EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.6.23.
COM(2023) 340 final
2023/0193(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
Németországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket alkalmazzon a hozzáadottérték-adó beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
A Bizottságnál 2022. november 10-én iktatott levelében a Németországi Szövetségi Köztársaság felhatalmazást kért arra, hogy eltérést alkalmazhasson a héairányelv 218. és 232. cikkétől annak érdekében, hogy kötelezővé tehesse az elektronikus számlázást a Németországban letelepedett adóalanyok közötti ügyletek (B2B ügyletek) esetében.
Továbbá a Németországi Szövetségi Köztársaság a Bizottságnál 2023. február 8-án iktatott levelében meghatározta a különös intézkedés hatálybalépésének kért időpontját, azaz 2025. január 1-jét.
A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2023. február 22-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Németország kérelméről. A Bizottság 2023. február 23-án kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Németország a héairányelv 395. cikke alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy felhatalmazást kapjon a Németországban letelepedett adóalanyok közötti ügyletekre vonatkozó elektronikus számlázási kötelezettség bevezetésére. Ez a kötelezettség lenne az első lépés egy olyan elektronikus jelentéstételi rendszer bevezetése felé, amely lehetővé teszi a belföldi B2B ügyletek ügyletalapú adatainak az adóalanyoktól az adóhatóságokhoz történő továbbítását. Németország szerint egy ilyen jelentéstételi rendszer fontos eszköz lenne az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelemben és a héabeszedés javításában.
Az ügyleteken alapuló forgalmi adatokat az adóhatóságnak továbbító jelentéstételi rendszerek növelik a héacsalás elleni küzdelem hatékonyságát. Németország úgy véli, hogy egy ilyen rendszer bevezetésével korábban lehet majd azonosítani a csalárd ügyletláncokat és az ilyen láncokban részt vevő feleket. Emellett a benyújtott ügyleti adatok felhasználhatók a héabevallásokban szereplő információkkal való keresztellenőrzéshez, és az esetleges eltérések gyorsabban feltárhatók és ellenőrizhetők. Összességében Németország arra számít, hogy a számlaadatokhoz való kellő időben történő hozzáférés csökkenteni fogja az adóhatóság számára a számlák bekérésével járó bürokratikus terhet, ami felgyorsítja és megkönnyíti a csalás elleni küzdelmet.
Németország az elmúlt években más intézkedéseket is elfogadott a héacsalás elleni küzdelem érdekében. 2019. január 1-jétől Németország szabályokat vezetett be az elektronikus piacterek üzemeltetőinek felelősségére és az ezen üzemeltetőkre vonatkozó konkrét nyilvántartási kötelezettségekre vonatkozóan. E szabályok hatálybalépése következtében jelentősen megnőtt az elektronikus piactereken keresztül ügyleteket folytató vállalatok adóbejelentéseinek száma.
Továbbá az Európai Bíróság e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban 2020. január 1. óta megtagadják az előzetesen felszámított héa levonásához való jogot és a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességét, ha a kereskedő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy héacsalási vagy -kijátszási láncban vesz részt. Emellett 2021. január 1. óta a Közösségen belüli termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében a héaazonosító szám érvényessége korlátozható, ha arra utaló jelek vannak, hogy azt csalárd célokra használják fel. Ezt az intézkedést akkor is alkalmazzák, ha a visszaélés más uniós tagállamban okoz kárt a héabevételek tekintetében.
Németország élt a héairányelv 199a. cikkének (1) bekezdésében biztosított lehetőségekkel, hogy fordított adózási mechanizmust alkalmazzon a héacsalás elleni küzdelem érdekében, legutóbb a gáz- és villamosenergia-tanúsítványok átruházása, valamint egyes távközlési szolgáltatások nyújtása esetében. A kibocsátási egységeknek a tüzelőanyag-kibocsátási egységek kereskedelméről szóló törvény szerinti átruházása tekintetében 2023. január 1-jétől a fordított adózási mechanizmus az (EU) 2021/1778 tanácsi végrehajtási határozat alapján kerül bevezetésre.
Németország nemzeti ellenőrzőlistákat is bevezetett a kereskedők által az adóbejelentési folyamat során szolgáltatott információk ellenőrzésére. A kizárólag csalárd célból végzett adóbejelentések tehát megelőzhetők. Ezenkívül eseti alapon további ellenőrzéseket lehet végezni a kereskedők megbízhatóságának ellenőrzésére, és szükség esetén újabb ellenőrzéseket lehet indítani.
Németország úgy véli, hogy a digitalizáció által az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem terén kínált lehetőségeket csak akkor lehet teljes mértékben kiaknázni, ha az adatfeldolgozás folyamatos. Álláspontja szerint a strukturált formátumú elektronikus számlák kötelező használata logikus és szükséges lépés egy olyan ügyletalapú jelentéstételi rendszer felé, amely az összegyűjtött adatok elemzése és felhasználása révén hatékonyabbá teszi a csalás elleni küzdelmet.
Németország szerint az e-számlák használata már számos gazdasági ágazatban bevett gyakorlat. A közbeszerzés területén Németország átültette nemzeti jogába az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely kötelezővé tette a hatóságok számára a szolgáltatóik által benyújtott elektronikus számlák elfogadását. Németországban a közbeszerzés területén 2020 novembere óta kötelező az elektronikus számlázás.
Németország ezért azt állítja, hogy a héa céljából történő kötelező elektronikus számlázás bevezetése számos vállalkozás számára nem igényel jelentős pénzügyi terhet. A papíralapú számlák megszüntetésével hosszú távú megtakarítások érhetők el, amelyek elsősorban a papíralapú számlák elkészítésével, elküldésével és tárolásával kapcsolatos költségek kiküszöböléséből származnak. A kedvezményezetti oldalon a papíralapú számlák feldolgozásának költsége is elkerülhető. Az e-számlázás mind a szolgáltató, mind pedig a számla címzettje számára lehetővé teszi a számviteli folyamatok optimalizálását. Az Európai Unióban használt elektronikus számlázási rendszerek kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében Németország lehetővé teszi olyan számlák kibocsátását, amelyek megfelelnek a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak és szintaxisai listájának.
A héairányelv 218. cikke a tagállamok azon kötelezettségéről rendelkezik, hogy elfogadják mind a papír, mind pedig az elektronikus formában létező összes dokumentumot vagy üzenetet számlaként. Németország ezért azt szeretné, ha felhatalmazást kapna a héairányelv fent említett cikkétől való eltérésre annak érdekében, hogy a német adóhatóság csak az elektronikus formában létező dokumentumokat tekinthesse számlának.
A héairányelv 232. cikke előírja, hogy az elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése szükséges. Ezért az elektronikus számlázási kötelezettség Németországban történő bevezetése szükségessé teszi az említett cikktől való eltérést, annak érdekében, hogy a kibocsátónak többé ne kelljen kikérnie a számlabefogadó hozzájárulását a számla papírmentes formátumban történő megküldéséhez.
Az eltérések engedélyezése általában korlátozott időtartamra szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni a különös intézkedés megfelelőségét és eredményességét, valamint hogy kellő idő álljon a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az eltérő intézkedés hatályának lejártáig egyéb hagyományos intézkedéseket vezessenek be az adott probléma kezelésére.
Ezen intézkedés bevezetését követően és tekintettel az eltérés széles alkalmazási körére, fontos értékelni annak az adóalanyokra gyakorolt hatását, és konkrétabban azt, hogy hozzájárult-e a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelemhez. Amennyiben Németország meg kívánja hosszabbítani az eltérő intézkedést, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt be kell nyújtania az intézkedés működéséről szóló jelentést. E jelentésnek tartalmaznia kell az intézkedés értékelését abból a szempontból, hogy az mennyire hatékony a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbeszedés egyszerűsítése terén. A jelentésnek továbbá tartalmaznia kell az intézkedés adóalanyokra gyakorolt hatásának értékelését, különös tekintettel az adóalanyok adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek növekedésére.
A Bizottság javasolja az eltérés engedélyezését 2025. január 1-jétől 2027. december 31-ig, illetve addig az időpontig, amelytől kezdve a tagállamoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyeket a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló irányelv elfogadása esetén el kell fogadniuk – különös tekintettel a héairányelv 218. és 232. cikkét érintő módosításokra –, attól függően, hogy melyik következik be korábban.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A héairányelv 218. cikke egyenértékűen kezeli a papíralapú és az elektronikus számlákat azáltal, hogy előírja a tagállamok számára, hogy a papíron vagy elektronikus formában létező dokumentumokat vagy üzeneteket fogadják el számlaként. A héairányelv 232. cikke értelmében az elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése szükséges. A Németország által tervezett kötelező elektronikus számlázás valóban el fog térni e két rendelkezéstől.
A héairányelv 395. cikke alapján a héa beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére eltérés engedélyezhető. A kötelező elektronikus számlázás bevezetése a B2B ügyletek esetében az első lépést jelenti majd az ügyletalapú jelentéstételi rendszer németországi bevezetése felé, amely hatékonyabbá tenné a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelmet. A Németország által rendelkezésre bocsátott részletek alapján az eltérés összhangban van a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel.
Az (EU) 2021/2251 tanácsi végrehajtási határozat, az (EU) 2022/133 tanácsi végrehajtási határozat és az (EU) 2022/1003 tanácsi végrehajtási határozat hasonló felhatalmazást adott Olaszország, Franciaország és Lengyelország számára arra, hogy a kötelező elektronikus számlázás bevezetése érdekében eltérjenek a héairányelv 218. és 232. cikkétől.
A Bizottság 2020-ban elfogadta a következő dokumentumot: „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: a helyreállítási stratégiát támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési terv”. Az ebben a cselekvési tervben előirányzott intézkedések egyike az, hogy a Bizottság a héabevallási kötelezettségek korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot fogad el. Amint az a cselekvési tervben is szerepel, e javaslatnak többek között elő kell segítenie a belföldi ügyletekre alkalmazható bevallási mechanizmusok egyszerűsítését. Ezzel összefüggésben vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy szükség van-e az e-számlázás alkalmazási körének további kiterjesztésére.
E cselekvési terv eredményeként a Bizottság 2022. december 8-án elfogadta a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a továbbiakban: „Héa a digitális korban” javaslat), amelyet a Tanács jelenleg tárgyal. Ez az irányelv módosítja a héairányelv 218. cikkét, és törli a 232. cikket. Elfogadását követően ez a reform lehetővé teszi a tagállamok számára a kötelező e-számlázás bevezetését, megszüntetve annak szükségességét, hogy a héairányelvtől való további eltéréseket kérelmezzenek ilyen rendszerek bevezetése érdekében. Ezért amint a tagállamok átültetik az említett irányelvjavaslatot, e tanácsi határozat funkciója megszűnik.
Kérelmében Németország azt állítja, hogy a szövetségi kormány megítélése szerint a különös intézkedés céljai összhangban vannak az Európai Bizottság európai jelentéstételi rendszerre vonatkozó terveivel. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jelentéstételi rendszer bevezetésére és azt követő igazgatására irányuló erőfeszítések megkettőzése mind a vállalkozók, mind az adóhatóságok számára, Németország a nemzeti jelentéstételi rendszer bevezetésére irányuló munkálatok során figyelembe fogja venni a „Héa a digitális korban” javaslatot. Németország célja a két rendszer struktúráinak lehető legnagyobb mértékű összehangolása.
Ezért a Németországi Szövetségi Köztársaság által kért eltérés összhangban van a Bizottságnak a cselekvési tervben és a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatban meghatározott célkitűzéseivel.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelv azon rendelkezésére, amelyre a javaslat épül, a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:
A határozat felhatalmazást ad egy tagállam számára annak saját kérelme alapján, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
A vállalkozásokra és az adóigazgatásra nehezedő terhek csökkentése érdekében Németország fokozatosan fog eljárni azáltal, hogy első lépésként bevezeti az e-számlák kibocsátására vonatkozó kötelezettséget, amely egy későbbi jelentéstételi rendszer alapjául fog szolgálni. A költségek megkettőzésének és a szükségtelen erőfeszítéseknek az elkerülése érdekében Németország nemzeti jelentéstételi rendszerének kialakításakor figyelembe fogja venni a „Héa a digitális korban” javaslatot, és a rendszert hozzáigazítja az említett javaslat szerinti rendszerhez. E tekintetben a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatást érintő jövőbeli uniós jogi követelményeket össze kell hangolni a belföldi ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszerrel annak biztosítása érdekében, hogy az adóalanyok a két ügyleti kategóriát a lehető legegységesebben kezelhessék, ezáltal csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit.
Meg kell jegyezni, hogy Németországban az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtását követően az üzleti és a közszféra közötti (B2G) kapcsolatokban már kötelező az elektronikus számlázás alkalmazása.
A tervezett nemzeti rendszer kulcselemei közé tartozik az eredetileg a B2B területre korlátozódó számlaadatok időben történő továbbítása egy központi jelentéstételi rendszerbe. Németország a rendszerek kölcsönös átjárhatóságának megkönnyítése érdekében elfogadja az EN 16931 CEN-szabványon alapuló formátumnak megfelelő strukturált számlákon történő adattovábbítást. A teljes számlák továbbítása nem várható, mivel az adóalanyoknak csak az adózási célokból szükséges adatokat kell bejelenteniük. Ezenkívül az adóalanyok közötti számlacserét nem az adóhatóság szerverein keresztül kezelik, és a számlák nem képezik az adóhatóság által végzett pénzügyi elszámolás tárgyát.
Az elektronikus számla használatára vonatkozó kötelezettség csak a Németországban letelepedett adóalanyok közötti ügyletekre vonatkozik. Nincs eltérés a számlaadatokra vonatkozó harmonizált szabályoktól. Az intézkedés nem érinti a nem Németországban letelepedett vállalkozásokat, és nem érinti a Közösségen belüli ügyletek esetében a papíralapú számlához való jogot.
Az eltérés időbeli hatálya is korlátozott, és amennyiben Németország meg kívánja hosszabbítani az eltérő intézkedést, jelentést kell készítenie az intézkedés működéséről és eredményességéről.
Ezért a különös intézkedés arányos a kitűzött céllal, azaz az adócsalás és -kijátszás elleni küzdelemmel.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt eszköz: tanácsi végrehajtási határozat.
A héairányelv 395. cikke értelmében a közös héaszabályoktól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. A tanácsi végrehajtási határozat a legmegfelelőbb jogi eszköz, mivel az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Hatásvizsgálat
A kötelező elektronikus számlázás hatással lesz mind az adóhatóságra, mind pedig az adóalanyokra.
Az e-számlázáson alapuló jelentéstételi rendszer bevezetése ki fogja egészíteni a Németország által a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem érdekében a közelmúltban végrehajtott fenti intézkedéseket, például a bejelentési eljárások javítását. Németország szerint ezen intézkedések hatékonyságát jól mutatják a héacsalás elleni küzdelem és az adóbeszedés biztosítása terén a német héabevétel-kiesés éves adatai.
A kötelező e-számlázás bevezetése nem jelent majd nagy terhet a vállalkozások számára, mivel a gazdaság számos ágazatában már bevett gyakorlat, a közbeszerzés területén pedig kötelező. Emellett a vállalkozások profitálnak majd a folyamatok – például a számvitel – automatizálásából, valamint a papíralapú számlák megszüntetéséből származó hosszú távú megtakarításokból, mivel a papíralapú számlák kiállításával, elküldésével, feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos költségek megszűnnek.
Emellett a rendszer a lehető legnagyobb mértékben követi majd a „Héa a digitális korban” javaslatban foglalt jellemzőket, összehangolva a belföldi ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatást a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás jövőbeli rendszerével. Ez elkerülhetővé teszi az adóalanyok és az adóhatóság költségeinek megkettőzését, ami lehetővé teszi, hogy a két ügylettípusra vonatkozó jelentéstételnek azonos módon feleljenek meg.
A nemzeti rendelkezések kialakítása során figyelembe fogják venni a kisvállalkozások sajátos igényeit. Ez történhet például a vállalkozások méretének vagy egy olyan minimális számlaösszegnek a meghatározásával, amely alatt az elektronikus számlák használata egy később meghatározandó időszakra opcionális marad.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az intézkedés nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira.
2023/0193 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
Németországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Bizottságnál 2022. november 10-én iktatott levelében Németország felhatalmazást kért arra, hogy bevezessen egy, a 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedést (a továbbiakban: különös intézkedés) annak érdekében, hogy a Németország területén letelepedett adóalanyok közötti valamennyi ügylet esetében kötelező elektronikus számlázást vezessen be.
(2)A Bizottságnál 2023. február 8-án iktatott levelében Németország jelezte, hogy a különös intézkedés hatálybalépésének kért időpontja 2025. január 1.
(3)A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottság 2023. február 22-én kelt leveleiben továbbította Németország kérelmét a többi tagállamnak, és 2023. február 23-án kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.
(4)Németország az ügyletalapú jelentéstételi rendszer bevezetésének első lépéseként kötelezővé kívánja tenni az elektronikus számlázást a Németországban letelepedett adóalanyok közötti ügyletek esetében. Ez a jelentéstételi rendszer előnyökkel járna a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás és adókijátszás elleni küzdelemben. Lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy korábban azonosítsa a héacsalási láncokat, valamint hogy időben és automatikusan ellenőrizze a bevallott héa és a fizetendő héa közötti összhangot. Eltérések esetén a rendszer lehetővé tenné azok korai észlelését és ellenőrzését. Németország továbbá arra számít, hogy a számlaadatokhoz való kellő időben történő hozzáférés csökkenteni fogja adóhatóság számlák bekérésével járó bürokratikus terhét, ami felgyorsítja és megkönnyíti a héacsalás elleni küzdelmet.
(5)Németország megítélése szerint a kötelező elektronikus számlázás bevezetése nem jelentene nagy terhet a vállalkozások számára, mivel Németországban a kötelező elektronikus számlázás már számos gazdasági ágazatban bevett gyakorlat, a közbeszerzés területén pedig kötelező. Emellett a folyamatok digitalizálása és adminisztratív terheik csökkentése miatt is előnyös lenne a gazdasági szereplők számára. Az elektronikus számlák használata a papíralapú számlák kiiktatása révén hosszú távú megtakarításokat eredményezne, csökkentve a számlakibocsátás, -küldés, -feldolgozás és -tárolás költségeit.
(6)A Bizottság 2022. december 8-án elfogadta a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. A 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló irányelvben javasolt rendelkezések módosítanák a 2006/112/EK irányelv 218. cikkét, és törölnék a 232. cikket, ami lehetővé tenné a tagállamok számára a kötelező elektronikus számlázás bevezetését, és megszüntetné a 2006/112/EK irányelvtől való további eltérések kérelmezésének szükségességét az ilyen rendszerek bevezetése érdekében. Ezért attól az időponttól kezdve, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyeket az irányelv elfogadása esetén el kell fogadniuk, e határozat funkciója megszűnik.
(7)Tekintettel a különös intézkedés széles alkalmazási körére és újszerűségére, fontos értékelni a különös intézkedésnek a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatását. Ezért amennyiben Németország szükségesnek ítéli a különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítását, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz a különös intézkedés értékeléséről a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem, valamint a héabeszedés egyszerűsítése tekintetében elért eredményessége szempontjából.
(8)A különös intézkedés nem érinti az ügyfelek azon jogát, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében papíralapú számlát kapjanak.
(9)A különös intézkedésnek meghatározott időre kell szólnia annak érdekében, hogy megfelelőségét és hatékonyságát a célkitűzéseinek fényében értékelni lehessen.
(10)A különös intézkedés arányban áll a kitűzött célokkal, mivel alkalmazása határozott időre szól, és korlátozott a hatálya. A különös intézkedés miatt továbbá nem merül fel annak kockázata, hogy a csalás átterjed más ágazatokra vagy más tagállamokra.
(11)A különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét nem fogja negatívan befolyásolni, és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 218. cikkétől eltérve Németország felhatalmazást kap arra, hogy a Németország területén letelepedett adóalanyok által dokumentumok vagy üzenetek formájában kibocsátott számlákat csak abban az esetben fogadja el, ha az érintett dokumentumokat vagy üzeneteket elektronikus formátumban továbbítják.
2. cikk
A 2006/112/EK irányelv 232. cikkétől eltérve Németország felhatalmazást kap annak előírására, hogy a Németország területén letelepedett adóalanyok által kibocsátott elektronikus számlák alkalmazásához a Németország területén letelepedett számlabefogadó beleegyezése nem szükséges.
3. cikk
Németország értesíti a Bizottságot az 1. és 2. cikkben említett eltérésekre vonatkozó különös intézkedést végrehajtó nemzeti intézkedésekről.
4. cikk
(1) Ezt a határozatot 2025. január 1-jétől kell alkalmazni, az alábbiak közül a korábbi napig:
a)
2027. december 31.;
b)
az az időpont, amelytől kezdve a tagállamoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyeket a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló irányelv elfogadása esetén el kell fogadniuk, különös tekintettel a héairányelv 218. és 232. cikkét érintő módosításokra.
(2) Amennyiben Németország szükségesnek ítéli a különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítását, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amelyben értékeli, hogy a 3. cikkben említett nemzeti intézkedések milyen mértékben bizonyultak eredményesnek a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelemben, valamint az adóbeszedés egyszerűsítésében. Ennek a jelentésnek az említett intézkedések adóalanyokra gyakorolt hatását is értékelnie kell, valamint különösen azt, hogy ezek az intézkedések növelik-e az adóalanyok adminisztratív terheit és költségeit.
5. cikk
E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök