EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.11.28.

COM(2023) 754 final

2023/0438(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi együttműködés megerősítéséről, valamint az Europol által az ilyen bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatás megerősítéséről, továbbá az (EU) 2016/794 rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

A migránscsempészés olyan bűnözői tevékenység, amely az emberek életét és méltóságát alárendeli a haszonszerzésnek, sérti az emberek alapvető jogait és aláássa az EU migrációkezelési célkitűzéseit.

A migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem és azok megelőzése az Európai Unió egyik prioritása, és döntő fontosságú az irreguláris migráció átfogó kezelése szempontjából. A bűnözői hálózatok kihasználják az emberek elkeseredettségét, és emberi életeket veszélyeztetve szárazföldi, tengeri és légi útvonalakat használnak fel az irreguláris migráció elősegítésére, továbbá minden módon igyekeznek maximalizálni nyereségüket.

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló, 2023. szeptember 13-i beszédében arra szólított fel, hogy a migránscsempészés elleni hatékony küzdelem érdekében az Unió rendelkezésére álló valamennyi eszközt meg kell erősíteni, mégpedig úgy, hogy aktualizálni kell a jelenlegi, részben több mint 20 éves jogalkotási keretet, meg kell erősíteni a csempészésre vonatkozó irányítást és az uniós ügynökségek, különösen az Europol szerepét, valamint e kérdés globális kezelése érdekében fokozni kell a bel- és igazságügyi ügynökségek, a tagállamok és a partnerországok közötti együttműködést. Hangsúlyozta továbbá, hogy e globális kihívás kezelése érdekében együtt kell működni a partnerekkel, ezért a Bizottság nemzetközi konferenciát szervez, hogy az embercsempészés elleni küzdelemre irányuló cselekvési felhívással globális szövetséget hozzon létre.

Az EU-ba irányuló és az EU-n belüli migránscsempészés új méreteket ölt, amit az újonnan kialakuló és az elmélyülő válságok – különösen a gazdasági recesszió, az éghajlatváltozás okozta környezeti vészhelyzetek, valamint a számos harmadik országban tapasztalható konfliktusok és demográfiai nyomás – miatti növekvő kereslet táplál. A migránscsempészés miatt az EU-ba irregulárisan érkezők száma emelkedik: az EU külső határain 2022-ben mintegy 331 000 szabálytalan belépést észleltek, ami 2016 óta a legmagasabb szint és az előző évhez képest 66 %-os növekedést jelent 1 . 2023-ban szeptember végéig az EU külső határain észlelt szabálytalan határátlépések száma hozzávetőleg 281 000 volt, ami 2022 azonos időszakához képest 18 %-kal magasabb. Ez egybeesik a csempésztevékenységek számának növekedésével, amit az is bizonyít, hogy 2022-ben minden eddigi értéket meghaladva több mint 15 000 migránscsempészről tettek jelentést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) 2 . Figyelembe véve az irreguláris érkezések számának növekedését és a számos származási és tranzitországot érintő különböző világméretű válságokat, az Európába irányuló migrációs áramlások mértéke és a kapcsolódó embercsempészethez kötődő bűncselekmények száma várhatóan folyamatosan magas lesz és esetlegesen tovább fog emelkedni.

Becslések szerint az EU-ba érkező irreguláris migránsok több mint 90 %-a vesz igénybe – többnyire bűnszervezetekbe tömörülő – embercsempészeket. Ezenfelül a csempészhálózatok a bűnözői tevékenységükből jelentős nyereségre tesznek, amely világszinten eléri az évi 4,7–6 milliárd EUR-t 3 . Az irreguláris migráció csökkentése szempontjából ezért elsődleges fontosságú, hogy határozott és erőteljes választ adjunk az embercsempészek tevékenységeire. Becslések szerint a könyörtelen migránscsempészek tevékenységei – különösen a tengeren – 2014 óta több mint 28 000 ember 4 halálát okozták.

A migránscsempész-hálózatok mintegy fele más bűncselekményekben is részt vesz 5 , például emberkereskedelemben, valamint kábítószer- és tűzfegyver-csempészetben, ezzel párhuzamosan pedig elősegítik az EU-n belüli szabálytalan továbbutazásokat. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számos és folyamatosan változó kihívással néznek szembe: az embercsempészek gyorsan változó és a körülményekhez igazodó elkövetési módjai; a fenyegetés és erőszak egyre gyakoribb alkalmazása a migránsokkal és a bűnüldöző hatóságokkal szemben 6 ; az EU-n kívüli országokban rejtőzködő embercsempészek felkutatásának és elfogásának nehézségei; a közlekedési eszközök széles skálájának használata, ideértve a tengeri hajózásra alkalmatlan, kevésbé észlelhető hajókat (például halászhajókat és fémekből összeeszkábált hajókat), a migránsokat veszélyesen elrejtő közúti járműveket, valamint a kereskedelmi és charter légi járatokat, amelyeket egyre gyakrabban használnak arra, hogy migránsokat szállítsanak az EU-hoz közeli vagy az EU-val határos országokba, ahonnan a migránsok ezt követően szabálytalanul próbálnak belépni az EU-ba 7 ; a digitális eszközök használata a folyamat valamennyi szakaszában, beleértve a csempészéssel kapcsolatos szolgáltatások, útvonalak és árak interneten keresztüli reklámozását, valamint a dokumentumok hamisítását; a kriptopénz, a digitális pénz vagy egyéb nem hivatalos fizetési formák (pl. hawala) használata 8 .

A migránscsempészés elleni küzdelem elengedhetetlen az emberi jogok megsértését és haláleseteket okozó szervezett bűnözői hálózatok felszámolásához, valamint az EU-ba irányuló irreguláris migráció fokozódásával szembeni fellépéshez. A migráció átfogó és fenntartható megközelítéséhez olyan szilárd és hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek kiegészítik a származási és tranzitországokkal kialakított, kölcsönösen előnyös partnerségeket, kezelik a migráció és különösen az irreguláris migráció kiváltó okait, ugyanakkor küzdenek a migránscsempészést és az emberkereskedelmet is magában foglaló szervezett bűnözés ellen. Az új migrációs és menekültügyi paktum1 a csempészés megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet helyezi a migrációval kapcsolatos átfogó megközelítés középpontjába.

Ez a rendeletjavaslat egy olyan intézkedéscsomag része, amelynek célja a meglévő jogi keret korszerűsítése és megerősítése, valamint az Unió számára a célnak megfelelő szabályok biztosítása. A javaslatot a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslat kíséri. Az irányelvjavaslat olyan korszerű uniós büntetőjogi eszközt vezet be, amely egyértelműen meghatározza és hatékonyan szankcionálja a migránscsempészésért felelős szervezett bűnözői hálózatokat, a bűncselekmények súlyosságát figyelembe vevő, összehangolt büntetéseket határoz meg, javítja a joghatósági hatókört, megerősíti a migránscsempészés elleni küzdelemhez és a migránscsempészés megelőzéséhez szükséges tagállami erőforrásokat, valamint javítja az adatgyűjtést és a jelentéstételt.

Ezt a csomagot annak a nemzetközi konferenciának a napján nyújtotta be a Bizottság, amelyen létrehozta a migránscsempészés elleni globális szövetséget. Ezzel a konferenciával a Bizottság a nemzetközi partnerekkel való erős politikai együttműködést célzó keretet alakít ki azáltal, hogy a migránscsempészés elleni együttes globális küzdelem érdekében közös kötelezettségvállalásokra és intézkedésekre szólít fel.

Ez a három kezdeményezés kiegészíti a migránscsempészés elleni küzdelem terén meglévő kezdeményezéseket, és végrehajtja a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, csempészés elleni megújított uniós cselekvési tervet azáltal, hogy aktualizálja a migrációs útvonalakon tevékenykedő migránscsempészek szankcionálására szolgáló meglévő uniós jogi keretet, valamint az elkövetkező évekre új modern, jogi, operatív és nemzetközi együttműködési keretet határoz meg a migránscsempészés ellen.

Ez a rendeletjavaslat a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló, fent említett irányelvjavaslatot is magában foglaló koherens csomag részét képezi. E javaslatok együttesen arra irányulnak, hogy a Bizottság 2023. október 17-én bejelentett 2024. évi munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően biztosítsák „a migránscsempészés elleni küzdelem jogi keretének korszerűsítését annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezzünk az embercsempészek új elkövetési módjaira való reagáláshoz szükséges jogi és operatív eszközökkel”.

A javaslat célja

E javaslat általános célja, hogy megerősítse az Europol – és különösen a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának – szerepét a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemben.

A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésének, felderítésének és kivizsgálásának fokozása érdekében ez a javaslat a következő konkrét célkitűzések megvalósítására irányul:

1.Az ügynökségközi együttműködés megerősítése a migránscsempészés és az emberkereskedelem terén

A migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos, az uniós ügynökségek közötti hatékonyabb, időszerű és szisztematikusabb koordináció és információcsere elősegítése érdekében az Europolon belül működő Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja Europol-személyzetből és kirendelt nemzeti szakértőkből fog állni, és bevonja a tagállamokat, az Eurojustot és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőit, akiket a rendszeres információcsere, valamint az operatív együttműködés és koordináció biztosítása érdekében állandó jelleggel az Europolhoz kell kiküldeni. Ezzel párhuzamosan a bel- és igazságügyi ügynökségeknek lehetőségük van arra, hogy a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében saját megbízatásuk alapján megerősítsék együttműködésüket, valamint optimalizálják az információcserét. Az Eurojust kulcsfontosságú szerepet játszik a migránscsempészéssel kapcsolatos igazságügyi válaszintézkedések fokozásában, valamint támogatást nyújt a határon átnyúló igazságügyi koordinációval járó összetett ügyekben és a migránscsempészési ügyekkel kapcsolatos nyomozásokat végző közös nyomozócsoportok számára.

2.A migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni uniós szintű irányítás és koordináció megerősítése

Az uniós szintű stratégiai elemzés, koordináció és irányítás hiányosságainak kezelése érdekében a javaslat konkrét stratégiai feladatokat határoz meg a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja számára azzal a céllal, hogy a migránscsempészés és az emberkereskedelem tendenciáinak nyomon követése, éves jelentések, stratégiai elemzések, fenyegetésértékelések és a migrációs útvonalakkal kapcsolatos aktualizált helyzetjelentések, valamint nyomozati és operatív intézkedések révén keretet biztosítson az Unió stratégiai és operatív prioritásainak végrehajtásához. Stratégiai feladatait illetően a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja évente legalább kétszer ülésezik az egyes tagállamok, az Eurojust, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) és a Bizottság képviselőivel a hatékony irányítás és koordináció biztosítása érdekében. Ezen túlmenően a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja támogatni fogja az Europol ügyvezető igazgatóját a bűnügyi nyomozások megindítására vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatban.

3.A migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos információmegosztás javítása

A rendeletjavaslat megerősíti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megosszák az Europollal a migránscsempészésre és az emberkereskedelemre vonatkozó információkat, beleértve a biometrikus adatokat is, többek között azáltal, hogy előírja az illetékes hatóságaik és a bevándorlási összekötő tisztviselők számára az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásához (SIENA) való közvetlen kapcsolódást. A Bizottság javasolja továbbá, hogy a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját bízzák meg a migránscsempészés, illetve az emberkereskedelem azon eseteinek meghatározásával, amelyek harmadik országokkal – többek között személyes adatok cseréje révén – folytatott együttműködést tehetnek szükségessé; ennek célja az ügyvezető igazgató támogatása abban, hogy az Europol-rendelet 25. cikkének (5) bekezdésével összhangban eseti alapon döntsön a személyes adatok harmadik országokba történő továbbításáról.

4.A tagállami erőforrások megerősítése a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében

Annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a migránscsempészés elleni hatékony küzdelemhez és a releváns információk Europollal való cseréjéhez, a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok jelöljenek ki a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakszolgálatokat, biztosítsák e szolgálatok megfelelő erőforrásait, ezeket a szolgálatokat kapcsolják hozzá a SIENA-hoz, és bízzák meg a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, hogy a szakszolgálatok hálózataként működjön.

5.Az Europol által a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatás megerősítése operatív munkacsoportok és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezései révén

A Bizottság javasolja az operatív munkacsoportok koncepciójának kodifikálását és továbbfejlesztését, valamint egy új eszköz létrehozását az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseinek formájában, hogy új, fejlett eszközökkel lehessen elősegíteni a koordinációt, valamint az elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatást a tagállamok kérésére vagy az Europol ügyvezető igazgatójának javaslatára. A javaslat magában foglalja egy olyan, a saját tagállamukban dolgozó szakértőkből álló állomány létrehozását, amely kihelyezések céljából azonnal az Europol rendelkezésére bocsátható, valamint kötelezettségeket állapít meg a tagállamok számára ezen eszközök hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. Az operatív munkacsoportokban harmadik országok is részt vehetnek, és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseire sor kerülhet harmadik országokban.

E célkitűzések teljesítése érdekében a Bizottság továbbá javasolja az Europol pénzügyi és humánerőforrásainak növelését az operatív igények kielégítése és az azonosított hiányosságok kezelése érdekében.

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat összhangban van az Europolt is magában foglaló bűnüldözési együttműködés területére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli szakpolitikai rendelkezésekkel. A bűnüldözési együttműködés az EU és a tagállamok közötti megosztott hatáskörbe tartozik. Az elmúlt években a tagállamok közötti információcsere és hírszerzési együttműködés javítása, valamint a terroristák és a súlyos bűncselekményeket elkövetők mozgásterének lehető legnagyobb csökkentése terén már eddig is jelentős előrelépés történt. A 2015. évi migrációs válságot követően felülvizsgálták a bel- és igazságügyi információs rendszerek és adatbázisok általános architektúráját, középpontba helyezve az interoperabilitást. Az Európában elkövetett terrortámadásokat követően 2017-ben megerősítették a terrorizmus elleni küzdelemre és az információcserére vonatkozó jogszabályi keretet. A változó biztonsági környezet kezeléséhez szükséges sürgető operatív igényekre, valamint a társjogalkotóknak az Europol erőteljesebb támogatására irányuló felhívására válaszul 2022-ben megerősítették az Europolról szóló rendeletet. Az Europol új megbízatása 2022 júniusában lépett hatályba, lehetővé téve az Europol számára, hogy kibővítse szakértelmét és műveleti képességeit annak érdekében, hogy jobban támogassa a tagállamokat a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben. A megbízatás emellett megerősíti az Europol adatvédelmi keretét és az európai adatvédelmi biztos általi felügyeletet.

A javaslat ezenfelül összhangban van a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkozó meglévő uniós jogi kerettel (más néven az elősegítésről szóló csomaggal), amely a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002/90/EK irányelvből2, továbbá a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002/946/IB kerethatározatból3 áll. Emellett összhangban van a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, csempészés elleni megújított uniós cselekvési tervvel, amely az uniós tagállamok bűnüldöző szervei, az érintett uniós ügynökségek – különösen az Europol – és a partnerországok közötti operatív együttműködés megerősítésére szólít fel a migránscsempészéssel foglalkozó bűnszövetkezetek felszámolása terén, valamint az EU-ba irányuló irreguláris migráció kereskedelmi közlekedési eszközök igénybevételével történő elősegítésével foglalkozó eszköztárral. A kulcsfontosságú származási és tranzitországokkal kialakított, csempészés elleni operatív partnerségek szerves részét képezik az EU által a partnerországokkal létrehozott átfogó migrációs partnerségeknek. A migránscsempészés elleni küzdelem fokozása közös érdek, mivel a származási, tranzit- és célországok közös célja a bűnözői hálózatok elleni küzdelem, valamint az emberek védelme az esetleges visszaélésekkel és kizsákmányolással szemben. A migránscsempészés továbbra is komoly kihívást jelent, amelyet folyamatosan, összehangoltan és kollektíven kell kezelni.

A migránscsempészés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia, valamint az új migrációs és menekültügyi paktum egyik fő célkitűzése.

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ami az Europol által a tagállamoknak nyújtott támogatást illeti, ez a jogalkotási kezdeményezés figyelembe veszi a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós szakpolitikákat – nevezetesen az Eurojust 9 szerepét a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatásában és megerősítésében –, valamint a közös nyomozócsoportok 10 révén folytatott igazságügyi együttműködést. A jogalkotási kezdeményezés továbbá figyelembe veszi az Unió külső politikáit, nevezetesen a harmadik országokban működő uniós küldöttségek és biztonsági szakértők munkáját, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai missziókat és műveleteket.

E jogalkotási kezdeményezés maradéktalanul figyelembe veszi a vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályokat (lásd alább az alapjogokról szóló 3. szakaszt).

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

A jogalkotási kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85., 87. és 88. cikke. Az EUMSZ 85. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján. A 87. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai. Az EUMSZ 88. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban: a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje; és b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

A közrend fenntartásáért és a belső biztonság védelméért a tagállamok felelősek 11 , az Unió pedig tiszteletben tartja a tagállamok alapvető állami funkcióit, beleértve a közrend fenntartását és a nemzetbiztonság védelmét 12 . Mivel a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus gyakran transznacionális jellegűek, a nemzeti szintű fellépés önmagában nem elegendő ezek hatékony leküzdéséhez. A migránscsempészésben részt vevő bűnözői hálózatok esetében különösen szembetűnő globális, kollaboratív és agilis jellegük 13 . A tagállamok ezért úgy határoztak, hogy az EU keretében együttműködnek. Törekednek összehangolni bűnüldözési intézkedéseiket és együttműködni a közös biztonsági kihívások kezelésében. Úgy határoztak, hogy uniós szinten egyesítik erőforrásaikat és megosztják egymással szakértelmüket. Az Europol – a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségeként – erőteljes megnyilvánulása a tagállamok azon törekvésének, hogy együttműködés révén garantálják polgáraik biztonságát.

Az Europol szilárd keretet és kifinomult bűnüldözési eszköztárat biztosít a tagállamok számára bűnüldözési tevékenységeik összehangolásához. Az Europol különösen uniós bűnügyi információs csomópontként szolgál, amely minimalizálja a bűnüldözési hiányosságokat, és a folyamatban lévő összetett nyomozásokból származó adatokra összpontosít. Az Europol gyors és valós idejű operatív támogatást nyújt az operatív elemzéstől az operatív koordinációig, valamint összefogja az érintett partnereket a közös fellépéshez. A tagállamok az Europolhoz kiküldött összekötő tisztviselőik, valamint az ügynökség által biztosított információcsere-csatorna révén információkat cserélnek és együttműködnek a nyomozásaik során. A tagállamok egyesítik erőforrásaikat azáltal, hogy megbízzák az Europolt az általuk biztosított információk Europol-adatbázisokban történő kezelésével és közös elemzés készítésével. Ez az európai biztonsági architektúra középpontjába helyezte az Europolt.

A változó biztonsági fenyegetések – különösen a migránscsempészés – a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkájának hatékony uniós szintű támogatását teszik szükségessé. Bár a tagállamok eltérő módon küzdenek a bűncselekmények egyes típusaival szemben, bűnüldöző hatóságaik megválaszthatják, hogy milyen esetben kérjenek uniós szintű támogatást az Europoltól, és milyen közös kezdeményezésekben vegyenek részt. Emellett a bűnüldöző hatóságok valamennyi tagállamban ugyanazokkal a változó biztonsági fenyegetésekkel szembesülnek. Következésképpen uniós fellépésre van szükség, hogy megerősítsük a tagállamok támogatását a súlyos bűncselekményekkel és terrorizmussal szembeni küzdelem során a fenyegetésekkel való lépéstartás érdekében.

Ebből következően a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kezelni a javaslat által érintett valamennyi kihívást.

•    Arányosság

Az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően egy adott intézkedés jellegének és intenzitásának összhangban kell lennie a kezelni kívánt problémával. Az ebben a jogalkotási kezdeményezésben felvetett valamennyi probléma valamilyen módon uniós szintű támogatást tesz szükségessé annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudják kezelni e problémákat:

Meg kell erősíteni és fokozni kell a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni uniós szintű küzdelemmel foglalkozó ügynökségközi együttműködést. Az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Eurojust közötti együttműködés és koordináció megerősítésével, továbbá a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának létrehozásával, valamint feladatainak és összetételének meghatározásával az uniós ügynökségek jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy uniós szinten hatékonyabban és eredményesebben lehessen fellépni a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen, mint nemzeti szinten.

Fokozni kell az e bűncselekményekkel kapcsolatos uniós szintű stratégiai irányítást és koordinációt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nyomozati és operatív intézkedések célzott stratégiai elemzése, irányítása és koordinálása uniós szinten és a tagállamok között. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának létrehozása, valamint feladatainak és összetételének meghatározása szintén hozzá fog járulni ahhoz, hogy uniós szinten hatékonyabban és eredményesebben lehessen fellépni a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen, mint nemzeti szinten.

Ezenfelül meg kell erősíteni és szisztematikusabbá kell tenni a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatban a tagállamok között, valamint az Europollal és harmadik országokkal folytatott információmegosztást annak biztosítása érdekében, hogy uniós szinten hatékonyabban és eredményesebben lehessen fellépni a migránscsempészés ellen, és különösen kifejezetten utalni kell a két bűncselekményre, amikor a tagállamok általános információmegosztási kötelezettségéről van szó, meg kell bízni az Europolt a biometrikus adatoknak a tagállamok támogatása érdekében történő hatékony és eredményes kezelésével a biometrikus adatok feldolgozására vonatkozó meglévő biztosítékokkal összhangban, valamint létre kell hozni a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA).

Ami a migránscsempészés elleni nemzeti struktúrákat illeti, amint azt a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, csempészés elleni megújított uniós cselekvési terv már hangsúlyozta, nem minden tagállam rendelkezik a migránscsempészés elleni küzdelemhez és az Europollal való hatékony együttműködéshez szükséges nemzeti szintű struktúrákkal. Ezt a hiányosságot uniós szinten hatékonyabban és eredményesebben lehet kezelni, mint nemzeti szinten, annak előírásával, hogy a tagállamoknak ki kell jelölniük a migránscsempészés elleni küzdelemmel foglalkozó szakszolgálatokat, ezeket hozzá kell kapcsolniuk a SIENA-hoz, valamint a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját meg kell bízni azzal, hogy a szakszolgálatok hálózataként működjön.

Fokozni kell az Europol által a migránscsempészés elleni küzdelemben a tagállamoknak nyújtott helyszíni támogatást. Ezt az igényt az operatív munkacsoportok létrehozásával és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel uniós szinten hatékonyabban és eredményesebben lehet kezelni, mint nemzeti szinten.

Az Europol – a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségeként – megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy ilyen uniós szintű támogatást nyújtson. Az Europol nagyon hatékonynak bizonyult a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus – valamint különösen a migránscsempészés – elleni küzdelem terén nyújtott támogatásban. A tagállamok egyértelmű szinergiákat és méretgazdaságosságot tapasztaltak például a tartalékállomány alkalmazásából és az Europol által nyújtott szakosított támogatásból, illetve abból a szakértelemből eredően, amelyet egy olyan szakosított központ tud kínálni a tagállamoknak, mint a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja. A tagállamok ugyanilyen szintű támogatást várnak el – és igényelnek operatív szempontból – az Europoltól a változó biztonsági fenyegetések, például a migránscsempészés esetében.

Az Europolon keresztül folytatott uniós szintű bűnüldözési együttműködés nem váltja fel a belső biztonságra vonatkozó különböző nemzeti politikákat, és nem is helyettesíti a nemzeti bűnüldöző hatóságok munkáját. Amint azt a Szerződések 14 is elismerik, ez az uniós szintű támogatás nem érinti a tagállamok jogrendszereiben és hagyományaiban fennálló különbségeket.

•    A jogi aktus típusának megválasztása

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében és tekintettel arra, hogy az Europol megbízatását az (EU) 2016/794 rendelet határozza meg, az Europol megbízatásának megerősítését – amely e javaslat részét képezi – rendelet formájában kell megvalósítani. 

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A migránscsempészés kihívást jelent a bűnüldözés számára, különösen azért, mert az érintett bűnözői hálózatok agilisak és összetettek, valamint alkalmazkodnak az irreguláris migráció dinamikájának változásaihoz és a bűnüldözési válaszintézkedésekhez. Ezeket a kihívásokat az Europol és a tagállamok jól meghatározták, valamint megvitatták a Bel- és Igazságügyi Tanács és az Európai Tanács ülésein. Az Europol migránscsempészés elleni küzdelemben betöltött szerepét mind a Tanács, mind az Europol – többek között annak igazgatótanácsa – megvitatta. Emellett az Európai Számvevőszék 2021. évi, az Europol által a migránscsempészet elleni küzdelemhez nyújtott támogatásról szóló különjelentése 15 megállapította, hogy meg kell erősíteni az Europol szerepét a migránscsempészés elleni küzdelemben, és különösen lehetővé kell tenni, hogy az Europol felhasználhassa az összes releváns külső információforrást, beleértve a biometrikus adatokat is, valamint fokozni kell a partnereivel való adatcserét.

Ezen túlmenően a Bizottság szolgálatai összegyűjtötték a szükséges információkat és véleményeket e jogalkotási kezdeményezés relevanciájával, eredményességével, hatékonyságával, koherenciájával és uniós hozzáadott értékével kapcsolatban egy, a tagállamokhoz eljuttatott kérdőív segítségével, amelynek célja az Europol által a migránscsempészéssel kapcsolatban nyújtott támogatás operatív igényeinek és hiányosságainak, valamint az Europol megbízatásának megerősítésével kapcsolatos egyéb igényeknek és lehetőségeknek az azonosítása volt. A bűnüldözési munkacsoportban folytatott megbeszéléseket követően továbbá a Bizottság szolgálatai egy 2023. november 14-én tartott virtuális munkaértekezlet keretében szakértői szinten konzultáltak a tagállamokkal. A tagállamok általában támogatták az Europol jogi megbízatásának megerősítését a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során megállapítást nyert, hogy öt olyan terület van, ahol uniós szintű fellépésre van szükség. E területek a következők: a) a migránscsempészéssel kapcsolatos ügynökségközi együttműködés; b) a migránscsempészés elleni küzdelem stratégiai irányítása és koordinálása; c) információmegosztás; d) a migránscsempészés elleni küzdelemre szakosodott nemzeti struktúrák; valamint e) az Europol által a helyszín nyújtott operatív támogatás.

A konzultáció eredményeit a Bizottság figyelembe vette a jogalkotási kezdeményezés előkészítése során.

•    Hatásvizsgálat

Ezt a jogalkotási javaslatot nem támasztja alá hatásvizsgálat, mivel a Bizottságnak kevés vagy semmilyen választási lehetőség nem állt rendelkezésre, különösen azért, mert sürgős operatív igény mutatkozik az Europol által a migránscsempészés elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott támogatás javítására. Ez a javaslat mindazonáltal az Europol által a migránscsempészés elleni küzdelemhez nyújtott támogatásról szóló 2021. évi számvevőszéki különjelentésben összegyűjtött bizonyítékokra és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során kapott visszajelzésekre épül.

•    Alapjogok

A személyes adatoknak általában a bűnüldözési feladatok szempontjából és különösen az Europol által nyújtandó támogatás szempontjából vett kezelése szükségessé teszi az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogoknak és különösen a személyes adatok védelméhez való jognak 16 és a magánélet tiszteletben tartásához való jognak 17 való teljes körű megfelelést. Ez a javaslat teljes mértékben figyelembe veszi ezeket a jogi követelményeket.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a jogalkotási kezdeményezés hatást gyakorolna az Europol költségvetési és személyzeti igényeire. A becslések 18 szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret teljes időszakában mintegy 50 millió EUR összegű további költségvetésre és mintegy 50 további álláshelyre lenne szükség. Ez biztosítani fogja, hogy az Europol rendelkezzen az e rendelet 5. és 6. cikkében leírt új feladatoknak, valamint felülvizsgált megbízatásának a teljes körű és hatékony ellátásához szükséges erőforrásokkal. Az Europol jogalkotási javaslatban szereplő új feladatai ezért a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben előirányzott erőforrásokhoz képest további pénzügyi és humánerőforrásokat igényelnének. A jelenlegi többéves pénzügyi keret az Europol létszámának 160 ideiglenes alkalmazottal való bővítését, ehhez kapcsolódóan 114 millió EUR összegű költséget, valamint az Europol költségvetéséhez összesen 178 millió EUR összegű további uniós hozzájárulást irányzott elő. Ez a jogalkotási kezdeményezés azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlenül járuljanak hozzá az Europol költségvetéséhez, amennyiben ezt a meglévő vagy új feladatok szükségessé teszik.

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Europol megerősített megbízatásának nyomon követése és értékelése nagyrészt a hatályos Europol-rendelet értelmében alkalmazandó mechanizmusok révén történne. A 68. cikk olyan értékelésről rendelkezik, amely különösen az Europol és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát méri fel, és megvizsgálhatja, hogy adott esetben szükséges-e módosítani az Europol struktúráját, működését, tevékenységi területét és feladatait, valamint azt, hogy az ilyen módosítások milyen költségvetési hatásokkal járnának. Ehhez az értékeléshez a Bizottság az Europol igazgatótanácsának ülésein való képviselete, valamint az Europol munkájának a tagállamokkal együtt történő felügyelete révén keresztül gyűjt adatokat (11. cikk).    

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a jogalkotási kezdeményezés a következőket javasolja:

·Az Europolon belül a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának jogszabályi szintű létrehozása, valamint irányítási keret kialakítása tevékenységeinek szabályozására és támogatására: a jogalkotási kezdeményezés létrehozza a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, amely a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központ. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának központi szerepet kell játszania a tagállamok támogatásában a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben, és ezzel összefüggésben konkrét stratégiai és operatív feladatokat kell ellátnia. [3. cikk]

·Rendelkezés a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának összetételéről: a jogalkotási kezdeményezés rendelkezik a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának összetételéről és azokról a konkrét szervezetekről, amelyeket be kell vonni a feladatainak ellátásába mind a stratégiai elemzés, mind pedig a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos operatív és technikai támogatás céljából. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját az Europol belső struktúrája minden egyéb releváns részének támogatnia kell. [4. cikk]

·A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja stratégiai és operatív feladatainak meghatározása: a jogalkotási kezdeményezés részletesen meghatározza a központ feladatait, amelyek a stratégiai elemzésre, valamint a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos operatív és technikai támogatásra irányulnak. Stratégiai szinten e feladatok közé tartozik a stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése, a stratégiai és operatív prioritások operatív végrehajtásának támogatása, a koordináció, az együttműködés és az információcsere támogatása, a migránscsempészés és az emberkereskedelem nyomon követése, valamint éves jelentés készítése. Ezzel összefüggésben a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja az uniós szintű hatékony irányítás és koordináció biztosítása érdekében évente legalább kétszer ülést tart a központban képviselt szervezetek részvételével. Operatív szinten a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának feladatai közé tartozik a tagállamok illetékes hatóságai által hozott intézkedések támogatását és megerősítését célzó nyomozati és operatív intézkedések koordinálása, megszervezése és végrehajtása, a tagállamok határon átnyúló információcsere-tevékenységeinek, műveleteinek és nyomozásainak, valamint a közös nyomozócsoportoknak és az operatív munkacsoportoknak a támogatása, továbbá a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosítása, amelyek fokozott operatív támogatást igényelhetnek. [5., 6. cikk]

·Rendelkezés a tagállamok illetékes hatóságain belül a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel foglalkozó szakszolgálatok kijelöléséről: a jogalkotási kezdeményezés előírja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több szakszolgálatot a migránscsempészés és az emberkereskedelem többek között bűnügyi nyomozások révén történő megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem céljából, és biztosítania kell, hogy ezeknek a szolgálatoknak össze kell gyűjteniük és a SIENA-n keresztül a lehető leghamarabb meg kell osztaniuk az összes releváns információt az Europollal és más tagállamokkal. [8. cikk]

·Az Europol számára az ahhoz szükséges fejlett eszközök biztosítása, hogy támogassa a tagállamokat a migránscsempészés és az Europol céljai körébe tartozó egyéb bűncselekmények megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben: a jogalkotási kezdeményezés operatív munkacsoportokat hoz létre a tagállamok által az Europol támogatásával létrehozott koordinációs mechanizmusokként, amelyek célja, hogy közös, összehangolt és priorizált bűnüldözési operatív tevékenységeket és nyomozásokat folytassanak, különösen a bűnözői hálózatokkal és csoportokkal, valamint az egyes bűnelkövetőkkel kapcsolatban. A jogalkotási kezdeményezés minimumkövetelményeket határoz meg a tagállamok aktív és kellő időben történő részvételére – így például az Europol számára minden releváns információ szolgáltatására – vonatkozóan, és előírja, hogy az Europolnak az érintett tagállamok rendelkezésére kell bocsátania magas szintű elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatását. Az operatív munkacsoportokban harmadik országok is részt vehetnek. [9. cikk]

·Rendelkezés arról, hogy az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy egy tagállam kérésére tisztviselőket helyezzen ki az adott tagállam területére az adott tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatás nyújtása céljából: a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy minimumkövetelményeket biztosítson, például hogy minden releváns információt az Europol rendelkezésére bocsásson. Az Europol számára lehetővé kell tenni a gyors kihelyezést, különösen rendkívüli sürgős esetekben. Az Europol által kihelyezett személyzet és szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben, valamint az Europol-rendelettel és az adott tagállam nemzeti jogával összhangban az adatkezeléssel kapcsolatos, nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedéseket hajtsanak végre. Ezen túlmenően az Europolnak létre kell hoznia egy magasan képzett, különleges szakértelemmel rendelkező tagállami bűnüldözési szakértőkből álló tartalékállományt, amely speciális támogatás biztosítása érdekében azonnal az Europol rendelkezésére bocsátható operatív kihelyezés céljából. Az Europolnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy személyzetet és kirendelt nemzeti szakértőket helyezzen ki olyan harmadik országokba, amelyekkel megfelelőségi határozat, az Unió és az adott harmadik ország között az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és az adott harmadik ország között 2017. május 1. előtt megkötött együttműködési megállapodás alapján együttműködik. [9. cikk]

·Annak tisztázása, hogy az Europol személyzete milyen jellegű operatív támogatást nyújthat a tagállamok bűnüldöző hatóságainak a helyszínen a műveletek és nyomozások során: a jogalkotási kezdeményezés egyértelművé teszi, hogy az Europol személyzete operatív támogatást nyújthat a tagállamok illetékes hatóságainak – azok kérésére és a nemzeti jogukkal összhangban – a nyomozati intézkedések végrehajtása során, többek között az operatív munkacsoportok alkalmazásával és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel összefüggésben. Az Europol személyzete számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben, valamint az Europol-rendelettel és az adott tagállam nemzeti jogával összhangban nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedéseket hajtson végre, amennyiben azt valamely tagállam a nemzeti jogával összhangban kéri és az Europol ügyvezető igazgatója engedélyezi. [9. cikk]

·Az Europol és harmadik országok közötti együttműködés fokozása: a jogalkotási kezdeményezés szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy jobban bevonják a harmadik országokba kiküldött tagállami migrációs összekötő tisztviselőket a harmadik országok által a migránscsempészés elleni küzdelem érdekében folytatott információcsere fokozásába, valamint ezen információknak az Europol részére közvetlenül vagy az Europol nemzeti egységén keresztül a SIENA használatával történő átadásába. [8. cikk]

·A migránscsempészés harmadik országokkal való együttműködést igénylő eseteinek azonosítása, amelyek egyedi esetekben személyes adatok továbbítását tehetik szükségessé a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából: a jogalkotási kezdeményezés megbízza a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, hogy azonosítsa ezeket az eseteket. A személyes adatoknak az Europol által harmadik országok részére történő továbbítására ezekben az esetekben megfelelőségi határozat vagy elégséges vagy megfelelő adatvédelmi biztosítékok hiányában az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésével összhangban kerülhet sor. [6. cikk]

·Az Europol szerepének megerősítése az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemben: a jogalkotási kezdeményezés ezeket a bűncselekményeket az (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében felsorolt bűnözési formák közé sorolja. A migránscsempészéstől és az emberkereskedelemtől függetlenül a rendeletjavaslat kibővíti az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények listáját azáltal, hogy az Europol-rendelet I. mellékletébe felveszi az „uniós korlátozó intézkedések megsértését”. Ez eleget tesz a tagállamok azon kérésének, hogy az Europol támogathassa őket az uniós korlátozó intézkedések megsértése elleni küzdelemben, ami jelenleg csak akkor lehetséges, ha az ilyen jogsértés az Europol-rendelet I. mellékletében szereplő más bűnözési formának – például pénzmosásnak – is minősül. Az uniós korlátozó intézkedések megsértésének azonban nem minden esete tartozik az Europol-rendelet I. mellékletében jelenleg felsorolt bűncselekmények közé. Az uniós korlátozó intézkedések megsértésének az Europol-rendelet I. mellékletébe történő felvétele kiegészítené az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló irányelvjavaslatot 19 . [9. cikk]

2023/0438 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi együttműködés megerősítéséről, valamint az Europol által az ilyen bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatás megerősítéséről, továbbá az (EU) 2016/794 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 85. cikke (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésére és 88. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (Europol) az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 hozta létre, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és kölcsönös együttműködésüket a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és a valamely uniós szakpolitika alkalmazási körébe tartozó közös érdeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok elleni küzdelem terén.

(2)A migránscsempészés olyan bűnözői tevékenység, amely az emberek életét és méltóságát alárendeli a haszonszerzésnek, valamint aláássa az érintettek alapvető jogait és az EU migrációkezelési célkitűzéseit. Az Európai Tanács a 2023. február 9-i következtetéseiben újólag megerősítette az embercsempészek elleni küzdelem fontosságát, és megerősítette, hogy – többek között a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés intenzívebbé tételével – fokozni kívánja az irreguláris kiutazások és az emberélet-veszteség megelőzésére irányuló intézkedéseit. E célból fontos megerősíteni a bűnüldöző szervek által a migránscsempészésre és az emberkereskedelemre adott választ az Europol és különösen a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központja képességeinek megerősítése révén. 

(3)Az Europol igazgatótanácsa 2016-ban az (EU) 2016/794 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének s) pontjával összhangban speciális szakértelemmel rendelkező uniós központként létrehozta a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját. A központ a létrehozása óta folyamatosan fejlődött és bővítette tevékenységei körét annak érdekében, hogy a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemben részt vevő partnerek közötti operatív együttműködés, információcsere és koordináció dinamikus platformjaként a lehető legjobb támogatást nyújtsa a tagállamok számára. Az Unióba való irreguláris érkezések és az Unión belüli jogellenes továbbutazások számának növekedése, a bűnszövetségek gyors alkalmazkodóképessége, az új elkövetési módok és kifinomult módszerek kifejlesztése miatt mielőbb jelentősen meg kell szilárdítani az Europol mint a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központ szerepét az Europolon belüli állandó struktúrájának létrehozásával és a tagállamok számára a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén nyújtott támogatásban vállalt szerepének megerősítésével. A központot a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának kell elnevezni.

(4)A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának stratégiai, operatív és technikai támogatást kell nyújtania a tagállamok számára a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez. Stratégiai feladatainak részeként keretet kell biztosítania az Unió stratégiai és operatív prioritásainak végrehajtásához azáltal, hogy nyomon követi a migránscsempészés és az emberkereskedelem tendenciáit. E célból éves jelentéseket, stratégiai elemzéseket, fenyegetésértékeléseket és aktualizált helyzetjelentéseket kell készítenie a migrációs útvonalakról és az elkövetési módokról, többek között az arra utaló jelzésekről, hogy magánfeleket használhatnak fel migránscsempészésre és emberkereskedelemre. Stratégiai és operatív feladatainak ellátása keretében a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának adott esetben együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai missziókkal és műveletekkel, azok megbízatásával és hatásköreivel összhangban, valamint az Europol megbízatásának megfelelően.

(5)A migránscsempészés és az emberkereskedelem terén folytatott ügynökségközi együttműködés megerősítése érdekében a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának eszközt kell biztosítania az Europol és más uniós ügynökségek – különösen az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – közötti együttműködés és koordináció fokozásához, összhangban azok jogi kereteivel, többek között az uniós ügynökségek közötti munkamegállapodások révén.

(6)A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos stratégiai elemzésének támogatása érdekében a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját a stratégiai feladatok ellátása tekintetében az Europol személyzetéből álló együttműködési keretnek kell támogatnia, amelyben részt kell venniük a Bizottság, a tagállamok szakszolgálatai, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség képviselőinek. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának az uniós szintű hatékony irányítás és koordináció biztosítása érdekében évente legalább kétszer ülést kell tartania a központban képviselt szervezetek részvételével. Annak érdekében, hogy ez a központ el tudja látni feladatait, az Europol egyéb releváns belső struktúráinak minden szükséges támogatást meg kell adniuk számára. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja hatékonyságának maximalizálása érdekében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy meghívja különösen az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (a továbbiakban: EMPACT) főbb szereplőit, valamint szükség szerint más érintett uniós szerveket vagy ügynökségeket.

(7)A tagállamoknak nyújtott operatív és technikai támogatás részeként a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának biztosítania kell a tagállamok nyomozati és operatív intézkedéseinek összehangolását, többek között a tagállamok határon átnyúló információcseréjének, műveleteinek és nyomozásainak támogatása révén, különösen az EMPACT keretében, többek között operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatás nyújtásával. Az Europolnak továbbá támogatást kell nyújtania a tagállamok számára a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosításában, ahol nyomozást kellene indítani – szükség esetén az Eurojusttal együttműködve –, olyan esetekben, amikor operatív munkacsoportok létrehozására vagy az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseire van szükség, valamint olyan esetekben, amelyek harmadik országokkal többek között személyes adatok cseréje révén folytatott együttműködést tehetnek szükségessé.

(8)A személyes adatoknak az Europol által harmadik országok részére történő továbbítására megfelelőségi határozat vagy elégséges vagy megfelelő adatvédelmi biztosítékok hiányában az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésével összhangban kerülhet sor. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja által azonosított, a migránscsempészés harmadik országokkal való együttműködést igénylő esetei szükségessé tehetik egyedi esetekben a személyes adatok továbbítását a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából.

(9)A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott operatív és technikai támogatás megerősítése céljából a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának az operatív feladatok ellátása tekintetében be kell vonnia a tagállamok, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőit annak érdekében, hogy uniós szinten biztosítsák a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos hatékony, időszerű és szisztematikus koordinációt és információcserét, biztosítva az ügynökségek közötti szorosabb együttműködést saját hatáskörükön belül és a tagállamokkal. Az Europol egyéb releváns belső struktúráinak is minden szükséges támogatást biztosítaniuk kell. E célból az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőit állandó képviselőként ki kell küldeni az Europolhoz. Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben más érintett uniós szerveket vagy ügynökségeket is bevonjon a hatáskörükbe tartozó szakértelem igénybevételéhez.

(10)Az EMPACT partnerségi megközelítés keretében az illetékes hatóságok széles körét tömöríti, és egyrészt keretet biztosít a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni összehangolt fellépéshez, másrészt pedig katalizátorként szolgál az uniós biztonsági politikák és stratégiák gyakorlati megvalósításához. A migránscsempészés és az emberkereskedelem, valamint a kapcsolódó bűncselekmények és támogató tényezők megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló multidiszciplináris, holisztikus és következetes reagálás fokozása érdekében az Europolnak és valamennyi kulcsfontosságú érdekelt félnek meg kell erősíteniük az EMPACT-on belüli kapcsolataikat, valamint fokozniuk kell az e platform által kidolgozott tevékenységekhez nyújtott operatív támogatást.

(11)Az igazságügyi hatóságok migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokba való megfelelő bevonásának biztosítása érdekében az (EU) 2018/1727 rendelet 69. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelés részeként értékelni kell, hogy szükséges-e megerősíteni az Eurojust megbízatását a migránscsempészéssel és az Europol megbízatásának módosításaival kapcsolatban.

(12)Az Europolnak az Unió bűnügyi információs csomópontjának kell lennie és szolgáltatóként kell működnie, különösen annak révén, hogy biztosítja az adatcseréhez szükséges biztonságos hálózatot, mint például a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA), hogy ezáltal elősegítse a tagállamok, az Europol, más uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti információcserét. A SIENA-nak lehetővé kell tennie a bűnözéssel kapcsolatos operatív és stratégiai információk és bűnüldözési operatív információk gyors, biztonságos és felhasználóbarát kommunikációját és cseréjét, valamint nagy hangsúlyt kell fektetnie az Europol és egyéb együttműködő államok és szervezetek más rendszereivel való interoperabilitásra.

(13)A tagállamok aktív szerepvállalása és az Europollal való információmegosztás kulcsfontosságú a migránscsempészés elleni küzdelemre vonatkozó átfogó és összehangolt uniós megközelítés biztosításához. A tagállamok kapacitásainak megerősítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük a migránscsempészés elleni küzdelemmel foglalkozó szakszolgálatokat, valamint biztosítaniuk kell, hogy azok megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek a migránscsempészés megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez, továbbá hatékonyan és eredményesen tudják megosztani a nyomozásokkal kapcsolatos információkat az Europollal. A migránscsempészéssel kapcsolatos információk tagállamok és Europol közötti megosztásának harmonizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az információcsere megkönnyítése érdekében a migránscsempészés elleni küzdelemmel foglalkozó kijelölt szolgálataik közvetlenül kapcsolódjanak a SIENA-hoz. Ez összhangban van a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. A harmadik országokba kiküldött tagállami bevándorlási összekötő tisztviselőknek szintén meg kell osztaniuk az információkat az Europollal; e célból nekik is kapcsolódniuk kell a SIENA-hoz annak biztosítása érdekében, hogy az első bekezdésben említett információmegosztást hatékonyan és eredményesen végezhessék.

(14)A migránscsempészéssel kapcsolatos információk tagállamok közötti és az Europollal való hatékony megosztásának biztosítása érdekében – különösen a számos gyanúsítottat érintő nagy bűnözői hálózatok esetében – a tagállamoknak az Europol által biztosított legmegfelelőbb támogató eszközöket, például célzott adatfeltöltőket kell alkalmazniuk. Másfelől a tagállamoknak és az uniós ügynökségeknek a megfelelő esetekre vonatkozóan uniós szinten rendelkezésre álló valamennyi információhoz és bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférésük és azok lehető legjobb felhasználása érdekében, továbbá a megfelelő adatvédelmi biztosítékok teljes körű tiszteletben tartása mellett rendszeresen le kell kérdezniük az Europol-információkat a migránscsempészéssel kapcsolatos, folyamatban lévő nyomozások során, többek között az Europol által rendelkezésre bocsátott „találat/nincs találat” eszközök, például az Europol-rendszerek lekérdezése (QUEST+) technikai rendszerinterfészének használatával.

(15)A határon átnyúló súlyos szervezett bűnözés és terrorizmus megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében koordinációra és együttes fellépésre van szükség. Azon túlmenően, hogy a tagállamok a 2002. június 13-i tanácsi kerethatározattal összhangban közös nyomozócsoportot hozhatnak létre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Europol támogatásával operatív munkacsoportot állítsanak fel a bűnüldözési együttműködés megerősítésére. A tagállamok rendőri hatóságai és egyéb bűnüldöző szolgálatai közötti koordinációs mechanizmusnak lehetővé kell tennie számukra, hogy az Europol támogatásával közös, összehangolt és priorizált bűnüldözési operatív tevékenységeket és nyomozásokat folytassanak, különösen a bűnözői hálózatok és csoportok, valamint az egyes bűnelkövetők vonatkozásában, beleértve azokat a személyeket is, akiknek a bűnözői tevékenysége az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményformák körébe tartozik, és akik nagy biztonsági kockázatot jelentenek. Az említett mechanizmus megfelelő működésének és hatékonyságának biztosítása érdekében az operatív munkacsoportot létrehozó, abban részt vevő vagy azt támogató tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy biztosítsák az aktív és kellő időben történő részvételükre vonatkozó minimumkövetelményeket, például minden releváns információnak az Europol rendelkezésére bocsátását, az Europol számára pedig lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállamok rendelkezésére bocsássa magas szintű elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatását. A harmadik országok számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek egy operatív munkacsoportban vagy támogassák azt.

(16)Amennyiben az operatív munkacsoportban folytatott bűnüldözési operatív tevékenységek eredményeként nyomozás indul egy vagy több olyan tagállamban, amely vagy amelyek számára előnyös lehet a közös nyomozócsoport létrehozása, vagy ha az operatív munkacsoport által támogatott nyomozások számára előnyös lehet egy közös nyomozócsoport létrehozása, az Europolnak az (EU) 2016/794 rendelet 5. cikkével összhangban javaslatot kell tennie egy közös nyomozócsoport létrehozására az érintett tagállamoknak, és intézkedéseket kell hoznia a tagállamok támogatása érdekében. Ilyen esetekben az Europolnak adott esetben szorosan együtt kell működnie az Eurojusttal.

(17)Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban valamely tagállam kérésére személyzetet – többek között kirendelt nemzeti szakértőket – helyezzen ki az adott tagállam területére annak érdekében, hogy az adott tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatást nyújtson. Ezeket a kihelyezéseket különösen összetett, nagyszabású és nagy horderejű nyomozásokkal összefüggésben kell végezni, többek között közös nyomozócsoportok keretében, adott esetben az Eurojusttal vagy operatív munkacsoportokkal együttműködve. E kihelyezéseknek támogatniuk kell egyrészt az Europol vagy a nemzeti adatbázisok lekérdezésével végzett további biztonsági ellenőrzéseket is annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gyors információcserét az Unió külső határain végzett ellenőrzések (alapos biztonsági ellenőrzések) megerősítése érdekében, másrészt pedig az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 21 összhangban migrációkezelést támogató csoportokat. Az Europolnak ezeket a kihelyezéseket továbbá arra kell felhasználnia, hogy támogassa a tagállamokat a jelentős nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. Az Europol számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy személyzetet és kirendelt nemzeti szakértőket helyezzen ki olyan harmadik országokba, amelyekkel megfelelőségi határozat, az Unió és az adott harmadik ország között az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Europol és az adott harmadik ország között 2017. május 1. előtt megkötött együttműködési megállapodás alapján együttműködik.

(18)Annak biztosítása érdekében, hogy az Europol kihelyezés révén hatékony támogatást tudjon nyújtani, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy minimumkövetelményeket biztosítson, például hogy minden releváns információt az Europol rendelkezésére bocsásson. Az Europol számára lehetővé kell tenni a személyzet és a kirendelt nemzeti szakértők gyors kihelyezését, még rendkívüli sürgős esetekben is. A kihelyezett Europol-személyzet és kirendelt nemzeti szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben, valamint az (EU) 2016/794 rendelettel és az adott tagállam nemzeti jogával összhangban az adatkezeléssel kapcsolatos, nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedéseket hajtsanak végre.

(19)Ezen túlmenően az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel összefüggésben az Europolnak létre kell hoznia egy magasan képzett, különleges szakértelemmel rendelkező tagállami bűnüldözési szakértőkből álló tartalékállományt, amely speciális támogatás biztosítása érdekében azonnal az Europol rendelkezésére bocsátható operatív kihelyezés céljából. A szakértői tartalékállománynak bűnügyi elemzési, kriminalisztikai, nyomozási, nyelvi és koordinációs szakemberekből kell állnia. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy szakértőik kirendelt nemzeti szakértőként az Europol kérésére részt vehessenek az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseiben. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a harmadik országokra, amelyekbe az Europol operatív támogatás céljából személyzetet és kirendelt nemzeti szakértőket helyez ki.

(20)Az Europol jogi keretének megerősítése lehetőséget nyújt annak tisztázására, hogy az Europol célkitűzéseinek kifejezetten ki kell terjedniük az uniós korlátozó intézkedések megsértésére is. Az uniós korlátozó intézkedések alapvető eszközt jelentenek az Unió értékeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának védelme, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jogi alapelvek megszilárdítása és támogatása, valamint az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban a nemzetközi béke fenntartásának, a konfliktusok megelőzésének és a nemzetközi biztonság erősítése tekintetében. Az uniós korlátozó intézkedések megsértése ezért olyan bűnözési formát jelent, amely az uniós politika hatálya alá tartozó közös érdeket érint, és amellyel kapcsolatban az Europolnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy fellépjen a tagállamok intézkedéseinek támogatása és megerősítése érdekében.

(21)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.] VAGY

(22)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(23)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(24)[Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, és az […]-án/-én véleményt 23 nyilvánított.]

(25)Mivel e rendeletnek a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésének, felderítésének és kivizsgálásának megerősítésére irányuló céljait – tekintettel e bűncselekmények határon átnyúló jellegére – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az együttműködés és az információmegosztás hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat és biztosítékokat, és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, különösen a Charta 7. és 8. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében meghatározott, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot.

(27)Az (EU) 2016/794 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén a rendőrségi együttműködés és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) számára nyújtott támogatás fokozása érdekében azáltal, hogy:

a)    létrehozza az Europolon belül a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját, valamint a tevékenységeinek szabályozására és támogatására szolgáló irányítási keretet;

b)    fokozza a tagállamok, az Europol és más uniós ügynökségek közötti együttműködést és koordinációt;

c)    megerősíti a tagállamok közötti és az Europollal folytatott információcserét;

d)    biztosítja az Europol számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok illetékes hatóságainak fellépéseit, valamint kölcsönös együttműködésüket az Europol célkitűzéseibe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén;

e)    fokozza az Europol és harmadik országok közötti együttműködést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.    „migránscsempészés”: [az Unióba való jogellenes beutazáshoz, valamint az Unión belüli jogellenes átutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, valamint a 2002/90/EK tanácsi irányelv és a 2002/946 IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló] [XXX] irányelv 24 3., 4. és 5. cikkében említett bármely tevékenység;

2.    „emberkereskedelem”: a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 2. és 3. cikkében említett bármely tevékenység;    

4.    „illetékes hatóságok”: a tagállamoknak az (EU) 2016/794 rendelet 2. cikke a) pontjában meghatározott illetékes hatóságai;

5.    „bevándorlási összekötő tisztviselő”: valamely tagállam illetékes hatóságai által a nemzeti joggal összhangban harmadik országba kiküldött összekötő tisztviselő a bevándorlással kapcsolatos kérdések kezelése céljából, beleértve azt az esetet is, amikor ezek a kérdések az összekötő tisztviselő feladatainak csak egy részét képezik.    

II. fejezet

A MIGRÁNSCSEMPÉSZÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI KÖZPONTJÁNAK IRÁNYÍTÁSI KERETE

3. cikk

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja

Az Europolon belül létrejön a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett speciális szakértelemmel rendelkező uniós központként. A központ támogatja a tagállamokat a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben, valamint ellátja az 5. és 6. cikkben meghatározott feladatokat.

4. cikk

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának összetétele

(1)    A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja az Europol személyzetéből áll, és az 5. cikkben említett stratégiai feladatok ellátásába bevonja a következő szervezetek képviselőit:

a)egy-egy tagállami képviselő a 7. cikkben említett nemzeti szakszolgálatoktól;

b)az Eurojust képviselője;

c)az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség képviselője;

d)az Europol mérlegelése alapján és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiai és operatív prioritások operatív végrehajtásában részt vevő egy vagy több képviselő, különösen az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) keretében.

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja évente legalább kétszer ülést tart az a)–d) pontban említett szervezetek részvételével, és ezen az ülésen a Bizottság is részt vesz.

Az Europol felkérhet más szervezeteket, többek között más érintett uniós szerveket vagy ügynökségeket, hogy vegyenek részt az 5. cikkben említett tevékenységek végrehajtásában.

(2)    A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja az Europol személyzetéből áll, és a 6. cikkben említett operatív feladatok ellátásába bevonja a következő szervezetek képviselőit:

a)    minden tagállam esetében az (EU) 2016/794 rendelet 8. cikkében említett, kifejezetten a migránscsempészés kezelésére kijelölt összekötő tisztviselő;

b)    az Eurojust összekötő tisztviselője az Europol állandó képviselőjeként;

c)    az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselője az Europol állandó képviselőjeként.

   Az Europol felkérhet más szervezeteket, többek között más érintett uniós szerveket vagy ügynökségeket, hogy vegyenek részt a 6. cikkben említett tevékenységek végrehajtásában.

(3)    E cikk (2) bekezdésének alkalmazásában és az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 4. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban az Eurojust az említett rendelettel összhangban összekötő tisztviselőt küld ki a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjába.

(4)    E cikk (2) bekezdésének, valamint az (EU) 2019/1896 rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 87. cikke (1) bekezdése d) pontjának és 90. cikkének alkalmazásában, továbbá az említett rendelet 68. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az említett rendelettel összhangban összekötő tisztviselőt küld ki a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjába.

(5)    Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában, valamint az e rendelet 5. és 6. cikkében meghatározott stratégiai és operatív feladatok teljesítésének elősegítése érdekében az Europol belső struktúráinak minden egyéb releváns része biztosítja a szükséges támogatást a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja számára.

5. cikk

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának stratégiai feladatai

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának stratégiai feladatai a következők:

a)stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése annak érdekében, hogy az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban támogassa a Tanácsot és a Bizottságot a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre vonatkozó uniós stratégiai és operatív prioritások meghatározásában;

b)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre vonatkozó uniós stratégiai és operatív prioritások operatív végrehajtását támogató keret biztosítása, különösen az EMPACT keretében;

c)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban az uniós ügynökségek, különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Eurojust és adott esetben más érintett uniós szervek vagy ügynökségek közötti, a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos koordináció, együttműködés és információcsere támogatása azok jogi keretével összhangban, többek között a közöttük létrejött munkamegállapodások révén;

d)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban az Unióban és harmadik országokban zajló migránscsempészés és emberkereskedelem nyomon követése a tagállamokkal, az érintett uniós szervekkel vagy ügynökségekkel és adott esetben harmadik országokkal együttműködve, valamint rendszeres információszolgáltatás a tagállamok és a Bizottság számára, beleértve az összesített statisztikai adatokat és a tagállamok által megosztott információkból származó aktualizált helyzetjelentéseket is;

e)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése az (EU) 2016/794 rendelet 5a. cikkében említett operatív munkacsoportok, valamint az (EU) 2016/794 rendelet 5b. cikkében említett, az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezései végrehajtásának támogatása érdekében;

f)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése az (EU) 2016/794 rendeletnek a migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyi nyomozások megindítására vonatkozó megkeresésről szóló 6. cikke (1) bekezdése végrehajtásának támogatása érdekében;

g)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése a tagállamok és a Bizottság, valamint adott esetben az érintett uniós ügynökségek vagy szervek számára a migránscsempészés és az emberkereskedelem útvonalairól és elkövetési módjairól, többek között az arra utaló jelzésekről, hogy magánfeleket használhatnak fel migránscsempészésre és emberkereskedelemre;

h)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban stratégiai elemzések és fenyegetésértékelések készítése a tagállamok és a Bizottság, valamint adott esetben az érintett uniós ügynökségek vagy szervek számára a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellenük folytatott küzdelemről;

i)az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a migránscsempészésről és az emberkereskedelemről szóló éves jelentés készítése, amely meghatározza a fő operatív prioritásokat és a lehetséges kapcsolódó uniós szintű intézkedéseket.

6. cikk

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának operatív feladatai

A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának operatív feladatai a következők:

a)    az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) és m) pontjával összhangban a tagállamok illetékes hatóságainak a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló intézkedéseit támogató és megerősítő nyomozati és operatív intézkedések koordinálása, megszervezése és végrehajtása, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a bűncselekményeket az internet – többek között a közösségi média – felhasználásával segítik elő, támogatják vagy követik el, valamint többek között az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel összefüggésben;

b)    az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban a tagállamok migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos, határon átnyúló információcsere-tevékenységeinek, műveleteinek és nyomozásainak, valamint közös nyomozócsoportoknak és operatív munkacsoportoknak a támogatása, többek között elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatás nyújtása révén;

c)    az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban igazgatási, logisztikai, pénzügyi és operatív támogatás nyújtása a tagállamok által vezetett operatív tevékenységekhez, különösen az EMPACT keretében;

d)    az Europol ügyvezető igazgatójának támogatása abban, hogy az (EU) 2016/794 rendelet 5b. cikkének (3) bekezdésével összhangban értékelje a tagállamok által a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos operatív támogatás céljából az Europol kihelyezéseire vonatkozóan tett megkereséseket, többek között az ilyen megkereséseknek az operatív igények alapján történő rangsorolásában;

e)    a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosítása, amelyek az (EU) 2016/794 rendelet 5a. cikke szerinti operatív munkacsoportok létrehozását tehetik szükségessé, valamint az Europol ügyvezető igazgatójának tájékoztatása az ilyen esetekről;

f)    a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosítása, amelyek az Europolnak az (EU) 2016/794 rendelet 5b. cikke szerinti, operatív támogatás céljából történő kihelyezéseit tehetik szükségessé, valamint az Europol ügyvezető igazgatójának tájékoztatása az ilyen esetekről;

g)    a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosítása, amelyek az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europolnak a bűnügyi nyomozások megindítására vonatkozó megkereséséről szóló 6. cikkének alkalmazását tehetik szükségessé, valamint az Europol ügyvezető igazgatójának tájékoztatása az ilyen esetekről;

h)    a migránscsempészés és az emberkereskedelem azon eseteinek azonosítása, amelyek harmadik országokkal – többek között személyes adatok cseréje révén – folytatott együttműködést tehetnek szükségessé.

III. fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TAGÁLLAMOK ÉS AZ EUROPOL KÖZÖTT A MIGRÁNSCSEMPÉSZÉS ÉS AZ EMBERKERESKEDELEM MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENÜK FOLYTATOTT KÜZDELEM TERÉN

7. cikk

A migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel foglalkozó nemzeti szakszolgálatok

(1)    Minden tagállam legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépését követően az illetékes hatóságaikon belül a nemzeti joggal összhangban kijelöl egy vagy több szakszolgálatot a migránscsempészés és az emberkereskedelem többek között bűnügyi nyomozások révén történő megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem céljából. A kijelölést követően minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot.

(2)    Minden tagállam biztosítja, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt szakszolgálatai összegyűjtsék a migránscsempészésre és az emberkereskedelemre vonatkozó nyomozásokkal kapcsolatos és azokból eredő valamennyi releváns információt, és a 8. cikkel összhangban a lehető leghamarabb megosszák ezeket az információkat az Europollal és más tagállamokkal.

(3)    Minden tagállam legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépését követően közvetlenül hozzákapcsolja az e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt szakszolgálatait az Europol (EU) 2016/794 rendelet 2. cikkének w) pontjában említett Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásához (SIENA). A kapcsolódást követően minden tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot.

(4)    Minden tagállam megfelelő erőforrásokkal látja el az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt szakszolgálatait annak biztosítása érdekében, hogy az említett szakszolgálatok rendelkezzenek a migránscsempészés és az emberkereskedelem hatékony megelőzéséhez és az ellenük folytatott hatékony küzdelemhez, valamint a (2) bekezdéssel összhangban történő hatékony és eredményes információgyűjtéshez és -megosztáshoz szükséges eszközökkel.

(5)    Minden tagállam elegendő személyzetet bocsát rendelkezésre az e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt szakszolgálatoktól az (EU) 2016/794 rendelet 5b. cikkének (6) bekezdésében említett tartalékállomány számára annak érdekében, hogy az említett személyzet tagjai kirendelt nemzeti szakértőként részt vehessenek az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseiben.

8. cikk

A migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó információk nyújtása az Europol és a tagállamok számára

(1)    Az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban minden tagállam az Europol rendelkezésére bocsátja az illetékes hatóságaik birtokában lévő, a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó információkat.

(2)    Minden tagállam kellő időben az Europol rendelkezésére bocsátja az e cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(3)    Minden tagállam a többi tagállam és ezzel egyidejűleg az Europol rendelkezésére bocsátja az illetékes hatóságaik birtokában lévő, a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó információkat, amennyiben objektív okok alapján feltételezhető, hogy ezek az információk relevánsak lehetnek a többi tagállam számára az ilyen bűncselekményeknek az említett tagállamokban való megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása szempontjából.

(4)    Az (EU) 2016/794 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban minden tagállam a SIENA-t használja arra, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett információkat a többi tagállam és az Europol rendelkezésére bocsássa.

(5)    Minden tagállam hozzákapcsolja bevándorlási összekötő tisztviselőit a SIENA-hoz. Amennyiben a bevándorlási összekötő tisztviselőt a kiküldés szerinti harmadik országban fennálló helyzettel kapcsolatos kényszerítő technikai okok miatt nem tud kapcsolódni a SIENA-hoz, a bevándorlási összekötő tisztviselő az (1) bekezdésben említett információkat más biztonságos csatornákon keresztül nyújtja be az illetékes nemzeti hatóságnak. Az említett illetékes hatóság az információkat közvetlenül vagy az Europol nemzeti egységén keresztül, a SIENA felhasználásával az Europol rendelkezésére bocsátja.

IV. fejezet

AZ EUROPOL ÁLTAL A MIGRÁNSCSEMPÉSZÉS ÉS AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI KÜZDELEMHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS FOKOZÁSA

9. cikk

Az (EU) 2016/794 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/794 rendelet a következőképpen módosul:

1.    A 2. cikk a következő w), x) és y) ponttal egészül ki:

„w)    »SIENA«: az Europol által kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás, amelynek célja az információcsere elősegítése;

x)    »operatív munkacsoport«: a tagállamok által az illetékes hatóságaik között az Europol támogatásával létrehozott koordinációs mechanizmus, amelynek célja az Europol céljai körébe tartozó, összehangolt és együttes fellépést igénylő bűncselekményekkel kapcsolatos közös, összehangolt és priorizált bűnüldözési operatív tevékenységek és nyomozások lefolytatása;

y)    »az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezése«: az Europol személyzetének vagy kirendelt nemzeti szakértőknek egy tagállam kérésére az adott tagállam területére történő kihelyezése elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatás nyújtása céljából, az adott tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben.”

2.    A 4. cikk a következőképpen módosul:

   a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

   i. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    a következők szerint nyomozásokat és operatív tevékenységeket koordinál, szervez és hajt végre a tagállamok illetékes hatóságai fellépéseinek támogatása és megerősítése érdekében:

i. a tagállamok illetékes hatóságaival közösen végrehajtott fellépések;

ii. az 5. cikknek megfelelően közös nyomozócsoportok keretében végrehajtott fellépések, adott esetben az Eurojusttal együttműködve;

iii. az 5a. cikknek megfelelően operatív munkacsoportok keretében végrehajtott fellépések;

iv. az 5b. cikknek megfelelően az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel összefüggésben végrehajtott fellépések;”;

   ii. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)    támogatja a tagállamoknak a határokon átnyúló információcserével kapcsolatos tevékenységeit, továbbá a határokon átnyúló műveleteit és nyomozásait, valamint a közös nyomozócsoportokat és operatív munkacsoportokat, többek között elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi segítségnyújtás révén;”;

   iii. az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)    az Europol céljai körébe tartozó egyes bűncselekménytípusok elleni küzdelem céljából speciális szakértelemmel rendelkező uniós központokat alakít ki, különös tekintettel a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központra és az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel* [a migránscsempészés elleni küzdelemről szóló rendelettel] összhangban a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjára;

_________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete (...) a migránscsempészés és az emberkereskedelem megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi együttműködés megerősítéséről, valamint az Europol által az ilyen bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatás megerősítéséről, továbbá az (EU) 2016/794 rendelet módosításáról (HL L ..., ELI: …)”;

   iv. az s) pont helyébe a következő szöveg lép:

„s) elősegíti a közös, összehangolt és priorizált bűnüldözési operatív tevékenységeket és nyomozásokat, többek között az r) pontban említett személyek tekintetében, valamint többek között operatív munkacsoportok és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezései révén;”;

   v. a szöveg a következő za) ponttal egészül ki:

„za)    támogatja a tagállamokat a biometrikus adatok hatékony és eredményes kezelésében.”;

   b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Feladatainak végzése során az Europol nem alkalmazhat kényszerintézkedéseket.

Az Europol személyzete operatív támogatást nyújthat a tagállamok illetékes hatóságainak – azok kérésére és a nemzeti jogukkal összhangban – a nyomozati intézkedések e hatóságok általi végrehajtása során, többek között operatív munkacsoportok létrehozásával és az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseivel összefüggésben, különösen azáltal, hogy megkönnyíti a határokon átnyúló információcserét, elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatást nyújt, valamint jelen van az említett intézkedések végrehajtása során.

Az Europol személyzetének tagjai hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy saját maguk hajtsanak végre nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedéseket, feltéve, hogy erre valamely tagállam a nemzeti jogával összhangban felkérte az Europolt, és az ügyvezető igazgató felhatalmazta az Europol személyzetét a kért nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedések végrehajtására.

Az Europol személyzete az ilyen nem kényszerítő jellegű nyomozati intézkedéseket az érintett tagállam illetékes hatóságaival együttműködve és velük egyetértésben, valamint e rendelettel és az adott tagállam nemzeti jogával összhangban hajtja végre.”;

3.    A szöveg a következő 5a. és 5b. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Operatív munkacsoportok

(1)    A tagállamok bizonyos célzott bűnüldözési operatív tevékenységek vagy nyomozások időtartamára operatív munkacsoportot hozhatnak létre. Az Europol elősegíti az operatív munkacsoportok létrehozását és támogatja azok végrehajtását.

(2)    Az operatív munkacsoportot létrehozó tagállamok megállapodnak az Europollal az operatív munkacsoport bűnüldözési operatív tevékenységeinek és nyomozásainak tervezéséről, koordinálásáról és végrehajtásáról.

(3)    Az operatív munkacsoportot létrehozó tagállamok biztosítják az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) keretével való koherenciát és szinergiákat.

(4)    Az operatív munkacsoportot létrehozó tagállamok dönthetnek úgy, hogy más tagállamokat, harmadik országokat és a 23. cikkben említett egyéb partnereket is felkérnek az operatív munkacsoportban való részvételre vagy annak támogatására. A harmadik országoknak és egyéb partnereknek az operatív munkacsoportban való részvételére e rendelettel összhangban kerül sor.

(5)    Az operatív munkacsoportok végrehajtásának támogatása érdekében az Europol a (2) bekezdéssel összhangban rendelkezésre bocsátja az e rendeletben előírt elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatást.

(6)    Az operatív munkacsoportot létrehozó, abban részt vevő vagy azt támogató valamennyi tagállam a (2) bekezdésben említett tervezéssel, koordinációval és végrehajtással összhangban:

a)    haladéktalanul átad a SIENA használatával minden releváns információt az Europolnak és az operatív munkacsoportot létrehozó, abban részt vevő vagy azt támogató többi tagállamnak, és adott esetben közvetlenül hozzáférhetővé teszi az információkat a 20. cikk (2a) bekezdésével összhangban;

b)    igénybe veszi az Europol által nyújtott elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatást;

c)    a nemzeti joggal összhangban bizonyos célzott bűnüldözési operatív tevékenységeket és nyomozásokat kezdeményez, amennyiben az az operatív munkacsoporthoz kapcsolódó bűncselekmény kezeléséhez szükséges;

d)    a nemzeti és az uniós joggal összhangban párhuzamos pénzügyi nyomozásokat indít a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök azonosítása és lefoglalása céljából;

e)    az együttműködés és az információmegosztás fokozása érdekében bevonja az olyan harmadik országokba kiküldött összekötő tisztviselőit, ahol az operatív munkacsoport keretében bűncselekményeket nyomoznak, valamint az uniós és a nemzeti joggal összhangban az Europol rendelkezésére bocsátja a megszerzett információkat.

(7)    Az ügyvezető igazgató javasolhatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy nemzeti egységeiken keresztül hozzanak lére operatív munkacsoportot, amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy ez hozzáadott értéket teremtene az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények elleni küzdelem szempontjából.

(8)    Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az operatív munkacsoportok létrehozására és végrehajtására vonatkozóan.

5b. cikk

Az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezése

(1)    Az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében az Europol által nyújtott elemzési, operatív, technikai, kriminalisztikai és pénzügyi támogatás felhasználása céljából a tagállamok – nemzeti jogukkal összhangban – kérhetik az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezését a területükön.

(2)    Az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezésére az Europol támogatását igénylő összetett és nagyszabású nyomozások keretében kerül sor, többek között közös nyomozócsoportok vagy operatív munkacsoportok keretében, vagy a releváns adatbázisok lekérdezésével végzett ellenőrzések támogatása céljából az Unió külső határain végzett ellenőrzések megerősítése érdekében, vagy az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a migrációkezelést támogató csapatok keretében, illetve jelentős nemzetközi eseményeken a tagállamok támogatása céljából.

(3)    Az ügyvezető igazgató értékeli a valamely tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban tett megkeresést, valamint az operatív igényeket és a rendelkezésre álló erőforrásokat figyelembe véve jóváhagyhatja az Europol korlátozott, megújítható időtartamra szóló, operatív támogatás céljából történő kihelyezését. Az ügyvezető igazgató döntésének kockázatértékelésen kell alapulnia.

(4)    Miután az ügyvezető igazgató jóváhagyta a valamely tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban tett megkeresést, az adott tagállam és az Europol közösen megállapodik az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezésének módjáról. Az Europolnak a tagállamba kihelyezett személyzete és a kirendelt nemzeti szakértők e rendelettel, különösen a 4. cikk (5) bekezdésével, valamint azon tagállam nemzeti jogával összhangban működnek, amelynek területén a kihelyezésre sor kerül.

(5)    A valamely tagállam területére irányuló operatív támogatás céljából az Europol azonnali kihelyezését szükségessé tevő, rendkívüli sürgős esetekben az adott tagállam és az ügyvezető igazgató biztosítja, hogy az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott lépésekre 72 órán belül sor kerüljön.

(6)    Az Europol tagállami szakértőkből álló tartalékállományt hoz létre az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezései érdekében. A tartalékállomány olyan, a saját tagállamukban dolgozó szakértőkből álló tartalékot jelent, amely e célból azonnal az Europol rendelkezésére bocsátható. A tagállamok biztosítják, hogy szakértőik kirendelt nemzeti szakértőként az Europol kérésére részt vehessenek az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseiben.

(7)    Az a tagállam, amelynek területén az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezésére sor kerül, a (4) bekezdésben említett elfogadott módokkal összhangban:

a)    haladéktalanul átad minden releváns információt az Europolnak, és lehetőség szerint a nemzeti adatbázisokban tárolt információkat a nemzeti jogával összhangban közvetlenül hozzáférhetővé teszi az Europolnak a területére kihelyezett személyzete és a kirendelt nemzeti szakértők számára;

b)    igénybe veszi az Europolnak a területére kihelyezett személyzete által biztosított elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatást;

c)    lehetővé teszi, hogy az Europolnak a területére kihelyezett személyzete és a kirendelt nemzeti szakértők jelen legyenek a nyomozati intézkedések végrehajtása során.

(8)    Az ügyvezető igazgató javaslatot tehet az Europol valamely tagállam területén operatív támogatás céljából történő kihelyezésére az adott tagállam illetékes hatóságainak a nemzeti egységén keresztül, amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy ez hozzáadott értéket teremtene az Europol céljai körébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ellenük folytatott küzdelem szempontjából.

(9)    Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezéseinek előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan, beleértve a tartalékállományba felveendő szakértők számát és szakértelmét, valamint azok későbbi változásait is.

(10)    Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó, ha az Europol operatív támogatás céljából történő kihelyezésére a 25. cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett harmadik országban kerül sor.

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1896/oj ).”;

5.    A 18. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)    a tagállamok, az Europol, az egyéb uniós szervek, a harmadik országok, a nemzetközi szervezetek és a magánfelek közötti információcsere elősegítése, többek között a SIENA-n keresztül;”

6.    Az I. melléklet a következőképpen módosul:

   a) a hatodik franciabekezdés („embercsempészés”) helyébe a következő szöveg lép:

„– migránscsempészés”;

   b) a szöveg a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„– az uniós korlátozó intézkedések megsértése.”.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az Europol előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az Europol humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 27  

jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2025-től 2027-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 36   

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

 az EBB és az Európai Beruházási Alap;

 a 70. és 71. cikkben említett szervek;

 közjogi szervek;

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.Az Europol előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

                                   Összegek, millió EUR (három tizedesjegyig)

Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

3.2.3.Az Europol humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összefoglaló

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték): 44

A létszámbővítés részletei:

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

–    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–☑    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 46 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

– kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

(1)    Frontex Risk analysis 2023/2024 (a Frontex 2023/2024-re vonatkozó kockázatelemzése).

(2)    Frontex Risk analysis for 2023/2024 (a Frontex 2023/2024-re vonatkozó kockázatelemzése).

(3)    Global study on smuggling of migrants (Globális tanulmány a migránscsempészésről, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, 2018).

(4)    IOM, Missing migrants project (Nemzetközi Migrációs Szervezet, Eltűnt Migránsok Projekt), https://missingmigrants.iom.int/region/mediterranean

(5)    Az Europol becslései.

(6)    Europol Spotlight (2023), Criminal Networks in Migrant Smuggling (A migránscsempészés terén tevékenykedő bűnözői hálózatok).

(7)    Frontex Risk Analysis for 2023/2024 (a Frontex 2023/2024-re vonatkozó kockázatelemzése).

(8)    Europol Spotlight (2023), Criminal Networks in Migrant Smuggling (A migránscsempészés terén tevékenykedő bűnözői hálózatok).

(9)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről, PE/37/2018/REV/1 (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.). 

(10)    A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o.). 

(11)    Az EUMSZ 72. cikke.

(12)    Az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdése.

(13)

   Europol (2023), Criminal networks in migrant smuggling (A migránscsempészés terén tevékenykedő bűnözői hálózatok), Europol Spotlight jelentéssorozat, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(14)    Az EUMSZ 67. cikkének (1) bekezdése.

(15)    Az Europol által a migránscsempészet elleni küzdelemhez nyújtott támogatás: értékes partner, de nem megfelelő az adatforrások felhasználása és az eredménymérés. Európai Számvevőszék, 2021.

(16)    Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke.

(17)    Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke.

(18)    Az Europol 2023. évi létszámterve és az Europol 2023–2025-ös programozási dokumentumában szereplő, tevékenységenkénti forrásallokáció alapján.

(19)    COM(2022) 684 final (2022.12.2.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/oj ).

(21)        Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1896/oj ).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 (2018. október 23.) rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ).

(23)    HL C …

(24)    [kérjük, illesszék be a címet és a közzétételi hivatkozást]

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2011/36/oj ).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1727/oj ).

(27)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(28)    Az EUMSZ 88. cikke.

(29)    Az EUMSZ 87. cikke.

(30)    2022-ben az Europol összesen 195, migránscsempészéssel kapcsolatos kiemelt nyomozást támogatott, köztük 9 operatív munkacsoportot. A kapcsolódó szolgáltatásokat mindenekelőtt 34 EMSC-alkalmazott biztosította, akik elsősorban az ügynökség központjában dolgoztak. További erőforrásokra van szükség, hogy növelni lehessen a migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel kapcsolatos támogatott nyomozások – többek között a regionális operatív munkacsoportok – számát. Általánosan nézve az operatív munkacsoportok rugalmas eszközök, amelyek időtartama és mérete jelentősen változik. Az operatív munkacsoportok hosszú távú és erőforrás-igényes szerepvállalást jelentenek (az érintett személyzet száma 4–150 fő, az esetspecifikus körülményektől és fenyegetéstől függően, pl. életveszélyes helyzetekre való reagálás).

(31)    –    Az EU-ban jelenleg a bűncselekményekből származó jövedelem kevesebb mint 2 %-át kobozzák el, és a migránscsempészés a bűnszervezetek egyik legjövedelmezőbb illegális tevékenységévé válik. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások tekintetében az eddigi kivétel helyett főszabállyá kell tenni a párhuzamos pénzügyi nyomozásokat. Az Europol számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a nyomozati intézkedések végrehajtása során támogatni tudja a tagállami hatóságokat a vagyon felkutatásával és a pénzügyi nyomozással kapcsolatos szolgáltatásokban.

(32)    A nemzeti szakértők feladatai az operatív igényektől függenek, és azokat az operatív tervek határozzák meg. Ide tartozhat azonban a releváns nyelvek, a stratégiai és operatív elemzés, az OSINT nyomon követése, a vagyonfelkutatás/pénzügyi nyomozás, a kiberbűnözés, az informatikai kriminalisztika, a megfigyelési és fedett műveletek és az okmányokkal való visszaélés területén, valamint az olyan egyéb meghatározott területeken meglévő szakértelem, amelyeket a nemzeti nyomozócsoportok, illetve a nyomozati intézkedések helyszíni vagy Europol-központban történő végrehajtása során a tagállami hatóságok támogatása szempontjából relevánsnak tekintenek.

(33)    Az egyes tagállamokban a migránscsempészés elleni szakosodott egységek és a SIENA-hoz való közvetlen kapcsolódás révén a hozzájárulások volumene, valamint a műveletek és az operatív munkacsoportok száma várhatóan több mint kétszeresére emelkedhet.

(34)    Az EMPACT keretében a tagállamoknak nyújtott támogatás rugalmasságának fokozása érdekében az Europol két típusú vissza nem térítendő támogatáson alapuló finanszírozási rendszert vezetett be. I. A nagy értékű vissza nem térítendő támogatásokat a pályázatok benyújtására meghatározott határidőt előíró hagyományos pályázati felhívást követően ítélik oda az operatív cselekvési tervekben foglalt célzott tevékenységek finanszírozására; II. a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokat pedig határozatlan időre szóló eljárás keretében ítélik oda, hogy rövid távú finanszírozást biztosítsanak az operatív cselekvési tervek kifejezetten operatív jellegű tevékenységei számára. Az elmúlt években az EMPACT keretében nyújtott támogatások rendkívül népszerűvé váltak, és a tagállamok egyre gyakrabban folyamodtak ezekhez, és kiemelték, hogy ezek mennyire hasznosak a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása és az eredmények elérése tekintetében. A kis értékű vissza nem térítendő támogatások tavalyi évre vonatkozó pénzügyi kerete 2022 novemberében, idei évre vonatkozó pénzügyi kerete pedig már 2023 szeptemberében kimerült, ami mindkét esetben hiányt eredményezett, és rontotta az Europol azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat és azok nyomozásait.

(35)     https://www.europol.europa.eu/crime-areas-and-statistics/empact  

(36)    Az egyes végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(37)    (EU) 2016/794 rendelet.

(38)     https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/documents/decision_of_the_europol_management_board_on_the_adoption_of_the_financial_regulation_applicable_to_europol_.pdf

(39)     https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_en.pdf

(40)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(41)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(42)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(43)    A munkaerő-felméréshez alkalmazandó átlagos személyzeti egységköltségek alapján kiszámított létszám, amelyet a Hollandiára vonatkozó korrekciós együtthatóval (111,8 %) indexálnak.

(44)    Az Europol személyzetének a javaslatban említett növelését a FRONTEX személyiállomány-növekedésének jövőbeli visszafogása ellensúlyozza majd. A két ügynökség – a társjogalkotók által meghatározott kritériumok és határidők tiszteletben tartása mellett – meg fog állapodni az átcsoportosítás konkrét módozatairól.

(45)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(46)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2093/2020 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.