This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52024AP0096
P9_TA(2024)0096 – Unitary supplementary protection certificate for plant protection products – European Parliament legislative resolution of 28 February 2024 on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on the unitary supplementary protection certificate for plant protection products (COM(2023)0221 – C9-0152/2023 – 2023/0126(COD)) (Ordinary legislative procedure: first reading)
P9_TA(2024)0096 – Egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány a növényvédő szerek számára – Az Európai Parlament 2024. február 28-i jogalkotási állásfoglalása a növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0221 – C9-0152/2023 – 2023/0126(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
P9_TA(2024)0096 – Egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány a növényvédő szerek számára – Az Európai Parlament 2024. február 28-i jogalkotási állásfoglalása a növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0221 – C9-0152/2023 – 2023/0126(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
HL C, C/2025/1356, 2025.3.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1356/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2025/1356 |
2025.3.17. |
P9_TA(2024)0096
Egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány a növényvédő szerek számára
Az Európai Parlament 2024. február 28-i jogalkotási állásfoglalása a növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0221 – C9-0152/2023 – 2023/0126(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(C/2025/1356)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0221), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0152/2023), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0020/2024), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P9_TC1-COD(2023)0126
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. február 28-án került elfogadásra a növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke első bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A növényvédő szerekre vonatkozó kutatás döntő szerepet játszik a mezőgazdaság folyamatos fejlődésében. A növényvédő szerek kifejlesztése – különösen a hosszadalmas, költséges kutatást igénylő szerek esetében – az Európai Unióban csak úgy folytatható, ha az ilyen kutatások ösztönzése érdekében megfelelő védelmet biztosító, kedvező szabályozásról gondoskodnak. |
|
(2) |
Az új növényvédő szerre vonatkozó szabadalmi bejelentés benyújtása és a növényvédő szer forgalomba hozatalának engedélyezése közötti időszak hosszúsága miatt a tényleges szabadalmi oltalom időtartama nem elegendő a kutatásra fordított befektetés megtérüléséhez. |
|
(2a) |
Ez a helyzet az oltalom hiányához vezet, ami hátrányosan érinti a növényvédőszer-kutatást és az ágazat versenyképességét. [Mód. 1] |
|
(3) |
A versenyképesség növelése céljából az agrokémiai vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között a belső piacon vagy legalább annak jelentős részén hatályos egységes szabadalmi oltalomnak és egységes kiegészítő oltalomnak is szerepelnie kell. |
|
(4) |
Az Európai Bizottság 2020. november 25-i, „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című közleményében (3) kiemelte, hogy kezelni kell az uniós szellemi tulajdonjogi rendszer továbbra is fennálló töredezettségét. E közleményben a Bizottság megjegyezte, hogy a gyógyszerek és a növényvédő szerek esetében csak nemzeti szinten áll rendelkezésre kiegészítő oltalom. Ugyanakkor rendelkezésre áll egy centralizált eljárás az európai szabadalmak megadására. Emellett az 1257/2012/EU rendeletben (4) meghatározott „egységes szabadalom”2023 június 1-jén hatályba lép valamennyi olyan tagállam tekintetében, amely megerősítette az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást. |
|
(5) |
Az 1257/2012/EU rendelet megteremtette az egységes szabadalmak biztosításának lehetőségét. Az 1257/2012/EU rendelet azonban nem rendelkezik egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványról (a továbbiakban: egységes tanúsítvány). |
|
(6) |
Egységes tanúsítvány hiányában az egységes szabadalom csak úgy terjeszthető ki, ha minden egyes tagállamban, ahol oltalmat igényelnek, nemzeti tanúsítvány iránti bejelentést nyújtanak be, ami megakadályozza, hogy az egységes szabadalom jogosultja egységes oltalmat szerezzen az egységes szabadalom által és ezt követően az említett tanúsítványok által biztosított együttes oltalmi idő alatt. Ezért a növényvédő szerekre vonatkozó egységes tanúsítványt kell létrehozni, amely lehetővé tenné az egységes szabadalom egységes módon történő kiterjesztését. Az ilyen egységes tanúsítványt egységes alapszabadalom alapján kell kérelmezni, és az a nemzeti tanúsítványokkal azonos joghatásokat váltana ki minden olyan tagállamban, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír. Az ilyen egységes tanúsítvány fő jellemzője annak egységes jellege kell, hogy legyen. |
|
(7) |
Az egységes tanúsítványnak egységes oltalmat kell biztosítania, és azonos joghatással kell bírnia minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír, kivéve a joghatás ideiglenes felfüggesztését a forgalombahozatali engedélyek különböző időpontokban történő kiadásának lehetővé tétele céljából. Következésképpen az egységes tanúsítvány csak e tagállamok összessége tekintetében ruházható át, vonható vissza vagy szűnik meg. |
|
(8) |
A [COM(2023)0223] rendelet az 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) helyébe lép, és olyan új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek centralizált eljárást hoznak létre a gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványok vizsgálatára. |
|
(9) |
Tekintettel arra, hogy egyes tagállamok még nem csatlakoztak az egységes szabadalmi rendszerhez, a nemzeti szabadalmi hivatalok által megadott tanúsítványoknak továbbra is rendelkezésre kell állniuk. |
|
(10) |
A [COM(2023)0223] rendelet szerinti tanúsítványok bejelentői és az e rendelet szerinti egységes tanúsítványok bejelentői közötti hátrányos megkülönböztetés, valamint a belső piac torzulásainak elkerülése érdekében a [COM(2023)0223] rendelet szerinti tanúsítványokra és az egységes tanúsítványokra – különösen a tanúsítvány megadásának feltételei, valamint a tanúsítvány időtartama és joghatásai tekintetében – megfelelő kiigazításokkal ugyanazokat az anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni. |
|
(11) |
Az egységes tanúsítvány által biztosított oltalom időtartamának meg kell egyeznie a nemzeti tanúsítványok tekintetében a [COM(2023)0223] rendelet szerint előírt időtartammal; nevezetesen annak, aki egyaránt jogosultja az egységes szabadalomnak és az egységes tanúsítványnak, összesen legfeljebb 15 év kizárólagosságot kell biztosítani attól az időponttól számítva, amikor először engedélyezték az adott növényvédő szer forgalomba hozatalát az Unióban. Mivel az egységes tanúsítvány az alapszabadalom lejártakor lépne hatályba, és annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a nemzeti gyakorlatok eltéréseit a szabadalom lejártának napját illetően, ami egynapos eltéréseket eredményezhet, e rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy az egységes tanúsítvány által biztosított oltalom pontosan mikor lép hatályba. |
|
(12) |
Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) a 2. cikkében létrehozta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal). A belső piac érdekében és az egységes tanúsítvány autonóm jellege miatt annak vizsgálatát és megadási eljárását egyetlen vizsgáló hatóságnak kell lefolytatnia. Ez úgy érhető el, ha a Hivatalt megbízzák azzal a feladattal, hogy megvizsgálja mind az e rendelet és a [COM(2023)0222] rendelet szerinti egységes tanúsítvány iránti bejelentéseket, mind pedig a [COM(2023)0231] és a [COM(2023)0223] rendelet szerinti centralizált bejelentéseket. |
|
(13) |
Centralizált forgalombahozatali engedély hiányában a forgalombahozatali engedélyeket nemzeti szinten adják ki. Ennek megfelelően egy adott növényvédő szer tekintetében megadott engedélyek hatálya különböző tagállamokban kissé eltérő lehet. Mindazonáltal az egységes tanúsítvány csak olyan mértékben biztosít oltalmat a növényvédő szernek, amennyiben arra megfelelően kiterjednek a valamennyi olyan tagállamban kiadott forgalombahozatali engedélyek, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír. |
|
(14) |
Az, hogy egy adott növényvédő szer forgalombahozatali engedélye a különböző tagállamokban különböző időpontokban adható ki, sok esetben lehetetlenné tenné egy adott növényvédő szerre vonatkozó egységes tanúsítvány megadását, ha megkövetelnék, hogy az engedélyeket a bejelentés benyújtásáig ki kell adni minden érintett tagállamban, azaz azokban, amelyekben az alapszabadalom egységes hatállyal bír. Ezért lehetővé kell tenni a bejelentő számára, hogy egységes tanúsítvány iránti bejelentést nyújtson be, amennyiben valamennyi érintett tagállamban forgalombahozatali engedélyt kérelmeztek, feltéve, hogy az ilyen engedélyeket a vizsgálati eljárás befejezése előtt kiadják, amely eljárás ezért nem fejezhető be a bejelentés benyújtásától számított 18 hónapnál korábban. Amennyiben az érintett tagállamban a vizsgálat befejezése előtt nem adtak ki engedélyt, az egységes tanúsítvány mindaddig nem bír joghatással az adott tagállam tekintetében, amíg az adott tagállamban érvényes engedélyt nem adnak ki. Ezt a felfüggesztő joghatást azonban meg kell szüntetni, ha a még ki nem adott engedélyt az egységes tanúsítvány megadását követően, de – a jogbiztonság biztosítása érdekében – az alapszabadalom lejárta előtt, az egységes tanúsítvány jogosultjának erre irányuló kérelmére, a Hivatal általi ellenőrzésre is figyelemmel kiadják. |
|
(15) |
A bejelentő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy „összevont bejelentést” nyújtson be, amely magában foglalná azon tagállamok megjelölését is, amelyekben az alapszabadalom nem bír egységes hatállyal, és amelyekben a nemzeti tanúsítványok megadása a [COM(2023)0223] rendeletben meghatározottak szerint kérhető. Az ilyen összevont bejelentést egyetlen vizsgálati eljárásnak kell alávetni. |
|
(16) |
Ilyen esetben ki kell zárni azt, hogy bármely tagállamban az egységes tanúsítvány és a nemzeti tanúsítvány által biztosított kettős oltalom álljon fenn, függetlenül attól, hogy az oltalmat nemzeti bejelentés vagy centralizált bejelentés alapján szerezték. |
|
(17) |
A tanúsítvány megadását egyebek mellett ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a termék az alapszabadalom oltalma alatt álljon abban az értelemben, hogy a terméknek az adott szabadalom egy vagy több igénypontjának hatálya alá kell tartoznia, ahogyan azt a szakember a szabadalom bejelentésének napján a szabadalom leírása leírásának és rajzainak fényében, valamint e szakembernek a vonatkozó területen szerzett általános ismeretei és az alapszabadalom bejelentési napján vagy elsőbbségi időpontjában fennálló technika állása alapján értelmezi. Ez nem feltétlenül követeli meg, hogy a termék hatóanyagát az igénypontokban kifejezetten azonosítsák. , vagy készítmények esetében ez nem feltétlenül követeli meg, hogy a készítmény minden egyes hatóanyagát kifejezetten azonosítsák az igénypontokban, feltéve, hogy mindegyik hatóanyag konkrétan azonosítható az adott szabadalomban feltárt elemek összessége , az alapszabadalom bejelentési napján vagy elsőbbségi időpontjában fennálló technika állása alapján. [Mód. 2] |
|
(18) |
A többszörös oltalom elkerülése érdekében rendelkezni kell arról, hogy ugyanaz a termék egy tagállamban legfeljebb egy – akár nemzeti, akár egységes – tanúsítvány oltalma alá tartozzon. Ezért elő kell írni, hogy a termék vagy bármely, a termékkel növényegészségügyi szempontból egyenértékű származék – például sók, észterek, éterek, izomerek, izomerek keverékei vagy komplexek – sem önmagában, sem egy vagy több további hatóanyaggal kombinálva nem tartozhat korábbi tanúsítvány oltalma alá, függetlenül attól, hogy ugyanarra, vagy egy másik bejelentésre vonatkozik-e. [Mód. 3] |
|
(19) |
Az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül az egységes tanúsítvány által biztosított oltalom csak az adott növényvédő szerre vonatkozó forgalombahozatali engedély hatálya alá tartozó termékre, nevezetesen a hatóanyagra vagy annak kombinációira terjed ki, illetve a termék növényvédő szerként történő olyan alkalmazásaira, amelyeket az egységes tanúsítvány lejárta előtt engedélyeztek. |
|
(20) |
A kiegyensúlyozott oltalom biztosítása érdekében azonban az egységes tanúsítvány jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy megakadályozza, hogy egy harmadik fél előállíthassa nemcsak az egységes tanúsítványban azonosított terméket, hanem a termék növényegészségügyi szempontból egyenértékű származékait is, például sókat, észtereket, étereket, izomereket, izomerek keverékeit vagy komplexeket, még akkor is, ha az ilyen származékok nem szerepelnek kifejezetten az egységes tanúsítvány termékleírásában. Meg kell tehát állapítani, hogy az egységes tanúsítvány által biztosított oltalom kiterjed az ilyen egyenértékű származékokra is, az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül. |
|
(21) |
További intézkedésként annak biztosítására, hogy valamely tagállamban ugyanazon termék legfeljebb egy tanúsítvány oltalma alá tartozzon, az ugyanazon termékre vonatkozó egynél több szabadalom jogosultja nem kaphat egynél több tanúsítványt az adott termékre. Amennyiben azonban két jogosult rendelkezik a termék oltalmára vonatkozó két szabadalommal, lehetővé kell tenni, hogy mindkét jogosult külön tanúsítványt szerezzen az adott termékre vonatkozóan, amennyiben bizonyítani tudják, hogy gazdaságilag nem kapcsolódnak egymáshoz. Továbbá nem adható tanúsítvány az alapszabadalom jogosultjának olyan termék tekintetében, amelyre harmadik fél engedélye vonatkozik, e fél hozzájárulása nélkül. |
|
(22) |
Ami a növényvédő szerekre vonatkozó egységes tanúsítvány iránti bejelentéseket illeti, a megadáshoz kapcsolódó azon követelménynek, amely szerint az engedély az első, országonként kell teljesülnie. |
|
(23) |
Az egységes szabadalmakra alkalmazandó szabályokkal való összhang biztosítása érdekében az egységes tanúsítványt, mint a vagyoni forgalom tárgyát, teljes egészében és minden olyan tagállamban, ahol hatállyal bír, az alapszabadalomra alkalmazandó jognak megfelelően meghatározott tagállam nemzeti tanúsítványaként kell kezelni. |
|
(24) |
A méltányos és átlátható eljárás garantálása, a jogbiztonság biztosítása és az érvényesség utólagos vitatása kockázatának csökkentése érdekében a harmadik felek számára lehetővé kell tenni, hogy az egységes tanúsítvány iránti bejelentés közzétételét követően a centralizált vizsgálat lefolytatása alatt három hónapon belül észrevételeket nyújtsanak be a Hivatalhoz. A tagállamok is észrevételek benyújtására jogosult harmadik feleknek minősülnek. Ez azonban nem érintheti harmadik személyek azon jogát, hogy a Hivatal előtt később érvénytelenség megállapítása iránti eljárást kezdeményezzenek. Ezekre a rendelkezésekre azért van szükség, hogy biztosítsák a harmadik felek bevonását mind a tanúsítványok megadása előtt, mind azt követően. |
|
(25) |
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés vizsgálatát a Hivatal felügyelete alatt a Hivatal egy tagjából és a nemzeti szabadalmi hivatalok által alkalmazott két elbírálóból álló vizsgálóbizottságnak kell végeznie. Ez biztosítaná a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos és a kapcsolódó szabadalmi ügyekben szerzett – jelenleg csak a nemzeti hivatalokban rendelkezésre álló – szakértelem optimális kihasználását. A vizsgálat optimális minőségének biztosítása érdekében a Hivatalnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kijelölt elbírálók megfelelő szakértelemmel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek a kiegészítő oltalmi tanúsítványok értékelése terén. További megfelelő kritériumokat kell megállapítani az egyes elbírálóknak az eljárásban való részvételére vonatkozóan, különösen a képesítés és az összeférhetetlenség tekintetében. [Mód. 4] |
|
(26) |
A Hivatalnak meg kell vizsgálnia az egységes tanúsítvány iránti bejelentést, és vizsgálati véleményt kell kiadnia. A véleményben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek miatt a vélemény kedvező vagy elutasító. |
|
(27) |
A harmadik felek eljárási jogainak védelme és a jogorvoslatok teljes rendszerének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a harmadik felek megtámadhassák a vizsgálati véleményt azáltal, hogy a vélemény közzétételét követően rövid időn belül felszólalási eljárást indítanak, és a felszólalás a vélemény módosítását eredményezheti. |
|
(28) |
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés vizsgálatának befejezését, valamint a fellebbezésre és a felszólalásra nyitva álló határidő lejártát követően, vagy adott esetben az ügy érdemére vonatkozó jogerős határozat meghozatalát követően a Hivatalnak a vizsgálati véleményt az egységes tanúsítvány megadásával vagy adott esetben a bejelentés elutasításával kell indokolatlan késedelem nélkül végrehajtania. [Mód. 5] |
|
(29) |
Az eljárási jogok védelme és a jogorvoslatok teljes rendszerének biztosítása érdekében, ha a Hivatal határozata a bejelentőt vagy más felet hátrányosan érinti, a bejelentőnek vagy az említett félnek – díj ellenében – jogában áll, hogy a határozat ellen két hónapon belül fellebbezést nyújtson be a Hivatal valamely fellebbezési tanácsához. Ez vonatkozik a vizsgálati véleményre is, amely ellen a bejelentő fellebbezhet. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálata keresettel kérhető a Törvényszéktől, amelynek hatásköre kiterjed a megtámadott határozat megsemmisítésére vagy megváltoztatására. A nemzeti tanúsítványok megadása céljából további tagállamok megjelölését is magában foglaló összevont bejelentés esetén közös fellebbezés nyújtható be. [Mód. 6] |
|
(30) |
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentésekkel kapcsolatos ügyekben eljáró fellebbezési tanácsok tagjainak kinevezésekor figyelembe kell venni a kiegészítő oltalmi tanúsítványok tanúsítványokra vagy szabadalmi ügyek terén ügyekre vonatkozó megfelelő szakértelmüket, függetlenségüket és a területen szerzett korábbi tapasztalataikat kellő jártasságukat . [Mód. 7] |
|
(31) |
Az egységes tanúsítvány érvényességét bárki megtámadhatja a Hivatalnál érvénytelenség megállapítása iránti kérelem benyújtásával. |
|
(32) |
A Hivatal számára lehetővé kell tenni, hogy díjat számítson fel az egységes tanúsítvány iránti bejelentésért, valamint egyéb eljárási díjakat írjon elő, például a felszólalások, a fellebbezések és a törlések díját. A Hivatal által felszámított díjakat végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani. |
|
(33) |
Az egységes tanúsítványok éves díjait (más néven megújítási díjakat) be kell fizetni a Hivatalnak, amelynek meg kell őriznie azok egy részét az egységes tanúsítványok megadásával kapcsolatos feladatok elvégzéséből eredő költségek fedezésére, míg a fennmaradó részt meg kell osztania azokkal a tagállamokkal, amelyekben az egységes tanúsítványok hatállyal bírnak. |
|
(34) |
Az átláthatóság biztosítása érdekében létre kell hozni egy lajstromot, amely egységes hozzáférési pontként szolgálhat, és tájékoztatást nyújt az egységes tanúsítványok iránti bejelentésekről, valamint a megadott egységes tanúsítványokról és azok státuszáról. Ezt a lajstromot az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé kell tenni. |
|
(35) |
Az e rendelet alapján a Hivatalra ruházott feladatok tekintetében a Hivatal nyelveinek meg kell egyeznie az Unió összes hivatalos nyelvével, hogy a szereplők Unió-szerte könnyen igényelhessenek egységes tanúsítványt vagy nyújthassanak be harmadik féltől származó észrevételeket, és hogy ez Unió-szerte valamennyi érdekelt fél számára optimális átláthatóságot biztosítson. A Hivatalnak el kell fogadnia a dokumentumoknak és az információknak az Unió egyik hivatalos nyelvén készült, ellenőrzött fordítását. A Hivatal adott esetben ellenőrzött gépi fordításokat is használhat. |
|
(36) |
Pénzügyi rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a centralizált eljárásban részt vevő illetékes nemzeti hatóságok részvételükért megfelelő díjazásban részesüljenek. |
|
(37) |
A Hivatalra ruházott feladatokkal kapcsolatos szükséges indulási költségeket, beleértve az új digitális rendszerek költségeit is, a Hivatal felhalmozott költségvetési többletéből kell finanszírozni. |
|
(38) |
E rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: i. a fellebbezés tartalmának és alaki követelményeinek, valamint a fellebbezési tanácsok határozata tartalmának és alaki követelményeinek meghatározása, ii. a fellebbezési tanácsoknak a tanúsítványokkal kapcsolatos eljárásokban való megszervezésére vonatkozó részletek meghatározása, iii. a Hivatal előtti eljárásban részt vevő felek által használandó kommunikációs eszközökre – beleértve az elektronikus kommunikációs eszközöket is – vonatkozó szabályok, valamint a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó formanyomtatványok meghatározása, iv. a szóbeli eljárás részletes szabályainak meghatározása, v. a bizonyításfelvétel részletes szabályainak meghatározása, vi. az értesítés részletes szabályainak meghatározása, vii. a határidők számításával és időtartamával kapcsolatos részletek meghatározása, valamint viii. az eljárás folytatására vonatkozó részletes szabályok meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (7) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(39) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: i. az alkalmazandó formanyomtatványok; ii. a bejelentés benyújtásával kapcsolatos eljárások szabályai, a centralizált bejelentések vizsgálatának és a vizsgálati vélemények elkészítésének módjára, valamint a Hivatal vizsgálati véleményének kiadására vonatkozó eljárások, iii. a vizsgálóbizottságok felállításának kritériumai és az elbírálók kiválasztásának kritériumai, iv. a Hivatalnak fizetendő díjak összegei, v. az eljárás szempontjából lényeges és a nyertes félnél ténylegesen felmerült költségek maximális összegének meghatározása, valamint vi. a Hivatal és a tagállamok közötti pénzügyi átutalásokra, ezen átutalások összegére, valamint a Hivatal által az illetékes nemzeti hatóságok részvételével kapcsolatban fizetendő díjazásra vonatkozó szabályok. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni. |
|
(40) |
A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie e rendelet működéséről, a [COM(2023)0223] rendeletben előírtakkal összhangban. |
|
(41) |
E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elveket. Az e rendeletben szereplő szabályokat a fenti jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni. E rendelet kifejezetten törekszik arra, hogy biztosítsa a Charta 17. és 47. cikkében foglalt, a tulajdonhoz való jog és az egészségügyi ellátás igénybevételéhez való jog, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog teljes körű tiszteletben tartását. |
|
(42) |
Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor e célok – az SPC autonóm, a nemzeti rendszerektől független jellegéből kifolyólag – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(43) |
Az (EU) 2018/1725 rendelet (9) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált az európai adatvédelmi biztossal, aki... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot, amint elérhető lesz]-án/én véleményt nyilvánított. |
|
(44) |
Rendelkezni kell az e rendeletben előírt szabályok zökkenőmentes végrehajtását elősegítő megfelelő intézkedésekről. E rendelet alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a Hivatal rendelkezésére az egységes tanúsítványok megadására szolgáló, e rendeletben meghatározott eljárás operatív megszervezésének és elindításának előkészítésére, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet szabályokat állapít meg az egységes hatályú európai szabadalom oltalma alatt álló és növényvédő szerként történő forgalomba hozatalukat megelőzően az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott közigazgatási engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó növényvédő szerek egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványára (a továbbiakban: egységes tanúsítvány) vonatkozóan.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„növényvédő szerek”: hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények felhasználásra szánt formában, a következő célokra:
|
|
2. |
„anyagok”: kémiai elemek és azok vegyületei, ahogyan a természetben vagy gyártás eredményeként előfordulnak, ideértve a gyártási folyamatból származó elkerülhetetlen szennyeződéseket is; |
|
3. |
„hatóanyagok”: anyagok vagy mikroorganizmusok, beleértve a vírusokat is, amelyek általában vagy meghatározott módon hatást fejtenek ki
|
|
4. |
„készítmények”: növényvédő szerként történő felhasználásra szánt keverékek vagy oldatok, amelyek két vagy több olyan anyagból állnak, amelyeknek legalább egyike hatóanyag; |
|
5. |
„növények”: élő növények vagy élő növényi részek, ideértve a friss gyümölcsöt és a magvakat; |
|
6. |
„növényi termékek”: feldolgozatlan vagy csak egyszerű feldolgozáson – mint például őrlésen, szárításon vagy sajtoláson – átesett növényi eredetű termékek, ide nem értve a növényeket; |
|
7. |
„káros szervezetek”: növények vagy növényi termékek állatvilágba vagy növényvilágba tartozó kártevői, továbbá a vírusok, baktériumok és mikoplazmák és egyéb kórokozók; |
|
8. |
„termék”: egy növényvédő szer hatóanyaga vagy hatóanyagainak kombinációja; |
|
9. |
„európai szabadalom”: az Európai Szabadalmi Egyezményben (11) (a továbbiakban: ESZE) foglalt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) által megadott szabadalom; |
|
10. |
„egységes szabadalom”: olyan európai szabadalom, amely az 1257/2012/EU rendeletben meghatározott megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokban egységes hatállyal bír. |
|
11. |
„alapszabadalom”: terméket, készítményt, termék előállítására szolgáló eljárást vagy termék alkalmazását oltalmazó egységes szabadalom, amelyet jogosultja a tanúsítvány megszerzésére irányuló eljárás céljaira megjelöl; |
|
12. |
„centralizált bejelentés”: a [COM(2023)0223] rendelet III. fejezete értelmében a bejelentésben megjelölt termékre vonatkozó tanúsítványnak a megjelölt tagállamokban történő megadása céljából az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: a Hivatal) benyújtott bejelentés; |
|
13. |
„illetékes nemzeti hatóság”: egy adott tagállamban a tanúsítványok megadására és a tanúsítvány iránti bejelentések elutasítására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság. |
|
13a. |
„gazdaságilag kapcsolatban áll”: az ugyanazon terméket oltalmazó két vagy több alapszabadalom különböző jogosultjai tekintetében az egyik jogosult közvetlenül vagy egy vagy több közvetítőn keresztül közvetve egy másik jogosultat ellenőrzése alatt tart, annak ellenőrzése alatt áll, vagy vele közös ellenőrzés alatt áll. [Mód. 8] |
3. cikk
Az egységes tanúsítvány megszerzésének feltételei
(1) A Hivatal alapszabadalom alapján egységes tanúsítványt adhat, ha minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír, a bejelentés napján az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a termék hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll; |
|
b) |
a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalát az 1107/2009/EK rendelet szerint engedélyezték legalább egy olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír ; [Mód. 9] |
|
c) |
a termékre még nem adtak sem tanúsítványt, sem pedig egységes tanúsítványt; |
|
d) |
a b) pontban említett engedély a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély. |
(2) Nem adható egynél több tanúsítvány vagy egységes tanúsítvány a termékre egy adott tagállamban, ha a szabadalmasnak ugyanarra a termékre egynél több szabadalma van.
Amennyiben egy adott tagállamban ugyanazon termékre vonatkozóan különböző szabadalmak két vagy több jogosultja által benyújtott két vagy több, akár nemzeti, akár centralizált bejelentés vagy egységes tanúsítvány iránti bejelentés van folyamatban, az illetékes nemzeti hatóság vagy adott esetben a Hivatal külön tanúsítványt vagy egységes tanúsítványt adhat az adott termékre vonatkozóan minden egyes ilyen jogosultnak, amennyiben azok gazdaságilag nem kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanezt az elvet kell értelemszerűen alkalmazni a jogosult által ugyanazon termékre vonatkozóan benyújtott olyan bejelentésekre, amelyekre vonatkozóan korábban egy vagy több tanúsítványt vagy egységes tanúsítványt adtak ki különböző szabadalmak más jogosultjainak. [Mód. 10]
(3) Egységes tanúsítvány adható egy adott növényvédő szerre akkor is, ha teljesülnek a következő feltételek:
|
a) |
a bejelentés napján minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír, a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően kérelmezték, de e tagállamok legalább egyikében még nem adtak ki engedélyt; |
|
b) |
a vizsgálati vélemény elfogadása előtt minden olyan tagállamban érvényes engedélyeket adtak ki, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír. |
(4) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesül, a vizsgálati véleményt legkorábban a bejelentés benyújtását követő 18 hónappal lehet elfogadni.
(5) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben csak a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesül egy olyan tagállam tekintetében, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír, egységes tanúsítvány adható, de az az említett tagállamban nem bír joghatással.
Amennyiben az egységes tanúsítványt az első albekezdésnek megfelelően adják meg, a bejelentő az alapszabadalom lejárta előtt benyújthatja a Hivatalhoz az adott tagállamban később megadott forgalombahozatali engedélyt, az egységes tanúsítvány joghatásának az adott tagállamban való helyreállítására irányuló kérelemmel együtt. A Hivatal értékeli, hogy az adott tagállam tekintetében teljesülnek-e az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, és határozatot hoz arról, hogy a joghatás helyreáll-e.
4. cikk
Az oltalom hatálya
Az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül az egységes tanúsítvány által biztosított oltalom csak arra a termékre terjed ki, amelyre minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír, a megfelelő növényvédő szer forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt adtak ki, illetve a termék növényvédő szerként történő olyan alkalmazásaira terjed ki, amelyeket az egységes tanúsítvány lejárta előtt engedélyeztek.
5. cikk
Az egységes tanúsítvány joghatásai
(1) Az egységes tanúsítvány ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint az alapszabadalom, valamint ugyanazok a korlátozások és kötelezettségek vonatkoznak rá minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír.
(2) Az egységes tanúsítvány egységes jellegű. Egységes oltalmat nyújt és azonos joghatással bír minden olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír. Az egységes tanúsítvány korlátozása, átruházása, visszavonása vagy az oltalom megszűnése csak az összes részt vevő tagállam vonatkozásában lehetséges.
6. cikk
Jogosultság az egységes tanúsítványra
(1) Egységes tanúsítvány az alapszabadalom jogosultjának vagy az ő jogutódjának adható.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az alapszabadalmat olyan termékre adták meg, amelyre harmadik fél engedélye vonatkozik, e harmadik fél hozzájárulása nélkül nem adható egységes tanúsítvány az alapszabadalom jogosultjának e termék tekintetében.
7. cikk
Az egységes tanúsítvány mint a vagyoni forgalom tárgya
Az egységes tanúsítványt vagy az egységes tanúsítvány iránti bejelentést, mint a vagyoni forgalom tárgyát, annak teljességében és valamennyi részt vevő tagállamban, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír, az alapszabadalomra mint a vagyoni forgalom tárgyára alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kell kezelni.
8. cikk
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés
(1) Az egységes tanúsítvány iránti bejelentést attól a naptól számított hat hónapon belül kell benyújtani, amikor a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a termék növényvédő szerként történő forgalomba hozatalára vonatkozó első engedélyt megadták azon tagállamok egyikében, amelyekben az alapszabadalom egységes hatállyal bír.
(2) Ha a termék forgalomba hozatalát egy olyan tagállamban, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír, az alapszabadalom egységes hatállyal történő felruházása előtt engedélyezik, az egységes tanúsítvány iránti bejelentést – az (1) bekezdéstől eltérően – az alapszabadalom egységes hatállyal történő felruházásának napjától számított hat hónapon belül kell benyújtani.
9. cikk
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés tartalma
(1) Az egységes tanúsítvány iránti bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
az egységes tanúsítvány megadására irányuló kérelem, amelyben a következőket kell feltüntetni:
|
|
b) |
a termék – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalombahozatali engedélyének másolata, amely azonosítja a terméket, és tartalmazza különösen az engedély számát és keltét, valamint a terméknek a 283/2013 bizottsági rendelet (12) A. része 1. szakasza 1.1.–1,7. pontjában vagy az említett rendelet B. része 1. szakasza 1.1.–1.4.3. pontjában, illetve a bejelentés benyújtásának helye szerinti tagállam egyenértékű nemzeti jogszabályaiban felsorolt jellemzőinek összefoglalását; |
|
c) |
ha a b) pontban említett engedély nem a termék első, gyógyszerként történő forgalombahozatali engedélye az Unióban, az ily módon engedélyezett termék azonosító adatai, az engedélyezési eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, valamint az engedélyezésről a megfelelő hivatalos kiadványban közzétett értesítés másolata, ilyen értesítés hiányában bármely más irat, ami igazolja az engedély kiadását, az engedély kiadásának keltét és az engedélyezett termék azonosítását; |
|
ca) |
adott esetben az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik fél jóváhagyása. [Mód. 11] |
(2) Az e cikkben említett bejelentést külön bejelentési formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó bejelentési formanyomtatványra vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
10. cikk
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés benyújtása
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentést a Hivatalhoz kell benyújtani.
11. cikk
Az egységes tanúsítvány iránti centralizált bejelentés befogadhatóságának vizsgálata
(1) A Hivatal megvizsgálja a következőket:
|
a) |
az egységes tanúsítvány iránti bejelentés megfelel-e a 9. cikknek; |
|
b) |
a bejelentés megfelel-e a 8. cikknek; |
|
c) |
a 29. cikk (1) bekezdésében említett bejelentési díjat megfizették-e az előírt határidőn belül. |
(2) Ha a centralizált bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben említett követelményeknek, a Hivatal felszólítja a bejelentőt, hogy tegye meg az e követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, és határidőt állapít meg a megfelelésre.
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett díjat nem vagy nem teljes összegben fizették meg, arról a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő a (2) bekezdésben említett határidőn belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett követelményeknek, a Hivatal az egységes tanúsítvány iránti bejelentést elutasítja.
12. cikk
A bejelentés közzététele
Ha az egységes tanúsítvány iránti bejelentés megfelel a 11. cikk (1) bekezdésének, a Hivatal a bejelentést indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi a lajstromban. [Mód. 12]
13. cikk
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés vizsgálata
(1) A Hivatal a 3. cikk (1) bekezdésében cikkben foglalt valamennyi feltétel alapján megvizsgálja a bejelentést minden olyan tagállam tekintetében, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír. [Mód. 13]
(2) Ha az egységes tanúsítvány iránti bejelentés és az abban szereplő termék az (1) bekezdésben említett valamennyi tagállam tekintetében megfelel a 3. cikknek és a 6. cikk (2) cikk (1) bekezdésének, a Hivatal az egységes tanúsítvány megadására vonatkozóan indokolással ellátott kedvező vizsgálati véleményt ad ki. A Hivatal megküldi az említett véleményt a bejelentőnek , és azt indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi a lajstromban . [Mód. 14]
(3) Ha az egységes tanúsítvány iránti bejelentés és a hozzá kapcsolódó termék egy vagy több említett tagállam tekintetében nem felel meg a 3. cikknek és a 6. cikk (2) cikk (1) bekezdésének, a Hivatal az egységes tanúsítvány megadására vonatkozóan indokolással ellátott elutasító vizsgálati véleményt ad ki. A Hivatal megküldi az említett véleményt a bejelentőnek , és azt indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi a lajstromban . [Mód. 15]
(4) A vizsgálati véleményt le kell fordítani valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvére, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír. A Hivatal e célból ellenőrzött gépi fordítást is használhat.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg a benyújtással kapcsolatos eljárásokra, valamint az egységes tanúsítvány iránti bejelentések vizsgálóbizottságok általi vizsgálatával, a vizsgálati vélemények elkészítésével, valamint a Hivatal vizsgálati véleményeinek kiadásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
14. cikk
Harmadik felek észrevételei
(1) Bármely természetes vagy jogi személy írásbeli észrevételeket nyújthat be a Hivatalhoz a bejelentés tárgyát képező termék kiegészítő oltalomra való jogosultságával kapcsolatban egy vagy több olyan tagállamban, ahol az alapszabadalom egységes hatállyal bír.
(2) Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az (1) bekezdésnek megfelelően írásbeli észrevételeket nyújtott be, nem minősül az eljárásban részes félnek.
(3) Észrevétel a bejelentésnek a lajstromban való közzétételét követő három hónapon belül nyújtható be.
(4) A harmadik felek általi észrevételt írásban, az Unió egyik hivatalos nyelvén kell benyújtani, megjelölve az annak alapjául szolgáló indokokat.
(5) Az észrevételt közölni kell a bejelentővel. A bejelentő a Hivatal által meghatározott határidőn belül nyilatkozatot tehet az észrevételekkel kapcsolatban.
15. cikk
Felszólalás
(1) Az egységes tanúsítvány iránti bejelentésre vonatkozó vizsgálati vélemény közzétételét követő két hónapon belül bármely személy (a továbbiakban: felszólaló) felszólalást nyújthat be a Hivatalhoz e véleménnyel szemben.
(2) Felszólalás csak azon indok alapján nyújtható be, hogy a 3. cikkben meghatározott feltételek közül egy vagy több nem teljesül egy vagy több olyan tagállam tekintetében, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír.
(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.
(4) A felszólalás a következőket tartalmazza:
|
a) |
hivatkozás azon egységes tanúsítvány iránti bejelentésre, amellyel szemben felszólalást nyújtanak be, az egységes tanúsítvány jogosultjának neve és a termék azonosítója; |
|
b) |
a felszólaló és adott esetben képviselőjének adatai; |
|
c) |
a vizsgálati vélemény kifogásolásának mértékére és a felszólalás alapjául szolgáló indokokra vonatkozó nyilatkozat; |
|
ca) |
minden olyan bizonyíték, amelyre a felszólaló a felszólalás alátámasztása érdekében hivatkozik. [Mód. 16] |
(5) A felszólalást a 17. cikkben említett vizsgálóbizottságra vonatkozó szabályoknak megfelelően a Hivatal által létrehozott felszólalási bizottság vizsgálja meg. A felszólalási bizottságban azonban nem vehet részt olyan elbíráló, aki korábban részt vett az egységes tanúsítvány iránti bejelentést vizsgáló vizsgálóbizottságban.
(6) Ha a felszólalási bizottság megállapítja, hogy a felszólalás nem felel meg a (2), (3) vagy (4) bekezdésnek, a felszólalást mint elfogadhatatlant elutasítja, és erről döntéséről, valamint annak indokairól tájékoztatja a felszólalót, kivéve, ha ezeket a hiányosságokat az (1) bekezdésben említett felszólalási határidő lejárta előtt pótolták. [Mód. 17]
(7) A felszólalást mint elfogadhatatlant elutasító határozatot a felszólalás egy példányával együtt közölni kell az egységes tanúsítvány iránti bejelentés jogosultjával.
(8) A felszólalást el kell utasítani, ha ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a Hivatal korábban már érdemben határozott, és a Hivatalnak a fellebbezésre vonatkozó határozata jogerőre emelkedett.
(9) Ha a felszólalást mint elfogadhatatlant nem utasítják el, a Hivatal haladéktalanul továbbítja a felszólalást a bejelentőnek, és azt közzéteszi a lajstromban. Ha több felszólalást nyújtottak be, a Hivatal haladéktalanul közli azokat a többi felszólalóval.
(9a) Azokban az esetekben, amikor a vizsgálati vélemény ellen több felszólalás is benyújtásra kerül, a Hivatal a felszólalásokat együttesen bírálja el, és az összes benyújtott felszólalás tekintetében egyetlen határozatot hoz. [Mód. 18]
(10) A Hivatal a felszólalás tárgyában hat hónapon belül részletes indokolást tartalmazó határozatot hoz, kivéve, ha az ügy összetettsége hosszabb időt igényel. [Mód. 19]
(11) Ha a felszólalási bizottság úgy ítéli meg, hogy egyetlen felszólalási ok sem sérti a vizsgálati vélemény fenntartását, elutasítja a felszólalást, határozatáról értesíti a felszólalót, és a Hivatal ezt bejegyzi a lajstromba. [Mód. 20]
(12) Ha a felszólalási bizottság úgy ítéli meg, hogy legalább egy felszólalási ok sérti a vizsgálati vélemény fenntartását, módosított véleményt fogad el, és a Hivatal ezt bejegyzi a lajstromba.
(12a) A felszólalási eljárás egésze során biztosítani kell a teljes átláthatóságot, amelynek lehetőség szerint nyitottnak kell lennie a nyilvánosság részvételére. [Mód. 21]
(13) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárások részleteit.
16. cikk
Az illetékes nemzeti hatóságok szerepe
(1) A Hivatalhoz intézett kérelem alapján a Hivatal bármely illetékes nemzeti hatóságot kijelölheti a vizsgálati eljárásban részt vevő hivatalnak. Az illetékes nemzeti hatóság e cikkel összhangban történő kijelölését követően ez a hatóság kijelöl egy vagy több elbírálót az egységes tanúsítvány iránti egy vagy több bejelentés vizsgálatában való részvételre a területhez szükséges szakértelem, valamint annak alapján, hogy elegendő tapasztalattal rendelkeznek-e a központosított vizsgálati eljáráshoz . [Mód. 22]
(2) Az (1) bekezdésben említett részt vevő hivatalként történő kijelölés előtt a Hivatal és az illetékes nemzeti hatóság igazgatási megállapodást köt.
A megállapodásban meg kell határozni a felek jogait és kötelezettségeit, különösen az érintett illetékes nemzeti hatóság arra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalását, hogy az egységes tanúsítvány iránti bejelentések vizsgálata tekintetében e rendeletnek eleget tesz.
(3) A Hivatal egy illetékes nemzeti hatóságot öt évre jelölhet ki az (1) bekezdésben említett részt vevő hivatalnak. Ez a kijelölés további öt éves időtartamokra meghosszabbítható.
(4) A Hivatal az illetékes nemzeti hatóság kijelölése vagy kijelölésének meghosszabbítása, illetve bármely ilyen kijelölés lejárta előtt meghallgatja az érintett illetékes nemzeti hatóságot.
(5) Az e cikk alapján kijelölt valamennyi illetékes nemzeti hatóság a Hivatal rendelkezésére bocsátja a vizsgálati, felszólalási és érvénytelenség megállapítása iránti eljárásban való részvételre rendelkezésre álló egyes elbírálók jegyzékét. Változás esetén minden említett illetékes nemzeti hatóság aktualizálja a jegyzéket.
17. cikk
Vizsgálóbizottságok
(1) A 13., 15. és 22. cikk szerinti értékelést a Hivatal egy tagjából, valamint a 16. cikk (1) bekezdésében említett, két különböző részt vevő illetékes nemzeti hatóság két elbírálójából álló vizsgálóbizottság végzi a Hivatal felügyelete alatt.
(2) Az elbírálóknak pártatlanul kell ellátniuk a feladataikat, és kijelölésük esetén nyilatkozniuk kell a Hivatalnak minden vélt vagy valós összeférhetetlenségről.
(3) A vizsgálóbizottság létrehozásakor a Hivatal biztosítja a következőket:
|
a) |
megfelelő szakértelem és elegendő tapasztalat a szabadalmak és a kiegészítő oltalmi tanúsítványok vizsgálata terén, biztosítva különösen azt, hogy legalább egy elbíráló legalább ötéves tapasztalattal rendelkezzen a szabadalmak és a kiegészítő oltalmi tanúsítványok vizsgálata terén a részt vevő hivatalok közötti földrajzi egyensúly; [Mód. 23] |
|
aa) |
lehetőség szerint a részt vevő hivatalok közötti földrajzi egyensúly; [Mód. 24] |
|
b) |
az elbírálók munkaterhének figyelembevétele; |
|
c) |
legfeljebb egy, a [COM(2023) 223] hogy egy elbíráló sem áll a (COM(2023)0231) rendelet 10. cikkének (5) bekezdésében meghatározott mentességet alkalmazó illetékes nemzeti hatóság által alkalmazott elbíráló alkalmazásában . [Mód. 25] |
(4) A Hivatal éves áttekintést tesz közzé az egyes részt vevő illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatott eljárások számáról, beleértve a vizsgálati, felszólalási, fellebbezési és érvénytelenség megállapítása iránti eljárásokat is.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a vizsgálóbizottságok felállításának módját és az elbírálók kiválasztásának kritériumait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
18. cikk
Az egységes tanúsítvány megadása vagy az egységes tanúsítvány iránti bejelentés elutasítása
Miután a fellebbezés vagy felszólalás benyújtására nyitva álló határidő lejárt anélkül, hogy fellebbezést vagy felszólalást nyújtottak volna be, vagy miután az ügy érdemében jogerős határozatot hoztak, a Hivatal indokolatlan késedelem nélkül a következő határozatok valamelyikét hozza: [Mód. 26]
|
a) |
ha a vizsgálati vélemény kedvező, a Hivatal megadja az egységes tanúsítványt; |
|
b) |
ha a vizsgálati vélemény elutasító, a Hivatal elutasítja az egységes tanúsítvány iránti bejelentést. |
A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül értesíti a bejelentőt a döntéséről. [Mód. 27]
19. cikk
Az egységes tanúsítvány időtartama
(1) Az egységes tanúsítvány időtartama az alapszabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor, nevezetesen az említett szabadalom iránti bejelentés benyújtásának huszadik évfordulóján kezdődik, és az alapszabadalom iránti bejelentés benyújtásának napja és a termék Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély keltezésének napja között eltelt időszak 5 évvel csökkentett időtartamával megegyező ideig tart.
(2) Az egységes tanúsítvány időtartama nem haladhatja meg a kezdetének napjától számított 5 évet.
20. cikk
Az egységes tanúsítvány megszűnése
(1) Az egységes tanúsítvány megszűnik az alábbi esetek bármelyikében:
|
a) |
a 19. cikk szerinti időtartam eltelt; |
|
b) |
az egységes tanúsítvány jogosultja arról lemond; |
|
c) |
a 29. cikk (3) bekezdése alapján előírt éves díjat a határidőn belül nem fizették meg; |
(2) Amennyiben a termék forgalombahozatali engedélyét az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően visszavonják egy olyan tagállamban, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír, a tanúsítvány elveszti a joghatását az adott tagállamban. Erről a Hivatal hivatalból vagy harmadik fél kérelmére határozhat.
21. cikk
Az egységes tanúsítvány érvénytelensége
Az egységes tanúsítvány érvénytelen az alábbi esetek bármelyikében:
|
a) |
a tanúsítványt a 3. cikkel és a 6. cikk (2) bekezdésével ellentétesen adták meg; [Mód. 28] |
|
b) |
az alapszabadalom megszűnt a jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejárta előtt; |
|
c) |
az alapszabadalmat megsemmisítik vagy úgy korlátozzák, hogy arra a termékre, amelyre az egységes tanúsítványt megadták, az alapszabadalom igénypontjai szerint meghatározott oltalom már nem terjedne ki, vagy ha az alapszabadalom megszűnését követően olyan megsemmisítési ok áll fenn, amelynek következtében a megsemmisítésnek vagy a korlátozásnak ezt megelőzően is helye lett volna. |
22. cikk
Érvénytelenség megállapítása iránti kérelem
(1) Az egységes tanúsítvány érvénytelenségének megállapítását bárki kérheti a Hivataltól.
(2) Érvénytelenség megállapítása iránti kérelem csak azon indok alapján nyújtható be, hogy a 21. cikkben meghatározott feltételek közül egy vagy több nem teljesül egy vagy több olyan tagállam tekintetében, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír.
(3) Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat. Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a vonatkozó díjat meg nem fizetik.
(4) Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
hivatkozás az egységes tanúsítvány iránti bejelentésre, amellyel szemben az említett kérelmet benyújtják, az egységes tanúsítvány jogosultjának neve és a termék azonosítója; |
|
b) |
az (1) bekezdésben említett személy (a továbbiakban: kérelmező) és adott esetben képviselőjének adatai; |
|
c) |
az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem alapjául szolgáló indok megjelölése. |
(5) Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályoknak megfelelően a Hivatal által létrehozott, érvénytelenség megállapításával foglalkozó bizottság vizsgálja meg. Az érvénytelenség megállapításával foglalkozó bizottságban azonban nem vehet részt olyan elbíráló, aki korábban részt vett az egységes tanúsítvány iránti bejelentést vizsgáló vizsgálóbizottságban, sem pedig adott esetben az esetleges kapcsolódó felszólalási eljárásban vagy a kapcsolódó fellebbezési eljárásban részt vevő elbíráló.
(6) Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a Hivatal vagy a 24. cikkben említett illetékes bíróság korábban már érdemben határozott, és a Hivatalnak vagy az említett bíróságnak a kérelemre vonatkozó határozata jogerőre emelkedett.
(7) Ha az érvénytelenség megállapításával foglalkozó bizottság megállapítja, hogy az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem nem felel meg a (2), (3) vagy (4) bekezdésnek, a kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.
(8) Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet mint elfogadhatatlant elutasító határozatot a kérelem egy példányával együtt közölni kell az egységes tanúsítvány jogosultjával.
(9) Ha az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet mint elfogadhatatlant nem utasítják el, a Hivatal haladéktalanul továbbítja az említett kérelmet az egységes tanúsítvány jogosultjának, és azt közzéteszi a lajstromban. Ha több érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet nyújtottak be, a Hivatal haladéktalanul közli azokat a többi kérelmezővel.
(10) A Hivatal az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem tárgyában hat hónapon belül határozatot hoz, kivéve, ha az ügy összetettsége hosszabb időt igényel.
(11) Ha az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem vizsgálata azt állapítja meg, hogy a 21. cikkben meghatározott egy vagy több feltétel teljesül, az egységes tanúsítványt érvénytelennek kell nyilvánítani. Egyébként az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmet el kell utasítani. Az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem eredményét be kell jegyezni a lajstromba.
(12) Az egységes tanúsítványt az érvénytelenség megállapításának mértékéig úgy kell tekinteni, mint amelyhez a kezdetektől fogva nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások. [Mód. 29, a magyar változatot nem érinti]
(13) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az érvénytelenség megállapítására vonatkozó eljárások részleteit.
23. cikk
Tanúsítvány érvénytelenségére irányuló viszontkereset
(1) Az érvénytelenség megállapítására irányuló viszontkereset kizárólag a 21. cikkben foglalt érvénytelenségi okokon alapulhat.
(2) A tagállam illetékes bírósága az érvénytelenség megállapítására irányuló viszontkeresetet elutasítja, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a Hivatal korábban jogerősen döntött.
(3) Ha a viszontkeresetet olyan perben terjesztik elő, amelyben az egységes tanúsítvány jogosultja félként még nem vesz részt, erről őt értesíteni kell, és a perben az illetékes bíróság előtt alkalmazandó feltételekkel vehet részt.
(4) A tagállam illetékes bírósága, amelyhez egységes tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló viszontkeresetet nyújtottak be, csak azt követően vizsgálhatja a viszontkeresetet, hogy az érdekelt fél vagy a bíróság tájékoztatta a Hivatalt a viszontkereset benyújtásának napjáról. Az erre vonatkozó információt a Hivatalnak rögzítenie kell a lajstromban. A Hivatalnak tájékoztatnia kell a bíróságot arról, ha az egységes tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása iránti kérelmet a viszontkereset indítása előtt benyújtották, a bíróságnak pedig a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem visszavonásáig fel kell függesztenie az eljárást.
(5) Ha a tagállam illetékes bírósága az egységes tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló viszontkereset ügyében jogerős ítéletet hozott, az ítélet egy példányát a bíróság vagy a nemzeti eljárásban érintett felek valamelyike haladéktalanul megküldi a Hivatalnak. A Hivatal vagy az érdekelt felek tájékoztatást kérhetnek az ítélet megküldéséről. A Hivatalnak az ítéletre vonatkozó bejegyzést rögzítenie kell a lajstromban, és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen az ítélet rendelkező részében foglaltaknak.
(6) Az illetékes bíróság az érvénytelenség megállapítására irányuló viszontkereset tárgyalásakor az egységes tanúsítvány jogosultjának kérelmére és a felek meghallgatását követően az eljárást felfüggesztheti, és felhívhatja az alperest, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtson be kérelmet a Hivatalhoz az érvénytelenség megállapítása iránt. Ha a kérelem benyújtására az előírt határidőn belül nem kerül sor, az eljárást folytatni kell, és a viszontkeresetet visszavontnak kell tekinteni. Ha a tagállam illetékes bírósága az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartamára ideiglenes, illetve biztosítási intézkedést hozhat.
24. cikk
Hatósági tájékoztatás a megszűnésről vagy az érvénytelenségről
A Hivatal haladéktalanul tájékoztatást tesz közzé arról, hogy az egységes tanúsítvány a 20. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja, illetve a 20. cikk (2) bekezdése értelmében megszűnt, vagy a 21. és 22. cikk szerint érvénytelen.
25. cikk
Átalakítás
(1) Ha az alapszabadalom egységes hatályát visszavonják, amíg az egységes tanúsítvány iránti bejelentés elbírálása még folyamatban van, a bejelentés jogosultja – díjfizetés ellenében – kérheti a bejelentésnek centralizált bejelentéssé való átalakítását.
(2) Ha az alapszabadalom egységes hatályát az egységes tanúsítvány megadása után vonják vissza, az említett tanúsítvány jogosultja – díjfizetés ellenében – kérheti az egységes tanúsítvány nemzeti tanúsítvánnyá való átalakítását.
(3) Az átalakítás iránti kérelmet az alapszabadalom egységes hatályának visszavonásáról szóló tájékoztatást követő három hónapon belül lehet benyújtani a Hivatalhoz.
(4) Az átalakítás iránti kérelmet és annak eredményét közzé kell tenni a lajstromban.
(5) A Hivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e cikkben meghatározott feltételeknek, valamint a (8) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított alaki feltételeknek. Ha a kérelemre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a Hivatalnak tájékoztatnia kell a kérelmezőt a hiányosságokról. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányosságokat nem pótolják, a Hivatal az átalakítás iránti kérelmet elutasítja. Ha az átalakítás díját nem fizették meg a vonatkozó három hónapos határidőn belül, a Hivatal értesíti a kérelmezőt, hogy az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem megfelel az (5) bekezdésnek, a Hivatal az egységes tanúsítvány iránti bejelentést centralizált bejelentéssé alakítja át, amely megjelöli azokat a tagállamokat, amelyekben az alapszabadalom egységes hatállyal bír. Összevont bejelentés esetén az összevont bejelentésben már szereplő többi tagállam megjelöléséhez hozzá kell adni azon tagállamok megjelölését, amelyekben az alapszabadalom egységes hatállyal bírt.
(7) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelem megfelel az (5) bekezdésnek, a Hivatal továbbítja az átalakítás iránti kérelmet minden olyan tagállam illetékes nemzeti hatóságának, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bírt, és amely tekintetében a kérelmet elfogadhatónak találták. Az illetékes nemzeti hatóságok ennek megfelelően hoznak határozatot.
(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az egységes tanúsítvány iránti bejelentés centralizált bejelentéssé vagy az egységes tanúsítvány nemzeti tanúsítvánnyá való átalakítása iránti kérelemben feltüntetendő adatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
26. cikk
Fellebbezés
(1) Az e rendelet szerinti eljárásban részt vevő bármely fél, akit a Hivatal határozata – beleértve a vizsgálati vélemény elfogadását is – hátrányosan érint, fellebbezést nyújthat be a fellebbezési tanácsokhoz a határozat ellen.
(2) A fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van. A Hivatal olyan határozata, amelyet nem támadtak meg, a (3) bekezdésben említett fellebbezési határidő lejártát követő napon lép hatályba.
(3) A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. Fellebbezés esetén a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot – beleértve az okokat alátámasztó bizonyítékokat – a határozatról szóló értesítés napjától számított négy 3 hónapon belül kell benyújtani.
A fellebbezés alapjául szolgáló okokra adott választ legkésőbb a fellebbezés indokolásának benyújtásától számított három hónapon belül írásban kell benyújtani. A Hivatal adott esetben a szóbeli eljárás határidejét a válasz benyújtásától számított három hónapon belül vagy a fellebbezés alapjául szolgáló okok benyújtásától számított hat hónapon belül határozza meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban. A Hivatal a szóbeli meghallgatástól vagy adott esetben a fellebbezés alapjául szolgáló okokra adott válasz benyújtásától számított három hónapon belül írásbeli határozatot hoz. [Mód. 30]
(4) A fellebbezési tanácsok a fellebbezés elfogadhatóságának vizsgálatát követően határoznak a fellebbezés érdemi részéről.
(5) Ha a fellebbezés olyan határozatot eredményez, amely nincs összhangban a vizsgálati véleménnyel, a fellebbezési tanács határozata hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja helyezi vagy megváltoztatja a véleményt. [Mód. 31]
(6) A fellebbezési tanácsok fellebbezéssel kapcsolatos határozata ellen az említett határozatról szóló értesítés napjától számított két hónapon belül keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Törvényszékéhez valamely lényeges eljárási szabály megsértése, az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértése, e rendelet vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogszabály megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt. A kereset indítására a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek bármelyike jogosult, akit a határozat hátrányosan érint. A Törvényszék a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.
(7) A fellebbezési tanácsok határozata a (6) bekezdésben említett határidő lejártát követő naptól, vagy – ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be – a kereset elutasításának vagy – ha a Törvényszék határozata ellen az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be – a fellebbezés elutasításának napját követő naptól hatályos. A Hivatal megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a Törvényszék ítéletében, vagy ha ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletében foglaltaknak.
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdésben említett fellebbezések tartalmát és formáját, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárást, valamint a fellebbezési tanácsok (4) bekezdésben említett határozatának tartalmát és formáját.
27. cikk
Fellebbezési tanácsok
(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikke által rájuk ruházott hatáskörökön túlmenően az említett rendelettel létrehozott fellebbezési tanácsok feladata a Hivatalnak a 26. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezésekről való döntéshozatal.
(2) Az egységes tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben a fellebbezési tanács három tagból áll, akik közül legalább kettő jogi végzettséggel rendelkezik. Ha a fellebbezési tanács megítélése szerint a fellebbezés jellege megkívánja, a tanács az adott ügyben további két taggal bővíthető.
(3) Az egységes tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben nem jön létre az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 167. cikkének (2) bekezdésében említett Nagytanács. Az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (2) bekezdése szerint egyetlen tag nem hozhat határozatot.
(4) Az egységes tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben a fellebbezési tanácsok tagjait az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell kinevezni. Az egységes tanúsítvány iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyekben a fellebbezési tanácsok tagjainak kinevezésekor kellően figyelembe kell venni a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal vagy a szabadalmi joggal kapcsolatos ügyekben szerzett korábbi tapasztalataikat. [Mód. 32]
(4a) Az egységes tanúsítványokkal kapcsolatos kérdésekben a fellebbezési tanácsokra az 2017/1001/EU rendelet 166. cikkének (9) bekezdése alkalmazandó. [Mód. 33]
28. cikk
A fellebbezési tanácsokra vonatkozó hatáskörök átruházása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az e rendelet szerinti egységes tanúsítványokkal kapcsolatos eljárásokban a fellebbezési tanácsok megszervezésére vonatkozó részleteket.
29. cikk
Díjak
(1) A Hivatal az egységes tanúsítvány iránti bejelentésért díjat számít fel.
(2) A Hivatal a fellebbezésekért, a felszólalásokért, az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmekért és az átalakításokért díjat számít fel.
(3) Az egységes tanúsítványért a Hivatal részére éves fenntartási díjat kell fizetni.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a Hivatal által felszámított díjak összegét, valamint e díjak megfizetésének határidejét és módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
30. cikk
Összevont bejelentések
Az egységes tanúsítvány iránti bejelentés belefoglalható egy olyan, összevont centralizált bejelentésbe, amelyben a bejelentő a megjelölt tagállamokban a [COM(2023)0223] rendelet szerinti központosított eljárással összhangban nemzeti tanúsítványok megadását is kérelmezi. Ebben az esetben az említett rendelet 38. cikkét kell alkalmazni.
31. cikk
Nyelv
(1) Az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatban a Hivatalhoz eljuttatott valamennyi dokumentumot és információt az Unió egyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.
(2) Az e rendelet alapján a Hivatalra ruházott feladatok tekintetében a Hivatal nyelvei megegyeznek az Unió valamennyi hivatalos nyelvével az 1. tanácsi rendelettel (13) összhangban.
32. cikk
A Hivatalnak címzett közlések
(1) A Hivatal részére elektronikus úton is továbbíthatók közlések kell továbbítani a közléseket . Az elektronikus úton benyújtható benyújtandó közlések körét és az elektronikus benyújtás technikai feltételeit az ügyvezető igazgató határozza meg. [Mód. 34]
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a Hivatal előtt folyó eljárásokban a felek által alkalmazandó kommunikációs eszközökre – köztük az elektronikus kommunikációs eszközökre is – vonatkozó szabályokat, valamint a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó formanyomtatványokra vonatkozó szabályokat.
33. cikk
Lajstrom
(1) A növényvédő szerekre vonatkozó egységes tanúsítvány iránti bejelentések tekintetében a [COM(2023)0231] rendelet (14) 35. cikke alapján létrehozott lajstrom minden egyes egységes tanúsítvány vagy egységes tanúsítvány iránti bejelentés esetében adott esetben a következő információkat tartalmazza:
|
a) |
a tanúsítvány bejelentőjének vagy jogosultjának neve és címe; |
|
b) |
a 36. cikk (3) bekezdésében említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe; |
|
c) |
a bejelentés, valamint benyújtásának és közzétételének napja; |
|
d) |
az, hogy a bejelentés gyógyszerre vagy növényvédő szerre vonatkozik-e; |
|
e) |
az alapszabadalom száma; |
|
f) |
annak a terméknek az azonosítása, amelyre vonatkozóan egységes tanúsítványt kérnek; |
|
g) |
a termékek – 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – forgalombahozatali engedélyeinek száma és kelte, valamint az egyes engedélyekben megjelölt termék azonosítása; |
|
h) |
a termék Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély száma és kelte; |
|
i) |
a Hivatal vizsgálati véleményének véleménye és annak kelte és összefoglalása minden olyan tagállam tekintetében, amelyben az alapszabadalom egységes hatállyal bír; [Mód. 35] |
|
j) |
adott esetben az egységes tanúsítvány száma és időtartama; |
|
k) |
adott esetben a felszólalás benyújtásnak ténye , annak státusza és a felszólalási eljárás eredménye, beleértve adott esetben a felülvizsgált vizsgálati vélemény összefoglalását is; [Mód. 36] |
|
l) |
adott esetben a fellebbezés benyújtása , annak státusza és a fellebbezési eljárás eredménye, beleértve adott esetben a felülvizsgált vizsgálati vélemény összefoglalását is; [Mód. 37] |
|
m) |
adott esetben annak feltüntetése, hogy a tanúsítvány megszűnt vagy érvénytelennek nyilvánították; |
|
n) |
adott esetben az egységes tanúsítvány földrajzi hatályára vonatkozó határozat a 3. cikk (5) bekezdése vagy a 20. cikk (2) bekezdése szerinti eltérés tekintetében; |
|
o) |
adott esetben az érvénytelenség megállapítása iránti kérelem benyújtása és – amint rendelkezésre áll – a kapcsolódó eljárás eredménye; |
|
p) |
adott esetben az átalakítás iránti kérelemre és annak eredményeire vonatkozó információk; |
|
q) |
az éves díjak befizetésére vonatkozó információk. |
(2) A lajstromba be kell vezetni az (1) bekezdésben említett információk változásait, beleértve az átruházásokat is, minden esetben az ilyen bejegyzés bevitelének napjával együtt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett lajstromnak és információknak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állniuk. A Hivatal ellenőrzött gépi fordítást is használhat a lajstromban közzéteendő információkhoz.
(4) A Hivatal ügyvezető igazgatója elrendelheti az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő információk lajstromba történő bejegyzését is.
(5) A Hivatal a (7) bekezdésben meghatározott célokra összegyűjti, rendszerezi, közzéteszi és tárolja az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, ideértve a személyes adatokat is. A Hivatal biztosítja, hogy a nyilvánosság számára a lajstrom mindig könnyen hozzáférhető legyen.
(6) A Hivatalnak kérelemre és díjfizetés ellenében hiteles vagy nem hiteles lajstromkivonatot kell kiadnia.
(7) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő bejegyzésekben foglalt adatok – ezen belül a személyes adatok – kezelésére az alábbi célokból kerülhet sor:
|
a) |
az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok szerinti bejelentések és egységes tanúsítványok kezelése; |
|
b) |
a lajstrom vezetése és hozzáférhetővé tétele a hatóságok és gazdasági szereplők számára; |
|
c) |
jelentések és statisztikák készítése, amelyek alapján a Hivatal optimalizálni tudja műveleteit és javítani tudja a rendszer működését. |
(8) A (1) és (2) bekezdésben szereplő bejegyzésekben foglalt valamennyi adat – ideértve a személyes adatokat is – közérdekű adatnak minősül és bármely harmadik fél által díjmentesen hozzáférhető. A jogbiztonság érdekében a lajstrom bejegyzéseit határozatlan ideig meg kell őrizni.
34. cikk
Adatbázis
(1) A lajstrom vezetésére vonatkozó kötelezettség mellett a Hivatal összegyűjti és elektronikus adatbázisban tárolja az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban a bejelentők által megadott valamennyi adatot és harmadik felek által tett egyéb észrevételt.
(2) Az elektronikus adatbázis a lajstromban szereplő adatokon túl is tartalmazhat személyes adatokat, amennyiben ezeknek az adatoknak a megadását ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok előírják. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtésére, tárolására és kezelésére az alábbi célok érdekében kerülhet sor:
|
a) |
az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok szerinti bejelentések és/vagy tanúsítványok kezelése; |
|
b) |
a vonatkozó eljárások lefolytatásához szükséges információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és hatékonyabbá tétele; |
|
c) |
a bejelentőkkel és más harmadik felekkel folytatott kommunikáció; |
|
d) |
jelentések és statisztikák készítése, amelyek alapján a Hivatal optimalizálni tudja műveleteit és javítani tudja a rendszer működését. |
(3) Az elektronikus adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint az adatbázis tartalmának – az e cikk (2) bekezdésében említett személyes adatok kivételével, de a 33. cikk (3) bekezdésében felsoroltakat ideértve – géppel olvasható formában történő elérhetővé tételének módját, ideértve a hozzáférés díját is, az ügyvezető igazgatónak kell megállapítania.
(4) A (2) bekezdésben említett személyes adatokhoz való hozzáférést korlátozni kell, és azok nem hozhatók nyilvánosságra, kivéve, ha az érintett fél kifejezett hozzájárulását adta a közzétételhez.
(5) Valamennyi adatot határozatlan ideig meg kell őrizni. Ugyanakkor az érintett fél az egységes tanúsítvány lejártát vagy adott esetben a vonatkozó, ellenérdekű fél részvételével zajló eljárás befejezését követő 18 hónap elteltével kérheti a személyes adatoknak az adatbázisból való törlését. Az érintett fél bármikor jogosult a pontatlan vagy hibás adatok javítását kérni.
35. cikk
Átláthatóság
(1) A Hivatal birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alkalmazandó.
(2) A Hivatal igazgatótanácsa részletes szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet e rendelettel összefüggésben történő alkalmazására vonatkozóan.
(3) A Hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsman révén támadhatók meg, illetve azokkal szemben kereset indítható az Európai Unió Bírósága előtt.
(4) A személyes adatok Hivatal általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) alkalmazandó.
36. cikk
Képviselet
(1) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Európai Gazdasági Térségben van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban – az egységes tanúsítvány iránti bejelentés benyújtását kivéve – köteles e cikknek megfelelően képviselőt igénybe venni a Hivatal előtti eljárásokban.
(2) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az Unióban van, a Hivatal előtt alkalmazottja is képviselheti.
A jogi személy alkalmazottja más olyan jogi személyeket is képviselhet, amelyek gazdaságilag kapcsolódnak az általa képviselt jogi személyhez.
A második albekezdés akkor is alkalmazandó, ha ezeknek az egyéb jogi személyeknek sem lakóhelye, sem üzleti tevékenységük fő helye, sem valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem található az Unión belül.
A természetes és jogi személyeket képviselő alkalmazottaknak a Hivatal, vagy adott esetben az eljárásban részt vevő fél kérelmére az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást kell benyújtaniuk a Hivatalhoz.
(3) Közös képviselőt kell kinevezni, ha egynél több bejelentő vagy egynél több harmadik fél együttesen jár el.
(4) Természetes vagy jogi személyeket csak az Unióban letelepedett olyan szakember képviselhet a Hivatal előtt, aki jogosult szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként eljárni a nemzeti szabadalmi hivatal vagy az Európai Szabadalmi Hivatal előtt, vagy olyan ügyvéd, aki valamely tagállam bíróságai előtt eljárni jogosult.
37. cikk
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok osztálya
A Hivatalon belül létre kell hozni a kiegészítő oltalmi tanúsítványok osztályát (a továbbiakban: SPC-osztály), amely a [COM(2023)0231] és a [COM(2023)0223] rendelet szerinti felelősségi körökön túlmenően felel az e rendeletben és a [COM(2023)0222] rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásáért, beleértve különösen a következőket:
|
a) |
egységes tanúsítványok iránti bejelentések, fellebbezések és harmadik felek észrevételeinek fogadása és vizsgálatának felügyelete; |
|
b) |
vizsgálati vélemények meghozatala a Hivatal nevében az egységes tanúsítványok iránti bejelentésekkel kapcsolatban; |
|
c) |
döntés a vizsgálati véleményekkel szembeni felszólalásokkal kapcsolatban; |
|
d) |
döntés az érvénytelenség megállapítása iránti kérelmekkel kapcsolatban; |
|
e) |
átalakítási kérelmek feldolgozása; |
|
f) |
a lajstrom és az adatbázis vezetése. |
38. cikk
A Hivatal határozatai és közlései
(1) A Hivatal e rendelet szerinti határozatai közé tartoznak a vizsgálati vélemények is; ezekben meg kell jelölni az azok alapjául szolgáló indokokat. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni. Ha a Hivatal előtt szóbeli eljárás folyik, a határozat szóban kihirdethető. Ezt követően a határozatot vagy véleményt írásban közölni kell a felekkel.
(2) A Hivatal e rendelet alapján hozott határozataiban, véleményeiben, közleményeiben vagy értesítéseiben fel kell tüntetni az SPC-osztályt és az érintett bizottságot, valamint a felelős elbírálók nevét. Ezeket az elbírálók aláírásával, illetve aláírás helyett a Hivatal nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni. Az ügyvezető igazgató dönthet úgy, hogy technikai kommunikációs eszközön keresztül továbbított határozatok vagy egyéb közlemények esetében az SPC-osztálynak, illetve az ügyért felelős elbírálók nevének feltüntetése vagy a pecsét alkalmazása helyett más azonosítási eszközök is alkalmazhatók.
(3) A Hivatal e rendelet szerinti, fellebbezéssel megtámadható határozataihoz írásbeli tájékoztatást kell csatolni arról, hogy a fellebbezést a szóban forgó határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. Az említett tájékoztatásban fel kell hívni a felek figyelmét a 26. cikk rendelkezéseire is. A felek nem hivatkozhatnak arra, hogy a Hivatal elmulasztotta tájékoztatni őket a fellebbezési eljárás lehetőségéről.
39. cikk
Szóbeli eljárás
(1) A Hivatal kezdeményezésére vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére szóbeli eljárást kell lefolytatni, ha a Hivatal megítélése szerint ez célszerű.
(2) A vizsgálóbizottság, a felszólalási bizottság vagy az érvénytelenség megállapításával foglalkozó bizottság előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.
(3) A fellebbezési tanácsok előtti szóbeli eljárás – ideértve a határozat és adott esetben a felülvizsgált vélemény közlését is – nyilvános, kivéve, ha a fellebbezési tanácsok másként nem határoznak olyan esetekben, amikor az eljárás nyilvánossága – különösen az eljárásban részt vevő fél számára – súlyos és indokolatlan hátrányt okozhat.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a szóbeli eljárások részletes szabályait.
40. cikk
Bizonyítás
(1) A Hivatal előtti eljárásokban a bizonyítási eszközök a következők:
|
a) |
a felek meghallgatása; |
|
b) |
a tájékoztatás adására irányuló kérelem; |
|
c) |
az okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása; |
|
d) |
a tanúvallomás; |
|
e) |
szakértői vélemények; |
|
f) |
az eskü alatt tett, a megerősített vagy a nyilatkozat felvétele szerinti államban hatályos jogszabályok szerint azonos kötőerővel járó módon tett írásbeli nyilatkozat. |
(2) Az eljáró bizottság megbízhatja tagjainak egyikét az előterjesztett bizonyítékok vizsgálatával.
(3) Ha a Hivatal vagy az eljáró bizottság szükségesnek tartja a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását, az érintett személyt az előtte való megjelenésre idézi. Szakértő beidézése esetén a Hivatal vagy adott esetben az eljáró bizottság ellenőrzi, hogy a szakértő mentes-e minden összeférhetetlenségtől. Az idézést legalább egy hónappal korábban közölni kell, kivéve, ha a megidézettek hozzájárulnak a rövidebb határidőhöz. [Mód. 38]
(4) A feleket a tanú vagy a szakértő Hivatal előtti szóbeli meghallgatásáról értesíteni kell. A felek a meghallgatáson jelen lehetnek, és a tanúhoz, illetve a szakértőhöz kérdéseket intézhetnek.
(5) Az e cikkben említett bizonyításfelvétellel összefüggésben felmerülő kiadások megtérítendő költségeit – ideértve az előlegeket is – az ügyvezető igazgató állapítja meg.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a bizonyításfelvétel részletes szabályait.
41. cikk
Kézbesítés
(1) A Hivatal kézbesítés útján hivatalból közli az érintettekkel a határozatot – ideértve a véleményeket is –, az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az ügyvezető igazgató elrendeli.
(2) A kézbesítés többféleképpen is történhet, többek között elektronikus úton is. Az elektronikus úton való kézbesítés részletes szabályait az ügyvezető igazgató határozza meg.
(3) Amennyiben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény formájában kerül sor, az ügyvezető igazgató dönt a nyilvános hirdetmény közzétételének módjáról, és meghatározza annak az egy hónapos időszaknak a kezdő időpontját, amelynek lejártával az irat kézbesítettnek tekintendő.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a kézbesítés részletes szabályait.
42. cikk
Határidők
(1) A határidőket teljes években, hónapokban, hetekben vagy napokban kell meghatározni. A határidő számítása az érintett esemény bekövetkezésének napját követő nappal kezdődik. A határidő időtartama nem lehet kevesebb egy hónapnál, és nem haladhatja meg a hat hónapot.
(2) Az ügyvezető igazgató minden naptári év kezdete előtt meghatározza, hogy a Hivatal az iratok átvételére mely napokon nem áll nyitva, illetve, hogy a Hivatal székhelye szerinti településen mely napokon nem kézbesítik a közönséges levélpostai küldeményeket.
(3) A Hivatal székhelye szerinti tagállamban a postai kézbesítés tekintetében előálló általános üzemszünet esetében, illetve a Hivatalnak az engedélyezett elektronikus távközlési eszközökhöz való kapcsolódását érintő tényleges üzemszünet esetében az üzemszünet időtartamát az ügyvezető igazgató állapítja meg.
(4) Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy sztrájk megszakítja vagy megzavarja a Hivatal és az eljárásban részt vevő felek közötti kommunikációt, az ügyvezető igazgató úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének általa megállapított napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akiknek lakóhelye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének üzleti tevékenységének helye az érintett tagállamban van. A meghosszabbított határidő megállapításakor az ügyvezető igazgató felméri, hogy mikorra várható a kivételes esemény megszűnése. Ha az esemény a Hivatal székhelyét érinti, az ügyvezető igazgatónak a fentiekre vonatkozó döntésével együtt közölnie kell, hogy a döntés az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a határidők kiszámítására és időtartamára vonatkozó részletes szabályokat.
43. cikk
Hibák és nyilvánvaló tévedések kijavítása
(1) A Hivatal a határozataiban – ideértve a véleményeket is – előforduló nyelvi vagy elírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve az információk lajstromban való közzétételével kapcsolatos technikai hibákat hivatalból vagy valamely fél kérelmére kijavítja.
(2) Ha a Hivatal által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat a Hivatalnak tulajdonítható nyilvánvaló hibát tartalmaz, a Hivatal gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. A lajstrombejegyzés törlését, illetve a határozat visszavonását a lajstrombejegyzés, illetve a határozathozatal napjától számított 1 éven belül kell megtenni, az eljárásban részt vevő felekkel folytatott konzultációt követően.
(3) A Hivatal nyilvántartást vezet e törlésekről és visszavonásokról.
(4) A törléseket és a visszavonásokat a Hivatal közzéteszi.
44. cikk
Igazolás
(1) Ha az egységes tanúsítvány bejelentője vagy jogosultja, vagy e rendelet alapján a Hivatal előtti eljárásban részt vevő bármely fél annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és az akadályoztatás következtében e rendelet értelmében a mulasztás jogvesztéshez, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztéséhez vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.
(2) Az igazolási kérelmet a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem csak az elmulasztott határidő lejártát követő egy éven belül terjeszthető elő.
(3) Az igazolási kérelemben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat és az azt alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazolás díját meg nem fizetik.
(4) A kérelemről az SPC-osztály vagy adott esetben a fellebbezési tanácsok határoznak.
(5) E cikk nem alkalmazható az e cikk (2) bekezdésében vagy a 15. cikk (1) és (3) bekezdésében említett határidőkre.
45. cikk
Az eljárás félbeszakadása
(1) A Hivatal előtti, e rendelet szerinti eljárások félbeszakadnak:
|
a) |
a bejelentő, illetve a nemzeti jog szerint a bejelentő képviseletére jogosult személy halála vagy jogképességének elvesztése esetén. Amennyiben a halál vagy a jogképesség elvesztése a 36. cikk alapján kinevezett képviselő meghatalmazását nem érinti, az eljárást csak e képviselő kérelmére lehet félbeszakítani; |
|
b) |
ha a bejelentő a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa; |
|
c) |
a bejelentő vagy az ő képviselőjének halála vagy jogképességének elvesztése esetén, vagy ha a képviselő a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa. |
(2) A Hivatal előtti eljárás akkor folytatódik, ha megállapítást nyert, hogy mely személy jogosult annak folytatására.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a Hivatal előtti eljárások folytatására vonatkozó részletes szabályokat.
46. cikk
Költségek
(1) A felszólalási eljárásban és az érvénytelenség megállapítása iránti eljárásban – beleértve a kapcsolódó fellebbezési eljárásokat is – a vesztes félnek kell viselnie az ellenérdekű fél által megfizetett díjakat. A vesztes félnek viselnie kell az ellenérdekű félnek az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő összes költségét is, ideértve az utazási költségeket, a napidíjat és a képviselő költségeit, a (7) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban az egyes költségkategóriákra megállapított felső összeghatárokon belül. Azok a díjak, amelyeket a vesztes félnek kell viselnie, az eljárásban az ellenérdekű fél által fizetett díjakra korlátozódnak.
(2) Ha a felek mindegyike – egyes kérelmeket illetően – egyaránt vesztes, illetve nyertes, vagy a méltányosság ezt kívánja, az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács a költségek viseléséről eltérően határozhat.
(3) Ha az eljárás megszűnik, a költségek viseléséről az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács mérlegelés alapján dönt.
(4) Ha a felek az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács előtt a költségek viselése tárgyában az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérő tartalmú egyezséget kötnek, az érintett szervezeti egység az egyezséget tudomásul veszi.
(5) Az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács állapítja meg az e cikk (1)–(3) bekezdése szerint fizetendő költségek összegét, ha a fizetendő költségek a Hivatalnak fizetendő díjakra és a képviselet költségeire korlátozódnak. Minden egyéb esetben a fellebbezési tanács irodája vagy az SPC-osztály kérésre állapítja meg a megtérítendő költségek összegét. A kérelem csak annak a határozatnak a jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül nyújtható be, amelynek tekintetében a költségek megállapítását kérték; a kérelemhez csatolni kell a számlákat és a költségeket alátámasztó dokumentumokat. A képviselet költségei esetében elegendő, ha a képviselő szavatolja, hogy a költségek felmerültek. Más költségek esetében elegendő azok valószínűségének megállapítása. Ha a költségek összegét e bekezdés első mondata szerint állapítják meg, a képviselet költségeit az e cikk (7) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott mértékben és attól függetlenül kell megítélni, hogy ténylegesen felmerültek-e.
(6) Az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott, a költségek megállapításáról szóló határozatoknak tartalmazniuk kell az azok alapjául szolgáló indokokat, és e határozatok az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács által hozott határozat keretében a költségek megítéléséről szóló értesítés napjától számított egy hónapon belül benyújtott kérelem alapján felülvizsgálhatók. A kérelem mindaddig nem tekinthető benyújtottnak, amíg a költségek összegére vonatkozó felülvizsgálat díját meg nem fizetik. Az SPC-osztály vagy a fellebbezési tanács, az esettől függően szóbeli eljárás lefolytatása nélkül hoz határozatot a költségek megállapításáról szóló határozat felülvizsgálata iránti kérelemről.
(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő és a nyertes fél számára ténylegesen felmerült költségek felső összeghatárát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(8) Az utazási költségekkel és a napidíjjal kapcsolatos felső összeghatárok meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi az adott fél, képviselő, tanú vagy szakértő lakóhelye, illetve székhelye és a szóbeli eljárás helye közötti távolságot, valamint azt, hogy a költségek az eljárás mely szakaszában merülnek fel, továbbá a képviselet költségét illetően azt, hogy biztosítani kell, hogy a másik fél taktikai alapon ne élhessen vissza a költségek viselésére vonatkozó kötelezettséget megállapító szabályokkal. Továbbá, a napidíjat a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (17) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban kell kiszámítani. A vesztes félnek az eljárásban csak egy fél és adott esetben csak egy képviselő költségeit kell viselnie.
47. cikk
A költségek viselése tárgyában hozott határozatok végrehajtása
(1) A Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott jogerős határozata végrehajtható.
(2) A végrehajtásra annak a tagállamnak a hatályos polgári eljárási szabályai az irányadók, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. Minden tagállam kijelöl egy, az (1) bekezdésben említett határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli a Hivatallal, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva, a szóban forgó hatóság rendeli el.
(3) Ha az érintett fél kérelme alapján az említett alaki követelmények teljesültek, a fél – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – a végrehajtás érdekében közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat.
(4) A végrehajtást csak a Bíróság határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban az adott tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
48. cikk
Pénzügyi rendelkezések
(1) A Hivatalnak az e rendelettel összhangban ráruházott további feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit a bejelentők által a Hivatalnak fizetendő eljárási díjakból, valamint az egységes tanúsítványok jogsultjai által fizetett éves díjak egy részéből kell fedezni, míg az éves díjak fennmaradó részét az egyes tagállamokban joghatással bíró egységes tanúsítványok számának megfelelően kell megosztani a tagállamokkal. Az éves díjak tagállamokkal megosztandó részét kezdetben egy bizonyos értéken kell megállapítani, de ötévente felül kell vizsgálni oly módon, hogy a Hivatal által e rendelet, valamint a [COM(2023)0231], a [COM(2023)0223] és a [COM(2023)0222] rendelet alapján végzett tevékenységek pénzügyi fenntarthatósága biztosított legyen.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hivatal nyilvántartást vezet az adott tagállamban hatályos egységes tanúsítványok jogosultjai által a Hivatal részére fizetett éves díjakról.
(3) Az e fejezet szerinti eljárásokban részt vevő illetékes nemzeti hatóság költségeit a Hivatal fedezi, és azokat évente kell kifizetni azon eljárások száma alapján, amelyekben az adott illetékes nemzeti hatóság az előző évben részt vett.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben szabályokat állapít meg a Hivatal és a tagállamok közötti pénzügyi átutalásokra, ezen átutalások összegére és a Hivatal által a (3) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóságok részvételét illetően fizetendő díjazásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(5) Az egységes tanúsítványokért fizetendő éves díjakra az 1257/2012/EU rendelet 12. cikke alkalmazandó.
49. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 15. cikk (13) bekezdésében, a 22. cikk (13) bekezdésében, a 26. cikk (8) bekezdésében, a 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (6) bekezdésében, a 41. cikk (4) bekezdésében, a 42. cikk (5) bekezdésében és a 45. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól,... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (13) bekezdésében, a 22. cikk (13) bekezdésében, a 26. cikk (8) bekezdésében, a 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 39. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (6) bekezdésében, a 41. cikk (4) bekezdésében, a 42. cikk (5) bekezdésében és a 45. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 15. cikk (13) bekezdése, a 22. cikk (13) bekezdése, a 26. cikk (8) bekezdése, a 28. cikk, a 32. cikk (2) bekezdése, a 39. cikk (4) bekezdése, a 40. cikk (6) bekezdése, a 41. cikk (4) bekezdése, a 42. cikk (5) bekezdése és a 45. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
50. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a [COM(2023)0231] rendelet által létrehozott, kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
51. cikk
Értékelés
A Bizottság... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az alkalmazás kezdőnapját követő öt év]-ig, majd azt követően ötévente értékeli e rendelet végrehajtását , és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak . Az értékelés részeként a Bizottság megvizsgálja a növényvédő szereknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság keretében történő központi engedélyezési eljárása létrehozásának megvalósíthatóságát és előnyeit. [Mód. 39]
52. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet... [Kiadóhivatal: kérjük illesszék be a dátumot: az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon]-án/én lép hatályba.
Ezt a rendeletet... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését követő 12. hónap első napja]-tól/től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt...
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C […]., […]., […]. o.
(2) HL C […]., […]., […]. o.
(3) COM(2020)0760.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2012/EU rendelete (2012. december 17.) az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L 361., 2012.12.31., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete (1996. július 23.) a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).
(7) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(11) Az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-i, 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált egyezmény.
(12) A Bizottság 283/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., 2013.4.3., 1. o.).
(13) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o., magyar nyelvű különkiadás, 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról [COM(2023)0231].
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(17) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1356/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)