EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.1.24.

COM(2024) 27 final

FEHÉR KÖNYV

A potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatásának fokozására irányuló lehetőségekről

Fehér könyv a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatásának fokozására irányuló lehetőségekről

Ez a fehér könyv egy olyan nyilvános konzultáció kiindulópontja, amely a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés (K+F) uniós szintű támogatásáról szól. Az európai gazdasági biztonsági stratégiában felvázolt meglévő és újonnan felmerülő geopolitikai kihívások fényében a fehér könyv áttekinti a jelenlegi vonatkozó uniós finanszírozási programokat, és értékelést ad arról, hogy ez a támogatás továbbra is megfelelő és kellőképpen stratégiai-e. Ezt követően nyitott módon vázol fel olyan, a jövőre vonatkozó alternatívákat, amelyek a nyilvános konzultáció keretében folytatandó vita alapjául szolgálnak.

E fehér könyv alkalmazásában a „kettős felhasználású” kifejezést a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható szoftverekhez és technológiákhoz kapcsolódó K+F támogatás összefüggésében használjuk 1 . A potenciálisan kettős felhasználású technológiákra irányuló K+F támogatás hatóköre át kívánja hidalni a kizárólag polgári és kizárólag védelmi K+F tevékenységek közötti szakadékot, különös tekintettel a kritikus jelentőségű és kialakulóban lévő technológiákra.

1.Bevezetés

A korábbi években már sok vita folyt arról, hogy mennyire fontos volna megvizsgálni, miként lehetne növelni a K+F támogatást a potenciálisan kettős felhasználású technológiák támogatási körbe való bevonásával. A Horizont Európáról szóló rendeletre irányuló, 2018. júniusi javaslatában 2 a Bizottság megfogalmazta, hogy a Horizont Európa keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazásra kell összpontosítaniuk (de nem kizárólagosan), míg az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében végzett kutatásnak kizárólag a védelmi alkalmazásokra kell összpontosulnia. A tárgyalások során az Európai Parlament és a Tanács módosította a jogi rendelkezéseket, kijelentve, hogy a Horizont Európa program végrehajtását szolgáló egyedi program 3 keretében és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 4 irányításával végzett kutatási és innovációs tevékenységek kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosítanak. Ugyanakkor a társjogalkotók érvényben tartották az EDF keretében végzett védelmi K+F tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosítanak 5 , jelezve egyszersmind a polgári-védelmi szinergiákban rejlő lehetőségek fontosságát. Azt is egyértelművé tették, hogy el kell kerülni a szükségtelen átfedéseket. Ez azt jelenti, hogy a társjogalkotók kifejezett politikai döntést hoztak arról, hogy a polgári és védelmi kutatási és fejlesztési tevékenységeket teljesen különálló területekként kezelik, amelyek alapvetően különböző érdekelt közösségeket céloznak meg, eltérő szabályokkal, célkitűzésekkel és piaci alkalmazásokkal.

Felismerve, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök a polgári és védelmi K+F tevékenységek közötti termékeny kölcsönhatás előmozdítására, a Bizottság 2021 óta számos intézkedést hozott az uniós programok közötti szinergiák javítására és a kritikus technológiákkal kapcsolatos uniós szintű megközelítés érvényre juttatására, az uniós K+F programok lehetőségeinek legoptimálisabb kihasználása révén.

Az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló, 2023. június 20-án elfogadott közös közlemény 13 közös európai megközelítést javasolt a gazdasági biztonságra vonatkozóan, többek között a kockázatmentesítés és a technológiai előny előmozdítása révén a kritikus ágazatokban. A stratégia három prioritást határoz meg, melyek a következők: az EU saját versenyképességének ösztönzése; védelem a gazdasági biztonsági kockázatokkal szemben; partnerségek kialakítása azon országok lehető legszélesebb körével, amelyek gazdasági biztonsági aggályai és érdekei közösek az Unióéival. Célja az EU gazdasági biztonságának megteremtése és gazdaságának reziliensebbé tétele, többek között technológiai előnyünk fenntartása és növelése révén az uniós gazdasági biztonság szempontjából kritikus technológiák terén. Ezek a technológiák gyakran potenciálisan kettős felhasználásúak: számos területen képezik releváns technológiák alapját, polgári és katonai téren egyaránt. A Bizottság 2023 októberében előterjesztette a kritikus technológiai területekről szóló ajánlását 14 , és a tagállamokkal karöltve közös kockázatértékelésbe kezdett.

Közös közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a meglévő eszközök hatályának felülvizsgálatát követően jelentést tesz a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos K+F támogatás biztosításának lehetőségeiről. A potenciálisan kettős felhasználású technológiákat is felölelő K+F uniós finanszírozási feltételeinek paramétereit úgy kell kidolgozni, hogy lehetővé tegyék az említett technológiák gyorsabb piaci elterjedését az EU-ban, legyen szó akár kereskedelmi célokról, akár a tagállamok (polgári vagy védelmi) kormányzati igényeiről, akár uniós szintű infrastruktúrákról.

Az EU tehát fontos szerepet játszhat a kettős felhasználású termékek célzott támogatásában a K+F-től a hasznosításig, egészen a piaci elterjedésig és a közbeszerzésekig. A támogatási intézkedések továbbra is építhetnek a STEP keretében rendelkezésre álló szinergiákban rejlő potenciálra, valamint a más uniós szervezetek kettős felhasználású programjaival – például az Európai Beruházási Bank (EBB) európai biztonságra irányuló stratégiai kezdeményezésével (SESI) 15 – való fokozott koordinációra, megvizsgálva, hogy egy adott európai eszköz hogyan segíthetne ott, ahol a másik nem képes, illetve stratégiai projektek kidolgozásával támogatva a kritikus technológiákat és az ipari kapacitásokat.

2023 novemberében Ursula von der Leyen elnök az EU kettős felhasználási potenciáljának maximalizálására szólított fel: „Miközben megerősítjük a védelmi vonatkozású kutatást és fejlesztést, jobban kell integrálnunk a polgári technológiákat védelmi ipari bázisunkba... A polgári tevékenységek rengeteg létfontosságú, védelmi célú innovációt eredményeznek. Fontos, hogy átlássuk az összefüggéseket. Éppen ezért a Bizottság egy kettős felhasználású kutatásról szóló fehér könyvben ismerteti a lehetőségeket.” 16

2.Lehetőségek és kihívások

Az elmúlt években lendületet kapott a vita azokról a lehetőségekről és kihívásokról, amelyek a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos K+F uniós programok keretében történő közvetlen támogatásának fokozásában rejlenek. Ez módot adhat az európai tudományos és technológiai bázisok versenyképességének és rezilienciájának további megerősítésére és javítására. De ösztönöznie kell a technológiai innovációban részt vevő induló vállalkozásokat, valamint kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is. A polgári-védelmi szinergiák új piaci lehetőségeket teremthetnek a különböző ipari ökoszisztémákban működő vállalatok számára, és erősíthetik a gazdaság egészét.

A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv 17  elismerte, hogy sok esetben nehéz egyértelmű határvonalat húzni a polgári és a védelmi K+F között. Bár az alapkutatásban (alacsony technológiai készenléti szint) a kutatási eredmények jövőbeli alkalmazási területei nem mindig ismertek a projekt kezdetén („alkalmazásfüggetlenség”), a közepes és magas technológiai készenléti szintű K+F képes lehet a többé vagy kevésbé jelentős módosítások mellett a kezdetektől fogva potenciálisan kettős felhasználású technológiák fejlesztésére, még akkor is, ha ezeket a technológiákat eredetileg tisztán polgári vagy védelmi alkalmazásra szánták. Igaz ez fordítva is, a védelmi K+F is kerülhet polgári alkalmazásra, a szükséges módosításokkal. Tehát a polgári és védelmi K+F közötti termékeny kölcsönhatás egyértelműen lehetőségeket hordoz magában.

2.1.A probléma meghatározása

A biztonsági és védelmi képességekkel összefüggésben használt technológiák egyre inkább a polgári területről származnak, ahol a magánberuházások szintje magasabb, a közvetett költségek alacsonyabbak, a K+F ciklusok pedig gyorsabbak. Az EU-ban törekedni kell az uniós programok és eszközök közötti további szinergiákra azért, hogy a polgári K+F kiaknázatlan lehetőségeit a védelmi alkalmazások, a védelmi K+F kiaknázatlan lehetőségeit pedig a polgári alkalmazások létrehozására lehessen hasznosítani (spin-out).

Fontos kihívást jelent a „kettős felhasználás” közös fogalmi meghatározásának hiánya a K+F-támogatással összefüggésben mind nemzetközi, mind uniós szinten. A pontos definíció hiánya problémákat okoz. Az Európai Beruházási Bank (EBB) például egy banki célokra kidolgozott fogalommeghatározást használ 18 , amely szerint a projektgazda várható bevételeinek nagyobb részt polgári alkalmazásból kell származnia. Az EU a maga részéről nem határozta meg finanszírozási programjaiban a „kettős felhasználású technológiák” fogalmát. Ennek következtében gondot jelentett az EBB-vel közös referenciaterület megállapítása a kettős felhasználású technológiákra összpontosító közös beruházások előkészítésekor.

A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló rendelet 19 meghatározza a kettős felhasználású termékek fogalmát, és több száz kettős felhasználású termék jegyzékét tartalmazza (műszaki leírással együtt), amely nemcsak tárgyi eszközökre terjed ki, hanem immateriális javakra is, például a műszaki adatok vagy technikai segítségnyújtás formájában megjelenő szoftverekre vagy technológiákra. A szóban forgó jegyzék, amely a multilaterális exportellenőrzési rendszereken belüli megállapodást tükrözi, évente frissül. Ezenfelül ezt a keretet közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján kiegészíthetik a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre vonatkozó nemzeti intézkedések is. Ez a fogalommeghatározás az exportellenőrzés összefüggésében került kidolgozásra, és konkrét célja annak elkerülése, hogy országok, kormányok vagy nem kormányzati szervek visszaéljenek a polgári technológiával vagy azt katonai célok elérésére használják, aláásva a békét és a biztonságot, összefüggésben valamely belső elnyomással vagy az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével. Ezért a definíció az EU által finanszírozandó tevékenységek körének meghatározása érdekében kiigazítható. Indokolt volna, ha a Bizottság – az EBB csoporttal és más pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben – tovább dolgozna a „kettős felhasználás” közös fogalommeghatározásának finomítása érdekében.

Tekintettel e dokumentum konzultatív jellegére, a Bizottság felkéri a válaszadókat, hogy fejtsék ki véleményüket arról, mely elemek képezzék a potenciálisan kettős felhasználású technológiák meghatározásának építőelemeit, amelyek hasznosak lehetnek többek között a polgári és a védelmi terület közötti kétirányú átültethetőség, illetve a más partnerekkel – például az EBB csoporttal – eszközölt közös beruházások előmozdítása szempontjából.

Emellett az EU továbbra is törekszik arra, hogy biztosítsa a K+F beruházások eredményeinek mielőbbi hasznosítását és piaci elterjedését az EU-ban, többek között a potenciálisan kettős felhasználású technológiák terén. A nagy potenciállal rendelkező innovációkat gyakran a világ más részein hasznosítják, ahol az áttörést jelentő innovációra való törekvés sürgős prioritássá vált, ami kifejezetten a kettős felhasználású védelmi eszközökben rejlő lehetőségek védelmi célú kiaknázására létrehozott szervezetek és doktrínák kialakulásához vezetett. Európában ezzel szemben a kettős felhasználású innováció eredményei, azaz az ötletek és a tudás katonai és kereskedelmi felhasználásra szánt új vagy továbbfejlesztett termékekké, eljárásokká és szolgáltatásokká történő átalakítása gyakran nem éri el a sikeres kereskedelmi hasznosítás szintjét, aminek számos oka van, többek között az, hogy hiányoznak az első vevők (különösen a közszférában), vagy hogy célzottabb kutatásra és fejlesztésre lenne szükség. Más tényezők mellett az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésbe történő beruházások elégtelensége nemcsak az európai infrastruktúrák innovatív technológiák biztosította új képességekkel történő korszerűsítését akadályozza, hanem az európai ipar versenyképességét is visszafogja 20 . Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés nagyon releváns a kettős felhasználású technológiák esetében, amelyeknek élénk hazai piacra volna szükségük ahhoz, hogy beépülhessenek a polgári és a védelmi ágazat rendszereibe és termékeibe.

2.2.Célkitűzések

E fehér könyv átfogó célja, hogy feltárja a polgári és védelmi technológiák európai iparon belüli integrációjának és kölcsönös inspirációjának lehetőségeit. Ezt a projekteredmények hatékonyabb felhasználásával és hasznosításával kívánja elérni, továbbá meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben lehetővé teszik, hogy a polgári K+F tevékenységekből származó kettős felhasználású eredményeket védelmi célokra, illetve a védelmi célú K+F tevékenységekből származó eredményeket polgári célokra lehessen felhasználni.

3.Kiindulási alap: a jelenlegi jogi keret

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikke értelmében az EU valamennyi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységét többéves keretprogram határozza meg. Míg a Horizont Európa egyedi program 21 kizárólag polgári alkalmazásokra összpontosít 22 , a védelmi kutatási tevékenységeket a Horizont Európa egy másik egyedi programja keretében végzik, kizárólag a védelmi K+F-re összpontosítva, az EDF-rendeletben 23 rögzített saját részvételi, költségvetési, támogathatósági és irányítási szabályokkal.

A Horizont Európáról szóló rendelet utalást tesz az Európai Védelmi Alappal való lehetséges szinergiákra, amelyek előnyösek lehetnek a polgári és védelmi kutatás számára, elkerülve a szükségtelen párhuzamosságokat. Ugyanakkor az EDF-rendelet kifejezetten kimondja, hogy „adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások” 24 , és hogy „a Bizottság figyelembe veszi a […] Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosságok elkerülése, valamint a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében” 25 .

3.1.Potenciálisan kettős felhasználású polgári K+F

Míg a Horizont Európa egyedi program kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosító K+F tevékenységeket támogathatja, maguk az eredmények rendelkezhetnek kettős felhasználási potenciállal, például a digitális, a kiberbiztonsági, az energetikai, a mobilitási, az egészségügyi, az anyag- és űrkutatási területeken, és ezáltal potenciálisan védelmi területen is alkalmazhatóak. A kiválasztás azonban olyan projektekre korlátozódik, amelyek – bár potenciálisan kettős felhasználású technológiákat fejlesztenek – kizárólag polgári alkalmazásokra irányulnak. Ha egy pályázat védelmi alkalmazást is említ, az a Horizont Európa egyedi program követelményei alapján már nem finanszírozható. 26  

Következésképpen a védelmi ipar érdekelt felei nem férhetnek hozzá a Horizont Európa által nyújtott tőkéhez és szolgáltatásokhoz olyan tevékenységek esetében, amelyek védelmi alkalmazással rendelkeznek (vagyis az Akcelerátor programon keresztül), és a védelmi minisztériumok vagy ügynökségek nem pályázhatnak a Horizont Európa által az ilyen tevékenységekre biztosított innovációs közbeszerzési finanszírozásra. Bár a védelmi ágazat érdekelt feleit nem zárják ki automatikusan a Horizont Európa egyedi programból származó finanszírozásból, részvételük csak akkor indokolható, ha az adott projektben folytatott K+F tevékenységeik kizárólag polgári alkalmazásokat érintenek.

3.2.Potenciálisan kettős felhasználású védelmi K+F

Az EDF a védelmi alkalmazásokra irányuló, együttműködésen alapuló védelmi K+F projektek finanszírozását biztosítja. A kizárólag a jövőbeli katonai alkalmazásokra irányuló technológiák fejlesztése eltér a polgári fókuszú technológiáktól, mivel operatív katonai szükségletek kielégítését célozza, a végső fogyasztók pedig a védelmi minisztériumok. A projekteredményeket gyakran exportellenőrzésnek és adott esetben az információk minősítésének vetik alá a projekt végrehajtása során. Mindazonáltal már számos olyan finanszírozott tevékenység létezik, amelyek egyértelműen alkalmasak a civil szektorban való alkalmazásra, és amelyek hozzájárulhatnak a civil szektor tudományos és technológiai bázisainak megerősítéséhez. Bár az Európai Védelmi Alap által támogatott projektek kizárólag a védelemre összpontosítanak, releváns polgári alkalmazásokkal is rendelkezhetnek (ezáltal kettős felhasználású jelleggel rendelkeznek).

A Horizont Európa egyedi program keretében az EDF által finanszírozott projektek, valamint a polgári biztonsággal és az űrkutatással kapcsolatos projektek részben minősített információkat tartalmaznak, és a technológia kiszivárgásának elkerülése érdekében a szervezetek szintjén konkrét, biztonsági alapú támogathatósági feltételekkel és szabályokkal rendelkeznek. A potenciálisan kettős felhasználású technológiák és alkalmazásuk stratégiai fontossága és érzékeny jellege miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonsági követelményekre, beleértve a projektek és résztvevők kiválasztását, a biztonsági ellenőrzési eljárások iránti igényt és a kutatási eredmények esetleges minősítését. A különböző uniós finanszírozású projektek és programok, valamint a nemzetközi együttműködési kezdeményezések közötti összhang érdekében kétségtelenül indokolt azonos biztonsági követelményeket alkalmazni a potenciálisan kettős felhasználású technológiák támogatása során.

3.3.A meglévő eszközök hatályának felülvizsgálata

A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv 27 egy „kettős felhasználású innovációs inkubátor” létesítését javasolta, amely a szinergiák elősegítésére, a pályázatok és az eredmények szűrésére, valamint az információk mihamarabbi megosztására összpontosít a lehetséges alkalmazások azonosítása érdekében, többek között az eredetileg tervezettektől eltérő területeken is.

Az Európai Innovációs Tanács (EIC) Úttörő kutatásokat támogató programja keretében a konzorciumok által kifejlesztett technológiák egyrészt alacsony technológiai készenléti szintekkel rendelkeznek, másrészt gyakran „alkalmazásfüggetlenek”. Az EIC Akcelerátor programja magasabb technológiai készenléti szinteken nyújt támogatást és fektet be egyes kkv-kba, hogy az innovációs szakaszban pótolja a finanszírozási hiányt, és segítse a sikeres növekedést. Az ilyen jellegű segítség támogatási komponensből és tőkekomponensből áll. A tőkekomponensről a Bizottság odaítélési határozatát követően az EIC-alap dönt. Az Akcelerátorprogram olyan ígéretes technológiákat és potenciálisan kettős felhasználású innovációt képviselő kkv-kat és induló vállalkozásokat támogat kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosítva, mint a drónok, a pilóta nélküli járművek, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia. A védelmi K+F tevékenységek révén (azaz az EDF keretében) elért eredmények nyomon követésére irányuló pályázatok számára 2023-tól kezdődően hozzáférést biztosítottak az EIC Átmenet programjához (amely a kutatási eredményekből származó kereskedelmi alkalmazások kifejlesztéséhez nyújt nyomonkövetési támogatást), azzal a feltétellel, hogy ezek a pályázatok kizárólag polgári alkalmazásokat célozhatnak. A kettős felhasználású projektek portfóliójának volumenét és az EU által finanszírozott védelmi kutatásból származó, polgári alkalmazásokra irányuló spin-off projektek potenciálját még nem tárták fel, mivel az EU által finanszírozott védelmi kutatás csak nemrégiben indult el.

A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemtervről szóló, 2022. februári közleményben 28 bejelentett, és 2022 májusában az EDF részeként útjára indított uniós védelmi innovációs program keretében a Bizottság elemzéseket végzett a potenciálisan kettős felhasználású technológiák támogatásának megerősítésére vonatkozó lehetőségek és korlátok tekintetében is. Az EUDIS több lehetőséget is kínál a kkv-knak, az induló innovatív vállalkozásoknak és a védelmi ipar egyéb nem hagyományos szereplőinek arra, hogy hozzáférjenek az Európai Védelmi Alaphoz, és élvezzék annak előnyeit.

Az EUDIS, amely immár teljeskörűen működik, a Bizottság azon törekvésének szolgálatában áll, hogy jobban összekapcsolja egymással a polgári és védelmi szereplőket/technológiákat, és hasznosítsa a Bizottság által az innováció ösztönzése terén szerzett tapasztalatokat. 2023-ban az EUDIS keretében a védelmi innováció támogatására irányuló pályázati felhívások összesen 224 millió EUR-t tettek ki. A spin-in pályázati felhívások rendkívül sikeresnek bizonyultak, és a Bizottság szolgálatai és az Európai Védelmi Ügynökség együttműködnek annak érdekében, hogy folytassák a polgári programok eredményeinek szisztematikus kiértékelését, és felmérjék azok védelmi felhasználásának potenciális jövőbeli elterjedését. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a kkv-kat és a forradalmi technológiákat célzó nem tematikus felhívások iránt, amelyekre több mint kétszer annyi pályázatot nyújtottak be, mint 2022-ben. A kizárólag kkv-konzorciumok számára nyitott, forradalmi technológiákra irányuló pályázati felhívások iránti nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy az EDF továbbra is rendkívül vonzó a kisebb vállalatok és a védelmi ágazat új szereplői számára.

A Bizottság a jelenlegi többéves pénzügyi keretben, az Európai Védelmi Ügynökséggel szorosan együttműködve tovább bővíti az EUDIS-t az erre a célra létrehozott védelmi innovációs munkacsoportban, a polgári innováció védelmi célú felhasználására összpontosítva. E tekintetben a Bizottság 2024-től finanszírozni kívánja az EUDIS üzleti akcelerátorát, partnerkapcsolati szolgáltatásokat dolgoz ki, és ki fogja terjeszteni az Európai Fejlesztési Alapban részt vevő kkv-k számára nyújtott üzleti tanácsadást, különösen a védelmi piacra való bevezetésük megkönnyítése érdekében. Egyúttal meg kell vizsgálni, miként lehetne megkönnyíteni a védelmi K+F tevékenységek révén elért eredményekhez való hozzáférést a lehetséges utólagos polgári K+F beruházások bővítése érdekében.

Emellett a Bizottság sikeres innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzési projekteket finanszírozott a Horizont Európa, valamint annak korábbi programjai, a Horizont 2020 és a hetedik keretprogram keretében. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések mentesülnek a nemzetközi közbeszerzési megállapodások alól, és olyan feltételeket tartalmazhatnak, amelyek kikötik, hogy a megoldások fejlesztésének és kidolgozásának Európában kell történnie. Ezek a beszerzések szükség esetén például az Európában letelepedett és ott ellenőrzött vállalatokra korlátozódhatnak, vagy előírhatják, hogy az innovatív megoldások első csomagjának védelmi vagy polgári biztonsági ágazatban történő bevezetése azokra a szerződő felekre korlátozódjon, akik részt vettek a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésben.

Az EDF jogi rendelkezései magukban foglalják a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések támogatásának lehetőségét, mégpedig a szerződő hatóságok számára a védelmi K+F szolgáltatások közös beszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén. Ezzel az alternatívával a gyakorlatban azonban még nem éltek. Az EDF hatóköre csak a K+F szakaszra terjed ki, azon túlra már nem, ezért a hangsúly a K+F szolgáltatásokat érintő közös közbeszerzésen van. Mindazonáltal mindkét program keretében tovább lehetne vizsgálni a K+F szolgáltatások kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésének lehetőségeit. Általánosságban a Bizottság mérlegelhetné, hogyan lehetne a kettős felhasználási potenciál jobb kihasználása érdekében megkönnyíteni a két program bármelyikének keretében kifejlesztett innovációk zökkenőmentes átadását azon beszerzést végző szervek számára, amelyek bevezetik az innovációkat a polgári vagy védelmi piacra.

3.4.Szinergiák más uniós programokkal és szakpolitikákkal

Még ha nem is közvetlenül finanszíroznak K+F tevékenységeket, más uniós programoknak is szerepet kell játszaniuk a polgári vagy védelmi alkalmazások terén, mindenekelőtt a technológiák bevezetésének finanszírozásában. A K+F projekteket közvetlenül finanszírozó programok (a Horizont Európa és az EDF) és más uniós programok közötti szinergiák célja a Horizont Európa és az EDF projektjeiből származó ismeretek és megoldások alkalmazásának és elterjedésének támogatása annak érdekében, hogy más uniós programok (például az Európai Regionális Fejlesztési Alap 29 , az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa program, az InvestEU, a Belső Biztonsági Alap, a Határigazgatási és Vízumeszköz és az űrprogram) célkitűzései megvalósulhassanak. Várhatóan a STEP is javítani fogja a kohéziós politika keretében az EU eszközein keresztül történő társfinanszírozást azon kritikus technológiák fejlesztésének vagy gyártásának támogatása érdekében, amelyek közül sok kettős felhasználási potenciállal rendelkezik. Az egyéb uniós finanszírozási programok és eszközök jogalapjának elemzése azt mutatja, hogy azokat nem úgy alakították ki, hogy közvetlenül támogassák a potenciálisan kettős felhasználású technológiák bevezetését.

4.Lehetséges alternatívák a jövőre nézve

A Bizottság és a főképviselő által az elmúlt években elindított védelmi vonatkozású kezdeményezéseit követően és azokra építve, különösen pedig annak fényében, hogy Oroszország agresszív háborút indított Ukrajna ellen, ez a fehér könyv megerősíti, hogy továbbra is szükség van megfelelőbb támogatásra a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos K+F kibővítéséhez, ami segítheti a legkorszerűbb védelmi képességek kialakítását az EU-ban. A védelmi finanszírozás révén kifejlesztett új technológiák polgári szektorba való integrálása azonban még mindig korlátozott, és a bennük rejlő lehetőségek nagyrészt kiaknázatlanok. Az uniós intézményeknek folyamatosan elemezniük kell annak a lehetséges alternatíváit, hogy miként lehetne megerősíteni ezt a kölcsönös inspirációt a potenciálisan kettős felhasználású technológiákra irányuló K+F támogatás összefüggésében, figyelembe véve a polgári és a katonai területek közötti alapvető különbségeket.

A geopolitikai kontextus azt is megmutatta, hogy a védelmi képességeket erős polgári biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, biztosítandó az EU rezilienciájának megőrzését, különösen a kritikus polgári infrastruktúrák védelme, a határokkal kapcsolatos biztonsági fenyegetésekkel szembeni elrettentés, az alapvető szolgáltatások válság idején történő helyreállítása, valamint a dezinformációs kampányokat vagy kibertámadásokat követő társadalmi nyugtalanság kockázatának kezelése érdekében. Ebből következően az EU rezilienciájának növelése prioritás mind a védelmi, mind a belső biztonsági szükségletek szempontjából.

A kihívások jövőbeli kezelése érdekében a Bizottság az alábbiakban ismertetett három alternatívát határozta meg. Az 1. alternatíva megmutatja, mit lehet még tenni a mostani felállás alapján – hiszen a lehetséges intézkedések a meglévő jogalapok módosítása nélkül is végrehajthatók. A 2. és a 3. alternatíva eltérő jogalapokat igényel a jövőben.

A 2. és 3. alternatíva esetében a minőségi jogalkotás rendelkezéseivel összhangban további elemzésre (pl. hatásvizsgálat, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció stb.) lesz szükség ezen opciók hatásainak és hozzáadott értékének feltárásához, többek között az alábbiak tekintetében: a nemzeti prioritások kiegészítése; potenciálisan új kedvezményezettek vonzása; értékelési és támogathatósági kritériumok és folyamatok; részvételi szabályok; a programok nyitottsága harmadik országok felé, különös tekintettel a Horizont Európához társult országokra; valamint határozatok a hatáskörök végrehajtó ügynökségekre történő átruházásáról (vagy annak megtagadásáról), valamint a megfelelő személyzeti erőforrásokról és profilokról.

Bizonyos egyedi támogathatósági feltételek csak a kettős felhasználású K+F tevékenységek támogatása terén lennének alkalmazandók. Ezekre szigorúbb megközelítés vonatkozna a kutatásbiztonsági biztosítékok alkalmazása tekintetében, míg a program többi része nagyrészt nyitott maradna. Ezért pontosabban körülhatárolt biztonsági megfontolásokat csak a kettős felhasználású K+F tevékenységek kapcsán lehet meghatározni. Mindegyik alternatívát úgy kell alakítani, hogy kiegészítse a következő kutatási és innovációs keretprogram keretében a polgári és védelmi alkalmazásokkal kapcsolatos K+F-re irányuló egyedi programokat, ugyanakkor összhangban legyen az Európai Gazdasági Biztonsági Stratégia azon központi gondolatával, hogy az EU vezető szerepének és versenyképességének biztosításához több K+F beruházásra van szükség a stratégiai jelentőségű, kialakulóban lévő technológiák terén. Mindegyik alternatívának biztosítania kell a megfelelést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedésekben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal 30 , valamint a kialakulóban lévő technológiákra vonatkozó egyéb szabályozási követelményekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

4.1.1. alternatíva: Továbbhaladás a mostani felállás alapján 

Ez az alternatíva a jelenlegi többéves pénzügyi keretben kialakított aktuális megközelítésre épülne, fokozatos fejlesztések bevezetésével és olyan intézkedések felhasználásával, amelyek már végrehajtásra kerültek ugyan, kívánt hatásukat azonban még nem érték el. Ez az egyetlen olyan alternatíva, amelyet már a jelenlegi uniós finanszírozási programok tekintetében tesztelni lehet, a rendelkezésre álló források keretein belül.

Az intézkedések néhány már folyamatban lévő, releváns megközelítésre és fellépésre épülnének, például az EIC Átmenet programjára, az EDF részét alkotó uniós védelmi innovációs program (EUDIS) különböző ágaira, például a spin-in pályázati felhívásokra, a kettős felhasználású termékeket gyártó vállalkozások InvestEU-támogatásának lehetőségére, valamint a kritikus technológiákkal kapcsolatos intézkedések eredményeire vonatkozó további hasznosítási kötelezettség bevezetésére Európában (mint a Horizont Európa keretprogram keretében a COVID-19-cel kapcsolatosan kiírt pályázati felhívások esetében). Ez a forgatókönyv egyszersmind a védelmi kutatás révén elért eredmények polgári alkalmazások javára történő kiaknázását is jelentené, például spin-out pályázati felhívások révén.

A Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport (beleértve az EBB-t és az Európai Beruházási Alapot) közötti megállapodás a „potenciálisan kettős felhasználású technológiák” egységes meghatározásáról vélhetően előmozdítaná a potenciálisan kettős felhasználású technológiákba történő közös beruházásokat a katonai mobilitás, a zöld átállás, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája (ideértve a kritikus kommunikációt is), a kialakulóban lévő vagy forradalmi technológiák, a védelmi innováció és az űrkutatás terén. Az említett megállapodásra azon átfogó felülvizsgálat részeként kell törekedni, amely az EBB védelemre irányuló befektetéseket kizáró – a csoport közös beruházási lehetőségeit korlátozó – stratégiájára vonatkozik. A Bizottságnak és az EBB csoportnak továbbra is rendszeres eszmecseréket kell folytatnia annak érdekében, hogy megvitassák az új uniós kezdeményezések által kínált lehetőségeket, a közösen elfogadott alkalmazási körön belül.

Az intézkedéseket adott esetben a meglévő programokra vonatkozó jogszabályok szerint módosított végrehajtási paraméterek révén lehet megvalósítani anélkül, hogy indokolatlan terhet rónának a Bizottságra/végrehajtó ügynökségekre és a pályázókra/kedvezményezettekre. E paraméterek, amelyek a jelenlegi jogi rendelkezések értelmében már végrehajthatók, és amelyeket a további lehetőségekre tekintettel is lehetne használni, többek között a következők lehetnének:

ØA K+F projektek és eredményeik kiaknázása a kettős felhasználású alkalmazások kibővítése érdekében (mind a polgári, mind pedig a védelmi K+F tekintetében), az uniós adatbázisokban rendelkezésre álló információk ilyen eredmények kereséséhez történő használata révén, illetve a folyamatban lévő K+F projektek nyomon követésével;

ØSzinergiák továbbfejlesztése, például a polgári és a védelmi K+F közötti előzetes információcsere és a munkaprogramok (részeinek) jobb koordinációja révén, ideértve a K+F szolgáltatások kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésének programokon átívelő támogatásait, a projekteredményekhez és a projektjelentésekhez való jobb hozzáférést, valamint a polgári és védelmi közösségeket egyaránt bevonó célzott tematikus csereprogramokat;

ØAz eredmények EU-n belüli hasznosítására vonatkozó kiegészítő kötelezettség bevezetésének mérlegelése (a Horizont Európáról szóló (EU) 2021/695 rendelet 39. cikke alapján) a munkaprogram vonatkozó részeiben, valamint a 2023. október 3-i bizottsági ajánlásban azonosított kritikus technológiai területekkel foglalkozó pályázati felhívásokban, az ajánlás alapján indított kollektív kockázatértékelés eredményeinek figyelembevételével;

ØKettős felhasználású termékek megjelölésére szolgáló mechanizmus (pl. a pályázati felhívások vagy projektek szintjén alkalmazott jelzés) bevezetése a kettős felhasználási potenciál jelzésére, valamint a spin-in/spin-out pályázati felhívások megjelölésére (a Horizont Európa egyedi programjainál a munkaprogramok témái tekintetében már követett gyakorlat alapján);

ØAdott esetben további iránymutatás és támogatás nyújtása a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal foglalkozó kedvezményezettek számára. Ezzel összefüggésben utalnunk kell a kettős felhasználású kutatásra vonatkozó uniós iránymutatásokra, amelyek értelmében a hatóságoknak és a kutatószervezeteknek hatékonyan kell kezelniük a kockázatokat 31 , valamint a kutatásbiztonság fokozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatra.

Az 1. alternatíva megvalósítható a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján. Szükséges lenne azonban továbbfejleszteni a polgári és a védelmi ágazat közötti szinergiák feltárására és a termékeny kölcsönhatás előmozdítására szolgáló, egyeztetett mechanizmusokat tartalmazó, észszerűsített megközelítést. A polgári és katonai technológiák fejlesztésének javítását célzó kezdeményezések előmozdítása érdekében javítani kellene a kapcsolódó programozás koordinációját is, például a vonatkozó technológiai ütemtervek megosztása révén, az eljárások bizonyos és megfelelő mértékű egységesítése mellett.

4.2.2. alternatíva: A kizárólagosan a polgári alkalmazásokra történő összpontosítás megszüntetése a Horizont Európa utódprogramjának egyes kijelölt részei esetében 

Ez az alternatíva új irányt adna a jövőbeli többéves kutatási és innovációs keretprogram kiválasztott részeinek a tartalom és a végrehajtás tekintetében.

Ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy a „kizárólagos fókuszt” a Horizont Európa utódprogramjának bizonyos kiválasztott részei esetében felváltja az egyszerű „fókusz”, például ott, ahol a potenciálisan kettős felhasználású technológiák a legelterjedtebbek. A program minden más része továbbra is kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosítana. Vagyis ez az alternatíva egyfelől lehetőséget nyújtana a Horizont Európa utódprogramja keretében arra, hogy fenntartsa a Horizont Európa legalapvetőbb szakpolitikai jellemzőit, például a keretprogramok harmadik országok felé való hosszú távú nyitottságát a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, másfelől lehetővé tenné a potenciálisan kettős felhasználású technológiákat érintő kiválasztott részek esetleges korlátozását.

Ez az alternatíva módot adna arra, hogy a program kiválasztott részeiben az alkalmazási területtől függetlenül támogassák a stratégiai jelentőségű, kialakulóban lévő technológiákat, így elkerülhető lenne azon kiváló pályázatok visszautasítása, amelyek nem kizárólag polgári alkalmazásokat céloznak.

Ami az EDF utódprogramja keretében megvalósuló jövőbeli védelmi innovációs tevékenységek elhatárolását illeti, ez az alternatíva lehetővé tenné, hogy a védelmi vonatkozású projektek eredményeit magukban foglaló spin-in pályázati felhívások programozása közvetlenül a Horizont Európa utódprogramjában történjen, míg az EDF utódprogramja a polgári vonatkozású projektek legígéretesebb eredményeihez kapcsolódó védelmi képességfejlesztéshez nyújtana további finanszírozást. Ez a megközelítés nagy valószínűséggel több ágazati érdekelt felet vonna be a K+F projektek potenciális résztvevőjeként, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a polgári és védelmi ipar kölcsönösen inspirálják egymást.

Másrészt a polgári területen tevékenykedő érdekelt felek közösségének aggályai lehetnek a program kiválasztott részének pályázataiban való részvételt érintően, hiszen ott már nem valósul meg a kizárólag a polgári alkalmazásokra történő összpontosítás.

Ezen új megközelítés keretében fel kell mérni a más programokra gyakorolt lehetséges hatást az egyes kiválasztott területeken. Ezenkívül az Európai Bizottság javaslatainak kidolgozásakor és a többi uniós programmal kapcsolatos tapasztalatok alapján már most figyelembe kell venni az alapvető paramétereket, különösen a biztonsággal kapcsolatos feltételeket. Ezek a paraméterek a következőket foglalnák magukban:

Øa programok prioritásainak tervezése és programozása a végrehajtás során, például a Horizont Európa és az EDF irányítási módszerei által ihletett szilárd mechanizmusok alapján;

Øa potenciálisan kettős felhasználású területek beazonosítása;

Øa pályázati felhívások és témák közötti rangsorolásnak a költségvetési források elosztását érintő feltételei;

Øa nemzeti kormányzati szintű tárgyalópartnerek típusai, beleértve a nemzeti minisztériumokat és más hatóságokat;

Øazon nemzeti prioritások kiegészítése, amelyek az uniós fellépések eredményeinek továbbfejlesztése érdekében bővíthetők;

Øa potenciális (új) kedvezményezettek köre a különböző típusú kutatások elvégzésére való képességük alapján;

Øa pályázók által benyújtott és a kedvezményezettek által generált érzékeny és minősített adatok kezelése;

Øa támogatás elbírálása, támogathatósági kritériumok és támogatási eljárás, etikai és biztonsági felülvizsgálatok;

Øa jogosult szervezetek külföldi ellenőrzése és a szellemitulajdon-jogok feletti ellenőrzés;

Øa költségek támogathatósága, kategóriái, valamint visszatérítése;

Økonzorciumi struktúrák a résztvevők és koordinátorok nemzetiségére, a résztvevők típusára és a kapcsolataikat szabályozó megállapodásokra vonatkozó döntésekkel;

Øa résztvevők jogai, beleértve a szellemi tulajdon védelmét, a nyílt tudományt és a tudományos élet szabadságát;

Økonkrét támogathatósági és kiválasztási kritériumokat tartalmazó közbeszerzési szabályok;

Øirányítási módozatok;

Øvédintézkedések az érzékeny technológiák megkérdőjelezhető címzettekhez való kiszivárgásának elhárítására;

Øhatározatok a hatásköröknek a programokhoz kapcsolódó feladatokat végrehajtó ügynökségekre történő átruházásáról (vagy annak megtagadásáról), az ilyen átruházás módozatairól, valamint a megfelelő személyzeti erőforrásokról és profilokról.

A 2. és a 3. alternatíva kölcsönösen kizárják egymást.

4.3.3. alternatíva: Kifejezetten a potenciálisan kettős felhasználású K+F-re összpontosító célzott eszköz létrehozása

Ez az alternatíva különböző formákban valósulhat meg, például:

Økülön eszköz a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatásra, önálló költségvetéssel, a részvételre és az eredmények terjesztésére vonatkozó saját szabályokkal, komitológiai/irányítási rendelkezésekkel, értékelési és támogathatósági kritériumokkal, konzorciumi struktúrával stb.;

Øa potenciálisan kettős felhasználású technológiák uniós piaci elterjedéséhez nyújtott támogatás fokozása egy erre a célra létrehozott mechanizmus vagy struktúra révén (például a végrehajtó ügynökségeken vagy egy erre a célra létrehozott közös vállalkozáson belül), illetve uniós székhelyű végfelhasználók által az uniós közbeszerzési igényekhez kapcsolódó közbeszerzés (pl. IRIS2) vagy közbeszerzést támogató eszközök (pl. vámügyi berendezések vagy határőrizeti berendezések) segítségével. Több verzió is elképzelhető attól függően, hogy a tulajdonos/végfelhasználó („elsőként lépő”) uniós szerv, nemzeti kormányzati szerv vagy kereskedelmi szerv-e. Az uniós hozzáadott értéket olyan intézkedések esetében kellene mérlegelni, amelyeknél a végfelhasználó nemzeti szinten működik (pl. a közös közbeszerzés megkönnyítése).

Øolyan „tervezetten kettős felhasználású” kiemelt projektek 32 tervezése, amelyek támogatják a kritikus technológiák fejlesztését, más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való szinergiákra épülnek, és amelyeket lehetőség szerint az EBB kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos programjával összehangolva hajtanak végre. Az ilyen projektek a Bizottságon belüli vagy a tagállamokkal közösen végzett előkészítő munka eredményeire építenének, és az EU-t a védelmi és a polgári területen nyújtott közérdekű szolgáltatások vezető fogyasztójává tennék. Ide tartozhatnak például az uniós űrrendszerek jövőbeli generációit szolgáló technológiák (a védelmi, biztonsági és környezetvédelmi politikák támogatására), az uniós önvezető járművek (a védelem és a határellenőrzés, valamint a tengeri vagy a kritikus infrastrukturális politikák támogatása érdekében) vagy más közös európai érdekű projektek. Tekintettel arra, hogy a végfelhasználói igények az operatív követelményektől függően meglehetősen eltérőek lehetnek, rendkívül fontos, hogy a kezdetektől fogva bevonják az érdekelt feleket.

Ez az alternatíva önmagában véve jelentősen növelné a kettős felhasználású K+F láthatóságát, de azzal a veszéllyel járna, hogy bonyolultabbá tenné a már amúgy is túlterhelt K+F támogatási környezetet. A 2. alternatívához képest egyértelműbb lenne a költségvetési források elosztása a kettős felhasználású K+F tevékenységek és a kizárólag polgári K+F tevékenységek között, mivel azt a Horizont Európa utódprogramját létrehozó alap-jogiaktusban lehetne meghatározni. Ez azonban azzal a veszéllyel járna, hogy a programozási időszakban rugalmatlan lenne a forráselosztás. Fennállna a párhuzamosságok kockázata is, ami befolyásolná a prioritások tervezését és programozását a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos K+F tevékenységek és a kizárólag polgári célú K+F tevékenységek, valamint az Európai Védelmi Alap utódprogramja keretében kizárólag védelmi célokra végzett tevékenységek között. Továbbá valószínűleg nagyon kevés olyan eset lenne, amikor a „tervezett kettős felhasználás” megvalósítható lenne anélkül, hogy befolyásolná a végtermék piaci elterjedését a polgári vagy védelmi ágazatban, ahol általában egészen más követelmények irányadóak (lásd a 2. szakaszt). Összességében valószínű, hogy ez az alternatíva bonyolultabbá tenné a helyzetet mind a pályázók számára – akiknek egy újabb, eltérő követelményeket támasztó mechanizmusra/programra kell pályázniuk –, mind pedig a Bizottság számára, amely a kettős felhasználású K+F tevékenységekre vonatkozó és az egyéb pályázati felhívások közötti koordinációt eltérő komitológiával és irányítási rendelkezésekkel végezné.

A 3. és a 2. alternatíva kölcsönösen kizárják egymást.

5.Következtetések

A kettős felhasználású technológiákra irányuló K+F-támogatás uniós szintű bővítése egyszerre kínál lehetőségeket és jár kihívásokkal. A polgári és a védelmi terület közötti szinergiák optimalizálása előnyös lehet az európai ipar számára, és felgyorsíthatja a kutatási és innovációs eredmények elterjedését a gazdaságban. Ugyanakkor nehéz megjósolni a K+F kettős felhasználási potenciálját, még akkor is, ha azt kizárólag polgári vagy védelmi célokra szánják. Az EU-nak erőfeszítéseket kell tennie a polgári és a védelmi ágazat közötti termékeny kölcsönhatás előmozdítása érdekében, szem előtt tartva e két terület sajátosságait.

Az európai gazdasági biztonsági stratégia „előmozdítási” dimenziójával összefüggésben az EU arra törekszik, hogy megőrizze versenyelőnyét a zöld és digitális átállás szempontjából releváns kritikus jelentőségű és kialakulóban lévő technológiák terén többek között azáltal, hogy jobban felhasználja és kiaknázza az uniós finanszírozású K+F projektek eredményeit akár a polgári, akár a védelmi területen, miközben megerősíti a gazdasági biztonsági kockázatokkal szembeni „védelmi” és a „partnerségi” dimenziót.

A fehér könyvvel a Bizottság útjára indítja a hatóságok, a civil társadalom, az ipar és a tudományos körök széles körű konzultációját a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos fejlesztés stratégiai támogatásáról. Figyelembe veszi az egymást kölcsönösen kizáró jelenlegi jogszabályi keretet, amely kizárólag a polgári vagy védelmi alkalmazásokra összpontosít, valamint a közösen elfogadott fogalommeghatározás hiányát, és azonosítja a jelenlegi vagy jövőbeli uniós finanszírozási programok lehetőségeit, valamint a további elemzést igénylő kulcsfontosságú paramétereket. A konzultáció lehetővé teszi az átfogó párbeszédet az összes érintett féllel, és információkkal szolgál a Bizottság számára a következő lépések kidolgozásához.

(1)

Ez a meghatározás összhangban van a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 rendelet kettős felhasználású termékekre vonatkozó fogalommeghatározásával: „kettős felhasználású termék”: azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók.

(2)

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat (COM(2018) 435 final, 2018.6.7.).

(3)

A Tanács (EU) 2021/764 határozata a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról.

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/819 rendelete (2021. május 20.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (átdolgozás).

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(6)

COM(2021) 70., 2021.2.22.

(7)

SWD(2022) 362., 2022.11.10.

(8)

COM(2022) 61., 2022.2.15.

(9)

JOIN(2022) 24., 2022.5.18.

(10)

COM(2022) 332., 2022.7.5.

(11)

https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2023-report-state-digital-decade

(12)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról, JOIN(2023) 9 final.

(13)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak az európai gazdasági biztonsági stratégiáról, JOIN(2023) 20 final.

(14)

A Bizottság C(2023) 6689 ajánlása (2023. október 3.) az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus és a tagállamokkal közös további kockázatértékelés tárgyát képező technológiai területekről.

(15)

Lásd még az Európai Tanács 2023. december 14–15-i következtetéseit, amelyekben felszólít „az Európai Beruházási Bank Csoport szerepének fokozására az európai biztonság és védelem támogatásában, a bank európai biztonságra irányuló stratégiai kezdeményezésére építve”.

(16)

Ursula von der Leyen elnök vitaindító beszéde az EDA 2023. évi éves konferenciáján: „Powering up European Defence”, 2023. november 30. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/SPEECH_23_6207    

(17)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról, COM(2021) 70., 2021.2.22.

(18)

Elérhető itt: Az európai biztonságra irányuló stratégiai kezdeményezés (eib.org)

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról.

(20)

Lásd az Európa-szerte megvalósuló innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzési beruházások és szakpolitikai keretek bizottsági összehasonlító értékelésének eredményeit (2023 márciusa) (https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/benchmarking-innovation-procurement-investments-and-policy-frameworks-across-europe)

(21)

A Tanács (EU) 2021/764 határozata (2021. május 10.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2013/743/EU határozat hatályon kívül helyezéséről.

(22)

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdése.

(23)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(24)

Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) preambulumbekezdése.

(25)

Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) preambulumbekezdése.

(26)

A védelmi alkalmazásokra összpontosító pályázatokat e program szabályainak megfelelően az EDF keretében lehet mérlegelni.

(27)

COM(2021) 70., 2021.2.22.

(28)

COM(2022) 61., 2022.2.15.

(29)

Ha a projekt teljes egészében vagy döntő részben az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az EU társadalmi kohéziójához való hozzájárulás célját szolgálja, akkor az EUSZ 174. cikkének hatálya alá tartozik, akkor is, ha biztonsági vagy védelmi tevékenységeket elősegítő beruházásokat foglal magában.

(30)

A Bizottságnak különösen biztosítania kell, hogy a harmadik feleknek nyújtott finanszírozás tekintetében mindegyik alternatíva összhangban legyen az uniós korlátozó intézkedésekkel. Ennek fényében a Bizottságnak mindig olyan megoldásokat kell keresnie, amelyek nem sértik az uniós korlátozó intézkedéseket.

(31)

  EUR-Lex – 32021H1700 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(32)

Ezek a projektek, amelyek kritikus jelentőségű technológiákon is alapulhatnak, és az EBB-vel együttműködésben tervezhetők, érvényre juttatják a Bizottság által a védelmi beruházási hiányok elemzéséről szóló közleményben tett bejelentést: „A Bizottság olyan további intézkedéseket (például a meglévő uniós eszközök és az uniós hitelek tekintetében összehangolt pályázati felhívásokat) dolgoz ki, amelyek stratégiai projektek kialakítása révén támogatják majd a kritikus technológiákat és ipari kapacitásokat.”