EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.28.

COM(2022) 559 final

2022/0343(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A halászati lehetőségekre vonatkozó valamennyi rendeletnek olyan szintekre kell korlátoznia a halállományok halászatát, amelyek összhangban vannak a közös halászati politika (KHP) általános célkitűzéseivel. A közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: alaprendelet) a fogási és halászati erőkifejtési korlátok vonatkozásában meghatározza az éves és kétéves javaslatokhoz tartozó célkitűzéseket annak érdekében, hogy az uniós halászat ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható legyen.

A halászati lehetőségeket a legtöbb állomány esetében évente, egyes mélytengeri állományok esetében pedig kétévente kell meghatározni, ez azonban nem gátolja a hosszú távú gazdálkodási megközelítések érvényesülését. Az Európai Parlament és a Tanács többéves terveket fogadott el az Északi-tengerre 2 és a nyugati vizekre 3 vonatkozóan.

A javasolt halászati lehetőségek egy részét az EU önállóan állapítja meg, míg más halászati lehetőségeket a nem uniós országokkal folytatott többoldalú vagy kétoldalú konzultációkat követően kell elfogadni. A konzultációk során elfogadott teljes kifogható mennyiség (TAC) tagállamok közötti elosztására a viszonylagos stabilitás elvének megfelelően kerül sor.

Ez a javaslat a következőkre terjed ki:

–az EU által önállóan kezelt állományok,

–közös állományok, vagyis azok az állományok, amelyekkel az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közösen kell gazdálkodnia az Északi-tengeren és az északnyugati vizeken, illetve amelyekkel az EU-nak és Norvégiának, valamint az Egyesült Királyságnak közösen kell gazdálkodnia az Északi-tengeren és a Skagerrakban, vagy amelyek az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságban (NEAFC) részes parti államokkal folytatott konzultációk tárgyát képezik,

–a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében megkötött megállapodásokból eredő halászati lehetőségek, valamint

–nem uniós országok illetékessége alá tartozó vizeken igénybe vehető, egyes halászati lehetőségek.

E javaslatban számos halászati lehetőség „p.m.” (pro memoria) formában van feltüntetve, mivel:

–az EU által önállóan kezelt egyes állományok tekintetében a javaslat elfogadásakor még nem állt rendelkezésre tudományos szakvélemény, vagy

–bizonyos, az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek által javasolt fogási korlátok és más ajánlások még függőben vannak, mert a szóban forgó szervezetek éves ülésére még nem került sor, vagy

–a nem uniós országok illetékessége alá tartozó vizekben előforduló egyes állományokra, a közös állományokra, illetve a nem uniós országokkal elcserélt halászati lehetőségekre vonatkozó számadatok nem állnak rendelkezésre mindaddig, amíg le nem zárulnak az említett nem uniós országokkal folytatott konzultációk.

A halászati lehetőségek meghatározásához alkalmazott megközelítés

A Bizottság szokás szerint egy éves közleményt adott ki: Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások (COM(2022) 253). Az éves közlemény a tudományos szakvélemények alapján áttekintést nyújt az állományok állapotáról és kifejti a halászati lehetőségek meghatározásához alkalmazott megközelítést.

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) a Bizottság kérésére reagálva 2022. május 31. és június 30. között kiadta éves, illetve többéves szakvéleményeit, amelyek iránymutatást adnak több, e javaslat tárgyát képező, az EU által önállóan kezelt halállományra vonatkozóan 4 .

Az ICES tudományos szakvéleménye alapvetően adatokra támaszkodik: csak azok az állományok értékelhetők teljeskörűen, amelyekről elegendő és megbízható adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy becslések készüljenek a populációméretről, és előre lehessen jelezni, hogy az állományok hogyan fognak reagálni a különböző kiaknázási forgatókönyvekre („a fogási forgatókönyvekre vonatkozó táblázatok”). Ha elegendő adat áll rendelkezésre, az ICES becslést adhat a halászati lehetőségek olyan kiigazításához, amely az adott állomány esetében maximális fenntartható hozamot (MFH) fog eredményezni. Az ilyen szakvélemények az ún. MFH-szakvélemények. Más esetekben az ICES az elővigyázatossági megközelítésre hagyatkozik a halászati lehetőségek mennyiségére vonatkozó ajánlások megfogalmazásakor. Az ICES az e tekintetben alkalmazott módszertant egy kiadványban ismerteti, amely arról szól, hogy miként készülnek a tudományos szakvélemények olyan állományok esetében, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő adat 5 . Az ilyen szakvélemények az ún. elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvélemények.

A Bizottság által itt javasolt valamennyi halászati lehetőség tükrözi az állományok állapotáról az e javaslat elfogadásának időpontjáig kapott tudományos szakvéleményekben foglaltakat, valamint azt, hogy e szakvélemények felhasználása a fent említett éves közleményben vázolt módon történt.

Az egyéb, EU által önállóan kezelt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az említett állományokról szóló tudományos szakvélemények beérkezése után – és az éves közleményben vázolt megközelítésnek megfelelő módon – fogjuk beépíteni a javaslatba.

Hasonlóképpen, a javaslat akkor egészül majd ki az egyéb állományokra vonatkozó halászati lehetőségekkel, amint ismertté válnak a nem uniós országokkal folytatott konzultációk eredményei, illetve befejeződnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülései.

Az említett konzultációkkal és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves üléseivel kapcsolatban a Bizottság – az éves közleményben vázolt megközelítéssel összhangban – javaslatot tesz az Unió által képviselendő uniós álláspontokra, amelyeket a Tanács fogad el. Az Egyesült Királysággal a közös állományokról folytatott kétoldalú konzultációk, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülései esetében a Bizottság javaslatot tesz a többéves megbízatások pontos részleteire, a Tanács pedig elfogadja őket 6 .

Amíg tartanak a konzultációk, és amíg a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülései folyamatban vannak, vagy még nem állnak rendelkezésre tudományos szakvélemények, a vonatkozó preambulumbekezdések és rendelkezések szögletes zárójelben közlik az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet 7 szövegét, és a halászati lehetőségek p.m. jelöléssel vannak feltüntetve.

A konzultációk lezárását és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésének megtartását, illetve az elérhető legfrissebb tudományos szakvélemények rendelkezésre állását követően a vonatkozó bizottsági javaslatok a Bizottság szolgálatainak informális dokumentumaiként kerülnek közzétételre, amelyek e javaslat szerves részévé válnak. 

Kirakodási kötelezettség

Az alaprendelet 15. cikke értelmében a kirakodási kötelezettség 2019. január 1. óta minden olyan állományra vonatkozik, amelyre fogási korlátok vannak érvényben. Az alaprendelet azonban bizonyos kivételeket, illetve mentességeket ír elő a kirakodási kötelezettség alól. A tagállamok közös ajánlásai alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeleteket fogadott el, amelyek egyes halászati tevékenységek esetében részletezik a kirakodási kötelezettség végrehajtását („visszadobási terv”). E tervek de minimis kivételek vagy a magas túlélési arányon alapuló mentességek alapján lehetővé tesznek korlátozott mennyiségű visszadobást.

A kirakodási kötelezettség bevezetése óta a javasolt halászati lehetőségeknek – az alaprendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban – tükrözniük kell a kirakodott és a kifogott mennyiség közötti eltéréseket, tekintettel arra, hogy a halak visszadobása már nem engedélyezett. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a halászati lehetőségek meghatározásakor azokat a tudományos szakvéleményeket kell alapul venni, amelyek az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti halászati tevékenységek által érintett állományokra vonatkoznak. A javasolt halászati lehetőségeket ezenkívül más releváns intézkedésekkel – nevezetesen a 16. cikknek a viszonylagos stabilitás elvéről szóló (1) bekezdésével és a 16. cikknek a közös halászati politika céljai és a többéves tervekben előírt szabályokra hivatkozó (4) bekezdésével – összhangban kell megállapítani.

A kirakodási kötelezettség maradéktalan alkalmazásának figyelembevételével a Bizottság a (korábban alapul vett) kirakodásra vonatkozó szakvélemények helyett fogási szakvélemények alapján terjeszt elő teljes kifogható mennyiségeket. A javasolt uniós kvóták a megállapított kivételek, illetve mentességek alapján figyelembe vesznek korlátozott mennyiségű visszadobást; ezeket a mennyiségeket nem fogják kirakodni, illetve beleszámítani a kvótákba, ezért levonásra kerülnek az uniós kvótákból.

Az egymást követő évek közötti rugalmasság

Figyelembe kell venni az alaprendelet és a 847/96/EK tanácsi rendelet 8 közötti összefüggéseket is. Ez utóbbi rendelet 3. és 4. cikke további feltételeket állapít meg a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági, illetve az analitikai célokra kifogható állományokra vonatkozó rugalmasságot (jelen esetben olyan állományok, amelyekről az ICES az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményt, illetve MFH-szakvéleményt adott ki). A 847/96/EK rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak döntenie kell arról, hogy mely állományok nem tartoznak majd az említett rendelet 3. és a 4. cikkének hatálya alá, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát. Az alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdése az egymást követő évek közötti rugalmasság egy másik mechanizmusáról rendelkezik.

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét és akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke szerinti intézkedések, valamint az alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti intézkedések nem alkalmazhatók együttesen.

Az alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti, az egymást követő évek közötti rugalmasságot ki kell zárni, amennyiben az veszélyeztetné a KHP célkitűzéseinek megvalósítását, különösen azon állományok esetében, amely biomasszája a Blim érték alatt van. A Blim a biomasszára vonatkozó azon érték, amely alatt a reprodukciós kapacitás csökkenhet.

Javasolt halászati lehetőségek és magyarázat

Az uniós kvóták a tagállamok kvótáiba beszámításra kerülő kifogható és kirakodható mennyiségeket jelentik. A 2023-ra javasolt halászati lehetőségek és a folyó évre (2022) megállapított halászati lehetőségek összehasonlítása ezért az uniós kvótákon alapul.

Az EU által önállóan kezelt állományok

Az EU által önállóan kezelt mélytengeri állományok

Angolna

Az ICES szakvéleményeket bocsát ki az európai angolna (Anguilla anguilla) teljes természetes elterjedési területére vonatkozóan, amely magában foglalja az Atlanti-óceán északkeleti részét és a Földközi-tengert. Tekintettel az európai angolna állományának kritikus állapotára, az ICES az elmúlt két évtizedben kiadott szakvéleményeiben azt javasolta, hogy az európai angolna emberi beavatkozás okozta elhullását a faj természetes elterjedési területének egészén olyan szinten kell tartani, amely a lehető legjobban megközelíti a nullát. 2021. november 4-én kiadott szakvéleményében 9 az ICES különösen azt javasolta, hogy 2022-ben, az elővigyázatossági megközelítés alkalmazásakor az angolna valamennyi élőhelye és életszakasza vonatkozásában teljes halászati tilalom legyen érvényben a faj természetes elterjedési területének egészén. Ez a rekreációs célú és a kereskedelmi fogásokra egyaránt vonatkozott, valamint magában foglalta az állománypótlásra és a tenyésztésre szánt üvegangolna-fogásokat is. Ezen túlmenően 2022. május 30-án kiadott szakvéleményében 10 az ICES megállapította, hogy a tagállami erőfeszítések ellenére nem történt általános előrelépés az 1100/2007/EK tanácsi rendelet 11 2. cikkének (4) bekezdésében előírt azon célkitűzés elérése tekintetében, hogy az EU egész területén az ezüstangolna biomasszájának 40 %-a visszajusson a tengerbe. Szakvéleményében továbbá azt javasolta, hogy az állományvédelmi erőfeszítések azokra az intézkedésekre összpontosuljanak, amelyek jellegüknél fogva nagy valószínűséggel csökkentik a mortalitást és növelik a tengerbe visszajutás mértékét. Az ICES 2023-ra vonatkozó szakvéleménye 2022. november 3-án kerül közzétételre.

2018 óta az ICES területének uniós vizeire, 2019 óta pedig a Földközi-tengerre vonatkozó halászati lehetőségekről szóló rendeletek három egymást követő hónapig tartó angolnahalászati tilalmi időszak megállapítására került sor. Az ICES 2021. november 4-i szakvéleményének közzétételét követően a Bizottság több hónapig konzultált a tanácsadó testületekkel és a tagállamok regionális csoportjaival ezen ICES-szakvélemény végrehajtásának legmegfelelőbb módjáról. Ezenfelül az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet 12 az Atlanti-óceán északkeleti része tekintetében, az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet 13 pedig a Földközi-tenger tekintetében 2021 decemberében három egymást követő hónapig tartó angolnahalászati tilalmi időszakot állapított meg a 2022. évre.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és a 2021. november 4-i ICES-szakvélemény alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a 2023. évben az Atlanti-óceán északkeleti részén (beleértve a Balti-tengert is) és a Földközi-tengeren (a Fekete-tenger figyelmen kívül hagyásával) a tengervizeken és a szomszédos brakkvizeken folytatott bármely angolnahalászati tevékenység tilalmi időszakát három hónapról hat hónapra kell meghosszabbítani. A hat hónapos halászati tilalom – amennyiben a megfelelő időszakban kerül megállapításra – a vándorló üveg- és ezüstangolna túlnyomó többségére vonatkozna, és ezáltal a halászati tilalom hatálya alá tartozó vizeken magasabb szintű védelmet biztosítana az angolnaállomány számára. A hat hónapos halászati tilalmi időszak hozzájárulna 1100/2007/EK rendeletben meghatározott azon célkitűzés eléréséhez is, hogy az ezüstangolna biomasszájának legalább 40 %-a visszajusson a tengerbe. A hat hónapos halászati tilalmi időszaknak ezért az üvegangolna és az ezüstangolna vándorlási főidőszakát egyaránt magában kell foglalnia. Ezenfelül a halászati tilalmi időszaknak e fajok vándorlási csúcsidőszakát magában kell foglalnia. Mivel ez az időszak környezeti tényezők miatt évről évre változhat, a halászati tilalmi időszaknak a vándorlási csúcsidőszak hónapját megelőzően és azt követően is legalább két hónapos időszakot magában kell foglalnia. Az angolna vonulási időszakát ezenfelül számos környezeti és biológiai tényező befolyásolja, ezért az angolna életszakaszától, valamint az élőhelytől és a földrajzi helytől, különösen a tengerszorosoktól függően változhat. A halászati tilalmi időszaknak ezért az angolnaállomány védelmének és helyreállításának maximalizálása érdekében mindezeken a tényezőkön kell alapulnia. Ennek eredményeként egy adott tagállamon belül különböző halászati tilalmi időszakok határozhatók meg a különböző területek és az angolna különböző életszakaszai tekintetében, és egy adott halászati tilalmi időszak 2024-ben véget érhet. Végezetül a tengerszorosokban és a határokon átnyúló területeken elrendelt halászati tilalmi időszakoknak igazodniuk kell a közeli területekhez, ezért azokról a megfelelő konzultációs fórumokon kell megállapodni. Ez a javaslat az ICES 2023-ra vonatkozó tudományos szakvéleményének közzétételét követően naprakésszé tehető.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések összhangban vannak a KHP célkitűzéseivel és szabályaival.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt intézkedések összhangban vannak más uniós szakpolitikákkal, különösen a környezetvédelem területén.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

•Arányosság

A javaslat a halászati lehetőségeket az alaprendelet célkitűzéseivel, az alkalmazandó többéves tervekkel, valamint a nem uniós országokkal folytatott konzultációk és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves üléseinek eredményével összhangban osztja el a tagállamok között. Az alaprendelet 16. és 17. cikke értelmében a tagállamoknak kell eldönteniük a részükre kiosztott halászati lehetőségek elosztására vonatkozó bizonyos kritériumok alapján, hogy a rendelkezésükre álló halászati lehetőségeket hogyan osztják el a lobogójuk alatt közlekedő hajók között. Ezért a tagállamok rendelkeznek a szükséges mérlegelési jogkörrel ahhoz, hogy a javaslatban szereplő halászati lehetőségek kiaknázása érdekében kiosztott teljes kifogható mennyiségeket a választásuk szerinti társadalmi/gazdasági modellnek megfelelően osszák el.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

a)A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

„Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások” című éves közleményét (COM(2022) 253 final) alapul véve a Bizottság egyeztetetést folytatott az érdekelt felekkel – különösen a tanácsadó testületek közreműködésével – és a tagállamokkal a halászati lehetőségekkel kapcsolatos különféle javaslataiban alkalmazott megközelítéséről.

A Bizottság „A közösségi halászati gazdálkodással kapcsolatos konzultáció javítása” című közleményében (COM(2006) 246 végleges) vázolt megközelítést követte. Ennek a megközelítésnek az a lényege, hogy az érdekelt felekkel korábbi időpontban kell konzultálni, így stratégiaibb jellegű vitát lehet velük folytatni.

b)Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

Az érdekelt felek a fent említett éves közleményre adott válaszaikban kifejtették véleményüket az erőforrások állapotát ismertető bizottsági értékelésről és a megfelelő állománygazdálkodási válaszlépésekről. A Bizottság e javaslat megfogalmazásakor figyelembe vette a válaszokat.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság konzultált az ICES-szel az alkalmazandó módszertanról. Az ICES tudományos szakvéleményei az ICES szakértői csoportjai és döntéshozatali testületei által kidolgozott szakvéleményezési keretrendszeren alapulnak, és e tudományos szakvélemények kiadására az ICES és a Bizottság között létrejött partnerségi keretmegállapodásnak megfelelően kerül sor.

A KHP végső célja az állományok maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szintre való helyreállítása és ezen a szinten tartása. Ez a célkitűzés konkrétan szerepel az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, amely arról rendelkezik, hogy ezt a célkitűzést „2020-ig […] az összes halállomány esetében meg kell valósítani”. Ez azt a kötelezettségvállalást tükrözi, amelyet az EU a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó következtetései és a kapcsolódó végrehajtási terv vonatkozásában tett. Amint az a fentiekben megállapításra került, egyes állományok – többek között a fogásmennyiség és a kereskedelmi érték szempontjából fontos állományok (pl. szürke tőkehal, közönséges tőkehal, ördöghalfélék, nyelvhalak, rombuszhalak, foltos tőkehal és norvég homár) – esetében rendelkezésre állnak a maximális fenntartható hozamra vonatkozó szakvélemények.

Az északi-tengeri és a nyugati vizekben előforduló és a maximális fenntartható hozamra vonatkozó szakvéleményben is szereplő célállományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a vonatkozó többéves tervek alapján kell meghatározni, amelyek megállapítják a maximális fenntartható hozamot eredményező halászati mortalitási értékek tartományát (a továbbiakban: FMFH-tartomány), és ezért meghatározott feltételek mellett bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak. A Bizottság olyan tudományos szakvélemény kiadására kérte fel az ICES-t, amely felhasználható annak értékeléséhez, hogy szükség van-e az említett rugalmasságra, illetve amely felhasználható a rugalmasság megvalósításához. A felső FMFH-tartomány felhasználható a teljes kifogható mennyiségek előterjesztéséhez, feltéve, hogy az adott állomány biomasszája Btrigger felett van, és kizárólag abban az esetben, ha tudományos szakvélemény alapján erre:

–a vegyes halászat esetében a vonatkozó többéves tervben kitűzött célok elérése, vagy

–valamely állomány fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatti komoly károsodásának elkerülése, vagy

–az évek közötti jelentős ingadozások korlátozása érdekében van szükség.

A Btrigger az a biomassza, amely alatt állománygazdálkodási intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az állomány hosszú távon a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szintre gyarapodjon. Amennyiben az állomány biomasszája nem éri el a Btrigger értéket, a halászati lehetőségeket a biomassza csökkenésével arányosan csökkentett halászati mortalitásnak megfelelő szinten kell megállapítani.

Bizonyos esetekben az MFH elérése szükségessé teheti a halászati mortalitás és/vagy a fogásmennyiség csökkentését.

Ennek megfelelően ez a javaslat felhasználja az MFH-szakvéleményeket, amennyiben rendelkezésre állnak. A KHP céljaival összhangban, amennyiben a teljes kifogható mennyiségek előterjesztése MFH-szakvélemény alapján történik, a teljes kifogható mennyiségek olyan szinten kerültek megállapításra, amely a vonatkozó szakvélemény szerint biztosítaná az MFH elérését. Ez a megközelítés összhangban van „Az uniós halászat fenntarthatóbbá tétele: az aktuális helyzet és a 2023-ra vonatkozó iránymutatások” című éves bizottsági közleményben foglalt elvekkel.

Azon célállományok esetében, amelyekre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, az ICES tudományos szakvéleménye mennyiségi iránymutatást közöl a fogásmennyiségekre vonatkozóan, ez használatos a javasolt teljes kifogható mennyiségek szintjének megállapításához.

Az Északi-tengeren és a nyugati vizeken járulékosan kifogott állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket a vonatkozó többéves tervek alapján is meg kell határozni. Az ilyen állományok tekintetében a Bizottság felkérte az ICES-t, hogy lehetőség szerint adjon ki MFH-szakvéleményt. A járulékosan kifogott állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek előterjesztése – a vonatkozó többéves tervben meghatározott feltételektől függően – az MFH-szakvélemény vagy az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvélemény alapján történik.

Azon járulékosan kifogott állományok esetében, amelyekre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, a teljes kifogható mennyiségek előterjesztése az ICES tudományos szakvéleményében a fogásokra vonatkozóan közölt mennyiségi iránymutatás alapján történik.

•Hatásvizsgálat

A halászati lehetőségekre vonatkozó rendelet hatályát az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése ismerteti.

E javaslat a rövid távú megközelítés helyett a hosszú távú fenntarthatóságot tartja szem előtt. Ezért figyelembe veszi az érdekelt felek és a tanácsadó testületek kezdeményezéseit, amennyiben azokat az ICES és/vagy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) kedvezően értékelte. A KHP reformjára irányuló bizottsági javaslat egy hatásvizsgálaton (SEC(2011) 891) alapult, amely úgy ítélte meg, hogy a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célkitűzés elérése a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szükséges feltétele.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat az uniós, illetve nemzeti hatóságokra vonatkozó igazgatási eljárások egyszerűsítéséről rendelkezik, különösen az erőkifejtés-gazdálkodásra vonatkozó követelmények tekintetében.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által konkrétabban elismert elveket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt intézkedéseknek nem lesznek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

2022/0343 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és azokon belül is többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentések figyelembevételével, továbbá a tanácsadó testületektől kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(2)A halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedések – ezen belül adott esetben a velük funkcionálisan összefüggő feltételek – elfogadása a Tanács feladata. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának (KHP) az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Ezenkívül a konkrét többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) az említett tervekben meghatározott célokkal és intézkedésekkel összhangban kell megállapítani. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket úgy kell kiosztani a tagállamok között, hogy minden halállományra vagy halászatra vonatkozóan biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása.

(3)A teljes kifogható mennyiségeket az 1380/2013/EU rendelettel összhangban a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni, egymáshoz viszonyítottan méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során – különösen a tanácsadó testületek ülésein – megfogalmazott véleményeket is. A teljes kifogható mennyiségeket ezenkívül a vonatkozó többéves tervekkel összhangban kell meghatározni.

(4)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodási kötelezettség 2019. január 1. óta minden olyan állományra vonatkozik, amelyre fogási korlát van érvényben, noha ez alól lehetnek bizonyos kivételek, illetve mentességek. A tagállamok által benyújtott közös ajánlások alapján és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottság több felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el, amelyek konkrét fajok halászatára irányuló visszadobási tervek formájában megállapítják a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait.

(5)A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeknek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a visszadobás gyakorlata elvben többé már nem engedélyezett. Ezért a halászati lehetőségeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kiadott szakvéleményekben szereplő, a teljes fogásmennyiségre vonatkozó értékek alapján kell meghatározni (a kirakodásokra vonatkozó, illetve a szándékos fogásokra vonatkozó értékek helyett). Azokat a mennyiségeket, amelyeket a kirakodási kötelezettség alóli mentességként továbbra is vissza lehet dobni, le kell vonni az uniós kvótákból.

(6)Egyes állományok tekintetében az ICES teljes halászati tilalmat javasol a szakvéleményében. Amennyiben azonban az említett állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek a tudományos szakvéleményekben javasolt szinten kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a vegyes halászatban az összes fogást – ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is – ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen teremteni egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a halászat leállításának potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményeire), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt a maximális fenntartható hozam (MFH) szintjén halászni, helyénvaló külön teljes kifogható mennyiségeket megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. Ezeket a teljes kifogható mennyiségeket olyan szinten kell megállapítani, amelyek biztosítják az adott állományok mortalitásának csökkenését, valamint ösztönzik a szelektivitás javítását és az említett járulékos fogások elkerülését. Annak érdekében, hogy csökkenjen a járulékos fogásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból kifogott egyedek mennyisége, az említett állományokhoz tartozó halak fogására irányuló halászati tevékenységek esetében a halászati lehetőségeket olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti, hogy a veszélyeztetett állományok biomasszája fenntartható szintekre álljon vissza. Emellett az illegális visszadobás gyakorlatának megakadályozása céljából a halászati lehetőségekhez szorosan kapcsolódó technikai és ellenőrzési intézkedéseket kell megállapítani.

(7)Annak érdekében, hogy vegyes halászat esetében a lehetséges mértékben biztosítható legyen a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésével összhangban történő felhasználása, indokolt egy kvótacserealapot meghatározni azon tagállamok számára, amelyek nem rendelkeznek az elkerülhetetlen járulékos fogásokat fedező saját kvótával.

(8)Az Északi-tengerre vonatkozó többéves terv az (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 jött létre és 2018-ban lépett hatályba. A nyugati vizekre vonatkozó többéves terv az (EU) 2019/472 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 16 jött létre és 2019-ben lépett hatályba. Az említett rendeletek 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az adott állományok tekintetében az említett rendeletekben előírt maximális fenntartható hozamot eredményező halászati mortalitási értéktartományoknak (a továbbiakban: FMFH-tartományok) és biztosítékoknak megfelelően kell meghatározni. Az FMFH-tartományokat a vonatkozó ICES-szakvélemény határozta meg. Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, a járulékosan kifogott állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az említett rendeletekben foglaltak szerinti elővigyázatossági megközelítésnek megfelelően kell meghatározni.

(9)Az (EU) 2018/973 rendelet 7. cikkének, valamint az (EU) 2019/472 rendelet 8. cikkének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az állomány gyorsan visszaálljon a maximális fenntartható hozam biztosítására alkalmas szint fölé. A Blim a biomasszára vonatkozó azon érték, amely alatt a reprodukciós kapacitás csökkenhet. Ezek a korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését, valamint a szóban forgó állományokra vagy más állományokra vonatkozó halászati lehetőségek megfelelő csökkentését a halászatokban.

(10)A kékúszójú tonhalnak (Thunnus thynnus) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben halászott állományai tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 17 megállapított szabályoknak megfelelően kell meghatározni.

(11)Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő vagy megbízható adat az állományméret becsléséhez, az állománygazdálkodási intézkedések és a teljes kifogható mennyiségek megállapításakor az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítést kell követni, figyelembe véve az állományspecifikus tényezőket és különösen az állomány tendenciáiról rendelkezésre álló információkat és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokat.

(12)Az (EU) 2019/472 rendelettel létrehozott, nyugati vizekre vonatkozó többéves tervvel összhangban az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományokra vonatkozó halászati mortalitás célértékét az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott FMFH-tartományokon belül kell tartani, összhangban a szóban forgó rendelet 4. cikkével. Az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér (Dicentrarchus labrax) teljes halászati mortalitását ezért az ICES MFH-szakvéleményének és az FMFH pontértéknek megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a kereskedelmi fogásokat, beleértve a visszadobott mennyiségeket (p.m. tonna) és a rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásokat (p.m. tonna) (az ICES szakvéleménye szerint összesen 3 398 tonna). Az FMFH pontérték a halászati mortalitásnak az az értéke, amely a hosszú távú MFH-t eredményezi. Az érintett tagállamoknak (Franciaország és Spanyolország) az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a halászflottáik és a rekreációs halászok által előidézett halászati mortalitás ne haladja meg az FMFH pontértéket.

(13)A farkassügér ICES 8a és 8b körzetben folytatott rekreációs célú halászatára vonatkozó intézkedéseket – az állományra gyakorolt jelentős hatásukra tekintettel – fenn kell tartani. A tudományos szakvéleménynek megfelelően indokolt fenntartani a fogási korlátot. A rögzített hálók használatát ki kell zárni, mivel nem kellően szelektívek, és így vélhetően több egyed fogható velük, mint amennyit a megállapított határértékek lehetővé tesznek. Figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági körülményeket és különösen azt, hogy a part menti közösségekben a kereskedelmi halászok nagy mértékben függenek ezektől az állományoktól, a farkassügérre vonatkozó említett intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtenek a kereskedelmi és a rekreációs célú halászatot folytatók érdekei között. Az intézkedések lehetővé teszik a rekreációs halászok számára a halászatot azzal, hogy figyelembe veszik e halászok állományokra gyakorolt hatását.

(14)2021. november 4-én kiadott szakvéleményében 18 az ICES különösen azt javasolta, hogy 2022-ben, az elővigyázatossági megközelítés alkalmazásakor az angolna (Anguilla anguilla) valamennyi élőhelye és életszakasza vonatkozásában teljes halászati tilalom legyen érvényben a faj természetes elterjedési területének egészén. Ez a rekreációs célú és a kereskedelmi fogásokra egyaránt vonatkozik, valamint magában foglalja az állománypótlásra és az akvakultúrára szánt üvegangolna-fogásokat is. Az ICES azt is elismerte, hogy a kizárólag a későbbi visszaengedés céljából ejtett fogások az állományvédelmi intézkedések részét képezhetik, amennyiben ezek az intézkedések javítják a túlélés általános valószínűségét. A Bizottság konzultált a tanácsadó testületekkel és a tagállamok regionális csoportjaival ezen ICES-szakvélemény végrehajtásának legmegfelelőbb módjáról. Ezen túlmenően 2022. május 30-án kiadott szakvéleményében 19 az ICES megjegyezte egyrészt azt, hogy a tagállami erőfeszítések ellenére nem történt általános előrelépés az 1100/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében előírt azon célkitűzés elérése tekintetében, hogy az Unió egész területén az ezüstangolna biomasszájának 40 %-a visszajusson a tengerbe, másrészt azt, hogy a mortalitásra vonatkozóan nem észlelt egyértelmű mintázatokat. Az ICES a szakvéleményében továbbá azt javasolta, hogy az állományvédelmi erőfeszítések azokra az intézkedésekre összpontosuljanak, amelyek jellegüknél fogva nagy valószínűséggel csökkentik a mortalitást és növelik a tengerbe visszajutás mértékét.

(15)[Az ICES 2022. november 3-án megismételte arra vonatkozó szakvéleményét, hogy a 2023. évben valamennyi élőhely esetében teljes angolnahalászati tilalom legyen érvényben. E szakvélemény alapján, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során kapott visszajelzéseket figyelembe véve helyénvaló hat egymást követő hónapra meghosszabbítani az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Földközi-tengeren a tengervizeken és a szomszédos brakkvizeken folytatott bármely angolnahalászati tevékenység tilalmi időszakát. A hat hónapos halászati tilalmi időszak jobban védené az angolnaállományt, és hozzájárulna annak helyreállításához, és ezáltal előmozdítaná az 1100/2007/EK rendeletben meghatározott, a kifejlett angolnák legalább 40 %-ának visszajuttatására vonatkozó célkitűzés elérését. A hat hónapos halászati tilalom a vándorló üveg- és ezüstangolnák túlnyomó többségét is érintené, amennyiben a tilalom a megfelelő időszakra vagy időszakokra terjed ki. A halászati tilalmi időszaknak ezért ki kell terjednie az üvegangolna-, illetve ezüstangolna életszakaszban lévő angolnaegyedek fő vándorlási időszakának számító egymást követő hetekre és hónapokra. Ezenkívül a halászati tilalmi időszaknak le kell fednie az adott életszakasz vándorlási csúcsidőszakát, éppen ezért a vándorlási csúcsidőszak hónapja előtti és utáni legalább két hónapos időszakokat is magában kell foglalnia. Ezen túlmenően az angolna vándorlási időszakát számos környezeti és biológiai tényező befolyásolja, és ezért ez az időszak az angolna életszakaszától, valamint az élőhelytől és a földrajzi területtől, különösen a tengerszorosoktól függően változhat. E kritériumok alapján az érintett tagállamoknak életszakaszonként és/vagy releváns földrajzi területenként kell meghatározniuk a megfelelő időszakot vagy időszakokat. Ennek érdekében, és mivel a vándorlási időszak évről évre változhat, a tagállamoknak fel kell használniuk az angolna vándorlására vonatkozóan az elmúlt tíz év rendelkezésre álló legjobb tudományos adatait. A meghatározott időszakok arra késztethetik a tagállamokat, hogy a vizeiken eltérő – 2024-ben esetlegesen lejáró – halászati tilalmi időszakokat állapítsanak meg, amennyiben ez az angolnaállomány hatékony védelme érdekében tudományosan indokolt és szükséges. Végezetül a szomszédos tagállamok által az országhatárokon átnyúló területek, illetve tengerszorosok vonatkozásában alkalmazott halászati tilalmaknak igazodniuk kell a közeli területeken bevezetett tilalmakhoz. E célból az érintett tagállamoknak vagy régióknak a megfelelő konzultációs fórumokon következetes halászati tilalmi időszakokról kell megállapodniuk. A tagállamoknak 2023. január 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot az általuk meghatározott halászati tilalmi időszakról vagy időszakokról, valamint a választott időszakot vagy időszakokat és a vonatkozó nemzeti intézkedéseket alátámasztó információkról.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az ICES 2023-ra vonatkozó tudományos szakvéleményének közzétételét követően aktualizálni kell.]

(16)[2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta az európai angolna tekintetében a Földközi-tengeren (a GFCM 1–27 földrajzi alterület) alkalmazandó állománygazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló GFCM/42/2018/1. sz. ajánlást. Ezek az intézkedések többek között fogási vagy halászati erőkifejtési korlátokat, valamint az egyes tagállamok által az 1100/2007/EK tanácsi rendelet állományvédelmi célkitűzéseivel, az angolnára vonatkozó nemzeti állománygazdálkodási tervvel vagy tervekkel és az angolna időbeli vándorlási mintázataival összhangban meghatározandó, három egymást követő hónapig tartó, éves halászati tilalmi időszakot foglalnak magukban. Amennyiben az említett ajánlás hatálybalépése előtt a halászati erőkifejtés vagy a fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményező nemzeti állománygazdálkodási tervek voltak érvényben, a már megállapított és végrehajtott fogási vagy halászati erőkifejtési korlátokat nem szabad túllépni. A halászati tilalmi időszakot az említett ajánlásnak megfelelően a Földközi-tengerhez tartozó tengervizek egészére, valamint a brakkvizekre, például a torkolatokra, a parti lagúnákra és az átmeneti vizekre is alkalmazni kell. A halászati tilalmi időszak funkcionálisan kapcsolódik a halászati lehetőségekhez, mivel annak hiányában a fogások mennyiségét vagy a halászati erőkifejtés mértékét kellene csökkenteni az állomány helyreállítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az GFCM éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(17)A cápák és ráják alosztályára (cápák és rájaalakúak) vonatkozó tudományos szakvélemény teljes halászati tilalmat javasol, mivel az említett alosztályba tartozó fajoknak rossz a védettségi helyzetük. Ezen túlmenően a magas túlélési arányok azt jelentik, hogy a fogások kirakodása helyett a visszadobás elősegítené ezen állományok védelmét, mivel a visszadobás gyakorlata vélhetően nem növeli jelentősen a halászati mortalitást. Ezért az ilyen fajok halászatát meg kell tiltani. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik azokra a fajokra, amelyek vonatkozásában halászati tilalom van érvényben.

(18)Bizonyos fajok, így például egyes cápafajok védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a kiaknázásukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(19)A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő feleinek 12. konferenciáján (Manila, 2017. október 23–28.) több fajt felvettek a védett fajoknak az említett egyezmény I. és II. függelékében szereplő jegyzékeire. Ezért helyénvaló rendelkezéseket hozni e fajok védelmére a valamennyi vízterületen tevékenységet folytató uniós halászhajók és az uniós vizeken tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajók tekintetében.

(20)A halászati lehetőségek lehető legnagyobb mértékű kihasználásának biztosítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy rugalmas rendszert alkalmazzanak egyes olyan TAC-területek között, ahol ugyanazon biológiai állományok érintettek.

(21)A 847/96/EK tanácsi rendelet 20 (3. és 4. cikke) kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági, illetve analitikai teljes kifogható mennyiségek tekintetében meghatározott rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek megállapításakor a Tanácsnak döntenie kell arról, hogy mely állományok nem tartoznak majd az említett rendelet 3. és a 4. cikkének hatálya alá, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust vezetett be a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikkét csak akkor indokolt alkalmazni az analitikai teljes kifogható mennyiségekre, ha a tagállamok nem veszik igénybe az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt, egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust.

(22)Amennyiben egy teljes kifogható mennyiséget (TAC) csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett tagállamot helyénvaló felhatalmazni a TAC meghatározására. Gondoskodni kell arról, hogy a szóban forgó TAC meghatározásakor az adott tagállam a közös halászati politika alapelveivel és szabályaival teljes összhangban járjon el.

(23)Az (EU) 2016/1627 rendelet 5., 6., 7. és 9. cikkével, valamint I. mellékletével összhangban meg kell határozni a 2023. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határértékeit.

(24)Az uniós halászhajók számára rendelkezésre álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek felhasználása az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 21 és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikkének hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság részére teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(25)[2021-es éves ülésén az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) állományvédelmi intézkedést fogadott el az Irminger-tengerben és a szomszédos vizekben előforduló két vörösálsügér-állomány (Sebastes marinus és Sebastes mentella) vonatkozásában, amely intézkedéssel megtiltotta a szóban forgó állományok célzott halászatát. Ezenkívül a járulékos fogások minimálisra csökkentése érdekében a NEAFC megtiltotta a halászati tevékenységeket a vörösálsügér-aggregátumok területén. Az ICES teljes halászati tilalomra vonatkozó szakvéleményén alapuló említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. A NEAFC nem tudott ajánlást elfogadni az ICES 1 és 2 alterületen halászott vörös álsügérre vonatkozóan. Az említett állomány tekintetében a vonatkozó teljes kifogható mennyiséget a NEAFC keretében képviselt uniós állásponttal összhangban kell megállapítani.] [Az NEAFC éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(26)[2021-es éves ülésén az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) úgy határozott, hogy 2022-ben fenntartja a kékúszójú tonhalra, a kardhalra (Xiphias gladius), a kormos marlinra (Makaira nigricans), a fehér marlinra (Tetrapturus albidus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a kékcápára (Prionace glauca) vonatkozó jelenlegi teljes kifogható mennyiségeket. Az ICCAT emellett 2022-re 62 000 tonnában állapította meg a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) vonatkozó teljes kifogható mennyiséget. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az ICCAT éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(27)[A növendék nagyszemű és sárgaúszójú tonhal halászati mortalitásának csökkentése érdekében az ICCAT a 2022. év vonatkozásában a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD) számát hajónként legfeljebb 300-ban korlátozta, használatukra vonatkozóan pedig tilalmi időszakot állapított meg. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az ICCAT éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(28)[Az ICCAT ezenfelül a 2022 és 2036 közötti időszakra szóló, 15 éves helyreállítási tervet fogadott el a germon (Thunnus alalunga) földközi-tengeri állományára vonatkozóan. Az ICCAT a germon földközi-tengeri állománya esetében a teljes kifogható mennyiséget 2022-re 2 500 tonnában állapította meg. Ezen túlmenően az ICCAT a germon észak-atlanti állományára vonatkozóan – a lehalászási szabály alapján – 37 801 tonnás teljes kifogható mennyiséget fogadott el a 2022 és 2023 közötti időszakra az ezen állományra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási eljárás elfogadása céljából. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. [Az ICCAT éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(29)[2021-es éves ülésén az ICCAT továbbá helyreállítási tervet fogadott el a lándzsafogú cápának (Isurus oxyrinchus) az ICCAT által szabályozott egyéb halászati tevékenységek során kifogott észak-atlanti állományára vonatkozóan, a túlhalászás megszüntetése és annak érdekében, hogy 2070-re fokozatosan el lehessen érni az MFH támogatásához elegendő biomasszaszintet. A helyreállítási terv része a 2022-vel kezdődő kétéves időszakra szóló, fedélzeten tartásra vonatkozó tilalom is. A teljes halászati mortalitást az újabb tudományos szakvélemény rendelkezésre állásáig legfeljebb 250 tonnában határozták meg. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az ICCAT éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(30)Az Unió – az ICCAT több ajánlása alapján – kérésre 2021-ről 2023-ra átviheti a halászati lehetőségei fel nem használt kvótájának egy meghatározott százalékát. Ezen ICCAT-ajánlásoknak az uniós jogba való átültetéséig az egyes tagállamok bizonyos állományokra vonatkozó kvótáit a fel nem használt kvóták átvitele és/vagy a túlhalászott mennyiségek kapcsán az ICCAT által végrehajtott levonások előtt az ICCAT által meghatározott 2023. évi teljes uniós kvóta alapján kell megállapítani. Az egyes tagállamok 2023. évi kvótáinak az átviteleket és a levonásokat tükröző kiigazításait egy későbbi szakaszban kell elvégezni az átvitelekre és a levonásokra vonatkozó uniós szabályok, nevezetesen a 847/96/EK rendelet, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése vagy az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke alapján.

(31)[2021-es éves ülésén az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) a 2021. december 1-jétől 2022. november 30-ig terjedő időszakra fogási korlátokat fogadott el a célfajokra és a járulékos fogásként kifogott fajokra vonatkozóan. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az CCAMLR éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(32)2022-es éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) fenntartotta az IOTC illetékességi területén alkalmazandó, korábban elfogadott intézkedéseket. Az említett intézkedéseket továbbra is végre kell hajtani az uniós jogban.

(33)A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) éves ülésére 2023. február 6. és 15. között kerül sor. Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó jelenlegi intézkedéseket ezért az éves ülés megtartásáig és a 2023. évi teljes kifogható mennyiségek meghatározásáig ideiglenesen fenn kell tartani.

(34)2022-es éves ülésén az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) úgy határozott, hogy fenntartja az egyezmény hatálya alá tartozó területeken jelenleg alkalmazandó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(35)[2021-es éves ülésén a déli kékúszójú tonhal (Thunnus maccoyii) védelmével foglalkozó bizottság (CCSBT) a déli kékúszójú tonhalra vonatkozó éves teljes kifogható mennyiséget a 2021-től 2023-ig tartó hároméves időszakra az előző hároméves időszakkal megegyező szinten állapította meg. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az CCSBT éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(36)[2021-es éves ülésén a Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) úgy határozott, hogy az illetékességi körébe tartozó főbb fajokra vonatkozó jelenlegi teljes kifogható mennyiségek többségét a következő, 2023-as éves üléséig fenntartja. A chilei tengeri sügérre (Dissostichus eleginoides) és a mélytengeri vörös tarisznyarákokra (Chaceon spp.) vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a tudományos szakvéleménynek megfelelően kis mértékben csökkentették. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az SEAFO éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(37)[2021-es éves ülésén a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) úgy határozott, hogy fenntartja a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen jelenleg alkalmazandó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az WCPFC éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(38)[2021-ben megtartott 43. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) halászati lehetőségeket fogadott el 2022-re vonatkozóan egyes, a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1–4 alterületein előforduló állományok tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [Az NAFO éves ülése után aktualizálni kell a preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket.]

(39)2022-ben megtartott 9. éves ülésén az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) részes felei fenntartották az említett megállapodás hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan korábban elfogadott halászati lehetőségeket. Az említett intézkedéseket továbbra is végre kell hajtani az uniós jogban.

(40)[2021-ben az Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia hat, az Északi-tenger térségében és a szomszédos területeken halászott közös és közösen kezelt állományról folytatott háromoldalú konzultációt azzal a céllal, hogy megállapodjon az említett állományokkal való gazdálkodásról, beleértve a következő évre vonatkozó halászati lehetőségeket is. E konzultációkra a Tanács által elfogadott uniós álláspont alapján 2021. október 28. és december 10. között került sor. A konzultációk eredményét az Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia között 2021. december 10-én létrejött, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv dokumentálta. A vonatkozó halászati lehetőségeket a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben meghatározott szinten kell rögzíteni, valamint a szintén a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben foglalt halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia közötti háromoldalú konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(41)[Indokolt megállapítani az északi-tengeri közönséges tőkehalra (Gadus morhua) vonatkozó halászati lehetőségeket annak érdekében, hogy az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban az uniós piaci szereplők a harmadik országbeli piaci szereplőkkel egyenlő versenyfeltételek mellett folytathassák tevékenységüket, valamint hogy az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az említett állomány a maximális fenntartható hozam biztosítására alkalmas szint fölé gyarapodjon. Az állomány helyreállítása érdekében fenn kell tartani a fentiekhez funkcionálisan kapcsolódó, az Egyesült Királysággal és Norvégiával közösen elfogadott intézkedéseket.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia közötti háromoldalú konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(42)[2021-ben az Unió és Norvégia két, a Skagerrak területén előforduló, közös és közösen kezelt állományról folytatott kétoldalú konzultációt azzal a céllal, hogy megállapodjon az említett állományokkal való gazdálkodásról – beleértve a következő évre vonatkozó halászati lehetőségeket is –, a vizekre való belépésről, valamint a halászati lehetőségek cseréiről. E konzultációkra a Tanács által elfogadott uniós álláspont alapján 2021. november 8. és december 10. között került sor. A konzultációk eredményét az Unió és Norvégia között 2021. december 10-én létrejött három, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv dokumentálta. A vonatkozó halászati lehetőségeket a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben meghatározott szinten kell rögzíteni, és a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv egyéb rendelkezéseit végre kell hajtani az uniós jogban.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és Norvégia közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(43)[Az ICES 2019-ben megjegyezte, hogy az ICES 3a körzetben halászott hering (Clupea harengus) fogásait a nullához legközelebbi szinten kell tartani, mivel a hering halászatára vonatkozó további területi és/vagy időbeli korlátozás nélkül elkerülhetetlen lenne a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány halászása. Az ICES-től származó legfrissebb információk szerint a Balti-tenger nyugati részén halászott, tavasszal ívó heringállomány egyre nagyobb mértékben keveredik a Skagerrakban és az Északi-tengerben előforduló északi-tengeri heringállománnyal: az utóbbi két terület esetében a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó állomány fogásainak többsége jelenleg a Skagerrakban, kisebb része pedig az Északi-tenger keleti részén történik.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és Norvégia közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(44)[Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvében az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy a Skagerrakban ejtett tényleges fogásait 969 tonnára korlátozza, míg Norvégia beleegyezett abba, hogy – a Balti-tenger nyugati részében élő, tavasszal ívó heringállomány védelme érdekében – kvótájának legalább 95 %-át átviszi az Északi-tengerre. Ennek megfelelően az érintett tagállamok tekintetében javasolt a C (HER/03A.) és a D (HER/03A-BC) flották összfogásának oly módon történő korlátozása, hogy az említett kvóták TAC-táblázatait egy különleges feltételre vonatkozó lábjegyzettel egészítik ki, miközben a táblázatokban szereplő kvóták szintje – a viszonylagos stabilitás tükrözése és a kapcsolódó, területek közötti rugalmasság szabályozása érdekében – változatlan marad. Norvégia esetében az ICES 3a körzet uniós vizein ejtett tényleges fogások maximális mennyisége 167 tonnának felelne meg (Norvégia kvótájának 5 %-a).] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és Norvégia közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(45)[Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének 13.11. pontja szerint a Balti-tenger nyugati részén halászott, tavasszal ívó heringállomány védelme érdekében Norvégia és az Unió számára lehetővé kell tenni, hogy a Skagerrakban élő heringre vonatkozó kvótájuk akár 100 %-át az Északi-tengeren halászhassák le. Az Egyesült Királysággal 2022 tekintetében folytatott kétoldalú konzultációk lezárásáig december 20-ig nem lehetett megerősíteni, hogy a HER/03A állományra vonatkozóan 2022-ben az Egyesült Királyság vizeinek irányában fenn fogják-e tartani a területek közötti rugalmasságot. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a C flották tekintetében a vonatkozó lábjegyzetekben mindaddig nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vizeire irányuló területek közötti rugalmasság, amíg arról az Unió és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú konzultációk során megállapodás nem született.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és Norvégia közötti konzultációkat, valamint az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(46)[Az Unió és Norvégia között a Skagerrak vonatkozásában folytatott kétoldalú konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének 13.12. pontjában az Unió bejelentette, hogy bizonyos rugalmasságot kíván alkalmazni az északi-tengeri 4a és 4b övezetben, amely megegyezik az A flottára vonatkozó szint 5,7 %-át, azaz 21 038 tonnát kitevő uniós részaránnyal.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és Norvégia közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(47)[Az Unió a Feröer szigetekkel évente kétoldalú konzultációt folytatott a kvótacseréről és a 2022-re vonatkozó kölcsönös hozzáférésről. Az említett konzultációk nem eredményezték megállapodás megkötését 2021-ben.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és a Feröer szigetek közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(48)[Az Unió és az Egyesült Királyság 2021-ben – a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (2) bekezdésével, 498. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontjával és 498. cikkének (6) bekezdésével összhangban – kétoldalú konzultációkat tartott arról, hogy az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 22 35. mellékletében felsorolt állományok vonatkozásában 2022-re nagy számú TAC meghatározására kerüljön sor. E konzultációkra a Tanács által elfogadott uniós álláspont alapján 2021. november 11. és december 21. között került sor. A konzultációk eredményét az írásbeli jegyzőkönyv rögzítette, amelyet a Tanács 2021. december 21-én jóváhagyott, és amelyet az Egyesült Királyság küldöttségvezetője és az Unió nevében a Bizottság képviselője ugyanazon a napon aláírt a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (6) bekezdésével és az (EU) 2021/1875 tanácsi határozattal 23 összhangban. A vonatkozó halászati lehetőségeket az említett írásbeli jegyzőkönyvben meghatározott szinten indokolt rögzíteni, valamint a szintén az írásbeli jegyzőkönyvben foglalt halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(49)[Léteznek bizonyos, az Egyes Királysággal közösen kezelt állományok, amelyek tekintetében az ICES – az adott állományoknak az MFH alapján végzett értékelésekor – teljes halászati tilalmat javasolt szakvéleményében. Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott arról, hogy az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan helyénvaló külön teljes kifogható mennyiségeket megállapítani. Ezeket a teljes kifogható mennyiségeket olyan értékekben kell megállapítani, amelyek biztosítják az említett állományok mortalitásának csökkenését, valamint ösztönzik a szelektivitás javítását és a szóban forgó állományok járulékos fogásainak elkerülését.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(50)[Az Unió az Egyesült Királysággal együtt arra törekedett, hogy a lehető legmagasabb szintű konvergenciát érje el a kirakodási kötelezettség – többek között az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti kirakodási kötelezettség alóli kivételek – alkalmazása terén, annak érdekében, hogy biztosítható legyen az állományvédelmi célkitűzések betartása, valamint az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően garantálhatók legyenek az egyenlő versenyfeltételek. A kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan az Egyesült Királysággal egyetértésben elfogadott halászati lehetőségek figyelembe veszik azt a tényt, hogy a visszadobás elvben többé már nem engedélyezett. A kirakodási kötelezettség alóli mentességként továbbra is visszadobható mennyiségek ezért levonásra kerültek az uniós kvótákból.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(51)[Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott arról, hogy folytatja a farkassügér északi állományának védelmére kidolgozott, az (EU) 2021/92 rendelet 24 11. cikkében meghatározott megközelítés alkalmazását. Az említett megközelítés szerint az állományt érő teljes halászati terhelésnek az ICES által javasoltnál alacsonyabbnak vagy azzal megegyezőnek kell lennie. Ezért az ICES 4b, 4c, 7a és 7d–7h körzetben ezen állomány tekintetében 2023-ra továbbra is fogási korlátokat kell megállapítani. Az Unió és az Egyesült Királyság korábban megállapodott arról is, hogy prioritásként kezelik az ICES farkassügérre vonatkozó értékelési eszközének fejlesztését, hogy lehetővé váljon az MFH-modelleken alapuló előrejelzési számítások elvégzése. Az Unió és az Egyesült Királyság továbbá egyetértett abban, hogy fenn kell tartani a rekreációs célú halászatra vonatkozó meglévő fogási korlátokat.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(52)[Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott arról, hogy az ICES 2a és 3a körzetben és az ICES 4 alterületen előforduló homoki angolnák (Ammodytes spp.) bizonyos vontatott halászeszközökkel folytatott halászata tekintetében – az ívóhelyek védelme és a növendék egyedek kifogásának korlátozása érdekében – továbbra is fenntartják a halászati tilalmi időszakokat.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(53)[Az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásban és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvben 25 előírt eljárással összhangban a vegyes bizottság megállapította az Unió részére a grönlandi vizeken 2022-ben rendelkezésre álló halászati lehetőségeket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.] [A preambulumbekezdést és a vonatkozó rendelkezéseket az Unió, valamint Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti konzultációkat követően aktualizálni kell.]

(54)A jeges-tengeri pók (Chionoecetes spp.) Svalbard területe körüli halászati lehetőségeinek tekintetében a Spitzbergákról (Svalbard) szóló, 1920. február 9-i szerződés (az 1920. évi Párizsi Szerződés) valamennyi részes fele számára egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a Svalbardot övező vizek erőforrásaihoz, többek között a halászat tekintetében is. A Svalbardot övező kontinentális talapzaton folytatott jegestengeripók-halászat kapcsán az Unió számos szóbeli jegyzékben – legutóbb 2021. február 26-án, illetve 2021. június 28-án – tájékoztatta Norvégiát az e hozzáférésre vonatkozó álláspontjáról. Annak biztosítása érdekében, hogy a jeges-tengeri pók állományának a Svalbardot övező vizekben történő kiaknázása összhangba kerüljön azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, valamint az 1920. évi Párizsi Szerződés keretein belül, helyénvaló rögzíteni az ilyen halászat folytatására engedéllyel rendelkező hajók számát. E halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2023. évre szól. Emlékeztetni kell arra, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

(55)Ami a közönséges tőkehal svalbardi vizeken folytatott halászatára irányadó halászati lehetőségeket illeti, az 1920. évi Párizsi Szerződés valamennyi részes felének egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a Svalbardot övező vizek erőforrásaihoz, többek között a halászat tekintetében is. Ezért helyénvaló, hogy a Tanács a Svalbard vizeiben, valamint az ICES 1 alterület és 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehalra vonatkozó uniós kvótát a Jeges-tenger északkeleti részén halászott közönséges tőkehalra vonatkozó TAC-referenciaérték és az Unió történelmi halászati jogai alapján határozza meg. Az ICES 1 és 2 alterületen folytatott halászattal kapcsolatos, 2022. április 29-i Unió–Norvégia politikai megállapodással összhangban Norvégiának a közönséges tőkehalra vonatkozó kvótát az ICES 1 és 2 alterületen közönséges tőkehalra halászó uniós hajók számára a jogszabályaiban foglalt TAC-referenciaérték 2,8274 %-ában kell megállapítania. Az említett kvóta Norvégia által megállapított szintje az Unió ezen állományra vonatkozó múltbeli részesedésének felel meg. Emlékeztetni kell arra, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok betartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

(56)A Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló, az Unió által a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak címzett nyilatkozatnak 26 megfelelően indokolt meghatározni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(57)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni annak érdekében, hogy egyes tagállamok számára engedélyezhesse a számukra kiosztott halászatierőkifejtés-mennyiségek kilowattnapok szerinti rendszerben történő kezelését, többletnapokat engedélyezhessen a tengeren töltött halászati tevékenység végleges beszüntetése és kiterjesztett tudományos megfigyelési program végrehajtása esetén, valamint meghatározhassa azon táblázatok formátumát, amelyek a tengeren töltött napoknak az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók közötti átadására vonatkozó adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgálnak. A Bizottságnak e hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 27 megfelelően kell gyakorolnia.

(58)Tekintettel arra, hogy bizonyos rendelkezések folyamatos jelleggel alkalmazandók, valamint azért, hogy elkerülhető legyen a jogbizonytalanság az előző év vége és a halászati lehetőségeket a következő évre meghatározó rendelet hatálybalépésének időpontja közötti időszakban, a tilalmakra és tilalmi időszakokra vonatkozó, e rendeletben megállapított rendelkezéseknek 2024 elején is hatályban kell maradniuk addig, amíg a halászati lehetőségeket 2024-re meghatározó rendelet hatályba nem lép. Ezenfelül ezeknek a 2023. január 1-jétől 2024. december 31-ig alkalmazandó rendelkezéseknek 2025 elején is hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg a halászati lehetőségeket 2025-re meghatározó rendelet hatályba nem lép.

(59)A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2023. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint egyes meghatározott régiókra vonatkozó bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében külön alkalmazási kezdőnapot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(60)Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek fogadták el a 2022. év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt váltak alkalmazandóvá. Az ilyen intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezéseket ezért indokolt visszaható hatállyal alkalmazni. Ezen belül is, mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-ig tart, és így a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó bizonyos halászati lehetőségek, illetve tilalmak a 2022. december 1-jével kezdődő időszak vonatkozásában kerülnek meghatározásra, indokolt előírni, hogy e rendelet vonatkozó rendelkezései az említett időponttól kezdődő hatállyal legyenek alkalmazandók. Ezenfelül a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen a fogashalak (Dissostichus spp.) halászati idénye december 1-jétől november 30-ig tart, és mivel a szóban forgó fajcsoportra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek a 2022. december 1-jétől kezdődő időszakra kerülnek megállapításra, indokolt előírni, hogy a teljes kifogható mennyiségek ettől az időponttól legyenek alkalmazandók. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a bizalomvédelem elvét, mivel a szerződő felek lobogója alatt közlekedő hajók számára tilos az engedély nélküli halászat a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen és a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen. Ezen túlmenően a tagállamoknak – az ICCAT szabályaival összhangban – biztosítaniuk kell, hogy halászhajóik a halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 napban, azaz 2022. december 17-től ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet meghatározza az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken bizonyos halállományok – többek között mélytengeri halállományok – tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(2)Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a)a 2023. évre és – amennyiben arról e rendelet rendelkezik – a 2024. évre vonatkozó fogási korlátok;

b)a 2023. évre vonatkozó halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2023. február 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni;

c)a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra, valamint a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra a 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig tartó időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet az alábbi halászhajókra alkalmazandó:

a)uniós halászhajók; valamint

b)uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli halászhajók.

(2)Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:

a)egyes rekreációs célú halászati tevékenységek, amelyeket e rendelet vonatkozó rendelkezései kifejezetten említenek; valamint

b)a partról folytatott kereskedelmi halászat.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)„harmadik országbeli hajó”: harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b)„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység;

c)„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d)„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i.az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii.minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e)„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g)„szembőség”: a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 6. cikkének 34. pontjában foglaltak szerint megállapított szembősége;

h)„uniós halászflotta-nyilvántartás”: az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i)„halászati napló”: az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

j)„műszerezett bója”: a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

k)„működő bója”: olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít.

4. cikk
Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a)„ICES-övezetek” (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b)„Skagerrak”: a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c)„Kattegat”: északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d)„az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

–é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

–é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

–é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

–é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

–é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

–é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;

e)„az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

–é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,

–é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,

–é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,

–é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,

–é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;

f)„az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

–é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,

–é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

g)„az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

–é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,

–é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,

–é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,

–é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,

–é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

h)„az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége”: az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és az ICES 9a körzettel szomszédos;

i)„az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége”: a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

–é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,

–é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,

–é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,

–é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;

j)„Cádizi-öböl”: az ICES 9a körzetnek a ny. h. 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

k)„a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (CCAMLR, az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet 30 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l)„CECAF-övezetek” (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m)„az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (IATTC, Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (Antiguai Egyezmény) 32 meghatározott földrajzi terület;

n)„az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (ICCAT, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben 33 meghatározott földrajzi terület;

o)„az IOTC illetékességi területe” (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban 34 meghatározott földrajzi terület;

p)„NAFO-övezetek” (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q)„a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben 36 meghatározott földrajzi terület;

r)„a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület” (SIOFA, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban 37 meghatározott földrajzi terület;

s)„az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben 38 meghatározott földrajzi terület;

t)„a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület” (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben 39 meghatározott földrajzi terület;

u)„a Bering-tenger nyílt tengeri része”: a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

v)„az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része”: a következő vonalakkal határolt terület:

–ny. h. 150°,

–ny. h. 130°,

–d. sz. 4°,

–d. sz. 50°;

w)„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 I. mellékletében meghatározott területek.

II. CÍM
AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. fejezet
Általános rendelkezések

5. cikk
A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1)Az uniós vizeken, illetve bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azoknak a tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2)Az uniós halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségek erejéig, valamint az e rendelet 19. cikkében és V. mellékletének A. részében, illetve az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 41 és annak végrehajtási rendelkezéseiben előírt feltételek mellett engedélyezhető a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben.

(3)Az uniós halászhajók számára az I. mellékletben szereplő teljes kifogható mennyiségek erejéig, valamint az e rendelet 19. cikkében, illetve az (EU) 2017/2403 rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben előírt feltételek mellett engedélyezhető a halászat az Egyesült Királyság halászati joghatósága alá tartozó vizeken.

6. cikk
A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1)Egyes, az I. mellékletben meghatározott halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg.

(2)A tagállam által meghatározandó, az (1) bekezdésben említett teljes kifogható mennyiségeknek:

a)összhangban kell lenniük a közös halászati politika elveivel és szabályaival, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; valamint

b)az állományok olyan kiaknázását kell eredményezniük, amely:

i.amennyiben rendelkezésre áll analitikai értékelés, a lehető legnagyobb valószínűséggel összhangban van a maximális fenntartható hozammal; vagy

ii.amennyiben nem vagy csak hiányos formában áll rendelkezésre analitikai értékelés, összhangban áll a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel.

(3)2023. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a)az általa meghatározott teljes kifogható mennyiségek;

b)a teljes kifogható mennyiségek meghatározásának alapjául szolgáló, az adott tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok;

c)annak részletes bemutatása, hogy a rögzített teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4)    Ami a CECAF 34.1.2 övezetben halászott fekete abroncshal (Aphanopus carbo) esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget illeti, Portugália a (3) bekezdésben említett információkat a 2023. évi teljes kifogható mennyiségre vonatkozóan 2023. március 15-ig, a 2024. évi teljes kifogható mennyiségre vonatkozóan pedig 2024. március 15-ig benyújtja.

7. cikk
A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1)Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a)azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók ejtették, és ez a kvóta nincs kimerítve; vagy

b)azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el a tagállamok között, és amely nincs kimerítve.

(2)Annak érdekében, hogy el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében előírt kötelezettségtől, a nem célfajoknak a szóban forgó cikkben említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg.

8. cikk
Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiségekre vonatkozó kvótacsere-mechanizmus

(1)A kirakodási kötelezettséget figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt teljes kifogható mennyiségekre a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2)A teljes kifogható mennyiségekből a közönséges tőkehal (Gadus morhua) kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben halászott állományai tekintetében valamely tagállamnak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap (a továbbiakban: a cserealap) létrehozásának céljából, amelyet 2023. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2023. március 31-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez az alaphoz.

(3)Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2023. március 31. után azon tagállamok részére kell visszautalni, amelyek eredetileg hozzájárultak a kvótacserealaphoz.

(4)A kvótával nem rendelkező tagállamok cserébe kvótákat biztosítanak az IA. melléklet C. részében felsorolt állományokra vonatkozóan, kivéve, ha a kvótával nem rendelkező tagállam és a kvótacserealaphoz hozzájáruló tagállam másként állapodik meg.

(5)A (4) bekezdésben említett kvótáknak – a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján – kereskedelmileg egyenértékűeknek kell lenniük. Egyéb alternatívák hiányában a kereskedelmileg egyenértékű értéket a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárak alapján kell megállapítani.

(6)Amennyiben a tagállamok a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

9. cikk
Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1)Az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban az ICES 7e körzetben halászott nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2)Valamely tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további, tengeren tölthető napokat oszt ki az adott tagállamnak, amelyeken az adott tagállam a lobogója alatt közlekedő, szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító halászhajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

(3)A II. melléklet 8.1. pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság valamely tagállam kérelmére végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelynek útján – kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján – 2023. február 1. és 2024. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken halászhajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnapkiosztás az adott tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. Az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

[10. cikk
Az ICES 4b, 4c és 6a körzetben, valamint az ICES 7 alterületen
folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)Az uniós halászhajók számára és a partról folytatott kereskedelmi halászat keretében tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen, és az említett területen kifogott farkassügért tilos a fedélzeten tartani, átrakni, áthelyezni és kirakodni.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a parti hálók múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített számára vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, 2023 januárjában, illetve 2023. április 1. és december 31. között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket halászhatják, fedélzeten tarthatják, átrakhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a)fenékvonóhálóval 42 az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében két naptári hónaponként legfeljebb 760 kg (január és április; május és június; július és augusztus; szeptember és október; november és december) és halászati utanként az érintett halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-a;

b)kerítőhálóval 43 az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében két naptári hónaponként legfeljebb 760 kg (január és április; május és június; július és augusztus; szeptember és október; november és december) és halászati utanként az érintett halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-a;

c)horoggal és horogsorral 44 halászhajónként legfeljebb 5,95 tonna;

d)karókon rögzített kopoltyúhálóval 45 oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege halászhajónként ne haladja meg az 1,5 tonnát.

Az első albekezdés c) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tartó időszakban horoggal és horogsorral dokumentáltan fogtak farkassügért.

Az első albekezdés d) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tartó időszakban karókon rögzített kopoltyúhálóval dokumentáltan fogtak farkassügért.

Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett eltérések egy másik uniós halászhajóra vonatkozzanak, feltéve, hogy az eltérések hatálya alá tartozó egyes uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem nő.

(4)A (3) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik halászhajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amikor két hónapos korlátok alkalmazandók, nem vihetők át az egyik naptári két hónapos időszakról a másikra.

A két naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (3) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlát alkalmazandó.

A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak az összes farkassügér-fogásukról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(5)Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a–7k körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a)2023. január 1-jétől február 28-ig és 2023. december 1-jétől 31-ig:

i.a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy kézi horogsorral történő, „fogd ki és engedd vissza” horgászat engedélyezett;

ii.az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b)2023. március 1-jétől november 30-ig:

i.minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

ii.a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t;

iii.rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(6)Az (5) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.]

11. cikk
Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)Franciaország és Spanyolország az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása ne haladja meg az (EU) 2019/472 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott FMFH pontértéket.

(2)Az ICES 8a és 8b körzetben – többek között a partról – folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a)minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

b)rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(3)A (2) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

[12. cikk
Az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések 

(1)    Az európai angolna (Anguilla anguilla) bármely életszakaszban lévő egyedeinek bárminemű, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott kereskedelmi és rekreációs célú halászatára irányuló tevékenység végzése valamennyi uniós tengervízen és a szomszédos brakkvizeken, például torkolatokban, part menti lagúnákban és átmeneti vizeken, valamint az uniós halászhajók számára a nemzetközi vizeken tilos.

(2)    E célból halászati tilalmi időszakot – vagy adott esetben tilalmi időszakokat – kell megállapítani, amelynek meg kell felelnie a következő kumulatív feltételeknek:

a)hat egymást követő hónapig kell tartania, de adott esetben 2024-ben véget érhet;

b)magában kell foglalnia az üvegangolna-, illetve ezüstangolna életszakaszban lévő angolnaegyedek fő vándorlási időszakának számító egymást követő heteket és hónapokat;

c)tartalmaznia kell a vándorlási csúcsidőszak hónapját, valamint a vándorlási csúcsidőszak hónapja előtti és utáni legalább két hónapos időszakokat is magában kell foglalnia;

d)    a tengerszorosok és az országhatárokon átnyúló területek tekintetében igazodnia kell a közeli területekhez, és adott esetben a szomszédos tagállamoknak és régióknak törekedniük kell arra, hogy erről a megfelelő konzultációs fórumokon megállapodjanak.

(3)    Az angolna egyes életszakaszokban jellemző földrajzi és időbeli vándorlási mintáinak figyelembevétele érdekében minden érintett tagállam meghatározza a következőket:

a)az európai angolna vándorlásával kapcsolatban az elmúlt tíz év vonatkozásában rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján az üvegangolna-, illetve ezüstangolna életszakaszban lévő angolnaegyedek fő vándorlási időszakának számító hetek és hónapok, beleértve a vándorlási csúcsidőszakot és annak legintenzívebb hónapját valamennyi érintett földrajzi terület, többek között a tengerszorosok és az országhatárokon átnyúló területek esetében; valamint

b)az (1) és (2) bekezdésben említett megfelelő halászati tilalmi időszak vagy időszakok a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kritériumok alapján az adott tagállam vizei és a szomszédos nemzetközi vizek esetében az alábbi területek mindegyikére vonatkozóan:

i.az e rendelet 4. cikkének a) pontjában meghatározott ICES-terület; valamint

ii.az e rendelet 4. cikkének w) pontjában meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterület által lefedett terület.

(4)    Minden érintett tagállam 2023. január 31-ig benyújtja a Bizottságnak a következőket:

a)az általa megállapított, a (3) bekezdés b) pontjában említett halászati tilalmi időszakra vagy időszakokra vonatkozó információk; valamint

b)a választott időszakokat alátámasztó információk, beleértve a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat is; valamint

c)a vonatkozó nemzeti intézkedések.]

13. cikk
A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d)a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e)a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f)az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g)az e rendelet 20. és 52. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2)Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és a kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3)Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében előírt elvét alkalmazza.

[14. cikk
A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2023. január 1. és március 31., valamint 2023. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel homoki angolnákra (Ammodytes spp.) irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.]

[15. cikk
A közönséges tőkehal tekintetében az Északi-tengeren alkalmazandó korrekciós intézkedések

(1)Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2)Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral 46 halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve, az ott említett halászhajók abban az esetben halászhatnak a szóban forgó bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a)közönségestőkehal-fogásaik halászati utanként nem haladják meg a teljes fogásuk 5 %-át; azon halászhajókról, amelyek esetében a közönségestőkehal-fogások a 2017–2019-es időszakban nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

b)olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti, és negatív értékelés esetén az említett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra megfelelőnek;

c)a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászatot folytató halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i.a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;

ii.megemelt halászkötél (0,6 m);

iii.vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

d)az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászatot folytató halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i.a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

ii.300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

iii.menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

e)a halászhajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy – térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén – a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; ezeket a terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv célkitűzése nem fog teljesülni.

(4)A tagállamok a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett halászhajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(5)E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.]

16. cikk
A közönséges tőkehal tekintetében a Kattegatban alkalmazandó korrekciós intézkedések

(1)A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval 47 halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a)menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b)a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c)300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d)olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2)Azok az uniós halászhajók, amelyek részt vesznek valamely tagállam valamely projektjében, és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes halászeszközökkel, használhatják az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részében ismertetett halászeszközöket. Az érintett tagállam eljuttatja a Bizottságnak az ilyen hajók listáját.

(3)E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.

[Az alábbi 17. cikket az Unió harmadik országokkal folytatott konzultációit követően aktualizálni kell.]

17. cikk
Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1)Az uniós halászhajók számára tilos az alábbi fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása, illetve kirakodása:

a)    csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 4 alterület és az ICES 7d körzet egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint a 3a körzet uniós vizein;

b)    díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;

c)    érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

d)    portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

e)    búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

f)    madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

g)    sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (vö. Dipturus flossada és Dipturus vö. Intermedia) az ICES 4 és 6–8 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet és az 5 alterület egyesült királysági vizein; valamint a 3, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h)    nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

i)    közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; az 5 alterület egyesült királysági és nemzetközi vizein; a 6–8 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein; valamint a 12 és 14 alterület nemzetközi vizein;

j)    heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

k)    tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

l)    cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 alterület egyesült királysági és uniós vizein; valamint az ICES 10 alterület uniós vizein;

m)    cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

n)    közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

o)    tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 4 és 6–8 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet és az 5 alterület egyesült királysági vizein; valamint a 3, 9 és 10 alterület uniós vizein, kivéve az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok keretében;

p)atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 1–10, 12 és 14 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein;

q) az I. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri cápák az ICES 6–9 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein; az 5 alterület egyesült királysági és nemzetközi vizein; az ICES 10 alterület uniós és nemzetközi vizein; a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet uniós vizein; valamint az ICES 12 alterület nemzetközi vizein.

(2)    Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

18. cikk
Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottsághoz a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.

II. fejezet
Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

19. cikk
Halászati engedélyek

(1)A harmadik országok vizein tartózkodó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát – amennyiben alkalmazandó – az V. melléklet A. része határozza meg.

(2)Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát nem lehet túllépni.

III. fejezet
Halászati lehetőségek
a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz
Általános rendelkezések

20. cikk
Kvótaátadás és -csere

(1)Amennyiben egy regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megbeszélést folytathat valamely másik szerződő féllel a szándékolt kvótaátadásról vagy -cseréről, és adott esetben elkészítheti annak lehetséges tervezetét. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(2)Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után a Bizottság jóváhagyhatja a szándékolt kvótaátadás vagy -csere tervezetét. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervezetet, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a szándékolt kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. A kvótaátadásról vagy -cseréről a regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően értesíti az említett szervezet titkárságát.

(3)A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti bármilyen kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4)A kvótaátadás vagy -csere keretében az érintett tagállamtól kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket hozzá kell adni az említett tagállam számára kiosztott kvótához vagy le kell belőle vonni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy – adott esetben – a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően hatályba lép. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

[A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülései után aktualizálni kell az alábbi 2–11. szakaszt.]

2. szakasz
A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

21. cikk
A vörös álsügérek tekintetében az Irminger-tengeren alkalmazandó halászati tilalmak

Meg kell tiltani minden halászati tevékenységet a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:

3. szakasz
A ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

22. cikk
A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1)Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós etetőhajók és pergetett horogsoros hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(2)A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós halászhajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(3)Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(4)Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(5)Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6)Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(7)Az 520/2007/EK tanácsi rendelet 48 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon (Thunnus alalunga) célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(8)Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

23. cikk
Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

24. cikk
Cápák

(1)Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2)Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3)Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4)Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5)Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

(6)Tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott észak-atlanti lándzsafogú cápákat (Isurus oxyrinchus).

25. cikk
A trópusi tonhalfélékre vonatkozó, halcsoportosulást előidéző eszközök

(1)2023. január 1. és március 13. között tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök használata az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett időszak kezdetét megelőző 15 napban – 2022. december 17. és 2022. december 31. között – halászhajóik ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket.

(3) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy-egy halászhajó egyszerre legfeljebb 300 működő bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet.

(4)A tagállamok 2023. június 30-ig jelentik a Bizottságnak a halcsoportosulást előidéző eszközök köré az erszényes kerítőhálós hajóik használatával telepített halászeszközökre vonatkozó múltbeli adatokat. Amennyiben egy adott tagállam nem jelenti az említett adatokat, a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak mindaddig tilos halcsoportosulást előidéző eszközök köré halászeszközt telepíteniük, amíg a Bizottság – az ICCAT-nak történő további jelentéstétel céljából – meg nem kapja az adott tagállamtól az említett adatokat.

4. szakasz
A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

26. cikk
A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések

A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2023-ban részt vehetnek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Az ilyen halászatban való részvételi szándékot tanúsító tagállamok a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2023. június 1-jéig értesítik a CCAMLR titkárságát.

27. cikk
A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1)A fogashalak halászata a 2022–2023-as halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és halászhajószámra korlátozódik, valamint az említett melléklet B. táblázatában meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátok alkalmazandók.

(2)Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.

(3)Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben a halászati idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4)A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 48.6 és 88.1 alterületen, valamint a FAO 58.4.3a körzetben a 26. cikk szerint megengedett halászat 550 méternél kisebb mélységben tilos.

28. cikk
Krillhalászat a 2022–2023-as halászati idényben

(1)A 2022–2023-as halászati idényben a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillre (Euphausia superba) irányuló halászatot folytatni kívánó tagállamok a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2023. május 1-jéig értesítik a Bizottságot. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2023. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat minden olyan halászhajó tekintetében, amely számára engedélyezett a krillhalászatban való részvétel.

(3)A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatot folytatni kívánó tagállamok csak az engedéllyel rendelkező azon hajók tekintetében jelentik be erre irányuló szándékukat, amelyek az értesítés időpontjában:

a)a lobogójuk alatt közlekednek; vagy

b)egy másik CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az említett tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4)Amennyiben egy engedéllyel rendelkező halászhajó, amelyről az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően értesítették a CCAMLR titkárságát, indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt krillhalászatban, az adott tagállam jogosult engedélyezni az említett halászhajónak egy másik halászhajóval történő helyettesítését. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a)a helyettesítésre szánt halászhajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is; valamint

b)a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5)A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan halászhajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben.

5. szakasz
Az IOTC illetékességi területe

29. cikk
Az IOTC illetékességi területén halászó hajók
halászati kapacitásának korlátozása

(1)Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2)Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3)A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek egyikéhez kijelölt halászhajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitás-átcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó halászhajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászatot irányító szervezet hajólajstromában. Nem csoportosíthatók át azok a halászhajók, amelyek szerepelnek bármely regionális halászati gazdálkodási szervezet IUU-halászati tevékenységet folytató hajóinak jegyzékében.

(5)A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

30. cikk
Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1)A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2)Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3)Erszényes kerítőhálós hajónként évente legfeljebb 500 műszeres bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója (készleten lévő bója és működő bója).

(4)Legfeljebb három, tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajó támogathat legalább tíz, szintén tagállami lobogó alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajót. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5)Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6)Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.

31. cikk
Cápák

(1)Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2)Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 m teljes hosszúságot el nem érő olyan halászhajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

32. cikk
Ördögrájafélék

(1)Uniós halászhajók nem halászhatnak, és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el – akár egészben, akár daraboltan – ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család), kivéve akkor, ha a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja (ún. megélhetési halászat).

A kisüzemi halászat (a felszíni halászattól eltérő halászat, azaz az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett erszényes kerítőhálós hajók, horgászbotos hajók, kopoltyúhálós hajók, valamint kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, illetve horogsoros halászatot végző hajók által folytatott halászat) keretében nem szándékosan kifogott ördögrájafélék azonban helyi fogyasztás céljából kirakodhatók.

(2)A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögrájaféléket a tengerbe, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten láthatóvá válnak, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az említett egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

6. szakasz
Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

33. cikk
Nyílt vízi halászat

(1)Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2)Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2023-ban nyílt vízi állományokra halászó hajók teljes bruttó tonnatartalmát az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-re kell korlátozniuk.

(3)Az (1) bekezdésben említett tagállamok csak akkor vehetik igénybe az IH. mellékletben meghatározott halászati lehetőségeket, ha a következő hónap tizenötödik napjáig megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat annak érdekében, hogy azokat a Bizottság továbbíthassa az SPRFMO titkárságának:

a)az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktívan halászó vagy átrakásban részt vevő hajók jegyzéke;

b)havi fogási jelentések.

7. szakasz
Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

34. cikk
Erszényes kerítőhálós halászat

(1)Az erszényes kerítőhálós hajók nem halászhatnak sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) vagy bonitóra (Katsuwonus pelamis):

a)2023. július 29-én 0.00-tól 2023. október 8-án 24.00-ig vagy 2023. november 9-én 0.00-tól 2024. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

–az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala;

–ny. h. 150°,

–é. sz. 40°,

–d. sz. 40°;

b)2023. október 9-én 0.00-tól 2023. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

–ny. h. 96º,

–ny. h. 110º,

–é. sz. 4°,

–d. sz. 3°.

(2)Az (1) bekezdésben említett, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók mindegyike tekintetében az adott tagállam 2023. április 1. előtt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti halászati tilalmi időszakok közül a halászhajó melyiket választotta ki.

(3)Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk az összes általuk kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4)A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül;

b)a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

35. cikk
Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök

(1)Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó egyszerre legfeljebb 400 aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.

(2)Az e rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 nap során az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az erszényes kerítőhálós hajók:

a)tartózkodnak a halcsoportosulást előidéző eszközök telepítésétől;

b)begyűjtik a halcsoportosulást előidéző eszközök eredetileg telepített számát.

36. cikk
A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen évente kifogható nagyszemű tonhal összmennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

37. cikk
A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1)Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni.

(2)A fehérfoltú cápa véletlenül kifogott egyedeit a halászhajó-üzemeltetőknek meg kell óvniuk az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedniük a tengerbe.

(3)A halászhajó-üzemeltetőknek rögzíteniük kell a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (elpusztult vagy élő), és az említett információkat be kell jelenteniük az állampolgárságuk szerinti tagállamnak.

A tagállamok a 2022 során gyűjtött információkat 2023. január 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

38. cikk
Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család), és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el – akár egészben, akár daraboltan – ördögrájaféléket. Amennyiben ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul – lehetőség szerint élve és sértetlenül – vissza kell engedniük a tengerbe.

8. szakasz
A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

39. cikk
A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a)fantomcápa (Apristurus manis);

b)halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c)rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d)nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e)sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f)valódirája-félék (Rajidae);

g)bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h)a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó cápafajok;

i)tüskéscápa (Squalus acanthias).

9. szakasz
A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

40. cikk
A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és
a Csendes-óceán déli részén előforduló germonra irányuló halászat feltételei

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára legfeljebb 403 halászati nap legyen kiosztva.

(2)Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén előforduló germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros hajók által 2023-ban kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége ne haladja meg az IG. mellékletben található táblázatban foglalt határértékeket.

41. cikk
A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1)A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2023. július 1-jén 0.00-tól 2023. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközök közelében.

(2)Az (1) bekezdés szerinti tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre: vagy 2023. április 1-jén 0.00-tól 2023. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2023. november 1-jén 0.00-tól 2023. december 31-én 24.00-ig.

(3) Minden érintett tagállam meghatározza, hogy a (2) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakok közül melyik alkalmazandó a lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajókra. A tagállamok 2023. február 15-ig tájékoztatják a Bizottságot a kiválasztott halászati tilalmi időszakról. A Bizottság 2023. március 1. előtt értesíti a WCPFC titkárságát a tagállamok által kiválasztott halászati tilalmi időszakokról.

(4)Minden tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajója se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bóják kizárólag erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén aktiválhatók.

42. cikk
Erszényes kerítőhálós hajók által kifogott trópusi tonhalfélékre vonatkozó visszadobási tilalom

(1)A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden általuk kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(2)A (1) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)a halászati út utolsó hálókivetésekor, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b)ha a hal – a méretével össze nem függő okok miatt – emberi fogyasztásra alkalmatlan;

c)a fagyasztóberendezés súlyos meghibásodása esetén.

43. cikk
A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális száma

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

44. cikk
A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2023-ban ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. Továbbá gondoskodnak arról, hogy ezen intézkedés eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.

45. cikk
A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1)A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy raktározni a következő fajok egyedeit:

a)selyemcápa (Carcharhinus falciformis);

b)fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2)Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

46. cikk
Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület és a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület közös része

(1)Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület és a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő halászhajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban foglalt intézkedéseket.

(2)Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület és a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő halászhajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásban szereplő halászhajók kötelesek alkalmazni a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 34. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 35., 36. és 37. cikkben foglalt intézkedéseket.

10. szakasz
Bering-tenger

47. cikk
Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

11. szakasz
A SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület

48. cikk
A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó hajók:

a)az éves fenékhalászati erőkifejtésüket a X. mellékletben meghatározott szintre korlátozzák;

b)kizárólag fenékhorogsorok használata esetén folytassanak fenékhalászatot;

c)ne folytassanak halászatot az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter’s Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a fenékhorogsorokkal folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.

49. cikk
A mélytengeri cápák célzott halászatának tilalma

A SIOFA-megállapodás alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a)portugál cápa (Centroscymnes coelolepis);

b)madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea);

c)nyelőcápa (Centrophorus granulosus);

d)búvárcápa (Dalatias licha);

e)Bythaelurus bachi;

f)Chimaera buccanigella;

g)Chimaera didierae;

h)Chimaera willwatchi;

i)hosszúorrú tüskéscápa (Centroscymnus crepidater);

j)Centroscymnus plunketi;

k)bársonyos tüskéscápa (Zameus squamulosus);

l)Etmopterus alphus;

m)Apristurus indicus;

n)Harriota raleighana;

o)Bythaelurus tenuicephalus;

p)galléros cápa (Chlamydoselachus anguineus);

q)nagyszemű szürkecápa (Hexanchus nakamurai);

r)sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

s)déli alvócápa (Somniosus antarcticus);

t)koboldcápa (Mitsukurina owstoni).

III. CÍM
HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

50. cikk
A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók
és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek mellett engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat.

51. cikk
Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott
és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek mellett engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat.

52. cikk
Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal

(1)Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére e cikkel összhangban kerül sor.

(2)Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megbeszélést folytathat az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetéről. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(3)Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetét, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4)A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyságnak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótához hozzáadott, illetve azt csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

53. cikk
A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek vonatkoznak.

54. cikk
Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

55. cikk
A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

Az e rendelet 54. cikkében említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira az e rendelet 7. cikkében meghatározott feltételek alkalmazandók.

[Az alábbi 56. cikket az Unió harmadik országokkal folytatott konzultációit követően aktualizálni kell.]

56. cikk
Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1)Az uniós vizeken való tartózkodásuk során a harmadik országbeli halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása:

a)    csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 3a és 7d körzet uniós vizein; valamint a 4 alterület uniós vizein;

b)    sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus Intermedia) az ICES 3, 4 és 6–10 alterület uniós vizein;

c)    közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4 és 6–8 alterület uniós vizein;

d)    búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 4 alterület uniós vizein;

e)    heringcápa (Lamna nasus) valamennyi uniós vízterületen;

f)    tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g)    cifra rája (Raja undulata) az ICES 6, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h)    közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tenger uniós vizein;

i)    cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi uniós vízterületen;

j)    tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 3, 4 és 6–10 alterület egyesült királysági és uniós vizein;

k) atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 3–4. és 6–10 alterület uniós vizein;

l) az I. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri cápák az ICES 6–10 alterület uniós vizein; valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet uniós vizein.

(2)Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

58. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)A 10–12. cikk, a 14–16. cikk, a 17. cikk (1) bekezdésének a)–o) pontja, a 21. cikk, a 24. cikk, a 31. cikk, a 32. cikk, a 37–39. cikk, a 45., a 47., a 49. cikk, valamint az 56. cikk (1) bekezdésének a)–o) pontja 2024-ben továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2024-re megállapító rendelet hatálybalépéséig.

(2)A 17. cikk (1) bekezdésének p) és q) pontja, valamint az 56. cikk (1) bekezdésének k) és l) pontja 2025-ben továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2025-re megállapító rendelet hatálybalépéséig.

59. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni. Azonban:

a) a 6. cikk (4) bekezdését, a 17. cikk (1) bekezdésének p) és q) pontját, valamint az 56. cikk (1) bekezdésének k) és l) pontját 2023. január 1-jétől 2024. december 31-ig kell alkalmazni;

b)a 12. cikket 2023. január 1-jétől 2024. június 29-ig kell alkalmazni;

c)a 20. cikket 2023. január 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni;

d) a 26., 27. és 28. cikket, valamint a VII. mellékletet 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig kell alkalmazni;

e)a 25. cikk (2) bekezdését 2022. december 17-től 2022. december 31-ig kell alkalmazni;

f)a 34. cikk (1) bekezdésének a) pontját 2023. január 1-jétől 2024. január 19-ig kell alkalmazni;

g)az I. mellékletet a 2024. évre is alkalmazni kell, amennyiben az említett melléklet pontosítja;

h)az IK. mellékletet 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig kell alkalmazni, amennyiben az említett melléklet pontosítja;

i)a II. mellékletet 2023. február 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(4)     https://www.ices.dk/advice/Pages/Latest-Advice.aspx

(5)    Lásd különösen az ICES approach to advice on fishing opportunities című dokumentumot:    
https://doi.org/10.17895/ices.advice.19928060  

(6)    A Tanács (EU) 2021/1875 határozata (2021. október 22.) az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról (HL L 378., 2021.10.26., 6. o.).    A Tanács (EU) 2019/865 határozata (2019. május 14.) az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságban (NEAFC) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a NEAFC-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. május 26-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 60. o.).    A Tanács (EU) 2019/868 határozata (2019. május 14.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban (ICCAT) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és az ICCAT-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. július 8-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 78. o.).A Tanács (EU) 2019/867 határozata (2019. május 14.) az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottságban (CCAMLR) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a CCAMLR-ben az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 24-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 72. o.).A Tanács (EU) 2019/860 határozata (2019. május 14.) az Indiai-óceáni Tonhalbizottságban (IOTC) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és az IOTC-ben az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. május 19-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 33. o.).A Tanács (EU) 2019/859 határozata (2019. május 14.) a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetben (SPRFMO) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és az SPRFMO-ban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló, 2017. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 27. o.).A Tanács (EU) 2019/812 határozata (2019. május 14.) az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC) és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás részes feleinek ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról, valamint az IATTC-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2019.5.21., 13. o.).A Tanács (EU) 2019/861 határozata (2019. május 14.) a Délkelet-atlanti Halászati Szervezetben (SEAFO) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a SEAFO-ban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 38. o.).A Tanács (EU) 2019/862 határozata (2019. május 14.) a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságban (WCPFC) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a Csendes-óceán Nyugati és Középső Körzetében Található, Nagy Távolságra Vándorló Halállományok Védelmével és Kezelésével Foglalkozó Bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 44. o.).A Tanács (EU) 2019/866 határozata (2019. május 14.) a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezmény feleinek éves konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról és az említett éves konferencián az Unió által képviselendő álláspont elfogadásáról szóló, 2017. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 66. o.).A Tanács (EU) 2019/858 határozata (2019. május 14.) az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) feleinek gyűlésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a SIOFA feleinek gyűlésén az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló, 2017. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 21. o.).    A Tanács (EU) 2019/863 határozata (2019. május 14.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben (NAFO) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a NAFO-ban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. május 26-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 49. o.).A Tanács (EU) 2019/824 határozata (2019. május 14.) a déli kékúszójú tonhal védelméről szóló egyezmény kiterjesztett bizottságában az Európai Unió által képviselendő álláspontról és a déli kékúszójú tonhal védelmével foglalkozó bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 134., 2019.5.22., 19. o.).A Tanács (EU) 2019/859 határozata (2019. május 14.) a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetben (SPRFMO) az Európai Unió által képviselendő álláspontról és az SPRFMO-ban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló, 2017. június 12-i határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2019.5.28., 27. o.).

(7)    A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).

(8)    A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(9)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.7752  

(10)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.19902958  

(11)    A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(12)    A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).

(13)    A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 1. o.).

(18)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.7752  

(19)     https://doi.org/10.17895/ices.advice.19902958  

(20)    A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(21)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(22)    Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(23)    A Tanács (EU) 2021/1875 határozata (2021. október 22.) az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról (HL L 378., 2021.10.26., 6. o.).

(24)    A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

(25)    HL L 175., 2021.5.18., 3. o.

(26)     A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.19., 55. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

(30)    A Tanács 601/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

(32)    HL L 224., 2006.8.16., 24. o. Az Unió az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozattal (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.) jóváhagyta az IATTC megerősítéséről szóló egyezményt.

(33)    HL L 162., 1986.6.18., 34. o. Az Unió a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1986. június 9-i 86/238/EGK tanácsi határozattal (HL L 162., 1986.6.18., 33. o.) csatlakozott az ICCAT-hoz.

(34)    HL L 236., 1995.10.5., 25. o. Az Unió a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozattal (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.) csatlakozott az IOTC-hoz.

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 217/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).

(36)    HL L 234., 2002.8.31., 40. o. Az Unió az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozattal (HL L 234., 2002.8.31., 39. o.) jóváhagyta a SEAFO-egyezményt.

(37)    HL L 196., 2006.7.18., 15. o. Az Unió az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/780/EK tanácsi határozattal (HL L 268., 2008.10.9., 27. o.) jóváhagyta a SIOFA-t.

(38)    HL L 67., 2012.3.6., 3. o. Az Unió a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2011. október 3-i 2012/130/EU tanácsi határozattal (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.) jóváhagyta az SPRFMO-egyezményt.

(39)    HL L 32., 2005.2.4., 3. o. Az Unió a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2004. április 26-i 2005/75/EK tanácsi határozattal (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.) csatlakozott a WCPFC-hez.

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(42)    A fenékvonóhálók valamennyi típusa (OTB, OTT, PTB, TBB, TBN, TBS és TB).

(43)    A kerítőhálók valamennyi típusa (SSC, SDN, SPR, SV, SB és SX).

(44)    A horogsoros és horgászbotos halászat valamennyi formája (LHP, LHM, LLD, LL, LTL, LX és LLS).

(45)    A karókon rögzített kopoltyúhálók és csapdák valamennyi formája (GTR, GNS, GNC, FYK, FPN és FIX).

(46)    Halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX, PTB, SDN, SSC, SX, LL, LLS.

(47)    Halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX, PTB.

(48)    A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.28.

COM(2022) 559 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A Tanács rendelete

bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

A mellékletekben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint – adott esetben – a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

A mellékletekben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletekben a halászati övezetekre vonatkozó utalásokat ICES-övezetekre való utalásokként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok tudományos nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok tudományos neve az irányadó.

E rendelet alkalmazásában a következő táblázat a könnyebb eligazodás kedvéért ismerteti az e rendelet mellékleteiben felsorolt fajok tudományos neve és közönséges neve közötti megfeleléseket. Az IA-IL. melléklet az I. melléklet részét képezi.

Az e rendelet mellékleteiben felsorolt fajok tudományos nevének és közönséges nevének megfelelését mutató táblázat

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1–10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

A. RÉSZ

Az Unió által önállóan kezelt állományok