Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 429/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Prosciutto di Parma”

EU-szám: PDO-IT-0067-AM05 – 2020.12.18.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consorzio del Prosciutto di Parma

Largo Piero Calamandrei, 1/a

43121 Parma

Olaszország

Tel. +39 0521246111

E-mail: ufficiolegale@prosciuttodiparma.com

A Consorzio del Prosciutto di Parma [A „Prosciutto di Parma” oltalmáért felelős egyesület] jogosult módosítási kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének (1) bekezdése alapján.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A Termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: ellenőrzés

4.   A Módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5.   Módosítás(ok)

5.1.   Szövegezésbeli módosítás

A következőket elhagyták/törölték:

—

A szakaszokra való felosztást elhagyták, mivel a termékleírás szerkezetét külön címmel rendelkező cikkekké alakították át. Konkrétan: — Az A. szakaszhoz kapcsolódó referenciadokumentumok jegyzékét törölték. — A B. szakaszt (A termék leírása, amely a nyersanyagokat és a főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőket tünteti fel) törölték. A benne foglalt információk innentől az 1. cikkben (Elnevezés), a 2. cikkben (A termék jellemzői), a 3. cikkben (Előállítási terület), az 5.3.b) bekezdésben (A friss sertéscombok jellemzői), az 5.5. cikkben (Kicsontozás), az 5.6. cikkben (Szeletelés és csomagolás) és a 8. cikkben (Előállítás és címkézés) szerepelnek. Az egységes dokumentum 3.2., 3.3., 3.5., 3.6. és 4. pontja ennek megfelelően módosult. — A C. szakaszt törölték, és az abban szereplő információk innentől a 3. cikkben (Előállítási terület), az 5.1. cikkben (Engedélyezett genetikai típusok), az 5.2. cikkben (A sertések tartása és takarmányozása), az 5.3. cikkben (Levágás és a friss sertéscombok jellemzői) és az 5.4. cikkben (Előállítási folyamat) szerepelnek. Az egységes dokumentum 3.3. és 4. pontját úgy alakították át, hogy azok tükrözzék az új termékleírás cikkeit, a tényleges jelentés megváltoztatása nélkül. — A D. és az F. szakaszt törölték, és az azokban foglalt információk innentől a 6. cikkben (Kapcsolat a környezettel) találhatók. A környezettel való kapcsolatra és a termék meghatározott földrajzi területről való származásának igazolására vonatkozó információkat egyértelműbbé és naprakésszé tették. Változtatásokra került sor annak érdekében is, hogy a szöveg összhangba kerüljön a vonatkozó hatályos jogszabályokkal, amelyek előírják, hogy az előállítást külső ellenőrző szervnek kell ellenőriznie. Az egységes dokumentum 5. és 5.1. pontját úgy alakították át, hogy azok tükrözzék az új termékleírás felépítését, a tényleges jelentés megváltoztatása nélkül. — A termékleírás E. szakaszában szereplő információkat átszerkesztették az 5.4. cikkbe (Előállítási folyamat), és a következőképpen módosultak: Az egyértelműség érdekében a sonka szárítás céljából történő felakasztásának szakaszára utaló kifejezés stagionatura-ról [„ízesítés” vagy „érés”] maturazione-re [„érlelés”] módosult, mivel a stagionatura kifejezés valójában a sonkakészítési folyamat kezdetétől számított teljes pácolási időszakra vonatkozik. A maturazione ehelyett a pácolás egyik szakaszára utal, nevezetesen arra a lépésre, amelyre akkor kerül sor, amikor a sonka elhagyta a hűtőkamrát és megszárították. A „langyos” szót törölték a sonka lemosási és megszárítási szakaszának leírásából, mivel az pontatlan és nem mérhető. Helyébe az „ivóvíz” kifejezés lépett, mivel a sonkákat az elosztóhálózatból származó ivóvízzel kell lemosni. Ezek a terminológiai változtatások az egységes dokumentum 3.4. pontjának első bekezdésében is megtörténtek. — A G. szakaszban szereplő információkat átszerkesztették, és innentől a 4. cikk (A származás igazolása) új címe alatt találhatók. Mivel a „Prosciutto di Parma” nyomon követésének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében az előállítási láncban részt vevő és az előállítási területen működő különböző feleket egyértelműbben azonosítani kellett, a „darabolóüzemek” kifejezés helyébe a „szeletelő- és csomagolóüzemek” lépett. Egyértelművé tették, hogy a szeletelőüzemek a szeletelt „Prosciutto di Parma”-t be is csomagolják, mivel a csomagolás közvetlenül a szeletelést követően történik, és mindkét eljárást ugyanabban a helyiségben végzik. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot. — A vágóhíd által a csontos és csont nélküli „Prosciutto di Parma” sonkákon elhelyezett letörölhetetlen pecsétre vonatkozó, korábban a termékleírás H. szakaszában található információkat átszerkesztették, és azok innentől az 5.3.b) bekezdésben, a 8.1. cikkben és a 8.2. cikkben találhatók. Az egységes dokumentum 3.6. pontja ennek megfelelően módosult.

—	A termékleírás előző változatának mellékleteit (az A/B/C/D/E/F/H. szakaszra vonatkozó mellékleteket/referenciadokumentumokat) törölték, mivel azok már nem hatályos jogszabályokra és szabályokra vonatkoznak.

—	A Módszertani preambulumot azért törölték, mert a termékleírás előző változatának felépítését ismertette.

—	A terminológiát összhangba hozták a vonatkozó jogszabályokkal.

—	Az ellenőrző szerv hatáskörébe tartozó tevékenységekre vonatkozó részeket törölték, mivel ezek az információk megtalálhatók az ellenőrzési tervben.

—	Törölték az azonos tárgyú újabb jogszabályok által hatályon kívül helyezett nemzeti és európai jogszabályokra való hivatkozásokat is.

—	A terminológiát összhangba hozták a vonatkozó jogszabályokkal.

5.2.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás

A 2. cikk (A termék jellemzői), az 5. cikk (A „Prosciutto di Parma” előállítási módja) és a 8. cikk (Kiszerelés és címkézés) immár utalást tartalmaz arra a lehetőségre, hogy a jelölőkalapáccsal beütött eredetmegjelölés, a sonkán elhelyezett vágóhídi bélyegző, a pecsét és a „hercegi korona” márkajelző logó mellett vagy helyett olyan alternatív eszközöket lehet használni, amelyek a sonka eredetére vonatkozó adatokat, valamint a nyomon követésre és a nyomonkövethetőségre vonatkozó információkat is tartalmaznak.

Az egységes dokumentum 3.2. és 3.6. pontja ennek megfelelően módosult.

5.3.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: A termék jellemzői

A 2. cikk f) pontja immár tartalmazza a tengeri só kémiai megnevezését, egyértelművé téve, hogy más sófajták nem megengedettek.

Az egységes dokumentum 3.2. pontja ennek megfelelően módosul.

5.4.   Szövegezésbeli módosítás: A termék jellemzői

A termékleírás előző változatának B. szakasza a következőképpen módosult:

—

A B. szakasz a) pontjában található, a sonka domború külső formájára vonatkozó leírás átkerült a 2. cikk a) pontjába, míg az a) pontban szereplő, a combcsont fején túlnyúló csupasz izomrész maximális mennyiségére vonatkozó információ átkerült az 5.3.b) bekezdésbe. Az ugyanazon szakasz b) pontjában szereplő, a késztermék tömegére vonatkozó információk mostantól a 2. cikk b) pontjában találhatók. A minimális pácolási idő részletei a 2. cikk c) pontjában találhatók, míg a sonka felvágáskori színének leírása a c) pontból átkerült a d) pontba. Az aromára és ízre vonatkozó, a d) pontban szereplő információk mostantól a 2. cikk e) pontjában találhatók.

—

A só- és nedvességtartalom, valamint a proteolízis-index elfogadott értéktartományaira vonatkozó információk módosultak, és a „gyártóüzem” kifejezés helyébe a „pácolóüzem” kifejezés lépett, amely az ellenőrzési rendszerben nyilvántartásba vett „Prosciutto di Parma” gyártóüzemre használt egyedi kifejezés.

—

A mintában szereplő sonka átlagértékeire való hivatkozást törölték a só- és nedvességtartalom elfogadott értéktartományait és a proteolízis-indexet részletező szakaszból, mivel ez általános információ volt. A nedvesség- és sótartalom elfogadott tartományainak, valamint a proteolízis-indexnek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó részben a „meghatározott határidőig” szövegrészt egy pontosabb megfogalmazás váltotta fel.

Az egységes dokumentum 3.2. pontja is módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.5.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: A termék jellemzői

A korábban a termékleírás B. szakaszában szereplő, a termék tömegére, a minimális pácolási időre és az analitikai követelményekre vonatkozó információkat átszerkesztették, és most már a 2. cikkben (A termék jellemzői) találhatók. Az alábbi módosítások történtek:

—

Módosultak a b) pontban szereplő, súlyra vonatkozó információk. Erre azért volt szükség, mert a „Prosciutto di Parma” előállításához használt sertések tömege, és így a hasított testek, a friss sertéscombok és maguk a sonkák tömege is nőtt. Pontosabban, mivel meghatározták, hogy a sonka előállításához felhasznált friss sertéscomb tömege (minimum) 11,8 kg és (maximum) 18 kg között kell, hogy legyen, és mivel a pácolási folyamat során az átlagos tömegveszteség 30 %, a végterméknek ezért (minimum) 8,2 kg és (maximum) 12,5 kg között kell lennie.

—	A minimális pácolási időt 12 hónapról 14 hónapra növelték, mivel a felhasznált friss sertéscombok minimális súlyának növekedése azzal jár, hogy a „Prosciutto di Parma” érzékszervi jellemzőinek – például a felvágáskori szín, aroma és íz – kialakulása hosszabb időt vesz igénybe.

—

Módosultak a nedvesség- és sótartalom, valamint a proteolízis-index elfogadott tartományai, mivel a minimális pácolási idő javasolt növelése a korábban megállapítottnál alacsonyabb nedvességtartalommal és magasabb proteolízis-mutatóval jár. Ezenkívül a sótartalom felső határértékét is csökkentették a nátriumbevitel csökkentését javasló szervezetek – köztük az Egészségügyi Világszervezet – táplálkozási javaslatai alapján.

A késztermék tömegére, a minimális pácolási időre és az analitikai értékek elfogadott tartományaira vonatkozó információk szintén módosultak az egységes dokumentum 3.2. pontjában.

5.6.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: Előállítási terület

A C. szakaszban a nyersanyag származási területére vonatkozóan megadott információk az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének figyelembevételével módosultak és új címet kaptak. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

Friuli-Venezia Giuliát is felvették a régiók listájába, mivel az ott nevelt sertések genetikailag hasonlítanak a „Prosciutto di Parma” előállítási területének többi részéről származó sertésekhez, és mind a takarmányozás, mind az egyéb állattenyésztési módszerek tekintetében hasonló módon tenyésztik őket. Az e régióban nevelt sertések levágásából származó hasított testek és sertéscombok ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkeznek, mint a „Prosciutto di Parma” előállítási területének részét képező többi régióban.

Az egységes dokumentum 4. és 5. pontja ezért úgy módosult, hogy a termelési terület Friuli-Venezia Giulia régióra is kiterjedjen.

5.7.   Szövegezésbeli módosítás: A „Prosciutto di Parma” előállítási módja – Engedélyezett genetikai típusok

A korábban a C. szakaszban szereplő információk átkerültek az 5.1. cikkbe (Engedélyezett genetikai típusok), az 5.2. cikkbe (Sertések tartása és takarmányozása), valamint az 5.3.a) bekezdésbe (Levágás).

Konkrétabban az alábbi változtatásokra került sor:

—	Az előállítási lánc alaposabb ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a szöveg innentől „az engedélyezett genetikai típusok jegyzékére” hivatkozik, amelyet a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium tesz közzé és tart naprakészen.

—

A „nehéz sertés” fogalmának pontosítása érdekében a szöveg kiegészült a „H – nehéz sertés” kifejezéssel. A szöveg továbbra is utal a hasított testeknek az uniós jogszabályok által meghatározott skála közepén található húsossági osztályaira („U”, „R” és „O”), mivel a „Prosciutto di Parma” csak az említett osztályok valamelyikébe tartozó hasított testekből származó friss sertéscombokból készíthető. A „Prosciutto di Parma” készítésére alkalmas, nehéz sertésekből származó hasított testek előállításához szükséges genetikai típus jelentősége most már egyértelműen szerepel a szövegben, mivel a genetika a „Prosciutto di Parma” előállításának kulcsfontosságú jellemzője.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.8.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: A „Prosciutto di Parma” előállítási módja – Engedélyezett genetikai típusok

A termékleírás előző változatának C. szakasza a következőképpen módosult:

—

Az engedélyezett genetikai típusokra vonatkozó információkat technikai szempontból felülvizsgálták, tisztázva az összes engedélyezett keresztezési kombinációt. Ezenkívül az „állatokra” való általános hivatkozás helyébe a hímivarú sertések esetében a „kanok”, a nőivarú sertések esetében pedig a „kocák” kifejezés lépett. Az a döntés született, hogy előzetes megfelelőségi vizsgálatra van szükség a „Prosciutto di Parma” előállítására alkalmas genetikai típusok azonosítása érdekében, amely az egész ágazat javát szolgálja. Az engedélyezett genetikai kombinációkat bemutató táblázat azért került bevezetésre, hogy még világosabbá váljon, hogy mely keresztezések engedélyezettek.

Az egységes dokumentum 3.3. pontját ezért úgy módosították, hogy utalást tartalmazzon az engedélyezett genetikai kombinációkra.

5.9.   Szövegezésbeli módosítás: A „Prosciutto di Parma” előállítási módja – A sertések tartása és takarmányozása

A C. szakasz szövegén a következő változtatásokat hajtották végre:

—

A sertéstenyésztési gyakorlatokra vonatkozó mondatot módosították, hogy az kifejezetten utaljon az állatjólétre. A szöveg azt is meghatározza, hogy a malacokon akkor kell elhelyezni a jelölőkalapáccsal beütött eredetmegjelölést, amikor még a kocával együtt a fiaztató kutricában tartják őket, ami további garanciát jelent a „Prosciutto di Parma” nyomon követése és nyomonkövethetősége szempontjából.

—	A „80 kilogramm élősúlyig engedélyezett takarmányok” hivatkozást törölték, mivel helyette az engedélyezett takarmány-alapanyagokat feltüntető egységes táblázatot illesztették be a szövegbe.

—	Az 5.2. cikkben szereplő, a sertések takarmányozására engedélyezett takarmány-alapanyagokat felsoroló egységes táblázatot (2) megjegyzés formájában kiegészítették a „szeszgyári szárított gabonamoslék és oldható anyagok” fogalmának meghatározásával.

—	A hízott sertés szakasz leírása innentől a legalább kilenc hónapos vágási életkorra utal, amely korábban a C. szakaszban szerepelt.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.10.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: A „Prosciutto di Parma” előállítási módja – A sertések tartása és takarmányozása

A termékleírás előző változatának C. szakaszában szereplő, a sertéstartás szakaszaira vonatkozó információk néhány ponton módosultak, és objektívebb kritériumokat határoznak meg a nagyobb fokú ellenőrzés érdekében, lehetővé téve a megközelítésnek a különböző szakaszokhoz való igazítását. Az életkorra és a súlyra vonatkozó kritériumokat az utónevelt malac és a süldő szakaszokra vonatkozóan is feltüntették annak érdekében, hogy időtartamuk egyértelműbbé váljon. A hízott sertés szakasz tekintetében törölték az élősúlyra való hivatkozást, mivel az új szöveg szerint a sertésnek a termék előállítására való alkalmassága már nem a tétel átlagos élősúlyán, hanem az egyes hasított testek tömegén alapul.

Konkrétabban az alábbi változtatásokra került sor az 5.2. cikkben:

—

A szopós malac szakasz meghatározása most már tartalmazza a „legalább” kifejezést, egyértelművé téve, hogy a malacokat 28 nap elteltével lehet elválasztani. A szöveg kiegészült a 2008/120/EK tanácsi irányelvben előírt és a 122/2011. sz. törvényerejű rendelet I. mellékletének II. részével az olasz jogba átültetett, 21 napos korai elválasztás lehetőségével is. A szöveg most már utal a koca által nevelt vagy mesterségesen tejjel táplált malacokra, egyes engedélyezett takarmány-alapanyagokkal való takarmányozásuk lehetőségére, valamint ásványi anyagok, vitaminkiegészítők és adalékanyagok használatára.

—

Az utónevelt malac szakaszra vonatkozó információkat módosították annak érdekében, hogy azok tükrözzék a modern előállítási körülményeket, és az életkorra és a tömegre vonatkozó kritériumokat is belefoglalták a szövegbe e szakasz időtartamának tisztázása érdekében, illetve az ellenőrzés kettős célú elemeként. Az új szöveg utal a sertések egyes engedélyezett takarmány-alapanyagokkal való takarmányozásának lehetőségére, valamint ásványi anyagok, vitaminkiegészítők és adalékanyagok használatára.

—	A jelenlegi tenyésztési gyakorlatnak megfelelően módosult az a súly, amelyet a sertéseknek a süldő szakaszban el kell érniük. Az utónevelt malac szakaszhoz hasonlóan az ellenőrzés második elemeként korhatárt is bevezettek.

—

Az 5.2. cikkben a megértés megkönnyítése érdekében a két táblázatot („80 kg-os élősúlyig engedélyezett takarmányok”, „Engedélyezett takarmányok hízott sertések számára”) egyetlen táblázatba foglalták össze, amely részletesen ismerteti mind a süldők, mind a hízott sertések számára alkalmas takarmány-alapanyagokat.

—

Bár a sertések takarmányozására szolgáló nyersanyagoknak a sertések tenyésztése szerinti földrajzi területről kell származniuk, bizonyos években előfordulhat, hogy e nyersanyagok 100 %-ban helyi beszerzése éghajlati és kereskedelmi okokból nem kivitelezhető. Ebben az esetben a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének megfelelően a „Prosciutto di Parma” minőségét és a helyi területtel való kapcsolatát minden esetben garantálja annak biztosítása, hogy a sertések éves szárazanyag-bevitelének legalább 50 %-a a sertéstenyésztési területről származzon (Emilia-Romagna, Veneto, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont, Molise, Umbria, Toszkána, Marche, Abruzzo és Lazio).

—

Egyes nyersanyagokat – szükség esetén a szárazanyag százalékos arányához igazítva – azért vettek fel a listára, mert azok a sertések származási területéről származnak. Egyes nyersanyagok százalékos arányát például azért növelték, mert azok mindig is alapvető takarmányok voltak a sertések hagyományos étrendjében, és azokat általában maguk a sertéstenyésztők termelik a sertéstenyésztési területen saját használatra. Ezen anyagok felhasználása nem változtatja meg a „Prosciutto di Parma” tulajdonságait, és erősíti a „jellegzetes területtel” való kapcsolatot.

—	A sertések származási területével való kapcsolat megerősítése érdekében egyes nyersanyagokat töröltek a jegyzékből, mivel nem erről a területről származnak.

—	Egyes nyersanyagok, amelyek nem a sertések származási területéről származnak, azért szerepelnek a jegyzékben, mert technikailag lehetetlen biztosítani, hogy minden nyersanyagot erről a területről szerezzenek be, mivel nincs kapacitás a szükséges mennyiségű nyersanyag szállítására.

—	A nyersanyagok jegyzékének e módosításai során mindig figyelembe vették a takarmány-alapanyagok rendelkezésre állását abban a 11 régióban, ahonnan a sertések származnak, valamint a takarmányokkal kapcsolatos tudományos kutatások valamennyi eredményét.

—

Ezenkívül az alábbi konkrét változtatásokra került sor: — A kukoricaglutén-takarmány százalékos arányát növelték, és az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 1.2.9. pontjában használt terminológiával összhangban a „kukoricaglutén-takarmány” olasz megfelelője semola glutinata di mais-ról farina glutinata di granturco-ra módosult. Ennek a takarmány-alapanyagnak a megengedett mennyiségét a szárazanyag 5 %-áról 10 %-ra növelték, mivel ez jó fehérjeforrás, amely hasznos az étrend szempontjából (nyersfehérje), és könnyen emészthető. — A „kukorica” olasz megfelelője mais-ról granturco-ra módosult (az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 1.2.1. pontja), és az engedélyezett mennyiséget 55 %-ról 65 %-ra növelték a termékleírásban előírt faggyúborítottság biztosítása érdekében. A faggyúborítottság minőségét a táblázat alatti magyarázó megjegyzésekben egy további követelmény – az étrendben szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 5 % zsírtartalom – beillesztése is védi. — A cirok megengedett százalékos aránya a sertések étrendjében a szárazanyag 40 %-áról 55 %-ra nőtt a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosítása érdekében. — A termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosítása érdekében az árpa megengedett százalékos arányát a szárazanyag 40 %-áról 55 %-ra növelték. — A termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosítása érdekében a búza megengedett százalékos arányát a szárazanyag 25 %-áról 55 %-ra növelték. — A tritikálé megengedett százalékos aránya a sertések étrendjében a szárazanyag 25 %-áról 55 %-ra nőtt a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosítása érdekében. — A jegyzékbe felvették a kukoricaszilázst és a szeszgyári szárított gabonamoslékot és oldható anyagokat: ezek az összetevők ma már a hízott sertések takarmányozására is felhasználhatók, mivel kiváló takarmány-alapanyagok, amelyek biztosítják a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szintet, és mivel magas rosttartalmúak, a kifejlett sertések számára könnyebben emészthetők, mint a fiatalabbak számára. — A kukoricacsutka-darát azért vették fel a takarmány-alapanyagok jegyzékébe, mert rostban nagyon gazdag, és rostforrásként a korpa alternatívájaként használják. — A szemeskukorica-liszt százalékos aránya nem változott, de az olasz megfelelője a pontosság érdekében pannocchia-ról pannocchia di granturco-ra változott, mivel a pannocchia önmagában más gabonafélékből készült lisztre is utalhat. — A zabot törölték a jegyzékből, mivel az a „kisebb gabonafélék” kategóriába tartozik, amelynek százalékos aránya nem változott. — Míg a „lenmagpogácsa, lenmagpogácsa-takarmány, lenmagliszt, lenmagliszt-takarmány” megengedett százalékos aránya változatlan maradt, a „pogácsa” kifejezés olasz megfelelője az angol „expeller” szóról az olasz panello-ra módosult, hogy megfeleljen az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 2.8.2. pontjában használt terminológiának. A jegyzék kiegészült a lenmagpogácsa-takarmánnyal (az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 2.8.4. pontja), a lenmagliszttel (2.8.3. pont) és a lenmagliszt-takarmánnyal (2.8.5. pont), mivel a rendelet hatálya alá tartozó, a lenmagpogácsához hasonló takarmány-alapanyagokról van szó. — A szárított cukorrépaszelet megengedett százalékos aránya a szárazanyag 4 %-áról 10 %-ra emelkedett, mivel kiváló, magas rosttartalmú takarmányról van szó, amely a vastagbélben könnyen emésztődik, így alkalmas a kifejlett sertések számára. — A „gyümölcspép és paradicsompép előkeverék hordozójaként” bejegyzésben használt kifejezéseket összhangba hozták az (EU) 2017/1017 bizottsági rendeletben használt terminológiával (5.22.2. és 5.35.1. pont). E takarmány-alapanyag százalékos aránya változatlan marad. — A „szeszgyári szárított gabonamoslék és oldható anyagok” bejegyzést összhangba hozták az (EU) 2017/1017 bizottsági rendeletben használt terminológiával (1.12.9. pont). E takarmány-alapanyag százalékos aránya változatlan marad. Felhasználása a hízott sertések étrendjében is megengedett, mivel B-vitaminban gazdag, és a megengedett mennyiségben hozzájárul a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosításához. — Az előállítási területen termesztett nyersanyagok – nevezetesen a lucerna (magas hőmérsékleten szárított), a borsó és más hüvelyesek magjai – százalékos aránya nőtt. — A lucernára vonatkozó bejegyzés szövege mostantól „magas hőmérsékleten szárított lucerna”, az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 6.10.3. pontjában használt terminológiának való megfelelés érdekében. Továbbá, mivel a lucerna az előállítási területen megterem, az engedélyezett százalékos arány a szárazanyag 2 %-áról 4 %-ra emelkedett. — A szójabab extrahálása során nyert termékek esetében az 5.2. cikkben (Sertések tartása és takarmányozása) az engedélyezett takarmány-alapanyagok táblázatához fűzött magyarázó megjegyzések új szabályt tartalmaznak, amely az e termékekből nyert nyerszsír maximális mennyiségét a teljes mennyiség 2,5 %-ában határozza meg. Ennek az az oka, hogy a takarmány-alapanyagok nyerszsír-tartalma kulcsfontosságú a termékleírásban előírt faggyúborítottság biztosításához. Ezekre a termékekre korábban az 575/2011/EU bizottsági rendeletben egyetlen bejegyzés – „szójaliszt” – vonatkozott, majd az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelettel módosított 68/2013/EU bizottsági rendelet két részre osztotta: „szójadarára” és „szója(bab)dara-takarmányra”. Az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet a szójabab extrahálása során nyert számos különböző terméket sorol fel, és nem lehetséges valamennyit felsorolni a takarmánytáblázatban. A módosítások az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet naprakésszé tétele/módosítása esetén is változhatnak. — A napraforgómag extrahálása során nyert termékek esetében az 5.2. cikkben (Sertések tartása és takarmányozása) az engedélyezett takarmány-alapanyagok táblázatához fűzött magyarázó megjegyzések új szabályt tartalmaznak, amely az e termékekből nyert nyerszsír maximális mennyiségét a teljes mennyiség 2,5 %-ában határozza meg. Ennek az az oka, hogy a takarmány-alapanyagok nyerszsír-tartalma kulcsfontosságú a termékleírásban előírt faggyúborítottság biztosításához. Ezekre a termékekre korábban az 575/2011/EU bizottsági rendeletben egyetlen bejegyzés – „napraforgódara” – vonatkozott, majd az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelettel módosított 68/2013/EU bizottsági rendelet két részre osztotta: „napraforgódarára” és „napraforgódara-takarmányra”. Az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet számos különböző, napraforgómag extrahálása során nyert terméket sorol fel. Nem lehetséges valamennyit felsorolni a takarmánytáblázatban, és az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet naprakésszé tétele/módosítása esetén ezek változhatnak. — A jegyzék egy új elemmel egészült ki: a repcemag extrahálása során nyert termékek. A repcemag felvétele azt a tényt tükrözi, hogy a genetikai fejlődés lehetővé tette a glükozinolátoktól és erukasavtól (antinutritív faktorok) mentes új fajták kiválasztását. A bejegyzést úgy fogalmazták meg, hogy megfeleljen a szója- és napraforgótermékek esetében használt szerkezetnek. Ezekre a termékekre korábban az 575/2011/EU bizottsági rendeletben egyetlen bejegyzés – „repcemagdara” – vonatkozott, majd az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelettel módosított 68/2013/EU bizottsági rendelet két részre osztotta: „repcemagdarára” és „repcemagdara-takarmányra”. Az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet számos különböző, repcemag extrahálása során nyert terméket sorol fel. Nem lehetséges valamennyi takarmány-alapanyagot felsorolni, és az (EU) 1017/2017 bizottsági rendelet naprakésszé tétele esetén ezek változhatnak. Mivel a takarmány-alapanyag nyerszsír-tartalma kulcsfontosságú a termékleírásban előírt faggyúborítottság biztosításához, az 5.2. cikkben (Sertések tartása és takarmányozása) az engedélyezett takarmány-alapanyagok táblázatához fűzött magyarázó megjegyzések egy új szabályt tartalmaznak, amely az e termékekből nyert nyerszsír maximális mennyiségét a teljes mennyiség 2,5 %-ában határozza meg. — A „kukoricacsíra-liszt” bejegyzést összhangba hozták az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 1.2.12. pontjában használt terminológiával. — A „borsó és/vagy egyéb hüvelyesek magjai” kategóriát két bejegyzésre osztották: „borsóra” és „egyéb hüvelyesek magjaira”, és a mennyiségüket a szárazanyag 25 %-ára, illetve 10 %-ára növelték. A borsó olyan hüvelyes, amely biztosítja a termékleírásban előírt faggyúborítottságot, még akkor is, ha a szárazanyag 25 %-át teszi ki, és a többi hüvelyestől, például a lóbabtól és a bükkönytől eltérően az antinutritív faktorok koncentrációja alacsony. — Az élesztőkre vonatkozó bejegyzést összehangolták az (EU) 2017/1017 bizottsági rendelet 12.1.5. pontjában használt terminológiával. — A 36 °C-nál magasabb olvadáspontú lipideket mostantól mind a süldők, mind a hízott sertések takarmányozásához felhasználhatják, mivel a takarmány szárazanyagában a zsírtartalomra vonatkozó új 5 %-os felső határ és a linolénsavra vonatkozó 2 %-os határérték biztosítja, hogy ha a hízott sertés takarmánya zsírt tartalmaz, az így elért faggyúborítottság megfelel a termékleírás követelményeinek. — A szójababdarára vonatkozó bejegyzés „pörkölt egész szójabab és/vagy szójapogácsára” módosult. A szója a süldők energiaszükségletének kielégítéséhez elengedhetetlen energiaforrás.

—

Egyes takarmány-alapanyagok törlésre kerültek: magozott szentjánoskenyér-hüvelyek, manióka (kassava), szárított burgonya, kopraliszt és szezámolaj-dara, mivel nem találhatók meg az előállítási területen; silózott préselt cukorrépapép, mivel alig elérhető a piacon, és főként tejelő tehenek takarmányozására használják; és a fehérje hidrolizátumok, mivel a takarmány-alapanyagok piaci hozzáférhetőségének alakulása a felhasználásuk csökkenéséhez vezetett, és szem előtt kell tartani, hogy a fehérje hidrolizátumok megengedett aránya (a takarmányadag szárazanyag-tartalmának legfeljebb 1 %-a) szinte jelentéktelen volt a sertések étrendjében.

—

Az 5.2. cikkben a sertések takarmányozására alkalmas takarmány-alapanyagok egységes táblázata egy új (4) megjegyzéssel egészült ki. Mivel egyes takarmány-alapanyagok nyerszsír-tartalma változó, a megjegyzés pontosítja, hogy ezen anyagok maximális nyerszsír-tartalma a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szint biztosítása érdekében nem haladhatja meg a szárazanyag 2,5 %-át.

—

A linolsavra vonatkozó 2 %-os felső határ mellett a termékleírás immár a szárazanyag-bevitel 5 %-ában határozza meg a nyerszsír-tartalom felső határát annak érdekében, hogy biztosítsa a termékleírásban előírt faggyúborítottsági szintet. Ez a két kritérium alapvető fontosságú, mivel számos olyan változás történt, amelyek negatív hatással lehetnek a sertés faggyúborítottságára: többek között nőtt a kukorica százalékos aránya, a 36 °C-nál magasabb olvadáspontú lipidek is engedélyezettek a hízott sertés szakaszban, és nőtt egyes olyan takarmány-alapanyagok megengedett mennyisége, amelyek zsírforrásnak számítanak.

—	A szöveg kiegészült az ásványi anyagok és adalékanyagok/vitaminok felhasználásának lehetőségével.

—

Hízott sertés szakasz: — Ennek a szakasznak a meghatározása módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a hasított test tömegének alapul vételével kapcsolatos új megközelítéssel. — A sertés által ebben a szakaszban elérendő tömegre való hivatkozást törölték, mivel a sertések egy tételének átlagos élősúlya már nem kritérium, mivel azt az egyes hasított testek tömege váltotta fel, amely egy átláthatóbb, pontosabb és célzottabb, és általában véve jobb módszer.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja ennek megfelelően módosult, és röviden összefoglalja az engedélyezett takarmány-alapanyagokat, mivel a termékleírás kritikus elemeinek mind a harminc módosítását nem lehetne felsorolni.

5.11.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: A „Prosciutto di Parma” előállítási módja – A sertések tartása és takarmányozása

A korábban a C. szakaszban szereplő információk átkerültek az 5.2. cikkbe (A sertések tartása és takarmányozása), és a következőképpen módosultak:

—	A tenyésztők innentől szabadon dönthetnek a takarmány adagolásának módjáról, mivel ez a választás nincs hatással a „Prosciutto di Parma” minőségére.

—	A hagyományosabb folyékony takarmány mellett a termékleírás kiegészült a szárított takarmányra való utalással, amely tényleges lehetőség a sertések takarmányozására, így az állattenyésztők szabadon dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák.

—	A szöveg kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amely tartalmazza a jelölőkalapáccsal beütött eredetmegjelölés technikai és vizuális jellemzőinek leírását, annak képét, valamint egy táblázatot, amely bemutatja, hogy a jelölésben melyik betűt kell feltüntetni a fialás hónapjának jelölésére.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja ennek megfelelően módosult, és röviden összefoglalja a takarmányozás módját, mivel a termékleírás kritikus elemeinek mind a harminc módosítását nem lehetne felsorolni.

5.12.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Levágás és a friss sertéscombok jellemzői – Levágás

Törlésre került a „15 órás” koplalásra való hivatkozás (a termékleírás előző változatának E. szakasza), mivel a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű szabályt arra vonatkozóan, hogy a sertéseknek mennyi ideig kell koplalniuk a levágás előtt.

A C. szakaszban szereplő azon szabályokat, amelyek szerint a tenyésztőnek a malac mindkét hátsó lábán el kell helyeznie a jelölőkalapáccsal beütött eredetmegjelölést, átszerkesztették, és innentől az 5.3.a) bekezdésben (Levágás) találhatók. A „Prosciutto di Parma” nyomon követésének és nyomonkövethetőségének további megkönnyítése érdekében azt az életkort, amikor ezt a műveletet el kell végezni, 30 napról legalább 28 napra csökkentették, ami nem érinti a malacok korai, 21 napos korban történő elválasztásának lehetőségét, amennyiben a hatályos uniós jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülnek.

Ez a változás nincs hatással az egységes dokumentumra.

5.13.   Szövegezésbeli módosítás: Levágás és a friss sertéscombok jellemzői – Levágás

A C. szakaszból a vágásra vonatkozó szabályok átkerültek az 5.3.a) bekezdésbe (Levágás), és a következőképpen módosultak: A „bélyegző” kifejezés helyébe a „jelölőkalapáccsal beütött eredetmegjelölés” lép, mivel pontosabb, és lehetővé teszi a malacok jelölőkalapáccsal végzett megjelöléséért felelős személy egyértelműbb azonosítását, és a szöveg most már kimondja, hogy a malacokon akkor kell a származásra vonatkozó információkat a jelölőkalapáccsal elhelyezni, amikor még a kocával együtt a fiaztató kutricában tartózkodnak. A korábban a B. szakaszban szereplő információk átkerültek az 5.3.b) bekezdésbe (A friss sertéscombok jellemzői), és a következőképpen módosultak:

—	A „7–9 kilogramm közötti súlyra” való hivatkozást törölték, mivel a termék már nem sorolható be a „kis” 7 kg-os sonkák és a 9 kg-os „nagy” sonkák közé.

—

A „rövidre vágásra” való hivatkozás (amely a combcsont fején túlnyúló csupasz izomrész mennyiségének határértékére vonatkozik) a késztermék jellemzőiről szóló bekezdésből átkerült a friss sertéscomb jellemzőire vonatkozó bekezdésbe, mivel a friss combokat a vágóhídról sózásra kész állapotban a pácolóüzembe szállítják.

Az egységes dokumentum 3.2. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.14.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: Levágás és a friss sertéscombok jellemzői – A friss sertéscombok jellemzői

A korábban a B. szakaszban szereplő információk átkerültek az 5.3.b) bekezdésbe (A friss sertéscombok jellemzői), és a következőképpen módosultak:

—	A „Prosciutto di Parma” előállítására alkalmasnak ítélt hasított sertések maximális tömegével összhangban maximális súlyhatárt vezettek be a friss sertéscombokra vonatkozóan.

—

A friss sertéscombok minimális tömegére vonatkozó határértéket módosították annak biztosítása érdekében, hogy az alapanyag hosszú ideig pácolható legyen – a pácolási időt e módosítással megemelték –, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az így kapott „Prosciutto di Parma” megfeleljen a felvágáskori színre, aromára és ízre vonatkozó követelményeknek. A friss sertéscombokra vonatkozó minimális és maximális súlyhatárokat a sertések súlyának növekedésével összhangban módosították.

—

A friss sertéscombokon a faggyúréteg vastagságára vonatkozó szabályokat úgy módosították, hogy azok tükrözzék a sertések és a sertéscombok súlyának növekedését. A megfelelő felületi zsírvastagság a sertéscomb minőségét jelzi, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a comb ellenálljon a „Prosciutto di Parma” hosszú pácolási idejének, és biztosítsa az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sonkák sajátos jellemzőit.

—	A combcsont fején túlnyúló csupasz izomrészre vonatkozó határérték a friss combok súlyának növekedésével összhangban 9 cm-re emelkedett.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy tükrözze a friss sertéscombok tömegére, a faggyúréteg vastagságára és a combcsont fején túlnyúló csupasz izomrész mennyiségének határértékére vonatkozó információkat.

5.15.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Levágás és a friss sertéscombok jellemzői – A friss sertéscombok jellemzői

A H. szakasz átkerült az 5.3.b) bekezdésbe (A friss sertéscombok jellemzői), amely most már tartalmazza a vágóhíd által elhelyezett letörölhetetlen bélyegző technikai és vizuális jellemzőinek részleteit is, meghatározza annak méretét, valamint szemlélteti és részletesen leírja a bélyegzőt annak érdekében, hogy a vágási szakaszban nagyobb hangsúlyt kapjon a nyomon követés és a nyomonkövethetőség ezen eleme.

Ez a változás nincs hatással az egységes dokumentumra.

5.16.    Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Előállítási folyamat

A korábban a termékleírás E. szakaszában szereplő információk átkerültek az 5.4. cikkbe (Előállítási folyamat), és a következőképpen módosultak:

—

A sertéscombok pihentetését, hűtését és tisztítását magában foglaló a) szakaszban: — A pihentetést, a hűtést és a tisztítást egyetlen szakaszba sorolták, mivel ez logikusabb módja az előállítási folyamat bemutatásának: ezt a három szakaszt ugyanis közvetlenül a vágóhídon és/vagy a darabolóüzemben hajtják végre. — A 40 °C-os testhőmérsékletű sertésekre való hivatkozás azért került törlésre, mert nincs tudományos alapja. A szöveg innentől a „testhőmérsékletre” utal. — A friss combok tömegveszteségére és a tömegveszteség százalékos arányára vonatkozó hivatkozásokat törölték, mivel ezek attól függően változhatnak, hogy a sertéscombokat hogyan hűtik és tisztítják.

—

A b) szakasz leírásában szereplő sózási szakaszban: — A szöveg a pontosság érdekében most már egyértelműen meghatározza, hogy mikor kezdődik a tényleges pácolási folyamat. — A hőmérsékleti tartomány 1–4 °C-ról 0–4 °C-ra bővült, hogy megfeleljen a hűtési szakaszhoz szükséges hőmérsékleti tartománynak, és megkönnyítse a hűtőhelyiség kezelését anélkül, hogy negatívan befolyásolná a sózási folyamatot vagy a termékbiztonságot. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében módosították a nedvességtartalomra vonatkozó szabályokat a felső határérték helyett a minimális érték meghatározásával. — A pácolt sonkák sótartalmának csökkentése érdekében az az időtartam, ameddig a sertéscombokat a sózó helyiségben minden egyes sózást követően tárolják, „6–7 napról”„4–7 napra”, illetve „15–18 napról”„10–21 napra” módosultak.

—

A c) szakasz leírásában szereplő pihentetési fázisban: — A sonkák pihentető helyiségben történő tárolásának minimális időtartama (60–90 nap) helyett a szöveg az előállítás „hűtött” szakaszaira vonatkozó minimális időtartamot határoz meg (amely magában foglalja a sózást és a pihentetést is). Az új rendelkezés célja a „Prosciutto di Parma” stabilitásának biztosítása mind az érzékszervi jellemzők, mind a termékbiztonság tekintetében. — A hőmérsékleti tartományt (1–5 °C-ról 0–5 °C-ra) kiterjesztették a hűtőhelyiségek működésének tükrözése érdekében, és a nedvességtartalomra vonatkozó szabályokat úgy módosították, hogy a felső határérték helyett az előírt minimális értéket határozták meg, hogy könnyebb legyen az ellenőrzés. — A módosított szöveg ismerteti az úgynevezett „tisztítási” eljárást, amelyet a pácolóüzemek általában a pihentetési szakaszban végeznek. — Az új szövegben a lemosást hagyományosan megelőző, a sonka hőmérsékletének fokozatos emelésére irányuló folyamat leírása is szerepel.

—	A d) szakasz leírásában, a sonkák lemosásáról és megszárításáról szóló szövegrészből törölték a „kérget lekaparják” szövegrészt, mivel ez a művelet nem befolyásolja az előállítási folyamatot, és a pácolóüzemek a tapasztalatuk alapján döntik el, hogy elvégzik-e a lekaparást vagy sem.

—

Az e) szakasz leírásában, amely a sonkák szárítás céljából történő felakasztásra való előkészítését, a tűzdelést, majd a sonkák felakasztását foglalja magában: — Az előállítási folyamat logikai sorrendjének követése érdekében az új szöveg meghatározza, hogy a combcsont csupasz feje körüli bemélyedés borsozása történhet a sonkák felakasztva szárításra való előkészítése során vagy azt követően. — A szöveg már nem utal a sonka domború formába történő „beütésére”, mivel ezt a formát a friss sertéscomb megtisztításával érik el. — Az új szöveg kimondja, hogy a tűzdelés többször is elvégezhető, mivel ez a folyamat elengedhetetlen a sonka csupasz felületének védelméhez. — Az új szöveg megállapítja, hogy a tűzdelési szakaszra az ötödik hónapban kerül sor, mivel erre azért van szükség, hogy elkerülhető legyen a felület túlzott kiszáradása és a túlzott kéregképződés, ami megakadályozhatja, hogy a sonka megfelelően kiszáradjon, amikor felakasztják.

Az 5.4. cikk immár tartalmazza a „gyártó pácolóüzeme” fogalommeghatározását annak érdekében, hogy jobban azonosítható legyen az a fél, aki elhelyezi a pecsétet, és felelős az előállítás első hat hónapjában elvégzendő legfontosabb lépésekért. Amikor a sonkát a pácolási folyamat végén megjelölik, a „gyártó pácolóüzemét” a „hercegi korona” logó alatt feltüntetett vállalkozásazonosító kóddal kell azonosítani. A „gyártó pácolóüzemét” a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” címkéjén is feltüntetik, ami nagyobb garanciát nyújt a nyomon követés és a nyomonkövethetőség tekintetében.

A szöveg most már egyértelműen utal a terméknek az egyik pácolóüzemből a másikba történő átszállításának lehetőségére, feltéve, hogy erre csak a hatodik hónap után kerül sor, és a fogadó üzemet is nyilvántartásba veszik az ellenőrzési rendszerben. A szöveg azt is kimondja, hogy a „Prosciutto di Parma” az ellenőrzési rendszerben nyilvántartásba vett sonkaszárító raktárba szállítható.

Annak érdekében, hogy hangsúlyosabb legyen a „Prosciutto di Parma” nyomon követése és nyomonkövethetősége, a pecsétet ábrázoló kép és a pecsét részletes leírása is szerepel a szövegben.

A korábban a termékleírás H. szakaszában korábban található, a „hercegi korona” logóra vonatkozó előírásokat átszerkesztették, és innentől az 5.4. cikkben találhatók.

A szöveg mostantól a „gyártó pácolóüzemének” azonosító kódjára is utal, amelyet a nyomon követés és a nyomonkövethetőség céljából fel kell tüntetni a logóban.

Az 5.4. cikk immár tartalmazza a sonkán elhelyezett „hercegi korona” márkajelző logó képét, és részletesen ismerteti a logót annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a „Prosciutto di Parma” nyomon követése és nyomonkövethetősége. Az is pontosításra került, hogy egyedi azonosító jelöléseket lehet használni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a megfelelés ellenőrzéséért és az esetleges jogsértések szankcionálásáért felelős hatóságok általi ellenőrzéseket.

Az egységes dokumentum 3.6. pontja ennek megfelelően módosult.

5.17.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: Előállítási folyamat

A korábban a termékleírás E. szakaszában szereplő, a minimális pácolási időre vonatkozó szabályokat módosították, és most már az 5.4. cikkben (Előállítási folyamat) találhatók. A friss sertéscombok minimális tömegének megnövelését követően a minimális pácolási idő is meghosszabbodott, hogy a „Prosciutto di Parma” sajátos jellemzői – mint például a felvágáskori színe, aromája és íze – változatlanok maradjanak.

A minimális pácolási időt ezért az egységes dokumentum 3.2. pontjában is módosították.

5.18.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Csontozás

Az 5.5. cikk a különböző műveletek időrendi sorrendjének és a „Prosciutto di Parma” különböző típusainak tükrözése érdekében a szöveg átszerkesztésének módjával összhangban kapott címet (Csontozás).

Az egységes dokumentum 3.2. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.19.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: Szeletelés és csomagolás

A „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályok törlésre kerültek, mivel ez a szakasz nem tartozik a termékleíráshoz, és az abban szereplő információkat átszerkesztették, és immár az 5.6. cikkben (Szeletelés csomagolás), valamint a 8.3. cikkben (A „Prosciutto di Parma” címkézése) találhatók. Ez nem érinti azt a tényt, hogy a „szeletelési szabályok” 2008 óta a termékleírás szerves részét képezik, és azokat az 1208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet kifejezetten említi.

Az a követelmény, amely szerint a terméket az előállítás helye szerinti „jellegzetes területen” kell szeletelni és csomagolni, a minőség biztosítékaként szolgál, mivel a „szeletelési szabályokat” először a „Prosciutto di Parma” oltalmi egyesülete hagyta jóvá (1996-ban). E követelmény célja a termék eredetének garantálása és az ellenőrzés biztosítása, többek között a nyomonkövethetőség és az eredetiség fogyasztók számára történő garantálása tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy az áruk szabad mozgásának korlátozása ellenére ezt a követelményt maga az Európai Unió Bírósága is indokoltnak ítélte meg, mivel a szakértői ellenőröknek hatékony ellenőrzéseket kell végezniük (a C-108/01. sz. Consorzio del Prosciutto di Parma kontra Asda Stores Ltd ügyben 2003. május 20-án hozott ítélet).

Az egységes dokumentum 3.5. és 3.6. pontja ennek megfelelően módosult.

5.20.   Szövegezésbeli módosítás: Szeletelés és csomagolás

Az 5.6. cikk a különböző műveletek időrendi sorrendjének és a „Prosciutto di Parma” különböző típusainak tükrözése érdekében a szöveg átszerkesztésének módjával összhangban kapott címet (Szeletelés és csomagolás).

A korábban a B. szakaszban szereplő információk átkerültek az 5.6. cikkbe, és a következőképpen módosultak:

—

A termékleírás korábbi változatának mellékletében szereplő, a „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályokban már meghatározott, „klasszikus” és „elvitelre készült” néven ismert szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” sonkához használt két csomagolási forma közötti különbségtételt pontosították.

—	Egyértelművé tették, hogy az alkalmazott szeletelési módszerek nem befolyásolhatják a „Prosciutto di Parma” jellegzetes érzékszervi jellemzőit, és hogy ez a szabály a szeletelt, előre csomagolt sonkára is vonatkozik.

A szöveg új felépítésével összhangban a szöveg kiegészül az 5.6.a) bekezdéssel (A szeletelt, előre csomagolt „klasszikus”„Prosciutto di Parma” sonkára vonatkozó egyedi szabályok), és az 5.6.a) bekezdés iii) pontjában szereplő információkat a következőképpen módosították:

—

A „csomagolásra” való utalást azért illesztették be a szövegbe, mert a szeletelt „Prosciutto di Parma”-t csak maguk a szeletelőüzemek csomagolhatják, mivel a csomagolás közvetlenül a szeletelést követően történik, és mindkét eljárást ugyanabban a helyiségben végzik. A szöveg kiegészült a szeletelt, előre csomagolt sonka vízaktivitására és tárolási hőmérsékletére vonatkozó utalásokkal is, mivel ez a módosítási kérelem két tárolási lehetőséget határoz meg a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” esetében, nevezetesen a 0–10 °C-on és 0–25 °C-on történő tárolást, a vonatkozó technikai jellemzők megváltoztatása nélkül.

—	A minimális eltarthatósági időtartamokat részletező táblázat egyértelműbbé és könnyebben olvashatóvá vált, és az időtartamok növekvő sorrendben szerepelnek benne. A második oszlopban a „pácolás” szó az egyértelműség érdekében „minimális pácolási időre” módosult.

A termékleírás egyértelműbbé tétele érdekében a szöveg kiegészült az 5.6.b) bekezdéssel (A szeletelt, előre csomagolt „elvitelre készült”„Prosciutto di Parma” sonkára vonatkozó egyedi szabályok).

Az egységes dokumentum 3.5. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a termékleírás új változatával anélkül, hogy a tényleges tartalom módosulna.

5.21.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: A szeletelt, előre csomagolt „klasszikus”„Prosciutto di Parma” sonkára vonatkozó egyedi szabályok

A 12. cikk (A szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” típusai) 3. pontjában szereplő, eredetileg a szeletelésre és csomagolásra vonatkozó szabályokban található táblázatot módosították és átalakították. A táblázat mostantól az 5.6.a) bekezdés iii) pontjában található, és a forgalmazható „Prosciutto di Parma” termékek körének bővítése érdekében a minőségmegőrzési időszakokra utal.

Konkrétabban, a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” (0–10 °C hőmérsékleten történő) tárolásának hagyományos módja mellett a szöveg kiegészült egy új, 10 °C feletti tárolási móddal is, mivel egyes nem uniós országok, például Svájc, nem rendelkeznek a 0,93 alatti vízaktivitású húskészítmények tárolási hőmérsékletére vonatkozó jogszabályokkal. Ezért a szöveg kiegészült egy új táblázattal, amely tartalmazza a 0–25 °C tárolási hőmérsékletű, szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”-ra vonatkozó szabályokat.

Az egységes dokumentum 3.5. pontja ezért módosult annak érdekében, hogy tükrözze a 10 °C-on vagy az alatt tárolt, szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” minimális eltarthatósági idejét, és utaljon a szeletelt, előre csomagolt „klasszikus”„Prosciutto di Parma” 0 °C és 25 °C között történő tárolására.

5.22.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Ellenőrzés

Az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkével összhangban a szöveg kiegészült egy 7. cikkel (Ellenőrzés).

Ez a változás nincs hatással az egységes dokumentumra.

5.23.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Egész, csontos „Prosciutto di Parma” és csont nélküli „Prosciutto di Parma”

A korábban a termékleírás H. szakaszában található, a „Prosciutto di Parma” egész, csontos és csont nélküli formáira vonatkozó információk átkerültek a 8.1. cikkbe (Egész, csontos „Prosciutto di Parma”) és a 8.2. cikkbe (Csont nélküli „Prosciutto di Parma”), és a következőképpen módosultak:

—

A 8.1.a) és a 8.2.a) bekezdés kimondja, hogy a „Prosciutto di Parma” elnevezésnek a fő látómezőben kell szerepelnie, és el kell különülnie az összes többi információtól annak érdekében, hogy megfelelően látható legyen. A vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban meghatározza az uniós OEM szimbólum helyét is.

—	A 8.1.b) és a 8.2.b) bekezdés előírja, hogy az összetevők felsorolása a fogyasztók javát szolgálja, pontosítva, hogy a „coscia” (sertéscomb) szó használható, mivel pontosan azonosítja a sertésnek a „Prosciutto di Parma” előállításához használt részét.

—	A 8.1.c) és a 8.2.c) bekezdés előírja, hogy a fogyasztók érdekében fel kell tüntetni a „Prosciutto di Parma” címkéken a „gyártó pácolóüzemének” vagy a „forgalmazó pácolóüzemének” adatait, amelyek mindegyikét nyilvántartásba kell venni az ellenőrzési rendszerben.

—	A 8.2. cikk kiegészült a „csont nélküli” minősítéssel annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az adagokban értékesített termék csont nélküli „Prosciutto di Parma”.

—	A 8.2.d) bekezdésből törölték az „előállítás napja” kifejezést annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a csak pácolás kezdetének napjára való utalásról van szó.

Az egységes dokumentum 3.6. pontja ezért módosult, hogy tükrözze a csontos és csont nélküli „Prosciutto di Parma” címkézésében bekövetkezett változásokat.

5.24.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” – Szeletelt, előre csomagolt „klasszikus”„Prosciutto di Parma”

A korábban a termékleírás H. szakaszában található információk átkerültek a 8.3.a) bekezdésbe (Szeletelt, előre csomagolt „klasszikus”„Prosciutto di Parma”): A „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályok 13. cikkének (1), (2), (3) és (6) bekezdésében (A csomagolás kialakítása) szereplő információk átkerültek a 8.3.a) bekezdésbe.

Ezenkívül az alábbi változtatásokra került sor:

—	A 8.3.a) bekezdés immár az oltalom alatt álló elnevezés („Prosciutto di Parma”) teljes hivatalos nevére utal, és a szöveg kiegészült a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” formátumának jellemzőire vonatkozó szabályokkal.

—	A 8.3.a) bekezdés v) pontjában szereplő, a csomagolót azonosító kódot tartalmazó téglalapra vonatkozó információkban a „CXX”„LXX”-re módosult, mivel az ellenőrző szerv által összeállított jegyzékben a szeletelők/csomagolók azonosító kódjai „L” betűvel kezdődnek.

A „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályok 14. cikkét (A csomagolóüzem neve) törölték. A benne foglalt információkat átszerkesztették, és innentől a 8.3.a) bekezdés ix) pontjában találhatók.

Az egységes dokumentum 3.5. és 3.6. pontja ezért módosult, hogy tükrözze a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” formájának címkézésében bekövetkezett változásokat.

5.25.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: Szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” – Szeletelt, előre csomagolt „elvitelre készült”„Prosciutto di Parma”

A „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályok 13. cikkének (4) és (5) bekezdésében (A csomagolás kialakítása) szereplő információk átkerültek a 8.3.b) bekezdésbe (Szeletelt, előre csomagolt „elvitelre készült”„Prosciutto di Parma”).

A 8.3.b) bekezdés kiegészült az „elvitelre készült”„Prosciutto di Parma” csomagolásának képeivel és a megfelelő termékismertető címkével, hogy egyértelműen bemutassa a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„elvitelre készült” formájának jellemzőit.

Ezért az egységes dokumentum 3.6. pontjában a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„elvitelre készült” formájának címkéjén szereplő információk módosításra kerültek, és összefoglalót tartalmaznak, mivel nem lehetséges a termékleírás valamennyi módosításának teljes körű részletezése.

5.26.   Kulcsfontosságú elemet érintő módosítás: Szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma” – Szeletelt, előre csomagolt „elvitelre készült”„Prosciutto di Parma”

Az 5.6.b) bekezdés iv) pontja (A szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„elvitelre készült” formájára vonatkozó egyedi szabályok) a rendelkezésre álló csomagolási formátumok körének bővítése érdekében került beillesztésre azzal a céllal, hogy a vállalatok számára nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az előállítás tekintetében, és megkönnyítsék a fogyasztói igényeknek való megfelelést, biztosítva ugyanakkor, hogy a „Prosciutto di Parma” érzékszervi jellemzői változatlanok maradjanak.

Az egységes dokumentum 3.6. pontja ennek megfelelően módosult.

5.27.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: A szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” és „elvitelre készült” formájára egyaránt vonatkozó szabályok

A „Prosciutto di Parma” szeletelésére és csomagolására vonatkozó szabályok 15. cikkében (Címkézés) szereplő információk átkerültek a 8.3.c) bekezdésbe (A szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” és „elvitelre készült” formájára egyaránt vonatkozó szabályok), és a következőképpen módosultak:

—	A 8.3.c) bekezdés ii) pontjában a terminológiai következetesség érdekében a „gyártó” kifejezés helyébe a „gyártó pácolóüzeme” kifejezés lép.

—	A 8.3.c) bekezdésének iv) pontjából törölték az „előállítás napja” kifejezést annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a csak pácolás kezdetének napjára való utalásról van szó.

—

A 8.3.c) bekezdés vi) pontjában szereplő, a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” formájára vonatkozó információkban módosították a 0 és 10 °C közötti tárolásra való hivatkozást, és a szöveg kiegészült a 0 és 25 °C közötti tárolásra való utalással annak érdekében, hogy tükrözze azokat a különböző hőmérsékleti tartományokat, amelyeken a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” formája tárolható.

—

A 8.3.c) bekezdés vi) pontjában a szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„elvitelre készült” formátumára vonatkozó információkban pontosításra került, hogy – a „klasszikus” formátummal ellentétben, amely 0 °C és 25 °C között tárolható – ebben a formában 0 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni a sonkát, mivel a szeletek csomagolóanyaggal való elválasztását nem alkalmazzák az „elvitelre készült” formátum esetében, ami összeegyeztethetetlen a legfeljebb 25 °C-os tárolási hőmérséklettel.

—	A 8.3.c) bekezdés viii) pontja előírja, hogy a fogyasztók érdekében fel kell sorolni az összetevőket, és meghatározza, hogy a coscia szó („sertéscomb”) használható.

—	A 8.3.c) bekezdés immár tartalmazza a szeletelt „Prosciutto di Parma” szabványos tálca formától eltérő csomagolásainak képeit.

Ezért módosult az egységes dokumentum 3.5. és 3.6. pontja, amelyek összefoglalót tartalmaznak, mivel nem lehetséges a termékleírás valamennyi módosításának teljes körű részletezése.

5.28.   Kulcsfontosságú elemet nem érintő módosítás: A „Prosciutto di Parma” kiszerelésére és címkézésére vonatkozó további előírások

A „Prosciutto di Parma” elnevezéssel összefüggésben használt minősítőkre vonatkozó, korábban a H. szakaszban található szabályokat átszerkesztették, és innentől a 8.4. cikkben (A „Prosciutto di Parma” kiszerelésére és címkézésére vonatkozó további előírások) találhatók.

Ezen túlmenően a 8.4.e) bekezdés a piaci követelményeknek való megfelelés érdekében immár a „Prosciutto di Parma” további szegmentálásában és tanúsításában bekövetkező fejlemények esetén az oltalmi egyesület szimbólumai használatának lehetőségére utal.

Ez a változás nincs hatással az egységes dokumentumra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Prosciutto di Parma”

EU-szám: PDO-IT-0067-AM05 – 2020.12.18.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Prosciutto di Parma”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A termék egy legalább 14 hónapig szárazon pácolt, domború külső formájú prosciutto crudo sonka, alsócomb (csülök) nélkül, a termék kinézetet esetlegesen károsan befolyásoló külső tökéletlenségek nélkül. Tömege 8,2 és 12,5 kg közötti. Színe vágáskor egységes, a rózsaszín és a vörös között, a zsíros részek tiszta fehér színével vegyítve. Aroma és íz: kellemes és lágy ízű, enyhén sós, jellegzetes aromájú hús. Jellemzője, hogy megfelel bizonyos elemzési értékeknek, nevezetesen az 58,0–63,0 %-os nedvességtartalomnak, a 4,2–6,0 %-os tengerisó-tartalomnak és a 25,0–32,0 %-os oldhatónitrogén-tartalomnak (proteolízis-index). Ezeket az értékeket csak a kétfejű combizomból vett színhúsmintában lehet mérni, mielőtt azt a „hercegi korona” logóval megjelölnék. A „Prosciutto di Parma” a logó elhelyezése után egész csontos vagy kicsontozott formában, változó súlyú és formájú csomagolt darabokban, többek között fél sonka formában, vagy megfelelően csomagolt szeletelt sonkaként hozható kereskedelmi forgalomba. A logó mellett vagy ahelyett a „Prosciutto di Parma” nyomon követését és nyomonkövethetőségét biztosító, a logóval azonos módon letörölhetetlen és nem eltávolítható alternatív azonosító eszközök is használhatók.

A megjelölést és kicsontozást követően a „Prosciutto di Parma” szeletelt, előre csomagolt sonkaként is forgalmazható „klasszikus” vagy „elvitelre készült” formában.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Takarmány

Az engedélyezett takarmány-alapanyagokat, a mennyiségeket és a takarmányozási módokat egyetlen táblázat sorolja fel. A folyékony takarmánnyal történő etetés – beleértve a takarmány tejsavóval és/vagy íróval történő adagolásának hagyományos gyakorlatát – és a száraz takarmánnyal történő etetés egyaránt alkalmazható módszer a sertések takarmányozására.

A süldők esetében a gabonából származó szárazanyag részaránya legalább 45 %.

Az engedélyezett takarmány-alapanyagok a következők: kukoricaglutén-takarmány, kukorica, cirok, árpa, búza, tritikálé, kukoricaszilázs, kukoricacsutka-dara, szemeskukorica-dara, kisebb gabonafélék, búzakorpa és a búzafeldolgozásból származó egyéb melléktermékek, lenmagpogácsa, lenmagpogácsa-takarmány, lenmagliszt, lenmagliszt-takarmány, szárított cukorrépaszelet, gyümölcspép és paradicsompép előkeverék hordozójaként, savó, író, szeszgyári szárított gabonamoslék és oldható anyagok, lucerna (magas hőmérsékleten szárított), melasz, szójabab extrahálása során nyert termékek, napraforgómag extrahálása során nyert termékek, repcemag extrahálása során nyert termékek, kukoricacsíra-dara, borsó, egyéb hüvelyesek, élesztők, 36 °C-nál magasabb olvadáspontú lipidek, halliszt, valamint pörkölt, egész szójabab és/vagy szójapogácsa.

A gabonaféléknek a hízott sertéseknek adott takarmány szárazanyagának legalább 55 %-át kell kitennie, amelyek étrendje a fent felsorolt takarmány-alapanyagokból áll, kivéve a hallisztet és a pörkölt, egész szójababot és/vagy szójapogácsát.

Bár a sertések takarmányozására szolgáló nyersanyagoknak a sertések tenyésztése szerinti földrajzi területről kell származniuk, és megfelelő minőségi jellemzőkkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a sertések étrendje megfelelő és egészséges legyen, bizonyos években előfordulhat, hogy e nyersanyagok 100 %-ban helyi beszerzése éghajlati és kereskedelmi okokból nem kivitelezhető. Ebben az esetben a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének megfelelően a „Prosciutto di Parma” minőségét és a helyi területtel való kapcsolatát minden esetben garantálja annak biztosítása, hogy a sertések éves szárazanyag-bevitelének legalább 50 %-a a sertéstenyésztési területről származzon (Emilia-Romagna, Veneto, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont, Molise, Umbria, Toszkána, Marche, Abruzzo és Lazio).

Friss sertéscombok

A „Prosciutto di Parma” előállításához felhasznált friss sertéscomboknak az alábbiak utódjaiból kell származniuk:

a)	az olasz törzskönyvből nemesített olasz Large White, olasz Landrace és olasz Duroc fajtákhoz tartozó, fajtatiszta vagy keresztezett kanok, valamint az olasz Large White és az olasz Landrace hagyományos fajtákhoz tartozó, fajtatiszta vagy keresztezett kocák;

b)

az a) pontban említett hagyományos fajtákhoz tartozó kanok és keresztezett kocák vagy más genetikai típusú kocák, feltéve, hogy ezeket a „Large White”, „Landrace” vagy „Duroc” fajtákat bevonó szelekciós és/vagy keresztezési rendszerek keretében tenyésztik, amelyek céljai összeegyeztethetők az olasz törzskönyv céljaival;

c)	egyéb genetikai típusú kanok és kocák, feltéve, hogy ezeket a „Large White”, a Landrace vagy a Duroc fajtákat bevonó, zsírsertések tenyésztésére szolgáló szelekciós és/vagy keresztezési rendszerek keretében tenyésztik, amelyek céljai összeegyeztethetők az olasz törzskönyv céljaival;

d)	a c) pontban említett egyéb genetikai típusba tartozó kanok és az a) pontban említett hagyományos fajtákhoz tartozó kocák.

A termék előállításához felhasznált friss sertéscomb nem származhat az alábbiakból:

—	kanok vagy kocák,

—	a fenti a), b), c) vagy d) kategóriába nem tartozó kanok vagy kocák utódai,

—	kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkező, különösen a stresszre való hajlamot hordozó sertések (Porcine Stress Syndrome vagy PSS).

A „Prosciutto di Parma” előállításához felhasznált friss sertéscombok csak „H – nehéz” besorolású hasított testekből származhatnak, amelyek tömege 110,1 kg és 168 kg között van, a hasított sertések uniós osztályozási rendszere szerint pedig „U”, „R” vagy „O” besorolással rendelkeznek.

A „Prosciutto di Parma” előállításához felhasznált friss comb az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: A comb bőr alatti zsírhártyájának belső és külső zsírjából vett minta alapján a zsírkonzisztencia meghatározására szolgáló maximális jódmutató nem haladja meg a 70-et és/vagy a linolsavtartalom legfeljebb 15 %. A megtisztított friss comb külső részén a zsír vastagságának – a combcsont fejéhez képest vertikálisan mérve – legalább 22 mm-nek kell lennie. A pácolóüzembe történő szállításkor a sertéscomb tömege 11,8 és 18,0 kg között van a legalább 14 hónapos pácolási idő lehetővé tétele érdekében. A „korona” elegendő zsírborítással kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy megakadályozza a vastag bőr elválását az alatta elhelyezkedő izomtömegtől. A combcsont fején túlnyúló csupasz izomrész maximum 9 mm-re látható („rövidre vágás”).

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Prosciutto di Parma” előállításának valamennyi szakaszát – a friss sertéscombok sózásától a szárítási folyamat befejezéséig – az Emilia-Romagna régióban található Parma megyében található „jellegzetes előállítási területen” kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Prosciutto di Parma” a logó és/vagy a 3.2. pontban említett alternatív azonosítási eszközök elhelyezése után egész csontos vagy kicsontozott formában, változó súlyú és formájú csomagolt darabokban, többek között fél sonka formában, vagy megfelelően csomagolt szeletelt sonkaként hozható kereskedelmi forgalomba.

A „Prosciutto di Parma” minőségének, nyomonkövethetőségének és eredetiségének megőrzése érdekében a „Prosciutto di Parma” csak az alábbi 4. pontban említett „jellegzetes előállítási területen” szeletelhető és csomagolható. Az OEM-et azonosító szimbólumot letörölhetetlen és eltávolíthatatlan módon kell elhelyezni a terméken az alábbi 3.6. pontban előírt módon. Ez a szabály elengedhetetlen a „Prosciutto di Parma” minőségi jellemzőinek megőrzéséhez, valamint a termékek teljes körű nyomon követésének és nyomonkövethetőségének biztosításához.

A szeletelt, előre csomagolt „Prosciutto di Parma”„klasszikus” vagy „elvitelre készült” formában is kiszerelhető. E két formátumra eltérő címkézési követelmények és minimális minőségmegőrzési időtartamok vonatkoznak.

0 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten történő tárolás esetén a „klasszikus”„Prosciutto di Parma” vízaktivitási értéke nem haladhatja meg a 0,91-et és kevesebb mint 60 % nedvességtartalommal kell rendelkeznie, minőségmegőrzési ideje pedig legfeljebb 180 nap.

0 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten tárolva a „klasszikus” típusú „Prosciutto di Parma” vízaktivitási értéke nem haladhatja meg a 0,90-et és legfeljebb 60 % nedvességtartalommal rendelkezhet, ezenkívül legfeljebb 9,5 kg tömegű, legalább 18 hónapig pácolt sonkából kell készülnie. Csomagolása során a szeleteket csomagolóanyaggal választják el, és legfeljebb 30 napos minőségmegőrzési idővel rendelkezhet.

Az „elvitelre készült” típusú „Prosciutto di Parma”-t 0 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten kell tartani, a vízaktivitási értéke legfeljebb 0,91 és a nedvességtartalma legfeljebb 60 %. Minimális minőségmegőrzési ideje legfeljebb 25 nap.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Prosciutto di Parma” elsődleges ismertető jegye, amely – bár nem képezi a címke részét – a piacon megkülönbözteti a többi terméktől, a „hercegi korona” logó (a sonkába égetett márkajelző logó, amely egy ötágú koronát ábrázoló képből és a „Parma” helyiségnévből áll). Olyan márkajelzésről van szó, amely azonosítja és minősíti a „Prosciutto di Parma”-t, és kettős funkciója van: egyrészt eredetiségét garantálva megkülönbözteti a terméket a prosciutto crudo sonka többi fajtájától, másrészt tanúsítja, hogy a termék átment az összes előírt előállítási szakaszon, valamint hogy az előállításban érintett szereplők valamennyi szakaszt nyilvántartásba vették.

Az eredetmegjelölés használata csak akkor jogszerű, ha ez a logó – és/vagy a 3.2. pontban említett alternatív vagy kiegészítő azonosító eszköz – megtalálható. Enélkül a szóban forgó megjelölés nem használható sem a címkéken, sem a csomagoláson, sem az értékesítési dokumentumokban, sem pedig a kereskedelmi tranzakciók során (egész csontos vagy kicsontozott sonkák, különböző súlyú és formájú csomagolt adagok, többek között fél sonkák, illetve megfelelő csomagolással ellátott szeletelt sonka értékesítése).

A „Prosciutto di Parma” címkéjén a következő információkat kötelező feltüntetni:

—

Az egész, csontos „Prosciutto di Parma” esetében: a) a „Prosciutto di Parma” elnevezést, az Európai Unió OEM szimbólumával együtt, az elülső címkén a fő látómezőben kell feltüntetni, a címkén lévő összes többi szövegtől egyértelműen megkülönböztetve; b) az összetevők felsorolása: sertéshús/sertés/sertéscomb és tengeri só; c) a „gyártó pácolóüzemének” vagy a „forgalmazó pácolóüzemének” kereskedelmi neve – és/vagy márkaneve – és címe.

—

A csontozott és csomagolt „Prosciutto di Parma” (egész sonka, fél sonka vagy adagok) esetében: a) a „Prosciutto di Parma” elnevezést, az Európai Unió OEM szimbólumával együtt, az elülső címkén a fő látómezőben kell feltüntetni, a címkén lévő összes többi szövegtől egyértelműen megkülönböztetve; b) az összetevők felsorolása: sertéshús/sertés/sertéscomb és tengeri só; c) a csomagolóüzem címe; d) a pácolás kezdetének időpontja, legalább a hónap és az év feltüntetésével, ha a pácolás kezdetén elhelyezett pecsét és/vagy az alkalmazott más, letörölhetetlen és eltávolíthatatlan azonosító eszköz már nem látható; e) a „gyártó pácolóüzemének” vagy a „forgalmazó pácolóüzemének” kereskedelmi neve – és/vagy márkaneve – és címe.

—

A szeletelt „Prosciutto di Parma” csomagolásán – a „klasszikus”, és az „elvitelre készült” típuson egyaránt – a bal felső sarok egy szabványosított részén fel kell tüntetni a „hercegi korona” logót: , valamint a csomagoló azonosító kódját és a következő információkat: a) a „Prosciutto di Parma - denominazione di origine protetta ai sensi della legge 13 febbraio 1990, n. 26 e del Reg. (CE) n. 1107/96” szöveg [„Prosciutto di Parma” oltalom alatt álló eredetmegjelölés a 26/90. sz. törvény és az 1107/96/EK bizottsági rendelet értelmében]; b) a csomagoló- és szeletelőüzem címe; c) a pácolás kezdetének a pecséten feltüntetett dátuma.

Az olyan jelzők, mint „classico” (klasszikus), „autentico” (eredeti), „extra” (extra), „super” (szuper) vagy bármely más kifejezés vagy jelző használata tilos, kivéve a „disossato” (csontozott) és „affettato” (szeletelt) kifejezéseket.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Prosciutto di Parma” sonka készítése az Emilia-Romagna olaszországi tartományban található Párma megye „jellegzetes területén” történik, amely magában foglalja Párma megyének a Via Emila úttól minimum 5 km-re délre fekvő területét, déli irányban maximum 900 méteres magasságig, melyet kelet felől az Enza folyó vonala, nyugat felől pedig a Stirone patak vonala határol.

Az alapanyag beszerzése a „jellegzetes területnél” nagyobb földrajzi területről történik, amely a következő olaszországi tartományok közigazgatási területeit öleli fel: Emilia-Romagna, Veneto, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont, Molise, Umbria, Toszkána, Marche, Abruzzo és Lazio.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Prosciutto di Parma” különleges jellemzői nagymértékben függnek a földrajzi terület környezeti, természeti és emberi tényezőitől, amelyek a szigorú minőségi, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírások betartásának biztosításában is alapvető szerepet játszanak. Az alapanyag már az etruszkok óta a Friuli-Venezia Giulia régiót is magában foglaló Közép- és Észak-Olaszország földrajzi makrotérségére jellemző, teljesen egyedi jellemzőkkel rendelkezik. Az utánozhatatlan egyedi környezeti feltételeknek és a helyi lakosság különleges tehetségének köszönhetően – amint azt a mai napig működő családi sonkagyártó vállalkozások nagy száma is bizonyítja – e terület kis része a „Prosciutto di Parma”„jellegzetes előállítási területévé” fejlődött. Párma a régi Gallia Alpok alatti területének szívében található, lakói nagy sertéskonddákat tartottak, és nagy szakértelemmel rendelkeztek a sózott sonka előállítása terén.

E „jellegzetes terület” elhelyezkedése egyedülálló ökológiai, éghajlati és környezeti feltételeket biztosít: a toszkán partvidék Versilia térsége felől érkező tengeri levegő, miután a Val di Magra völgy olajligetei és fenyvesei között áthaladva lecsendesedik, és az Appenninek csúcsain – mielőtt elérné az előállítási területet, és megszárítaná a „Prosciutti di Parma” sonkát – megszabadul a benne lévő nedvességtől, megtelik gesztenyeillattal, és így egyedülálló lágyságot kölcsönöz a terméknek.

Az érett korban levágott hússertések tartásának fejlődése jelzi a sertéstenyésztés szakaszait: a helyi, őshonos fajták használatával kezdődött, majd a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőknek megfelelően, elsősorban a – takarmányozási gyakorlatokat alakító – gabonatermeléssel és tejfeldolgozással párhuzamosan fejlődött, majd fokozatosan és természetes módon vált egy eredetmegjelöléssel rendelkező termék előállításának önálló tevékenységévé.

Az évszázadok során több írásos forrás is hivatkozik e sonkára és annak elkészítési módjára. Ilyenek többek között a kereskedelmi kamara 1913. évi jegyzékei, amelyek megemlítik a jelenlegi előállítási területet. A kezdetben kizárólag kisipari jellegű tevékenység mára nagyüzemi formát öltött, amely ugyanakkor megőrizte a termék hagyományos jellegzetességeit.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

A Minisztérium megindította a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást azzal, hogy a „Prosciutto di Parma” OEM módosítására irányuló javaslatot közzétette az Olasz Köztársaság hivatalos közlönyének (Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana) 2020. augusztus 5-i 195. számában. A termékleírás teljes szövege megtekinthető az alábbi honlapon:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy:

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità” (minőség) címszóra, majd a „Disciplinari di Produzione all'esame dell’UE” (uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.