☐

A termék elnevezése

☒

A termék leírása

☒

Földrajzi terület

☒

A származás igazolása

☒

Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒

Egyéb: Csomagolás; az ellenőrző szervezet adatainak felvétele.

☒

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☐

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

—

Ez a módosítás a termékleírás 6. cikkét (Jellemzők a fogyasztás időpontjában), az összefoglalás 4.2. pontját és az egységes dokumentum 3.2. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Szabad forgalomba bocsátásakor a „Monte Etna” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott extraszűz olívaolajnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Forgalomba hozatalkor a „Monte Etna” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott extraszűz olívaolajnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Kémiai vizsgálat

Érzékszervi vizsgálat

Érzékszervi hiba nem megengedett (nulla értékű hibamedián). A kifejezetten meg nem határozott értékekre a hatályos uniós jogszabályokban meghatározott követelmények alkalmazandók.

A javasolt módosítások alapvetően a frissített szakkifejezések és hivatkozások használatából erednek, mint például a szűz olívaolajok érzékszervi értékelésére vonatkozóan a Bizottság 1348/2013/EU végrehajtási rendeletének V. mellékletében található hivatkozások.

—

A kémiai értékelésről szóló szakasz javasolt módosítása a K232 és K270 értékeknek a jelenlegi jogszabályok által előírt határértékekhez való igazításából áll.

—

Az elmúlt években a K270-ben növekedés volt megfigyelhető – bár nem lépte túl a hatályos jogszabályokban meghatározott határértéket – annak eredményeként, hogy számos piaci szereplő előrehozta a betakarítást az olajminőség javítása érdekében.

Számos kutatási eredmény azt mutatja, hogy e piac növekedését nemcsak a telítetlen zsírsavak oxidált formáinak jelenléte okozza, hanem a fenolvegyületek számának növekedése is okozhatja, ami az elmúlt években folytatott korábbi betakarítás célja.

A K232 határérték változása abból a tényből fakad, hogy az évek során végzett kémiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a „Monte Etna” készítéséhez alapanyagként felhasznált kisebb kultivárok némelyike befolyásolhatja a K értéket az olaj 18 hónapos élettartama alatt, olykor meghaladva a termékleírásban jelenleg megállapított szintet (a jogszabályi határértéken belül maradva).

—

Az olajsavban kifejezett maximális savtartalmat 0,6 %-ról 0,5 %-ra kell csökkenteni.

Az elmúlt években a termelők folyamatosan azon munkálkodtak, hogy javítsák a „Monte Etna” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett extraszűz olívaolaj minőségét, finomítva a betakarítási, feldolgozási és tárolási technikáikat. Ezért a savtartalom határértékének csökkentése mellett döntöttünk.

—

A linolsav és a linolénsav értékeit módosítani kell:

Ezt a két mutatót meg kell változtatni, mivel a „Monte Etna” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett termék előállítási területről származó olajtételeknek egyre nagyobb számban nem sikerült tanúsítást szerezniük az elmúlt években, mivel a termékleírásban jelenleg meghatározott értékeknél magasabb linolsav- és linolénsav-tartalommal rendelkeztek.

Tanulmányok szerint ez az átlaghőmérséklet emelkedésével és a csapadékmennyiség utóbbi években bekövetkezett jelentős csökkenésével függ össze, ami megváltoztatta a „Monte Etna” olaj savassági profilját.

Ennek az egyik különleges következménye a linolénsav és a linolsav arányának növekedése, különösen a domboldalakon, a 600 méternél alacsonyabb tengerszint feletti magasságban termesztett olajbogyóból sajtolt olajok esetében. Gyakran előfordul ez a hatás és úgy tűnik, hogy közvetlenül összefügg egy másik befolyásoló tényezővel: a virágzási szakasztól az olajbogyók olajtartalmának kialakulásáig tartó időszakban a napi átlaghőmérséklet több mint 25 °C. Ilyen körülmények között az olajtartalom közvetlen korrelációban csökken, ami kiegyensúlyozatlanságot eredményez a zsírsavösszetételben, az olajsav csökkenésével és más kisebb savak, például a linolénsav és a linolsav mennyiségének növekedésével. Ez a jelenség a különböző kultivárokat eltérő mértékben érinti, a „Nocellara Etnea”, a „Monte Etna” OEM előállításához használt fő kultivár különösen érzékeny erre a jelenségre. A javasolt értékek tökéletesen összhangban vannak a Nemzetközi Olívatanács (IOC) szabványaival.

—

A szöveget ki kell egészíteni egy összes polifenol-tartalomra vonatkozó értékkel.

Ennek az értéknek a bevezetése a termelők és a fogyasztók e fontos olajminőségi mutatóra vonatkozó információ iránti igényét elégíti ki.

—

Ez a módosítás a termékleírás 3. cikkét (Előállítási terület), az összefoglalás 4.3. pontját és az egységes dokumentum 4. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Az 1. cikkben említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett extraszűz olívaolaj előállításához felhasznált olajbogyót olyan olajfaültetvényekben kell termeszteni, amelyek alkalmasak az e termékleírásban meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő olaj előállítására, és Szicília régió közigazgatási határain belül az alábbi települések valamelyikében találhatók:

Az 1:25 000 méretarányú térképen körülhatárolt különleges terület meghatározása a következő: A határvonal délen, a 121-es országos utat Motta Sant’Anastasiával összekötő út kereszteződésénél kezdődik. Ezt követően ennek a városnak a nyugati határvonalát követi, majd délnyugatra halad tovább a Motta Sant’Anastasiából a Rotondella vasútállomásig tartó út mentén. Onnan észak felé halad egészen az 100 méteres szintvonalig, amelynek követi a vonalát észak felé tartva egészen Ponte la Barcáig. Ezután ugyanabban az irányban folytatódik a Simeto folyó mentén egészen a Pietralunga-hídig, amelyen túl továbbra is észak felé követi a Simeto folyót, Piano Mandaranón, Cavalerán, Piano Trinitàn és Piano d’Aragonán áthaladva egészen a Bolo hídig a 120-as országos úton. Onnan a határvonal a 120-as országos utat követi kelet felé, majd a Gurrida patak mentén halad az Alcantara folyóig, amelyet 800 méteren át követ (észak felé), majd kelet felé veszi irányát és a folyótól elfordulva 400 méteren át a San Giacomo vízvezetékig húzódik, amelynek mentén 650 métert halad tovább dél felé a 116-os országos útig. Ezt követően visszatér az Alcantara folyóhoz, amelyet a Favoscuro patakig követ, majd keletre fordul és áthalad Feudo Amatón, Rocca Pizzicatán, Rusticán, Serra Bardellán, Pecorarón és Buon Vassallón (amelyek mindegyike a Favoscuro patak és a Passo Mojo hegy között fekszik). Kelet felé folytatódik, áthaladva a Passo Mojo hegy és a Fondachello patak között fekvő járásokon, majd újra csatlakozik az Alcantara folyóhoz, amelyet délkeleti irányban követ egészen addig, amíg a Castiglione di Sicilia vasútállomást a 120-as országos úttal összekötő úthoz kapcsolódik. Ennek mentén halad tovább déli irányban, Castiglione di Sicilia nyugati határa mentén, majd dél felé folytatódik a 120-as országos út mentén, és Catena közelében elfordul dél felé és egészen az 1 000 méteres szintvonal eléréséig folytatódik. Ezután nyugat felé tartva megközelíti Maletto települést és ugyanezen szintvonal mentén Maugeriig halad, majd Belpasso és S. Pietro települések keleti határa mentén dél felé folytatódik.

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Az 1. cikkben említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett extraszűz olívaolaj előállításához felhasznált olajbogyót olyan olajfaültetvényekben kell termeszteni, amelyek alkalmasak az e termékleírásban meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő olaj előállítására, és Szicília régió közigazgatási határain belül az alábbi települések valamelyikében találhatók:

—

Adrano, Belpasso, Biancavilla, Bronte, Camporotondo Etneo, Castiglione di Sicilia, Maletto, Maniace, Motta Sant’Anastasia, Paternò, Ragalna, Randazzo, Santa Maria di Licodia, San Pietro Clarenza, Misterbianco, Acireale, Aci Sant’Antonio, Aci Bonaccorsi, Aci Catena, Aci Castello, Calatabiano, Catania, Fiumefreddo di Sicilia, Giarre, Gravina di Catania, Linguaglossa, Mascali, Mascalucia, Milo, Nicolosi, Pedara, Piedimonte Etneo, Sant’Agata li Battiati, Sant’Alfio, San Giovanni La Punta, San Gregorio di Catania, Santa Venerina, Trecastagni, Tremestieri Etneo, Valverde, Viagrande, Zafferana Etnea és Riposto települések teljes területe (a közigazgatási határukon belüli területük).

—

A származás igazolására vonatkozó pontot, amely az összefoglalásban szerepel, de a termékleírás jelenlegi változatában nem, átfogalmazták. Ezenkívül az összefoglalás 4.4. pontjának (A származási igazolása) egy része az elnevezés történetére vonatkozó információ volt, amely így átkerült a kapcsolatról szóló szakaszba. Az egységes dokumentum 3.5. pontja kiegészült a csomagolásra vonatkozó egyedi szabályokkal.

A származás igazolásáról szóló szöveget illetően ezért össze kell hasonlítani a közzétett összefoglalás 4.4. pontjának utolsó tíz sorát a termékleírás javasolt új cikkével.

A jelenlegi szöveg a következő:

„Az olajbogyó-termesztést Kelet-Szicíliába Kr. e. az első évezredben a föníciaiak és Kr. e. a 8. századtól a görögök vezették be. Az olajbogyó-termesztést övező mítoszt a területen található működő tűzhányó jelenléte táplálta: Polüphémosz küklópszt, a vulkánt megtestesítő, szeméből tüzet kibocsátó egyszemű óriást Odüsszeusz és társai vakították meg egy olajfaággal. Az évszázadok során az olajbogyó-termesztés nagy jelentőségre tett szert a térség gazdasága szempontjából.

A rómaiak már a Kr. e. 3. században jelentős mértékű adókat vetettek ki a sziget olajára, hogy megakadályozzák a Campania és Lazio régióból származó olajokkal való versengést. Később, amikor az arabok uralták Szicíliát, a növényt leleményességük révén továbbfejlesztették és racionalizálták. Az »Etnea« olívaolaj termelésének jelentőségére való utalások már Pietro Bembo De Aetna című művében is megtalálhatók, amely az Etna hegy körüli olajbogyó-termesztés minőségét és értékét említi meg. Ezt a helyi termelést később Lazzaro Spallanzani természettudós, Antonio Stoppani, Johann Wolfgang von Goethe és Guy de Maupassant írók és sok más szerző művei is megemlítették.

1827. márciusi szicíliai útja során Alexis de Tocqueville nagyon lelkesen írt erről, az Etna hegy térségében megtapasztalt prosperitást és bőséget említve, amely e növény jelenlétének köszönhető, valamint annak, hogy a termesztési terület talaja a vulkán által kialakított sajátos tulajdonságainak betudhatóan különösen termékeny volt.

A tizenkilencedik században és a huszadik század elején számos olasz és európai fogyasztó ismerte és nagy becsben tartotta az etnai olívaolajat. Jelentős mennyiségű olajjal kereskedtek Ripostónál, az Etna hegy közvetlen közelében fekvő kikötőben.

A termesztés, az olajkinyerés és a palackozás mind a meghatározott területen belül történik. A »Monte Etna« olaj sajátos jellemzőinek és minőségének megőrzése érdekében a palackozást a meghatározott földrajzi területen belül kell végezni, biztosítva, hogy a külső ellenőrző szervezet az ellenőrzéseket a termelők felügyelete mellett végezze.

A termelők számára az oltalom alatt álló eredetmegjelölés rendkívül fontos. A rendszerre vonatkozó szabályok által követett célokkal és általános irányvonalakkal összhangban lehetőséget kínál számukra, hogy növeljék jövedelmüket.

Ráadásul ezt a folyamatot mindig is hagyományosan a meghatározott földrajzi területen folytatták le.

Az olajbogyókat az előállítási területen belül termesztik. A termesztők egy erre a célra létrehozott nyilvántartásban jegyzik olajfaültetvényeiket, amely nyilvántartást folyamatosan naprakészen tartanak.

Az olajkinyerés, -csomagolás és -palackozás ugyanazon a meghatározott területen belül, külön nyilvántartásban szereplő, jóváhagyott létesítményekben történik.

Az ellenőrző szervezet ellenőrzi a külön ellenőrző listában meghatározott technikai követelményeket.

Az ellenőrző szervezet ellenőrzi, hogy a termékleírásban meghatározott, a különböző nyilvántartásokba való felvételre vonatkozó szakmai követelmények teljesülnek-e, és hogy a termelési láncban részt vevő különböző felek a termék nyomon követhetőségének biztosítása érdekében minden tőlük elvárt feladatot elvégeztek-e.”

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a származás igazolása szakasz csak releváns információkat tartalmazzon, és a termékleírást összhangba hozzák a rendelettel.

—

Ez a módosítás a termékleírás 2. cikkét (Olajbogyófajták), az összefoglalás 4.5. pontját (Az előállítás módja) és az egységes dokumentum 3.3. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

„A »Monte Etna« oltalom alatt álló eredetmegjelölést csak olyan ültetvényben termesztett olajbogyóból készült extraszűz olívaolaj esetében lehet használni, amelyben a »Nocellara Etnea« fajta a termesztett növény legalább 65 %-át teszi ki. A fajtaösszetételben más helyi fajták (a »Moresca«, »Tonda Iblea«, »Ogliarola Messinese«, »Biancolilla«, »Brandofino« és »L’Olivo di Castiglione«) is szerepelhetnek különböző arányban, legfeljebb 35 %-os felső határig.”

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

„A »Monte Etna« oltalom alatt álló eredetmegjelölést csak olyan ültetvényben termesztett olajbogyóból készült extraszűz olívaolaj esetében lehet használni, amelyben a »Nocellara Etnea« fajta a termesztett növény legalább 65 %-át teszi ki. A fennmaradó 35 %-ot bármely más őshonos szicíliai kultivár alkothatja.”

Erre a változásra azért volt szükség, mert az olajfaültetvényekben néha más őshonos kultivárok is megtalálhatók, különösen hagyományos kultivárok. Ez mindig is számos ellenőrzési problémát eredményezett, és rengeteg munkát okozott a termesztőknek azáltal, hogy arra kényszerítette őket, hogy a termékleírásban kifejezetten nem említett kultivároktól származó olajbogyókat különítsék el, függetlenül attól, hogy a mennyiségek mennyire kicsik. Mivel a „Monte Etna” olaj egyedülálló jellegzetessége a legalább 65 %-ot kitevő „Nocellara Etnea” fajtának köszönhető, a többi őshonos kultivár jelenléte nem csökkenti a termék alapvető jellemzőit. Ezért úgy döntöttünk, hogy egyszerűsítjük a termékleírást, és megengedjük, hogy bármely őshonos szicíliai kultivár a 35 %-os maximális részarányban forduljon elő.

—

A 4. cikk első pontjának utolsó sorát (Termesztési jellemzők) el kell hagyni. Ez a módosítás a területnek az összefoglalás 4.6. pontjában (Kapcsolat) és az egységes dokumentum 5. pontjában szereplő leírását is érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Ez a módosítás a tengerszint feletti magasságra vonatkozó követelmények törléséből áll, mivel az elmúlt tíz évben az egész területen megfigyelhető volt az a tendencia – a tengerszint feletti magasságtól függetlenül –, hogy előrehozták a betakarítást. Ezenkívül az elmúlt években a földrajzi területen egyre elterjedtebbé vált a modern olajkitermelési technológia – főként kétlépcsős vagy átfogó rendszerek – alkalmazása.

Ez a két tényező segített megszüntetni azokat a különbségeket, amelyek korábban a különböző tengerszint feletti magasságon termesztett olajbogyóból származó olajokban mutatkoztak.

A pontot a földrajzi területet leíró bizonyos mondatok törlésével is egyszerűsítették, mivel ez az információ már szerepel a kapcsolatról szóló cikkben.

—

Ez a módosítás a termékleírás 4. cikkének (3) bekezdését érinti, a betakarítási időszak tekintetében.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Ezt az indokolja, hogy a termelők egyre inkább a kiváló minőségű olaj előállítására összpontosítanak, és az ezen a ponton történő betakarítás növeli a fenoltartalmat.

—

Ez a módosítás a termékleírás 4. cikkének (5) bekezdését és 4. cikkének (6) bekezdését érinti, valamint az összefoglalás 4.5. pontjának harmadik bekezdését.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatok szerint nincs negatív korreláció a hektáronkénti olajbogyóhozam és a termékleírás 6. cikkében és az összefoglalás 4.2. pontjában meghatározott kémiai és érzékszervi követelményeknek való megfelelés között. Ezek az új hozamok azt is lehetővé teszik, hogy jobban lehessen reagálni az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyokra, amelyek az utóbbi években súlyosbították a hozamingadozásokat.

—

Ez a módosítás a termékleírás 5. cikkének (3) bekezdését érinti (Olajkinyerési technikák).

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Ezt a módosítást az indokolja, hogy a termelők széles körben alkalmazzák a helyes gyakorlatra vonatkozó kézikönyveket, ami a termékleírásban jelenleg meghatározott páratartalom és hőmérsékleti értékek törlésére vonatkozó döntéshez vezetett.

Az évek során ezek a követelmények mind az ellenőrzésekkel kapcsolatos munkát, mind a termelőkre háruló megfelelési terheket növelték.

—

Ez a módosítás a termékleírás 9. cikkét és az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett összefoglalásban ismertetett kapcsolat szakasz részben a 4.4. pontban, részben pedig a 4.6. pontban megadott információkat tartalmaz. A javasolt új változatot ezért az összefoglalás 4.4. és 4.6. pontja első bekezdésének figyelembevételével kell megvizsgálni.

A kapcsolatot ismertető szöveget átfogalmazták; történelmi háttérről szóló, az összefoglalás 4.4. pontja bekezdéseinek megfelelő első rész nem módosult, viszont a terület, az éghajlat és a sajátos jellegű termék jellemzőiről szóló 4.6. pontnak megfelelő második részt újraszövegezték.

A kapcsolatot ismertető szöveget (a termékleírás 9. cikke és az egységes dokumentum 5. pontja) következésképpen újraszövegezték avégett, hogy összhangba kerüljön az Európai Bizottságnak az egységes dokumentum összeállítására vonatkozó iránymutatásával.

Az új változat nevezetesen figyelembe veszi a földrajzi terület javasolt változtatásait is. Törölték a szövegben szereplő azon utalásokat, amelyek az Etna hegy olajbogyó-termesztésre használt lejtőire hivatkoztak, de a körülhatárolt földrajzi terület kiterjedése szempontjából többé nem relevánsak.

A jelenlegi szöveg a következő:

„Az olajbogyó-termesztést Kelet-Szicíliába Kr. e. az első évezredben a föníciaiak és Kr. e. a 8. századtól a görögök vezették be. Az olajbogyó-termesztést övező mítoszt a területen található működő tűzhányó jelenléte táplálta: Polüphémosz küklópszt, a vulkánt megtestesítő, szeméből tüzet kibocsátó egyszemű óriást Odüsszeusz és társai vakították meg egy olajfaággal. Az évszázadok során az olajbogyó-termesztés nagy jelentőségre tett szert a térség gazdasága szempontjából.

A rómaiak már a Kr. e. 3. században jelentős mértékű adókat vetettek ki a sziget olajára, hogy megakadályozzák a Campania és Lazio régióból származó olajokkal való versengést.

Később, amikor az arabok uralták Szicíliát, a növényt leleményességük révén továbbfejlesztették és racionalizálták. Az »Etnea« olívaolaj termelésének jelentőségére való utalások már Pietro Bembo De Aetna című művében is megtalálhatók, amely az Etna hegy körüli olajbogyó-termesztés minőségét és értékét említi meg. Ezt a helyi termelést később Lazzaro Spallanzani természettudós, Antonio Stoppani, Johann Wolfgang von Goethe és Guy de Maupassant írók és sok más szerző művei is megemlítették.

1827. márciusi szicíliai útja során Alexis de Tocqueville nagyon lelkesen írt erről, az Etna hegy térségében megtapasztalt prosperitást és bőséget említve, amely e növény jelenlétének köszönhető, valamint annak, hogy a termesztési terület talaja a vulkán által kialakított sajátos tulajdonságainak betudhatóan különösen termékeny volt.

A tizenkilencedik században és a huszadik század elején számos olasz és európai fogyasztó ismerte és nagy becsben tartotta az etnai olívaolajat. Jelentős mennyiségű olajjal kereskedtek Ripostónál, az Etna hegy közvetlen közelében fekvő kikötőben.

A meghatározott terület egy 100 és 1 000 méter közötti tengerszint feletti magasságú hegyvidéki régió. Részét képezi az Etna hegy vulkáni hegyvidékének, pontosabban a vulkán északi, nyugati és déli oldalán található lejtőknek. A vulkán keleti oldalán nem termesztenek olajbogyót. Az e meghatározott területen található helyi mikroklíma hegyvidéki mediterrán éghajlatnak tekinthető. A földterület típusával (vulkanikus, az Etna vulkán ókori és közelmúltbeli kitörései által képzett alapkőzettel, valamint homokos és erősen vázas talajokkal) együtt ez adja a termék egyedi és nem reprodukálható jellemzőit, amelyek a fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatok során megfigyelhetők. A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy a »Monte Etna« olaj szabadzsírsav-összetételében jelentős különbségek vannak, amelyek a származási területére vezethetők vissza. Ezt igazolják a »Monte Etna« olaj és a szomszédos területekről származó olajok összehasonlítására irányuló vizsgálatok is.

Ezek a különbségek elég egyértelműek ahhoz, hogy az olaj kémiai jellemzőit földrajzi eredetének tulajdonítsuk.

A talaj és az éghajlat jellemzői miatt a növényfajoknak alkalmazkodniuk kellett, és jellegzetes helyi fajtákká és ökotípusokká fejlődtek. Ez a helyzet a területen uralkodó »Nocellara Etnea« kultivár esetében.

Az olajbogyó-termesztés kulcsfontosságú a terület mezőgazdasági ágazata számára, különösen azért, mert az olajfák félszáraz környezetben jellemző télállóságuknak köszönhetően képesek gyümölcsöt teremni vulkanikus talajokon, és részben azért, mert ez a növény hatással van a vidéki családok gazdálkodására.

Helyi hagyomány, hogy az e területről származó olajat »hegyvidéki olajként« említik annak érdekében, hogy megkülönböztessék azt a környező régiókban előállított olajoktól.

A terméket olyan fogyasztók keresik, akik minőségi és érzékszervi tulajdonságait elismerve, a piaci árnál 20–25 %-kal nagyobb árat hajlandók fizetni érte.”

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

„Az olajbogyó-termesztést Kelet-Szicíliába Kr. e. az első évezredben a föníciaiak és Kr. e. a 8. századtól a görögök vezették be. Az olajbogyó-termesztést övező mítoszt a területen található működő tűzhányó jelenléte táplálta: Polüphémosz küklópszt, a vulkánt megtestesítő, szeméből tüzet kibocsátó egyszemű óriást Odüsszeusz és társai vakították meg egy olajfaággal. Az évszázadok során az olajbogyó-termesztés nagy jelentőségre tett szert a térség gazdasága szempontjából.

A rómaiak már a Kr. e. 3. században jelentős mértékű adókat vetettek ki a sziget olajára, hogy megakadályozzák a Campania és Lazio régióból származó olajokkal való versengést.

Később, amikor az arabok uralták Szicíliát, a növényt leleményességük révén továbbfejlesztették és racionalizálták. Az »Etnea« olívaolaj termelésének jelentőségére való utalások már Pietro Bembo De Aetna című művében is megtalálhatók, amely az Etna hegy körüli olajbogyó-termesztés minőségét és értékét említi meg. Ezt a helyi termelést később Lazzaro Spallanzani természettudós, Antonio Stoppani, Johann Wolfgang von Goethe és Guy de Maupassant írók és sok más szerző művei is megemlítették.

1827. márciusi szicíliai útja során Alexis de Tocqueville nagyon lelkesen írt erről, az Etna hegy térségében megtapasztalt prosperitást és bőséget említve, amely e növény jelenlétének köszönhető, valamint annak, hogy a termesztési terület talaja a vulkán által kialakított sajátos tulajdonságainak betudhatóan különösen termékeny volt.

A tizenkilencedik században és a huszadik század elején számos olasz és európai fogyasztó ismerte és nagy becsben tartotta az etnai olívaolajat. Jelentős mennyiségű olajjal kereskedtek Ripostónál, az Etna hegy közvetlen közelében fekvő kikötőben.

A területtel való kapcsolat lényegében az őshonos kultivárok – és legfőképpen a »Nocellara Etnea« – használatának eredménye, amelyek olyan extraszűz olívaolajat adnak, amelynek az érzékszervi jellemzői más talaj- és éghajlati viszonyok között nem reprodukálhatók.

A »Nocellara Etnea« a »Monte Etna« oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó meghatározott előállítási terület nagy részén a mezőgazdasági táj fontos részét képezi. A meghatározott területen fellelhető egyéb kisebb kultivárok jelenléte indokolt, egyrészt azért, mert a fő kultivár beporzói, másrészt mintegy a kínálat diverzifikálásának módjaként a »Nocellara Etnea« utáni második választásnak tekinthetők. Az idők során e kisebb kultivárok némelyike fenotípusos változáson ment keresztül, ami egyedülállóvá tette őket és a szomszédos területeken fellelhetőkhöz képest eltérővé. Mindez elősegítette a meghatározott terület biológiai sokféleségének javítását.

A földrajzi területet vulkanikus talajalapréteg jellemzi, amely bazaltból áll, egy olyan extrúziós kőzetből, amely a spontán flóra és mikrobiális fauna megjelenésével együtt járó több évszázados erózió és kimosódás hatására az ezen az anyakőzeten fekvő felszíni rétegszinteket termékeny talajjá alakította át, amelyre az eredeti alapkőzet valamennyi megkülönböztető tulajdonsága jellemző.

A talajok durva szerkezetűek, enyhén lúgosak, jól levegőznek és nagymértékben áteresztők; ideális élőhelyet jelentenek az olajfák növekedéséhez és fejlődéséhez. Ezek a feltételek adják a »Monte Etna« oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott olajok egyedi tulajdonságait, sajátos szag- és ízprofilját, amely a származási terület egészét tükrözi, ideértve az articsóka és a zöld paradicsom nyilvánvaló, fűre emlékeztető jegyeit, valamint a keserű mandula tisztán érezhető jegyeit, továbbá a keserű és a csípős íz harmonikus kombinációját, amely az olajat az ízlelőbimbók számára kellemes érzetűvé teszi.

Az Etna hegy lejtőin a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség meghaladhatja a 20-25 °C fokot. Ez az egyedülálló vulkáni talajjal együtt bizonyos fokú fűszerességet kölcsönöz a »Monte Etna« OEM extraszűz olívaolajnak. Ebben a környezetben rendkívül ritkán fordul elő légy okozta fertőzés, és az olajbogyó húsa ropogós, kemény. Ezek a helyi terület egyedi tulajdonságai. Az Etna térségében jellemző éghajlati viszonyoknak köszönhetően az olajokban kialakulnak bizonyos érzékszervi tulajdonságok.

Ezért szoros kapcsolat áll fenn az előállítási terület és a »Monte Etna« OEM jellemzői között. Több kutatási eredmény szerint a »Monte Etna« olaj szabadzsírsav-összetételében jelentős különbségek vannak, amelyek a származási területére vezethetők vissza. Ezt igazolják a »Monte Etna« olaj és a szomszédos területekről származó olajok összehasonlítására irányuló vizsgálatok is.

Ezek a különbségek elég egyértelműek ahhoz, hogy az olaj kémiai jellemzőit földrajzi eredetének tulajdonítsuk. A talaj és az éghajlat jellemzői miatt a növényfajoknak alkalmazkodniuk kellett, és jellegzetes helyi fajtákká és ökotípusokká fejlődtek. Ez a helyzet a területen uralkodó »Nocellara Etnea« kultivár esetében.

Társadalmi-gazdasági szempontból az olajbogyó-termesztés mindig is a helyi gazdálkodók figyelmének és munkájának középpontjában állt. Az olajfa még akkor is vezető szerepet játszott a mezőgazdálkodásban, ha más kultúrnövényekkel vegyesen fordult elő. Az olajbogyó-termesztés és annak jelentősége folyamatosan fejlődik számos vállalkozó és termesztő elkötelezettségének köszönhetően, akik forrásaikat a munkahelyteremtésbe és a jövedelemteremtésbe fektetik, ugyanakkor hozzájárul egy olyan terület helyreállításához és megőrzéséhez, amely egykor csupán az elszegényedésre és a parlagon maradásra volt kárhoztatva.

Ez a fejlettebb termesztési és feldolgozási technikák hatásával együtt azt eredményezte, hogy Etna térségben az olajbogyó-termesztés során a vegyes gazdálkodási rendszerekben termesztett marginális növénykultúrából speciális növénykultúrává fejlődött, amely fontossá vált a térség számára, és kiváló érzékszervi és kémiai jellemzőkkel rendelkező olajat ad, amelyet a helyi, nemzeti és nemzetközi fogyasztók is nagyra értékelnek.

A »Monte Etna« extraszűz olívaolaj előállításához használandó olajbogyókat azt követően kell betakarítani, amikor a színük sötétzöldről fényes zöldre változik. A fenológiai fejlődés e szakaszában történő betakarítás növeli az olajbogyók fenoltartalmát, és erősíti a »Monte Etna« jellemzőit, például a tiszta és markáns, fűre emlékeztető jegyeit, a kiegyensúlyozott keserűségét és kellemes csípősségét, valamint alacsony savtartalmát és figyelemre méltó polifenol-tartalmát.

Az Etna hegy körüli egész terület alkalmas az olajfák termesztésére, amelyek az egész területen megtalálhatók, különösen a középső hegyoldali területeken.

Az elmúlt két évtizedben jelentős generációs változás következett be, és jelentős számú új szereplő érkezett más termelő és szakmai ágazatokból, akiket az OEM széles körű sikere ösztönzött arra, hogy a »Monte Etna« OEM extraszűz olívaolaj előállításába ruházzanak be.”

A kapcsolatra vonatkozó részben nem történt lényeges változás, mivel a jelenlegi változat alapvető elemei változatlanok maradnak a javasolt új változatban. A „Monte Etna” OEM és a földrajzi terület közötti kapcsolat szempontjából továbbra is alapvető fontosságúak a kapcsolat legrelevánsabb elemei, mint például az Etna körüli földterület egyedi jellemzői, a terület jellegzetes éghajlata és a „Nocellara Etnea” kultivár elterjedt használata, amelyek meghatározzák a termék sajátosságait.

—

Ez a módosítás a termékleírás 7. cikkének (3) bekezdését (Elnevezés és kiszerelés), jelenleg az egységes dokumentum 3.6. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Ez a módosítás abból ered, hogy egyszerűsíteni kell a mezőgazdasági üzemek neveinek a címkén való feltüntetésének módját. A javasolt új verzióval még a saját olajkitermelő és -csomagoló létesítményekkel nem rendelkező kisüzemek is feltüntethetők az olaj címkéjén, ha az összes olajbogyót a szóban forgó mezőgazdasági üzemben termesztették.

—

Ez a módosítás a termékleírás 7. cikkének (8) bekezdését (Elnevezés és kiszerelés) és az összefoglalás 4.8. pontját, jelenleg az egységes dokumentum 3.6. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Mivel a betakarítási időszak január huszadikáig tarthat, az olajbogyó-termesztési idény mindig két különböző évre terjed ki. A minél pontosabb meghatározás érdekében ezért a címkéken fel kell tüntetni azt az idényt, amelyben az olaj előállításához felhasznált olajbogyót termesztették.

—

Ez a módosítás a termékleírás 7. cikkének a megengedett anyagokról szóló (7) bekezdését, jelenleg az egységes dokumentum 3.5. pontját érinti.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

E módosítás célja, hogy lehetővé tegye a termelők számára a termékleírásban jelenleg meghatározottaktól eltérő tárolóedények használatát a különböző piaci igények kielégítése érdekében.

—

A palackozási szabályok módosultak.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

Erre a követelményre azért van szükség, hogy a nyersanyagot és magát az olajat a lehető legkisebb mértékben szállítsák. Még az olaj tartályokban történő ömlesztett szállítása is több alkalommal olyan kisebb kémiai változásokat eredményezett, amelyek érezhetően jelentősebb érzékszervi változásokat okoztak. Az olívaolaj rendkívül érzékeny az íz- és illatváltozásokra, amelyeket annak a tartálynak a belső környezete okozhat, amelyben szállítják.

Ez azt is lehetővé teszi az ellenőrző szervezet számára, hogy a teljes előállítási és csomagolási folyamat során biztosítsa a megfelelő ellenőrzések elvégzését, ami hozzájárul az OEM jellegzetes jellemzőinek megőrzéséhez, valamint a nyomon követés és a nyomon követhetőség biztosításához is.”

Ez a módosítás tovább indokolja a palackozás meghatározott területre való korlátozását.

—

A termékleírás egy erre a tárgyra vonatkozó külön cikkel egészült ki, mivel az hiányzott. Mivel az ellenőrző szervezet megváltozott, az összefoglalás 4.7. pontját ennek megfelelően helyesbítették.

A jelenlegi szöveg a következő:

Ennek helyébe a következő szöveg lép:

—

Savasság (olajsavban kifejezve): maximum 0,5 %

—

Peroxidszám: legfeljebb 12 mEq O2/kg

—

Linolsavtartalom: legfeljebb 13,50 %

—

Linolénsav-tartalom: legfeljebb 0,9 %

—

Összes polifenol-tartalom > 120 ppm

Mediánértékek – legkisebb/legnagyobb

Érett gyümölcsös > 2 < 6

Zöld gyümölcsös > 2 < 6

Fű és/vagy paradicsom és/vagy articsóka jegyei > 2 < 5

Keserű > 2 < 6

Csípős > 2 < 6

Érzékszervi hiba nem megengedett (nulla értékű hibamedián)

Catania megye:

Adrano, Belpasso, Biancavilla, Bronte, Camporotondo Etneo, Castiglione di Sicilia, Maletto, Maniace, Motta Sant’Anastasia, Paternò, Ragalna, Randazzo, Santa Maria di Licodia, San Pietro Clarenza, Misterbianco, Acireale, Aci Sant’Antonio, Aci Bonaccorsi, Aci Catena, Aci Castello, Calatabiano, Catania, Fiumefreddo di Sicilia, Giarre, Gravina di Catania, Linguaglossa, Mascali, Mascalucia, Milo, Nicolosi, Pedara, Piedimonte Etneo, Sant’Agata li Battiati, Sant’Alfio, San Giovanni La Punta, San Gregorio di Catania, Santa Venerina, Trecastagni, Tremestieri Etneo, Valverde, Viagrande, Zafferana Etnea és Riposto települések teljes területe (a közigazgatási határukon belüli területük).

Enna megye:

Centuripe település.

Messina megye:

Malvagna, Mojo Alcantara, Roccella Valdemone és Santa Domenica Vittoria.