Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fiatalok szerepe a zöld átállásban

(feltáró vélemény a svéd elnökség felkérésére)

(2023/C 184/03)

Előadó:

Nicoletta MERLO

A Tanács svéd elnökségének felkérése:	2022.11.14-i levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.8.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3.22.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	152/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fiatalok döntő szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk a zöld átállás terén. Elengedhetetlennek tartja, hogy legyen egy olyan új, inkluzívabb irányítási modell, amely aktív részvételt tesz lehetővé a fiatalok számára a döntéshozatali folyamatokban, és leküzdi a még mindig fennálló akadályokat.

1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani – többek között a szükséges pénzügyi támogatás garantálása révén –, hogy az ifjúsági szervezetek vezető szerepet játsszanak a döntéshozatali folyamatban, valamint a fenntarthatósággal és a környezettel kapcsolatos projektek kidolgozásában és terjesztésében.

1.3.

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy – a végrehajtandó politikák gazdasági, politikai és társadalmi hatásvizsgálata révén, az azok jóváhagyása előtt, alatt és után alkalmazott mutatókkal – folyamatosan nyomon kövessék, milyen hatást gyakorolnak és fognak gyakorolni a jövőben a közberuházások – többek között a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások – a fiatalokra.

1.4.

Az EGSZB ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan intézkedéseket és mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy az ifjúság szempontjait minden szakpolitikai területen figyelembe vegyék, továbbá hogy az uniós ifjúsági teszt teljeskörű alkalmazása révén létrejöjjön egy tér, amely képes garantálni a fiatalok aktív részvételét.

1.5.

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy a készségek európai éve keretében elfogadásra kerülő kezdeményezéseket és politikákat összekapcsolják a zöld átállás, a fenntartható fejlődés témájával és a gyorsan változó világban a fiatalok előtt álló kihívásokkal.

1.6.

Az EGSZB kulcsfontosságúnak tartja, hogy olyan átfogó megközelítést alkalmazzanak az oktatás és a fiataloktól e téren elvárt készségek fejlesztése terén, amely képes elméleti és gyakorlati készségeket biztosítani, többek között az iskolából a munka világába való átmenet és a szakmai tanulószerződéses gyakorlati képzések megvalósítása és fejlesztése révén, amelybe a szociális partnereket is bevonják. Az ezekkel a témákkal kapcsolatos képzést is strukturálni kell, és azt a régiók és azok szükségletei alapján, egy szélesebb, nemzeti szintű kereten belül kell megtervezni és fejleszteni.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések oktatását már fiatal korban meg kell kezdeni, és olyan innovatív oktatási eszközöket kell alkalmazni, amelyek a környezetvédelmet, a társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a kapcsolódó célkitűzések elérését is figyelembe veszik. Ennek biztosításához kulcsfontosságú a mindenki számára elérhető minőségi oktatás és a tisztességes munka biztosítása.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az iskolák – a helyi önkormányzatokkal és az iskolán kívüli tevékenységekkel, különösen az ifjúsági szervezetekkel és a szervezett civil társadalommal együttműködve – foglalkozzanak a zöld átállással kapcsolatos kérdésekkel, ezáltal növelve az átlagpolgárok körében a tudatosságot és a részvételt. Ebben az összefüggésben az EGSZB kedvezően értékeli a Zöld Erasmus projekttel kapcsolatos tapasztalatokat, és várakozással tekint annak végrehajtása elé.

1.9.

Annak érdekében, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók egyaránt rendelkezzenek a zöld átálláshoz szükséges innováció irányításának készségeivel, az EGSZB úgy véli, hogy be kell fektetni a munkaalapú tanulásba, és elő kell mozdítani az olyan munkahelyi képzéseket, minőségi szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, amelyek képesek eredményes párbeszédet kialakítani a piaci igények és a fiatalok egyéni készségei között. E tekintetben alapvető szerepet játszhat a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás.

1.10.

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy holisztikus, az iparpolitikákkal integrált, más fejlesztési stratégiákkal összehangolt és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben, regionális és helyi szinten részletesen megtervezett képzési politikák álljanak rendelkezésre, hogy a zöld átállás olyan igazságos átmenet legyen, amely senkit sem hagy hátra.

1.11.

Ahhoz, hogy a zöld átálláshoz kapcsolódó ágazatokban a nők is megfelelően részt vehessenek, az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőségnek a zöld átállás szerves részét kell képeznie. A tagállamoknak több forrást kell fordítaniuk a fiatalok iskolai pályaorientációjára és arra, hogy a terület termelési szerkezetéhez megfelelően kapcsolódó, hatékony állami foglalkoztatási szolgálatokon keresztül segítsék őket munkához.

1.12.

A fiatal vállalkozók fontos szerepet játszhatnak az innováció fejlesztésében, többek között a zöld átállás terén is. Az EGSZB úgy véli, hogy ezeket a fiatalokat speciális képzéssel, innovatív projektek támogatásával és megfelelő pénzügyi támogatás biztosításával kell ösztönözni.

1.13.

Annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás egyúttal igazságos átmenet legyen, és hogy elkerülhetők legyenek a munkahelyek megszűnésével járó cégbezárások, az EGSZB prioritásnak tartja, hogy a tagállamok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek forrásaival kezdve jelentős forrásokat fordítsanak az átszervezésre kényszerülő vállalkozások támogatására, az elbocsátott munkavállalók átcsoportosítására és különösen a zöld vállalkozásokba befektetni kívánó fiatal vállalkozók támogatására.

2.   A vélemény háttere

2.1.

Ezt a feltáró véleményt az EU Tanácsának svéd elnöksége kérte annak megvizsgálása céljából, hogy milyen szerepet töltenek be a fiatalok a zöld átállásban.

2.2.

A zöld átállás az uniós gazdaság és társadalom átállását jelenti az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok elérése érdekében, elsősorban szakpolitikák és beruházások révén, összhangban a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó kötelezettséget meghatározó európai klímarendelettel, az európai zöld megállapodással és a Párizsi Megállapodással, biztosítva, hogy az átállás mindenki számára igazságos és inkluzív legyen.

2.3.

Ezekkel a hatalmas kihívásokkal szembesülve fontos megjegyezni, hogy éppen a fiatalok generációja a legérzékenyebb és van leginkább tisztában azzal, hogy a környezeti fenntarthatóság elérése érdekében cselekedni kell. Tény és való, hogy ha létezik ma olyan téma, amely alkalmas lehet kapcsolatot teremteni a fiatalok érzékenysége és értékei, valamint korunk nyitott kérdései között, és amely nagy innovációs potenciállal rendelkezik a termelési és fogyasztási modellek tekintetében, akkor ez a környezetvédelem, az egészség előmozdítása és a bolygó biológiai sokféleségének megőrzése.

2.4.

Az elmúlt években az éghajlat-politikai fellépés nagyon sok fiatalt mozgósított Európa-szerte, és számos környezetvédelmi és társadalmi mozgalom alakult regionális, nemzeti és európai szinten olyan fiatalokból, akik a környezet védelme és a klímasemlegesség elérése érdekében konkrét intézkedéseket követelnek a kormányoktól és a politikai döntéshozóktól.

2.5.

2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították, ami nemcsak arra kínált lehetőséget, hogy kifejezze a világjárvány által leginkább érintett fiatalok iránti megbecsülést és támogatást, hogy új reményt, erőt és bizalmat nyerhessenek a jövőre nézve, hanem egyúttal arra is rávilágíthatott, milyen új perspektívák és lehetőségek rejlenek a zöld és digitális átállásban.

3.   A fiatalok bevonása a zöld átállásba

3.1.

Az igazságos zöld átállás eléréséhez végre kell hajtani az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét és 17 fenntartható fejlődési célját az európai zöld megállapodás révén, többek között egy olyan új, inkluzívabb irányítási modell alkalmazásával, amely képes aktívan bevonni a fiatalokat a döntéshozatali folyamatokba.

3.2.

A döntések, amelyeket ma hoznak a politikai vezetők az éghajlatváltozás és más környezetvédelmi kérdések kapcsán, különösen a mai fiatal és jövőbeli generációkra lesznek hatással. A fiataloknak joguk van ahhoz, hogy beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend is kimondja, amely a fenntartható fejlődési célokon belül elismeri, hogy a fiatalok „a változás fő mozgatórugói”.

3.3.

Bár egyre inkább elismerik a fiatalok szerepét a fenntarthatóbb, befogadóbb és környezetbarátabb világ megteremtésében, és egy évet is kifejezetten nekik szenteltek, a gyakorlatban az az igazság, hogy a döntéshozó testületekben való aktív szerepvállalás továbbra is nehézkes a fiatalok számára.

3.4.

Az elmúlt években az éghajlatváltozás kérdésével kapcsolatos nagyfokú ifjúsági szerepvállalás ellenére egyre nagyobb elégedetlenséget és bizalomvesztést tapasztaltunk a fiatalok körében a politikai intézmények iránt, ami azt jelenti, hogy csökken a politikai pártokban való aktív részvételük, és egyre nő a politikai választásokon való távolmaradásuk, szavazóként és jelöltként egyaránt. Ez veszélyezteti a demokratikus rendszert, és megnehezíti az előremutató stratégiák kidolgozását, amelyek különösen az éghajlatváltozás kihívásainak kezeléséhez szükségesek, és figyelembe veszik a sajátos nehézségeket és szükségleteket. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a fiatalok politikai és egyéb döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítását prioritásként kell kezelni, és minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy az minden szinten megvalósítható és hatékony legyen.

3.5.

Kezdetben fontos lenne azonosítani a fiatalok teljeskörű részvételét gátló társadalmi, gazdasági és kulturális akadályokat, amelyek a fiatalok részvételi és képviseleti mechanizmusaival kapcsolatos tudatosság hiányából vagy az információkhoz való hozzáférés nehézségeiből is adódhatnak. Egy másik hangsúlyozandó szempont, hogy a fiatalok manapság gyakran választják a szerepvállalás és a párbeszéd informális módjait a technológia és a közösségi média segítségével, amit kellően figyelembe kell venni, mivel egész generációkat képesek mozgósítani.

3.6.

A fenntarthatóság mélyen gyökerezik a fiatalok világról alkotott elképzeléseiben és döntéshozatali folyamataiban, de ennek része a magas szintű pragmatizmus is. Az európai fiatalok millióinak érdekeit és érzékenységét képviselő ifjúsági szervezetek ezért fontos szerepet játszhatnak annak biztosításában, hogy a fiatalabb generáció ne csak az intézményekben és a civil társadalomban hallathassa hangját, hanem a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű döntéshozatali folyamatokhoz is érdemi és figyelembe vehető hozzájárulást tehessen (1).

3.7.

Az EGSZB hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy lehetőségeket teremtsenek a legreprezentatívabb ifjúsági szervezetek számára a szakpolitikai döntéshozatalban és a fenntarthatósággal kapcsolatos elképzelések kidolgozásában való részvételre, kezdve azokkal, amelyek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, valamint a peremterületeken és a vidéki területeken élő fiatalokat képviselik.

3.8.

Az ifjúsági szervezeteknek számos funkciójuk lehet, és döntő szerepet játszhatnak a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos projektek terjesztése és végrehajtása terén. Az EGSZB ezért arra kéri az uniós intézményeket, hogy megfelelő, külön források formájában nyújtsanak strukturális pénzügyi támogatást ezeknek a szervezeteknek, hogy megfelelő feltételekkel rendelkezzenek a fiatalok zöld átállás iránti elkötelezettségének biztosításához és előmozdításához.

3.9.

A részvétel azonban önmagában nem elegendő. Minden közpolitikának figyelembe kell vennie, milyen hatással lesz a fiatalokra és azok elvárásaira, beleértve a jövő generációit is. Ezért az összes beruházás – köztük a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházások – vonatkozásában előzetes, folyamatos és utólagos értékelést kell végezni annak érdekében, hogy – mutatók felhasználásával – biztosan meg lehessen állapítani, milyen gazdasági, politikai és társadalmi hatást gyakorolnak majd a fiatal generációkra.

3.10.

Az EGSZB arra ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan intézkedéseket és mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy az ifjúsági perspektívát minden szakpolitikai területen szem előtt tartják, ugyanakkor teremtsenek teret a fiatalok számára ahhoz, hogy az uniós ifjúsági teszt (2) teljeskörű alkalmazása révén koherens és kompetenciaalapú hozzájárulást nyújthassanak az előttük álló kihívásokhoz.

3.11.

Mind bolygónk, mind tagállamaink fejlődéséhez szükség van a fiatalok szerepvállalásának növelésére a következő négy pillérre támaszkodva: a változási folyamatokban való részvétel; az aktív szerepvállalás lehetősége az egyéni és kollektív döntésekben való felelősségvállalás révén; a folyamatban lévő átalakulásokkal, valamint a zöld és digitális átállás elkerülhetetlen következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése; valamint a képzett beavatkozáshoz szükséges készségek fejlesztése.

4.   Zöld átállás az oktatásban és a munkaerőpiacon

4.1.

A 2023-as évet a készségek európai évének nyilvánították. Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy az ebben az összefüggésben elfogadandó kezdeményezéseket és szakpolitikákat összekapcsolják a zöld átállás, a fenntartható fejlődés témájával és a gyorsan változó világban a fiatalok előtt álló kihívásokkal.

4.2.

Az éghajlati és környezeti vészhelyzettel összefüggésben a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásnak az iskolák egyik prioritásává kell válnia. A pedagógusok fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a diákok éghajlattudatosak legyenek, és rendelkezzenek a zöld gazdaságban való részvételhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A tanárok és az iskolák számos megközelítést alkalmazhatnak, hogy feltárják ezeket a kérdéseket a diákokkal, de ehhez mindenki számára minőségi oktatásra, az ezt biztosítók számára pedig tisztességes munkára van szükség. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szinten megfelelő finanszírozást biztosítsanak az olyan projektek és kezdeményezések támogatásához, amelyek a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás és tanulás előmozdítására és megvalósítására irányulnak.

4.3.

A zöld átállásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiák teljes mértékben horizontális jellegűek. Ezért fontolóra kell venni, hogy olyan átfogó megközelítést alkalmazzanak az oktatás és a fiataloktól e téren elvárt készségek fejlesztése terén, amely képes elméleti és gyakorlati készségeket biztosítani, többek között az iskolából a munka világába való átmenet és a szakmai tanulószerződéses gyakorlati képzések megvalósítása és fejlesztése révén. Az ezekkel a témákkal kapcsolatos képzést is strukturálni kell, és azt a területek és azok szükségletei alapján, egy szélesebb, nemzeti szintű kereten belül kell megtervezni és fejleszteni, az egész életen át tartó tanulást is szem előtt tartva.

4.4.

A gyermekek fenntarthatósági és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos oktatásának már korai életkorban, óvodától kezdve meg kell kezdődnie, és annak az iskolai évek alatt végig, célzott programok formájában kell folytatódnia. Fontos ezért, hogy a tanárok is speciális képzésben részesüljenek, és készségeik fejlesztését folyamatosan garantálják számukra.

4.5.

Ahhoz, hogy a zöld és kulturális átállás útjait be lehessen vezetni az oktatási folyamatokon belül, újból meg kell erősíteni az iskola oktatási szerepét, amelynek feladata, hogy támogassa azokat a polgári pályákat, amelyek egy új, fenntartható élet felé terelhetik a diákokat világunkban. A diákok így főszereplőivé válnak a változásnak, amely egy olyan új társadalmi modell felé tereli őket, amely a környezetet helyezi a középpontba, és lehetővé teszi számukra, hogy a természettel egyensúlyban lévő, új életstílusokat próbáljanak ki és népszerűsítsenek.

4.6.

A jelenlegi, folyamatosan és gyorsan változó környezet innovatív oktatási környezet kialakítását teszi szükségessé egy új ökológiai ábécé létrehozása révén, amely összhangban van a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend céljaival, továbbá a körforgásos gazdaság végrehajtási módszereire és az életciklus-szemlélet (LCT) (3) által kínált eszközökre összpontosít, amely figyelembe veszi a környezetvédelmet, a társadalmi és gazdasági fejlődést és a kapcsolódó célkitűzések elérését.

4.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mindenkinek szüksége van az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges ismeretekre, különös tekintettel a fenntartható fogyasztás és termelés valamennyi aspektusára, a felelős élelmiszer-választásra és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, valamint a fenntartható energia használatára. A fiatalok oktatását a szülők egész életen át tartó tanulásával és a polgárok oktatásával kell támogatni (4).

4.8.

Az ökológiai átállás sikere ezért attól függ, hogy az iskolák képesek-e együttműködni a helyi hatóságokkal és az iskolán kívüli tevékenységekkel, különösen az ifjúsági szervezetekkel és a szervezett civil társadalommal, ami a tudatosság és a részvétel növelését eredményezi, többek között az átlagpolgárok körében. Ebben az összefüggésben az EGSZB kedvezően értékeli a Zöld Erasmus projekttel kapcsolatos tapasztalatokat, és várakozással tekint annak végrehajtása elé.

4.9.

A környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos tudatosság, ismeretek és pozitív vezető szerep még erősebb a fiatalabb, azaz a Z generáció (25 év alattiak), valamint a magasabb iskolázottsággal és erősebb kulturális eszközökkel rendelkezők körében. Ez azt jelenti, hogy a tudatosság és a képzés útján szerzett ismeretek szükségszerűen gyarapodnak és megszilárdulnak, de egyúttal az is kijelenthető, hogy a kedvező válaszreakció erősíthető a fiatalok oktatásának javításával és a társadalmi és gazdasági szférában meglévő humán tőkéjük gyarapításával. Ugyanakkor az alacsony iskolai végzettség és a munka világába való belépés nehézsége nemcsak az ország jelenlegi növekedéséhez való hozzájárulást lassítja, de egyúttal a fiatalok azon szerepét is gyengíti, amelyben aktív résztvevői lehetnek a koruk kihívásaihoz jobban alkalmazkodó, új növekedési folyamatoknak.

4.10.

Készségek nélkül nem kerülhet sor átállásra. Alapvető fontosságú, hogy mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb munkavállalók rendelkezzenek olyan készségekkel, amelyekkel kezelni tudják a zöld átállással járó innovációt, mivel az megkerülhetetlenül jelentős hatással van és lesz a munka világára. Az EGSZB fontosnak tartja a munkaalapú tanulásba való beruházást. A munkaalapú tanulás, azaz a munkahelyi környezetben, különösen tanulószerződéses gyakorlati képzések formájában megvalósuló képzési és tanulási gyakorlatok összessége döntő fontosságú mind a technikai, mind pedig az átfogó készségek (újbóli) elsajátítása szempontjából. A munkahelyi képzés, a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések három olyan formát jelentenek, amelyek önmagukban és változatos módon hozzájárulnak ahhoz, hogy élénk párbeszéd alakulhasson ki a piaci igények és a fiatalok egyéni készségei között. A szociális partnereknek a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások révén alapvető szerepet kell játszaniuk ennek elérésében.

4.11.

A zöld átállásnak olyan igazságos átmenetnek kell lennie, amelynek során biztosított a munkavállalók átképzése és továbbképzése, és mindenki számára garantált a minőségi munkahely, hogy senki se maradjon le. Az EGSZB ezért rendkívül fontosnak tartja az átfogó, iparpolitikához kapcsolódó, más fejlesztési stratégiákkal összehangolt és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben regionális és helyi szinten részletesen megtervezett képzési politikák alkalmazását.

4.12.

Jelenleg bizonyítottan hiányzik az effajta holisztikus megközelítés, a zöld készségek és ennek következtében a zöld munkahelyek – különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel és készségszintekkel rendelkezők körében – csak kis mértékben terjedtek el. Fennáll ezért annak kockázata, hogy egy újfajta polarizáció alakulhat ki: azok között, akik zöld készségekkel rendelkeznek, és így a foglalkoztathatóság tekintetében kiváló lehetőségeik vannak a zöld átállás által megnyitott forgatókönyvekben, és azok között, akik ehelyett továbbra is ki vannak zárva ezekből a képzési folyamatokból, korlátozott készségekkel rendelkeznek, és gyakran olyan operatív feladatokat látnak el, amelyek a zöld átállás és az ipari automatizálás együttes hatása miatt megszűnhetnek.

4.13.

A nemek közötti egyenlőségnek a zöld gazdaságra vonatkozó stratégiák szerves részét kell képeznie. A fiatal nők alulreprezentáltak a technológia és a tudomány területén, mivel a nemi sztereotípiák miatt, amelyek szerint bizonyos szakmák kizárólag a férfiaknak vannak fenntartva, kisebb valószínűséggel választják a szakirányú képzést ezeken a területeken. Annak biztosítása érdekében, hogy a nők megfelelően részt vegyenek azokban az ágazatokban, amelyek a zöld átállásnak köszönhetően jelentős fejlődésen mennek keresztül jelenleg és a közeljövőben, foglalkozni kell ezekkel a sztereotípiákkal, és az iskolai pályaorientáció döntő szerepet játszhat ebben. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak több forrást kellene fordítaniuk a fiatalok iskolai pályaorientációjára és arra, hogy a régió termelési szerkezetéhez megfelelően kapcsolódó, hatékony állami foglalkoztatási szolgálatokon keresztül segítsék őket munkához.

4.14.

Az innováció fejlesztése kulcsfontosságú a zöld átállás sikeréhez. A vállalkozói attitűddel rendelkező fiatalok innovációs folyamatban való ösztönzése speciális képzésekkel, innovatív projektek támogatásával és megfelelő pénzügyi támogatás biztosításával ezért kulcsfontosságú szempont a célok eléréséhez.

4.15.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hatásvizsgálata (5) szerint a zöld átállás 2030-ig 1 millió új munkahelyet teremthet az Európai Unióban, de akár 500 000–2 millió ember munkanélkülivé válásához is vezethet. Az EGSZB elsődleges fontosságúnak tartja, hogy a tagállamok jelentős forrásokat fektessenek be, elsősorban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében azon vállalkozások támogatására, amelyeknek át kell alakítaniuk tevékenységüket, át kell csoportosítaniuk elbocsátott munkavállalóikat, valamint a zöld vállalkozásokba befektetni kívánó vállalkozók, különösen a fiatalok támogatására.

---

(1)  Az EGSZB véleménye: A fiatalok strukturált részvétele az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatban az uniós döntéshozatali folyamatban (HL C 429., 2020.12.11., 44. o.).

(2)  Az EGSZB véleménye: Uniós ifjúsági teszt (HL C 486., 2022.12.21., 46. o.).

(3)  https://www.lifecycleinitiative.org/starting-life-cycle-thinking/what-is-life-cycle-thinking/.

(4)  Az EGSZB véleménye: A fiatalok felkészítése az oktatás révén a fenntartható fejlődés megvalósítására (HL C 100., 2023.3.16., 38. o.).

(5)  https://www.eea.europa.eu/policy-documents/swd-2020-176-final-part