EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.14.

COM(2022) 525 final

2022/0325(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes állományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2022/110 tanácsi rendeletnek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek 2022. évre történő meghatározása tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A Földközi-tenger nyugati térségében folytatott tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves terv értelmében a Tanácsnak a Földközi-tenger nyugati térségében tengerfenéki állományokra halászó vonóhálós hajók tekintetében minden egyes halászati erőkifejtési csoportra vonatkozóan tagállamonként és a terv I. mellékletében szereplő állománycsoportok tekintetében meg kell határoznia a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

Ezen túlmenően a halászeszközök szelektivitásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó egyedek védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek létrehozása érdekében a 2022. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós halászhajók erőkifejtési rendszerével kapcsolatban, és a Bizottság azt javasolja, hogy 2023-ban folytatódjon e mechanizmus végrehajtása.

Az alkalmazás első évének tapasztalatai alapján a Bizottság szükségesnek tartja tisztázni, hogy a mechanizmust miként kell visszamenőleges hatállyal végrehajtani 2022-re vonatkozóan. A Bizottság javasolja továbbá, hogy a halászati napok p.m. %-ának elosztása a 2023-ra vonatkozó tudományos szakvélemény szerint történjen.

B.    A Földközi-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések többek között az alábbiak:

– Halászati korlátok és a halászati engedélyek számának korlátozása a nemes korall vonatkozásában a Földközi-tenger egész területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület).

– A halászati engedélyek számának korlátozása a nagy aranymakrahalra vonatkozóan a Földközi-tenger egész területén (GFCM 1–27 földrajzi alterület).

– A GFCM-nek a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozó, az Adriai-tenger tekintetében (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) 2021-ben elfogadott többéves állománygazdálkodási terve keretében a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozó intézkedések.

A Bizottság azt javasolja, hogy 2023-ban folytatódjon a szóban forgó terv rendelkezéseinek végrehajtása; a terv kétlépcsős megközelítést követ, és egy átmeneti időszakot és hosszú távú intézkedéseket is magában foglal.

2023 az átmeneti időszak második éve, és a Bizottság a fogási korlátok végrehajtásának folytatását javasolja, ideértve az Olaszország és Horvátország között elosztott ideiglenes belső mennyiséget és a Szlovénia számára biztosított átmeneti tartalékot is, valamint az erszényes kerítőhálós hajók és a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó nyílt vízi vonóhálós hajókra vonatkozó flottakapacitási korlátot.

A kapacitáskorlátnak meg kell egyeznie a 2022. évi halászati lehetőségekről szóló rendeletben szereplővel, és a GFCM-nek 2014-ben bejelentett kapacitáson kell alapulnia.

– Az Adriai-tengerre irányadó többéves terv (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) keretében a tengerfenéki állományokra vonatkozó intézkedések:

A 2022. novemberében tartandó 45. éves ülésén a GFCM várhatóan egy új ajánlást fog elfogadni, amely 2023-ra vonatkozóan csökkenti a feszítőlapos vonóhálót használó hajók (OTB) és a merevítőrudas vonóhálót használó hajók (TBB) halászati erőkifejtését. A csökkentés mértékét a GFCM éves ülését követően egy informális dokumentum fogja bevezetni a javaslatba.

A 2022. évi halászati lehetőségekről szóló rendelet szerinti maximális flottakapacitásnak 2023-ra is érvényben kell maradnia.

A javaslatban számos ismertetés helye üres azon állományok vonatkozásában, amelyek esetében a GFCM átmeneti intézkedései 2022 végén hatályukat vesztik, illetve amelyekre vonatkozóan a GFCM-nek új intézkedéseket kell elfogadnia a 2022. novemberében tartandó 45. éves ülésén.

– Az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományaival a Tuniszi-csatornában (GFCM 12–16 földrajzi alterület), a Jón-tengeren (GFCM 19–21 földrajzi alterület) és a Levantei-tengeren (GFCM 24–27 földrajzi alterület) folytatott gazdálkodásra vonatkozó intézkedések.

– A nagyszemű vörösdurbincs Alborán-tengeren (GFCM 1–3 földrajzi alterület) folytatott halászatára vonatkozó intézkedések.

C.    A Fekete-tengeren alkalmazandó GFCM-intézkedések többek között az alábbiak:

– Tudományos szakvéleményeken alapuló autonóm kvóta a sprattra vonatkozóan.

– A nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség (TAC) és kvótakiosztás a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv szerint, ezzel végrehajtva a GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást (GFCM 29 földrajzi alterület).

A nagy rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiség és kvóták mértéke tekintetében a Bizottság a GFCM 2022. novemberében tartandó 45. éves ülése után fogja aktualizálni javaslatát.

A GFCM 2017-ig kibocsátott ajánlásait a (módosított) 1343/2011/EU rendeletnek 5 megfelelően átültették az uniós jogba, és a Bizottság javaslatot fogadott el a GFCM által 2018-ban és 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtására (COM/2021/434 final).

A halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó korrekciós intézkedések, úgymint az ívási időre vonatkozó halászati tilalmak e javaslat részét képezik, mivel ilyen tilalmi időszakok hiányában a halászati lehetőségeket nem lehetne azonos szinten meghatározni (például a nagy rombuszhal esetében a Fekete-tengeren). A tilalmi időszak hossza az állomány állapotának a tudományos szakvélemények szerinti megítélésétől függően változhat.

2022/0325 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes állományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2022/110 tanácsi rendeletnek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek 2022. évre történő meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 6. cikke értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények figyelembevételével, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság által készített jelentéseket, a megfelelő földrajzi területek vagy szakterületek tekintetében létrehozott tanácsadó testületek szakvéleményeit, valamint a tagállamok bármely közös ajánlását is.

(2) A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – többek között adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy biztosított legyen az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében.

(3)Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke értelmében a közös halászati politika (KHP) célja a maximális fenntartható hozamnak (MFH) megfelelő kiaknázási arány elérése 2015-ig azon állományoknál, amelyeknél ez lehetséges, az összes állomány esetében pedig fokozatosan legkésőbb 2020-ig. A 2020-ig tartó átmeneti időszak célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsen az összes állomány MFH-jának elérése és a vonatkozó halászati lehetőségek potenciális társadalmi-gazdasági hatásai között.

(4)Ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint – az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmód biztosítása mellett – a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott vélemények figyelembevételével kell megállapítani.

(5)Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a halászati lehetőségeket a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(6)A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves tervet az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 hozta létre, és az 2019. július 16-án lépett hatályba. A terv célja az MFH elérése és fenntartása a célállományok tekintetében, valamint annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozam biztosítására alkalmas szintet.

(7)Az (EU) 2019/1022 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre javuló jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig MFH-t eredményezzen. A halászati lehetőségeket a vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók tekintetében a terv 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszerrel összhangban meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben, a mély vizekben élő vörös garnéla (Aristeus antennatus) és óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) tekintetében pedig a tudományos szakvéleménynek megfelelően megállapított maximális fogási korlátban kell kifejezni.

(8)[a tudományos szakvélemény kifejtésére fenntartott hely] Az említett szakvélemény alapján a Földközi-tenger nyugati térségében halászó vonóhálós hajók 2023-ra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését a terv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a 2015 és 2017 közötti kiindulási értékhez képest p.m. %-kal kell csökkenteni, amely mennyiséget az (EU) 2022/110 tanácsi rendeletben 8 2022-re meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell levonni.

(9)2021-ben a Földközi-tenger nyugati térségében élő halállományokra vonatkozó MFH-célértékek eléréséhez a HTMGB szakvéleménye szerint további sürgős intézkedésekre volt szükség, mindenekelőtt annak érdekében, hogy kezelhető legyen a fenékhorogsoros hajók által okozott halászati mortalitás. E szakvélemény alapján az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet III. melléklete a terv 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban – a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számában kifejezett halászati erőkifejtés figyelembevételével – megállapította a horogsoros hajókra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(10) [a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény ismertetésére fenntartott hely]. E szakvélemény alapján 2023 tekintetében a horogsoros hajókra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést ezért a 2015 és 2017 közötti kiindulási értékekhez képest p.m. %-kal kell csökkenteni, amely mennyiséget a mennyiséget az (EU) 2022/110 tanácsi rendeletben 2022-re előírt legnagyobb halászati erőkifejtésből kell levonni. A horogsoros hajókra vonatkozó ezen legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés nem befolyásolhatja a 2024. évre meghatározandó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(11)A HTMGB 2021-es szakvéleménye szerint a maximális fenntartható hozam legkésőbb 2025-re történő eléréséhez a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen és a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen jelentősen csökkenteni kell a vörös garnéla halászati mortalitását. A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) halászati tudományos tanácsadó bizottsága (SAC) a GFCM 2 földrajzi alterületre vonatkozóan hasonló szakvéleményt bocsátott ki a vörös garnéla halászati mortalitásával kapcsolatban. Ezenfelül a HTMGB becslése szerint a vörös garnéla biomasszája csökkenőben van. E szakvélemény alapján az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet a 2022. évre meghatározta a vörös garnélára a GFCM 1, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen, illetve a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátokat.

(12) [a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény ismertetésére fenntartott hely] 2023-ra vonatkozóan a vörös garnéla halászata tekintetében a GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot ezért p.m. %-ban, a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot pedig p.m. %-ban indokolt megállapítani.

(13)A HTMGB 2021-es szakvéleménye a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen élő óriásgarnéla biomasszájának csökkenéséről számolt be. E szakvélemény alapján az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet 2022-ra megállapította az óriásgarnélára a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátokat.

(14)[ismertetésre fenntartott hely, amíg be nem érkezik a HTMGB végleges szakvéleménye] 2023-ra vonatkozóan az óriásgarnéla tekintetében a GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen alkalmazandó maximális fogási korlátot ezért p.m. %-ban indokolt megállapítani.

(15)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/5. sz. ajánlást az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) a tengerfenéken élő állományok fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási korlátot vezetett be egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(16)2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a legfontosabb tengerfenéki állományok Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) történő halászata tekintetében halászati erőkifejtési rendszer létrehozásáról szóló GFCM/44/2021/1 sz. ajánlást, amely egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében – vonóháló-típusonként és flottaszegmensenként – bevezette a halászati napok legnagyobb megengedett számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(17)2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület) a kis méretű nyílt vízi fajok állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről, amely a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halászó erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt vízi vonóhálós hajók tekintetében maximális fogásmennyiséget és egy kapcsolódó flottakapacitási korlátot vezetett be, eltérést biztosítva a kevesebb mint tíz olyan erszényes kerítőhálós hajóból és/vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait, valamint e flottának a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira és a tengerfenéki állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, helyénvaló fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, továbbá indokolt a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez és célszerű kiosztani számára egy minimális halászatierőkifejtés-mennyiséget a tengerfenéki állományokra vonatkozóan.

(19)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a GFCM/43/2019/4. sz. ajánlást a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 földrajzi alterület) a nemes korall (Corallium rubrum) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről, amely befagyasztotta a halászati engedélyek maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést, és halászati korlátot írt elő a vörös korall tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(20)2021-ben tartott 44. éves ülésén a GFCM elfogadta a halcsoportosulást előidéző lehorgonyzott eszközöknek a nagy aranymakrahal földközi-tengeri (GFCM 1–27 földrajzi alterület) halászatában való használatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről és a GFCM/43/2019/1. sz. ajánlás módosításáról szóló GFCM/44/2021/11. sz. ajánlást. A 2019. évi ajánlás befagyasztotta a nagy aranymakrahalra halászó hajók maximális számában kifejezett halászati erőkifejtést, a 2021. évi ajánlás pedig 2023 végéig meghosszabbította ezeket az intézkedéseket. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(21) [a piros ostorgarnéla tekintetében a Tuniszi-csatornában alkalmazandó új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

(22)[a piros ostorgarnéla tekintetében a Jón-tengeren alkalmazandó új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

(23)[a piros ostorgarnéla tekintetében a Levantei-tengeren alkalmazandó új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

(24)[a piros ostorgarnéla tekintetében az Alborán-tengeren alkalmazandó új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

(25)2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri (GFCM 29 földrajzi alterület) halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4. sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3. sz. ajánlást. A GFCM/43/2019/3. sz. ajánlás újabb regionális teljes kifogható mennyiségeket, egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. E további állományvédelmi intézkedések funkcionálisan kapcsolódnak a halászati lehetőségekhez, mivel hiányukban a nagy rombuszhalra vonatkozó TAC csökkentésre szorulna az állomány helyreállásának biztosítása érdekében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(26)[a nagy rombuszhalra vonatkozó kvóta megújítására vonatkozó döntés ismertetésére fenntartott hely]

(27)[a nagy rombuszhalra vonatkozó kvóta átvitelére vonatkozó döntés ismertetésére fenntartott hely]

(28)A GFCM tudományos szakvéleménye alapján a fekete-tengeri sprattállomány életképessége érdekében indokolt fenntartani a halászati mortalitás jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.

(29)Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9 és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(30)A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítására indokolt előírni, hogy e rendelet 2023. január 1-jétől legyen alkalmazandó. E rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie, hogy mielőbb végrehajtható legyen.

(31)A halászeszközök szelektivitásának előmozdítása, valamint a növendék és ívó halak védelmét szolgáló, hatékony halászati tilalom hatálya alá tartozó területek létrehozása érdekében az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet kompenzációs mechanizmust hozott létre a vonóhálós hajókra vonatkozó erőkifejtési rendszerrel kapcsolatban. Mivel a tudományos szakvélemények a növendék halak védelmében továbbra is a szelektivitás és a halászati tilalom hatálya alá tartozó területek hatékonyságának további fokozását ajánlják, a szóban forgó mechanizmus alkalmazását 2023-ban is indokolt folytatni. Az alkalmazás első évének tapasztalatai alapján a Bizottság úgy véli, hogy az kompenzációs rendszer maradéktalan hatékonyságának biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy a mechanizmust miként kell visszamenőleges hatállyal 2022. január 1-jétől, vagyis az (EU) 2022/110 rendelet hatálybalépésétől alkalmazni. A 2023-ra vonatkozó tudományos szakvélemények alapján a halászati napok p.m. %-át ki kell osztani. Ezért az (EU) 2022/110 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(32)A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében meghatározza a 2023. évre a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet az alábbi halállományokra halászó, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozik:

a)nemes korall (Corallium rubrum) és nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) a Földközi-tengeren a 4. cikk b) pontjában meghatározottak szerint;

b)vörös garnéla (Aristeus antennatus), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) a Földközi-tenger nyugati térségében a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint;

c)szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) az Adriai-tengeren a 4. cikk d) pontjában meghatározottak szerint;

d)szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) az Adriai-tengeren a 4. cikk d) pontjában meghatározottak szerint;

e)óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) a Tuniszi-csatornában, a Jón-tengeren és a Levantei-tengeren a 4. cikk e), f) és g) pontjában meghatározottak szerint;

f)nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) az Alborán-tengeren a 4. cikk h) pontjában meghatározottak szerint;

g)spratt (Sprattus sprattus) és nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a Fekete-tengeren a 4. cikk i) pontjában meghatározottak szerint.

(2)Ez a rendelet más uniós halászati tevékenységekre is, többek között a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk
Fogalommeghatározások 

(1)E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

2. „rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

3. „teljes kifogható mennyiség” (TAC):

4.az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

5.minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;

6. „kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Európai Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

7.„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

8.„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

9.„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

10.„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD”: a tenger felszínén lebegő vagy lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.

4. cikk
Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:

1.„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott területek;

2.„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületen található vizek;

3.„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen található vizek;

4.„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen található vizek;

5.„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található vizek;

6.„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületen található vizek;

7.„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterületen található vizek;

8.„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–3 földrajzi alterületen található vizek;

9.„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület.

II. CÍM
HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

I. FEJEZET
Földközi-tenger

5. cikk

Nemes korall

(1)Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) begyűjtését eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott célzott és rekreációs célú, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.

(3)A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakodása.

(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakodását vagy kirakodását.

6. cikk
Nagy aranymakrahal

(1)Ez a cikk a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott kereskedelmi, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a II. melléklet határozza meg.

II. FEJEZET
A Földközi-tenger nyugati térsége

7. cikk
Tengerfenéki állományok 

(1)Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését e rendelet III. melléklete határozza meg. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével és az 1224/2009/EK rendelet 26–34. cikkével összhangban szabályozzák.

(3)A Földközi-tenger nyugati részének uniós vizein tartózkodó uniós halászhajók tekintetében alkalmazandó maximális fogási korlátok tagállamok közötti elosztását is a III. melléklet határozza meg.

(4)A halászati lehetőségek e cikkben és a III. mellékletben meghatározott, tagállamok általi elosztásának meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

   a) az elosztásnak összhangban kell lennie az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében meghatározott kritériumokkal; és

   b) az elosztás nem járhat a következők sérelmével:

i.az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

ii.az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

iii.a 847/96/EK rendelet 3. cikke, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások,

iv.a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;

v.az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

8. cikk 
Kompenzációs mechanizmus

(1)Az érintett flottaszegmens tekintetében a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthatnak ki az adott tagállam vonóhálós hajóira vonatkozó, a III. mellékletben megállapított halászati erőkifejtés p.m. %-án belül.

(2)Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a további halászati napok számáról.

(3)A halászati erőkifejtés p.m. %-ának kiszámításához az érintett tagállam érintett flottaszegmense számára 2023. január 1-jétől kiosztott maximális erőkifejtést kell alapul venni.

(4)A tagállamok kioszthatják az (1) bekezdésben említett további halászati napokat, amennyiben:

a)az említett hajók 45 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy

b)az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű, négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat; vagy

c)az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken a növendék egyedekből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy

d)az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen a tengerfenéki fajok növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége.

(5)Az érintett tagállam továbbá havonta külön értesíti a Bizottságot az e további kiosztásból levonandó erőkifejtésről, és ennek során a szóban forgó kiegészítő kiosztásra vonatkozó egyedi jelentéstételi kódokat használja.

(6)Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) vagy d) pontban említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban rendelkezésre álló összes információt.

9. cikk
Adatrögzítés és -továbbítás 

(1)    A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottsághoz a halászati erőkifejtési adatokat.

(2)    Amikor a tagállamok megküldik a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok III. mellékletben meghatározott kódjait használják.

III. FEJEZET
Adriai-tenger

10. cikk 
Kis méretű nyílt vízi fajok állományai 

(1)    Ez a cikk az Adriai-tengeren szardínia (Sardina pilchardus) és szardella (Engraulis encrasicolus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)    A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a IV. mellékletben meghatározott értékeket.

(3)    A kis méretű nyílt vízi fajok állományainak halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – kW-ban, bruttó tonnatartalomban (BT) és hajószámban kifejezett – flottakapacitását a IV. melléklet határozza meg.

11. cikk 
Tengerfenéki állományok

(1)Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra irányuló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.

(3)A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli, és/vagy az azonos halászeszközökhöz tartozó halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják a számukra kiosztott, a IV. mellékletben meghatározott halászatierőkifejtés-mennyiséget, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott nemzeti átváltási tényezőt alkalmaznak.

(4)A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

12. cikk
Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

IV. FEJEZET
Tuniszi-tenger, Jón-tenger és Levantei-tenger

13. cikk
[az új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

V. FEJEZET
Alborán-tenger

14. cikk

[az új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

VI. FEJEZET
Fekete-tenger

15. cikk
A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása 

(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

16. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása

(1)Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogását eredményező valamennyi, uniós halászhajók által folytatott, valamint egyéb uniós halászati tevékenységre alkalmazandó.

(2)A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

17. cikk
A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal halászatára a 16. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem haladhatja meg a 180 halászati napot évente.

18. cikk
A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak

Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakodását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.

19. cikk

A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)A halászati lehetőségeknek a 15. és 16. cikkben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; valamint

c)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2)A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

20. cikk
Adatküldés 

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

A 2022/110/EK tanácsi rendelet módosítása

 Az (EU) 2022/110 rendelet III. melléklete e rendelet VIII. mellékletének megfelelően módosul.

22. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 21. cikk azonban 2022. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

(3)    A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o.).

(4)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

(8)    A Tanács (EU) 2022/110 rendelete (2022. január 27.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 165. o.).

(9)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.14.

COM(2022) 525 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

egyes állományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2022/110 tanácsi rendeletnek a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek 2022. évre történő meghatározása tekintetében történő módosításáról

I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A FÖLDKÖZI-TENGEREN A GFCM NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek legnagyobb megengedett számát és a begyűjtött mennyiség maximális szintjét.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1. táblázat – A halászati engedélyek legnagyobb megengedett száma 1  

2. táblázat – A begyűjthető legnagyobb megengedett mennyiség élőtömegtonnában

II. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE A FÖLDKÖZI-TENGEREN A NAGY ARANYMAKRAHALLAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN

Az e mellékletben szereplő táblázat meghatározza a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tenger nemzetközi vizeit jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

A nemzetközi vizeken tevékenységet folytató hajók részére kiadott halászati engedélyek legnagyobb megengedett száma(*)

(*)Az 1343/2011/EU rendelettel összhangban ezt a kvótát kizárólag 2023. augusztus 15. és december 31. között lehet lehalászni.

III. MELLÉKLET

A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkében meghatározottak szerint állománycsoportonként meghatározzák a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), valamint a maximális fogási korlátokat és a Földközi-tenger nyugati térségében bármilyen típusú vonóhálóval 31 tengerfenéki állományokra halászó hajók és a tengerfenéki állományokra halászó fenékhorogsoros hajók teljes hosszát.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az (EU) 2019/1022 rendeletben és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1. táblázat    Halászati napokban kifejezett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

2. táblázat    Maximális fogási korlát

IV. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI AZ ADRIAI-TENGEREN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonként határozzák meg a halászati lehetőségeket és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

1.   Kis méretű nyílt vízi fajok (GFCM 17 és 18 földrajzi alterület)

A fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége

(*) Szlovénia esetében a mennyiségek a 2014-es fogási szinten alapulnak, és nem haladhatják meg a 300 tonnát.

A kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó vonóhálós hajók és erszényes kerítőhálós hajók maximális flottakapacitása

(*) A GFCM/44/2021/20 sz. ajánlás 28. pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a nemzeti és a GFCM-lajstromban 2014-ben szereplő adatok szerint kevesebb mint tíz olyan erszényes kerítőhálós hajóból és/vagy nyílt vízi vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan halásznak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira. Ebben az esetben az aktív flotta kapacitása a hajók számát, valamint a bruttó tonnatartalmat (BT) és/vagy a bruttó regisztertonnát (BRT), továbbá a kW-ot tekintve legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

2.   Tengerfenéken élő állományok a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen

A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban) a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen (Adriai-tenger) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként és flottaszegmensenként.

(*) A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3 000 halászati napot.

A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós és merevítőrudas vonóhálós hajók maximális flottakapacitása

(*) A GFCM/43/2019/5. sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az OTB-felszerelést használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1 000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. Az OTB-felszerelést használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

V. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A JÓN-TENGEREN, A LEVANTEI-TENGEREN ÉS A TUNISZI-CSATORNÁBAN

[az új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

VI. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI AZ ALBORÁN-TENGEREN

[az új intézkedések ismertetésére fenntartott hely]

VII. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI A FEKETE-TENGEREN

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:

(*1)  2022. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakodást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.

VIII. MELLÉKLET

Az (EU) 2022/110 RENDELET III. MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Az (EU) 2022/110 rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

1.    Az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterület) halászó vonóhálós hajókra vonatkozó táblázatban az a) ponthoz fűzött 2. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túlmenően egy adott tagállam további halászati napokat oszthat ki a lobogója alatt közlekedő hajók számára a szóban forgó tagállam részére az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig, feltéve, hogy:

a) az említett hajók 45 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy

b) az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat; vagy

c) az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken a növendék egyedekből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy

d) az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen a tengerfenéki fajok növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége.

Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a kiosztott további halászati napok számáról.

Az érintett tagállam továbbá minden hónapra vonatkozóan értesíti a Bizottságot az ebből a további kiosztott mennyiségből levonandó alkalmazott erőkifejtésről, és ennek során a szóban forgó további kiosztott mennyiségre vonatkozó egyedi jelentéstételi kódokat használja (EFF1/MED1_TR1_AA, EFF1/MED1_TR2_AA, EFF1/MED1_TR3_AA, EFF1/MED1_TR4_AA and EFF2/MED1_TR1_AA, EFF2/MED1_TR2_AA, EFF2/MED1_TR3_AA, EFF2/MED1_TR4_AA).

Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) vagy d) pontban említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban rendelkezésre álló összes információt.

A halászati erőkifejtés 2 %-ának kiszámításához az érintett tagállam érintett flottaszegmense számára 2022. január 1-jétől kiosztott maximális erőkifejtést kell alapul venni.”

(1)A Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterület) halászó vonóhálós hajókra vonatkozó táblázatban a b) ponthoz fűzött 4. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túl egy adott tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthat ki a szóban forgó tagállam számára az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig.

Erre a tagállamnak akkor van lehetősége, ha:

a) az említett hajók 45 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat;

vagy

b) az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat;

vagy

c) az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken a növendék egyedekből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége;

vagy

d) az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen a tengerfenéki fajok növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéki faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége.

Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a kiosztott további halászati napok számáról.

Az érintett tagállam továbbá minden hónapra vonatkozóan értesíti a Bizottságot az ebből a további kiosztott mennyiségből levonandó alkalmazott erőkifejtésről, és ennek során a szóban forgó további kiosztott mennyiségre vonatkozó egyedi jelentéstételi kódokat használja (EFF1/MED2_TR1_AA, EFF1/MED2_TR2_AA, EFF1/MED2_TR3_AA, EFF1/MED2_TR4_AA and EFF2/MED2_TR1_AA, EFF2/MED2_TR2_AA, EFF2/MED2_TR3_AA, EFF2/MED2_TR4_AA).

Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) vagy d) pontban említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban rendelkezésre álló összes információt.

A halászati erőkifejtés 2 %-ának kiszámításához az érintett tagállam érintett flottaszegmense számára 2022. január 1-jétől kiosztott maximális erőkifejtést kell alapul venni.”

(1)    Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok száma, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.

(2)    A spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal összhangban.

(3) 1    TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP.