This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0592
Proposal for a DECISION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Directives 2009/12/EC, 2009/33/EC and (EU) 2022/1999 of the European Parliament and of the Council and Council Directive 96/67/EC as regards certain reporting requirements in the fields of road transport and aviation
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a repülés területén alkalmazandó bizonyos jelentétételi követelmények tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a repülés területén alkalmazandó bizonyos jelentétételi követelmények tekintetében történő módosításáról
COM/2023/592 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.17.
COM(2023) 592 final
2023/0362(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a repülés területén alkalmazandó bizonyos jelentétételi követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
„Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményében ( 1 ) a Bizottság egy olyan szabályozási rendszer fontosságát hangsúlyozta, amely biztosítja, hogy a célkitűzéseket a lehető legalacsonyabb költségek mellett érjék el. Ezért kötelezettséget vállalt arra, hogy új lendületet ad a jelentéstételi követelmények racionalizálásának és egyszerűsítésének, azzal a céllal, hogy 25 %-kal csökkentse ezeket a terheket, a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül.
A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok helyes végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosításában. Költségeiket összességében nagyrészt ellensúlyozzák az általuk nyújtott előnyök, különösen a kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedések nyomon követése és az azoknak való megfelelés biztosítása terén. A jelentéstételi követelmények azonban aránytalan terheket róhatnak az érdekelt felekre, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra, figyelembe véve a szervezeti és technológiai fejlődést is, amelyek szükségessé teszik az eredeti jelentéstételi követelmények kiigazítását. Felhalmozódásuk felesleges, párhuzamos vagy elavult kötelezettségekhez, a hatékonysági szempontot mellőző gyakorisághoz és időzítéshez, illetve nem megfelelő adatgyűjtési módszerekhez vezethet.
Ezért prioritás a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. Ebben az összefüggésben e javaslat célja a közlekedés szakpolitikai területére vonatkozó és különösen a közúti és légi közlekedést érintő követelmények egyszerűsítése, és a javaslat hozzá fog járulni az „emberközpontú gazdaság” elnevezésű fő cél megvalósításához.
A javaslat intézkedések kombinálásával, nevezetesen a jelentéstétel gyakoriságának csökkentésével és a jelentéstétel bizonyos elemeinek törlésével racionalizálja a jelentéstételi kötelezettségeket.
A jelentéstételi követelmények a közigazgatási szervekre alkalmazandók, és a következőket érintik:
·A 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 alapján beszerzett tiszta járművekről a Bizottság felé teljesítendő tagállami jelentéstételre, valamint a Bizottság általi, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő jelentéstételre három év helyett ötévente kerülne sor.
·Egyszerűsödne a tagállamoknak az (EK) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 szerinti azon kötelezettsége, hogy jelentést tegyenek a Bizottságnak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos adatokról. Ezenkívül ezeket az adatokat az évenkénti gyakoriság helyett kétévente kellene jelenteniük. A Bizottság három helyett négyévente tenne jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, következésképpen a tagállamoktól kapott jelentések két sorozata alapján.
·A tagállamok azon kötelezettsége, hogy tájékoztassák a Bizottságot a 96/67/EGK tanácsi irányelv 4 földi kiszolgálásra vonatkozó szabályainak alkalmazására irányuló kötelezettség hatálya alá tartozó repülőterek jegyzékéről, valamint a Bizottság azon kötelezettsége, hogy közzétegye ezt a jegyzéket, törlésre kerülne.
·Törlésre kerülne a tagállamok azon kötelezettsége, hogy közzétegyék a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 repülőtéri díjakra vonatkozó szabályainak hatálya alá tartozó repülőterek jegyzékét.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a jelentéstételi követelmények racionalizálását célzó első intézkedéscsomag részét képezi. Ez egy olyan állandó folyamat egyik lépése, amely átfogóan vizsgálja a meglévő jelentéstételi követelményeket annak érdekében, hogy felmérje azok folyamatos relevanciáját, és hatékonyabbá tegye azokat.
Az ezen intézkedések által bevezetett racionalizálás nem befolyásolja a szakpolitikai terület célkitűzéseinek elérését, mivel nem akadályozza a tagállamokat az alapul szolgáló kötelezettségeknek való megfelelésben.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében a Bizottság biztosítja, hogy jogszabályai megfeleljenek a célnak, az érdekelt felek igényeihez igazodjanak, és a célkitűzéseket a lehető legkisebb terhek mellett érjék el. A javaslat ezért a REFIT program részét képezi: csökkenti az uniós jogi környezetből eredő jelentéstételi terhek összetettségét.
Bár bizonyos jelentéstételi követelmények alapvető fontosságúak, azoknak a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük, elkerülve az átfedéseket, felszámolva a szükségtelen terheket, és a lehető legnagyobb mértékben kihasználva a digitális és interoperábilis megoldásokat.
A jelenlegi javaslat racionalizálja a jelentéstételi követelményeket, ezáltal hatékonyabbá teszi a jogszabályok célkitűzéseinek elérését, és csökkenti a közigazgatási szervek, illetve közvetetten a vállalatok terheit.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A 2009/33/EK irányelv jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 175. cikkének (1) bekezdése, jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (1) bekezdése. A 96/67/EGK irányelv jogalapja az EKSZ 84. cikkének (2) bekezdése, a 2009/12/EK irányelv jogalapja pedig az EKSZ 80. cikkének (2) bekezdése, amelyek jelenleg az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdését alkotják. Az (EU) 2022/1999 irányelv jogalapja az EUMSZ 91. cikke. E módosító határozat jogalapja következésképpen az EUMSZ 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése és 192. cikkének (1) bekezdése.
•Szubszidiaritás
Az érintett jelentéstételi követelményeket az uniós jog írja elő. Ezért a jogbiztonság és a jelentéstétel következetességének biztosítása érdekében ezek racionalizálását uniós szinten lehet a legjobban megvalósítani. Ez közvetett módon egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalatok és főként a hatóságok számára az egész EU-ban, amelyek számára előnyös lesz a jelentéstételi követelmények e javaslatból eredő racionalizálása.
•Arányosság
A jelentéstételi követelmények racionalizálása egyszerűsíti a jogi keretet azáltal, hogy olyan minimális változtatásokat vezet be a meglévő követelményekhez képest, amelyek nem érintik a tágabb szakpolitikai célkitűzés lényegét. A javaslat ezért azokra a változtatásokra korlátozódik, amelyek a hatékony jelentéstétel biztosításához szükségesek anélkül, hogy módosítanák az érintett jogszabály lényegi elemeit.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javasolt határozat négy, egymással összeegyeztethető jogalappal rendelkező irányelvet módosít, ezeket a módosításokat ezért célszerű egyetlen jogalkotási javaslatba foglalni. Tekintettel arra, hogy a módosítások csak a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkoznak, amihez nem szükséges a tagállamok általi átültetés, a legmegfelelőbb jogi eszköznek az Európai Parlament és a Tanács határozata tekinthető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Nem alkalmazandó.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Nem alkalmazandó.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Ezeket a javaslatokat a meglévő jelentéstételi kötelezettségek belső ellenőrzésének folyamatát követően és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján határozták meg. Mivel ez csupán egy lépés az uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi követelmények folyamatos értékelésének folyamatában, az ilyen terheknek és az érdekelt felekre gyakorolt hatásuknak az ellenőrzése folytatódni fog.
•Hatásvizsgálat
A javaslat a jelentéstételi követelmények racionalizálását célzó jogszabályok korlátozott és célzott módosítására irányul. Ezek a változtatások a végrehajtási jogszabályokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapulnak. A változtatások nem gyakorolnak jelentős hatást a szakpolitikára, hanem csak a hatékonyabb és eredményesebb végrehajtást biztosítják. Célzott jellegük és a releváns szakpolitikai lehetőségek hiánya miatt nincs szükség hatásvizsgálatra.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Ez egy REFIT-javaslat, amelynek célja a jogszabályok egyszerűsítése és az érdekelt felek, különösen a közigazgatási szervek terheinek csökkentése.
A 2009/33/EK irányelv minimális beszerzési célértékeket határoz meg a tiszta járművekre vonatkozóan; e célértékeket a tiszta járművek minimális százalékos arányaként fejezik ki a két, külön-külön ötéves referencia-időszak alatt odaítélt szerződések hatálya alá tartozó közúti járművek teljes számán belül. Észszerűbb előírni a tagállamok számára, hogy ezeket az adatokat egy referencia-időszakot követően, azaz ötévente jelentsék. Ez továbbá csökkenteni fogja a jelentéstétel gyakoriságát, és ezáltal kevésbé lesz megterhelő a nemzeti közigazgatások számára.
Az (EU) 2022/1999 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy minden évben szolgáltassanak bizonyos adatokat a veszélyes áruk szállításáról. A javaslat célja, hogy egyszerűsítse ezt a kötelezettséget azáltal, hogy megszünteti azt a követelményt, hogy a tagállamoknak lehetőség szerint meg kell adniuk a közúton szállított veszélyes áruk pontos vagy becsült mennyiségét. Ezeket az adatokat a tagállamok nem gyűjtik és nem jelentik következetesen, és a Bizottság egyébként is hozzáféréssel rendelkezik, az Eurostat hasonló adatokat szolgáltat. Még ha ezen adatok szolgáltatása a tagállamok arra való képességétől függ is, hogy azokat megszerezzék, e rendelkezés törlése mentesíti a nemzeti közigazgatást az adatszerzés megkísérlésének kötelezettsége alól, és adott esetben mentesíti a vállalatokat azon kötelezettség alól, hogy ezeket az adatokat jelentsék saját nemzeti hatóságaiknak. Ezenkívül e javaslat értelmében a tagállamoknak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó egyszerűsített adatokat kétévente kellene jelenteniük, az adott jelentéstételi időszak mindkét évét lefedve. Ennek eredményeként a nemzeti közigazgatási szerveknek ezt a jelentéstételt minden év helyett kétévente kell elvégezniük, ami kevésbé megterhelő számukra.
A 96/67/EGK irányelv értelmében a tagállamoknak évente tájékoztatniuk kell a Bizottságot az irányelv hatálya alá tartozó repülőterekről; az irányelv hatálya alá tartozás a repülőterek éves utasforgalmától és tonna áruforgalmától függ. Ez az éves forgalomra vonatkozó információ nyilvánosan elérhető az érdekelt felek, különösen a földi kiszolgálási szolgáltatásokat nyújtók számára, és közvetlenül és könnyen beszerezhető a repülőterektől, a repülőterek szövetségeitől vagy az Eurostattól 6 . A tagállamok ezért mentesülhetnek azon kötelezettség alól, hogy évente jelentést tegyenek a repülőterek e jegyzékéről a Bizottságnak.
Hasonlóképpen, a 2009/12/EK irányelv értelmében a tagállamoknak közzé kell tenniük a területükön található azon repülőterek jegyzékét, amelyekre ez az irányelv alkalmazandó (nevezetesen az olyan repülőterek, amelyeknek utasforgalma az ötmillió főt meghaladja, illetve a legnagyobb utasforgalmat bonyolító repülőterek). A 96/67/EGK irányelv esetében alkamazandókhoz hasonló okokból ezek az adatok könnyen hozzáférhetők az érdekelt felek, különösen a légitársaságok vagy a légitársaságok szövetségei számára, mivel a repülőterek saját weboldalaikon teszik közzé, és rendszeresen belefoglalják azokat a nyilvánosan hozzáférhető éves jelentéseikbe. A tagállamok ezért mentesülhetnek a repülőterek e jegyzéke közzétételének terhe alól.
•Alapjogok
Nem alkalmazandó.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Nem alkalmazandó.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Nem alkalmazandó.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A 2009/12/EK irányelvet módosító 1. cikk
A 2009/12/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdését, amely a tagállamok azon kötelezettségéről szól, hogy az irányelv hatálya alá tartozó repülőterek jegyzékét évente közzé kell tenniük, el kell hagyni.
A 2009/33/EK irányelv 10. cikkét módosító 2. cikk
A 2009/33/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése jelenleg azt írja elő, hogy a tagállamok 2026. április 18-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A javaslat 1. cikke értelmében ezt követően ötévente kellene ezt megtenniük. A 10. cikk (3) bekezdése előírja, hogy 2027. április 18-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A javaslat értelmében ezt követően ötévente kellene ezt megtennie.
Az (EU) 2022/1999 irányelv 9. cikkét módosító 3. cikk
A 9. cikk (1) bekezdése jelenleg előírja, hogy a tagállamoknak éves jelentést kell küldeniük, amelynek tartalmaznia kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó adatok jegyzékét, többek között az a) pont értelmében „ha lehetséges, a közúton szállított veszélyes áruk pontos vagy becsült mennyiségét, szállított árutonnában vagy árutonna-kilométerben”. A javaslat 3. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt az a) pontot el kell hagyni. Ezenkívül a tagállamoknak ezeket az egyszerűsített adatokat tartalmazó jelentéseket kétévente kellene benyújtaniuk, lefedve az adott jelentéstételi időszak mindegyik évét. A 9. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság háromévente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ugyancsak a javaslat 3. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt 2025-től négyévente kellene megtennie.
A javaslat 2. cikkének (2) bekezdése az irányelv III. mellékletét módosítja azáltal, hogy a közúton szállított veszélyes áruk becsült összmennyiségére való hivatkozás törlésre kerül.
A 96/67/EGK irányelvet módosító 4. cikk
A 96/67/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdését, amely a tagállamok azon kötelezettségéről szól, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó repülőterek jegyzékét évente be kell jelenteniük a Bizottságnak, és a Bizottságnak közzé kell tennie a jegyzéket, el kell hagyni.
2023/0362 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a repülés területén alkalmazandó bizonyos jelentétételi követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére és 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 8 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor fontos egyszerűsíteni ezeket a követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a céljuknak, és hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek.
(2)A 2009/12/EK 9 , a 2009/33/EK 10 és az (EU) 2022/1999 11 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelv 12 számos jelentéstételi követelményt tartalmaz a közúti közlekedés és a légi közlekedés területén, amelyeket ezért egyszerűsíteni kell „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című bizottsági közleménynek 13 megfelelően.
(3)A 2009/12/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy évente tegyék közzé a területükön található, az irányelv hatálya alá tartozó repülőterek jegyzékét. A 2009/12/EK irányelv az ötmillió főt meghaladó utasforgalmat bonyolító kereskedelmi repülőterekre és az egyes tagállamokban a legnagyobb utasforgalmat bonyolító repülőterekre alkalmazandó. Egyrészt mivel ezek az információk nyilvánosan elérhetők az érdekelt felek számára, és könnyen beszerezhetők a repülőterektől, a repülőterek szövetségeitől vagy az Eurostattól, másrészt annak érdekében, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, helyénvaló megszüntetni ezt a közzétételi kötelezettséget.
(4)A 2009/33/EK irányelv minimális beszerzési célértékeket határoz meg a tiszta járművekre vonatkozóan; e célértékeket a tiszta járművek minimális százalékos arányaként fejezik ki a két referencia-időszak alatt odaítélt szerződések hatálya alá tartozó közúti járművek teljes számán belül. Az első referencia-időszak 2021. augusztus 2-tól 2025. december 31-ig, a második pedig 2026. január 1-jétől 2030. december 31-ig tart.
(5)A 2009/33/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok 2026. április 18-ig és azt követően háromévente jelentést készítenek az irányelv végrehajtásáról. A tagállamok jelentéseinek tartalmazniuk kell a 2009/33/EK irányelv hatálya alatt beszerzett járművek számára és kategóriáira vonatkozó adatokat. A 2009/33/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy 2027. április 18-ig, majd azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, a tagállamok által a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentések alapján.
(6)Az adminisztratív terhek csökkentése és a jelentéstételi ütemterv észszerűsítése érdekében helyénvaló csökkenteni a 2009/33/EK irányelv szerinti tagállami jelentéstétel gyakoriságát, és azt teljes mértékben összhangba hozni a szóban forgó irányelvben előírt ötéves referencia-időszakokkal. Mivel a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentéstétel a tagállamok nemzeti jelentéseire épül, e jelentéstétel gyakoriságát is megfelelően ki kell igazítani.
(7)Az (EU) 2022/1999 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy minden naptári évre vonatkozóan jelentést küldjenek a Bizottságnak az (EU) 2022/1999 irányelv alkalmazásáról. Tekintettel az éves jelentéstétel és az egyéb információk rendelkezésre állása korlátozott előnyeire, valamint az adminisztratív terhek csökkentése és a jelentéstételi ütemterv észszerűsítése érdekében helyénvaló az ilyen jelentések gyakoriságát minden második naptári évre csökkenteni.
(8)Ami az ilyen jelentések tartalmát illeti, az (EU) 2022/1999 irányelv 9. cikke előírja a tagállamok számára, hogy ha lehetséges, ismertessék bennük a közúton szállított veszélyes áruk pontos vagy becsült mennyiségét, szállított árutonnában vagy árutonna-kilométerben. E követelmény opcionális jellege miatt a tagállamok nem gyűjtik, illetve nem jelentik következetesen a releváns adatokat. Eközben az Eurostat egyértelmű és következetes adatokat szolgáltat a veszélyes áruk szállításáról, amelyekre a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló hároméves jelentés elkészítéséhez támaszkodik. Mivel a Bizottság már hozzáfér ezekhez az adatokhoz, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló törölni a tagállamban közúton szállított veszélyes áruk teljes mennyiségének bejelentésére vonatkozó kötelezettséget.
(9)Az (EU) 2022/1999 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság először 1999-ben, majd ezt követően legalább háromévenként jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv tagállamok által történő alkalmazásáról. Az adminisztratív terhek csökkentése és a jelentéstételi ütemterv észszerűsítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a jelentést négyévente küldje meg.
(10)A 96/67/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak évente tájékoztatniuk kell a Bizottságot az irányelv hatálya alá tartozó repülőterekről; az irányelv hatálya alá tartozás a repülőterek éves utasforgalmától és tonna áruforgalmától függ. Előírja továbbá a Bizottság számára, hogy tegye közzé a repülőterek jegyzékét. Mivel ezek az információk nyilvánosan hozzáférhetők és könnyen hozzáférhetők az érdekelt felek számára a repülőterektől, a repülőterek szövetségeitől vagy az Eurostattól, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló megszüntetni ezt a jelentéstételi és közzétételi kötelezettséget.
(11)A 2009/12/EK, a 2009/33/EK, az (EU) 2022/1999 és a 96/67/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2009/12/EK irányelv módosítása
A 2009/12/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.
2. cikk
A 2009/33/EK irányelv módosításai
A 2009/33/EK irányelv 10. cikke a következőképpen módosul:
1. a (2) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok 2026. április 18-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról.”;
2. a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) 2027. április 18-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, amelyben a (2) bekezdésben említett jelentéseket követően ismerteti a tagállamok által e tekintetben hozott intézkedéseket.”
3. cikk
Az (EU) 2022/1999 irányelv módosításai
Az (EU) 2022/1999 irányelv a következőképpen módosul:
1. A 9. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdés szerinti utolsó jelentést legkésőbb 2024. december 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak, és annak a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kell vonatkoznia.”;
b) a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) 2024. január 1-jétől az (1) bekezdés első albekezdésében említett, az egyes naptári évekre vonatkozó jelentéseket kétévente, legkésőbb a második év végét követő 12 hónapon belül be kell nyújtani a Bizottságnak, és azoknak a következő adatokat kell tartalmazniuk:
a) az elvégzett ellenőrzések száma;
b) az ellenőrzött járművek száma a nyilvántartásba vétel helye szerint (nemzeti nyilvántartásba, a többi tagállamban vagy harmadik országokban nyilvántartásba vett járművek);
c) a megállapított szabálytalanságok száma a II. mellékletben említett kockázati kategóriánként;
d) a kiszabott büntetések típusa és száma.
Az első albekezdés szerinti első jelentést legkésőbb 2026. december 31-ig kell benyújtani.”;
c) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„2025-től kezdődően a Bizottság ezt a jelentést legalább négyévente küldi meg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
2. A III. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.
4. cikk
A 96/67/EGK irányelv módosítása
A 96/67/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdését el kell hagyni.
5. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.10.17.
COM(2023) 592 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács határozata
a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a repülés területén alkalmazandó bizonyos jelentétételi követelmények tekintetében történő módosításáról
MELLÉKLET
„III. MELLÉKLET
Formanyomtatvány-minta a szabálytalanságokra és a büntetésekre vonatkozó, a Bizottságnak megküldendő jelentéshez
Ország: _____________________ Év: ________________
VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁNAK KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEI
|
|
A járművek forgalomba helyezése szerinti település/ország (1) |
Összesen |
|||
|
Ellenőrző ország |
Más uniós tagállam |
Harmadik országok |
|||
|
A rakomány tartalma (és az ADR) alapján ellenőrzött szállítóegységek száma |
|
|
|
|
|
|
Az ADR-nek nem megfelelő szállítóegységek száma |
|
|
|
|
|
|
Feltartóztatott szállítóegységek száma |
|
|
|
|
|
|
A megállapított szabálytalanságok száma, kockázati kategóriák szerint (2) |
I. kockázati kategória |
|
|
|
|
|
II. kockázati kategória |
|
|
|
|
|
|
III. kockázati kategória |
|
|
|
|
|
|
A kiszabott büntetések száma büntetéstípusonként |
Figyelmeztetés |
|
|
|
|
|
Bírság |
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
Lábjegyzetek:
(1) E melléklet alkalmazásában forgalomba helyezés szerinti ország az az ország, amelyben a gépjárművet forgalomba helyezték.
(2) Ha a szállítóegységenként több szabálysértés is tapasztalható, akkor csak a II. melléklet szerinti legsúlyosabb kockázati kategóriát kell alkalmazni.”