EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.7.19.

COM(2022) 359 final

2022/0226(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A csatolt rendeletjavaslat célja a nitrogénműtrágyák gyártásához felhasznált, jelenleg a Kombinált Nómenklatúra (KN) 2814 10 és 3102 10 alszáma alá tartozó árukra alkalmazandó, a 952/2013/EU rendelet 56. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett Közös Vámtarifa szerinti vámok ideiglenes felfüggesztése.

Az EU-ban a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagainak piaca nagymértékben függ a harmadik országokból érkező behozataltól. Az EU 2021-ben 2,9 millió tonna ammóniát és 4,7 millió tonna karbamidot importált a nitrogénműtrágyák gyártásához. E termékek ára 2021 folyamán jelentősen emelkedett, Oroszország Ukrajna elleni inváziója nyomán pedig még tovább nőtt.

Az európai uniós műtrágyagyártók költségterheinek enyhítése, ezen keresztül pedig az uniós mezőgazdasági termelők költségeinek csökkentése és az EU-ban előállított élelmiszerekkel való ellátás segítése érdekében helyénvaló bevezetni az e javaslatban foglalt ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedéseket. A beszerzések stabilitásának növelése érdekében helyénvaló továbbá más országokra is kiterjeszteni a nem preferenciális származási országok – jelenleg elsősorban Oroszországot magában foglaló – körét. A jelenlegi helyzetben, amikor a nitrogénműtrágyák nemzetközi piacain beszűkült a kínálat, a műtrágyák köztes alapanyagaira, köztük az ammóniára és a karbamidra vonatkozó uniós behozatali vámok – a világ más olyan piacaihoz viszonyítva, amelyeken nincsenek hatályban hasonló vámok – önmagukban visszatartják az uniós piac ilyen anyagokkal való ellátását. Figyelemmel arra, hogy a szóban forgó kategóriába tartozó áruk elsősorban alapanyagok, ez a vámok terén fennálló különbség akadályozza az uniós behozatal diverzifikációját.

Emellett a Bizottság „Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” címmel 2022. március 23-án elfogadott, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményében rámutatott arra, hogy a nyersanyagpiacokon már az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően is jelentős volt az áremelkedés, ami a mezőgazdasági piacokat sem kímélte, tudniillik a nagyobb energia- és műtrágyaköltségek miatt a mezőgazdasági árak is megemelkedtek. Az Ukrajna elleni invázió és a jelentős globális nyersanyagár-emelkedés tovább növelte az árakat a mezőgazdasági termékek piacain, és felszínre hozta a részben a műtrágya-behozatalra támaszkodó uniós élelmiszerrendszer sebezhetőségét. A közlemény hangsúlyozza, hogy rövid távon kiemelt figyelmet kell fordítani az ásványi műtrágyák költségére és elérhetőségére, mindaddig, amíg át nem térünk a fenntartható műtrágyatípusok vagy trágyázási módszerek alkalmazására. Ez alatt az idő alatt az uniós műtrágyaágazatnak hozzá kell jutnia a szükséges importtermékekhez, köztük a műtrágyák EU-n belüli gyártásához szükséges alapanyagokhoz.

A mezőgazdasági termelők által használt három fő műtrágyatípus közül egyedül a nitrogénalapú műtrágyák esetében kell a Közös Vámtarifa alapján vámot fizetni az előállításukhoz szükséges legfontosabb közbenső alapanyagok behozatala után, miközben mind a kálium-, mind a foszforműtrágyák legfontosabb alapanyagai már nulla Közös Vámtarifa szerinti vámtétel mellett importálhatók. Az EU-ban a nitrogénalapú műtrágyákat használják a legszélesebb körben, és e műtrágyák esetében volt a legnagyobb mértékű a 2021-es áremelkedés. Ennek megfelelően a javasolt intézkedések a nitrogénalapú műtrágyákra összpontosítanak.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Jelenleg az uniós piacot a szóban forgó árukkal elsősorban olyan országok látják el, amelyek szabadkereskedelmi megállapodások alapján kedvezményes feltételekkel, vámmentesen férnek hozzá az EU piacához. Mindazonáltal a nitrogénműtrágyák alapanyagai körében az EU nagy mennyiségeket importál olyan országokból is, amelyek a Közös Vámtarifa szerinti, jelenleg 5,5%-tól 6,5%-ig terjedő vámtételű vámok hatálya alá tartoznak. Tekintettel arra, hogy az uniós piac ellátásában jelenleg viszonylag kisszámú olyan beszállító ország vesz részt, amely kedvezményes elbánásban részesül, a beszerzések stabilitása érdekében helyénvaló ideiglenesen kibővíteni a beszállító országok körét oly módon, hogy az a szabadkereskedelmi megállapodások alapján kedvezményben részesülő országok mellett más további országokra is kiterjedjen. A preferenciális kereskedelmi megállapodások alapján szállító országokat megillető kedvezményektől eltérően ugyanakkor az ezúton javasolt vámfelfüggesztés csupán ideiglenes lesz.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az e javaslatban foglalt kereskedelemliberalizációs intézkedések célja annak biztosítása, hogy az Unió Közös Vámtarifája szerinti vámok ideiglenes felfüggesztése összhangban legyen az Unió külső tevékenységének az EUSZ 21. cikkében foglalt alapelveivel és céljaival, és az Unió külső tevékenységének különböző területein, illetve a külső tevékenység és más uniós szakpolitikák viszonylatában kellő következetesség érvényesüljön. Ennek megfelelően az Unió által az ukrajnai orosz invázió nyomán Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedésekkel összhangban a vámcsökkentésből helyénvaló kizárni az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó termékeket.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E rendeletjavaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 31. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve nem érvényesül, mivel a javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, hiszen egyensúlyt teremt a különböző gazdasági szereplők (a nitrogénműtrágya-gyártók és a fogyasztók) kereskedelmi érdekei között. A javaslat csak az azon műtrágya-alapanyagokat tartalmazó tarifacsoportokon belül irányozza elő a Közös Vámtarifa szerinti vámok felfüggesztését, amelyektől az EU a legnagyobb mértékben függ, és amelyek esetében a legszélsőségesebb árnövekedés következett be. A javasolt felfüggesztés ideiglenes. A felfüggesztés senki alapjogait nem korlátozza, éppen ellenkezőleg, átmenetileg megszüntet egy vámfizetési kötelezettséget.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat összhangban áll az EUMSZ 207. cikkének (2) bekezdésével, amely a közös kereskedelempolitikai intézkedésekről rendelkezik. Az EUMSZ 31. cikke értelmében a Közös Vámtarifa szerinti vámokat a Bizottság javaslata alapján a Tanács állapítja meg minősített többségi szavazással.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tárgytalan.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan.

•Hatásvizsgálat

A nitrogénműtrágya-alapanyagok árának hirtelen és jelentős megnövekedése miatt, amelyet Ukrajnának az EU második legnagyobb nitrogénműtrágya-szállítója, Oroszország általi inváziója nyomán a műtrágyapiacon előállt szükséghelyzet még tovább súlyosbított, fontos, hogy a rendelet mihamarabb hatályba lépjen, és még a 2022. őszi ültetési/vetési idény előtt elősegítse a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzési forrásainak diverzifikációját és ezáltal a termelési költségek csökkentését. Ezért a szóban forgó intézkedés kapcsán nem készült hatásvizsgálat. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a javasolt intézkedés módosítja a nitrogénműtrágya-alapanyagok uniós beszállítóinak kereskedelmi magatartását, és a diverzifikáció révén elősegíti az orosz import jelentőségének csökkentését.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az intézkedés nem növeli a vállalkozások szabályozásból eredő terheit.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a bevételekre. A felfüggesztés miatt kieső vámbevételek összege éves szinten – egész évi alkalmazás esetén – körülbelül 15 millió EUR-ra tehető. Az intézkedés mindössze két évre, 2024 végéig szól.

A költségvetés tradicionális saját forrásaira gyakorolt negatív hatás 11,25 millió EUR (a teljes hatás 75%-a). A javaslat költségvetési vonzatait részletesebben a pénzügyi kimutatás ismerteti.

A tradicionális saját forrásokban bekövetkező csökkenést a GNI-alapú saját forrásokból származó tagállami hozzájárulások fogják ellensúlyozni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a monitoring, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A nitrogénalapú műtrágyák alapanyagainak uniós importja terén bekövetkező fejleményekről az Európai Bizottság (Eurostat) megfelelő weboldalain lehet tájékozódni.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2022/0226 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az EU-ban a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagainak piaca nagymértékben függ a harmadik országokból érkező behozataltól. Az EU 2021-ben 2,9 millió tonna ammóniát és 4,7 millió tonna karbamidot importált a nitrogénműtrágyák gyártásához. E termékek ára 2021 folyamán jelentősen emelkedett, idén pedig még tovább nőtt.

(2)Jelenleg a nitrogénműtrágyák szóban forgó alapanyagainak Unióba történő behozatalán belül jelentős részt képviselnek azok a harmadik országok, amelyek kedvezményes elbánást élveznek az uniós piacon, és amelyek esetében a behozatal vámmentes. Mindazonáltal a nitrogénműtrágyák alapanyagai körében az EU nagy mennyiségeket importál olyan országokból is, amelyek a Közös Vámtarifa szerinti, jelenleg 5,5 %-tól 6,5 %-ig terjedő vámtételű vámok hatálya alá tartoznak.

(3)A Bizottság „Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” címmel 2022. március 23-án elfogadott, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményében rámutatott arra, hogy a nyersanyagpiacokon már az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően is jelentős volt az áremelkedés, ami a mezőgazdasági piacokat sem kímélte, tudniillik a nagyobb energia- és műtrágyaköltségek miatt a mezőgazdasági árak is megemelkedtek. A Bizottság megjegyzi, hogy az Ukrajna elleni invázió és a jelentős globális nyersanyagár-emelkedés tovább növelte az árakat a mezőgazdasági termékek piacain, és felszínre hozta a műtrágya-behozatalra nagymértékben támaszkodó uniós élelmiszerrendszer sebezhetőségét. Ez növeli a termelők költségeit és kihat az élelmiszerek árára is, ami aggályos mind a fogyasztók vásárlóereje, mind pedig az uniós mezőgazdasági termelők bevételei szempontjából.

(4)A közlemény hangsúlyozza, hogy rövid távon kiemelt figyelmet kell fordítani az ásványi műtrágyák költségére és elérhetőségére, mindaddig, amíg át nem térünk a fenntartható műtrágyatípusok vagy trágyázási módszerek alkalmazására. Ez alatt az idő alatt az uniós műtrágyaágazatnak hozzá kell jutnia a szükséges importtermékekhez, köztük a műtrágyák EU-n belüli gyártásához szükséges alapanyagokhoz. A közlemény arra is rámutat, hogy a műtrágyaárak és a mezőgazdasági termelőknek leszállított mennyiségek nyomon követése biztosítani fogja, hogy az uniós betakarítások ne kerüljenek veszélybe.

(5)A fentiek fényében helyénvaló fellépni az uniós műtrágyagyártók által a nitrogénműtrágyák előállításához szükséges alapanyagok behozatala tekintetében viselt költségek csökkentése érdekében.

(6)A jelenlegi helyzetben, amikor a nitrogénműtrágyák nemzetközi piacain beszűkült a kínálat, a műtrágyák köztes alapanyagaira, köztük az ammóniára és a karbamidra vonatkozó uniós behozatali vámok – a világ más olyan piacaihoz viszonyítva, amelyeken nincsenek hatályban hasonló vámok – önmagukban visszatartják az uniós piac ilyen anyagokkal való ellátását. Ez a vámok terén fennálló különbség egyben az uniós behozatal diverzifikációját is akadályozza.

(7)Mindezek miatt helyénvaló ideiglenesen felfüggeszteni a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagaira alkalmazandó, a 952/2013/EU rendelet 56. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett Közös Vámtarifa szerinti vámokat. Az ideiglenes intézkedés addig lesz alkalmazandó, ameddig az energia és a nitrogénműtrágyák piacán várhatóan fennmaradnak a zavarok, azaz a várakozások szerint 2024 végéig.

(8)Az Uniónak eközben – az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban – biztosítania kell, hogy külső tevékenységének különböző területein, illetve a külső tevékenység és más uniós szakpolitikák viszonylatában kellő következetesség érvényesüljön.

(9)Az elmúlt években az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok nagyon kedvezőtlenül alakultak, az elmúlt hónapokban pedig nagymértékű romlás következett be annak nyomán, hogy az Oroszországi Föderáció semmibe vette a nemzetközi jogot, és különösen provokáció nélkül indokolatlan inváziót indított Ukrajnával szemben.

(10)Az Unió 2014 júliusa óta fokozatosan vezetett be korlátozó intézkedéseket az Oroszországi Föderációval szemben. Az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben kijelentette, hogy az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió súlyosan sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket, továbbá aláássa Európa és a világ biztonságát és stabilitását.

(11)Ezt követően 2022. június 3-án a Tanács – az ukrajnai orosz agresszív háború folytatása és a beszámolók szerint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások nyomán – elfogadta a hatodik szankciós csomagot 1 az Oroszországi Föderációval szemben.

(12)Mindezen túlmenően azzal együtt, hogy az Oroszországi Föderáció a Kereskedelmi Világszervezet tagja, az Unió – a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben és különösen az 1994. évi GATT XXI. cikkében foglalt kivételek alapján – mentesül azon kötelezettsége alól, hogy az Oroszországi Föderációból behozott termékeknek a más országokból behozott hasonló termékeknek biztosított kedvezményeket biztosítsa (a legnagyobb kedvezményes elbánás).

(13)Ennek megfelelően nem volna helyénvaló lehetővé tenni, hogy az Oroszországi Föderációból érkező import az e rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében a legnagyobb kedvezményes elbánást élvezze, tehát vámmentességben részesüljön.

(14)Az Unió és Fehéroroszország közötti kapcsolatok szintén romlottak az elmúlt években, mivel a rezsim semmibe vette a nemzetközi jogot, az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat. Emellett Fehéroroszország a kezdetektől fogva támogatta az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, ennek jegyében egyebek mellett lehetővé tette Oroszország számára, hogy fehérorosz területről ballisztikus rakétákat lőjön ki, biztosította az orosz katonai személyzet és nehézfegyverek, harckocsik és katonai szállítójárművek területén való áthaladását, engedélyezte az orosz katonai repülőgépek átrepülését a fehérorosz légtéren Ukrajna felé, üzemanyag-feltöltési lehetőséget biztosított, és területén orosz fegyvereket és katonai felszerelést tárolt.

(15)Az Unió 2020 októbere óta fokozatosan vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszországgal szemben. A Tanács 2021. december 2-án az emberi jogok folytatódó megsértése és a migránsok eszközként való felhasználása miatt elfogadta ötödik szankciós csomagját Fehéroroszországgal szemben. A Tanács ezt követően 2022. február 24-én, március 2-án és 9-én, valamint június 3-án újabb szankciós csomagot fogadott el Fehéroroszországnak az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszióban való részvétele miatt. Fehéroroszország nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. Emiatt az Unió a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény értelmében nem köteles a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíteni a Fehéroroszországból érkező termékeket. Emellett – a már kifejtett módon – a kereskedelmi megállapodások lehetőséget adnak a kivételeket meghatározó rendelkezések, különösen pedig a biztonsági jellegű kivételek alapján történő fellépésre.

(16)A fenti összefüggéseket figyelembe véve és a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének „A vámtételekre vonatkozó általános szabályok” című szakaszában és különösen az 1. szakasz B. részének 1. pontjában foglalt rendelkezések alapján helyénvaló és lehetséges kizárni Oroszországot és Fehéroroszországot az e rendeletben meghatározott autonóm vámfelfüggesztések hatálya alól.

(17)Ennek megfelelően a vámfelfüggesztésnek nem helyénvaló kiterjednie az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó nitrogénműtrágya-alapanyagok behozatalára. Ehelyett az e rendelettel érintett termékek Oroszországból és Fehéroroszországból érkező behozatala vonatkozásában helyénvaló hatályban tartani az eddigiekben e termékekre alkalmazott vámtételeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)    A 2658/87/EGK rendelet 1. mellékletében a 2814 10 00 KN-kódhoz tartozó, a 3. oszlopban található szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5,5 (*)

_________________

(*) Az (EU) 2022/XXXX [e rendelet száma] tanácsi rendelet értelmében a vámtétel 2024. december 31-ig autonóm alapon felfüggesztve, de Oroszország és Fehéroroszország esetében 5,5 %-os vámtétel alkalmazandó.”

(2)    A 2658/87/EGK rendelet 1. mellékletében a 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kódhoz tartozó, a 3. oszlopban található szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„6,5 (*)

_________________

(*) Az (EU) 2022/XXXX [e rendelet száma] tanácsi rendelet értelmében a vámtétel 2024. december 31-ig autonóm alapon felfüggesztve, de Oroszország és Fehéroroszország esetében 6,5 %-os vámtétel alkalmazandó.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2024. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT CÍME:

Javaslat – A Tanács rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

KÖLTSÉGVETÉSI SOROK:

Alcím és jogcímcsoport: 12. alcím, 120. jogcímcsoport

A költségvetésben 2022-re előirányzott összeg: 17 912 606 159

PÉNZÜGYI HATÁS:

◻    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

X    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre, de van pénzügyi hatása a tradicionális saját forrásokra, a következő okokból:

A 2021. évben a 2814 10 00 KN-kód alatt összesen 1,3 milliárd EUR értékű behozatal érkezett az Unióba. E KN-kód esetében a szerződéses vámtétel 5,5%. Az import többsége (68%) a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása keretében, vámmentesen érkezett az Unióba. További 29% Oroszországból érkezett, e behozatal esetében nem csökken a vámtétel. Ennek alapján a be nem folyó vámbevétel becsült összege éves szinten 2,1 millió EUR (1,3 milliárd EUR x 3% importrészesedés x 5,5%).

A 2021. évben a 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kód alatt 1,8 milliárd összesen EUR értékű behozatal érkezett az Unióba. E KN-kódok esetében a szerződéses vámtétel 6,5%. Az import többsége (65%) a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása keretében, vámmentesen érkezett az Unióba. További 24% Oroszországból és Fehéroroszországból érkezett, e behozatalok esetében nem csökken a vámtétel. Ennek alapján a be nem folyó vámbevétel becsült összege éves szinten 12,9 millió EUR (1,8 milliárd EUR x 11% importrészesedés x 6,5%).

A fentiek alapján az EU költségvetésében e rendelet hatására bevételkiesés formájában jelentkező hatás becsült értéke évi 11,25 millió EUR ([12,9 millió EUR + 2,1 millió EUR = 15 millió EUR beszedési költséget is tartalmazó bruttó érték] x 0,75).

A 2022. év esetében a saját források tekintetében bekövetkező bevételkiesés becsült összege ezen összeg egyharmada, tehát 3,8 millió EUR.

A tradicionális saját forrásokban bekövetkező csökkenést a GNI-alapú saját forrásokból származó tagállami hozzájárulások fogják ellensúlyozni.

(1)    www.sanctionsmap.eu