This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0260
Proposal for a COUNCIL DECISION on the signing, on behalf of the Union, and provisional application of the Agreement between the European Union and Montenegro on operational activities carried out by the European Border and Coast Guard Agency in Montenegro
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
COM/2023/260 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.5.
COM(2023) 260 final
2023/0101(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) egyik feladata az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet ((EU) 2019/1896 rendelet) (a továbbiakban: a rendelet) hatálya alá tartozó területeken való együttműködés a harmadik országokkal, „többek között határigazgatási csapatok harmadik országokban történő lehetséges operatív telepítése révén” 1 . Az Ügynökség – az Európai Határ- és Parti Őrség részeként – biztosítja az európai integrált határigazgatást 2 , amelynek egyik eleme a rendelet hatálya alá tartozó területeken való együttműködés a harmadik országokkal, különös figyelmet fordítva a szomszédos harmadik országokra és az irreguláris migráció származási vagy tranzitországaira 3 . Az Ügynökség a feladatai ellátásához szükséges mértékben együttműködhet a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes harmadik országbeli hatóságokkal 4 , és az európai integrált határigazgatással kapcsolatos intézkedéseket hajthat végre egy harmadik ország területén az adott harmadik ország beleegyezésével.
A rendelet 73. cikkének (3) bekezdése szerint az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie a harmadik országgal, amennyiben szükség van az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretébe tartozó határigazgatási csapatok bevetésére az adott harmadik országban, ahol a csapatok tagjai végrehajtási hatásköröket fognak gyakorolni. Az ilyen jogállásról szóló megállapodásnak a Bizottság által az említett rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint kidolgozott mintán kell alapulnia. A Bizottság 2021. december 21-én elfogadta a megállapodásmintát 5 .
Montenegró a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, amelyen sok irreguláris migráns érkezik az Európai Unióba mind szárazföldi úton, mind az Adriai-tengeren keresztül. 2022-ben az Ügynökség 144 118 szabálytalan határátlépést regisztrált az Európai Unió nyugat-balkáni útvonalon húzódó külső határain. Az irreguláris migránsok az embercsempészésben részt vevő bűnszervezetek célpontjai, és nagymértékben ki vannak téve az emberi jogi visszaélések kockázatának. Az irregulárisan érkezők és a menedékjog iránti kérelmek nagy száma továbbá jelentős nyomást gyakorol néhány európai uniós tagállamra, és ebből adódóan uniós szinten olyan közös, összehangolt fellépésre van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának a migrációs és menekültügyi paktumban 6 rögzített elvén alapul.
2017-től kezdődően az Európai Bizottság tárgyalásokat folytatott Montenegróval a jogállásról szóló megállapodásról az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló korábbi rendelet ((EU) 2016/1624 rendelet 7 ) alapján. Ezt a megállapodást 2019 októberében írták alá; a Tanács 2020 májusában elfogadta a megállapodás megkötéséről szóló határozatot, és a megállapodás 2020. július 1-jén hatályba lépett 8 .
Az e jogállásról szóló megállapodás alapján végrehajtott közös műveletek Montenegrónak az Európai Unióval közös határaira korlátozódnak: jelenleg 14 km hosszú szárazföldi határ a Horvát Köztársasággal és az Adriai-tenger egyes részei. Az Ügynökség két közös műveletet indított Montenegróban: az „Operation Montenegro Land” elnevezésű műveletet Montenegró Horvátországgal közös szárazföldi határán (2020. július 15-én) és az „Operation Montenegro Sea” elnevezésű műveletet az Olaszországgal közös tengeri határa mentén (2020. október 14-én).
A montenegrói belügyminisztérium már 2021 októberében arról tájékoztatta az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy tárgyalásokat kíván kezdeni egy jogállásról szóló megállapodásról az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló új (EU) 2019/1896 rendelet alapján, amely az Európai Unióval közös határok mellett más határokon is lehetővé teszi a közös műveleteket, annak érdekében, hogy az Ügynökség az országhatár teljes hosszán telepítéseket hajthasson végre. A Bizottság szolgálatai ezért 2022. május 20-án benyújtották a montenegrói hatóságoknak a 2019. évi rendelet szerinti, jogállásról szóló megállapodásmintát, kiemelve a jogállásról szóló, jelenleg hatályos megállapodáshoz képest fennálló különbségeket.
A Tanács 2022. november 18-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Montenegróval, valamint Albániával, Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az említett országokban végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásról (vagyis jogállásról szóló megállapodásról az (EU) 2019/1896 rendelet alapján). A Bizottság 2022. november 30-ra találkozót szervezett a fent említett négy országgal, ahol kiemelték a jogállásról szóló megállapodás mintájának főbb újdonságait. Az Európai Bizottság az Európai Unió nevében 2023. február 23-án és 24-én Podgoricában hivatalos tárgyalásokat folytatott Montenegróval a megállapodásról. A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács tárgyalási irányelveiben rögzített célkitűzések megvalósultak, és a megállapodás elfogadható az Unió számára.
A tanácsi határozatra irányuló csatolt javaslat az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodás aláírására vonatkozó jogi eszköznek minősül.
A schengeni társult országok helyzete
Ez a javaslat a külső határok igazgatásának területére vonatkozó schengeni vívmányokra épül. Mindazonáltal az Unió nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy olyan, jogállásról szóló megállapodást kössön Montenegróval, amely jogilag kötelező Norvégiára, Izlandra, Svájcra vagy Liechtensteinre nézve. Annak biztosítása érdekében, hogy az ezen országok által Montenegróba küldött határőrök és más releváns szakemberek a jogállásról szóló jövőbeli megállapodásban előírtakkal azonos jogállással rendelkezzenek, a jogállásról szóló megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozatokba bele kell foglalni, hogy kívánatos hasonló megállapodásokat kötni Montenegró és a szóban forgó egyes társult országok között.
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 9 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A Montenegró területén végzett ellenőrzés megerősítése pozitív hatással lesz mind az Unió külső határainak, mind Montenegró határainak igazgatására. A jogállásról szóló megállapodás megkötése beágyazódna az Európai Unió Montenegróval kötött stabilizációs és társulási megállapodásában 10 meghatározott tágabb együttműködési célkitűzésekbe és prioritásokba.
A jogállásról szóló megállapodás megkötése támogathatja az Európai Unió arra irányuló szélesebb körű erőfeszítéseit és kötelezettségvállalásait is, hogy továbbfejlessze képességeit a válságkezeléshez való hozzájárulás, valamint az Unió és Montenegró közötti kül- és biztonságpolitikai konvergencia előmozdítása érdekében.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésével.
Az (EU) 2019/1896 rendelet 73. cikkének (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik az Európai Uniónak a jogállásról szóló megállapodás megkötésére vonatkozó hatásköréről, mivel kimondja, hogy „az Uniónak […] jogállásról szóló megállapodást kell kötnie a harmadik országgal, amennyiben szükség van a készenléti alakulat keretébe tartozó határigazgatási csapatok bevetésére az adott harmadik országban, ahol a csapatok tagjai végrehajtási hatásköröket fognak gyakorolni”.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése szerint az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő. Az (EU) 2019/1896 rendelet 73. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy „az Uniónak […] jogállásról szóló megállapodást kell kötnie a harmadik országgal”. Következésképpen a Montenegróval aláírandó és megkötendő megállapodás az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az (EU) 2019/1896 rendelet 73. cikkének (3) bekezdésével összhangban a jogállásról szóló javasolt megállapodás a Bizottság által 2021 decemberében elfogadott megállapodásmintán 11 alapul, és figyelembe veszi a Montenegróval kötött, jogállásról szóló megállapodást 12 .
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Nem alkalmazható – kizárólagos hatáskör.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Mivel új megállapodásról van szó, nem volt lehetőség meglévő eszközökre vonatkozó értékelés vagy célravezetőségi vizsgálat elvégzésére. A jogállásról szóló megállapodásra vonatkozó tárgyaláshoz nincs szükség hatásvizsgálatra.
•Alapjogok
Az (EU) 2019/1896 rendelet (88) preambulumbekezdésével összhangban a Bizottság értékelni fogja a jogállásról szóló megállapodás által lefedett területekkel kapcsolatosan az alapvető jogok helyzetét Montenegróban, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.
A tervezett megállapodás az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket tartalmaz, és biztosítania kell az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartását a megállapodás alapján szervezett tevékenységek során. A megállapodás az (EU) 2019/1896 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban független és hatékony panaszkezelési mechanizmust irányoz elő az alapvető jogok tiszteletben tartásának nyomon követése és biztosítása érdekében a megállapodás alapján szervezett valamennyi tevékenység során.
•Adatvédelem
A jogállásról szóló megállapodás adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseiről egyeztetni kell az európai adatvédelmi biztossal, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek a jogállásról szóló megállapodásmintától.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A jogállásról szóló megállapodásnak önmagában véve semmilyen pénzügyi vonzata nincs. A határvédelmi csapatok műveleti terv alapján történő tényleges telepítésével járó kiadások az Ügynökség költségvetését terhelik. A jogállásról szóló megállapodás szerinti jövőbeli műveleteket az Ügynökség saját forrásaiból finanszírozzák, az Unió éves költségvetési ciklusában előírtak szerint.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz fűzött tanácsi következtetéseknek megfelelően már jelenleg is az uniós költségvetés részét képezi.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság gondoskodik a jogállásról szóló megállapodás végrehajtásának megfelelő nyomon követéséről.
2023/0101 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Amennyiben szükség van az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretébe tartozó határigazgatási csapatok bevetésére egy harmadik országban, ahol a csapatok tagjai végrehajtási hatásköröket fognak gyakorolni, az (EU) 2019/1896 rendelet 13 73. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke alapján.
(2)A Tanács 2022. november 18-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Montenegróval az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) 14 vonatkozóan.
(3)A tárgyalások a megállapodás parafálásával sikeresen lezárultak.
(4)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 15 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(5)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 16 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.
(6)A megállapodást – figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére – az Unió nevében alá kell írni. A megállapodáshoz csatolt nyilatkozatot az Unió nevében jóvá kell hagyni,
(7)Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának Montenegró területén történő sürgős bevetését, a megállapodást az aláírásától ideiglenesen alkalmazni kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírását, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az e határozathoz csatolt nyilatkozatot.
3. cikk
A Tanács Főtitkársága – a megállapodás megkötésére figyelemmel – teljes mértékben felhatalmazza a Bizottság által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására.
4. cikk
A megállapodás 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban a megállapodást az aláírásának napjától számított második hónap első napjától kezdve ideiglenesen alkalmazni kell.
5. cikk
Ez a határozat […]-án/-én 17 lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.5.
COM(2023) 260 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
Megállapodás az Európai Unió és Montenegró között az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekről
Az Európai Unió
és Montenegró,
a továbbiakban külön-külön: a Fél vagy együttesen: a Felek,
MIVEL kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) műveleti együttműködést koordinál az Európai Unió tagállamai és Montenegró között, és ez kiterjedhet Montenegró területére is,
MIVEL jogállásról szóló megállapodás létrehozásával gondoskodni kell azoknak a helyzeteknek a jogi keretszabályozásáról, amelyekben az Ügynökség által bevetett csapattagok végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek Montenegró területén,
MIVEL a jogállásról szóló megállapodás előírhatja, hogy az Ügynökség képviseleti irodákat hozzon létre Montenegró területén a műveleti tevékenységek összehangolásának megkönnyítése és javítása, valamint az Ügynökség humán- és műszaki erőforrásai hatékony kezelésének biztosítása érdekében,
FIGYELEMBE VÉVE a személyes adatok magas szintű védelmét Montenegróban és az Európai Unióban, valamint
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Montenegró megerősítette az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i 108. számú egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyvét,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása a Felek közötti együttműködést szabályozó alapelvek,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Montenegró megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i egyezményt, amelyben rögzített jogok megfelelnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Ügynökség Montenegró területén végzett valamennyi műveleti tevékenységének teljes mértékben tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek az Európai Unió, annak tagállamai és/vagy Montenegró részes felei,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a műveleti tevékenységben részt vevő valamennyi személy köteles fenntartani a feddhetetlenség, az etikus magatartás és a szakmai felkészültség, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának legmagasabb szintű normáit, továbbá eleget tenni a műveleti terv rendelkezései és az Ügynökség magatartási kódexe által rájuk rótt kötelezettségeknek,
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉRŐL HATÁROZTAK:
1. cikk
Hatókör
1.Ez a megállapodás minden olyan kérdést szabályoz, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából határigazgatási csapatok bevetéséhez szükséges Montenegróban, ahol a csapattagok végrehajtási hatásköröket gyakorolhatnak.
2.Az (1) bekezdésben említett bevetésre Montenegró területén kerülhet sor.
A Feleknek a tengerjog, különösen az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye szerinti kötelezettségeire is figyelemmel, műveleti tevékenységekre Montenegró kizárólagos gazdasági övezetében is sor kerülhet. Az e megállapodás keretében végrehajtott műveleti tevékenységek nem érintik a tengerjogból, különösen az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményéből, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményből, valamint a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből eredő kutatási-mentési kötelezettségeket.
3.Sem e megállapodás, sem a Felek által vagy a nevükben a megállapodás végrehajtása céljából megvalósított semmilyen aktus – ideértve a műveleti tervek felállítását vagy a határokon átnyúló műveletekben való részvételt – nem érinti az Európai Unió tagállamai és Montenegró vonatkozó területeinek a nemzetközi jog szerinti jogállását vagy elhatárolását.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
(1)„Ügynökség”: az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1 vagy annak bármely módosításával létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség;
(2)„műveleti tevékenység”: közös művelet vagy gyorsreagálású határvédelmi intervenció;
(3)„végrehajtási hatáskörök”: Montenegró területén a műveleti tervben meghatározott műveleti tevékenység során végzett határellenőrzési feladatok teljesítéséhez szükséges hatáskörök;
(4)„határellenőrzés”: a határon – e megállapodás előírásainak megfelelően és annak alkalmazásában – végzett, a határforgalom-ellenőrzésből, határőrizetből, valamint az államhatár belső biztonságát érintő fenyegetésértékelésből álló tevékenység, kizárólag a határ átlépésére irányuló szándék vagy az átlépés esetén, minden más októl függetlenül;
(5)„műveleti terv”: az (EU) 2019/1896 rendelet 38. és 74. cikkében előírt műveleti tevékenységek végrehajtásának alapjául szolgáló terv;
(6)„határigazgatási csapatok”: a tagállamokban és harmadik országokban a külső határokon folytatott közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók során bevetendő, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából létrehozott csapatok;
(7)„konzultatív fórum”: az Ügynökség által az (EU) 2019/1896 rendelet 108. cikke alapján létrehozott tanácsadó szerv;
(8)„az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata”: az (EU) 2019/1896 rendelet 54. cikkében előírt, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata;
(9)„EUROSUR”: a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti információcsere és együttműködés kerete;
(10)„az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy”: az (EU) 2019/1896 rendelet 110. cikkében meghatározott, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy;
(11)„küldő tagállam”: az a tagállam, ahonnan a személyzet tagját az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához küldik vagy kirendelik;
(12)„rendkívüli esemény”: az Európai Unió vagy Montenegró külső határain, azok mentén vagy azok közelében kialakult, az illegális bevándorláshoz, a határokon átnyúló bűnözéshez vagy a migránsok életét fenyegető veszélyhez kapcsolódó helyzet;
(13)„közös művelet”: olyan, az Ügynökség által koordinált vagy szervezett, Montenegró határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságait támogató fellépés, amelynek célja olyan kihívások kezelése, mint az irreguláris migráció, a Montenegró határain jelentkező jelenlegi vagy jövőbeli veszélyek vagy a határokon átnyúló bűnözés, vagy amelynek célja, hogy e határok ellenőrzéséhez fokozott technikai és műveleti segítségnyújtást biztosítson;
(14)„csapattag”: az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának valamely határigazgatási csapaton keresztül műveleti tevékenységben való részvétel céljából bevetett tagja;
(15)„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;
(16)„műveleti terület”: az a földrajzi terület, ahol a műveleti tevékenységre sor kerül;
(17)„részt vevő tagállam”: az a tagállam, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata részére műszaki eszközök vagy személyzet rendelkezésre bocsátásával részt vesz valamely műveleti tevékenységben;
(18)„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
(19)„gyorsreagálási határvédelmi intervenció”: olyan fellépés, amelynek célja a Montenegró határainál jelentkező konkrét és aránytalan kihívással járó helyzetre történő reagálás azáltal, hogy Montenegró területén korlátozott időre Montenegró határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságaival közösen végzendő határellenőrzés céljából határigazgatási csapatokat vet be;
(20)„hivatali személyzet”: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben 2 foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban alkalmazott személyzet.
3. cikk
Műveleti tevékenységek indítása
1.Az e megállapodás szerinti műveleti tevékenységet Montenegró illetékes hatóságainak írásbeli kérésére az Ügynökség ügyvezető igazgatójának (a továbbiakban: az ügyvezető igazgató) írásbeli határozatával kell elindítani. E kérelemben szerepelnie kell a helyzet, a lehetséges célkitűzések és a tervezett szükségletek, valamint a szükséges személyzet profiljai – többek között adott esetben a végrehajtási hatáskörökkel rendelkező személyzet profiljai – leírásának.
2.Amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy a kért műveleti tevékenység valószínűleg az alapvető jogok vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségek súlyos és/vagy tartós megsértésével járna, vagy ahhoz vezetne, az ügyvezető igazgató nem indíthatja el a műveleti tevékenységet.
3.Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követően az Ügynökség ügyvezető igazgatója úgy ítéli meg, hogy további információra van szükség annak eldöntéséhez, hogy indítson-e műveleti tevékenységet, további információkat kérhet, vagy engedélyezheti az Ügynökség szakértőinek, hogy Montenegróba utazzanak az ottani helyzet értékelése céljából. Montenegró elősegíti az ilyen utazást.
4.Az ügyvezető igazgató úgy határoz, hogy nem indítja el a műveleti tevékenységet, amennyiben ítéli meg, hogy a 18. cikk szerint indokolt a műveleti tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése.
4. cikk
Műveleti terv
1.Az Ügynökség és Montenegró az (EU) 2019/1896 rendelet 38. és 74. cikkével összhangban minden műveleti tevékenységre vonatkozóan műveleti tervet fogad el. A műveleti terv az Ügynökségre, Montenegróra és a részt vevő tagállamokra nézve egyaránt kötelező.
2.A műveleti terv részletesen meghatározza a műveleti tevékenység szervezeti és eljárási vonatkozásait, beleértve a következőket:
(a)a helyzet leírása, a bevetés működési rendjével és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;
(b)az operatív tevékenységnek a céljai eléréséhez szükséges várható időtartama;
(c)a műveleti terület;
(d)a hivatalos feladatok ellátása során végrehajtandó feladatok – közöttük a végrehajtási hatásköröket igénylő feladatok –, a felelősségek – többek között az alapvető jogok és az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartásával kapcsolatos felelősségek – és a különleges utasítások részletes leírása a csapatok számára, ideértve a Montenegróban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és az engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozó utasításokat is;
(e)a határigazgatási csapat összetétele, valamint az egyéb érintett személyzet bevetése/az Ügynökség hivatali személyzete más tagjainak jelenléte, beleértve az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeket is;
(f)vezetési és irányítási rendelkezések, többek között Montenegró azon határrendészeinek vagy egyéb releváns személyzetének neve és rendfokozata, akik a csapattagokkal és az Ügynökséggel való együttműködésért felelnek – különösen azon határrendészek vagy egyéb releváns személyzet neve és rendfokozata, akik a bevetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik –, valamint a csapattagoknak a parancsnoki láncban elfoglalt helye;
(g)a műveleti tevékenység során bevetendő műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, az igényelt személyzetre, szállításra és egyéb logisztikára, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó külön követelményeket;
(h)az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenység során felmerülő rendkívüli eseményeknek az Ügynökség által az igazgatótanács, valamint a részt vevő tagállamok és Montenegró illetékes hatóságai részére történő azonnali bejelentésére vonatkozó részletes rendelkezések;
(i)az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó, az alapvető jogok védelmére is kitérő jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának végső időpontja;
(j)a tengeri műveletek tekintetében a műveleti területen a releváns joghatóság és alkalmazandó jog alkalmazásáról szóló konkrét információk, beleértve a feltartóztatásra, a tengeri kutatás-mentésre és a partra szállításra vonatkozó nemzeti, nemzetközi és uniós jogra való hivatkozásokat is;
(k)az Ügynökségtől eltérő uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, más harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködés feltételei;
(l)általános utasítások arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható az alapvető jogok védelme a műveleti tevékenység során, ideértve a személyes adatok védelmét és az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközökből eredő kötelezettségeket is;
(m)eljárások, amelyek biztosítják a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek, az emberkereskedelem áldozatainak, a kísérő nélküli kiskorúaknak és egyéb, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányítását;
(n)a műveleti tevékenységben részt vevő személyekkel – beleértve Montenegró határrendészeit vagy más releváns személyzetét – és csapattagokkal szembeni, az alapvető jogoknak az Ügynökség műveleti tevékenységében való részvételükkel összefüggésben történő állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok (beleértve az alábbi 8. cikk (5) bekezdése alapján benyújtottakat is) fogadására, valamint az Ügynökség és Montenegró részére történő továbbítására szolgáló mechanizmust meghatározó eljárások;
(o)logisztikai intézkedések, ideértve a műveleti tevékenység tervezett helyszínéül szolgáló területen jellemző munkafeltételekre és környezetre vonatkozó információkat is; valamint
(p)a 6. cikkel összhangban létrehozott képviseleti irodára vonatkozó rendelkezések.
3.A műveleti terv elfogadásához, illetve annak bármilyen módosításához vagy kiigazításához az Ügynökség, Montenegró és a Montenegróval szomszédos és/vagy a műveleti területtel határos tagállamok egyetértése szükséges, és azt meg kell előznie a részt vevő tagállamokkal folytatott konzultációnak. Az Ügynökség koordinálja az ilyen egyetértést az érintett tagállamokkal.
4.Az EUROSUR céljaira szolgáló információcserére és műveleti együttműködésre az érintett műveleti tevékenységre vonatkozó műveleti tervben meghatározandó egyedi helyzetképek létrehozására és megosztására vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.
5.A műveleti tevékenységnek a (2) bekezdés i) pontja szerinti értékelését Montenegró és az Ügynökség közösen végzi el.
6.Az Európai Unió szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel a (2) bekezdés k) pontjával összhangban folytatott együttműködés feltételeit azok vonatkozó megbízatásával összhangban és a rendelkezésre álló források keretein belül kell végrehajtani.
5. cikk
Rendkívüli események bejelentése
Az Ügynökség és a montenegrói belügyminisztérium rendőrségi igazgatósága egyaránt rendelkezik a rendkívüli események bejelentésére szolgáló mechanizmussal, amely lehetővé teszi az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenység során felmerülő rendkívüli események időben történő bejelentését.
Az Ügynökség és Montenegró segítséget nyújt egymásnak az ilyen mechanizmus keretében bejelentett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos valamennyi szükséges vizsgálat és nyomozás lefolytatásában, így például a tanúk személyazonosításában, valamint a bizonyítékok összegyűjtésében és szolgáltatásában, beleértve a bejelentett rendkívüli eseményhez kapcsolódó bizonyítékok beszerzésére és adott esetben átadására irányuló megkereséseket is. Az ilyen bizonyítékok átadása az azokat átadó illetékes hatóság által meghatározott feltételek melletti visszaküldésüktől tehető függővé.
6. cikk
Képviseleti irodák
1.Az Ügynökség képviseleti irodákat hozhat létre Montenegró területén a műveleti tevékenységek összehangolásának megkönnyítése és javítása, valamint az Ügynökség humán- és műszaki erőforrásai hatékony kezelésének biztosítása érdekében. A képviseleti iroda helyét az Ügynökség Montenegró illetékes hatóságaival konzultálva határozza meg.
2.A képviseleti irodákat a műveleti szükségleteknek megfelelően arra az időtartamra kell létrehozni és működtetni, amelyre az Ügynökségnek műveleti tevékenységek végzéséhez Montenegróban és a szomszédos régióban szüksége van. Montenegró egyetértésére is figyelemmel ezt az időtartamot az Ügynökség meghosszabbíthatja.
3.A képviseleti irodákat az Ügynökség egy-egy, az ügyvezető igazgató által a képviseleti iroda vezetőjeként kinevezett képviselő irányítja, aki felügyeli az iroda valamennyi tevékenységét.
4.A képviseleti irodák adott esetben:
(a) műveleti és logisztikai támogatást nyújtanak, és biztosítják az Ügynökség érintett műveleti területeken folytatott tevékenységeinek koordinálását;
(b) műveleti támogatást nyújtanak Montenegrónak az érintett műveleti területeken;
(c) nyomon követik a csapatok által folytatott tevékenységeket, és rendszeresen jelentést tesznek az Ügynökség székhelyének;
(d) együttműködnek Montenegróval az Ügynökség által Montenegróban szervezett műveleti tevékenységek gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésben, ideértve minden olyan további problémát is, amelyek a szóban forgó tevékenységek során merülhetnek fel;
(e) támogatást nyújtanak a koordinációs tisztviselőnek a Montenegróval folytatott együttműködéséhez az Ügynökség által szervezett műveleti tevékenységekhez való hozzájárulásukkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, és szükség esetén kapcsolatot tartanak az Ügynökség székhelyével;
(f) szükség esetén támogatást nyújtanak a koordinációs tisztviselőnek és a műveleti tevékenység nyomon követésével megbízott, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy(ek)nek az Ügynökség csapatai és Montenegró illetékes hatóságai közötti koordinációban és kommunikációban, valamint bármely más kapcsolódó feladatban;
(g) logisztikai támogatást szerveznek a csapattagok bevetésével, valamint a technikai eszközök bevetésével és használatával kapcsolatban;
(h) biztosítanak minden egyéb logisztikai támogatást az adott képviseleti iroda felelőssége alá tartozó műveleti területtel kapcsolatban, az Ügynökség által szervezett műveleti tevékenységek zavartalan lefolytatásának megkönnyítése céljából;
(i) biztosítják az Ügynökség saját eszközeinek hatékony kezelését az annak tevékenységei által lefedett területeken, ideértve azok esetleges nyilvántartásba vételét, hosszú távú karbantartását és a szükséges logisztikai támogatást; valamint
(j) az Ügynökség és Montenegró közötti megállapodás szerint támogatják az Ügynökség egyéb személyzetét és/vagy tevékenységeit Montenegróban.
5.Az Ügynökség és Montenegró a lehető legjobb feltételeket biztosítja a képviseleti iroda feladatainak teljesítéséhez.
6.Montenegró segítséget nyújt az Ügynökségnek a képviseleti iroda operatív kapacitásának biztosításához. A további részleteket a Montenegró és az Ügynökség közötti külön megállapodásban kell meghatározni.
7. cikk
Koordinációs tisztviselő
1.A képviseleti irodák 6. cikkben ismertetett feladatainak sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató minden műveleti tevékenységhez kinevez egy vagy több, koordinációs tisztviselőként bevetendő szakértőt a hivatali személyzetből. Az ügyvezető igazgató értesíti Montenegrót a kinevezésről.
2.A koordinációs tisztviselő feladatai a következők:
(a) az Ügynökség, Montenegró és a csapattagok közötti összekötőként tevékenykedik, és az Ügynökség részéről az utóbbiaknak támogatást nyújt a csapatokhoz való bevetésük feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;
(b) nyomon követi a műveleti terv helyes végrehajtását, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személlyel vagy személyekkel együttműködésben az alapvető jogok védelme szempontjából is, és erről jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak;
(c) a csapatok bevetésének minden vonatkozását illetően az Ügynökség nevében jár el, és e vonatkozásokról jelentést tesz az Ügynökségnek; valamint
(d) elősegíti a Montenegró és a részt vevő tagállamok közötti együttműködést és koordinációt.
3.Az ügyvezető igazgató a műveleti tevékenységekkel összefüggésben felhatalmazhatja a koordinációs tisztviselőt arra, hogy segítse a műveleti terv végrehajtásával és a csapatok bevetésével kapcsolatos esetleges nézeteltérések orvoslását.
4.Montenegró csak a műveleti tervnek megfelelő utasításokat ad ki a csapattagoknak. Ha a koordinációs tisztviselő úgy ítéli meg, hogy a csapattagoknak adott utasítások nem felelnek meg a műveleti tervnek vagy az alkalmazandó jogi kötelezettségeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a koordinációs feladatot ellátó montenegrói tisztviselőket és az ügyvezető igazgatót. Az ügyvezető igazgató meghozhatja a megfelelő intézkedéseket, többek között a 18. cikkel összhangban felfüggesztheti vagy megszüntetheti a műveleti tevékenységet.
8. cikk
Alapvető jogok
1.Az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítése során a Felek vállalják, hogy az összes alkalmazandó emberi jogi eszközzel összhangban járnak el, beleértve az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi egyezményét, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló 1965. évi nemzetközi ENSZ-egyezményt, az Egyesült Nemzetek Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányát, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984. évi ENSZ-egyezményt, a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezményt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. évi ENSZ-egyezményt és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
2.A csapattagok a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést és az emberi méltóságot, és különös figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott személyekre. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést semmilyen alapon, így különösen nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.
Feladataik ellátása vagy hatásköreik gyakorlása során a csapattagok csak akkor hozhatnak az alapvető jogokra és szabadságokra kiható intézkedéseket, ha azok szükségesek és arányosak az általuk elérni kívánt céllal, és tiszteletben kell tartaniuk az említett alapvető jogok és szabadságok lényegi tartalmát az alkalmazandó nemzetközi, európai uniós és nemzeti joggal összhangban.
Ez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó Montenegró műveleti tevékenységben részt vevő személyzetére.
3.Az Ügynökség alapjogi tisztviselője nyomon követi, hogy az egyes műveleti tevékenységek megfelelnek-e az alkalmazandó alapjogi normáknak. Az alapjogi tisztviselő vagy helyettese helyszíni látogatásokat tehet Montenegróban; emellett véleményt ad ki a műveleti tervekről, valamint tájékoztatja az ügyvezető igazgatót az alapvető jogok valamely műveleti tevékenységgel kapcsolatos esetleges megsértéséről. Montenegró kérésre támogatja az alapjogi tisztviselő nyomonkövetési erőfeszítéseit.
4.Az Ügynökség és Montenegró megállapodnak abban, hogy a konzultatív fórum számára időbeli és hatékony hozzáférést biztosítanak az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi információhoz az e megállapodás alapján végzett bármely műveleti tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a műveleti területen tett helyszíni látogatásokat is.
5.Az Ügynökség és Montenegró gondoskodnak olyan panaszkezelési mechanizmusról, amely feldolgozza a személyzetük által hivatalos feladataik ellátása keretében, az alapvető jogoknak az e megállapodás hatálya alá tartozó műveleti tevékenység közben történő megsértésére vonatkozó állításokat. A mechanizmust a műveleti tervben kell meghatározni.
9. cikk
Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek
1.Az Ügynökség alapjogi tisztviselője minden műveleti tevékenységhez legalább egy, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyt jelöl ki, többek között azzal a feladattal, hogy segítse és tanácsokkal lássa el a koordinációs tisztviselőt.
2.Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy figyelemmel kíséri az alapvető jogok tiszteletben tartását, valamint tanácsot és segítséget nyújt az alapvető jogokkal kapcsolatban a vonatkozó műveleti tevékenység előkészítése, lefolytatása és értékelése során. Ez különösen a következőket foglalja magában:
(a) nyomon követi a műveleti tervek elkészítését és jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek annak érdekében, hogy ez utóbbi teljesíteni tudja az (EU) 2019/1896 rendeletben szereplő feladatait;
(b) látogatást tesz a műveleti tevékenységek helyszínén, ideértve a hosszú távú látogatásokat is;
(c) együttműködik és kapcsolatot tart a koordinációs tisztviselővel, valamint tanácsot és segítséget nyújt számára;
(d) tájékoztatja a koordinációs tisztviselőt és jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek az alapvető jogoknak a műveleti tevékenységhez kapcsolódó esetleges megsértésével kapcsolatos bármely aggályról; valamint
(e) hozzájárul a műveleti tevékenység 4. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett értékeléséhez.
3.A feladataik ellátása során független, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek hozzáféréssel rendelkeznek a műveleti tevékenység valamennyi területéhez, valamint az adott tevékenység végrehajtása szempontjából lényeges valamennyi dokumentumhoz.
4.Amennyiben műveleti területen tartózkodnak, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek olyan jelvényt kell viselniük, amely egyértelműen lehetővé teszi az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyekként való azonosításukat.
5.Az Ügynökség alapjogi tisztviselője együttműködhet Montenegrónak az emberi jogok és szabadságok védelmével foglalkozó intézményével (ombudsman).
10. cikk
Csapattagok
1.A csapattagok felhatalmazással rendelkeznek a műveleti tervben ismertetett – köztük a végrehajtási hatásköröket igénylő – feladatok elvégzésére.
2.A csapattagok a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során betartják Montenegró törvényeit és más jogszabályait, valamint az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogot.
3.A csapattagok Montenegró területén csak Montenegró határigazgatási hatóságainak utasítására és csak azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. Az Ügynökség vagy adott esetben a küldő tagállam hozzájárulására is figyelemmel Montenegró engedélyezheti a csapattagok számára, hogy határigazgatási hatóságainak távollétében meghatározott feladatokat lássanak el és bizonyos hatásköröket gyakoroljanak a területén.
4.Hacsak a műveleti terv másként nem rendelkezik, azon csapattagok, akik a hivatali személyzet tagjai, feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának egyenruháját viselik.
Hacsak a műveleti terv másként nem rendelkezik, azon csapattagok, akik nem a hivatali személyzet tagjai, feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során saját nemzeti egyenruhájukat viselik.
Szolgálat közben a csapattagok az egyenruhán jól látható személyazonosítót, valamint az Európai Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot is viselnek.
5. Montenegró engedélyezi az érintett csapattagok számára, hogy az erőszak alkalmazását megkövetelő műveleti tevékenység során a műveleti terv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban feladatokat lássanak el, ideértve szolgálati fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések viselését és használatát, figyelembe véve a következőket:
-Azon csapattagok, akik a hivatali személyzet tagjai, az Ügynökség hozzájárulása esetén viselhetnek és használhatnak szolgálati fegyvert, lőszert és egyéb kényszerítő eszközt.
-Azon csapattagok, akik nem a hivatali személyzet tagjai, az érintett küldő tagállam hozzájárulása esetén viselhetnek és használhatnak szolgálati fegyvert, lőszert és egyéb kényszerítő eszközt.
6.Erőszak alkalmazása – ideértve a szolgálati fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések viselését és használatát – Montenegró nemzeti jogával összhangban és Montenegró határigazgatási hatóságainak jelenlétében történik. Montenegró engedélyezheti a csapattagok számára, hogy Montenegró határigazgatási hatóságainak távollétében erőszakot alkalmazzanak, figyelembe véve a következőket:
-Azon csapattagok esetében, akik a hivatali személyzet tagjai, Montenegró határigazgatási hatóságainak távollétében az erőszak alkalmazására vonatkozó engedélyhez az Ügynökség hozzájárulása szükséges.
-Azon csapattagok esetében, akik nem a hivatali személyzet tagjai, Montenegró határigazgatási hatóságainak távollétében az erőszak alkalmazására vonatkozó engedélyhez az érintett küldő tagállam hozzájárulása szükséges.
A Montenegró nemzeti jogában foglalt követelmények sérelme nélkül, a csapattagok által alkalmazott erőszaknak szükségesnek és arányosnak kell lennie, és teljes mértékben meg kell felelnie az alkalmazandó uniós, nemzetközi és nemzeti jognak, beleértve különösen az (EU) 2019/1896 rendelet V. mellékletében meghatározott követelményeket.
7.Az Ügynökség a csapattagok bevetése előtt tájékoztatja Montenegrót az e cikk (5) bekezdése alapján viselhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és egyéb felszerelésekről. Montenegró megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lőszerek vagy egyéb felszerelések viselését, feltéve, hogy a saját joga a saját határigazgatási hatóságai számára is tiltja ezeket. Montenegró a csapattagok bevetése előtt értesíti az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésekről, valamint használatuk feltételeiről. Az Ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.
Montenegró megteszi a szükséges intézkedéseket a szükséges fegyverviselési engedélyek kiadásához, és az Ügynökség kérésének megfelelően elősegíti a csapattagok rendelkezésére álló fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések behozatalát, kivitelét, szállítását és tárolását. A fegyverviselési engedélyek kiadására vonatkozó eljárást a műveleti terv határozza meg.
8.A szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések jogos önvédelem és a csapattagok vagy más személyek jogos védelme esetén Montenegró nemzeti jogával, valamint a nemzetközi és az uniós jog vonatkozó elveivel összhangban alkalmazhatók.
9.Montenegró engedélyezheti a csapattagok számára a nemzeti adatbázisaiba való betekintést, amennyiben arra a műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához szükség van. Montenegró gondoskodik arról, hogy az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférést hatékonyan és ténylegesen biztosítsa.
Montenegró a csapattagok bevetése előtt értesíti az Ügynökséget azokról a nemzeti adatbázisokról, amelyekbe a betekintést engedélyezi.
A csapattagok csak a feladataik ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges adatokba tekinthetnek be. A betekintést Montenegró adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaival és e megállapodással összhangban kell végezni.
10.A műveleti tevékenységek végrehajtása érdekében Montenegró beveti a montenegrói belügyminisztérium rendőrségi igazgatóságának azon tisztviselőit, akik képesek és hajlandók angol nyelven kommunikálni, hogy Montenegró nevében a műveleti tervnek megfelelően koordináló szerepet töltsenek be.
11. cikk
Az Ügynökség vagyonának, pénzeszközeinek, eszközeinek és műveleteinek kiváltságai és mentességei
1.Az Ügynökség Montenegróban található helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól.
2.Az Ügynökség vagyona és eszközei – beleértve a közlekedési eszközöket, kommunikációs eszközöket, irattári anyagokat, levelezést, dokumentumokat, személyazonosító okmányokat és pénzügyi eszközöket – sérthetetlenek.
3.Az Ügynökség eszközei közé tartoznak a tagállamok tulajdonában lévő, társtulajdonban lévő, illetve a tagállamok által bérelt vagy tartósan bérelt és az Ügynökségnek kínált eszközök. Az illetékes nemzeti hatóságok képviselőjének (képviselőinek) kiutazásakor ezeket a kormány szolgálatában álló és erre felhatalmazott eszközöknek kell tekinteni.
4.Az Ügynökséggel szemben végrehajtási intézkedés nem foganatosítható. Az Ügynökség vagyona és eszközei semmilyen közigazgatási vagy jogi kényszerintézkedés tárgyát nem képezhetik. Az Ügynökség vagyona ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából nem foglalható le.
5.Montenegró illetékes igazságügyi hatóságainak kérésére az ügyvezető igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az illetékes montenegrói nemzeti hatóságok bűncselekmények alapos gyanúja esetén belépjenek az Ügynökség helyiségeibe és épületeibe és/vagy hozzáférjenek az Ügynökség vagyonához és eszközeihez.
Az ügyvezető igazgató hozzájárulása feltételezhető tűz vagy más, azonnali védelmi intézkedést igénylő katasztrófa esetén.
6.Montenegró engedélyezi az Ügynökség által Montenegróba telepített árucikkek és felszerelések műveleti célú behozatalát és eltávolítását.
7.Az Ügynökség a hivatali használatára szánt – köztük az Ügynökség nevében harmadik személy által behozott vagy kivitt – árucikkek és felszerelések tekintetében mentességet élvez minden illeték (ideértve a vámot) és adót, valamint bármely behozatali, illetve kiviteli tilalom és korlátozás alól.
12. cikk
A csapattagok kiváltságai és mentességei
1.A csapattagok részére biztosított későbbi kiváltságok és mentességek a hivatalos feladataik ellátását szolgálják Montenegró területén a műveleti tervnek megfelelően végzett fellépések során.
2.A csapattagok ellen Montenegróban vagy Montenegró hatóságai által nem folytatható semmilyen vizsgálat vagy bírósági eljárás, kivéve az e cikk (3) bekezdésében említett körülmények fennállása esetén.
3.A csapattagok a hivatalos feladataik ellátása során végrehajtott valamennyi cselekmény tekintetében mentességet élveznek Montenegró büntető, polgári és közigazgatási joghatósága alól.
Amennyiben Montenegró hatóságai valamely csapattaggal szemben büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási eljárást kívánnak indítani, Montenegró illetékes hatóságai erről haladéktalanul értesítik az ügyvezető igazgatót. Az értesítési eljárásnak összhangban kell lennie az Ügynökség erre vonatkozó határozatával, amelyet a műveleti tervben kell meghatározni.
Az ilyen értesítés kézhezvételét követően az Ügynökség ügyvezető igazgatója indokolatlan késedelem nélkül igazolja Montenegró illetékes hatóságai számára, hogy a kérdéses cselekményt a csapattag hivatalos feladatainak ellátása során hajtotta-e végre. Ha a cselekményt hivatalos feladatok ellátása során hajtották végre, az eljárás nem indítható meg. Ha a cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása során követték el, az eljárás lefolytatható. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója által kiadott igazolás kötelező Montenegró joghatóságára nézve, amely azt nem vitathatja.
Az igazolás kézhezvételéig az Ügynökség tartózkodik minden olyan intézkedés meghozatalától, amelynek célja Montenegró illetékes hatóságai által a csapattag ellen a későbbiekben esetlegesen indított büntetőeljárás veszélyeztetése, ideértve az érintett csapattag számára a Montenegróból való elutazás megkönnyítését is.
A csapat tagjainak biztosított kiváltságok és Montenegró büntető joghatósága alóli mentesség nem jelent mentességet a küldő tagállam joghatósága alól.
4.Ha a csapattagok indítanak keresetet, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhatnak a joghatóság alóli mentességére.
5.A csapattagok helyiségei, lakásai, közlekedési és kommunikációs eszközei és személyes tárgyai – beleértve a levelezéseket, dokumentumokat, személyazonosító okmányokat és vagyontárgyakat is – sérthetetlenek, kivéve a (10) bekezdés alapján engedélyezett végrehajtási intézkedések esetét.
6.A csapattagok által hivatalos feladataik ellátása során harmadik feleknek okozott károkért Montenegró felelős.
7.Amennyiben valamely csapattag, aki a hivatali személyzet tagja, súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés által vagy nem hivatali feladatainak ellátása során kárt okoz, Montenegró az ügyvezető igazgatón keresztül kérheti, hogy az Ügynökség fizessen kártérítést.
Amennyiben valamely csapattag, aki nem az Ügynökség hivatali személyzetének tagja, súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés által vagy nem hivatali feladatainak ellátása során kárt okoz, Montenegró az ügyvezető igazgatón keresztül kérheti, hogy az érintett küldő tagállam fizessen kártérítést.
8.Sem a Felek, sem a részt vevő tagállamok, sem az Ügynökség nem tartoznak felelősséggel az általuk nem befolyásolható vis maior esemény által Montenegróban okozott károkért.
9.A csapattagok nem kötelesek tanúként tanúvallomást tenni a Montenegróban folyó bírósági eljárásokban. A csapattagok a montenegrói eljárási joggal összhangban benyújtott nyilatkozat útján tehetnek tanúvallomást. Az ilyen benyújtás nem érinti a (3) bekezdésben előírt mentességet.
10.A csapattagokkal szemben végrehajtási intézkedés nem foganatosítható, kivéve abban az esetben, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő büntető, polgári vagy közigazgatási eljárás indul ellenük. A csapattagok azon vagyontárgyai, amelyek az Ügynökség ügyvezető igazgatójának igazolása szerint hivatalos feladataik ellátásához szükségesek, ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából nem foglalhatók le. Büntető, polgári vagy közigazgatási eljárások esetén a csapattagok személyes szabadságukban nem korlátozhatók, illetve velük szemben semmilyen egyéb kényszerintézkedés nem alkalmazható.
11.A csapattagok az Ügynökség számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élveznek Montenegró hatályos társadalombiztosítási rendelkezései alól.
12.A csapattagok az Ügynökség és/vagy a küldő tagállam által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a Montenegrón kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élveznek a Montenegróban fizetendő adók alól.
13.Montenegró lehetővé teszi a csapattagoknak a személyes használatukra szolgáló árucikkek behozatalát, valamint a tárolás, a fuvarozás és a hasonló szolgáltatások díjainak kivételével biztosítja azok mentességét a vámok, az adók és a kapcsolódó díjak alól. Montenegró az ilyen árucikkek kivitelét is engedélyezi.
14.A csapattagok személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve akkor, ha alaposan feltételezhető, hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek nem a csapattagok személyes használatára szolgálnak, amelyek behozatalát vagy kivitelét Montenegró jogszabályai tiltják, vagy amelyek Montenegró karanténszabályainak hatálya alá tartoznak. Az ilyen személyes poggyász vizsgálata kizárólag az érintett csapattagok vagy az Ügynökség felhatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető.
15.Az Ügynökség és Montenegró kapcsolattartó pontokat jelöl ki, amelyek mindenkor rendelkezésre állnak, és amelyek felelősek a valamely csapattag által elkövetett büntetőjogi jogsértések esetén meghozandó azonnali intézkedésekért, valamint a valamely csapattag elleni polgári és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos információcseréért és műveleti tevékenységekért.
Amíg a küldő tagállam illetékes hatóságai nem hoznak intézkedést, az Ügynökség és Montenegró segítséget nyújt egymásnak az olyan feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi szükséges vizsgálat és nyomozás lefolytatásában, amelyekhez az Ügynökségnek vagy Montenegrónak vagy mindkettőnek érdeke fűződik, a tanúk személyazonosításában, valamint a bizonyítékok összegyűjtésében és szolgáltatásában, beleértve az állítólagos bűncselekményhez kapcsolódó bizonyítékok beszerzésére és adott esetben átadására irányuló megkeresést is. Az ilyen bizonyítékok átadása az azokat átadó illetékes hatóság által meghatározott feltételek melletti visszaküldésüktől tehető függővé.
13. cikk
Megsérült vagy elhunyt csapattagok
1.A 12. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató jogosult gondoskodni a megsérült vagy elhunyt csapattagoknak, valamint személyes tulajdonuknak a hazaszállításáról, és megfelelő intézkedéseket tenni ennek érdekében.
2.Valamely elhunyt csapattagon csak az érintett küldő tagállam kifejezett hozzájárulásával és az Ügynökség vagy az érintett küldő tagállam képviselőjének jelenlétében végezhető boncolás.
3.Montenegró és az Ügynökség a lehető legteljesebb mértékben együttműködik a megsérült vagy elhunyt csapattagok mielőbbi hazaszállítása érdekében.
14. cikk
Akkreditációs igazolvány
1.Az Ügynökség a Montenegró nemzeti hatóságai előtti személyazonosítás céljából, montenegrói és angol nyelven igazolványt állít ki a csapattagok részére, amely bizonyítja birtokosának az e megállapodás 10. cikkében és a műveleti tervben meghatározott feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát (a továbbiakban: az akkreditációs igazolvány).
2.Az akkreditációs igazolvány a csapattag következő adatait tartalmazza: név és állampolgárság; rendfokozat vagy beosztás; nemrégiben készült digitális fénykép; valamint azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult. Az akkreditációs igazolványnak tartalmaznia kell a lejárat napját.
3.A csapattagok a Montenegró nemzeti hatóságaival szembeni személyazonosítás céljából mindig kötelesek maguknál tartani az akkreditációs igazolványt.
4.Montenegró az akkreditációs igazolványt érvényes úti okmánnyal együtt úgy ismeri el, mint amely a lejárata napjáig vízum, tartózkodási engedély, előzetes engedély vagy bármely más okmány nélkül feljogosítja az érintett csapattagot a Montenegróba való beutazásra és a Montenegróban való tartózkodásra.
5.Az akkreditációs igazolványt a bevetés végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek. Erről tájékoztatni kell Montenegró illetékes hatóságait.
15. cikk
Alkalmazás a nem csapattagként bevetett hivatali személyzetre
A 12., 13. és 14. cikk értelemszerűen alkalmazandó az e megállapodás vagy az annak értelmében készült műveleti terv alapján Montenegróban bevetett valamennyi olyan személyzetre, aki nem csapattag, beleértve az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeket és a képviseleti irodákba kihelyezett hivatali személyzetet is.
16. cikk
A személyes adatok védelme
1.Személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ilyen közlés Montenegró illetékes hatóságai vagy az Ügynökség számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatoknak egy adott esetben valamely hatóság által történő kezelésére – beleértve az ilyen személyes adatoknak a másik Fél részére történő továbbítását is – az említett hatóságra alkalmazandó adatvédelmi szabályok vonatkoznak. A Felek az adattovábbítás előfeltételeként a következő minimális biztosítékokat biztosítják:
(a)a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni;
(b) a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, kifejezett és jogszerű céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem pedig az adatátvevő hatóság nem kezelheti tovább az e céllal össze nem egyeztethető módon;
(c) a személyes adatok gyűjtésének vagy további kezelésének az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lennie, és a szükséges mértékűre kell korlátozódnia; az adatközlő hatóságra alkalmazandó joggal összhangban közölt személyes adatok kizárólag csak a következő egy vagy több kategóriára vonatkozhatnak:
– utónév,
– vezetéknév,
– születési idő,
– állampolgárság,
– rendfokozat,
– az úti okmány személyes adatokra vonatkozó oldala,
– akkreditációs igazolvány,
– személyazonosító igazolvány/útlevél/akkreditációs igazolvány képe,
– e-mail-cím,
– mobiltelefonszám,
– fegyverre vonatkozó adatok,
– a bevetés időtartama,
– a bevetés helye,
– légi jármű vagy hajó azonosító száma,
– érkezés napja,
– érkezési repülőtér/határátkelőhely,
– az érkezési járat száma,
– indulás napja,
– indulási repülőtér/határátkelőhely,
– az indulási járat száma,
– küldő tagállam/harmadik ország,
– bevető hatóság,
– feladatok/műveleti profil,
– szállítóeszköz;
– útvonal
a csapattagok, az Ügynökség személyzete, a releváns megfigyelők vagy a személyzeti csereprogramok tagjai tekintetében;
(d)a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell;
(e) a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további kezelésének célja érdekében szükséges ideig teszi lehetővé;
(f)a személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, figyelembe véve az adatkezelés sajátos kockázatait, beleértve a jogosulatlan vagy jogellenes adatkezeléssel, valamint a véletlen adatvesztéssel, megsemmisítéssel vagy károsodással szembeni védelmet (a továbbiakban: adatvédelmi incidens); az adatátvevő Fél megteszi a megfelelő intézkedéseket az adatvédelmi incidensek orvoslására, valamint indokolatlan késedelem nélkül és 72 órán belül értesíti az adatközlő Felet az incidensről;
(g)mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatátvevő hatóság megtesz minden észszerű lépést annak érdekében, hogy késedelem nélkül szükség szerint biztosítsa a személyes adatok helyesbítését vagy törlését, amennyiben az adatkezelés nem felel meg e cikknek, különösen amiatt, mert ezek az adatok a kezelés célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek; ebbe beletartozik a másik Fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről vagy törléséről;
(h) kérésre az adatátvevő hatóság tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról;
(i)személyes adatok kizárólag a következő illetékes hatóságokkal közölhetők:
-az Ügynökség,
-a montenegrói belügyminisztérium rendőrségi igazgatósága.
Az egyéb szervekhez történő továbbításhoz az adatközlő hatóság előzetes hozzájárulása szükséges;
(j)az adatközlő hatóság és az adatátvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről;
(k)az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére – beleértve az ilyen nyilvántartások ellenőrzését is – független felügyelet lesz érvényben; az érintetteknek jogukban áll, hogy panaszt nyújtsanak be a felügyeleti szervhez, és indokolatlan késedelem nélkül választ kapjanak;
(l) az érintetteknek jogukban áll, hogy tájékoztatást kapjanak személyes adataik kezeléséről, hogy hozzáférjenek az ilyen adatokhoz, valamint jogosultak a pontatlan vagy jogszerűtlenül feldolgozott adatok helyesbítésére vagy törlésére, a fontos közérdeken alapuló szükséges és arányos korlátozásokra is figyelemmel; valamint
(m) az érintettek a fent említett biztosítékok megsértése esetén jogosultak hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatra.
2.Mindegyik Fél rendszeresen felülvizsgálja az e cikket végrehajtó saját politikáit és eljárásait. A másik Fél kérésére a kérelmet kézhez vevő Fél felülvizsgálja a személyes adatok kezelésére vonatkozó politikáit és eljárásait annak megállapítása és megerősítése érdekében, hogy az e cikkben foglalt biztosítékokat hatékonyan alkalmazzák. A felülvizsgálat eredményeit észszerű időn belül közlik a felülvizsgálatot kérő Féllel.
3.Az e megállapodás szerinti adatvédelmi biztosítékokat az európai adatvédelmi biztos és a személyes adatok védelmével és az információkhoz való szabad hozzáféréssel foglalkozó montenegrói ügynökség felügyeli.
4.A Felek együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal mint az Ügynökség felügyeleti hatóságával.
5.Az Ügynökség és Montenegró minden egyes műveleti tevékenység végén közös jelentést készít e cikk alkalmazásáról. Ezt a jelentést meg kell küldeni az Ügynökség alapjogi tisztviselőjének és adatvédelmi tisztviselőjének, valamint a személyes adatok védelmével és az információkhoz való szabad hozzáféréssel foglalkozó montenegrói ügynökségnek.
6.Az Ügynökség és Montenegró a vonatkozó műveleti tervek egyedi rendelkezéseiben részletes szabályokat állapít meg a személyes adatoknak az e megállapodás szerinti műveleti tevékenységek céljából történő közlésére és kezelésére vonatkozóan. Az említett rendelkezések megfelelnek az európai uniós jogban és Montenegró jogában foglalt vonatkozó követelményeknek. Meghatározzák többek között az adatközlés célját, az adatkezelő(k)et, valamint az összes szerepet és felelősséget, a közölt adatok kategóriáit, a konkrét adatmegőrzési időszakokat és az összes minimális biztosítékot. Az átláthatóság és az előreláthatóság érdekében az említett rendelkezéseket az Európai Adatvédelmi Testület vonatkozó iránymutatásával összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
17. cikk
A minősített és nem minősített érzékeny adatok cseréje
1.A minősített adatok e megállapodás keretében történő cseréjére, megosztására vagy terjesztésére az Ügynökség és Montenegró illetékes hatóságai között megkötött külön igazgatási megállapodás vonatkozik, amelyet az Európai Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.
2.A nem minősített érzékeny adatok e megállapodás keretében történő cseréjére a következők vonatkoznak:
(a)az adatcserét az Ügynökség az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat 3 9. cikkének (5) bekezdésével, Montenegró pedig saját nemzeti jogszabályaival összhangban kezeli;
(b)az adatcsere folyamán az adatátvevő Fél olyan szintű védelmet nyújt, amely a bizalmas kezelés, az integritás és a hozzáférhetőség tekintetében egyenértékű az adatközlő Fél által az adott információra alkalmazott intézkedések által biztosított védelemmel; valamint
(c)az adatcsere lebonyolítására olyan információcsere-rendszeren – például az (EU) 2019/1896 rendelet 14. cikkében említett kommunikációs hálózaton – keresztül kerül sor, amely megfelel a nem minősített érzékeny adatok hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozó kritériumoknak.
3.A Felek tiszteletben tartják az e megállapodás keretében kezelt adatokkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogokat.
18. cikk
Döntés valamely műveleti tevékenység finanszírozásának felfüggesztésről, megszüntetésről és/vagy visszavonásáról
1.Amennyiben valamely műveleti tevékenység végzésének feltételei – többek között a Montenegró által tett értesítés szerint – már nem teljesülnek, az ügyvezető igazgató Montenegró tájékoztatását követően megszünteti az adott műveleti tevékenységet. Az ilyen tájékoztatást írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell annak indokait.
2.Amennyiben Montenegró nem tartja be e megállapodás vagy valamely műveleti terv rendelkezéseit, az ügyvezető igazgató Montenegró írásbeli tájékoztatását követően visszavonhatja az adott műveleti tevékenység finanszírozását, és/vagy felfüggesztheti vagy megszüntetheti azt.
3.Amennyiben a Montenegróban folytatott műveleti tevékenység valamely résztvevőjének biztonsága nem garantálható, az ügyvezető igazgató felfüggesztheti vagy megszüntetheti az adott műveleti tevékenységet vagy annak egyes vonatkozásait.
4.Amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenységgel kapcsolatban súlyosan vagy valószínűsíthetően tartósan megsértették vagy valószínűleg megsértik az alapvető jogokat vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeket, Montenegró tájékoztatását követően visszavonja az adott műveleti tevékenység finanszírozását, és/vagy felfüggeszti vagy megszünteti azt.
5.Montenegró felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy függessze fel vagy szüntesse meg valamely műveleti tevékenységet. Az ilyen kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell annak indokait.
6.A finanszírozás e cikk szerinti felfüggesztése, megszüntetése vagy visszavonása a Montenegrónak küldött értesítés napján lép hatályba. Ez nem érinti a finanszírozás felfüggesztését, megszüntetését vagy visszavonását megelőzően keletkezett, e megállapodás vagy a műveleti terv alkalmazásából fakadó jogokat és kötelezettségeket.
7.Montenegró kérheti bármely olyan csapattag vagy más érintett személyzet bevetésének megszüntetését, aki nem tartja tiszteletben ezt a megállapodást vagy az annak értelmében készült műveleti tervet, és aki súlyosan megsérti a montenegrói jogszabályokat. A bevetés megszüntetésére vonatkozó határozatot az ügyvezető igazgató vagy adott esetben az érintett küldő tagállam hozza meg, és erről értesíti Montenegró illetékes hatóságait.
19. cikk
Csalás elleni küzdelem
1.Montenegró haladéktalanul értesíti az Ügynökséget, az Európai Ügyészséget és/vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalt, amennyiben olyan, az e megállapodás végrehajtásához kapcsolódó csalásra, korrupcióra vagy bármely más jogellenes tevékenységre vonatkozó hiteles állításokról szerez tudomást, amely érintheti az Európai Unió érdekeit.
2.Amennyiben az ilyen állítások az e megállapodással összefüggésben folyósított európai uniós forrásokra vonatkoznak, Montenegró minden szükséges segítséget megad az Európai Csalás Elleni Hivatalnak és/vagy az Európai Ügyészségnek a területén végzett vizsgálati tevékenységekkel kapcsolatban, többek között elősegíti a meghallgatásokat, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat (beleértve a Montenegróban található információs rendszerekhez és adatbázisokhoz való hozzáférést is); valamint megkönnyíti a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott ügyek technikai és pénzügyi irányításával kapcsolatos lényeges információkhoz való hozzáférést.
20. cikk
E megállapodás végrehajtása
1.Montenegró esetében ezt a megállapodást a montenegrói belügyminisztérium rendőrségi igazgatósága hajtja végre.
2.Az Európai Unió részéről ezt a megállapodást az Ügynökség hajtja végre.
21. cikk
Vitarendezés
1.Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely vitát az Ügynökség és Montenegró illetékes hatóságainak képviselői együttesen vizsgálják meg.
2.Előzetes rendezés hiányában az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták kizárólag a Felek közötti tárgyalások útján rendezhetők.
22. cikk
A megállapodás hatálybalépése, ideiglenes alkalmazása, módosítása, időtartama, felfüggesztése és megszüntetése, valamint a jogelőd megállapodás megszüntetése
1.Ezt a megállapodást a Feleknek saját belső jogi eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.
2.Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást arról, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően a belső jogi eljárásokat lefolytatták.
Ez a megállapodás a Felek általi aláírásának napjától számított második hónap első napjától a hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazható.
3.Ez a megállapodás csak írásban, a Felek közös egyetértésével módosítható.
4.Ezt a megállapodást határozatlan időre kötik meg. A megállapodást a Felek közös megegyezéssel írásos megállapodás útján felfüggeszthetik vagy megszüntethetik, illetve azt bármely Fél egyoldalúan felfüggesztheti vagy megszüntetheti.
Egyoldalú felfüggesztés vagy megszüntetés esetén a felfüggeszteni vagy megszüntetni kívánó Fél erről írásban értesíti a másik Felet. E megállapodás egyoldalú felmondása vagy felfüggesztése az azt a hónapot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyben az értesítést megküldték.
5.E megállapodás hatályon kívül helyezi és felváltja az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett fellépésekről szóló, Luxembourgban aláírt 2019. október 7-i jogállásról szóló megállapodást.
E megállapodás ideiglenes alkalmazásának időtartama alatt az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett fellépésekről szóló, Luxembourgban aláírt 2019. október 7-i jogállásról szóló megállapodás alkalmazását fel kell függeszteni.
Az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett fellépésekről szóló, Luxembourgban aláírt 2019. október 7-i jogállásról szóló megállapodás alapján indított, e megállapodás ideiglenes alkalmazásának vagy hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő bármely műveleti tevékenység folytatódhat, feltéve, hogy a vonatkozó műveleti tervet e megállapodással összhangban módosítják vagy kiigazítják.
6.Az e cikken alapuló értesítéseket az Európai Unió esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, Montenegró esetében Montenegró külügyminisztériumának kell küldeni.
Kelt két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és montenegrói nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.
Kelt XX-ban/-ben, ÉÉÉÉ/HH/NN-án/-én.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
EU HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).