Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022XC0224(05)

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele. 2022/C 88/08

PUB/2021/972

HL C 88., 2022.2.24, pp. 65–69 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.2.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/65


A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2022/C 88/08)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Saint-Estèphe”

PDO-FR-A0178-AM01

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex szerint frissítették.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A körülhatárolt parcellák határait jóváhagyó illetékes nemzeti bizottság üléseit felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljön a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3.   Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

4.   Átmeneti intézkedések

A termékleírásból törölték a lejárt átmeneti intézkedéseket.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

5.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás módosult annak érdekében, hogy a megszövegezés összhangban legyen a megjelölésekhez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent. Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Saint-Estèphe

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes vörösborok.

A borok természetes alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A forgalomba hozott bortételek esetében:

az almasavtartalom legfeljebb 0,30 g/l;

az erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom) legfeljebb 2 g/l;

az ömlesztett bortételek esetében az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/liter, azaz a szüret évét követő év július 31-ig ecetsavban kifejezve 0,79 g/l (H2SO4-ben kifejezve 0,65 g/l), e dátumot követően pedig legfeljebb 16,33 milliekvivalens/liter, azaz ecetsavban kifejezve 0,98 g/l (H2SO4-ben kifejezve 0,80 g/l).

Az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek. A borok élénkvörös színűek. A leggyakrabban házasítással készülnek, amelyben a cabernet-sauvignon N szőlőfajta teszi ki a legnagyobb arányt. Ez a szőlőfajta erős szerkezetet kölcsönöz a boroknak, gazdag tanninstruktúrával. A fűszeres jegyeket a merlot N fajta gyakran piros gyümölcsös jegyekkel egészíti ki. A borok struktúráját és összetettségét cabernet franc N vagy petit-verdot N szőlőfajtával erősítik; ez utóbbi az érettebb évjáratokban frissességet is adhat a boroknak. Ezeknek a testes, erős boroknak több év érlelésre van szükségük, amely során kialakul a kerekség, a gyümölcsösség és a finomság.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):

 

Minimális összes savtartalom:

 

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

 

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Különleges borászati eljárások

1.   Különleges borászati eljárás

A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

2.   Művelési gyakorlat

a)   Ültetési sűrűség

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 7 000 tőke.

A sorok közötti távolság legfeljebb 1,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

b)   A metszésre vonatkozó szabályok

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakaszban) kell elvégezni.

A szőlőtőkék metszése a következő technikák alkalmazásával történik, tőkénként legfeljebb 12 rügyet hagyva meg:

az úgynevezett „médoci” szálvesszős metszés vagy a rövidcsapos és szálvesszős metszés, a tőkén két szálvesszővel, szálvesszőnként legfeljebb 4 rüggyel a cot N, a cabernet-sauvignon N, a merlot N és a petit verdot N fajtánál, illetve szálvesszőnként legfeljebb 5 rüggyel a cabernet franc N és a carmenère N fajta esetében. Az ugarcsapokat két rügyre metszik;

rövidcsapos metszés kétkarú kordon alkalmazásával vagy négyvesszős legyezőművelés.

c)   Öntözés

A szőlőnövény vegetációs időszakában az öntözés a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv rendelkezései szerint engedélyezhető.

5.2.   Maximális hozamok

1.

hektáronként 63 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye Saint-Estèphe településének területén történik a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

7.   Fontosabb borszőlőfajta (borszőlőfajták)

 

Cabernet franc N

 

Cabernet-Sauvignon N

 

Carmenère N

 

Cot N – Malbec

 

Merlot N

 

Petit Verdot N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe a Gironde bal partján, a Médoc-félszigeten, Bordeaux és Pointe de Grave között félúton terül el.

Ez a földrajzi terület a bortermő Médoc-félsziget sajátos geológiájának része, amely a Gironde torkolatöblével párhuzamosan, 4 és 40 méter közötti tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kavicsos teraszok kiterjesztésének felel meg.

Ezek az átlagban mintegy tíz méter vastag negyedidőszaki teraszok eocén és oligocén kori márgán és mészkőn nyugszanak, amelyek különösen Saint-Estèphe község nyugati részén bukkannak fel. Nyugaton minden ilyen képződményt a negyedidőszakból származó futóhomok, a „Sable des Landes” (landesi homok) borít egészen az erdőhatárig. A torkolatöböl partján a helyiek által „palus”-nek (mocsárnak) nevezett újkori hordaléklerakódások gyarapítják az itt található képződmények sokféleségét.

A környezetet „jalles”-nak és „esteys”-nek nevezett kis patakok szabdalták fel, amelyek minden talajból a Gironde-ba vezették el a vizet, egyedivé munkálták a kavicshátakat, és több település határával is egybeesnek. A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe tehát Saint-Estèphe település területének felel meg. A község területét északon az „Estey de la Calupeyre” által lecsapolt mocsár, délen pedig a „Jalle du Breuil” által lecsapolt Lafite mocsár választja el Saint-Seurin-de-Cadourne községtől.

A kavicshátakon képződött talajok túlnyomórészt homokos-kavicsos vagy agyagos-kavicsos talajok. A nyugati részen a kemény mészkő alapkőzetet egyenetlen homokos-kavicsos talajok és felszíni rendzina talajok borítják. A változatos táj és a különböző színű talajok részben az itt lerakódott sokféle üledéknek köszönhetők. Az itteni helynevekben egyaránt visszaköszönnek a kavicshátas domborzatra, illetve a talaj kavicsos jellegére utaló szavak, mint például a „Cos” (kavicsdomb) vagy a „Pez”.

A Médoc régió „községi” ellenőrzött eredetmegjelölései közül a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés esik a legészakabbra, területét tekintve pedig ez a második legnagyobb.

A kavicshátak magasabb részein a község területének nagy részét szőlőültetvények foglalják el, és eképpen formálják a tájat. A szőlőültetvényeket mellékutak sűrű hálózata szövi át, amelyek több majort is kiszolgálnak. Ezek a majorok, mint például a Marbuzet, a Blanquet, a Pez, a Leyssac vagy a Saint-Corbian major, a borászati kastélyok köré települtek.

A legnagyobb helyi borokat a szőlőültetvények közepén elszigetelten álló, gyönyörű kastélyokkal jelölik.

A település déli és északi részén a torkolatöbölre merőlegesen húzódó, mocsaras területeket alkotó, nedves völgyekben rétek és helyenként erdők vannak.

Végezetül a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés jellegzetességét adó, keleten fekvő kavicsos szőlőhegyek nagyon közel vannak a torkolatöbölhöz, így a mocsaras területek (palus) egy 200–300 méter széles sávra korlátozódnak.

8.2.   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A XIII. században a lesparre-i esperesség feje, Gui Martin de Saint-Estèphe volt Calon ura. Saint-Estèphe ekkor kezdett ismertté válni „jó szőlőiről”, amelyek már jövedelmezőbbek voltak, mint a gabona. A későbbi Saint-Estèphe község területén más birtokok, például a Blanquet birtok vagy a Lassalle de Pez hűbérbirtok adták a majorságok történelmi alapját.

A XVII. és XVIII. században a Médoc régióban beszedett összes dézsma közül a „Saint-Estèphe” dézsma volt a legtetemesebb. A történelem azonban arra is emlékeztet, hogy a „Saint-Estèphe” borok hírneve szorosan összefüggött az e borokat előállító és értékesítő bordeaux-i kereskedők tevékenységével.

A mai nagy birtokok a prosperitással jellemzett XIX. században jöttek létre. Az ebből az időből származó gyönyörű nagy kastélyok a birtokok virágzásáról, erejéről és dinamizmusáról tanúskodnak.

A Médoc-félsziget többi borászati ellenőrzött eredetmegjelöléséhez hasonlóan a Saint-Estèphe-i helyi borok is szerepeltek a XVII. és XVIII. század óta készített különféle birtokosztályozásokban. Az 1855-ös „Classement des vins de Bordeaux”-ban (a bordeaux-i borok osztályozásában) öt helyi bort is elismertek Saint-Estèphe községből, az 1932-es „Classement des crus Bourgeois”-ban (a polgári borok osztályozásában) pedig mintegy negyven helyi bort díjaztak.

Napjainkban a Saint-Estèphe-i borok közel felét az országon kívül, Belgiumban, Angliában, Németországban és Hollandiában értékesítik, vagy az Egyesült Államokba, Svájcba és Ázsiába exportálják.

A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölést az 1936. szeptember 11-i rendelettel ismerték el. A szőlővidéken átlagosan 65 000 hektoliter csendes vörösbort termelnek.

A borok élénkvörös színűek. A leggyakrabban házasítással készülnek, amelyben a cabernet-sauvignon N szőlőfajta teszi ki a legnagyobb arányt. Ez a szőlőfajta erős szerkezetet kölcsönöz a boroknak, gazdag tanninstruktúrával. A fűszeres jegyeket a merlot N fajta gyakran piros gyümölcsös jegyekkel egészíti ki. A borok struktúráját és összetettségét cabernet franc N vagy petit-verdot N szőlőfajtával erősítik; ez utóbbi az érettebb évjáratokban frissességet is adhat a boroknak. Ezeknek a testes, erős boroknak több év érlelésre van szükségük, amely során kialakul a kerekség, a gyümölcsösség és a finomság. A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok minősége és eredetisége abból ered, hogy az egyes talajok rendkívül jól kiegészítik egymást, a parcellák pedig topográfiailag jó helyen, a torkolatöböl közelében helyezkednek el, amely védi a szőlőültetvényeket az éghajlati szélsőségektől.

A szőlő szüretelésére szánt parcellákat a már a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölésről szóló rendeletben is leírt gyakorlatnak megfelelően pontosan körülhatárolják.

Így a község keleti részén a természetes módon jó vízelvezetésű kavicsos talajokkal rendelkező parcellák tartoznak a körülhatárolt területhez. Ezek a talajok tökéletesen megfelelnek a cabernet-sauvignon N szőlőfajtának. Az újkori allúviumokon és homokon, valamint a nem vízáteresztő altalajon kialakult talajokkal rendelkező parcellák nem tartoznak bele ebbe a parcellaterületbe.

A község nyugati részén, amely többé-kevésbé „karsztosodott” mészkő alapkőzeten nyugszik, a természetes módon jó vízelvezetésű talajokkal rendelkező parcellák tartoznak a körülhatárolt parcellaterülethez. A merlot N szőlőfajta különösen jól érzi magát az itteni körülmények között. A homokkal feltöltődött és változó hidromorfológiájú, mélyebben fekvő területek, csakúgy, mint a mélyen átvizesedett agyagos talajú területek, valamint a mocsaras és lápos területek nem tartoznak a parcellaterülethez.

A művelési módnak köszönhetően rendkívül érett és egészséges, kiszámítható terméshozamú szőlő termeszthető. Ez teszi lehetővé a borok érleléséhez szükséges struktúrát eredményező, nagyon hosszú áztatást. Ennek megfelelően az előírások szerinti legalább hat hónapos érlelés elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakulhassanak a szín stabilizálódásához és a tanninok lekerekítéséhez szükséges tannin-antocián kombinációk, amelyek révén a tanninok elveszítik keménységüket.

Bár a bordeaux-i kereskedelem fontos szerepet játszott ezen ellenőrzött eredetmegjelölés hírnevében és ismertségében, a nagybirtokok, amelyek közül több is szerepel az 1855-ös „Classification des vins de Bordeaux”-ban, úgyszintén nagyban hozzájárultak hírnevéhez és imázsának öregbítéséhez. E híres kastélyok (château-k) mellett a kis- és közepes birtokok, a családi és szövetkezeti vállalkozások – például olyan egyedi megjelölésekkel, mint a „crus paysans” (gazdaborok) és a „crus artisans” (kézműves borok) – szintén nagyban hozzájárulnak ezen eredetmegjelölés elismertségéhez a Médoc megjelölésen belül.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján: Cissac-Médoc, Pauillac, Saint-Sauveur, Saint-Seurin-de-Cadourne és Vertheuil.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén a „Vin de Bordeaux – Médoc” vagy „Grand Vin de Bordeaux – Médoc” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység. Az e megnevezés feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-93ceee01-eb46-4a2b-a4e3-3f5a1eaf13be


(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.


Top