelemszerűen a 10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű feltételeket alkalmaz.

(6)A beszerzési megbízottak a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 10. cikk (6) bekezdésében említett garanciákat és mérséklési intézkedéseket. A Bizottság kérésére további információkat kell rendelkezésére bocsátani a garanciákra vagy a mérséklési intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság tájékoztatja az 58. cikkben említett bizottságot az e bekezdéssel összhangban tett értesítésekről.

(7)A közös beszerzési szerződés rendelkezéseket tartalmaz további védelmi termékek más tagállamok, társult országok vagy Ukrajna részére történő beszerzésére vonatkozóan.

E szabályok nem sérthetik az alkalmazandó uniós jogot, és összhangban kell lenniük a tagállamoknak a védelmi termékek exportjára vonatkozó nemzeti törvényeivel és rendeleteivel.

13. cikk

Az ipar megerősítését célzó tevékenységekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)A 11. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett tevékenységek esetében a finanszírozásra való jogosultság érdekében a tevékenységek kizárólag a védelmi termékek gyártási kapacitásához kapcsolódhatnak, beleértve azok összetevőit és nyersanyagait is, amennyiben azokat teljes egészében védelmi termékek gyártására szánják vagy használják fel.

(2)Ezek a tevékenységek nem sérthetik az uniós versenyszabályokat és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkét.

14. cikk

Az európai katonai értékesítési mechanizmushoz hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezések

(1)Az uniós védelmi termékek kellő időben és mennyiségben való rendelkezésre állásának biztosítása érdekében – előmozdítva ezáltal az EDTIB és adott esetben az ukrán DTIB versenyképességét – a Bizottság a következő intézkedéscsomagot támogatja:

a)az EDTIB által kifejlesztett védelmi termékek egységes, központosított és naprakész katalógusának létrehozása;

b)védelmi ipari készültségi társulás létrehozása az EU-ban gyártott védelmi termékek rendelkezésre állásának növelése és szállítási idejének felgyorsítása érdekében, azonnali és preferenciális beszerzési vagy használati, illetve lízingelési lehetőséget biztosítva a tagállamok, a társult országok és Ukrajna számára;

c)a beszerzési eljárások megkönnyítése és felgyorsítása a szolidaritás szellemében;

d)a védelmi termékek közbeszerzésével kapcsolatos adminisztratív kapacitásépítés támogatása a csoportos beszerzés megkönnyítése céljából.

(2)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációk alapján kidolgozza az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett katalógus összeállításához szükséges szervezeti informatikai platformra vonatkozó műszaki előírásokat, és beszerzi a platformot.

(3)Amennyiben a tagállamok az európai fegyverkezési program struktúrája keretében közösen további mennyiségeket szereznek be, vagy nem pénzbeli hozzájárulások révén hozzájárulnak a (2) bekezdés b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulás kiépítéséhez, a Bizottság pénzügyileg támogatja a kezdeményezést a következők révén:

a)a 11. cikk (2) bekezdésében említett további mennyiségek közös beszerzésének támogatása;

b)hozzájárulás a védelmi ipari készültségi társulás irányításának és fenntartásának a 11. cikk (5) bekezdésének f) pontjában említett közvetlen és közvetett költségeihez;

c)hozzájárulás a 11. cikk (5) bekezdésében említett adminisztratív kapacitásépítéshez.

(4)Azon tagállamok, társult országok vagy Ukrajna esetében, amelyek az európai fegyverkezési program struktúrája által irányított védelmi ipari készültségi társulásból vásárolnak, a beszerzést a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének f) pontjában említett, valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt szerződésnek kell tekinteni.

15. cikk

A közös érdekű európai védelmi projektekhez hozzájáruló tevékenységekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)A Bizottság a 18. cikkben említett munkaprogramban közös érdekű európai védelmi projekteket jelölhet ki finanszírozásra.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett projektek kijelölésekor:

a)kellően figyelembe veszi a védelmi ipari készültségi tanács keretében nyújtott iránymutatást, különösen azt, hogy a projekt hogyan járul hozzá a KKBP keretében meghatározott képességprioritáshoz, főként a képességfejlesztési tervhez, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű célkitűzéseihez;

b)azonosítja az általános finanszírozási igényeket és az uniós költségvetésre gyakorolt lehetséges hatásokat;

c)figyelembe veszi a tagállamok véleményét.

(3)A közös érdekű európai védelmi projektek a következő általános kritériumoknak felelnek meg:

a)a projekt célja a képességek fejlesztése, beleértve a stratégiai területekhez és a vitatott térségekhez való hozzáférést biztosító képességeket, a stratégiai támogató eszközöket és adott esetben a közös érdekű és használatú európai védelmi infrastruktúraként működő rendszereket;

b)a projekt lehetséges általános előnyei hosszabb távon is meghaladják a költségeit.

(4)A közös érdekű európai védelmi projektben legalább négy tagállam vesz részt. Az Európai Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben részt vegyen a projektben.

(5)A közös érdekű európai védelmi projektet úgy kell tekinteni, mint amely hozzájárul az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekei szempontjából kritikus védelmi képességekhez, és ezért közérdeket szolgál. E projektek létrehozhatók a III. fejezetben említett európai fegyverkezési programok struktúrái keretében.

(6)A tagállamok – az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül – támogatási programokat alkalmazhatnak és adminisztratív támogatást nyújthatnak a közös érdekű európai védelmi projektekhez.

(7)A 17. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett összeg 25 %-át.

(8)A közös érdekű európai védelmi projektek végrehajtása a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 2000/60 irányelv 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető. Ezért a kapcsolódó gyártólétesítmények tervezése, megépítése és üzemeltetése kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az e rendelkezésekben meghatározott többi feltétel teljesül.

16. cikk

Odaítélési szempontok

(1)Minden pályázat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)védelmi ipari készültség: hozzájárulás a versenyképességhez, a gyártási kapacitások növeléséhez, az átfutási idők csökkentéséhez, a szűk keresztmetszetek felszámolásához, ezáltal az interoperabilitás és a felcserélhetőség fokozásához;

b)védelmi ipari reziliencia: hozzájárulás a rezilienciához, az összes helyszín részére időben történő rendelkezésre bocsátás és szállítás fokozása, az ellátás biztonságának Unió-szerte történő megerősítése, valamint a nem társult harmadik országbeli forrásoktól való függőség felszámolása;

c)védelmi ipari együttműködés: a tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna közötti valódi fegyverkezési együttműködés előmozdítása, valamint a különböző tagállamokban, társult országokban vagy Ukrajnában letelepedett vállalkozások közötti, határokon átnyúló együttműködés fejlesztése és működőképessé tétele, különösen – jelentős mértékben – a kkv-k, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és más közepes piaci tőkeértékű vállalatok mint címzettek, alvállalkozók vagy az ellátási láncban részt vevő egyéb vállalkozások körében;

d)a tevékenység végrehajtási tervének minősége, különös tekintettel a teljesítési átfutási idők betartására irányuló intézkedésekre, ideértve a kapcsolódó folyamatokat és a nyomon követést is.

(2)A munkaprogramban meg kell határozni az e cikk (1) bekezdésében foglalt odaítélési szempontok alkalmazásának további részleteit, beleértve az alkalmazandó súlyozást is. A munkaprogramban nem állapíthatók meg egyedi küszöbértékek.

17. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 190. cikkétől eltérve a program az elszámolható költségek akár 100 %-át is finanszírozhatja. Azonban a 11. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységek esetében a programból nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35 %-át.

(2)Egy tevékenység akkor jogosult magasabb finanszírozási arányra, az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel:

a)a tevékenységet az e rendelet III. fejezetében említett, az európai fegyverkezési program struktúrájával (SEAP) összefüggésben vagy a PESCO valamely projektjével összefüggésben dolgozzák ki, feltéve, hogy a szóban forgó projekt megfelel az e rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében, 23. cikkének (1) bekezdésében, 25. és 26. cikkében foglaltakhoz hasonló kötelezettségeknek, és nem részesült egy másik uniós finanszírozási program keretében hasonló, magasabb finanszírozási arányból;

b)Ukrajna a program keretében gyártott vagy beszerzett védelmi termékek címzettje, és ezek a termékek az Európai Békekeretből pénzügyi támogatásban részesülnek;

c)a tagállamok közös megközelítésben állapodnak meg az európai fegyverkezési program struktúrája (SEAP) keretében kifejlesztett és beszerzett védelmi termékek kivitelére vonatkozóan;

d)a kedvezményezett kkv vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat, vagy a konzorciumban részt vevő kedvezményezettek többsége kkv vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat.

(3)A munkaprogram további részleteket határoz meg, beleértve adott esetben a (3) bekezdésben említett magasabb finanszírozási arányokat.

18. cikk

Munkaprogramok

(1)A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramokban meg kell határozni a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedéseket és a kapcsolódó költségvetést, valamint adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogad el munkaprogramokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

A védelmi ellátási láncok átalakítását felgyorsító alap (FAST)

(1)A kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok védelmi gyártási kapacitásainak növeléséhez szükséges beruházások mozgósítása, kockázatmentesítése és felgyorsítása érdekében hitel és/vagy tőke formájában támogatást kínáló vegyesfinanszírozási művelet hozható létre (a védelmi ellátási láncok átalakítását felgyorsító alap [FAST]). Végrehajtása az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet X. címével és az (EU) 2021/523 rendelettel 7 összhangban történik.

(2)A FAST konkrét célkitűzései a következők:

a)a hitel-tőke kombinációjával összhangban megfelelő multiplikátorhatás elérése, és hozzájárulás mind az állami, mind a magánszektor finanszírozásának bevonzásához;

b)támogatás azoknak az uniós kkv-knak (köztük az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak) és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, amelyek nehezen jutnak finanszírozáshoz, és amelyek:

i. védelmi technológiák iparosításával és/vagy védelmi termékek gyártásával foglalkoznak, vagy a közeljövőben ezt tervezik; vagy

ii. a védelmi ipar ellátási láncának részét képezik, vagy a közeljövőben tervezik, hogy annak részévé váljanak;

c)a védelmi technológiák és termékek gyártására irányuló beruházások felgyorsítása, és ezáltal az uniós védelmi ipari értékláncok ellátásbiztonságának megerősítése.

3. szakasz: Az Ukrajna támogatását célzó eszköz

20. cikk

Az Ukrajna támogatását célzó eszközre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)Az Ukrajna támogatását célzó eszköz keretében végzett tevékenységekre a 13. cikket kell alkalmazni. A 8., 11., 12., 14., 16., 17. és 18. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve a 11. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységek az elszámolható költségek akár 100 %-át finanszírozhatják.

(3)A 8., 9., 11., 12., 14. és 16. cikkben a társult országokra való hivatkozások erre a szakaszra nem alkalmazandók.

(4)A 8. cikkben a vegyesfinanszírozási műveletekre való hivatkozások erre a szakaszra nem alkalmazandók.

21. cikk

Támogatható jogalanyok

(1)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott kritériumokon túl a (2)–(7) bekezdésben foglalt jogosultsági kritériumok alkalmazandók.

(2)Az uniós finanszírozás címzettjei az Unióban vagy Ukrajnában telepedtek le.

(3)A címzetteknek az intézkedés céljából igénybe vett infrastruktúrája, létesítményei, eszközei és erőforrásai valamely tagállam vagy Ukrajna területén találhatók. A címzettek használhatják a tagállamok vagy Ukrajna területén kívül található vagy tárolt infrastruktúrájukat, létesítményeiket, eszközeiket és erőforrásaikat, amennyiben nem állnak rendelkezésükre az Unióban vagy Ukrajnában használatra kész alternatívák vagy releváns infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások, feltéve, hogy az ilyen használat nem ellentétes az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeivel, és összhangban áll a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel.

(4)Az Ukrajna támogatását célzó eszköz által támogatott tevékenységek céljából a kedvezményezettek nem állhatnak harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(5)A (4) bekezdéstől eltérve, az Unióban letelepedett és harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor lehet címzett, ha vele kapcsolatban az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átvilágításra és szükség esetén mérséklési intézkedésekre került sor, figyelembe véve az e rendelet 4. cikkében meghatározott célkitűzéseket, vagy ha a letelepedése szerinti tagállam nemzeti eljárásainak megfelelően jóváhagyott garanciák állnak a Bizottság rendelkezésére.

A garanciák biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a KKBP keretében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciák a 11. cikk (8) bekezdése c) pontjának is megfelelnek. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy az adott tevékenységgel összefüggésben olyan intézkedésekre került sor, amelyek biztosítják, hogy:

a)a jogalany feletti ellenőrzést nem úgy gyakorolják, hogy azzal szűkítik vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-how-jára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit;

b)valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ne férhessen hozzá a tevékenységgel kapcsolatos érzékeny információkhoz, valamint hogy az alkalmazottak és a tevékenységben részt vevő egyéb személyek adott esetben rendelkezzenek valamely tagállam által kiadott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal.

Ha a jogalany letelepedése szerinti tagállam célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja az 57. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

(6)A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek együttműködhetnek a tagállamok vagy Ukrajna területén kívül letelepedett, illetve valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevétele révén, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködés összhangban áll a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel, és megfelel a 11. cikk (8) bekezdése c) pontjának.

Valamely harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és elkerülendők a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságával kapcsolatos potenciálisan kedvezőtlen hatások.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók a programból.

(7)A (2)–(6) bekezdés a következők esetében nem alkalmazandó:

a)a tagállamok és Ukrajna ajánlatkérő szervei;

b)nemzetközi szervezetek;

c)az európai fegyverkezési program struktúrái;

d)az Európai Védelmi Ügynökség.

III. fejezet

Az európai fegyverkezési program struktúrája

22. cikk

A SEAP konkrét célkitűzése és tevékenységei

(1)Az európai fegyverkezési program struktúrája (SEAP) elősegíti az EDTIB és az ukrán DTIB versenyképességét azáltal, hogy összesíti a védelmi termékek iránti keresletet azok teljes életciklusa során.

(2)Az (1) bekezdésben említett célkitűzés elérése érdekében a SEAP fő feladatai a következők:

a)védelmi termékek, technológiák vagy szolgáltatások közös beszerzése, beleértve a védelmi K+F-et, tesztelést és tanúsítást, valamint a kezdeti gyártáshoz vagy az üzemeltetés közbeni karbantartáshoz kapcsolódó, nem ismétlődő beruházásokat;

b)a védelmi termékek közös életciklus-menedzsmentje, beleértve a pótalkatrészek beszerzését, a logisztikai szolgáltatásokat és adott esetben a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozását a védelmi termékek hatékonyságának és széles körű elérhetőségének biztosítása érdekében;

c)a további mennyiségek rendelkezésre bocsátásának dinamikus kezelése, amely azonnali és preferenciális beszerzési vagy használati, illetve lízingelési lehetőséget biztosít a tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna számára (védelmi ipari készültségi társulás).

23. cikk

A SEAP létrehozására vonatkozó követelmények

(1)A SEAP megfelel a következő követelményeknek:

a)a SEAP támogatja a védelmi termékek és szolgáltatások együttműködésen alapuló fejlesztését és beszerzését, a tagállamok által a KKBP keretében, különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban;

b)a SEAP-ot legalább három tagállam, társult ország vagy Ukrajna hozza létre;

c)a SEAP-nak legalább két olyan tagja van, amely tagállam;

d)a SEAP a leszereléséig fenntartja a védelmi termék vagy technológia életciklusát.

(2)A SEAP szabványosított eljárásokat alkalmaz az együttműködésen alapuló védelmi programok kezdeményezésére és irányítására, és tiszteletben tartja a Bizottság által rendelkezésére bocsátott iránymutatásokat vagy sablonokat, beleértve a projektirányításra, a finanszírozásra és a jelentéstételre vonatkozó iránymutatásokat is.

24. cikk

A SEAP létrehozására irányuló kérelem

(1)A SEAP létrehozását kérelmező tagállamok (a továbbiakban: kérelmezők) kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A kérelem a következőket tartalmazza:

a)a SEAP létrehozására irányuló, a Bizottsághoz intézett kérelem;

b)a SEAP-nak a 27. cikkben említett javasolt alapszabálya, amelyet a javasolt SEAP-ot kérelmező valamennyi jogalany megfelelő formában aláírt és elfogadott;

c)a SEAP által csoportosan beszerezni és kezelni kívánt védelmi felszerelések, technológiák vagy szolgáltatások leírása, különös tekintettel a 23. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott követelményekre;

d)a fogadó tagállam nyilatkozata arról, hogy a SEAP-ot létrehozásának időpontjától a 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdése g) pontjának és 151. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett nemzetközi szervezetként és az (EU) 2020/262 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nemzetközi szervezetként ismeri el. Az e rendelkezésekben megállapított mentességek korlátozásait és feltételeit a SEAP tagjai között létrejött megállapodásban kell rögzíteni.

(2)A Bizottság az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően elbírálja a kérelmet. Az elbírálás eredményéről értesítik a kérelmezőket, szükség esetén felkérve őket arra, hogy egészítsék ki vagy módosítsák a kérelmet.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett elbírálás eredményeinek figyelembevételével és az 58. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el a következőkről:

a)a SEAP létrehozása, miután meggyőződött arról, hogy az e rendeletben előírt követelmények teljesülnek; vagy

b)a kérelem elutasítása, amennyiben megállapítja, hogy nem teljesülnek az e rendeletben előírt követelmények, ideértve az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilatkozat hiányát is.

(4)A kérelmezők értesítést kapnak a kérelem tárgyában hozott határozatról. Elutasítás esetén a döntést világos és pontos megfogalmazásban meg kell indokolni a kérelmezők számára.

(5)A SEAP-ot létrehozó határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában.

25. cikk

A SEAP jogállása és székhelye

(1)A SEAP a létrehozásáról szóló határozat hatálybalépésének időpontjától jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)A SEAP minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel bír. Különösen szerződéskötésre jogosult és perképességgel rendelkezik. Valamennyi tagállami nemzeti finanszírozó ügynöksége (és nemzeti csomópontjai) nemzeti pénzügyi hozzájárulásra jogosult címzettnek tekinti.

(3)A SEAP létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik valamely tagállam területén.

26. cikk

Tagsági kritériumok

(1)A következő jogalanyok válhatnak a SEAP tagjaivá:

a)tagállamok;

b)a társult országok;

c)Ukrajna.

(2)A tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna a SEAP létrehozását követően a 27. cikkben említett alapszabályban meghatározott, tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor csatlakozhatnak tagként, valamint szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként az alapszabályban meghatározott feltételek mellett.

(3)A SEAP együttműködhet nem társult harmadik országokkal vagy nem társult harmadik országbeli jogalanyokkal is, többek között az eszközök, infrastruktúra, létesítmények és erőforrások igénybevétele révén, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel.

27. cikk

Alapszabály

(1)A SEAP alapszabálya legalább a következőket tartalmazza:

a)a tagok, a megfigyelők és adott esetben a tagokat képviselő jogalanyok névsora, valamint a tagság és a képviselet összetételének a 26. cikkel összhangban történő módosítására vonatkozó eljárások és feltételek;

b)a SEAP konkrét célkitűzése, feladatai és tevékenységei, a 23. cikkel összhangban;

c)azoknak a csoportosan beszerzett védelmi felszereléseknek, technológiáknak és/vagy szolgáltatásoknak a jegyzéke, amelyek adott esetben csoportos tulajdonban lesznek, és héa- és/vagy jövedékiadó-mentességre jogosultak;

d)a SEAP létesítő okirat szerinti székhelye a 25. cikkel összhangban;

e)a SEAP megnevezése;

f)a SEAP fennállásának időtartama és felszámolási eljárása a 32. cikknek megfelelően;

g)a felelősségi szabályok a 30. cikknek megfelelően;

h)a tagok jogai és kötelezettségei, beleértve a kiegyensúlyozott költségvetéshez való hozzájárulás kötelezettségét és a szavazási jogokat;

i)a tagok szervei, azok szerepe, feladatköre, összetétele és döntéshozatali eljárásai, különös tekintettel az alapszabály módosítására a 28. cikkel összhangban;

j)a SEAP munkanyelvének (-nyelveinek) meghatározása;

k)az alapszabály végrehajtásának szabályai;

l)a minősített adatok kezelésére vonatkozó biztonsági szabályzat.

(2)Ezen túlmenően, amennyiben a SEAP tagjai úgy döntenek, hogy a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulást vesznek igénybe/irányítanak, az alapszabály tartalmazza a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulás irányítására vonatkozó szabályokat, beleértve adott esetben az exportra vonatkozó közös megközelítést is.

28. cikk

Az alapszabály módosítása

(1)A SEAP a 27. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában említett ügyekkel kapcsolatos valamennyi alapszabály-módosítást jóváhagyás céljából bejelent a Bizottságnak. A Bizottság értelemszerűen alkalmazza a 24. cikk (2) bekezdését.

(2)Az (1) bekezdésben nem említett alapszabály-módosításokat a SEAP az elfogadásuktól számított tíz napon belül bejelenti a Bizottságnak.

(3)A Bizottság a bejelentéstől számított 60 napon belül kifogást emelhet az (1) bekezdésben említett módosítások ellen, amelyben megindokolja, hogy a módosítás miért nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

(4)A módosítás csak akkor lép hatályba, amikor a kifogásra megállapított időszak lejárt vagy a Bizottság arról lemondott, vagy a felhozott kifogást visszavonta.

(5)A módosításra vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a)a javasolt módosítás szövege vagy adott esetben az elfogadott módosítás szövege, beleértve a hatálybalépés időpontját is;

b)az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt módosított szövege.

29. cikk

A beszerzésre vonatkozó különös feltételek

(1)A SEAP kijelölhet egy beszerzési megbízottat, aki a nevében jár el.

(2)A SEAP részére történő beszerzés során a beszerzési megbízottra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az érintett SEAP-ra.

(3)Amennyiben a SEAP valamely védelmi terméket saját nevében és saját részre szerez be, a 2009/81/EK irányelv 12. cikkének c) pontja értelmében vett nemzetközi szervezetnek kell tekinteni. Amennyiben a SEAP valamely védelmi terméket a tagjai nevében szerez be – a 2009/81/EK irányelv 10. cikkétől eltérve –, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a verseny elvével összhangban meghatározza saját szabályait.

(4)A SEAP beszerzései megfelelnek a 12. cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

30. cikk

Felelősségvállalás és biztosítás

(1)A SEAP felelős a tartozásaiért.

(2)A tagok kizárólag a SEAP-nak nyújtott hozzájárulásuk erejéig tartozhatnak pénzügyi felelősséggel a SEAP tartozásaiért. A tagok az alapszabályban rögzíthetik, hogy a saját hozzájárulásukat meghaladó, meghatározott felelősséget vagy korlátlan felelősséget vállalnak.

(3)Ha a tagok pénzügyi felelőssége korlátozott, a SEAP megfelelő biztosítást köt a képesség létrehozásával és kezelésével kapcsolatos kockázatok fedezésére.

(4)Az Uniót nem terheli felelősség, többek között a SEAP tartozásaiért sem.

31. cikk

Alkalmazandó jog és joghatóság

(1)A SEAP létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:

a)az uniós jog, különösen e rendelet és a 24. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok;

b)az a) pontban említett jogi aktusok rendelkezései által nem, vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon állam joga, amelyben a SEAP létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.

(2)Az Európai Unió Bírósága jár el mindazokban a jogvitákban, amelyek a tagok között a SEAP-pal kapcsolatban, vagy a tagok és a SEAP között merülnek fel, valamint az olyan jogviták esetén, amelyekben az egyik fél az Unió.

(3)A SEAP és harmadik felek közötti jogvitákra a joghatóság vonatkozásában az uniós jogi aktusokat kell alkalmazni. Az uniós jogszabályokban nem szabályozott esetekben az ilyen jogviták rendezésére az illetékes joghatóságot a SEAP létesítő okirat szerinti székhelye szerinti állam törvényei határozzák meg.

32. cikk

Felszámolás és fizetésképtelenség

(1)Az alapszabály meghatározza a SEAP felszámolása esetén alkalmazandó eljárást, amelyre a tagok közgyűlésének határozatát követően vagy abban az esetben kerül sor, ha a Bizottság hatályon kívül helyezi a 33. cikk (6) bekezdésében említett, a SEAP létrehozásáról szóló végrehajtási jogi aktust. A felszámolás a tevékenységeknek egy másik jogi személyre való átruházásához vezethet.

(2)Azt követően, hogy a tagok közgyűlése elfogadta a SEAP felszámolásáról szóló határozatot, a SEAP indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a határozat elfogadásától számított tíz napon belül értesíti a Bizottságot. A Bizottság a felszámolásról szóló határozatról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(3)A SEAP a felszámolási eljárás lezárását követően indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben tíz napon belül értesíti a Bizottságot. A Bizottság a bezárásról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. A SEAP az értesítés közzétételének napján szűnik meg.

(4)Amennyiben a SEAP bármikor nem tudja tartozását megfizetni, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság erről értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

33. cikk

Jelentéstétel és ellenőrzés

(1)A SEAP éves tevékenységi jelentést készít, amely tartalmazza a 22. cikkben említett tevékenységeinek technikai leírását és pénzügyi beszámolóját. A jelentést a pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül kell megküldeni a Bizottságnak.

(2)A Bizottság ajánlásokat tehet a SEAP-nak az éves tevékenységi jelentésben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban.

(3)A SEAP és az érintett tagállamok minden olyan körülményről tájékoztatják a Bizottságot, amely súlyosan veszélyeztetheti a SEAP feladatainak megfelelő ellátását, vagy akadályozhatja a SEAP-ot az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésében.

(4)A Bizottság magyarázatot kér a SEAP-tól és/vagy annak tagjaitól, ha okkal feltételezi, hogy a SEAP súlyosan megsérti ezt a rendeletet, az azt létrehozó végrehajtási jogi aktust, saját alapszabályát vagy más alkalmazandó jogi eszközt.

(5)Amennyiben a Bizottság – miután a SEAP-nak és/vagy tagjainak észszerű időt engedélyezett észrevételeik megtételére – megállapítja, hogy a SEAP súlyosan megsérti ezt a rendeletet, az azt létrehozó végrehajtási jogi aktust, saját alapszabályát vagy más alkalmazandó jogi eszközt, megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolhat a SEAP-nak és tagjainak.

(6)Amennyiben nem kerül sor korrekciós intézkedésekre, a Bizottság hatályon kívül helyezheti a SEAP-ot létrehozó végrehajtási jogi aktust. A hatályon kívül helyező jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában kell közzétenni. E jogi aktus közzététele a SEAP felszámolását vonja maga után.

IV. fejezet

Az ellátás biztonsága

1. szakasz

Felkészültség

34. cikk

A keretmegállapodások más tagállamok számára történő megnyitásának feltételei

(1)Amennyiben legalább két tagállam védelmi termékek közös beszerzésére vonatkozó megállapodást köt, és a helyzet rendkívüli sürgőssége ezt indokolja, a (2)–(6) bekezdésben előírt szabályok alkalmazhatók azokra a keretmegállapodásokra, amelyek nem tartalmaznak a keretmegállapodás jelentős módosításának lehetőségére vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy a keretmegállapodás rendelkezései olyan ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre is alkalmazhatók legyenek, amelyek eredetileg nem részes felei a keretmegállapodásnak.

(2)A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő módosíthatja az említett irányelv 25. cikkében előírt eljárások egyikének lefolytatásával, a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő vállalkozással kötött meglévő keretmegállapodást, hogy annak rendelkezései olyan ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre is alkalmazhatók legyenek, amelyek eredetileg nem részes felei a keretmegállapodásnak.

(3)A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az e cikk (2) bekezdésének alkalmazásához feltétlenül szükséges mértékben lényegesen módosíthatja a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő vállalkozással kötött meglévő keretmegállapodásban meghatározott mennyiségeket. Amennyiben egy meglévő keretmegállapodásban meghatározott mennyiségek e bekezdés alapján lényegesen módosításra kerültek, az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásban eredetileg meghatározott feltételeket – beleértve a minőségi kiválasztás 2009/81/EK irányelv 39–46. cikkében említett kritériumait is – teljesítő, és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelő bármely gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy csatlakozzon a keretmegállapodáshoz. Az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eseti hirdetmény útján nyitja meg ezt a lehetőséget.

(4)A (2) és a (3) bekezdésben említett szerződésekre és keretmegállapodásokra a kiegészítő mennyiségek tekintetében, és különösen a tagállamok (1) bekezdésben említett ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői közötti kapcsolatok tekintetében a megkülönböztetésmentesség elve alkalmazandó.

(5)Azon ajánlatkérő szervek, amelyek az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben módosítottak egy szerződést, erről hirdetményt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ilyen hirdetmény közzététele a 2009/81/EK irányelv 32. cikkével összhangban történik.

(6)Az ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők nem élhetnek vissza a (2) és (3) cikkben foglalt lehetőséggel, és nem alkalmazhatják azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezessen.

35. cikk

Beszerzés

(1)[Az átdolgozott költségvetési rendelet 168. cikkétől] eltérve a tagállamok, a társult országok és adott esetben Ukrajna felkérhetik a Bizottságot, hogy:

a)az [átdolgozott költségvetési rendelet 168. cikkének (2) bekezdésében] említetteknek megfelelően velük csoportos beszerzésben vegyen részt, amelynek keretében a tagállamok, a társult országok vagy Ukrajna teljes mértékben megvásárolhatják, bérelhetik vagy lízingelhetik a csoportosan beszerzett védelmi termékeket;

b)az [átdolgozott költségvetési rendelet 168. cikkének (3) bekezdésében] említetteknek megfelelően védelmi termékek beszerzése céljából központi beszerző szervként járjon el az érdekelt tagállamok nevében vagy megbízásából.

(2)Az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárás teljesíti a következő feltételeket:

a)[az átdolgozott költségvetési rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésétől] eltérve a beszerzési eljárás megindításában való részvétel lehetősége nyitva áll valamennyi tagállam, társult ország és Ukrajna előtt;

b)a Bizottság felkér legalább 4, az érintett védelmi termék gyártási kapacitásával rendelkező részt vevő országokból származó, releváns tapasztalattal rendelkező szakértőt, hogy hozzanak létre közös tárgyalócsoportot;

c)a részt vevő országok egyértelműen nyilatkoznak arról, hogy az adott termékre vonatkozóan folytatnak-e párhuzamos tárgyalási folyamatokat. Az adott termékre vonatkozó párhuzamos tárgyalási folyamatok lefolytatására irányuló döntéshez a részt vevő országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában említett beszerzés részeként a Bizottság stratégiai tartalékok képzése céljából beszerezheti a védelmi termékek releváns összetevőit és nyersanyagait.

Amennyiben a helyzet rendkívüli sürgőssége kellően indokolja, a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 172. cikkének (1) bekezdésétől eltérve igényelheti áruk vagy szolgáltatások szállítását attól a naptól kezdve, amikor az e rendelet alkalmazásában végrehajtott beszerzések eredményeként létrejött szerződéstervezeteket megküldik, de legkésőbb az odaítéléstől számított 24 órán belül.

(4)A gazdasági szereplőkkel való adásvételi megállapodások megkötése érdekében a Bizottság képviselői vagy a Bizottság által kijelölt szakértők az érintett nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni látogatásokat tehetnek a releváns védelmi termékek gyártólétesítményeinek helyszínein.

(5)Az e cikk alapján vásárolt védelmi termékek tulajdonjoga és kivitele továbbra is a részt vevő országok hatáskörébe tartozik.

(6)A Bizottság biztosítja, hogy a részt vevő országok egyenlő bánásmódban részesüljenek a közbeszerzési eljárások lefolytatása és az azok eredményeként létrejövő megállapodások végrehajtása során.

(7)A beszerzés (1) bekezdés szerinti alkalmazása nem érinti a költségvetési rendeletben előírt egyéb eszközöket.

(8)A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek mellett az e cikk alapján lefolytatott beszerzések eredményeként létrejött szerződések esetében az e rendelet 10. cikkében megállapítottakkal egyenértékű jogosultsági kritériumokat kell értelemszerűen alkalmazni az ajánlattevőkre, vállalkozókra és alvállalkozókra.

36. cikk

Védelmi termékek előzetes beszerzése

(1)A 35. cikkben említett csoportos beszerzés védelmi termékekre vonatkozó, a részt vevő országok nevében és javára megtárgyalt és megkötött előzetes beszerzési megállapodások formájában is létrejöhet. Az említett megállapodások az ilyen termékek gyártása tekintetében előtörlesztési mechanizmust is magukban foglalhatnak az eredményhez való jog ellenében, amely nem haladhatja meg a szerződésnek a nem ismétlődő költségekre és/vagy a gyártási kapacitások lefoglalására vonatkozó részeit.

(2)Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások előtörlesztési mechanizmust tartalmaznak, a vállalkozó részére történő előtörlesztést az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg fedezi. A részt vevő országok 6. cikkben említett hozzájárulásait egyenlő mértékben, a részt vevő országok által rendelt tételek szerint kell figyelembe venni.

(3)Azokban az esetekben, amikor a kialkudott mennyiségek meghaladják a keresletet, a Bizottság az érintett tagállamok kérésére a nemzeti készletekhez való átcsoportosításra vagy a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett védelmi ipari készültségi társulás kiépítésére szolgáló mechanizmust dolgoz ki.

37. cikk

A beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodások elősegítése

(1)A Bizottság létrehoz egy rendszert az EDTIB és az ukrán DTIB gyártási kapacitásának ipari bővítésével kapcsolatos, a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodás megkötésének elősegítésére, tekintettel a védelmi ipari készültségi tanács véleményére és tanácsaira, továbbá a verseny- és közbeszerzési szabályokkal összhangban.

(2)Az (1) bekezdésben említett rendszer lehetővé teszi az érdekelt tagállamok, a társult országok és adott esetben Ukrajna számára, hogy ajánlatokat tegyenek, feltüntetve a következőket:

a)az általuk megvásárolni kívánt védelmi termékek mennyisége és minősége;

b)a tervezett ár vagy ártartomány;

c)a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodás tervezett időtartama.

(3)Az (1) bekezdésben említett rendszer lehetővé teszi a védelmi termékeknek a 10. cikkben meghatározott feltételeket teljesítő gyártói számára, hogy ajánlatokat tegyenek a következőkre vonatkozóan:

a)azon védelmi termékek mennyisége és minősége, amelyekre vonatkozóan a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodásokat kívánnak kötni;

b)az a tervezett ár vagy ártartomány, amelyen hajlandóak azokat értékesíteni;

c)a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodás tervezett időtartama.

(4)A (2) és (3) bekezdés szerint beérkezett ajánlatok alapján a Bizottság elősegíti a védelmi termékek releváns gyártóinak kapcsolatfelvételét az érdekelt tagállamokkal és társult országokkal, valamint adott esetben Ukrajnával.

(5)A (4) bekezdésben említett kapcsolatfelvétel alapján az érdekelt tagállamok és társult országok, valamint adott esetben Ukrajna felkérhetik a Bizottságot, hogy a 35. cikk értelmében a nevükben és/vagy javukra csoportos beszerzési eljárásban vagy beszerzési eljárásban vegyen részt.

(6)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg fedezheti a szerződés nem ismétlődő költségekre és/vagy a gyártási kapacitások lefoglalására vonatkozó részeit.

38. cikk

Az engedélyezési eljárás felgyorsítása a releváns védelmi termékek időben történő rendelkezésre állása és szállítása érdekében

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a gyártóüzemek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, a bemeneti anyagok Unión belüli szállításával, valamint a végtermékek minősítésével és tanúsításával kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan és időben feldolgozzák. E célból valamennyi érintett nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy az ilyen kérelmeket a jogi lehetőségekhez mérten a lehető leggyorsabban kezeljék.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a tervezési és engedélyezési eljárás során a releváns védelmi termékeket előállító üzemek és létesítmények építése és üzemeltetése elsőbbséget élvezzen az adott egyedi esettel kapcsolatos jogi érdekek mérlegelése során.

39. cikk

A kölcsönös tanúsítási folyamat megkönnyítése

(1)A tagállamok elfogadják a védelmi célú nemzeti tanúsító hatóságok jegyzékét, és erről értesítik a Bizottságot, amely a jegyzéket a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján összeállítja és naprakészen tartja a tagállamok által meghatározott védelmi célú nemzeti tanúsító hatóságok hivatalos jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Az egyik tagállam tanúsító hatósága kérhet egy másik tagállam tanúsító hatóságától egy bizonyos védelmi termék tanúsításának hatályára vonatkozó alapvető információkat.

2. szakasz

Az ellátási lánc felügyelete és nyomon követése

40. cikk

A védelmi ellátási láncok feltérképezése

(1)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal együttműködve feltérképezi az Unió védelmi ellátási láncait.

(2)A védelmi ipari készültségi tanács összeállítja az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek szempontjából kritikus fontosságú védelmi termékek jegyzékét, különös tekintettel a tagállamok védelmi képességeinek megerősítésére és az EDTIB felkészültségére (a továbbiakban: kulcsfontosságú védelmi termékek). Ezt a jegyzéket rendszeresen, legalább évente frissítik.

(3)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően keretet és módszertant dolgoz ki a válság szempontjából releváns termékek azonosítására, különös tekintettel a szűk keresztmetszetek és a kapcsolódó uniós gyártási kapacitások feltérképezésére.

(4)Az e cikk (1) bekezdésében említett feltérképezés és (6) bekezdésében említett azonosítás elemzést nyújt az Unió erősségeiről és gyengeségeiről a válság szempontjából releváns termékek ellátási láncait illetően, és alapot szolgáltat a II. fejezet alapján létrehozott program programozásához.

(5)Ehhez a Bizottság többek között a vállalkozásoktól származó, nyilvánosan és kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló adatokat és releváns nem bizalmas információkat, hasonló – többek között a nyersanyagokra és a megújuló energiára vonatkozó uniós joggal összefüggésben végzett – elemzések eredményeit, valamint a 66. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett értékeléseket használja fel. Amennyiben ez nem elegendő a válság szempontjából releváns termékek azonosításához, a Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően önkéntes információkéréseket intézhet az érintett értékláncokban részt vevő és az Unióban székhellyel rendelkező érintett szereplőkhöz.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján összeállítja és rendszeresen frissíti a válság szempontjából releváns termékek jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a védelmi ipari készültségi tanácsot a (4) bekezdés alapján végzett tevékenységek összesített eredményeiről.

(8)A Bizottság a (4) bekezdés alapján végzett tevékenységek eredményei alapján, a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően elkészíti a korai előrejelző mutatók listáját. A Bizottság – a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően – rendszeresen, legalább kétévente felülvizsgálja a korai előrejelző mutatók listáját.

(9)Az e bekezdés alapján megszerzett információkat a 61. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségeknek megfelelően kell kezelni.

(10)Ez a cikk nem érinti a tagállamoknak az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett alapvető biztonsági érdekeinek védelmét.

41. cikk

Nyomon követés

(1)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal konzultálva rendszeresen nyomon követi a 40. cikk (6) bekezdésével összhangban azonosított, a válság szempontjából releváns termékek szállításához szükséges uniós gyártási kapacitásokat annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek megzavarhatják, veszélyeztethetik vagy negatívan befolyásolhatják az említett gyártási kapacitások által biztosított kulcsfontosságú védelmi termékekkel való ellátást. A nyomon követés a következő tevékenységekből áll:

a)a 40. cikk (8) bekezdése szerint azonosított korai előrejelző mutatók nyomon követése;

b)a 42. cikkben említett kulcsfontosságú piaci szereplők által végzett tevékenységek integritásának a tagállamok általi nyomon követése, és a tagállamok általi jelentéstétel azokról a jelentős eseményekről, amelyek akadályozhatják az ilyen tevékenységek rendszeres folytatását;

c)a válság szempontjából releváns termékek szállításához szükséges megelőző kockázatcsökkentésre és az uniós gyártási kapacitások fokozott átláthatóságára vonatkozó bevált gyakorlatok azonosítása.

A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően meghatározza a nyomon követés gyakoriságát.

(2)A Bizottság az információgyűjtésből eredő adminisztratív terhek minimálisra csökkentése érdekében különös figyelmet fordít a kkv-kra.

(3)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően felkérheti a 42. cikkben említett kulcsfontosságú piaci szereplőket, a tagállamokat, a nemzeti védelmi ipari szövetségeket és más releváns érdekelt feleket, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti nyomonkövetési tevékenységek elvégzése céljából önkéntes alapon nyújtsanak tájékoztatást. 

(4)Az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a tagállamok önkéntes alapon információkat kérhetnek a 42. cikkben említett kulcsfontosságú piaci szereplőktől, amennyiben ez szükséges és arányos. 

(5)A (3) bekezdés alkalmazásában az illetékes nemzeti hatóságok jegyzéket állítanak össze és vezetnek a területükön letelepedett minden olyan érintett vállalkozásról, amely ténylegesen vagy potenciálisan hozzájárul a kulcsfontosságú védelmi termékek szállításához. Ezt a jegyzéket továbbítani kell a Bizottság részére. A Bizottság az interoperabilitás biztosítása érdekében meghatározza az elérhetőségi adatok jegyzékének szabványosított formátumát.

(6)A tagállamok – alapvető biztonsági érdekeik és a tagállamok által kötött megállapodásokból eredő bizalmas üzleti információk védelmének sérelme nélkül – adott esetben a védelmi ipari készültségi tanács rendelkezésére bocsátanak minden további releváns információt, különösen a válság szempontjából releváns termékek beszerzésére, megvételére vagy gyártására vonatkozó nemzeti szintű intézkedések lehetséges vagy jövőbeli elfogadására vonatkozóan.

(7)Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek során gyűjtött információk alapján a Bizottság rendszeres frissítések formájában jelentést készít a védelmi ipari készültségi tanács számára, amelyben összefoglalja megállapításait. A védelmi ipari készültségi tanács összeül, hogy értékelje a nyomon követés eredményeit. A védelmi ipari készültségi tanács elnöke adott esetben meghívhatja a nemzeti védelmi ipari szövetségeket, a kulcsfontosságú piaci szereplőket, valamint a tudományos élet és a civil társadalom szakértőit az ilyen ülésekre.

(8)Ez a cikk nem érinti a tagállamoknak az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett alapvető biztonsági érdekeinek védelmét.

42. cikk

Kulcsfontosságú piaci szereplők

(1)A tagállamok a Bizottsággal együttműködve azonosítják a területükön letelepedett, kulcsfontosságú védelmi termékekkel való ellátásban részt vevő kulcsfontosságú piaci szereplőket, figyelembe véve a következő elemeket:

a)a kulcsfontosságú piaci szereplő uniós vagy globális piaci részesedése az adott termék piacán;

b)a piaci szereplő fontossága abban a tekintetben, hogy az Unióban megfelelő szintű termékkínálatot tartson fenn, figyelembe véve az adott termék biztosításához szükséges alternatív eszközök rendelkezésre állását az Unióban;

c)az a hatás, amelyet a piaci szereplő által biztosított termék ellátási zavara gyakorolhat a válság szempontjából releváns termékekkel való ellátásra.

(2)A tagállamok jelentést tesznek azokról a jelentős eseményekről, amelyek akadályozhatják az (1) bekezdésben említett tevékenységek rendes műveleteit.

3. szakasz

Ellátási válság – megelőzés és mérséklés

43. cikk

Riasztások és megelőző intézkedések

(1)Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság tudomást szerez a válság szempontjából releváns termékek súlyos zavarának kockázatáról, vagy konkrét és megbízható információkkal rendelkezik a válság szempontjából releváns termék szállítását befolyásoló bármely más releváns kockázati tényezőről vagy eseményről, indokolatlan késedelem nélkül riasztja a védelmi ipari készültségi tanácsot.

(2)Amennyiben a védelmi ipari készültségi tanács vagy a Bizottság tudomást szerez a válság szempontjából releváns termékek súlyos zavarának kockázatáról, vagy konkrét és megbízható információkkal rendelkezik a válság szempontjából releváns termék szállítását befolyásoló bármely más releváns kockázati tényezőről vagy eseményről, többek között korai előrejelző mutatók alapján, az (1) bekezdés szerinti riasztást vagy a nemzetközi partnerektől származó riasztást követően, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül végrehajtja a következő megelőző intézkedéseket:

a)összehívja a védelmi ipari készültségi tanács rendkívüli ülését a következő intézkedések koordinálása céljából:

1.a válság szempontjából releváns érintett termékek rendelkezésre állását és szállítását érintő zavarok súlyosságának megvitatása;

2.javaslat a Bizottságnak, hogy kezdeményezzen intézkedéseket e rendelet II. fejezetével összhangban;

3.az illetékes nemzeti hatóságok megközelítéseinek megvitatása, többek között a kulcsfontosságú piaci szereplők felkészültségi állapotának értékelése céljából;

4.párbeszéd kezdeményezése a válság szempontjából releváns termékek szállításához szükséges uniós gyártási kapacitások érdekelt feleivel a megelőző intézkedések azonosítása, előkészítése és esetleges koordinálása céljából;

5.a 44. cikkben említett ellátási válsághelyzet – szükség esetén és arányos mértékben történő – aktiválásának megvitatása;

b)az Unió nevében konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban együttműködésen alapuló megoldásokat találjanak az ellátási lánc zavarainak kezelésére, ami adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon történő koordinációt is.

44. cikk

Az ellátási válsághelyzet aktiválása

(1)Ellátási válság akkor áll fenn, ha:

a)súlyos zavarok adódnak a nem védelmi vonatkozású termékek kínálatában, vagy az ilyen termékek Unión belüli kereskedelme komoly akadályokba ütközik, ami e termékek jelentős hiányát okozza; valamint

b)az ilyen jelentős hiányok oly mértékben akadályozzák a védelmi termékek szállítását, javítását vagy karbantartását, hogy az rendkívül káros hatással lenne az Unió védelmi ellátási láncainak működésére, ami pedig befolyásolná az Unió társadalmát, gazdaságát és biztonságát.

(2)Amennyiben a Bizottság vagy a védelmi ipari készültségi tanács a 43. cikk értelmében potenciális ellátási válságról szerez tudomást, a Bizottság mérlegeli, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek. A mérlegelés során figyelembe veszi az ellátási válsághelyzetnek az Unió védelmi ellátási láncaira gyakorolt lehetséges pozitív és negatív hatásait és következményeit, valamint az egyéb releváns uniós válságkezelési keretekben végzett értékeléseket. Amennyiben az említett értékelés konkrét és megbízható bizonyítékkal szolgál, a Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően javasolhatja a Tanácsnak az ellátási válsághelyzet aktiválását.

(3)A Tanács – minősített többséggel eljárva – tanácsi végrehajtási jogi aktus útján aktiválhatja az ellátási válsághelyzetet. Az ellátási válsághelyzet időtartamát a végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, és nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(4)A Bizottság rendszeresen, de legalább háromhavonta jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a válság helyzetéről.

(5)Az ellátási válság időtartamának lejárta előtt a Bizottság értékeli, hogy indokolt-e meghosszabbítani az ellátási válsághelyzetet. Amennyiben ez az értékelés konkrét és megbízható bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az ellátási válsághelyzet aktiválásának feltételei továbbra is teljesülnek, a Bizottság – a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően – javasolhatja a Tanácsnak az ellátási válsághelyzet meghosszabbítását.

(6)A Tanács – minősített többséggel eljárva – tanácsi végrehajtási jogi aktus útján meghosszabbíthatja az ellátási válsághelyzetet. A meghosszabbítás időtartamát korlátozni kell és a tanácsi végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni.

(7)A Bizottság kellően indokolt esetben javasolhatja az ellátási válsághelyzet egyszeri vagy több alkalommal történő meghosszabbítását.

(8)Az ellátási válsághelyzet során a Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően értékeli a válsághelyzet idő előtti megszüntetésének indokoltságát. Amennyiben az értékelés erre utal, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak a válsághelyzet megszüntetését.

(9)A Tanács – minősített többséggel eljárva – tanácsi végrehajtási jogi aktus útján megszüntetheti az ellátási válsághelyzetet.

(10)A válsághelyzet során a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére szükség szerint összehívja a védelmi ipari készültségi tanács rendkívüli üléseit. A tagállamok szorosan együttműködnek a Bizottsággal, és a védelmi ipari készültségi tanács keretében időben tájékoztatást nyújtanak az érintett védelmi ellátási lánc tekintetében hozott nemzeti intézkedésekről, és koordinációt folytatnak ezekkel kapcsolatban.

(11)Azon időtartam lejártakor, amelyre az ellátási válsághelyzetet aktiválták, vagy az ellátási válsághelyzet e cikk (8) bekezdése szerinti, idő előtti megszüntetése esetén a 46. és 47. cikkel összhangban hozott intézkedések azonnal hatályukat vesztik.

(12)A Bizottság legkésőbb az ellátási válsághelyzet lejártát követő hat hónapon belül aktualizálja az Unió védelmi ellátási láncainak 40. és 41. cikk szerinti feltérképezését és nyomon követését, figyelembe véve a válság során szerzett tapasztalatokat.

45. cikk

Ellátási válsággal kapcsolatos vészhelyzeti eszköztár

(1)Az ellátási válsághelyzet 44. cikk szerinti aktiválása esetén, és ha az Unión belüli ellátási válság kezelése érdekében szükséges, a Bizottság meghozhatja a 45. és 46. cikkben előírt intézkedéseket az említett cikkben megállapított feltételek szerint.

(2)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően a 46. és 47. cikkben előírt intézkedések alkalmazását az ellátási válság által megzavart vagy zavar veszélyének kitett, válság szempontjából releváns termékekre korlátozza. Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása arányos, és a válság szempontjából releváns termékek uniós ellátási láncait érintő súlyos zavarok kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódik, és az Unió mindenek felett álló érdekét kell szolgálnia. Ezen intézkedések alkalmazása során el kell kerülni, hogy aránytalan adminisztratív terhek háruljanak különösen a kkv-kra.

(3)Az ellátási válsághelyzet 44. cikk szerinti aktiválása esetén és adott esetben az Unión belüli ellátási válság kezelése érdekében a védelmi ipari készültségi tanács mérlegelheti a megfelelő és hatékony veszélyhelyzeti intézkedéseket, és tanácsot adhat azokkal kapcsolatban.

(4)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekről, és megindokolja fellépését.

(5)A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

46. cikk

Információgyűjtés

(1)Az ellátási válsághelyzet 44. cikk szerinti aktiválása esetén a Bizottság felkérheti a válság szempontjából releváns, nem védelmi termékeknek minősülő termékek előállításához hozzájáruló érintett vállalkozásokat – a letelepedési helyük szerinti tagállam előzetes beleegyezésével –, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsanak tájékoztatást gyártási képességeikről, gyártási kapacitásukról és az aktuális elsődleges zavarokról. A kért információknak az ellátási válság jellegének értékeléséhez, illetve a lehetséges uniós vagy nemzeti szintű mérséklési vagy veszélyhelyzeti intézkedések meghatározásához és értékeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az információkérés nem járhat olyan információ szolgáltatásával, amelynek közlése ellentétes lenne a tagállamok alapvető biztonsági érdekeivel.

(2)Az információkérés elindítása előtt a Bizottság önkéntes konzultációt folytathat reprezentatív számú érintett vállalkozással, hogy meghatározza az említett kérés megfelelő és arányos tartalmát. A Bizottság a védelmi ipari készültségi tanáccsal együttműködve készíti elő az információkérést.

(3)A Bizottság biztonságos eszközöket használ az információkérés elindítására és a megszerzett információknak a 61. cikkel összhangban történő kezelésére. E célból az illetékes nemzeti hatóságok továbbítják a Bizottság részére az elérhetőségi adatoknak a 41. cikk (5) bekezdése értelmében összeállított listáját.

(4)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az információkérés másolatát azon tagállam illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a címzett vállalkozás gyártási telephelye található. Ha az illetékes nemzeti hatóság ezt kéri, a Bizottság az uniós joggal összhangban továbbítja az érintett vállalkozástól kapott információkat.

(5)Az információkérésben meg kell jelölni annak jogalapját, az információkérés a szükséges minimumra korlátozódik és arányos az adatok részletessége és mennyisége, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakorisága tekintetében, figyelembe veszi a vállalkozás jogos céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az információt rendelkezésre kell bocsátani. Meg kell benne jelölni továbbá az 55. cikkben meghatározott szankciókat.

(6)A kért információt az érintett vállalkozás vagy vállalkozástársulás nevében a vállalkozások tulajdonosai vagy képviselői, illetve a jogi személyek, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében a jogszabály vagy a létesítő okirat által képviseletre felhatalmazott személyek nyújtják be.

(7)Amennyiben egy harmadik ország valamely, az Unióban letelepedett vállalkozástól információt kér a kritikus uniós védelmi ellátási lánccal kapcsolatos tevékenységeivel kapcsolatban, a vállalkozás időben tájékoztatja a Bizottságot oly módon, hogy a Bizottság hasonló információkat kérhessen a vállalkozástól. A Bizottság tájékoztatja a védelmi ipari készültségi tanácsot a harmadik ország által benyújtott információkérés meglétéről.

(8)Amennyiben egy vállalkozás az e cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt, az 55. cikknek megfelelően pénzbírságot kell rá kiszabni, kivéve, ha a vállalkozás alapos okból nem szolgáltatta a kért információt.

47. cikk

Kiemelt fontosságú megrendelések

(1)A válsághelyzet 44. cikk szerinti aktiválása esetén az a tagállam, amely az Unió kritikus védelmi ellátási láncában jelentkező hiányok vagy e hiányok komoly kockázatai következtében súlyos nehézségekkel szembesül vagy szembesülhet megrendelés leadása vagy a kulcsfontosságú védelmi termékek szállítására vonatkozó szerződés végrehajtása során, felkérheti a Bizottságot, hogy kötelezzen valamely vállalkozást a válság szempontjából releváns, nem védelmi vonatkozású termékekre irányuló megrendelés (a továbbiakban: kiemelt fontosságú megrendelés) elfogadására vagy előresorolására.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett felkérésre reagálva az érintett vállalkozás székhelye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően és azzal egyetértésben értesítheti az érintett vállalkozást arról a szándékáról, hogy kiemelt fontosságú megrendelést kíván leadni.

(3)A (2) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a felkérés jogalapjára vonatkozó információkat, meghatározza az érintett terméket, specifikációkat és mennyiségeket, valamint az ütemtervet és a megrendelés teljesítésének határidejét, továbbá megjelöli a kiemelt fontosságú megrendelést alátámasztó indokokat.

(4)A (2) bekezdésben említett értesítéstől számított öt munkanapon belül a vállalkozás válaszol a Bizottságnak, és nyilatkozik arról, hogy eleget tud-e tenni a megrendelésnek, vagy sem. Amennyiben a helyzet sürgőssége azt szükségessé teszi, a Bizottság erre hivatkozva rövidebb válaszadási határidőt is megállapíthat a vállalkozás számára.

(5)Amennyiben a vállalkozás elutasítja a kiemelt fontosságú megrendelést, ezt részletesen megindokolja a Bizottságnak.

(6)Amennyiben a vállalkozás elfogadja a kiemelt fontosságú megrendelést, úgy kell tekinteni, hogy a megrendelést a Bizottság megrendelésében leírt feltételek mellett fogadta el az (1) bekezdésnek megfelelően, és a vállalkozás jogi kötelezettség hatálya alá esik.

(7)Amennyiben az értesített vállalkozás visszautasítja a kiemelt fontosságú megrendelést, a megrendelést elutasítottnak kell tekinteni. A vállalkozás által hivatkozott indokolások kellő figyelembevételével a Bizottság:

a)eltekinthet a megrendelés teljesítésétől;

b)végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben arra kötelezi az érintett vállalkozásokat, hogy méltányos és észszerű áron fogadják el vagy teljesítsék a kiemelt fontosságú megrendelést.

(8)A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozás által a (7) bekezdés alapján emelt kifogásokat, és megindokolja, hogy az arányosság elvével és a vállalkozásnak az Unió Alapjogi Chartája szerinti alapvető jogaival összhangban miért volt szükség a (7) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási jogi aktus elfogadására az (1) bekezdésben leírt körülmények fényében.

(9)A Bizottság a (7) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusban meghatározza a kiemelt fontosságú megrendelés jogalapját, pontosítja a megrendelés teljesítésének határidejét, továbbá meghatározza a terméket, a specifikációkat, a mennyiségeket és az egyéb betartandó paramétereket. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az 55. cikk értelmében milyen szankciókat fog alkalmazni a kötelezettség be nem tartása esetén.

(10)Amennyiben a vállalkozás elfogadta a Bizottság (6) bekezdés szerinti kiemelt fontosságú megrendelését, vagy ha a Bizottság a (7) bekezdés b) pontja alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el, a kiemelt fontosságú megrendelést:

a)méltányos és észszerű áron kell leadni, megfelelően figyelembe véve a vállalkozás meglévő szerződéseivel szemben, a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítésekor keletkező alternatív költségeit;

b)előnyben kell részesíteni minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben – a katonai megrendelésekkel közvetlenül összefüggő kötelezettségek kivételével.

(11)A kiemelt fontosságú megrendelés és az Unió bármely más előresorolási mechanizmusa szerinti intézkedés közötti bármely ütközést a Bizottság old fel, a közérdek mérlegelése alapján.

(12)Amennyiben a vállalkozás elfogadta a Bizottság (6) bekezdés szerinti megrendelését, vagy ha a Bizottság a (7) bekezdés b) pontja alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el, a vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálat kellően indokolt az alábbi indokok valamelyike alapján:

a)a vállalkozás elégtelen termelési képesség vagy termelési kapacitás miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, még a megrendelés preferenciális kezelése mellett sem;

b)a megrendelés elfogadása észszerűtlen gazdasági terhet jelentene, és különös nehézségeket okozna a vállalkozásnak.

(13)A vállalkozás a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan releváns és megalapozott információt, amely lehetővé teszi a felhozott kifogások értékelését.

(14)A vállalkozás által benyújtott indokok és bizonyítékok vizsgálata alapján a Bizottság a letelepedés helye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően módosíthatja végrehajtási jogi aktusát annak érdekében, hogy az érintett vállalkozást részben vagy egészben mentesítse az e cikk szerinti kötelezettségei alól.

(15)Ez a cikk nem érinti az azonos hatású nemzeti mechanizmusok vagy kezdeményezések alkalmazását.

(16)Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vállalkozás valamely harmadik ország kiemelt fontosságú megrendeléssel kapcsolatos intézkedésének hatálya alá tartozik, erről értesíti a Bizottságot. A Bizottság ezt követően tájékoztatja a bizottságot az ilyen intézkedések meglétéről.

(17)Amennyiben egy vállalkozás a (6) bekezdés vagy a (7) bekezdés b) pontja alapján elfogadja, vagy köteles elfogadni és előresorolni egy kiemelt fontosságú megrendelést, meg kell védeni a kiemelt fontosságú kérelem teljesítésével kapcsolatos szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségtől. A felelősség csak annyiban zárható ki, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése szükséges volt az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez.

(18)Amennyiben egy gazdasági szereplő, miután a Bizottság által kért megrendeléseket egyértelműen elfogadta vagy köteles volt elfogadni, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget e megrendelések előre sorolására vonatkozó kötelezettségének, az 54. cikknek megfelelően pénzbírságot kell kiszabni rá, kivéve, ha a vállalkozás meg tudja indokolni, hogy miért nem tett eleget az említett megrendelések előresorolására vonatkozó kötelezettségének.

(19)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a kiemelt fontosságú kérelmek működésének gyakorlati és operatív szabályait.

(20)Az ebben a cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. szakasz

A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet

48. cikk

A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválása

(1)Biztonsági vonatkozású ellátási válság akkor áll fenn, ha:

a)biztonsági válság következett be, vagy úgy tekintendő, hogy bekövetkezett;

b)a termékekkel való ellátásban súlyos zavarok vagy a védelmi termékek Unión belüli kereskedelmében komoly akadályok keletkeztek, amelyek jelentős hiányt okoznak a védelmi termékek vagy a kapcsolódó köztes termékek, illetve nyersanyagok vagy feldolgozott anyagok tekintetében.

(2)Amennyiben biztonsági vonatkozású ellátási válság következik be, vagy ha a Bizottság vagy a védelmi ipari készültségi tanács a 43. cikknek megfelelően tudomást szerez egy esetleges, biztonsági vonatkozású ellátási válságról, a Bizottság a főképviselő támogatásával értékeli, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek. Az értékelés figyelembe veszi a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetnek az Unió védelmi ellátási láncaira esetlegesen gyakorolt pozitív és negatív hatásait és következményeit. Amennyiben az értékelés konkrét és megbízható bizonyítékot szolgáltat, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy aktiválja a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetet.

(3)A Tanács a Bizottság javaslata alapján és minősített többséggel végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben aktiválja a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetet, amennyiben ez a válság kezelése szempontjából indokolt, figyelembe véve az Unió, a tagállamok és az uniós polgárok magas szintű biztonsága biztosításának szükségességét.

(4)A Tanács a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválásáról szóló végrehajtási jogi aktusban meghatározza, hogy a 49–54. cikkben meghatározott intézkedések közül melyik indokolt az adott válság szempontjából, figyelembe véve az Unió, a tagállamok és az uniós polgárok magas szintű biztonsága biztosításának szükségességét, és hogy ennek megfelelően mely intézkedéseket kell aktiválni.

(5)A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet legfeljebb tizenkét hónapra aktiválható. Legkésőbb három héttel azon időszak lejárta előtt, amelyre vonatkozóan a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetet aktiválták, a Bizottság a főképviselő támogatásával jelentést nyújt be a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja, hogy ezt az időszakot meg kell-e hosszabbítani. A jelentés elemzi különösen a biztonsági helyzetet és a biztonsági válság gazdasági következményeit az Unió egészében és a tagállamokban, valamint az e rendelet alapján korábban aktivált intézkedések hatását.

(6)Amennyiben a (4) bekezdésben említett értékelés megállapítja, hogy indokolt azon időszakot meghosszabbítani, amelyre a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzetet aktiválták, a Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak a meghosszabbításra, amelyben meghatározza, hogy mely intézkedések meghosszabbítása indokolt. A meghosszabbítás legfeljebb hat hónapra szól. A Tanács – minősített többséggel eljárva – ismételten úgy határozhat, hogy meghosszabbítja a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválásának időtartamát, amennyiben ez a válság kezelése szempontjából indokolt, figyelembe véve az Unió, a tagállamok és az európai polgárok magas szintű biztonsága biztosításának szükségességét.

(7)A Bizottság – a védelmi ipari készültségi tanáccsal folytatott konzultációt követően – javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el végrehajtási jogi aktust, amely aktiválja a 49–54. cikkben meghatározott további intézkedéseket vagy deaktiválja a már aktivált intézkedéseket, amennyiben ez a válság kezelése szempontjából indokolt, figyelembe véve az Unió, a tagállamok és az uniós polgárok magas szintű biztonsága biztosításának szükségességét.

(8)A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválása időtartamának lejártakor a 49–54. cikkel összhangban hozott intézkedések alkalmazása véget ér.

A 49–54. cikkben meghatározott intézkedések előkészítése és végrehajtása során a Bizottság lehetőség szerint szorosan együttműködik a védelmi ipari készültségi tanáccsal, amely kellő időben tanácsot ad. A Bizottság tájékoztatja a védelmi ipari készültségi tanácsot a meghozott intézkedésekről.

(9)A biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválása esetén a Bizottság meghozhatja a 46. és 47. cikkben előírt intézkedést, az ezekben a cikkekben és a 45. cikkben meghatározott feltételek szerint.

49. cikk

Információgyűjtés

Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban aktiválja ezt az intézkedést, a Bizottság a 46. cikkben előírt intézkedést a védelmi termékekkel kapcsolatban az ott meghatározott feltételekkel összhangban hozhatja meg.

50. cikk

A védelmi termékek előresorolása (kiemelt fontosságú kérelmek)

(1)Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban aktiválja ezt az intézkedést, az a tagállam, amely az Unió kritikus védelmi ellátási láncában, a válság szempontjából releváns termékek terén jelentkező hiányok vagy e hiányok komoly kockázatai következtében súlyos nehézségekkel szembesül vagy szembesülhet valamely megrendelés leadása vagy a védelmi termékek szállítására vonatkozó szerződés végrehajtása során, és e nehézségek alááshatják az Unió és tagállamai biztonságát, felkérheti a Bizottságot, hogy kötelezzen valamely vállalkozást bizonyos, a válság szempontjából releváns termékekre irányuló megrendelések (a továbbiakban: kiemelt fontosságú kérelmek) elfogadására vagy előresorolására. Ezek a kérelmek csak védelmi termékekre vonatkozhatnak.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelemre reagálva az érintett vállalkozás székhelye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően és azzal egyetértésben felkérheti az érintett vállalkozást, hogy fogadja el a kiemelt fontosságú kérelmet. A Bizottság e felkérésben egyértelműen jelzi, hogy a gazdasági szereplő továbbra is szabadon elutasíthatja a kérelmet.

(3)Amennyiben az a vállalkozás, amelyhez az (1) bekezdésben említett kérelmet intézték, egyértelműen elfogadta a kérelmek előresorolására irányuló felkérést, a Bizottság az érintett vállalkozás székhelye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően és annak előzetes beleegyezésével végrehajtási jogi aktust fogad el, amely rendelkezik a következőkről:

a)a vállalkozás által teljesítendő, kiemelt fontosságú kérelmek jogalapja;

b)a válság szempontjából releváns termékek, amelyekre a kiemelt fontosságú kérelem vonatkozik, és az a mennyiség, amelyben e termékeket szállítani kell;

c)azon határidők, amelyeken belül a kiemelt fontosságú kérelmet teljesíteni kell;

d)a kiemelt fontosságú kérelem kedvezményezettjei; és

e)a szerződéses felelősség alóli felmentés az (5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(4)A kiemelt fontosságú kérelmeket méltányos és észszerű áron kell előterjeszteni, megfelelően figyelembe véve a vállalkozás meglévő szerződéseivel szemben, a kiemelt fontosságú kérelem teljesítésekor keletkező alternatív költségeit. A kiemelt fontosságú kérelmek elsőbbséget élveznek a magánjog vagy közjog alapján kiemelt fontosságú kérelem tárgyát képező termékekkel kapcsolatos minden korábbi, magánjog vagy közjog szerinti szerződéses kötelezettséggel szemben.

(5)Az a gazdasági szereplő, amely elé a kiemelt fontosságú kérelmet terjesztik, nem felelős a valamely tagállam joga által szabályozott szerződéses kötelezettségszegésért, amennyiben:

a)a szerződéses kötelezettségek megszegése feltétlenül szükséges a kért előresorolás teljesítéséhez;

b)a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus teljesült; valamint

c)a kiemelt fontosságú kérelem elfogadására nem kizárólag egy korábbi teljesítési kötelezettség jogtalan elkerülése érdekében került sor.

(6)Amennyiben egy gazdasági szereplő, miután a Bizottság által kért megrendeléseket egyértelműen elfogadta, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget e megrendelések előresorolására vonatkozó kötelezettségének, az 55. cikknek megfelelően pénzbírságot kell kiszabni rá, kivéve, ha a vállalkozás meg tudja indokolni, hogy miért nem tett eleget az említett megrendelések előre sorolására vonatkozó kötelezettségének.

(7)Ez a cikk nem érinti az azonos hatású nemzeti mechanizmusok vagy kezdeményezések alkalmazását.

(8)Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vállalkozás valamely harmadik ország kiemelt fontosságú kérelemmel kapcsolatos intézkedésének hatálya alá tartozik, erről értesíti a Bizottságot. A Bizottság ezt követően tájékoztatja a bizottságot az ilyen intézkedések meglétéről.

(9)A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

51. cikk

A védelmi termékek EU-n belüli transzferei

(1)Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban és a 2009/43/EK irányelv és a tagállamok említett irányelv szerinti előjogainak sérelme nélkül aktiválja ezt az intézkedést, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az EU-n belüli transzferekkel kapcsolatos kérelmek hatékonyan és időben kerüljenek feldolgozásra. E célból valamennyi érintett nemzeti hatóság biztosítja, hogy a kérelem elbírálása ne haladja meg a 2 munkanapot.

(2)A válság szempontjából releváns termékek transzferei nem tekinthetők a 2009/43/EK irányelv 4. cikkének (8) bekezdése értelmében érzékeny természetűnek.

(3)A tagállamok tartózkodnak attól, hogy korlátozásokat vezessenek be a 2009/43/EK irányelv 2. cikkében meghatározott védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferére vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok biztonsági vagy védelmi okokból ilyen korlátozásokat írnak elő, erre csak akkor kerülhet sor, ha ezek a korlátozások:

a)átláthatóak, azaz nyilvánosan elérhető nyilatkozatokban/dokumentumokban rögzítettek;

b)kellően indokoltak, azaz ki kell fejteniük az okokat, valamint a biztonsággal vagy védelemmel való összefüggést;

c)arányosak, azaz nem lépik túl a feltétlenül szükséges mértéket;

d)relevánsak és konkrétak, azaz a korlátozásnak kifejezetten a védelmi vonatkozású termékre vagy a védelmi vonatkozású termékek valamely kategóriájára kell vonatkoznia;

e)megkülönböztetésmentesek.

52. cikk

Veszélyhelyzeti védelmi innovációs tevékenységek támogatása

Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban aktiválja ezt az intézkedést, a II. fejezetben meghatározott program keretében támogathatónak minősülnek a következő tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó innovációs tevékenységek:

a)polgári felhasználású termékek védelmi felhasználásra történő gyors adaptációját és módosítását célzó tevékenységek;

b)olyan tevékenységek, amelyek célja a védelmi termékek teljesítési átfutási idejének jelentős mértékű lerövidítése;

c)olyan tevékenységek, amelyek célja a védelmi termékek műszaki előírásainak jelentős egyszerűsítése a tömegtermelés lehetővé tétele érdekében;

d)olyan tevékenységek, amelyek célja a védelmi termékek gyártási folyamatának jelentős egyszerűsítése a tömegtermelés lehetővé tétele érdekében.

53. cikk

Tanúsítás biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet idején

(1)Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban aktiválja ezt az intézkedést, a tagállamok biztosítják, hogy a tanúsítással és szükség esetén a technikai kiigazításokkal kapcsolatos közigazgatási eljárásokat az alkalmazandó nemzeti jogszabályaiknak és rendeleteiknek megfelelően a lehető leggyorsabban bonyolítsák le.

(2)Amennyiben a nemzeti jogban létezik ilyen státusz, a válság szempontjából releváns védelmi termékek tanúsítását kiemelt nemzeti jelentőségű jogi státusszal kell felruházni.

(3)Ezen intézkedés aktiválása esetén az egyik tagállamban tanúsított védelmi termékeket egy másik tagállamban is tanúsítással rendelkezőnek kell tekinteni anélkül, hogy e termékeket további ellenőrzéseknek kellene alávetni.

(4)A 48. cikk (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási jogi aktus pontosabb rendelkezéseket állapíthat meg ezen intézkedés hatályára vonatkozóan.

(5)Ez az intézkedés nem sértheti a tagállamok alapvető biztonsági érdekeit.

54. cikk

Az engedélyezési eljárások nemzeti gyorsított eljárása

(1)Amennyiben a Tanács a 48. cikk (4) bekezdésével összhangban aktiválja ezt az intézkedést, és amennyiben a nemzeti jogban létezik ilyen státusz, a válság szempontjából releváns termékeket előállító létesítmények tervezését, építését és üzemeltetését kiemelt nemzeti jelentőségű jogi státusszal kell felruházni, és ennek megfelelően kell kezelni az engedélyezési eljárásokban, beleértve a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokat is, valamint – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – a területrendezés során.

(2)A védelmi termékek ellátásbiztonsága a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 2000/60 irányelv 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető. Ezért a kapcsolódó gyártólétesítmények tervezése, megépítése és üzemeltetése kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az e rendelkezésekben meghatározott többi feltétel teljesül.

5. szakasz

Szankciók

55. cikk

Szankciók

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján a következőket szabhatja ki a 46. és a 48. cikkben említett információgyűjtési intézkedéseknek vagy a Bizottságnak a harmadik országok által előírt kötelezettségekről való tájékoztatására vonatkozó, a 47. cikk (16) bekezdése és az 50. cikk (8) bekezdése szerinti kötelezettség vagy a 47. vagy 49. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékek gyártásának előresorolására irányuló bármely kötelezettség címzettjének minősülő vállalkozásokra vagy társulásokra, beleértve azok tulajdonosait vagy képviselőit is, amennyiben ezt szükségesnek és arányosnak tartja:

a)300 000 EUR-t meg nem haladó pénzbírság, ha egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a 46. és a 48. cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b)150 000 EUR-t meg nem haladó pénzbírság, amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a Bizottságnak a harmadik országok által előírt kötelezettségekről való tájékoztatására vonatkozó, a 47. cikk (16) bekezdése és az 50. cikk (8) bekezdése szerinti kötelezettségnek;

c)az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 1,5 %-át meg nem haladó kényszerítő bírság a meg nem felelés minden egyes munkanapjára a kiemelt fontosságú megrendelés leadásáról szólóhatározatban megállapított időponttól számítva, amennyiben a vállalkozás – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – nem tesz eleget a válság szempontjából releváns termékek gyártásának előresorolására irányuló, 47. cikk szerinti kötelezettségnek. Amennyiben az érintett vállalkozás kkv, a kiszabott kényszerítő bírság nem haladhatja meg az előző üzleti év átlagos napi forgalmának 0,5 %-át;

d)300 000 EUR-t meg nem haladó pénzbírság, amennyiben a vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a válság szempontjából releváns termékek gyártásának előresorolására irányuló, a 49. cikk szerinti kötelezettségnek.

(2)Az e cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett vállalkozások és társulások, köztük tulajdonosaik vagy képviselőik számára, hogy az 56. cikkel összhangban megtegyék észrevételeiket. Annak megállapítása érdekében, hogy a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok szükségesnek és arányosnak tekinthetők-e, figyelembe vesz az ilyen vállalkozás által a mulasztással kapcsolatban előadott minden, kellően megalapozott indoklást.

(3)Az ebben a cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)A pénzbírság vagy a kényszerítő bírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát – többek között a 47. cikkben meghatározott kiemelt fontosságú megrendelés elfogadására és előresorolására irányuló kötelezettség nem teljesítése esetén –, valamint azt, hogy a vállalkozások vagy társulásaik, az (1) bekezdésben említett tulajdonosaikat és képviselőiket is beleértve, részben teljesítették-e a kiemelt fontosságú megrendelést.

(5)A pénzbírságok a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében a program és az Ukrajna támogatását célzó eszköz szempontjából külső címzett bevételnek minősülnek.

56. cikk

A meghallgatáshoz való jog pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabása esetén

(1)Az 55. cikk szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság biztosítja, hogy az érintett vállalkozások és társulások – tulajdonosaikat vagy képviselőiket is beleértve – lehetőséget kapjanak arra, hogy észrevételeket tegyenek az alábbiakkal kapcsolatban:

a)a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve minden olyan kérdést, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást fogalmazott meg;

b)olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság a jelen bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán kíván meghozni.

(2)Az érintett vállalkozások és társulásaik, a tulajdonosaikat vagy képviselőiket is beleértve, a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 munkanapnál nem lehet kevesebb.

(3)A Bizottság a pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot csak olyan kifogásokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások és társulások, beleértve tulajdonosaikat vagy képviselőiket is, észrevételeket tudtak tenni.

(4)Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben említett előzetes megállapításairól tájékoztatta az érintett vállalkozásokat és társulásokat, beleértve azok tulajdonosait vagy képviselőit is, az érintett vállalkozás előre egyeztetett feltételek mellett jogosult betekinteni a Bizottság irataiba, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére vagy bármely személy üzleti titkainak vagy egyéb bizalmas információinak megőrzése érdekében. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. Különösen az iratbetekintéshez való jog nem terjedhet ki a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információt feltárja és felhasználja.

V. fejezet

Irányítás, értékelés és ellenőrzés

57. cikk

Védelmi ipari készültségi tanács

(1)Létrejön a védelmi ipari készültségi tanács.

(2)A tanács általános feladata, hogy e rendelet – különösen annak IV. fejezete [Az ellátás biztonsága] – alapján segítséget nyújtson, továbbá tanácsot és ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottságnak.

(3)Annak érdekében, hogy a védelmi ipari készültségi tanács segítse a Bizottságot a II. fejezetben említett intézkedések végrehajtásában, támogatja a Bizottságot a finanszírozás kiemelt területeinek meghatározásában, figyelembe véve a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében, különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokat.

(4)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a védelmi ipari készültségi tanácsot minden, az ellátási válsághelyzet vagy a biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválásával kapcsolatban tervezett vagy meghozott intézkedésről. A Bizottság biztonságos informatikai rendszeren keresztül biztosítja a szükséges információkat.

(5)A 44. cikkben említett ellátási válsághelyzet esetén a védelmi ipari készültségi tanács a következő feladatok ellátásában segíti a Bizottságot:

a)a tagállamok vagy a Bizottság által összegyűjtött, a válság szempontjából releváns információk elemzése;

b)annak értékelése, hogy teljesülnek-e az ellátási válsághelyzet aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó kritériumok;

c)iránymutatás nyújtása az ellátási válságra való uniós szintű reagálás érdekében kiválasztott intézkedések végrehajtásához;

d)a nemzeti válságintézkedések felülvizsgálatának elvégzése;

e)a többek között más, a válság szempontjából releváns uniós szintű szervezetekkel, valamint adott esetben harmadik országokkal – különös tekintettel a fejlődő országokra –, továbbá a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere és -megosztás elősegítése.

(6)A 48. cikkben említett, biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet alkalmazásában a védelmi ipari készültségi tanács:

a)elősegíti a Bizottság és a tagállamok összehangolt fellépését;

b)véleményeket és iránymutatásokat – többek között konkrét válaszintézkedéseket – fogad el a tagállamok számára a válság szempontjából releváns termékek időben történő rendelkezésre állásának és szállításának biztosítása érdekében;

c)segítséget és iránymutatást nyújt a 49–54. cikkben említett intézkedések aktiválásához;

d)fórumot biztosít a Tanács, a Bizottság és más érintett uniós szervek fellépéseinek összehangolásához.

(7)A védelmi ipari készültségi tanács a Bizottság képviselőiből, a főképviselőből/az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjéből, a tagállamokból és a társult országokból áll. Minden egyes tagállam vagy társult ország egy képviselőt és egy póttagot jelöl. Az e rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából a tanács elnöki tisztét a Bizottság tölti be. A védelmi ipari készültségi tanács titkárságát a Bizottság biztosítja.

(8)A védelmi ipari készültségi tanács a Bizottság, valamely tagállam vagy társult ország kérésére minden olyan esetben ülésezik, amikor a helyzet ezt megkívánja. A Bizottság által tett javaslat alapján fogadja el saját eljárási szabályzatát.

(9)A védelmi ipari készültségi tanács a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket adhat ki. A védelmi ipari készültségi tanács törekszik arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek a lehető legszélesebb körű támogatást élvezik.

(10)A védelmi ipari készültségi tanács évente legalább egyszer meghívja a nemzeti védelmi ipari szövetségek képviselőit és a kiválasztott ipari képviselőket, figyelembe véve a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet biztosításának szükségességét (strukturált párbeszéd a védelmi iparral). Amennyiben sor kerül a 44. cikkben említett ellátási válsághelyzet vagy a 48. cikkben említett, biztonsági vonatkozású ellátási válsághelyzet aktiválására, a védelmi ipari készültségi tanács magas szintű ipari képviselőket hív meg, hogy a válság szempontjából releváns termékekkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából különleges formációban ülésezzenek.

(11)A védelmi ipari készültségi tanács megfigyelőként meghívja a válság szempontjából releváns egyéb uniós szintű szervek képviselőit a tanács releváns üléseire.

(12)A védelmi ipari készültségi tanács – adott esetben és különösen az ukrán DTIB megerősítését célzó intézkedések céljából, eljárási szabályzatával összhangban, valamint az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett – meghív egy ukrán képviselőt, hogy megfigyelőként részt vegyen az üléseken.

(13)A Bizottság biztosítja az átláthatóságot, és a tanács tagjai számára biztosítja az információkhoz való egyenlő hozzáférést annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamat tükrözze valamennyi tagállam helyzetét és szükségleteit.

(14)A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy a védelmi ipari készültségi tanács javaslatára – eseti alapon munkacsoportokat hozhat létre, amelyek támogatják a védelmi ipari készültségi tanács munkáját konkrét kérdések megvizsgálása céljából az (1) bekezdésben említett feladatok alapján. A tagállamok szakértőket jelölnek ki a munkacsoportokba.

(15)A Bizottság létrehoz egy jogi, szabályozási és közigazgatási akadályokkal foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport célkitűzései a következők:

a)a 4. cikkben felsorolt célkitűzések elérése útjában álló meglévő vagy lehetséges jogi, szabályozási és közigazgatási akadályok azonosítása nemzetközi, uniós és nemzeti szinten;

b)az azonosított akadályokkal kapcsolatos lehetséges megoldások és/vagy mérséklési intézkedések azonosítása.

58. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az EDA-t fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg véleményét a bizottsággal, és adjon szakvéleményt számára. Az EKSZ-t ugyancsak fel kell kérni arra, hogy segítse a bizottság munkáját.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

59. cikk

EU–UA keretmegállapodás

(1)A Bizottság keretmegállapodást köt Ukrajnával az e rendeletben meghatározott azon intézkedések végrehajtásáról, amelyek Ukrajnát vagy az Ukrajnában letelepedett, uniós finanszírozásban részesülő jogalanyokat érintik.

(2)Az Ukrajnával kötött keretmegállapodás egésze, valamint az uniós forrásokban részesülő, Ukrajnában letelepedett jogalanyokkal aláírt szerződések és megállapodások biztosítják, hogy a költségvetési rendelet 129. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesíthetők legyenek.

(3)A keretmegállapodás meghatározza a költségvetés végrehajtásával megbízott ukrán hatóságok és szervek azon kötelezettségét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést – beleértve a jogalkotási, szabályozási és közigazgatási intézkedéseket is – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartása, az uniós források irányítása során az uniós fellépés láthatóságának biztosítása, a megfelelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségek teljesítése és az ezekből eredő felelősségek vállalása, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, különösen az alábbiakra vonatkozó részletes rendelkezések elfogadása révén:

a)a program keretében nyújtott uniós finanszírozás ellenőrzésével, felügyeletével, nyomon követésével, értékelésével, jelentéstétellel és ellenőrzésével, valamint a vizsgálatokkal, a csalás elleni intézkedésekkel és az együttműködéssel kapcsolatos tevékenységek;

b)az adókra, az illetékekre és a díjakra vonatkozó szabályok, az (EU) 2021/947 rendelet 27. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban;

c)a Bizottság azon joga, hogy a teljes projektciklus során nyomon kövesse az Ukrajnában letelepedett jogalanyok által az e rendelet alapján végzett tevékenységeket, beleértve a közös beszerzési együttműködést, hogy adott esetben megfigyelőként részt vegyen az ilyen tevékenységekben, és ajánlásokat fogalmazzon meg az ilyen tevékenységek javítására vonatkozóan, valamint az ukrán hatóságok arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a Bizottság ezen ajánlásainak végrehajtása érdekében, és jelentést tegyenek e végrehajtásról;

d)a 64. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek, beleértve az Ukrajna általi adatgyűjtésre, valamint a Bizottság és az OLAF hozzáférésére vonatkozó pontos szabályokat és időkeretet;

e)a biztonsági érdekek védelme, beleértve a minősített adatok védelmének és a bizalmas jellegnek az 59. és 60. cikkben meghatározottakkal egyenértékű szintjét;

f)a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések.

(4)Ukrajna csak azt követően részesülhet finanszírozásban, hogy a keretmegállapodás hatályba lépett, és hogy a felek végrehajtották az abban meghatározott követelmények végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

60. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)A 11. cikkben felsorolt támogatható tevékenységek végrehajtása során keletkezett minősített új információk kezdeményezése a részt vevő tagállamok felelősségi körébe tartozik, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján létrehozzák az alkalmazandó biztonsági keretet.

(2)Az ilyen biztonsági keret nem érintheti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges információkhoz.

(3)A Bizottság a kapott minősített adatokat az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban és a 2013/488/EU határozatban meghatározott biztonsági szabályoknak megfelelően védi.

(4)A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet legkésőbb a támogatási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt be kell vezetni. A vonatkozó dokumentumok a támogatási megállapodás szerves részét képezik.

(5)A Bizottság a minősített adatoknak a Bizottság, a főképviselő/az ügynökség vezetője, a tagállamok és a társult országok, valamint adott esetben a kérelmezők és a címzettek közötti cseréjének megkönnyítése érdekében jóváhagyott és akkreditált meglévő rendszereket bocsát rendelkezésre.

61. cikk

Az információk bizalmas kezelése és feldolgozása

(1)Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)A tagállamok, a Bizottság és a főképviselő/az ügynökség vezetője az uniós joggal és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban biztosítják az e rendelet alkalmazása közben megszerzett és létrejött kereskedelmi és üzleti titkok, valamint más érzékeny információk és minősített adatok védelmét.

(3)A tagállamok, a Bizottság és a főképviselő/az ügynökség vezetője gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy megosztott minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

(4)A Bizottság nem oszthat meg semmilyen információt olyan módon, amely lehetővé teszi egy szervezet azonosítását, amennyiben az információ megosztása az adott szervezet számára kereskedelmi kárt vagy a jó hírnév megsértését, vagy üzleti titkok nyilvánosságra hozatalát okozhatja.

(5)A Bizottság valamely szervezet bármely adatát vagy bármely üzleti titkot tartalmazó információkat oly módon kezeli, amely nem lehet kevésbé szigorú, mint a nem minősített érzékeny adatok kezelése, beleértve a „szükséges ismeret elvének” alkalmazását, valamint a megfelelő titkosított környezetben történő kezelést és megosztást.

62. cikk

A személyes adatok védelme

(1)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9 szerint, sem pedig a Bizottságnak és adott esetben más uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 szerint a feladataik ellátása során a személyes adatok kezelése tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(2)A személyes adatok kizárólag olyan esetekben kezelhetők vagy közölhetők, amennyiben ez e rendelet alkalmazásában feltétlenül szükséges. Ilyenkor értelemszerűen az (EU) 2016/679 vagy az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(3)Amennyiben a személyes adatok kezelése nem feltétlenül szükséges az e rendeletben meghatározott mechanizmusok teljesítéséhez, a személyes adatokat anonimizálni kell oly módon, hogy az érintett ne legyen azonosítható.

63. cikk

Auditok

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az olyan ellenőrzések képezik, amelyeket személyek vagy szervezetek – ideértve az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyeket vagy szervezeteket – végeznek az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban. Az EUMSZ 287. cikkének megfelelően a Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

64. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)Amennyiben egy társult ország az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, a társult ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

(2)Az 59. cikkben említett megállapodásban rendelkezni kell Ukrajna következő kötelezettségeiről:

a)megfelelő intézkedések meghozatala az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója, a kettős finanszírozás elkerülése és a jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)annak rendszeres ellenőrzése, hogy a nyújtott finanszírozás felhasználása megfelelt-e az alkalmazandó szabályoknak, különös tekintettel a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, valamint a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében alkalmazandó szabályokra;

c)a program keretében benyújtott kifizetési kérelmet kísérő nyilatkozat kiadása arról, hogy a pénzeszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és rendeltetésük szerint használták fel, valamint megfelelően kezelték, különös tekintettel a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenségek megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó, nemzetközi normákkal kiegészített ukrán szabályoknak való megfelelésre;

d)a Bizottságnak, az OLAF-nak, a Számvevőszéknek és adott esetben az Európai Ügyészségnek nyújtott felhatalmazás arra, hogy az arányosság elvét alkalmazva gyakorolják a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogaikat.

65. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és népszerűsítés

(1)Az uniós támogatás címzettjei feltüntetik a támogatások eredetét, és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítják az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

(3)A program számára allokált pénzügyi források hozzájárulnak az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

(4)A program számára allokált pénzügyi források hozzájárulhatnak a terjesztési tevékenységek, a partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és a figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez, különösen az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

66. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság 2027. június 30-ig jelentést készít, amelyben értékeli az e rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtását és azok eredményeit, valamint az intézkedések alkalmazási ideje meghosszabbításának lehetőségét és finanszírozásuk biztosíthatóságát, különös tekintettel a biztonsági környezet alakulására és a védelmi termékek szállításával kapcsolatos tartós kockázatokra. Az értékelő jelentés a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációkra épül.

(2)A Bizottság ezt a jelentést adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

67. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 11  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    2025 és 2027. december 31. között hatályos

–    Pénzügyi hatás: 2025-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, illetve 2026-tól 2033-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 12   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az új európai védelmi ipari program előirányzatainak finanszírozási forrása

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

13 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A létszámtervben szereplő álláshelyeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–☑    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az EU Ukrajnával szembeni jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásainak kerete, amelyet a Tanács 2023. november 27-én hagyott jóvá.

(2)    HL C […]., […]., . o.

(3)    HL C […]., […]., . o.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2418 rendelete (2023. október 18.) az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról (EDIRPA) (HL L, 2023/2418, 2023.10.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2418/oj?locale=hu).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1525 rendelete (2023. július 20.) a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) (HL L 185., 2023.7.24., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1525/oj?locale=hu).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/523/oj?locale=hu).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(12)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(13)    Diff. = differenciált előirányzatok/nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(14)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(15)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(16)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(17)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(18)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.