EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.5.
COM(2023) 800 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
2023. évi jogállamisági jelentés
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban
{SWD(2023) 801 final} - {SWD(2023) 802 final} - {SWD(2023) 803 final} - {SWD(2023) 804 final} - {SWD(2023) 805 final} - {SWD(2023) 806 final} - {SWD(2023) 807 final} - {SWD(2023) 808 final} - {SWD(2023) 809 final} - {SWD(2023) 810 final} - {SWD(2023) 811 final} - {SWD(2023) 812 final} - {SWD(2023) 813 final} - {SWD(2023) 814 final} - {SWD(2023) 815 final} - {SWD(2023) 816 final} - {SWD(2023) 817 final} - {SWD(2023) 818 final} - {SWD(2023) 819 final} - {SWD(2023) 820 final} - {SWD(2023) 821 final} - {SWD(2023) 822 final} - {SWD(2023) 823 final} - {SWD(2023) 824 final} - {SWD(2023) 825 final} - {SWD(2023) 826 final} - {SWD(2023) 827 final}
1.BEVEZETÉS
A jogállamiság a demokrácia és az alapvető jogok mellett az Unió alapvető értéke. Ez a valamennyi tagállam számára közös érték az Unió identitásának alapját képezi. Európa politikai stabilitásának és gazdasági jólétének egyik központi eleme. Az elmúlt években ezek az alapvető értékek világszerte támadásnak voltak kitéve, próbára téve az EU és tagállamai ellenálló képességét. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború tragikusan emlékeztet arra, hogy ezeket az értékeket soha nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Folyamatos proaktív fellépésre van szükség ahhoz, hogy a változó kihívásokkal szemben megvédjük ezeket az értékeket és az európai társadalmat.
A jogállamiság ciklusa minden évben hozzájárul az erős és egészséges európai demokráciához. Az éves jogállamisági jelentés értékeli az egyes tagállamokban és az EU egészében fennálló jogállamisági helyzetet, feltárja és megelőzi az újonnan felmerülő kihívásokat, valamint támogatja a jogállamisági reformokat. A továbbra is átlátható és objektív módszertanon alapuló jelentés figyelembe veszi a sajátos nemzeti körülményeket és hagyományokat, és biztosítja az egyenlő bánásmódot valamennyi tagállammal szemben. 2020-as elindítása óta az éves jelentéstételi ciklus alapul szolgált az Európai Parlamentben és a nemzeti parlamentekben folytatott konstruktív megbeszélésekhez és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti – politikai és technikai szintű – kiterjedt cseréjéhez. Központi szerepet játszott a jogállamiság gyakorlati előmozdítására és védelmére irányuló erőfeszítésekben.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2023. évi jogállamisági jelentés is az alábbi négy pillér szempontjából vizsgálja a jogállamisággal kapcsolatos tagállami fejleményeket: igazságszolgáltatás, korrupció elleni küzdelem, médiaszabadság és médiapluralizmus, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos szélesebb körű intézményi kérdések. A Tanácsban a 2022. évi jelentésről folytatott megbeszélések pozitívak és konstruktívak voltak, a tagállamok pedig üdvözölték a jelentés megállapításait és ajánlásait. Erről tanúskodnak a tagállamok által az ajánlások végrehajtása érdekében tett erőfeszítések. A tagállamok számára tavaly megfogalmazott konkrét ajánlások közel 65 %-a nyomán már hoztak intézkedéseket. Ez pozitív tendenciát tükröz, ugyanakkor el kell ismerni, hogy egyes jogállamisági reformok esetében hosszabb időre lehet szükség az eredményekhez.
A szabályokon alapuló rend központi szerepet játszik az EU hitelességében, és az elmúlt években szélesebb eszköztár kidolgozására került sor a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. A kötelezettségszegési eljárások, az intézményi mechanizmusok, például a 7. cikk szerinti eljárások, valamint az olyan szakpolitikai mozgatórugók, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz mind jelentős jogállamisági dimenzióval rendelkeznek. Az általános feltételrendszer célzott eszközt kínál az uniós költségvetés védelmére azokban az esetekben, amikor a jogállamiság megsértése érinti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit, vagy ennek komoly kockázata áll fenn. Ezen eszközök célja annak biztosítása, hogy a jogállamiság ne csupán elv legyen, hanem olyan kézzelfogható valóság is, amelyre minden személy és vállalkozás támaszkodhat az EU-ban.
A jogállamiság és a szabályokon alapuló nemzetközi rend kulcsfontosságú védelmet jelent az önkényuralmi rendszerek terjedésével és a nemzetközi jog megsértésével szemben. A jogállamiság fenntartása ezért a demokratikus struktúrák megszilárdítása és az emberi jogok védelme mellett az EU külső tevékenységének kulcsfontosságú eleme. Központi szerepet játszik az EU-nak a bővítési folyamat során a tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelöltekkel folytatott együttműködésében, a szomszédos partnerekkel folytatott munkájában, valamint a világ más országaival folytatott szélesebb körű együttműködésben.
2.A JOGÁLLAMISÁG TAGÁLLAMI HELYZETÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI
A korábbi évekhez hasonlóan ez a jelentés is nagy jelentőséggel bíró témákat és tendenciákat, egyedi kihívásokat és pozitív fejleményeket vizsgál. A tendenciákat tükröző példák az e jelentés szerves részét képező, az egyes tagállamok helyzetét részletesen bemutató 27 országfejezetben található értékelésekből származnak. A jelentés konkrét ajánlásokat is tartalmaz a tagállamok számára, és beszámol a tavaly megfogalmazott konkrét ajánlások végrehajtása terén elért eredményekről. Ezek az alábbi négy fő pillér köré csoportosulnak:
-A tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei, kiemelt hangsúlyt helyezve a függetlenségükre, minőségükre és hatékonyságukra. Ezek olyan kulcsfontosságú jellemzők, amelyek biztosítják az uniós jog hatékony alkalmazását és érvényesítését, valamint a jogállamiság fenntartását. A jól működő és teljes mértékben független igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az igazságszolgáltatás a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja. Emellett alapvető fontosságúak az EU-n belüli igazságügyi együttműködés, valamint az egységes piac és az uniós jogrend egészének működése szempontjából is.
-A korrupcióellenes keretek, amelyek a nemzeti korrupcióellenes politikák hatékonyságára összpontosítanak, és értékelik a tagállamok által a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében a különböző kulcsfontosságú területeken hozott intézkedéseket. A hatékony korrupcióellenes fellépés, az átláthatóság és a feddhetetlenség hozzájárul az állami hatalom erejének és megbízhatóságának biztosításához, és alapvető fontosságú a polgárok és vállalkozások hatóságokba vetett bizalma szempontjából.
-Médiaszabadság és médiapluralizmus, az alapvető területekre, többek között az alábbiakra összpontosítva: a médiaszabályozó hatóságok függetlensége, a média tulajdonviszonyainak átláthatósága és koncentrációja, az állami hirdetések elosztásának átláthatósága és méltányossága, az újságírók biztonsága és az információkhoz való hozzáférés, valamint a közszolgálati média irányítása. Ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogyan tölti be a szerepét a média egy egészséges demokráciában.
-A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos intézményi kérdések, kiemelten kezelve a jogállamiság szempontjából kulcsfontosságú területeket, például a nemzeti jogalkotási folyamat minőségét és inkluzivitását; az alkotmánybíróságok és a független hatóságok, például az ombudsmanok, az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek és a nemzeti emberi jogi intézmények szerepét; valamint a civil társadalmi szervezeteknek a jogállamiság védelmében betöltött szerepét.
|
A jogállamisági jelentés és ajánlásai módszertana
Az országfejezetekben szereplő értékelés az előző évi jelentések kidolgozása során alkalmazott hatókörnek és módszertannak megfelelően készült
. A Bizottság önálló kvalitatív értékelésén alapuló országfejezetek a 2022 júliusa óta bekövetkezett jelentős fejlemények összegzésére helyezik a hangsúlyt, és a tagállamokban feltárt kihívások mellett a pozitív fejleményeket is bemutatják. Az egyes országfejezetekben az elemzés elsősorban azokra a témákra összpontosít, ahol jelentős fejlemények történtek, vagy ahol az előző jelentés jelentős kihívásokat azonosított, és azok a jelentés tárgyidőszakában is fennálltak.
Az elemzés minőségileg is értékeli a tagállamok által a 2022. évi ajánlások végrehajtása terén elért eredményeket. Az ajánlások végrehajtása terén elért eredmények a 2022 júliusa óta bekövetkezett fejlemények minőségi értékelésén alapulnak, és figyelembe veszik a tagállamok általános helyzetét. Az egyes ajánlások különböző részeivel kapcsolatban elért eredményektől függően a Bizottság minden esetben a következő kategóriákat alkalmazta: nem történt előrelépés, némi előrelépés, jelentős előrelépés és teljes körű végrehajtás.
A 2023. évi ajánlások célja továbbra is az, hogy a tagállamokkal folytatott folyamatos párbeszédre alapozva segítsék és támogassák a tagállamokat a reformok előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben és annak meghatározásában, hogy hol van szükség javításokra vagy a közelmúltbeli változtatásokból vagy reformokból fakadó további intézkedésekre.
Ez a számos nemzeti, nemzetközi és egyéb forrásra támaszkodó jelentés a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés alapján készült. Minden tagállam felkérést kapott a folyamatban való részvételre, írásbeli észrevételek benyújtására
, valamint az országlátogatásokban való részvételre. Ezek az országlátogatások lehetőséget biztosítottak arra, hogy eszmecserét folytassanak a 2022. évi jelentésben megfogalmazott ajánlások nyomán hozott intézkedésekről és minden más jelentős fejleményről
. A Bizottság továbbá politikai szintű megbeszéléseket folytatott a jelentésről a nemzeti hatóságokkal és kormányokkal, valamint a nemzeti parlamentek képviselőivel. Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció is értékes horizontális és országspecifikus információkkal szolgált
. Az Európa Tanács emellett áttekintést nyújtott az uniós tagállamokkal kapcsolatos közelmúltbeli véleményeiről és jelentéseiről. E jelentés elfogadása előtt a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy közöljék az országfejezetükkel kapcsolatos új ténybeli fejleményeket.
|
2.1. Igazságszolgáltatási rendszerek
A jól működő és teljes mértékben független igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az igazságszolgáltatás a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja. Emellett alapvető fontosságúak az EU-n belüli határokon átnyúló műveletekbe vetett bizalom és az igazságügyi együttműködés, valamint az egységes piac és az uniós jogrend egészének működése szempontjából.
A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek alapvető fontosságúak az uniós jog alkalmazása és érvényesítése, valamint a jogállamiság fenntartása szempontjából. A bírói függetlenség követelménye az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkében említett hatékony jogvédelem elvéből, valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében rögzített jogból ered. A független bírák és bíróságok garantálják a bírósági eljárások méltányosságát és az egyének jogainak védelmét. Emellett alapvető fontosságúak az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek védelme szempontjából
.
Igazságszolgáltatási rendszerük reformja során a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogban és az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatában meghatározott követelményeket
. Az is fontos, hogy a tagállamok a reformok kidolgozásakor figyelembe vegyék az európai normákat. Az európai igazságügyi hálózatok és szövetségek szintén hozzájárulnak a jogállamiság előmozdításához és fenntartásához, mivel a szakmáikra és a jogállamiságra vonatkozó európai normák további fejlesztésén dolgoznak, és jelentős mértékben hozzájárulnak a jogállamisági jelentés elkészítéséhez.
A függetlenség megítélése
A 2023. évi uniós igazságügyi eredménytáblának megfelelően a 2023-ban végzett Eurobarométer felmérések azt mutatják, hogy a lakosság körében a függetlenség megítélése 2022-höz képest 12 tagállamban javult. A vállalatok körében azonban a felmérések szerint 13 tagállamban romlott a bírói függetlenség megítélése.
Finnországban
,
Dániában
,
Ausztriában
,
Németországban
és
Luxemburgban
a függetlenség megítélése továbbra is különösen jó a lakosság körében (75 % feletti), míg
Lengyelországban
és
Horvátországban
továbbra is nagyon alacsony (30 % alatti).
Igazságszolgáltatási tanácsok és a bírák kinevezésére és felmentésére vonatkozó eljárások mint a bírói függetlenség kulcsfontosságú biztosítékai
Számos tagállam folytatta az igazságszolgáltatási rendszerének kulcsfontosságú elemeivel, például a bírák kinevezésére és felmentésére vonatkozó eljárásaival vagy az igazságszolgáltatási tanácsokkal kapcsolatos reformok végrehajtását. Fontos, hogy ezek a reformok az EUB által megállapított elvek alapján védik a bírói függetlenséget.
Ahol léteznek igazságszolgáltatási tanácsok, ott ezek a bírói függetlenség fontos biztosítékai, amint azt az EUB ítélkezési gyakorlata is elismeri
. Pufferként működhetnek az igazságszolgáltatás és a többi hatalmi ág között olyan kérdésekben, mint a bírák kinevezése és előmenetele, valamint az igazságszolgáltatási rendszer irányításában. Az Európa Tanács kulcsfontosságú európai normákat dolgozott ki – többek között az igazságszolgáltatási tanácsok összetételére vonatkozóan – arról, hogy miként kell létrehozni az igazságszolgáltatási tanácsokat a függetlenségük lehető legjobb védelme érdekében
. Az igazságszolgáltatási tanácsoknak megfelelő erőforrásokra is szükségük van a hatékony működéshez és a megbízatásuk teljesítéséhez, és képesnek kell lenniük költségvetésük független kezelésére.
A 2022. évi jelentés ajánlásait követően számos tagállamban lezárultak az igazságszolgáltatási tanácsok függetlenségének és hatékonyságának megerősítésére irányuló jogalkotási erőfeszítések. Más tagállamokban még folynak a megbeszélések.
Luxemburgban
két jelentős reformot fogadtak el: a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsot létrehozó alkotmányos reformot, valamint a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács összetételét az európai normákkal összehangoló és a bírák jogállását meghatározó jogalkotási reformot.
Hollandiában
az Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak már több mint fele bíró.
Magyarországon
egy új jogszabály megerősíti az Országos Bírói Tanács szerepét, mivel lehetővé teszi számára, hogy hatékonyan ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit, többek között azáltal, hogy számos fontos kérdésben biztosítja az Országos Bírói Tanács véleményének kötelező erejét.
Portugáliában
véglegesítették a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Főtanácsának közigazgatási és pénzügyi autonómiájára vonatkozó új jogszabályi keretet.
Olaszországban
már alkalmazzák a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács reformjának közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseit; jelenleg zajlik a Tanács munkájára gyakorolt hatásuk teljes körű értékelése.
Svédországban
a vizsgálóbizottság befejezte munkáját, és intézkedéseket javasolt a bírói függetlenség megerősítésére, beleértve egy új, a kormánytól függetlenebb bírósági igazgatási ügynökség létrehozását.
Finnországban
a korábban létrehozott Bíróságok Nemzeti Igazgatósága folytatta munkáját, és új kezdeményezéseket dolgozott ki a bíróságok további támogatása érdekében.
Más tagállamokban még nem került sor az igazságszolgáltatási tanácsokkal kapcsolatos aggályok eloszlatására.
Szlovákiában
továbbra is rendezetlen a végrehajtó hatalmi ág és a Parlament által kinevezett bírói tanácsok tagjainak felmentésével kapcsolatos elégtelen biztosítékok kérdése.
Bulgáriában
a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács összetétele továbbra is aggodalomra ad okot.
Spanyolországban
az Igazságszolgáltatási Tanács helyzete komoly aggályokat vet fel, mivel először is a Tanácsot a helyzet sürgőssége ellenére sem újították meg, másodszor pedig nem tettek lépéseket a bírói tagok kinevezési eljárásának módosítására. A megújítás hiánya hatással van a Legfelsőbb Bíróságon történő kinevezésekre és az igazságszolgáltatási rendszer egészére.
Cipruson
a bírák kinevezésére vonatkozó közelmúltbeli reformot követően a Legfelsőbb Bírói Tanács összetételét kiterjesztették olyan tagokra is, akik nem bírák, hogy fokozzák a Tanács demokratikus legitimitását, bár a bírák által választott bírák még nem vesznek részt benne szélesebb körben, mivel az igazságszolgáltatási komponens továbbra is kizárólag a Legfelsőbb Bíróság bíráiból áll.
Lengyelországban
továbbra sem oszlatták el a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatos komoly aggályokat, és jogos kétségek merültek fel annak függetlenségét illetően.
A bírák kinevezésére és felmentésére használt módszer a bírói függetlenség kulcsfontosságú biztosítéka, és hatással lehet a függetlenség közmegítélésére. Ítélkezési gyakorlatában az EUB megállapította, hogy a bírói függetlenség biztosítása érdekében a bírói kinevezésekre vonatkozó tartalmi feltételeknek és eljárási szabályoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy eloszlassák az érintett bírák külső tényezőkkel szembeni befolyásolhatatlanságával és ítélkezési semlegességével kapcsolatos megalapozott kétségeket
.
A legutóbbi jelentés óta több tagállam hatékonyabbá tette bírói kinevezési eljárásait és a legfelsőbb bírósága működését, többek között a 2022. évi ajánlások nyomán hozott intézkedésekkel.
Finnországban
az Igazságügyi Minisztérium egyik munkacsoportja alkotmánymódosításokat javasolt a bírói függetlenség megerősítése érdekében, beleértve az ülnökök kinevezési eljárásának reformját, a Legfelsőbb Bíróság bírái maximális számának meghatározását, valamint a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának megállapítását.
Ausztriában
jogszabályt fogadtak el a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökének kinevezésében való bírói részvételről, bár a közigazgatási bírósági elnökök kinevezésében való bírói részvétel hiánya továbbra is aggodalomra ad okot.
Szlovéniában
az új reformok előirányozzák a bírák kinevezésére vonatkozó hatáskörnek a Parlamentről az elnökre és a Bírói Tanácsra való átruházását, bár a bírói függetlenség biztosítékainak hiánya aggályokat vet fel.
Cipruson
a Legfelsőbb Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére vonatkozó új rendszer magában foglal egy pozitív lépést, amely az európai normákkal összhangban bevonja a bírói kart a folyamatba.
Svédországban
a közelmúltbeli fejlemények szélesebb körű társadalmi vitához vezettek az ülnökök jelölési rendszeréről, mert a jelölés politikai pártokon keresztül történik, így aggályokat vet fel az ülnökök függetlenségének biztosításával kapcsolatban.
Magyarországon
a bírák előmenetelével kapcsolatos önkényes döntések kockázatát várhatóan korlátozni fogja egy új jogszabály, amely biztosítja az Országos Bírói Tanács kötelező erejű véleményét. Az új jogszabályok több, a Kúria (legfelsőbb bíróság) működésével kapcsolatos aggályt is eloszlattak, többek között az uniós jogi követelményeknek megfelelően megszüntették a Kúria azon hatáskörét, hogy felülvizsgálja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségességét. A Kúria ügyelosztása várhatóan átláthatóbb lesz a jogalkotási reformot és a reform teljes körű végrehajtását követően.
Más tagállamokban továbbra is kihívással járnak a magas szintű bírói pozíciókba és a bírósági elnöki pozíciókba történő kinevezések.
Máltán
továbbra sem vonják be a bírói kart a főbíró kinevezésére irányuló eljárásba.
Görögországban
még nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy a bírói kart bevonják a legmagasabb rangú bírák kinevezésére irányuló eljárásba.
Litvániában
új jogszabályok révén némi előrelépés történt a bírói kinevezések átláthatóságának javítása terén, de további biztosítékokra van szükség.
Lettország
még nem tett lépéseket a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésével kapcsolatos indokolatlan politikai befolyás elleni megfelelő biztosítékok biztosítására.
Írországban
a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság tervezett összetétele továbbra is aggodalomra ad okot.
Néhány tagállamban más aggályok merülnek fel a bírói függetlenséggel kapcsolatban.
Szlovákiában
a bírák esetében a bírósági határozataik tekintetében bevezetett „a joggal való visszaélés” bűncselekménye továbbra is aggodalomra ad okot, mivel negatív pszichológiai hatást gyakorol a bírákra, és terhet ró a nyomozó hatóságokra.
Lengyelországban
továbbra is komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2018-ban és 2019-ben kinevezett több bírája, köztük e Bíróság első elnöke, megfelel-e a törvény által létrehozott bíróság követelményeinek. Az EUB-nak a rendkívüli ellenőrzésekkel foglalkozó tanácsba történő bírói kinevezéssel kapcsolatos előzetes döntését még nem hajtották végre.
Magyarországon
a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében lépéseket tesznek a bírói függetlenséggel kapcsolatos mérföldkövek elérésére. Az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszereivel kapcsolatban is merültek fel aggályok.
Az ügyészség autonómiája és függetlensége továbbra is a reformok fontos témája
Az EU-ban nem létezik az ügyészségek intézményi felépítésére vonatkozó egységes modell. Ugyanakkor intézményi biztosítékokra mindig szükség van annak biztosítása érdekében, hogy a büntetőeljárás kellően autonóm legyen, hatékony és pártatlan vizsgálatokat lehessen lefolytatni, és az ügyeket politikai nyomás nélkül lehessen bíróság elé vinni. Ez nemcsak a nemzeti és az uniós büntetőjog szempontjából alapvető fontosságú, hanem az EU-ra is közvetlen hatással van az olyan kérdések biztosításában, mint például az Unió pénzügyi érdekeinek védelme vagy az Ukrajna elleni orosz invázió óta a szankciók alkalmazása.
A 2022. évi jelentés ajánlásait követően – eltérő eredményekkel – több tagállam kezdeményezte vagy folytatta ügyészségének reformját.
Máltán
olyan új fegyelmi rendszert hoztak létre az ügyészek esetében, amely meghatározza a fegyelmi vétségek különböző szintjeit és a követendő eljárást.
Luxemburgban
egy alkotmányos reform megerősíti az ügyészség függetlenségét az egyéni nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása során.
Hollandiában
jelenleg megbeszélések folynak a végrehajtó hatalom azon hatáskörének megszüntetéséről, amely szerint egyedi ügyekben utasítások adhatók az ügyészeknek.
Csehországban
a Parlament elé terjesztettek egy jogszabálytervezet, amely bizonyos biztosítékokat vezet be a legfőbb ügyésznek az Igazságügyi Minisztérium általi felmentését illetően.
Szlovéniában
folyamatban van a jogalkotási módosítások kidolgozása annak érdekében, hogy biztosítékokat vezessenek be a parlamenti vizsgálatokra vonatkozó szabályokban a bírói függetlenség és az ügyészek autonómiája tekintetében.
Számos, a korábbi jogállamisági jelentésekben azonosított és a 2022. évi jelentés ajánlásaiban tükröződő probléma azonban továbbra is megoldatlan.
Spanyolországban
nem hoztak intézkedéseket a legfőbb ügyész jogállásának megerősítésére, illetve a legfőbb ügyész és a kormány hivatali idejének szétválasztására.
Ausztriában
a független szövetségi ügyészség létrehozására és többek között a szakosodott korrupcióellenes ügyészségek független működésének biztosítására irányuló tervek terén nem történt előrelépés.
Cipruson
az ügyészség, amelynek élén a legfőbb ügyész áll, a Köztársaság Jogi Hivatalának része, és nem különül el egyértelműen a tanácsadói feladatokat ellátó személyzet és az ügyészi feladatokat ellátó személyzet. Az is aggodalomra ad okot, hogy nincs lehetőség a legfőbb ügyész által a büntetőeljárás mellőzéséről vagy az eljárás megszüntetéséről hozott határozatok felülvizsgálatára.
Szlovákiában
a legfőbb ügyész azon hatásköre, amely szerint hatályon kívül helyezheti az alacsonyabb rangú ügyészek határozatait továbbra is aggodalomra ad okot mind a bírósági felülvizsgálat hiánya, mind pedig e hatáskör legfőbb ügyész általi alkalmazása tekintetében számos nagy horderejű korrupciós ügyben.
Lengyelországban
történt némi előrelépés az ügyészség kormánytól való működési függetlenségének biztosítása terén, de az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész feladatai továbbra sem különülnek el.
Az elszámoltathatóság biztosítása és a függetlenség megőrzése a bírákat és ügyészeket érintő fegyelmi eljárásokban
Ítélkezési gyakorlatában az EUB alapvető biztosítékokat határozott meg annak biztosítására, hogy a fegyelmi keretrendszert ne lehessen az igazságszolgáltatás feletti politikai ellenőrzés eszközeként alkalmazni. E biztosítékok közé tartoznak a fegyelmi vétségnek minősülő magatartásokat és az alkalmazandó szankciókat meghatározó szabályok. A fegyelmi eljárásokat független szerv bevonásával kell lefolytatni a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot teljes mértékben biztosító eljárásoknak megfelelően. A szabályoknak lehetővé kell tenniük a fegyelmi testületek határozatainak bíróság előtti megtámadását is.
A korábbi jogállamisági jelentésekben megfigyelt tendencia folytatásaként néhány tagállam olyan reformokat hajtott végre vagy készít elő, amelyek a fegyelmi eljárások során a bírói függetlenség biztosítékainak megerősítésére irányulnak.
Szlovákiában
új fegyelmi eljárás van érvényben a bírák, ügyészek, végrehajtók és közjegyzők tekintetében a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt, és a jelentések szerint jól működik.
Csehországban
folyamatban van a bírák fegyelmi eljárására vonatkozó reform kidolgozása, amely bevezeti a fegyelmi bíróság által hozott határozatok elleni fellebbezés lehetőségét.
Szlovéniában
kidolgozás alatt állnak a Bírói Tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a fegyelmi eljárásokban betöltött eljárási szerepére összpontosítanak.
Horvátországban
a tavalyi ajánlásokat követően az Alkotmánybíróság határozatával megszüntették az összes bíróra vonatkozó rendszeres biztonsági ellenőrzést, és az előkészítés alatt álló módosítások a tervek szerint valamennyi államügyész esetében is megszüntetik a biztonsági ellenőrzéseket.
Romániában
a polgári és fegyelmi felelősségi rendszerek módosításai megerősítették a bírói függetlenséget.
Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor kihívások merülnek fel a fegyelmi keretrendszerrel kapcsolatban, és továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a fegyelmi eljárás a bírói függetlenség korlátozására szolgáló eszköz lehet.
Lengyelországban
több bíróval szemben továbbra is fegyelmi vizsgálatok és eljárások indultak az általuk hozott bírósági határozatok tartalma miatt, illetve kötelező jelleggel áthelyezték őket. A bíráknak az általuk hozott bírósági határozatok tartalma alapján fennálló fegyelmi felelősséggel szembeni védelmére vonatkozó rendelkezések megerősítése érdekében a parlament új jogszabályt fogadott el, amelyet az Alkotmánybíróság jelenleg vizsgál.
Bulgáriában
a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács fegyelmi eljárások megindításáért felelős felügyelőségének működése tekintetében fennáll a politikai befolyás kockázata.
A bírói függetlenség hatékony védelme megköveteli a feddhetetlenség és pártatlanság kultúráját is. Jelenleg számos tagállamban folyik az igazságszolgáltatáson belüli feddhetetlenség előmozdítására irányuló szakpolitikák és gyakorlatok végrehajtása.
Portugáliában
a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács javaslatot terjesztett elő az igazságszolgáltatást érintő forgóajtó-jelenség szabályozására. A bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi rendszer azonban továbbra is aggodalomra ad okot
Spanyolországban
.
Belgiumban
az Igazságszolgáltatási Főtanács által megfogalmazott kritika nyomán a kormány mérlegeli az arra vonatkozó javaslatnak a felülvizsgálatát, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség valamennyi bíró tekintetében rendszeres biztonsági ellenőrzéseket végezzen.
Az igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések
A hatékony igazságszolgáltatási rendszer az ügyforgalmat és az ügyhátralékot egyaránt képes kezelni, és indokolatlan késedelem nélkül hozza meg a határozatokat. A túlságosan hosszú eljárások és a jelentős ügyhátralék aláássák a polgárok és vállalkozások nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekbe vetett bizalmát. Az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenek a megfelelő erőforrások, beleértve a fizikai és műszaki infrastruktúrába történő szükséges beruházásokat, valamint a megfelelően képesített, képzett és megfelelően fizetett személyzet. Ezt több tagállam is felismerte, és nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében további forrásokat különített el az igazságszolgáltatási rendszerek rezilienciájának megerősítésére, amely továbbra is végrehajtásra vár.
Az igazságszolgáltatási rendszer hosszú távú rezilienciájának biztosítására szolgáló egyik módszer az igazságügyi hivatások vonzerejének – többek között a megfelelő javadalmazás révén történő – biztosítása, valamint a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak esetében a betöltetlen álláshelyek számának minimálisra csökkentése. A 2022. évi jelentés ajánlásait követően több tagállamban pozitív lépésekre került sor.
Írországban
a kormány bejelentette, hogy az igazságügyi tervezéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásait követve jelentősen növeli a bírák számát.
Spanyolországban
nőtt a bírák száma, és intézkedéseket hoznak az igazságszolgáltatási rendszer erőforrásaival kapcsolatos kihívások kezelésére.
Franciaországban
ismét jelentősen nőttek az igazságszolgáltatási rendszer vonatkozásában elkülönített emberi és pénzügyi erőforrások, és folyamatban vannak a jelenlegi igények további kezelésére irányuló kezdeményezések.
Finnországban
nőttek az igazságszolgáltatási rendszer rendelkezésére álló források, a kormány igazságszolgáltatásról szóló jelentése azonban megállapította, hogy továbbra is hiányok állnak fenn.
Portugáliában
erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megfelelő emberi erőforrásokat biztosítsanak az igazságszolgáltatási rendszer számára, bár továbbra is aggályok merülnek fel a nem bírósági alkalmazottak hiányával kapcsolatban.
Más tagállamokban továbbra is aggályok merülnek fel az erőforrásokkal kapcsolatban.
Litvániában
komoly aggályok merülnek fel az ügyészek és a bírósági alkalmazottak javadalmazásának mértékével kapcsolatban, amely 2008 óta nagyrészt változatlan, bár új jogszabályt hoztak ezzel kapcsolatban.
Horvátország
foglalkozik a bírák, az államügyészek és a bírósági alkalmazottak javadalmazásának mértékével, bár az továbbra is aggodalomra ad okot.
Belgiumban
további szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezésekre került sor az igazságszolgáltatási rendszer költségvetési és személyzeti hiányának orvoslása érdekében, de e jelentős beruházások ellenére továbbra is fennállnak az erőforrások strukturális hiányosságai.
Dániában
folyamatban vannak az igazságügyi rendszer számára megfelelő emberi és pénzügyi erőforrás biztosítását célzó elemzések, de az erőforrások helyzete aggodalomra ad okot, és egyre inkább kihat az eljárások hosszára.
Hollandiában
a bírák és az ügyészek aggodalmukat fejezték ki a magas munkaterhelés miatti munkaerőhiány és kihívást jelentő munkakörülmények miatt.
Csehországban
a bíróságokon és az ügyészségen dolgozó asszisztensek javadalmazása nem elégséges, ami megnehezíti a képzett személyzet felvételét, és akadályozza az ügyészség és a bíróság megfelelő működését.
Németországban
nem hosszabbították meg a jogállamisági paktumot, amely szövetségi finanszírozást biztosított az igazságszolgáltatási rendszer számára, és nem tettek további lépéseket szövetségi szinten egyrészt annak érdekében, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak az igazságszolgáltatás számára, másrészt a bírák fizetésének mértékével kapcsolatban.
Szlovéniában
a bírák és államügyészek javadalmazásának 2012 óta nagyrészt változatlan mértéke aggodalomra ad okot, és a bírák fizetését illetően az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt.
Lengyelországban
a 2023. évi költségvetési törvény hátrányosan érintette a bírák és ügyészek javadalmazását. A Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács, az ombudsman, valamint a bírák és ügyészek szövetségei is hangot adtak aggodalmunknak.
Romániában
a helyzet javítására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére a növekvő bíróhiány komoly aggodalomra ad okot.
Az infrastruktúrába, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációjába való beruházás alapvető fontosságú a több tagállamban fennálló széles körű hatékonysági kihívások kezeléséhez.
Máltán
,
Cipruson
és
Görögországban
az igazságszolgáltatás rendelkezésére álló erőforrások növelése és az egyéb intézkedések még nem eredményezték az eljárások hosszának csökkenését, és az ügyhátralék továbbra is komoly kihívást jelent.
Horvátországban
az igazságszolgáltatási rendszer tovább bővítette az elektronikus kommunikációs eszközöket és csökkentette az ügyhátralékot, de továbbra is jelentős hatékonysági és minőségi problémák állnak fenn, mivel a perek hossza általában nőtt.
Olaszországban
két törvényerejű rendeletet fogadtak el az igazságszolgáltatási rendszer minőségének és hatékonyságának javítását célzó polgári és büntető igazságszolgáltatási reformok végrehajtása érdekében, többek között az eljárások hosszát illetően. A reformok hatékonysága a jövőben fog megmutatkozni.
Portugália
intézkedéseket hozott a hatékonysággal kapcsolatos kihívások kezelésére, különösen a közigazgatási és adóügyi bíróságokon, és további intézkedéseket készít elő. A portugál helyreállítási és rezilienciaépítési terv a közigazgatási és adóügyi bíróságok hatékonyságának növelésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz.
Folytatódtak a digitalizáció fejlesztésére irányuló kezdeményezések, és a tagállamok további lépéseket tesznek e téren, többek között a 2022. évi jelentés ajánlásait követve. Különösen fontos annak biztosítása, hogy a digitális eszközöket hatékonyan lehessen használni a gyakorlatban, többek között megfelelő képzés révén.
Észtországban
,
Németországban
,
Lettországban
,
Lengyelországban
,
Spanyolországban
,
Szlovákiában
,
Litvániában
,
Magyarországon
és
Ausztriában
összességében továbbra is nagyon előrehaladott az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja.
Horvátországban
tovább bővítették az elektronikus kommunikációs rendszer használatát, és a fennmaradó bíróságok többségét integrálták az összes többi bíróság által már használt egységes rendszerbe. Franciaországban tovább haladt a polgári és büntetőeljárások teljes körű digitalizálására irányuló munka.
Hollandiában
javult a digitalizáció mértéke, mivel számos digitális megoldást vezettek be a bírósági eljárások során.
Észtországban
további javulás történt a digitalizáció terén, ami javította a dokumentumokhoz való hozzáférést a rendszerek között.
Bulgáriában
lépéseket tettek az igazságszolgáltatás digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosítására.
Olaszországban
jelentős előrelépés történt a polgári igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása terén, bár még nem került sor a büntető igazságszolgáltatási rendszer digitalizálását lehetővé tevő módosított eljárási szabályok teljes körű végrehajtására.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog és az ügyvédek szerepe az igazságszolgáltatási rendszerben
Az ügyvédek kulcsfontosságú szerepet játszanak az alapvető jogok védelmének biztosításában és a jogállamiság megerősítésében, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jogot. Jelenleg több tagállam is lépéseket tesz az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog biztosítására.
Spanyolországban
tovább erősítették a költségmentesség keretét,
Franciaországban
pedig tovább növelték a költségmentességre szánt költségvetést.
Finnországban
az új jogszabályok szélesebb mérlegelési jogkört biztosítanak a bíróságok számára a polgári ügyekben felmerülő jogi költségek elosztása terén, ami várhatóan hozzáférhetőbbé teszi az igazságszolgáltatási rendszert.
Bulgáriában
az igazságszolgáltatáshoz való jog javítása érdekében új jogszabályokat fogadtak el a bírói közvetítésről és a jogi segítségnyújtásról.
Máltán
folyamatban van az ügyvédi szakmát szabályozó jogszabálytervezet kidolgozása.
Litvániában
célzott módosításokat vezettek be a költségmentességi rendszerben, bár ezek nem oszlatják el a költségmentességet nyújtók munkaterhével és javadalmazásával kapcsolatos aggályokat.
Írországban
, bár a perköltségek csökkentésére irányuló modellek elemzését még nem tették közzé, a perköltségek magas szintje továbbra is aggodalomra ad okot, és nem tettek további lépéseket a csökkentésükre.
Dániában
a költségmentességi rendszer 2020-ban megkezdett felülvizsgálatát felfüggesztették. Hasonlóképpen,
Luxemburgban
továbbra is függőben van a költségmentesség hozzáférhetőbbé tételére irányuló reform.
Magyarországon
javítani lehetne a kiszolgáltatott csoportok igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítását.
A jogi szakmák szabad gyakorlásának egyik alapvető eleme az ügyfelekkel való kapcsolat titkosságának tiszteletben tartása, amint azt az Európa Tanács normái is megerősítik.
Szlovákiában
az ügyvédi kamara figyelmeztetett arra, hogy az ügyvédi irodák helyiségeinek átkutatása során a bűnüldöző szervek ismételten megsértik az ügyvéd és az ügyfél közötti titoktartást.
Litvániában
továbbra is aggályok merülnek fel az ügyvédek szakmai titoktartásának tiszteletben tartását illetően, és az ezzel kapcsolatos kérdések továbbra is függőben vannak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Lettországban
új szabályok erősítették meg az ügyvédek szakmai titoktartásának védelmét.
2.2. Korrupcióellenes keret
A korrupció elleni küzdelem elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához, valamint a polgárok és vállalkozások közintézményekbe vetett bizalmának megőrzéséhez. A korrupció elleni küzdelem átfogó megközelítésének a megelőző és a büntető intézkedések kombinációján kell alapulnia. Ehhez szilárd jogi és intézményi keretre, megfelelő közigazgatási és igazságügyi kapacitásra, hatékony nyomozásokra és büntetőeljárásokra, valamint a korrupcióellenes keret érvényesítésére irányuló egyértelmű politikai akaratra van szükség. A korrupció lehetőségének minimalizálása érdekében megbízható és hatékony feddhetetlenségi intézkedésekre is szükség van.
Korrupcióérzékelés az EU-ban
A korrupcióérzékelési index (CPI) eredményei azt mutatják, hogy kilenc tagállam a világ 20 legkevésbé korruptnak tekintett országa közé tartozik. Továbbra is különbségek vannak a tagállamok között, egyesek pontszáma javult az előző évekhez képest, mások pedig még mindig jelentősen elmaradnak az átlagtól.
A korrupcióról készített 2023. évi Eurobarométer felmérés
azt mutatja, hogy a korrupció továbbra is komoly aggályt jelent a polgárok és vállalkozások számára az EU-ban. 10 európaiból 7 (70 %) gondolja úgy, hogy országában széles körben elterjedt a korrupció, 10-ből több mint 4 (45 %) szerint pedig országában nőtt a korrupció. A polgárok több mint fele (60 %) nem tartja hatékonynak a kormánya által a korrupció leküzdésére tett erőfeszítéseket. Emellett a legtöbb európai vállalat (65 %) úgy ítéli meg, hogy a korrupció széles körben elterjedt a saját országában, a vállalatok fele (50 %) szerint pedig valószínűtlen, hogy hazájában elfognák vagy a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek jelentenék a korrupt személyeket vagy vállalkozásokat.
Nemzeti korrupcióellenes stratégiák és azok végrehajtása
A nemzetközi jog elismeri a hatékony és összehangolt korrupcióellenes politikák fenntartásának fontosságát
. A nemzeti korrupcióellenes stratégiák biztosíthatják, hogy az országok átfogó, koherens és integrált megközelítést kövessenek, lehetővé téve a korrupcióellenes rendelkezések érvényesítését valamennyi érintett szakpolitikai ágazatban. Jelenleg szinte minden tagállam rendelkezik nemzeti korrupcióellenes stratégiával.
Csehország
,
Olaszország
és
Lettország
2022 júliusa óta aktualizálta nemzeti stratégiáját és/vagy cselekvési tervét.
Magyarország
,
Szlovénia
és
Franciaország
megkezdte meglévő stratégiája felülvizsgálatát, továbbá
Szlovákiában
és
Németországban
is folyamatban vannak az előkészítő felülvizsgálati eljárások.
Az intézmények kapacitásának és a korrupció elleni küzdelem jogi keretének megerősítése
A korrupcióra adott hatékony válasz a szilárd jogi és közigazgatási korrupcióellenes kerettől, valamint a szabályok érvényesítéséhez szükséges erős és független intézményektől függ. A legutóbbi jogállamisági jelentés óta és annak ajánlásait követően számos tagállam hajtott végre a korrupció elleni küzdelem megerősítésére szolgáló büntetőjogi reformokat.
Magyarország
jogszabályt fogadott el annak érdekében, hogy a korrupciós bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását mellőző ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhessék.
Bulgáriában
a helyreállítási és rezilienciaépítési tervének keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelően a Parlament olyan jogszabályt fogadott el, amely mechanizmust hoz létre a legfőbb ügyész és helyettesei hatékony elszámoltathatóságának és büntetőjogi felelősségének biztosítására, valamint a nyomozás megindításának mellőzésére vonatkozó ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan. Más tagállamokban egyeztetések folynak a büntető anyagi és eljárásjog területét érintő reformokról. Ausztria olyan jogszabálytervezetet terjesztett elő a vesztegetés bűncselekménye hatályának a közhivatalra pályázó tisztviselőkre való kiterjesztésére vonatkozóan, amely további szankciókat is magában foglal, például a közhivatal betöltésének tilalmát.
Bár történt némi előrelépés, más tagállamokban továbbra is fennállnak bizonyos büntetőjogi hiányosságok, és a 2022. évi jelentés számos kapcsolódó ajánlását csak részben hajtották végre.
Finnországban
folyamatban van a befolyással üzérkedésről szóló javaslattervezettel kapcsolatos munka, amelynek célja a korrupcióra vonatkozó büntetőjogi jogi keret további megerősítése, a külföldi hivatalos személy megvesztegetése bűncselekményének felülvizsgálatára irányuló javaslat pedig még függőben van.
Svédországban
erőfeszítéseket tettek a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésével kapcsolatos ügyek büntetőeljárás alá vonására, de a külföldi hivatalos személy megvesztegetésének korlátozott jogi fogalommeghatározásai továbbra is változatlanok.
A korrupció elleni hatékony küzdelemhez elengedhetetlen, hogy a bűnüldöző hatóságok, az ügyészségek és általában véve az igazságszolgáltatás képesek legyenek érvényesíteni a korrupció elleni büntetőjogi rendelkezéseket.
Szlovénia
és
Luxemburg
további források elkülönítésével lépéseket tett a korrupció elleni küzdelemért felelős ügyészségek kapacitásának növelésére. Az ügyészségek számos tagállamban kihívásként említik az erőforrások szűkösségét, amelyet helyenként további hiányosságok is súlyosbítanak.
Belgiumban
a bűnüldöző hatóságok és az ügyészség általánosan korlátozott erőforrásokkal folytatják a korrupció elleni küzdelmet.
Szlovákia
esetében a rendőrségen és az ügyészségen belüli korrupciós ügyek kezeléséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrások szintje – különösen az összetett, magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben – nem tekinthető teljes mértékben megfelelőnek a feladataik ellátásához, és az egyes bűnüldöző hatóságok közötti koordináció továbbra is javításra szorul.
Portugáliában
az érdekelt felek erőforrásokkal kapcsolatos súlyos problémákról számolnak be a korrupció megelőzése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén.
Cipruson
erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy felszámolják a Főügyészi Hivatal humán-, pénzügyi és technikai erőforrásainak korlátait, mivel ezek továbbra is hatással vannak az ügyek kivizsgálására.
A szakosodás a korrupcióellenes kapacitás növelésének másik kulcsfontosságú eleme, csakúgy, mint a releváns információkhoz való hozzáférés, a nyilvántartások összekapcsolása, valamint a bűnüldöző hatóságok és más ügynökségek, például a pénzügyi információs egységek, valamint az adóhatóságok, az ellenőrző hatóságok és a versenyhatóságok közötti jó együttműködés. A 2022. évi jelentés ajánlásaira reagálva
Szlovénia
visszaállította nemzeti nyomozóirodája működési autonómiáját, valamint az államügyész azon hatáskörét, hogy a belügyminisztérium utasítása nélkül folytassa le a tárgyalást megelőző eljárásokat és a büntetőeljárásokat.
Románia
jelentős előrelépést ért el az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságon (DNA) belül a korrupcióval kapcsolatban folytatott büntetőeljárások operatív kihívásainak felszámolása terén, bár a munkaerő-felvétel további javításra szorul.
Bulgáriában
a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti bolgár kötelezettségvállalások részeként tervben van a korrupcióellenes bizottság intézményi szerkezetátalakítása, és a Parlament jelenleg tárgyalja a jogszabály tervezetét.
A nyomozások és büntetőeljárások előtt álló akadályok felszámolása és a magas szinten elkövetett korrupcióra vonatkozó, visszatartó erejű szankciók bevezetése
Az eljárási hiányosságok akadályozhatják a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Ide tartoznak például a mentességek felfüggesztésére vonatkozóan a túlságosan nehézkes vagy nem egyértelmű rendelkezések, valamint a túl rövid elévülési idők. Ezek az akadályok mindenekelőtt az összetett korrupciós ügyekben lehetnek ártalmasak, különösen azokban az esetekben, amikor a hosszadalmas eljárások már problémát jelentenek, ami a büntetlenség kockázatát hordozza magában, és megfosztja a korrupcióellenes erőfeszítéseket elrettentő hatásuktól. A polgárok korrupcióval kapcsolatos hozzáállásáról szóló Eurobarométer tematikus felmérés szerint 10 európaiból mintegy 7 (67 %) gondolja úgy, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nem megfelelően folytatják le. Egyes tagállamokban a büntetőeljárások hosszának csökkentésére irányuló reformokra van szükség a jogerős bírósági határozatok meghozatala terén elért eredmények javítása érdekében, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben. A tavalyi jelentés több tagállam számára fogalmazott meg ajánlásokat e tekintetben.
Horvátországban
a korrupciós bűncselekmények kivizsgálására, büntetőeljárás alá vonására és az ítélethozatalra irányuló eljárások hossza továbbra is akadályozza a korrupcióellenes rendszer hatékonyságát; az eljárások lerövidítésére irányuló jogszabályok bevezetése még várat magára.
Spanyolország
sem találta még meg a megoldást a nyomozások és büntetőeljárások hosszával kapcsolatos kihívásokra a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek hatékonyabb kezelése érdekében.
Csehországban
a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek továbbra is figyelmet érdemelnek az egyes eljárások terén tapasztalható késedelmek miatt.
Egyes tagállamokban aggályokat vet fel a kormány tagjainak a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos mentelmi joga. Néhány ország lépéseket tett ezek eloszlatása érdekében.
Luxemburgban
egy alkotmányos reform eltörölte a parlament kizárólagos jogát arra, hogy vádat emeljen a kormánytagok ellen. Az ügyészséget hatáskörrel ruházták fel arra, hogy nyomozást folytasson a kormány tagjaival szemben, akik most már büntetőjogilag felelősségre vonhatók a feladataik ellátása során elkövetett korrupciós bűncselekményekért.
Romániában
a Szenátus olyan, objektív kritériumokat tartalmazó szabályokat fogadott el a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmekről való döntéssel kapcsolatban, amelyek megfelelnek a képviselőház által 2019-ben már elfogadott szabályoknak.
Lengyelországban
azonban még nem tettek lépéseket a felsővezetői tisztséget betöltő személyek – akik egyben parlamenti képviselők is – széles körű mentességével kapcsolatos aggályok eloszlatására, és olyan új rendelkezéseket fogadtak el a büntetlenségre vonatkozóan, amelyek mentességet biztosítanak a büntetőjogi felelősség alól, és növelik a korrupció kockázatát.
Egyes tagállamok a 2022. évi jelentésben foglalt ajánlásokkal összhangban folytatják a magas szinten elkövetett korrupció kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és szankcionálása terén elért eredményeik megerősítését
.
Horvátországban
folytatódott a magas szinten elkövetett korrupció hatékony kivizsgálása, a vádemelések és ítéletek száma pedig összességében nőtt. A magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések folytatódtak
Szlovákiában
, ahol számos volt magas rangú tisztviselőt vádoltak meg megvesztegetéssel, valamint
Ausztriában
is, ahol az ügyészek egyedi ügyekben továbbra is nagy figyelmet kapnak. A strukturális és erőforrásbeli kihívások ellenére
Franciaországban
sikerült eredményeket elérni a magas szinten elkövetett korrupciós bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása és szankcionálása terén.
Románia
továbbra is pozitív eredményeket tud felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén, beleértve a magas szintű ügyeket.
Más tagállamokban még nem mutattak fel olyan érdemi eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén, amelyek jogerős ítéletek révén visszatartó erejű szankciókhoz vezetnének.
Bulgária
továbbra sem tud felmutatni érdemi eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben hozott jogerős ítéletek terén.
Máltán
a legfőbb ügyész hivatala néhány ügyben büntetőeljárást indított, de továbbra is kihívást jelent a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kivizsgálásának hossza, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a jogerős ítéletek meghozatala terén érdemi eredmények szülessenek.
Magyarországon
, bár néhány, magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyben vádemelésre és a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre került sor, a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kötelezettségvállalásokat tartalmaz a korrupciós ügyekben folytatott büntetőeljárások javítására vonatkozóan.
Görögországban
történt ugyan némi előrelépés a megvesztegetés miatt indított büntetőeljárások és a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek aránya terén, de a felmentések és a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések viszonylag magas száma kétségeket ébreszthet a büntető igazságszolgáltatási válaszlépések visszatartó erejét illetően.
Szlovéniában
a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és ítéletek továbbra is korlátozottak, beleértve a magas szinten elkövetett korrupciót.
A korrupció megelőzésére irányuló intézkedések megerősítése és a közélet integritásának előmozdítása
A korrupcióval szembeni legjobb garanciát a közélet integritásán, átláthatóságán és elszámoltathatóságán alapuló politikai és intézményi rendszer jelenti. Ezért a hatékony korrupcióellenes megközelítések gyakran az átláthatóság, az etika és az integritás javítását célzó intézkedésekre, valamint az olyan területek szabályozására épülnek, mint az összeférhetetlenség, a lobbizás és a forgóajtó-jelenség.
Összeférhetetlenség akkor merül fel, ha a tisztviselőnek olyan magán- vagy szakmai érdekeltsége van, amely akadályozhatja feladatai pártatlan és tárgyilagos ellátását
. Az ilyen összeférhetetlenségek megelőzése érdekében a legtöbb tagállam a választott és a kinevezett köztisztviselők széles körére kiterjedő intézkedéseket hozott.
Hollandiában
a kormány átfogó, a köztisztviselőkre és a politikai tisztséget betöltő személyekre kiterjedő szakpolitikát fogadott el a közhivatalok feddhetetlenségére vonatkozóan.
Litvánia
is hozott további intézkedéseket az integritásra vonatkozó hatályos szabályainak végrehajtása érdekében.
Csehországban
folyamatban van a Parlamentben az összeférhetetlenségi nyilatkozatok rendszerének felülvizsgálatára irányuló jogalkotás.
Más tagállamok továbbra is kihívásokkal néznek szembe.
Olaszországban
, ahol nem léteznek átfogó összeférhetetlenségi szabályok, a parlament jelenleg tárgyal egy új jogszabálytervezetet.
Szlovéniában
az összeférhetetlenségre és a hivatali összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok bizonyos ellenőrzési hiányosságokat mutatnak, különösen önkormányzati szinten.
A magas rangú kormánytisztviselőkre és a parlamenti képviselőkre gyakran külön feddhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Sok tagállam rendelkezik magatartási kódexekkel és szabályokkal a különböző típusú összeférhetetlenségek megelőzésére. Fontos, hogy e szabályok gyakorlati végrehajtását rendszeres ellenőrzésnek és értékelésnek vessék alá. Néhány tagállam lépéseket tett ezen a területen, többek között a 2022. évi ajánlások alapján.
Észtországban
új eljárásokat vezettek be a miniszterek és politikai tanácsadóik összeférhetetlenségére vonatkozó iránymutatások hatékonyabb végrehajtása érdekében, bár a végrehajtási mechanizmusok továbbra is hiányoznak.
Belgiumban
a szövetségi közhivatalt ellátó személyek miniszteri magatartási kódexét ki kell terjeszteni a miniszteri kabinetek valamennyi tagjára, továbbá magatartási kódexet vezettek be a miniszterek számára, amely iránymutatást tartalmaz az összeférhetetlenségre, a forgóajtó-jelenségre, az ajándékokra és juttatásokra vonatkozóan.
Horvátországban
magatartási kódexeket fogadtak el a parlamenti képviselők vonatkozásában, és szinte valamennyi helyi és regionális közigazgatási szerv követte ezt a példát.
Hollandiában
elfogadták a miniszterekre és az államtitkárokra vonatkozó magatartási kódexet.
Finnországban
a köztisztviselők és a felsővezetői feladatokkal megbízott személyek a magatartási kódex hatálya alá tartoznak, a miniszterek azonban továbbra sem.
Bulgáriában
továbbra is komoly hiányosságok tapasztalhatók a felsővezetői feladatokkal megbízott személyek integritására vonatkozó intézkedések terén.
Portugáliában
továbbra is aggodalomra ad okot a magas rangú tisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok parlamenti és kormányszintű alkalmazása és nyomon követése.
Spanyolországban
a felsővezetői feladatokkal megbízott személyek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat nem hajtják végre megfelelően.
Franciaországban
úgy tűnik, hogy nem minden parlamenti képviselő nyilatkozott érdekeltségeiről az alkalmazandó feddhetetlenségi szabályoknak megfelelően.
Az átlátható lobbitevékenység biztosítása és a forgóajtó-jelenség szabályozása
Ahhoz, hogy a lobbizás a politikai részvétel legitim cselekménye legyen
, a döntéshozatal elszámoltathatóságának és inkluzivitásának biztosítása érdekében az átláthatóságra és a feddhetetlenségre vonatkozó szigorú követelményekkel kell társulnia
. 2023-ban további fejleményekre került sor ezeken a területeken, mivel néhány tagállam a 2022. évi ajánlásokkal összhangban felülvizsgálta a lobbitevékenység átláthatóságára vonatkozó szabályait.
Lettországban
a lobbinyilvántartás létrehozásáról rendelkező új lobbitörvényt fogadtak el.
Észtországban
a hatóságok folytatták a lobbitevékenységre vonatkozó iránymutatások hatékony végrehajtására irányuló erőfeszítéseket.
Ciprus
a lobbitevékenységről szóló végrehajtási rendeletet fogadott el, amely egyértelművé teszi a lobbitevékenységek bejelentésére, nyilvántartására és közzétételére vonatkozó eljárást.
Litvániában
a lobbitevékenységre vonatkozó jelenlegi szabályok pozitív eredményeket hoztak a benyújtott nyilatkozatok tekintetében.
Belgiumban
,
Csehországban
,
Horvátországban
,
Spanyolországban
,
Írországban
és
Portugáliában
folyamatban vannak a lobbitevékenységről szóló új jogszabályokról folyó egyeztetések.
Szlovákiában
továbbra sincs külön szabályozás a lobbitevékenységre vonatkozóan,
Ausztriában
,
Németországban
,
Franciaországban
,
Luxemburgban
,
Hollandiában
,
Lengyelországban
,
Romániában
és
Magyarországon
pedig javítani lehetne a meglévő jogszabályokat.
A köz- és magánfunkciók közötti forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályozás és annak végrehajtása számos tagállamban egyre nagyobb figyelmet kap, többek között a külföldi beavatkozás megelőzése érdekében.
Svédország
jelenleg értékeli a kormány felső vezetői tisztségeire vonatkozó, a munkaviszony megszűnése utáni szabályokat.
Finnországban
és
Hollandiában
folyamatban vannak a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok bevezetéséről vagy felülvizsgálatáról szóló megbeszélések. Más tagállamokban lassabb az előrehaladás.
Magyarországon
a munkaviszony megszűnése utáni korlátozások és a visszavonulási időszakok összehangolatlanok, és csak a köztisztviselők egy kis csoportjára vonatkoznak, de tervben van a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásokat illető további iránymutatás kidolgozása.
Dániában
nem tettek lépéseket a miniszterek tekintetében a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok bevezetésére.
Vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat
A köztisztviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai támogatják a közszféra átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és fontos szerepet játszanak a feddhetetlenség előmozdításában és a korrupció megelőzésében. A legtöbb tagállam rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek biztosítják, hogy a közszféra tisztviselői esetében kötelező legyen vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot tenni. E szabályok azonban igen eltérőek a közölt információk köre, átláthatósága és hozzáférhetősége, illetve az ellenőrzési és végrehajtási intézkedések szintje és hatékonysága tekintetében.
2023-ban több tagállam reformokat hajtott végre a 2022. évi ajánlásokban tárgyalt problémák orvoslása érdekében.
Csehországban
felülvizsgálták a vagyonnyilatkozati rendszert – összhangba hozva azt az alkotmánybíróság ítéletével –, és a nyilatkozatokat, jóllehet kérésre, ismét nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
Görögországban
hatályba lépett az ellenőrzési rendszer és eljárás megerősítését célzó új jogszabály.
Lettország
és
Románia
továbbra is sikeresen alkalmazza a vagyonnyilatkozatok elektronikus rendszerét.
Néhány más tagállamban a reformok üteme lassabb, és a kihívások továbbra is fennállnak.
Portugáliában
a vagyonnyilatkozatok nyomon követéséért és ellenőrzéséért felelős új szervezet továbbra sem kezdte meg működését.
Szlovákiában
még nem hoztak létre a vagyonnyilatkozatok többségének felügyeletével, valamint az összeférhetetlenségek, a magatartási kódexek megsértése és a lobbitevékenység kezelésével megbízott szervet.
Belgiumban
továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és átláthatóságával kapcsolatban, mivel ezek a nyilatkozatok csak nyomozások keretében érhetők el.
Dániában
nem történt előrelépés a felsővezetői feladatokkal megbízott személyek által benyújtott vagyonnyilatkozatok terén, és továbbra sem működik integritási kockázatok ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló rendszer.
Lengyelországban
továbbra sem létezik a vagyonnyilatkozatok benyújtására és nyomon követésére szolgáló egységes, központosított rendszer, és a politikusi vagyonnyilatkozatok digitalizálásának mértéke továbbra is alacsony.
Ausztriában
munkacsoportot hoztak létre a parlamenti képviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozataira vonatkozó szabályok nyomon követésére, de konkrét eredményekről eddig még nem számoltak be. Hasonlóképpen
Cipruson
a vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem teljes, mivel a Parlament még mindig tárgyalja a vonatkozó jogi aktust.
Írországban
lépéseket tettek a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása érdekében.
A visszaélést bejelentő személyek védelme
A visszaélést bejelentő személyek védelme alapvető szerepet játszik a korrupció felderítésében és megelőzésében. A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelv
átültetése számos tagállamban felülvizsgált vagy új jogszabályokhoz vezetett, amint azt a tavalyi jelentés is megállapította. 2022 júliusa óta az irányelvet átültető vagy a visszaélést bejelentő személyek védelmét más módon megerősítő jogszabályokat fogadtak el és/vagy hatályba léptek ilyenek.
A korrupciós ügyek bejelentése azonban továbbra is jelentős akadályokba ütközik a gyakorlatban, mivel az európaiak kevesebb mint fele (45 %) tudja, hol kell jelenteni a korrupciós eseteket, és az európaiak 30 %-a véli úgy, hogy a korrupciós eseteket nem jelentik, mivel a bejelentések értelmetlenek lennének, hiszen a felelősöket nem fogják megbüntetni. A jogalkotási lépéseket kiegészítő egyéb erőfeszítések az új jogszabályok végrehajtására, valamint arra irányulnak, hogy az új bejelentési csatornák használatára ösztönözzék a visszaélést bejelentő személyeket.
Szlovákia
erre a célra létrehozott, a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó hivatala figyelemfelkeltő kampányokba fektet be a bejelentések tartósan alacsony számának növelése érdekében.
Cipruson
, ahol eddig nem érkezett visszaélés bejelentéséhez kapcsolódó panasz, figyelemfelhívó fellépésekre került sor.
Dánia
és
Málta
új iránymutatásokat és tájékoztatási eszközöket dolgozott ki.
A magas kockázatú területek kezelése
Egyetlen ágazat vagy tevékenységi terület sem mentes a korrupciós kockázatoktól, de a közös, magas kockázatú területek – általában a jelentős közpénzek kezelésével vagy az engedélyekhez, illetve a kritikus szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területek – különös figyelmet érdemelnek. Az olyan ágazatok, mint például az egészségügy, az építőipar vagy a várostervezés ezért kiszolgáltatott helyzetben vannak, és az állami beruházásoknak figyelembe kell venniük a korrupcióval kapcsolatos új kockázatokat. Azok a területek, amelyeken nagy a bűnözés kockázata, például a kikötők, amelyek a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok számára beszivárgási pontot jelentenek, szintén folyamatos figyelmet igényelnek. A további kockázati területek közé tartoznak a befektetői állampolgársági és letelepedési programok, valamint a politikai pártok finanszírozása.
A politikai pártok finanszírozása a korrupció egyik fontos, több 2022. évi ajánlásban felmerült kockázati területe, és számos tagállam fogadott el vagy tervez reformokat az átláthatóság és a felügyelet fokozása érdekében.
Ausztriában
lezárult a politikai pártok finanszírozási keretének jelentős reformja, amely megerősítette a Számvevőszék szerepét.
Hollandiában
hatályba léptek a politikai pártok finanszírozására vonatkozó felülvizsgált szabályok, amelyek megtiltják a külföldi adományokat, növelik az átláthatóságot, és szigorítják a jelentéstételi kötelezettségeket, emellett további jogalkotási reformok is várhatók.
Belgiumban
továbbra is széles körű vita folyik a politikai pártok finanszírozásának reformjáról, bár eddig konkrét eredmények nélkül.
Lengyelországban
olyan új intézkedések léptek hatályba, amelyek növelik a politikai pártok pénzügyeinek átláthatóságát, bár a pártoknak való adományozással és a választási kampányokkal kapcsolatban továbbra is aggályok merülnek fel.
Spanyolországban
a Számvevőszék hivatalos kérése ellenére a politikai pártok finanszírozásáról szóló jogszabályok továbbra is változatlanok.
Csehországban
lépéseket tettek a politikai pártok finanszírozási keretének reformja terén.
Dániában
új törvényt fogadtak el a politikai pártok állami finanszírozásáról, és megkezdődtek a politikai pártok magánfinanszírozására vonatkozó jogalkotási kezdeményezésről szóló megbeszélések.
Más tagállamok továbbra is kihívásokkal néznek szembe.
Olaszországban
nem változott az a gyakorlat, hogy az adományokat politikai alapítványokon és egyesületeken keresztül nyújtják, bár a parlamentben megkezdődtek egy jogszabálytervezettel kapcsolatos tárgyalások. A pártfinanszírozás ellenőrzése
Szlovéniában
nem szisztematikus, és a Számvevőszék jelenleg azt mérlegeli, miként lehetne javítani a politikai pártok ellenőrzésének hatékonyságát.
Németországban
továbbra is függőben van több, a kormány koalíciós megállapodásában meghatározott reform, többek között a politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok felülvizsgálata.
A befektetői állampolgársági és befektetői letelepedési programok korrupciós kockázatot jelentenek. Emellett aggályokat vetnek fel a biztonsággal, a pénzmosással és az adókijátszással
, továbbá az ilyen rendszereknek a kiadatás elkerülésére, a szankciók kijátszására és az illegális jövedelmek tisztára mosására való alkalmazásával kapcsolatban. A programok emellett a köztisztviselők és a magánközvetítők megvesztegetésére ösztönözhetnek. A Bizottság megítélése szerint az uniós polgárság előre meghatározott összegek vagy beruházások ellenében, az érintett tagállammal való tényleges kapcsolat nélkül történő megadása aláássa az uniós polgárság lényegét, és sérti az uniós jogot, és a Bizottság lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi befektetői állampolgársági programot betiltsák az EU-ban.
Bulgária
megkezdte a(z) (azóta eltörölt) befektetői állampolgársági programja keretében korábban megadott bolgár állampolgárság visszavonását, mivel a befektetők nem feleltek meg a nemzeti jogi keretnek.
Ciprus
a gyakorlatban már nem alkalmazza befektetői állampolgársági rendszerét, bár a program jogi kerete továbbra is hatályban van.
Málta
tovább működteti rendszerét, bár már beszüntette az orosz és belarusz befektetők honosítását.
Ciprus
és
Málta
egyaránt visszavonta az állampolgárságot a befektetői letelepedési programjai keretében korábban honosított befektetőktől, végrehajtva a befektetői rendszerekről szóló, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióval összefüggésben kiadott bizottsági ajánlást. A befektetői letelepedési programok továbbra is magas korrupciós kockázatokkal járnak és alapos kockázatellenőrzést igényelnek. A befektetői állampolgársági és letelepedési programokról szóló, 2019. évi bizottsági jelentés 19 olyan tagállamot azonosított, amely befektetői letelepedési programmal rendelkezik
. A közelmúltban egyes tagállamok megszüntették az ilyen programjaikat vagy folyamatban van azok megszüntetése, más tagállamokban pedig folyamatban van a konkrét kockázatok értékelése és/vagy a mérséklő intézkedések meghozatala.
Számos tagállamban továbbra is a közbeszerzés és az egészségügyi ágazat van leginkább kitéve magas korrupciós kockázatnak. A korrupciós kockázatuk miatt kiemelt egyéb területek közé tartozik a környezetvédelem, a kulturális örökség védelme és az energiaágazat. További munkára van szükség a közös, magas kockázatú területek feltérképezéséhez, mivel a korrupciós tevékenységek folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak az új lehetőségekhez. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik a tagállamokkal e tekintetben. A Bizottság által létrehozandó új uniós korrupcióellenes hálózat egyik első feladata lesz, hogy 2024-ig feltérképezze a közös kockázati területeket. Egyes tagállamok konkrét területeken – különösen a közbeszerzéssel kapcsolatban – erőfeszítéseket tesznek a korrupciós kockázatok csökkentésére. Az EU-ban a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló Eurobarométer gyorsfelmérés azt mutatja, hogy az uniós vállalkozások 26 %-a gondolja úgy, hogy a korrupció az elmúlt három évben megakadályozta őket abban, hogy tendert nyerjenek vagy közbeszerzési szerződést kössenek.
Finnország
testre szabott képzéseket szervez a közbeszerzési kockázatok kezelésére.
Szlovéniában
folytatódtak az átláthatóság növelésére irányuló erőfeszítések a közbeszerzési nyilvántartás korszerűsítésével, hogy az részletesebb információkat tartalmazzon a közbeszerzési szerződések teljes életciklusáról.
Litvániában
folyamatban van az új e-közbeszerzési rendszer bevezetésének véglegesítése, hogy a könnyebb használat érdekében össze lehessen kötni más állami nyilvántartásokkal.
2.3. Médiapluralizmus és médiaszabadság
A szabad és plurális médiakörnyezet kulcsfontosságú a jogállamiság védelme szempontjából, mivel a független és szabad média a demokrácia őreként betöltött szerepe gyakorlása során elszámoltatja a hatalmat és az intézményeket. Ha a politika vagy az állam nyomást gyakorol a médiára vagy ellenőrzése alatt tartja azt, akkor csorbát szenved a médiaszabadság, valamint az információk keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadsága. A mindössze néhány szereplő által uralt, erősen koncentrált piac is akadályozhatja a médiapluralizmust, különösen a szerkesztői függetlenség szigorú biztosítékainak hiányában. Az EU-ban a tagállamoknak támogató környezetet kell biztosítaniuk az újságírók számára, meg kell védeniük biztonságukat, és elő kell mozdítaniuk a médiapluralizmust és a médiaszabadságot.
A Médiapluralizmus Monitor valamennyi tagállam esetében az alábbi négy területre összpontosítva értékeli a médiaszabadságot és a médiapluralizmust fenyegető kockázatokat: a média szabadságának alapvető védelme, a piac pluralitása, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás szerepe a médiában. A Médiapluralizmus Monitor legújabb, 2023. évi kiadása azt jelzi, hogy az utolsó ilyen jelentés óta nem történt nagyobb változás ezeken a területeken, bár a négy nagy területen belül egyes mutatók esetében vannak eltérések. Az újságírói szakmára és az újságírók védelmére, valamint az információhoz való hozzáférésre vonatkozó mutatók összességében változatlanok maradtak, és mindkettő ugyanazzal a közepes kockázati pontszámmal rendelkezik. A média tulajdonviszonyainak átláthatóságára vonatkozó mutató némileg tovább javult, többek között az uniós jogszabályok több tagállam általi végrehajtásának köszönhetően. A hírmédia koncentrációja továbbra is magas kockázatot hordoz magában szerte Európában, a politikától való függetlenség terén pedig közepes, nagyrészt továbbra is változatlan kockázattal kell számolni. Az idei átfogó rangsor öt tagállamban „magas kockázatúnak”, négy tagállamban pedig „nagyon magas kockázatúnak” minősíti a médiapluralizmust.
A médiaszabályozók független működésének megerősítése
A médiaszabályozók funkcionális és tényleges függetlensége elengedhetetlen a médiapluralizmus fenntartásához. A médiaszabályozóknak emellett elegendő erőforrásra van szükségük, és képesnek kell lenniük arra, hogy részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolhassák hatáskörüket. Valamennyi tagállam rendelkezik a médiaszabályozók hatásköréről és függetlenségéről szóló jogszabályokkal, mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyértelműen felsorolja azokat a követelményeket – a kormánytól való függetlenség, pártatlanság, átláthatóság, elszámoltathatóság, megfelelő erőforrások, kinevezési és felmentési eljárások, valamint hatékony fellebbezési mechanizmusok –, amelyeket a tagállamoknak biztosítaniuk kell médiaszabályozóik tekintetében. Folyamatban van a Bizottság részletes értékelése az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tagállamok általi átültetéséről, többek között a médiaszabályozók függetlenségével kapcsolatban.
A 2022. évi jogállamisági jelentés óta
Csehország
,
Litvánia
és
Írország
más tagállamok példáját követve rendelkezéseket fogadott el a médiahatóságok függetlenségének megerősítése vagy hatáskörük új területekre való kiterjesztése érdekében.
Észtországban
,
Spanyolországban
és
Svédországban
folyamatban van vagy előkészítés alatt áll a szerkezetátalakítási folyamat.
Számos tagállamban továbbra is aggályok merülnek fel a szabályozó hatóságok gyakorlati hatékonyságával vagy funkcionális függetlenségével kapcsolatban. Ezen aggályok némelyike a kinevezési folyamatra vagy a szabályozók működésére gyakorolt indokolatlan politikai befolyás elleni elégtelen biztosítékokkal kapcsolatos, például
Magyarországon
,
Szlovéniában
és
Lengyelországban
.
Görögországban
és
Romániában
az erőforrások továbbra sem elégségesek ahhoz, hogy a hatóságok maradéktalanul el tudják látni feladataikat.
A média tulajdonviszonyainak fokozott átláthatósága
A média tulajdonviszonyai közvetlen vagy közvetett irányítást vagy jelentős befolyást eredményezhetnek a szerkesztői döntések és a hírtartalom-szolgáltatás tekintetében. A média tulajdonviszonyainak átláthatósága ezért lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak. Az európai normák arra ösztönzik a tagállamokat, hogy konkrét intézkedéseket fogadjanak el ezen a területen. A legutóbbi jelentés óta
Görögországban
,
Luxemburgban
,
Svédországban
új jogszabályok elfogadása útján javították,
Cipruson
pedig megerősítették a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságát vagy a médián belüli tulajdonviszonyokra vonatkozó információk nyilvános hozzáférhetőségét.
Bulgáriában
folytatódtak a média tulajdonviszonyaival kapcsolatos kötelezettségek hatékonyabb érvényesítése érdekében folytatott megbeszélések. A 2022. évi jelentés ajánlásait követően
Csehországban
a médiaszabályozó hatóság további jogokat kapott arra, hogy hozzáférjen az Igazságügyi Minisztériumnak a média tulajdonviszonyaira vonatkozó adataihoz, de a tulajdonjog meghatározását tisztázó jogszabály még függőben van.
Franciaországban
, ahol aggályok merültek fel az összetett részvényesi struktúrák átláthatóságával kapcsolatban, megkezdődtek a média tulajdonviszonyainak átláthatóságára vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló megbeszélések.
A média megvédése a politikai nyomásgyakorlással és befolyással szemben
A médiára gyakorolt indokolatlan politikai nyomás és politikai befolyás – különösen az állami hatóságok és a kormányzó pártok részéről – akadályozza a média függetlenségét, és ezáltal negatív hatást gyakorolhat a jogállamiságra. E tekintetben különösen fontosak az állami hirdetések méltányos elosztására vonatkozó átlátható szabályok és a közszolgálati média politizálódását megakadályozó erős biztosítékok.
Az állami hirdetések minden olyan esetet magukban foglalnak, amelynek során az állam – annak minden szintjét ideértve – vagy az állam ellenőrzése alatt álló vállalatok költségvetése terhére reklám- vagy kampánytevékenységet folytatnak. Annak megelőzése érdekében, hogy az állami hirdetések a politikai befolyás és meghatározott médiaorgánumok forráshoz juttatásának eszközévé váljanak, fontos, hogy a hirdetések elosztása átlátható legyen, és tisztességes kritériumok alapján történjen. Több tagállamban is előrehaladás figyelhető meg a 2022. évi jelentés ajánlásaival összhangban, de továbbra is vannak kihívások.
Ausztriában
a Parlament jogszabályt fogadott el az állami hirdetések átláthatóságának javításáról, ugyanakkor a kiosztás méltányossága továbbra sem biztosított.
Bulgáriában
szakértői csoportot hoztak létre a probléma vizsgálatára, mivel az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát biztosító egyértelmű keret hiánya továbbra is aggodalomra ad okot.
Litvániában
egy új jogszabály előírja a közintézmények és állami szervek számára az állami hirdetésekre elkülönített pénzeszközökre vonatkozó információk online közzétételét.
Más tagállamokban intézkedésekre van szükség az állami hirdetések átláthatóságának és méltányosságának fokozása érdekében.
Magyarországon
nem fogadtak el vagy nem terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák és ezáltal fokoznák a jelentős mennyiségű állami hirdetések médiaorgánumokhoz való eljuttatásának méltányosságát.
Horvátország
a legutóbbi, 2021. évi jogalkotási reform óta nem tett további lépéseket a helyi és regionális médiában történő állami hirdetésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás keretének további erősítésére.
A közszolgálati média független irányítását és szerkesztői függetlenségét biztosító szabályozási keret és biztosítékok kulcsfontosságúak a politikai beavatkozás megelőzése érdekében. A műsorszolgáltató szervezeteknek e közszolgáltatás ellátásához nyújtott finanszírozás az egyes tagállamok felelőssége, feltéve, hogy tiszteletben tartják az uniós kereskedelmi és versenyszabályokat. Ugyanakkor valamennyi tagállam elfogadta a függetlenséggel, a szabályozási és szakpolitikai kerettel, a finanszírozással, a kinevezésekkel, az elszámoltathatósággal, az irányítással, az átláthatósággal és a nyitottsággal kapcsolatos európai normákat és vezérelveket ezen a területen.
Számos tagállamban a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének megerősítését célzó reformok vannak folyamatban.
Luxemburgban
a jogszabályok új közszolgálati rádióállomást hoztak létre, megerősítették függetlenségét, egyértelművé tették küldetését, és stabil pénzügyi keretet biztosítottak számára.
Szlovéniában
új jogszabályt fogadtak el a közszolgálati média irányítási struktúrájának megreformálása érdekében, és biztosítékokat vezettek be a függetlenségére vonatkozóan.
Németországban
megállapodás született a közszolgálati műsorszolgáltatók hatáskörére vonatkozó módosításokról, és folyamatban van a megfelelési és ellenőrzési mechanizmusok javítását célzó további változtatások előkészítése.
Észtország
növelte a közszolgálati média számára elkülönített forrásokat.
Szlovákiában
javult a közszolgálati média független irányítása, de fenntartható finanszírozása továbbra is aggodalomra ad okot.
Csehországban
egy újonnan elfogadott jogszabály várhatóan megerősíti a közszolgálati média felügyeleti szerveinek függetlenségét.
Cipruson
,
Írországban
és
Svédországban
tárgyalások folynak a reformokról.
Romániában
,
Máltán
,
Lengyelországban
és
Magyarországon
azonban nem hoztak intézkedéseket a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének javítására.
Az információkhoz való hozzáférés
A hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférés joga a civil társadalom és a polgárok rendelkezésére álló egyik legfontosabb átláthatósági és elszámoltathatósági eszköz, és alapvető fontosságú az újságírók számára a munkájuk elvégzéséhez. A 2022. évi jelentés számos ajánlást tartalmazott ezen a téren. A jelentés közzététele óta több tagállam javasolt vagy vezetett be olyan jogszabályokat vagy dolgozott ki olyan gyakorlatokat, amelyek várhatóan előmozdítják a nyilvános információkhoz való hozzáférés jogát vagy tisztázzák e jog egy vagy több aspektusát.
Csehországban
módosították a hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférést szabályozó jogszabályt.
Litvániában
intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy javítsák az újságírók hozzáférését a hatóságok birtokában lévő információkhoz.
Szlovákiában
módosították az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt, hogy bővítsék az információkhoz való hozzáférés biztosítására kötelezett szervezetek listáját.
Spanyolországban
a kormány a minősített adatokhoz való hozzáférésről szóló jogszabály tervezetén dolgozik.
Magyarországon
egy új reform meg kívánja könnyíteni a nyilvános információkhoz való hozzáférést, többek között azáltal, hogy csak kivételes esetekben teszi lehetővé díjak felszámítását.
Luxemburg
lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse az újságírók hivatalos dokumentumok közzétételére irányuló kérelmeinek feldolgozásával kapcsolatos késedelmeket, bár még nem biztosított az egyértelmű gyorsított lehetőség az újságírók számára.
Horvátországban
felülvizsgálták az információkhoz és a közokiratokhoz való általános hozzáférésről szóló jogszabályokat, bár egyes esetekben a késedelmek továbbra is problémát jelentenek a gyakorlatban.
Németország
megkezdte a belső előkészületeket annak a tervnek a nyomon követésére, amely jogszabályban rögzíti a sajtó tájékoztatáshoz való jogát a szövetségi hatóságok tekintetében.
Néhány tagállam nem foglalkozott a tavalyi jelentésben kiemelt kérdésekkel.
Máltán
, ahol a polgárok és a médiavállalatok továbbra is akadályokba ütköznek, amikor információkhoz való hozzáférést kérnek, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény felülvizsgálata továbbra is függőben van.
Ausztriában
, bár a konzultáció folytatódott, nem történt előrelépés az információszabadságra vonatkozó jogszabályok tervezett módosítása tekintetében.
Finnországban
a jogszabályok reformjára irányuló javaslatot terjesztettek elő, amely tisztázza a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kivételeket a büntetőeljárások során, de még nem fogadták el a törvényjavaslatot.
Az újságírók biztonságának és védelmének javítása, valamint a jogi fenyegetések és a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások kezelése
A fizikai biztonságot fenyegető veszélyek, az online támadások, a lejárató kampányok, a jogi fenyegetések és a cenzúra veszélyeztetik az újságírók biztonságát, bár az Európa Tanács platformja szerint 2022-ben (25 %-kal) csökkent a riasztások száma az uniós tagállamokban 2021-hez képest. Az újságírók biztonságáról szóló, 2021. évi bizottsági ajánlás a következőkkel kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz: a bűncselekmények hatékony és pártatlan kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása; független reagálási és támogatási mechanizmusok; hozzáférés a helyszínekhez és az információkhoz; biztonság a tüntetéseken; képzés és online biztonság; valamint digitális önrendelkezés. Az elkövetkező hónapokban a tagállamoknak jelentést kell tenniük az ajánlás végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.
A 2022. évi jelentés ajánlásaival összhangban több tagállam intézkedéseket fogadott el az újságírók biztonságának megerősítése érdekében.
Görögországban
szakosodott munkacsoportot hoztak létre, amelynek munkája magában foglalja az újságírók elleni fenyegetések és támadások nyilvántartására szolgáló megfigyelőközpont, valamint az újságírók és médiaszakemberek biztonságával foglalkozó nemzetközi képzési központ létrehozását.
Belgiumban
olyan intézkedésekre került sor, mint például az újságírók képzése, az ad hoc jogi és nem jogi segítségnyújtás, valamint a támadások bejelentésére szolgáló platform elindítása.
Svédországban
a kormány lépéseket tett az újságírók büntetőjogi védelmének megerősítése érdekében, mivel egyre több gyűlöletbeszédről, fenyegetésről és inzultusról érkezett jelentés.
Finnországban
módosították a büntető törvénykönyvet, hogy az elkövetőkkel szembeni távoltartási végzések hatékonyabbá tételével kezeljék a női újságírók ellen irányuló online fenyegetéseket.
Írországban
az országos újságíró-szövetség és más médiaszervezetek „médiacsoportot” hoztak létre a nemzeti rendőrséggel, hogy megvitassák az újságírókkal szembeni fenyegetéseket és erőszakot, és figyelemmel kísérjék biztonságukat, azzal a szándékkal, hogy közvetlen jelentéstételi rendszerként szolgáljanak a rendőrség felé. Számos más tagállamban továbbra is függőben vannak a reformok.
A közérdekű kérdésekben nyilvános szereplést vállaló újságírók és jogvédők zaklatásának sajátos formáját képezik a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek. Hathatós biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy a zaklatás e formája ne tudja elhallgattatni az újságírókat, és ne fogja vissza a médiaszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az újságírók közéleti részvételét akadályozó stratégiai perek egyik leggyakoribb hivatkozási alapja a rágalmazás. Az újságírók közéleti részvételét akadályozó stratégiai perek által jelentett fenyegetés kezelése és a 2022. évi jelentés ajánlásaira való reagálás érdekében több tagállam konkrét eljárási biztosítékok bevezetését és/vagy a rágalmazásra vonatkozó jogszabályai felülvizsgálatát tervezi.
Litvániában
olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik az ilyen keresetek korai elutasítását, és amelyek felülvizsgálták a rágalmazással kapcsolatos büntetőjogi felelősséget.
Olaszországban
megkezdődött a rágalmazásra, valamint a szakmai titoktartás és az újságírói források védelmére vonatkozó rendelkezések reformja.
Szlovákiában
a Parlament jelenleg tárgyalja az újságírók védelmének többek között a rágalmazásra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések módosításával való megerősítését célzó törvényjavaslatot.
Máltán
és
Írországban
még függőben vannak a bejelentett reformok.
2.4. A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések
Az intézményi fékek és ellensúlyok jól működő rendszere garantálja, hogy az egyes szervek a hatásköreiket más hatóságok ellenőrzése alatt gyakorolják. Az eltérő alkotmányos hagyományok miatt a nemzeti modellek tagállamonként eltérőek lehetnek, de minden tagállamban léteznie kell ilyen rendszernek ahhoz, hogy biztosított legyen a jogállamiság és a demokratikus normák tiszteletben tartása. A fékek és ellensúlyok rendszerének fontos része a független álláspontot képviselő intézmények és szervezetek fontos szerepe.
Lengyelországban
2023. június 1-jén hatályba lépett egy jogszabály, amely felhatalmazza az igazgatási bizottságot annak értékelésére és eldöntésére, hogy megfosszanak-e egyéneket akár 10 évre attól a jogtól, hogy állami pénzeszközök kezelésével járó közhivatalt töltsenek be, ami komoly aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy ez a jogszabály felhasználható-e arra, hogy befolyásolja az egyének közhivatalért való indulásának lehetőségét. Jelenleg mérlegelik a módosításokat.
A jogalkotás és a jogalkotási eljárás inkluzivitása, minősége és átláthatósága
Az előző jogállamisági jelentésekben említett tendenciát és a 2022. évi jelentés ajánlásait követve folytatódik a jogalkotási eljárás minőségének javítására, valamint az érdekelt felek és a civil társadalom megfelelő bevonásának biztosítására irányuló munka, és több tagállamban előrelépés figyelhető meg.
Észtországban
olyan új digitális platform indul a jogszabályok elfogadásának további javítására, amely további funkciókkal rendelkezik az érdekelt felek jobb bevonása érdekében.
Luxemburgban
olyan alkotmányos reformot fogadtak el, amely lehetővé teszi a polgárok jogalkotási kezdeményezéseit.
Portugáliában
a jogszabályok minőségének további javítása és a jogalkotási eljárás átláthatóságának növelése érdekében módosították a hatásvizsgálatra vonatkozó szabályokat.
Lettországban
intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatokról szóló új jogszabály révén fokozzák a civil társadalom részvételét a helyi szintű döntéshozatalban.
Romániában
olyan új eszközöket vezettek be, amelyek célja a döntéshozatal és jogalkotás átláthatóságának és minőségének javítása.
Dániában
a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy nyomon követi a kormány parlamenti ellenőrzésének megerősítésére irányuló politikai megállapodást.
Néhány tagállam olyan intézkedéseket vezetett be ezen a területen, amelyek még korai szakaszban vannak vagy még nem hozták meg a várt eredményeket.
Magyarországon
a nyilvános konzultációkra vonatkozó szabályok módosításai várhatóan javítják a jogalkotási eljárást, de gyakorlati hatásukat még értékelni kell.
Cipruson
a nyilvános konzultációk elektronikus platformjának létrehozásával fokozni kívánják a jogalkotási folyamat hozzáférhetőségét és átláthatóságát, ugyanakkor további lépésekre van szükség az érdekelt felekkel folytatott hatékony és időben történő konzultáció biztosításához.
Bulgáriában
továbbra is aggályok merülnek fel a jogalkotási eljárással kapcsolatban az új eljárási szabályok gyakorlati végrehajtása tekintetében.
Az érdekelt felek formális szabályokon alapuló inkluzív részvétele hozzájárul a jogalkotási eljárás átláthatóságának és eredményei minőségének javításához. Számos tagállamban továbbra is fennállnak olyan kihívások, amelyek az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó hivatalos keretek hiányára vagy azok nem megfelelő gyakorlati alkalmazására vezethetők vissza.
Málta
nem rendelkezik a jogalkotási eljárásban való társadalmi részvételre vonatkozó hivatalos eljárással,
Görögországban
pedig nem mindig áll rendelkezésre elegendő idő a nyilvános konzultációkra. Más tagállamokban aggályok merültek fel a jogalkotási gyakorlatokkal kapcsolatban.
Spanyolországban
léteznek ugyan olyan biztosítékok, amelyek biztosítják a kormány által készített jogszabályjavaslatokkal kapcsolatos nyilvános konzultációt, ugyanakkor aggályok merültek fel a Parlament egyes olyan gyakorlataival kapcsolatban, amelyek hatással lehetnek a jogalkotás minőségére.
Szlovákiában
továbbra is aggodalomra ad okot az érdekelt felek jogalkotási eljárásba való bevonásának mértéke, különösen a gyorsított eljárások alkalmazásával és a parlamenti javaslatokkal kapcsolatban.
Lengyelországban
továbbra is fennáll az a gyakorlat, hogy a jogszabályokat olyan eljárások révén fogadják el, amelyek csak korlátozott konzultációt igényelnek. Helyreállítási és rezilienciaépítési terve keretében Lengyelország kötelezettséget vállalt arra, hogy módosítja a Szejm, a Szenátus és a Miniszterek Tanácsa eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy a jogalkotási eljárás során fokozottabban alkalmazzák a nyilvános konzultációkat és a hatásvizsgálatokat.
Romániában
további előrelépésre van szükség a hatékony nyilvános konzultáció biztosítása terén, és a kormány elkötelezte magát a folyamat hatékonyabbá tétele mellett.
Luxemburgban
a jogalkotási eljárás nem javult a nyilvános konzultációk nyitottsága tekintetében.
Fontosabb fejlemények a legfelsőbb bíróságok és az alkotmánybíróságok fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos szerepe terén
Az alkotmánybíráskodás az alkotmányos demokráciákban a fékek és ellensúlyok rendszerének kulcsfontosságú elemét jelenti. Az alkotmányos joghatóságok alapvető szerepet játszanak az uniós jog hatékony alkalmazásában és az uniós jogrend integritásának biztosításában. Ezért, bár létrehozásuk, összetételük és működésük a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, különösen az EU alapját képező értékeket.
Lengyelország
vonatkozásában az Alkotmánybírósággal kapcsolatos súlyos aggályok arra késztették a Bizottságot, hogy a Bíróság elé idézze Lengyelországot az uniós jognak az Alkotmánybíróság és annak ítélkezési gyakorlata általi megsértése miatt.
Más tagállamokban releváns fejlemények történtek. 2023 júliusától
Ciprus
új Legfelsőbb Alkotmánybírósággal rendelkezik, amely az elé terjesztett konkrét ügyekkel összefüggésben hatáskörrel rendelkezik a jogszabályok alkotmányosságának értékelésére.
Portugáliában
és
Spanyolországban
késedelmesen ugyan, de új bírákat neveztek ki az érintett alkotmánybíróságokba.
Magyarországon
a közigazgatási szervek már nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, de az Alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálhatja a rendes bíróságok jogerős határozatait.
Néhány tagállamban az alkotmánybíróságok fontos döntéseket hoztak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek szervezésével kapcsolatban.
Litvániában
az Alkotmánybíróság tisztázta a felsőbb bíróságok bíráinak felmentésére vonatkozó elveket, megerősítve a Bírói Tanács szerepét.
Portugáliában
felkérték az Alkotmánybíróságot, hogy határozzon a szakmai szövetségekről szóló jogszabálytervezetnek az ügyvédek függetlenségére gyakorolt hatásáról, és az Alkotmánybíróság összeegyeztethetőnek találta ezt a tervezetet az alkotmánnyal.
A szükségállapot kihirdetésével kapcsolatos jogállamisági kérdések
Mivel a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben elfogadott vészhelyzeti intézkedéseket fokozatosan megszüntették, egyes tagállamokban, például
Belgiumban
és
Litvániában
az alkotmánybíróságokat továbbra is felszólítják annak biztosítására, hogy a meghozott intézkedések tartsák tiszteletben az alkotmányos normákat. Néhány tagállamban további tanulságokat vontak le a Covid19-világjárvány alatti szükségállapot bevezetéséről annak érdekében, hogy reformokat kezdeményezzenek.
Portugáliában
folyamatban van a vészhelyzeti intézkedések új jogalapjának megvitatása, többek között a folyamatban lévő alkotmányos felülvizsgálat összefüggésében.
Finnországban
elfogadták a vészhelyzeti hatáskörökről szóló törvény módosítását, amely súlyos hibrid fenyegetések esetén is lehetővé teszi a szükségállapot kihirdetését.
A vészhelyzeti hatáskörök alkalmazása más válságokkal kapcsolatban is folytatódott, ami egyes esetekben aggodalomra adott okot.
Lettországban
fenntartották a szükségállapotot, amely korlátozta a lett-belarusz határhoz való eljutást, többek között a média és a civil társadalmi szervezetek számára is.
Magyarországon
a kormány 2020 óta továbbra is széles körben él vészhelyzeti hatáskörével, ami veszélyezteti a jogbiztonságot, és hatással van az egységes piacon működő vállalkozások tevékenységére és stabilitására.
Az ombudsmanok, a nemzeti emberi jogi intézmények, az egyenlőséggel foglalkozó szervek és más független hatóságok szerepe a fékek és ellensúlyok rendszerének központi elemeként
A nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmanok, az esélyegyenlőségi szervek és más független hatóságok fontos szerepet játszanak a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerében. Egyes tagállamokban tovább erősítették e szervek státuszát, és kiemelték jelentőségüket az érzékeny helyzetekben.
Cipruson
a szabályozási keret megerősítését követően az ombudsmant „A” státuszú nemzeti emberi jogi intézménnyé minősítették.
Szlovákiában
egy hosszabb ideig tartó üresedést követően új ombudsman lépett hivatalba, és alkotmánymódosítást fogadtak el annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhasson ki ilyen helyzet.
Luxemburgban
az ombudsmant az alkotmányos reform elfogadását követően belevették az alkotmányba.
Portugáliában
az ombudsman hivatalának átszervezése lehetővé tette a munkateher hatékonyabb kezelését, javította a kiemelt területekre való összpontosítást, és pozitív értékelést kapott.
Lengyelországban
némi előrelépés történt az ombudsmanra vonatkozó finanszírozási keret javítása terén.
Szlovéniában
jogszabályi biztosítékokat vezettek be a független szervek költségvetési autonómiájára vonatkozóan.
A nemzeti emberi jogi intézmények más tagállamokban azonban továbbra is kihívásokkal néznek szembe.
Litvániában
továbbra is aggodalomra ad okot a parlamenti ombudsmanok hivatala számára elkülönített emberi és pénzügyi erőforrások megfelelősége.
Magyarországon
továbbra is aggályok merülnek fel az alapvető jogok biztosának függetlenségével és hatékony működésével kapcsolatban.
Horvátországban
, bár előrelépés figyelhető meg a népi ombudsman ajánlásainak végrehajtása terén, továbbra is kihívást jelent az információkhoz való hozzáférés biztosítása.
Abban a négy tagállamban, amely még nem hozott létre nemzeti emberi jogi intézményt az ENSZ párizsi elveivel összhangban, eltérő mértékű előrelépés figyelhető meg, és a 2022. évi jelentés ajánlásait csak részben hajtották végre.
Olaszországban
jogszabálytervezeteket terjesztettek elő a nemzeti emberi jogi intézmény létrehozása érdekében, a meglévő adatvédelmi hatóságot ruházva fel további hatáskörökkel, valamint javaslatot tettek egy külön szerv alkotmánymódosítás révén történő létrehozására.
Csehországban
előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amely az ombudsmanra ruházná rá az emberi jogi intézmény hatáskörét. Nem történt azonban előrelépés
Máltán
a nemzeti emberi jogi intézmény létrehozása terén, sem
Romániában
a meglévő nemzeti emberi jogi intézmény akkreditációjának megszerzése tekintetében.
Több tagállamban, többek között
Bulgáriában
,
Spanyolországban
és
Ausztriában
kihívást jelent a különböző független hatóságokba történő kinevezések terén megfigyelhető késedelem.
Lengyelországban
nem tettek lépéseket a Számvevőszék megállapításainak szisztematikusabb nyomon követésére, sem a Számvevőszék vezető testületi tagjainak gyors kinevezésére, ami veszélyezteti a Számvevőszék hatékony működését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek végrehajtása
Tavaly szerepelt először a jogállamiságról szóló jelentésben, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) irányadó ítéleteinek végrehajtása terén elért eredmények jól mutatják, hogyan működik a jogállamiság egy országban. Az országfejezetek ezért ismét szisztematikus mutatókat tartalmaznak az EJEB irányadó ítéleteinek valamennyi tagállam általi végrehajtására vonatkozóan, mutatva a tavalyi évhez képest bekövetkezett változást is. A teljesítmény tagállamonként továbbra is eltérő. Összességében az EJEB által az uniós tagállamokra vonatkozóan az elmúlt 10 évben hozott irányadó ítéletek mintegy 40 %-át nem hajtották végre, hasonlóan a tavalyi adatokhoz.
A civil társadalmat támogató keret
A civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők nélkülözhetetlenek az Európai Unióról szóló szerződésben és az Alapjogi Chartában rögzített értékek és jogok érvényre juttatása és védelme terén. Elismerve, hogy a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet játszanak a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyi szintű előmozdításában, a Bizottság az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló, 2022. évi éves jelentést a civil társadalmi tér témájának szentelte.
A tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, és a civil társadalmi tér továbbra is nyitottnak tekinthető, miközben további erőfeszítésekre kerül sor a helyzet javítása érdekében.
Máltán
folytatódik az önkéntes ágazat feltérképezése, amelynek célja a civil társadalmi teret támogató szabályozási keret létrehozása.
Írországban
folyamatban van a civil társadalmi szervezetek finanszírozása előtt álló jogi akadályok felszámolása.
Bulgáriában
a civil társadalom fejlesztésével foglalkozó tanács megkezdte működését és az ágazat nemzeti finanszírozási mechanizmusának kidolgozását.
Litvániában
a nem kormányzati szervezeteket egyre inkább partnerként ismerik el a döntéshozatali folyamatokban.
Németországban
a kormány jogalkotási javaslatot kíván előterjeszteni a nonprofit szervezetek adómentességi státuszának tisztázására, bár konkrét lépésekre még nem került sor.
Svédországban
a civil társadalmi szervezetek finanszírozására és működésére vonatkozó jogi keret reformjának a civil társadalom szerepvállalására gyakorolt hatását még fel kell mérni.
A korábbi jelentésekhez hasonlóan a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők azonban egyre inkább kihívásokkal szembesültek a civil társadalmi tér szűkülése miatt, és a 2022. évi jelentés egyes ajánlásai csak részben valósultak meg.
Cipruson
a civil társadalmi szervezetek a pénzügyi és adminisztratív terhek miatt nehézségekkel szembesülnek.
Görögországban
a civil társadalom helyzete aggodalomra ad okot, különösen egyes konkrét területeken működő szervezetekkel kapcsolatban.
Spanyolországban
nem voltak sikeresek az állampolgári biztonságról szóló jogszabály módosításairól folytatott parlamenti tárgyalások, amelyek eloszlathatták volna a jogszabály civil társadalmi térre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályokat.
Olaszországban
javították a civil társadalmi szervezeteket érintő adó- és pénzügyi engedményekre vonatkozó szabályokat, azonban számos olyan új rendeletet fogadtak el, amely negatívan befolyásolhatja a civil társadalmi szervezetek munkáját.
Franciaországban
, bár a civil társadalmi szervezetek pénzügyi környezete továbbra is kedvező, az érdekelt felek aggodalmukat fejezik ki azon jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban, amelyek a közfinanszírozáshoz való hozzáférést a Francia Köztársaság alapvető értékeinek tiszteletben tartásától teszik függővé.
Egyes tagállamokban a civil társadalom továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, vagy szisztematikusan korlátozzák működési mozgásterét.
Magyarországon
továbbra is akadályokkal néznek szembe a civil társadalmi szervezetek, amelyekre továbbra is nyomás nehezedik. Még fennállnak az államnak a civil társadalom finanszírozásában betöltött szerepével kapcsolatos aggályok.
Lengyelországban
nem történt előrelépés a civil társadalmi tér javítása terén, és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a hatóságok képviselői által a nem kormányzati szervezetek, különösen a lengyel-belarusz határon humanitárius segítségnyújtásban részt vevő szervezetek, az abortuszaktivisták és az LMBTIQ-közösség képviselői ellen elkövetett folyamatos támadások miatt.
A nemzeti fékek és ellensúlyok és a kémszoftverek használata
Abban az esetben is, ha a kémszoftverek használata nemzetbiztonsági kérdés, a biztosítékok érdekében nemzeti fékekre és ellensúlyokra van szükség. Az uniós joggal, többek között az Alapjogi Chartával összhangban tiszteletben kell tartani az olyan alapvető jogokat, mint a személyes adatok védelme, az információk megismerésének és közlésének szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog.
A tavalyi jelentésre alapozva 2023-ban több tagállamban új fejleményekre derült fény a kémszoftverek (például a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek) újságírókkal, jogászokkal, nemzeti politikusokkal, európai parlamenti képviselőkkel és állampolgárokkal szembeni állítólagos jogellenes használatával kapcsolatban. Bár a nemzetbiztonság garantálása tagállami hatáskör, e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak alkalmazniuk kell a vonatkozó uniós jogot, beleértve az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatát is. A jogállamiság fogalmából következik, hogy az ilyen típusú eszközök tagállami biztonsági szolgálatok általi használatát megfelelően ellenőrizni kell, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az uniós jogot, beleértve az alapjogokat, köztük a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és az újságírók biztonsághoz való jogát.
Görögországban
a nemzeti parlament, illetve az igazságügyi és független hatóságok vizsgálják a telefonlehallgatással és kémszoftverekkel történő megfigyelések ügyét.
Magyarországon
a kémszoftverek egyes oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó alkalmazása továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és további aggályok merültek fel a titkos megfigyelési intézkedések büntetőeljáráson kívüli alkalmazásával kapcsolatos hatékony felügyelet hiánya miatt.
Lengyelországban
új esetre derült fény a Pegasus szoftver használatával kapcsolatban, és az ombudsman és a Számvevőhivatal elnöke aggályokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
3.UNIÓS SZINTŰ FEJLEMÉNYEK ÉS FELLÉPÉS A JOGÁLLAMISÁG TERÜLETÉN
3.1A jogállamisági jelentéssel kapcsolatos párbeszéd és a jelentés utóélete
Intézményközi párbeszéd
A Tanács a jogállamisági jelentés alapján folytatta az éves jogállamisági párbeszédet. Az Általános Ügyek Tanácsa 2022 szeptemberében horizontális megbeszélést tartott a jogállamisággal kapcsolatos általános fejleményekről, ezt követték az országspecifikus megbeszélések 2022 decemberében és 2023 márciusában. A 27 tagállam országspecifikus megbeszéléseinek első teljes ciklusa így lezárult a svéd elnökség alatt, és a második ciklus ezzel egy időben indult. A Tanácson belüli folyamatot a 2019. évi finn elnökség következtetéseiben foglaltaknak megfelelően 2023 második szemeszterében fogják értékelni.
A korábbi évekhez hasonlóan az Igazságügyi Tanács is konkrét vitákat folytatott a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről, a miniszterek pedig véleményt cseréltek 2022 októberében az igazságügyi képzésről és annak az igazságszolgáltatáshoz való jogra gyakorolt hatásáról, 2023 márciusában pedig az igazságszolgáltatáshoz való jog akadályairól. A tagállamok hangsúlyozták, milyen hasznos a párbeszéd a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok nyílt és átlátható módon történő megosztása szempontjából.
Az Európai Parlament továbbra is kiemelten kezelte a jogállamiság kérdését. Az Európai Parlament a 2022. évi jogállamisági jelentésről szóló, 2023. március 30-án elfogadott állásfoglalásában üdvözölte az ajánlásoknak a jelentésbe való belefoglalását, ugyanakkor hangsúlyozta a hatékony nyomon követés szükségességét. Az állásfoglalás üdvözölte továbbá az új témákkal való kiegészítést, és elismerését fejezte ki a Bizottságnak a nemzeti érdekelt felekkel való együttműködésre irányuló erőfeszítéseiért. A Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy következetesen és érdemben vonja be a civil társadalmat.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoportja folytatta a tagállamokat megcélzó ellenőrző missziók szervezését. Ez a csoport Spanyolországba, Szlovéniába, Bulgáriába, Franciaországba, Görögországba, Máltára és Szlovákiába látogatott, és nyomon követő megbeszéléseket folytatott a megállapításairól. Számos tematikus vitát is szervezett, például a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek jogállamisági mérföldköveivel, valamint az uniós értékek tiszteletben tartásának védelmét szolgáló általános jogállamisági feltételrendszer és egyéb költségvetési eszközök alkalmazásával kapcsolatban.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az „Alapvető jogok és jogállamiság” ad hoc csoport, a Régiók Bizottsága pedig az „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” szakbizottság keretei között szintén folytatta az EU-szintű jogállamisági vitákat. 2022 szeptemberében az EGSZB konferenciát szervezett a 2022. évi jogállamisági jelentésről.
Egyeztetés a tagállamokkal
A Bizottság folytatta a nemzeti szintű párbeszédet a tagállamokban. Felkérte a tagállamokat, hogy amennyiben érdekeltek, tartsanak technikai nyomonkövetési megbeszéléseket a 2022. évi jelentésben első alkalommal szereplő ajánlások megvitatása céljából. Több tagállam pozitívan reagált, és részt vett a technikai párbeszédben. Emellett rendszeres kétoldalú találkozókra kerül sor politikai szinten, és a biztosok folytatták a jogállamisági jelentés megvitatását a nemzeti parlamentek képviselőivel, akiknek jogalkotóként és a végrehajtó hatalom elszámoltatásában betöltött szerepe azt jelenti, hogy különösen fontos szerepet játszanak a jogállamiság fenntartásában.
A jogállamisággal foglalkozó kapcsolattartó pontok hálózata, amelyet 2020-ban, az első jelentés előtt hoztak létre, továbbra is nyílt csatornát biztosít a Bizottság és a tagállamok közötti rendszeres megbeszélésekhez, és rendszeres találkozókra kerül sor. A hálózat aktív szerepet játszik az éves jogállamisági jelentés ciklusában és a bevált gyakorlatok cseréjében, többek között más nemzetközi szervezetektől származó információk révén.
A civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd és a civil társadalmi szervezetek támogatása
A civil társadalom továbbra is kulcsfontosságú partner az éves jogállamisági jelentés elkészítésében. A Bizottság továbbra is nagyszámú írásbeli hozzájárulást kap a civil társadalmi szervezetektől, és az országlátogatások keretében találkozókra hívja őket. A Bizottság emellett horizontális találkozókat szervezett számos kulcsfontosságú civil hálózattal. Ezek a hálózatok is értékes ajánlásokat dolgoztak ki a jogállamisági jelentés elkészítésének folyamatát illetően. A Bizottság válaszul még tovább meghosszabbította az érdekelt felekkel folytatott konzultáció időtartamát, és növelte az átláthatóságot azáltal, hogy a honlapján előzetes tájékoztatást nyújtott az országlátogatási folyamatról és időpontokról.
A 2022. évi jogállamisági jelentés elfogadását követően a Bizottság az Alapjogi Ügynökséggel és a nemzeti érdekelt felekkel együtt megszervezte az első „nemzeti jogállamisági párbeszédet”. Ezzel nemzeti szintű vitákra kívánt ösztönözni a jogállamisági jelentés alapján. A Bizottság érintett tagállamokban működő képviseletei kerekasztal-megbeszélések keretében összehozták a nemzeti érdekelt feleket és hatóságokat, és a nemzeti körülményeknek megfelelően határozták meg a megbeszélések hangsúlyos elemeit. A Bizottság e jelentés elfogadását követően további tagállamokat kíván bevonni a nemzeti jogállamisági párbeszédekbe.
A Bizottság folytatni fogja annak vizsgálatát, miként lehetne még jobban bevonni a civil társadalmi szervezeteket, a szakmai hálózatokat és más érdekelt feleket a jogállamisági ciklusba. Az Európa jövőjéről szóló konferenciát és az Európai Parlament felhívásait követően a jelentés egymást követő kiadásai során elmélyült a civil társadalom keretével kapcsolatos fejlemények értékelése. Az idei jelentés a finanszírozással, a jogi kerettel, a civil társadalom politikai döntéshozatalban való részvételével, valamint a civil társadalom szabad és biztonságos működési környezetével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Végezetül, a Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon keresztül folytatja a civil társadalmi szervezetek támogatását, különös hangsúlyt fektetve azokra a kisebb helyi szervezetekre, amelyek sajátos korlátok között kénytelenek működni. A program rendelkezésre álló költségvetésének közel egyharmadát (1,55 milliárd EUR) kifejezetten a civil társadalmi szervezetek számára, illetve ennek legalább 40 %-át helyi és regionális szintű felhasználásra különítik el. Konkrét projektek támogatása mellett a civil társadalmi szervezetek által végzett kapacitásépítés támogatására és a civil társadalmi szervezetek fejlesztésére is lehetőség van.
3.2. Az EU fellépése a jogállamiság megőrzése érdekében
Új kezdeményezések a korrupció elleni küzdelem, az integritás kultúrájának kiépítése, a médiaszabadság támogatása és a demokrácia védelme érdekében
A korábbi jogállamisági jelentésekben azonosított kihívások számos új uniós kezdeményezéshez vezettek. Ezek a kezdeményezések szigorítják a normákat, és hozzájárulnak a jogállamiság előmozdításához és védelméhez az EU-ban.
A Bizottság a 2023. május 3-án elfogadott intézkedéscsomagban határozott lépéseket tett a korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi keretének megerősítése érdekében. Egy új javaslat meg kívánja erősíteni a korrupciós bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására és a büntetések uniós szintű harmonizálására vonatkozó szabályokat. A főképviselő egy másik, a Bizottság által támogatott javaslata külön közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) szankciórendszert hozna létre a súlyos korrupciós cselekmények elleni globális fellépés érdekében. Ezek az új intézkedések nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az integritás kultúrájának megteremtésére. Ezeket a lépéseket egészítették ki az uniós intézmények tekintetében, amikor 2023 júniusában a Bizottság javaslatot tett egy intézményközi etikai szerv létrehozásáról szóló közös megállapodásra az EU-ba és intézményeibe vetett bizalom biztosítása érdekében az etika, az átláthatóság és a feddhetetlenség vonatkozásában, és az átláthatóság további növelésére irányuló intézkedéseket fogadott el. Ez a szerv szigorú közös normákat fog meghatározni valamennyi uniós intézmény számára.
A médiaszabadság és médiapluralizmus védelme továbbra is elsőrendű prioritás az EU-ban. 2022 szeptemberében a Bizottság úttörő módon olyan jogszabályt javasolt, amely közös uniós biztosítékokat határoz meg a médiaszabadság és médiapluralizmus biztosítása érdekében. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslat az uniós médiapluralizmus és a média függetlenségének védelmére vonatkozó szabályokat, a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással szembeni biztosítékokat, valamint a kémszoftverek újságírókkal szembeni alkalmazása elleni konkrét szabályokat tartalmaz. Hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médián belüli tulajdonviszonyok és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Emellett intézkedéseket szorgalmaz a szerkesztők függetlenségének védelme és az összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatala érdekében.
Az Európai Parlament a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottsággal (PEGA-bizottság) megteremtette a kémszoftverekkel kapcsolatos munka egyik fontos területét. A 2023 májusában elfogadott zárójelentése határozottan elítélte a kémszoftverek jogellenes használatát. Az ajánlások felszólították a tagállamokat, hogy oszlassák el a kémszoftverek állítólagos jogellenes használatával kapcsolatos aggályokkal. A jelentés emellett uniós szintű fellépésre vonatkozó ajánlásokat tartalmazott, és javaslatokat tett a kémszoftverek EU-n belüli feltételes értékesítésére és használatára, az uniós jogszabályoknak nem megfelelő kiviteli engedélyek hatályon kívül helyezésére, valamint a kémszoftverek használatának szabályozására vonatkozó közös uniós normákra. A Bizottság jelenleg alaposan értékeli az Európai Parlament végleges álláspontját és ajánlásait.
A több, egyenlőséggel foglalkozó szerv által tapasztalt problémák és kihívások kezelése és e szervek szerepének és függetlenségének valamennyi tagállamban történő megerősítése érdekében az Európai Bizottság 2022 decemberében két jogalkotási javaslatot fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó szervek hatékony működésére vonatkozó normák megállapításáról.
A jogállamiság fenntartása az összes rendelkezésre álló eszközzel
Az éves jogállamisági jelentés kiegészít több, sajátos céllal létrehozott uniós szintű mechanizmust és eszközt.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) jogállamisággal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata tovább erősödött, és az EUB megvizsgálta a Bizottság által elé terjesztett kötelezettségszegési eljárásokat és a nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeit. Egy közelmúltbeli ügyben az EUB megerősítette, hogy a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek függetlennek és pártatlannak kell lennie, és a vezetője tevékenységének felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat úgy kell meghozni, hogy minden észszerű kétséget eloszlassak. Az EUB legutóbb 2023. június 5-én tovább pontosította a bírói függetlenségre vonatkozó uniós követelményeket, és megállapította, hogy a lengyel parlament által 2019 decemberében elfogadott jogszabály valamennyi vitatott rendelkezése sérti az uniós jogot, különösen a bírói függetlenség és a hatékony bírói jogvédelem elvét.
A Bizottság folytatta az uniós szerződések őreként betöltött szerepéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, és folytatta a kötelezettségszegési eljárásokat a jogállamiság szabályainak egyes megsértéseivel kapcsolatban. „Az uniós jog érvényesítése az eredményesen működő Európa érdekében” című, 2022. évi közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy az EU a tagállamok közös értékein alapuló jogközösség, amely az uniós jog alkalmazásán és érvényesítésén, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásán alapul.
Lengyelország és Magyarország esetében folytatódik az EUSZ 7. cikkében – amely lehetővé teszi a Tanács számára egyrészt annak megállapítását, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye, másrészt az ilyen kockázatok nyomon követését – meghatározott, az EU közös értékeinek fenntartására irányuló eljárás. A Tanács meghallgatást tartott 2023 májusában Lengyelországgal, 2022 novemberében és 2023 májusában pedig Magyarországgal kapcsolatban.
A jogállamiság tiszteletben tartása továbbra is alapelve az uniós forrásokkal való helyes gazdálkodásnak. 2021. január 1-je óta az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer (az általános feltételrendszerről szóló rendelet) védi az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben. A Bizottság által indított eljárás eredményeként a Tanács 2022. december 15-én végrehajtási határozatot fogadott el olyan intézkedésekről, amelyek védik az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben.
Az uniós intézmények egyes jogállamisági kérdéseket – jelesül az igazságszolgáltatási rendszerek eredményességét, a korrupcióellenes küzdelmet, az információkhoz való hozzáférést, valamint a jogalkotási folyamat minőségét és inkluzivitását – az európai szemeszter keretében is vizsgálnak annyiban, amennyiben azok makrogazdasági szempontból relevánsak, és hatással vannak az üzleti környezetre, a beruházásokra, a növekedésre és a foglalkoztatásra. Annak érdekében, hogy az európai szemeszter keretében tett számos, a jogállamiság szempontjából releváns országspecifikus ajánlás alapján konkrét reformok és beruházási intézkedések szülessenek, a Bizottság több tagállammal megállapodott abban, hogy konkrét mérföldköveket és célokat építenek be a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe. Ezt követően a Tanács hivatalosan jóváhagyta ezeket a terveket, és jelenleg zajlik a fokozatos végrehajtásuk.
Az európai szemeszter 2023. évi tavaszi fordulója keretében a Bizottság két tagállam kapcsán olyan további ajánlások megfogalmazását javasolta a Tanácsnak, amelyek összefüggnek a jogállamisággal. A Bizottság emellett a Technikai Támogatási Eszközön keresztül technikai támogatást nyújt a tagállamoknak a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének javításához, valamint a problémák, köztük a korrupció kezeléséhez. A Bizottság az igazságszolgáltatási reformok előmozdítására az éves uniós igazságügyi eredménytábla segítségével is törekszik. A 2023. évi uniós igazságügyi eredménytábla számos új mutatót tartalmaz, például a korrupció elleni küzdelemben részt vevő szervekre vagy a legfőbb ügyészek és a legfelsőbb bíróságok elnökeinek kinevezésére vonatkozóan. Közvéleménykutatási adatokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások miként érzékelik a beruházásvédelem eredményességét a különböző tagállamokban. Az európai szemeszter és az igazságügyi eredménytábla kiegészíti a jogállamisági jelentést, és bizonyos kérdésekben alapként is szolgál annak elkészítéséhez.
2007-ben létrejött az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, hogy nyomon lehessen követni a Bulgáriában és Romániában az igazságügyi reform, a korrupció elleni küzdelem, illetve (Bulgária esetében) a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén elért eredményeket. A Bizottság által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében folytatott együttműködés és jelentéstétel fontos szerepet játszott e területek reformjának előmozdításában Bulgáriában és Romániában az EU-hoz való csatlakozásuk óta.
A Bizottság jelentése megállapította, hogy mindkét tagállam kielégítően teljesítette az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a csatlakozás időpontjában meghatározott kötelezettségeket. Mostanra a fennmaradó utolsó lépéseket is megtették, és a Bizottság meghozza az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus végleges lezárására irányuló utolsó intézkedéseket e két tagállam tekintetében.
A Bulgáriával és Romániával folytatott együttműködésre mostantól az éves jogállamisági jelentés ciklusa, valamint a jogállamisági eszköztár más részei keretében kerül sor, ahogy a többi tagállam esetében.
3.3. A jogállamiság szerepe az EU külső tevékenységében és a bővítésben
A jogállamiság az EU bel- és külkapcsolataiban egyaránt kulcsszerepet tölt be. Központi helyet foglal el az EU globális fellépése során, ahol kiemelt szerepet kap a partnerekkel az emberi jogok védelme és a demokráciák megerősítése terén folytatott együttműködés. Az EU elkötelezett amellett, hogy kétoldalú kapcsolataiban és multilaterális szinten fenntartsa a jogállamiságot. Ez magában foglalja az ENSZ emberi jogi rendszerének támogatását is. A jogállamiság az EU és az Európa Tanács közötti együttműködésben is kiemelt szerepet kap. A nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács kulcsfontosságú szervei és az OECD fontos partnerek e jelentés elkészítésében.
Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború miatt ez az uniós jogállamisági együttműködés még inkább hangsúlyossá vált. Az EU és tagállamai a demokráciatámogatás legnagyobb globális támogatói, és ez központi téma a nemzetközi partnereinkkel – például az ENSZ és az Európa Tanács fórumain – folytatott munka szempontjából. A jogállamiság állt a demokráciáról szóló, a Bizottság és számos tagállam aktív részvételével 2023 márciusában megrendezett második csúcstalálkozó középpontjában. Az Európa Tanács reykjavíki csúcstalálkozója, amelyet Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és azt követően Oroszország Európa Tanácsból való kizárása hívott életre, lehetőséget nyújtott a jogállamiság iránti európai elkötelezettség megerősítésére. A csúcstalálkozó nyilatkozatában vállalt kötelezettségek között szerepelt annak vizsgálata, miként lehetne megerősíteni a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását.
A bővítési folyamat keretében az uniós tagságra vonatkozó legfontosabb, a koppenhágai kritériumokban meghatározott követelmények közé tartozik a demokráciát és a jogállamiságot garantáló intézmények stabilitása. A 2022. októberi bővítési csomag értékeli a csatlakozás irányába tett előrelépést, és a jogállamisági reformok iránti elkötelezettség továbbra is e folyamat egyik alapvető aspektusa marad a demokratikus intézmények működésével, valamint a gazdasági és közigazgatási reformokkal együtt.
A csatlakozási tárgyalásokon túl a jogállamisággal kapcsolatos kérdések elsőbbsége az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt országgal való általános együttműködés központi eleme, függetlenül attól, hogy megkezdődtek-e a tárgyalások. A 2022. júniusi, történelmi jelentőségű döntés, amely Ukrajnának és Moldovának megadja az uniós tagság lehetőségét és a tagjelölt ország státuszt, további lendületet adott a kulcsfontosságú reformoknak ezekben az országokban, egyértelmű ajánlásokat fogalmazva meg a reformok további kiemelt területeit illetően. Oroszország folyamatban lévő katonai agressziójának katasztrofális hatása ellenére mind Ukrajna, mind Moldova folytatta a reformokat. A Grúzia európai perspektívájának uniós elismerését követő munka központi témái közé tartoznak a jogállamisági reformok is, és az EU kész a 2022. júniusi bizottsági véleményben meghatározott prioritások figyelembevételét követően tagjelölti státuszt adni Grúziának.
Az Általános Ügyek Tanácsának 2023. júniusi informális ülésén a Bizottság naprakész szóbeli tájékoztatást nyújtott a 2022 júniusában tett reformajánlások teljesítése terén elért eredményekről. Ezekről a reformokról átfogó jelentést fog készíteni a 2023. őszi bővítési csomagban.
Az EU – a fenntartható fejlődési célokkal összhangban – világszerte rendületlenül védelmezi az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot, amint azt az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési terv is tanúsítja. Ennek alapján az EU valamennyi külső tevékenységében – kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten egyaránt – határozott és következetes megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a jogállamiságot. A jogállamiság fenntartása az EU harmadik országokkal, valamint nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott együttműködésének központi eleme, és a nemzetközi partnerekkel kötött valamennyi uniós megállapodás egyik alapja. A partnerországokban a jogállamisághoz és a korrupció elleni küzdelemhez nyújtott uniós támogatás független értékelése (2010–2021) megállapította, hogy az EU-nak sikerült előmozdítania a jogállamisági menetrendet, többek között korlátozó helyzetekben, valamint instabil és konfliktus sújtotta államokban is. A partnerországokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során rendszeresen napirendre kerülnek a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, így például a tisztességes eljáráshoz és a jogszerű eljáráshoz való jog, a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, valamint a bírói függetlenség. Az EU támogatja a partnerországokat az igazságszolgáltatási rendszerek megerősítésében, a korrupció elleni küzdelemben, valamint a civil társadalom, az emberijog-védők és a szabad média – amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a jogállamiság előmozdításában – támogatásában.
4.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A jogállamiság, amely az Unió alapvető értéke, alapvető szerepet játszik abban, hogy EU-szerte stabil, reziliens, tisztességes és demokratikus politikai, gazdasági és társadalmi környezet jöjjön létre. A jogállamiság az Európai Unió identitásának szerves részét képezi. A jogállamiság elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós polgárok és vállalkozások maradéktalanul élhessenek jogaikkal. Miközben Oroszország továbbra is agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, létfontosságú a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság proaktív védelme és fenntartása az EU-n belül és kívül egyaránt.
Ez a jelentés jelentősen hozzájárul a jogállamiság előmozdításához és védelméhez az egyes tagállamokban és az EU egészében. Ezt mutatja az a szerepvállalás és együttműködés is, amelyet a tagállamok az idei jelentés elkészítése során ismét tanúsítottak. A jelentés a helyzet javítására irányuló reformok valódi hajtóerejévé vált: az idei kiadás azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások nyomán megfogalmazott intézkedések végrehajtása és az azonosított kihívások leküzdése érdekében. Ez eltérő ütemben és mértékben történik, és néhány tagállamban továbbra is jelentős aggályok merülnek fel, de ebben az egy évben összességében a 2022-ben megfogalmazott, a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, a korrupcióellenes keretek, a médiapluralizmus és más intézményi fékek és ellensúlyok fontos reformjához kapcsolódó ajánlások közel kétharmada megvalósult, legalábbis bizonyos mértékben. A 2023. évi ajánlások célja, hogy további segítséget és támogatást nyújtsanak a tagállamoknak a folyamatban lévő reformok folytatásához, valamint annak meghatározásához, hol lehet szükség további fejlesztésekre egyes aggályok eloszlatásához.
A negyedik kiadásában közzétett jogállamisági jelentés és az azon alapuló, a tagállamokkal – és azon belül részben a nemzeti parlamentekkel –, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó párbeszéd jól bejáratott munkafolyamatba illeszkedik. A Bizottság emellett várakozással tekint a Tanács által a spanyol elnökség alatt a jogállamiságról folytatandó párbeszéd értékelése elé. A Bizottság, ahogy korábban is, ezt a jelentést a tagállamokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján készítette, ugyanakkor teljes mértékben vállalja a politikai felelősséget a benne foglalt megállapításokért és ajánlásokért. A jelentés következő kiadása be fogja mutatni az újabb fejleményeket, és értékelni fogja a 2023. évi ajánlások végrehajtását.
A jogállamisági párbeszéd új éves ciklusának kezdetén a Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy folytassák a jelentésen alapuló általános és országspecifikus vitákat, és használják ki az ajánlások adta lehetőséget arra is, hogy előretekintően értékeljék a konkrét végrehajtást. A Bizottság emellett várakozással tekint a nemzeti parlamentekkel, a civil társadalommal és más fontos szereplőkkel folytatandó nemzeti szintű viták, valamint az európai szinten a polgárok fokozottabb részvételével zajló további eszmecserék elé. A Bizottság felkéri a tagállamokat a jelentésben azonosított kihívások eredményes kezelésére, és készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtására irányuló erőfeszítésekhez.