EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.30.

COM(2022) 141 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégia

1.Bevezetés 

A textiltermékek átszövik a mindennapi életünket. Használjuk őket ruházati cikkekben, háztartási textíliákban és bútorokban, valamint olyan termékekben, mint az orvosi és védőfelszerelések, de épületekben és járművekben is. A textíliákon múlhat a termékek funkcionalitása és teljesítménye, de van, hogy esztétikai és kényelmi célokból esik rájuk a választás.

A textiltermékek előállítása és felhasználása folyamatosan nő, ahogy az éghajlatra, a víz- és energiafogyasztásra, valamint a környezetre gyakorolt hatásuk is. A világ textiltermelése 2000 és 2015 között csaknem megkétszereződött 1 , és a fogyasztás a ruházati cikkek és lábbelik tekintetében 2030-ra várhatóan 63 %-kal, a jelenlegi 62 millió tonnáról 2030-ra 102 millió tonnára fog nőni 2 . Az EU-ban a (nagyrészt importból származó) textiltermékek felhasználása a globális életciklus szempontjából a környezetre és az éghajlatváltozásra jelenleg átlagosan a negyedik, míg a víz- és földhasználatra a harmadik legnagyobb negatív hatást gyakorolja 3 . Az EU-ban évente mintegy 5,8 millió tonna – azaz kb. 11 kg/fő – textilanyagot dobnak ki 4 , világszerte pedig minden másodpercben egy kamionnyi textíliát dobnak a szemétbe vagy égetnek el 5 .

Mivel az EU textilfogyasztásának legnagyobb részét (81 %) a ruházati cikkek teszik ki 6 , az a tendencia, hogy a ruhadarabokat egyre rövidebb ideig használják, mielőtt kidobják őket, a legnagyobb mértékben járul hozzá a túltermelés és a túlfogyasztás fenntarthatatlan mintáihoz. Ezek a tendenciák a fast fashion, azaz a „gyors divat” jelenségként váltak ismertté, és arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy folyton a legújabb trendeknek megfelelő, ezért gyorsan gyártott, rosszabb minőségű és alacsonyabb árú ruhákat vásárolják. Bár 1996 és 2018 között az EU-ban a ruházati cikkek ára az inflációhoz képest több mint 30 %-kal csökkent 7 , a háztartások átlagos ruházati kiadásai nőttek 8 , ami azt jelzi, hogy a vázolt fenntarthatatlan minták nem tették lehetővé a polgárok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a költségmegtakarítási lehetőségeket. A textíliák iránti növekvő kereslet ráadásul a nem megújuló erőforrások nem hatékony felhasználását táplálja, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokból előállított szintetikus szálak gyártását is.

Ezek a negatív hatások egy olyan lineáris modellben gyökereznek, amelyet a textíliák használatának, újrafelhasználásának, javításának és szálról szálra történő újrahasznosításának alacsony aránya jellemez, és amely gyakran nem a minőséget, a tartósságot és az újrahasznosíthatóságot helyezi előtérbe a ruházati termékek tervezése és gyártása során. A szintetikus textíliákból és lábbelikből életciklusuk minden szakaszában kioldódó mikroműanyagok tovább növelik az ágazat környezeti hatásait.

Az összetett és sokszínű globális textilértéklánc társadalmi kihívásokkal is szembesül, amelyeket részben az okoz, hogy a megfizethető termékek iránti fogyasztói kereslet kielégítése érdekében minimalizálni szeretnék a termelési költségeket. A ruházati iparban komoly aggodalomra ad okot a gyermekmunka. Mivel az alacsony bérű és képzetlen textilipari munkaerő többségét nők alkotják 9 , az ellátási lánc fenntarthatóságának javításában a nemek közötti egyenlőség is fontos szerepet játszik. Mivel az EU fokozott figyelmet fordít a társadalmi és környezeti fenntarthatóságra, arra törekszik, hogy megerősítse a globális értékláncokat, és ezáltal világszerte hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.

Az EU-ban a textil- és ruházati ágazat gazdasági szempontból jelentős, és kiemelkedő szerepet játszhat a körforgásos gazdaságban. Több mint 160 000 vállalatból áll, és 1,5 millió embert foglalkoztat, és 2019-ben 162 milliárd EUR árbevételt ért el 10 . A Covid19-világjárvány kedvezőtlenül érintette az ágazatot. 2020-ban az uniós forgalom a textiliparban 9,2 %-kal, a ruházati iparban pedig 18,1 %-kal csökkent 2019-hez képest 11 . Ugyanakkor a világjárvány idején a textil-ökoszisztéma bizonyította találékonyságát és leleményességét azzal, hogy rekordidő alatt átállította a gyártósorokat, és olyan maszkokat és egyéb védőfelszereléseket szállított, amelyekre nagy szükség volt, de nem álltak rendelkezésre elegendő mennyiségben.

Az Ukrajnával szembeni indokolatlan orosz katonai agresszió, amelynek következményei az energiaárak emelkedésében, a nyersanyagellátás biztonságában és a textilipari ökoszisztéma exportáló szegmenseire gyakorolt hatásokban mutatkoznak meg, szintén emlékeztet a globális ellátási láncok sebezhetőségére.

Az EU textilipari ökoszisztémájának ki kell lábalnia az utóbbi két évben bekövetkezett hirtelen keresletcsökkenések, értékláncbeli zavarok és áremelkedések sorozatából, amelyek jelentős kihívások elé állították a vállalatokat mind a napi működésük, mind a hosszú távú túlélésük szempontjából, és ellen kell állnia nemcsak az éles globális versenynek, hanem a jövőbeli sokkhatásoknak is. Mivel alapvetően kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) áll, meg kell erősítenie ellenálló képességét, különösen az energia- és nyersanyagellátás tekintetében; a fenntarthatóbb termékek új piacait kell megragadnia; és növelnie kell vonzerejét a tehetséges és képzett munkaerő számára. Európa mindig is az innovatív márkák, a kreativitás, a know-how és a minőségi textiltermékek otthona volt, és annak is kell maradnia.

Ezek a kihívások és lehetőségek rendszerszintűbb megoldásokat tesznek szükségessé, összhangban az európai zöld megállapodás azon törekvésével, hogy a növekedés fenntarthatóvá, klímasemlegessé, energia- és erőforrás-hatékonnyá és a természetet tiszteletben tartóvá váljon, és a tiszta és körforgásos gazdaságra épüljön. A körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv 12 és az uniós iparstratégia 2021. évi aktualizálása 13 a textiltermékeket olyan kulcsfontosságú termékértékláncként azonosítja, amelynek sürgősen át kell állnia a fenntartható és körforgásos termelésre, fogyasztásra és üzleti modellekre, és amelyben e téren nagy lehetőségek rejlenek. Az uniós vállalkozások, fogyasztók és hatóságok már most is az ágazat fenntarthatóságának és körforgásos jellegének növelésére összpontosítanak, de az átállás lassú, és az ágazat környezeti és éghajlati lábnyoma továbbra is magas.

A már elvégzett munkára építve, a zöld és digitális átállás biztosítása, a társadalmi kihívások kezelése és a fenntarthatósági követelmények betartásának biztosítása révén az EU globális úttörő szerepet tölthet be a fenntartható és körforgásos textilipari értékláncok, az új technológiai megoldások és az innovatív üzleti modellek terén. Ez lehetővé tenné a textíliák környezeti lábnyomának csökkentését az életciklusuk során, növelhetné az ágazat ellenálló képességét és versenyképességét, javíthatná a munkakörülményeket a nemzetközi munkaügyi normáknak megfelelően, és biztosíthatná, hogy a textiltermékek értéke a lehető leghosszabb ideig megmaradjon a gazdaságban, csökkentve a primer nyersanyagoktól való függőséget.

A fenntartható és körforgásos textilipari stratégia célja, hogy koherens keretet és jövőképet teremtsen a textilipari ágazat átalakulásához, és ezáltal az alábbiak megvalósulásához:

2.Új minta Európa számára: kulcsfontosságú intézkedések a fenntartható és körforgásos textilipar érdekében

2.1.A környezetbarát tervezésre vonatkozó kötelező követelmények bevezetése

A textiltermékek élettartamának meghosszabbítása a leghatékonyabb módja annak, hogy jelentősen csökkentsük az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatásukat. Ennek elérésében kulcsfontosságú szerepet játszik a terméktervezés. A fogyasztók többek között főként a színtartósággal, a szakítószilárdsággal vagy a cipzárak és varrások minőségével kapcsolatos minőségi hiányosságok miatt dobják el a textíliákat 14 . A megnövekedett tartósság lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy hosszabb ideig használják a ruhákat, ugyanakkor oly módon támogatja az olyan körkörös üzleti modelleket, mint az újrahasználat, a bérbeadás és a javítás, a visszavételi szolgáltatások és a használtruha-kiskereskedelem, hogy az a polgárok számára költségmegtakarítási lehetőségeket teremt.

A textiltermékek környezeti teljesítményét befolyásoló egyéb tervezési szempontok közé tartozik a textíliák anyagösszetétele, beleértve a felhasznált szálakat és azok keverését, vagy az aggodalomra okot adó vegyi anyagok jelenléte, amelyek akadályozzák a textilhulladék újrafeldolgozását, amelynek világszerte kevesebb mint 1 %-ából készítenek új textiltermékeket 15 . A gyárakban felhasznált összes szövet 25–40 %-a vagy megmarad, vagy hulladékká válik 16 . Európában a szelektíven gyűjtött használt textíliák mintegy 20 %-át hasznosítják ipari törlőkendőként vagy más felhasználási célokra 17 , míg a többi veszendőbe megy.

Bár a válogatási és fejlett újrafeldolgozási technológiákat is tovább kell fejleszteni, a terméktervezés javítása az első lépés a műszaki kihívások kezelése felé. A szálakat például gyakran keverik egymással (pl. poliésztert pamuttal), ami megnehezíti az újrafeldolgozást, mivel kevés technológia áll rendelkezésre a textilhulladék szálak szerinti szétválasztására. Ezenkívül az elasztán, amelyet gyakran a szövetek funkcionalitásának növelése érdekében adnak hozzá, szinte valamennyi textilszál-újrahasznosítási technológiában szennyező anyagként viselkedhet, ami hatással van az újrahasznosítási folyamat gazdasági megvalósíthatóságára és környezeti költségeire. A termomechanikus újrahasznosítás esetében a különböző típusú poliészterek keverése szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja a textilhulladék feldolgozását és az újrahasznosítás eredményének minőségét 18 .

A Bizottság által kidolgozott önkéntes rendszerek, például a textiltermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok 19 és a textiltermékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési (GPP-)követelmények 20 már tartalmaznak a textiltermékek környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket. Ide tartoznak például a jó minőségű és tartós termékekre vonatkozó részletes kritériumok, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó korlátozások, valamint a textilszálak környezeti szempontból fenntartható beszerzésére vonatkozó követelmények. A ruházati termékek és lábbelik környezeti lábnyomával kapcsolatos, a textilipar képviselőivel közösen folytatott munka zajlik, és várhatóan 2024-re fejeződik be.

Ezen ismeretekre építve, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 21 értelmében – a társjogalkotók általi jóváhagyás és egy külön hatásvizsgálat függvényében – a Bizottság kötelező termékspecifikus környezetbarát tervezési követelményeket fog kidolgozni annak érdekében, hogy növelje a textíliák teljesítményét a tartósság, az újrafelhasználhatóság, a javíthatóság, a szálról szálra történő újrafeldolgozhatóság és a kötelező újrafeldolgozott száltartalom tekintetében, hogy minimalizálja és nyomon kövesse az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét, valamint csökkentse az éghajlatra és a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az intézkedések költséghatékonyságára és arányosságára, valamint a textíliák megfizethetőségére. A követelmények részeként és a hatályuk meghatározására irányuló hatásvizsgálat függvényében a Bizottság egyrészt kötelező kritériumokat vezet be a zöld közbeszerzésre vonatkozóan, amelyek hatályát hatásvizsgálatot követően határozzák meg, másrészt követelményeket vezet be a textiltermékekkel kapcsolatos tagállami ösztönzőkre vonatkozóan.

A Bizottság rangsorolni fogja a környezeti fenntarthatóság szempontjából legnagyobb potenciállal és hatással rendelkező termékeket. A Bizottság kezdeti értékelése azt mutatja, hogy ennek ki kell terjednie például a személyes és háztartási textíliákra, szőnyegekre és matracokra. A végleges listát a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerinti első munkaprogram elfogadása céljából 2022 végéig elindítandó konzultáció alapján határozzák meg.

Az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékekben használt veszélyes anyagok jelenléte, amelyek közül mintegy 60 rákkeltőnek, mutagénnek vagy reprodukciót károsítónak minősül, aggodalomra ad okot, amellyel a Bizottság a REACH 22 keretében foglalkozik. Ezenkívül a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagokra és anyagokra vonatkozó kritériumok kidolgozásával a Bizottság támogatni fogja az ipart abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben helyettesítse és egyéb módon minimalizálja az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékekben az aggodalomra okot adó anyagokat, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában bejelentetteknek megfelelően 23 . Ez összhangban van a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretben meghatározott, a veszélyes anyagoknak kitett munkavállalók védelmének fokozására irányuló intézkedésekkel  24 .

A textilgyártásra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása iránymutatásul szolgál az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 25 felülvizsgálatához és a textilipar számára elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (BREF) 26 folyamatban lévő felülvizsgálatához is.

2.2.Az eladatlan vagy visszaküldött textíliák megsemmisítésének leállítása

Az el nem adott vagy visszaküldött áruk, köztük a ruhaneműk megsemmisítése érték- és erőforrás-pazarlás. E gyakorlatot visszaszorító megoldásként a Bizottság a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet értelmében átláthatósági kötelezettséget javasol, amely előírná a nagyvállalatok számára, hogy hozzák nyilvánosságra az általuk kiselejtezett és megsemmisített termékek számát, beleértve a textíliákat is, valamint azok további kezelését az újrahasználatra való előkészítés, újrahasznosítás, égetés vagy hulladéklerakás tekintetében. A javasolt rendelet szerinti felhatalmazás és egy célzott hatásvizsgálat függvényében a Bizottság be fogja vezetni az eladatlan termékek – többek között adott esetben az eladatlan vagy visszaküldött textíliák – megsemmisítésének tilalmát is.

Emellett a digitális eszközök világszerte megváltoztatják a ruházati cikkek tervezését, gyártását és értékesítését, lehetővé téve a kiskereskedők és a fogyasztók közötti interakció új módjait, dinamikusabb választ adva a fogyasztói igényekre. A Bizottság az iparral együtt – különösen a textiltermékek ökoszisztémájára vonatkozó átállási folyamat keretében – fel fogja mérni, hogy a kialakulóban lévő technológiák, például a digitális precíziós technológiák hogyan csökkenthetik az online vásárolt ruházati termékek visszaküldésének magas arányát, hogyan ösztönözhetik a rendelésre történő egyedi gyártást, és ily módon miként javíthatják az ipari folyamatok hatékonyságát és csökkenthetik az e-kereskedelem szénlábnyomát.

2.3.A mikroműanyag-szennyezés kezelése

A mikroműanyag-szennyezés egyre elterjedtebb, többek között a tengeri környezetben is, és komoly és egyre növekvő aggodalomra ad okot. A mikroműanyagok nem szándékos kibocsátásának egyik fő forrása a szintetikus szálból készült textíliák. Becslések szerint a ruházati cikkekben felhasznált szálak mintegy 60 %-a szintetikus, túlnyomórészt poliészter 27 , és ez a mennyiség növekszik.

Mivel a legtöbb mikroműanyag az első 5–10 mosás során szabadul fel, a fast fashion, amely a fosszilis alapú szintetikus szálak növekvő használatához kapcsolódik, nagy hatással van a mikroműanyag-szennyezésre. Évente akár 40 000 tonna szintetikus szál is kerülhet csak a mosógépek szennyvizébe 28 .

A Bizottság azt tervezi, hogy egy sor megelőzési és csökkentési intézkedéssel fogja kezelni azokat a különböző életciklus-szakaszokat, amelyek során a szintetikus szálak a környezetbe kerülnek, nevezetesen a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, valamint a mikroműanyagok környezetbe történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére irányuló, 2022 második felében előterjesztendő, küszöbön álló bizottsági kezdeményezés keretében bevezetendő kötelező tervezési követelmények révén. Az intézkedések a terméktervezés mellett a gyártási folyamatokra, az ipari gyártóüzemekben végzett előmosásra, a címkézésre és az innovatív anyagok népszerűsítésére irányulnak. A további lehetőségek közé tartoznak a mosógépszűrők, amelyek akár 80 %-kal is csökkenthetik a mosás során kibocsátott mennyiséget 29 , az enyhe mosószerek kifejlesztése, az ápolásra és mosásra vonatkozó iránymutatások, az élettartam végén a textilhulladék kezelése, valamint a szennyvíz és szennyvíziszap kezelésének javítására vonatkozó szabályozás.

A Bizottság figyelembe fogja venni a szintetikus textíliák mosásából származó mikroműanyagok kibocsátásának mérésére szolgáló vizsgálati módszerek kidolgozására irányuló, folyamatban lévő szabványosítási munkát 30 , valamint az ipar technológiai és műszaki képességeit.

2.4.Tájékoztatási követelmények és digitális termékútlevél bevezetése

A termékek környezeti fenntarthatósági jellemzőire vonatkozó világos, strukturált és hozzáférhető információk lehetővé teszik a vállalkozások és a fogyasztók számára, hogy jobb döntéseket hozzanak, és javítják az értéklánc szereplői – többek közt a gyártók és az újrahasznosítók – közötti, például az aggodalomra okot adó anyagokkal, a javítással vagy a szálösszetétellel kapcsolatos kommunikációt. Ezek az információk növelik a fenntartható vállalatok és termékek láthatóságát és hitelességét is. Ezért a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendelet szerinti intézkedések részeként a Bizottság a körforgásos jellegre és más kulcsfontosságú környezeti szempontokra vonatkozó kötelező tájékoztatási követelményeken alapuló digitális termékútlevelet fog bevezetni a textiltermékek számára.

Az új jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni a textiltermékek címkézéséről szóló rendeletet 31 is, amely előírja, hogy az uniós piacon értékesített textíliákat olyan címkével kell ellátni, amely egyértelműen azonosítja a szálösszetételt és feltünteti az állati eredetű, nem textil alkotórészeket. E felülvizsgálat részeként és az elvégzendő hatásvizsgálat függvényében a Bizottság más típusú információk kötelező közzétételét is be fogja vezetni, mint például a fenntarthatósági és körforgásos paraméterek, a termékek mérete és adott esetben az ország, ahol a gyártási folyamatok zajlanak („made in”).

A fenti javaslatokkal összefüggésben a Bizottság mérlegelni fogja egy digitális címke bevezetésének lehetőségét is.

2.5.A valóban fenntartható textíliák környezetbarát jellegére vonatkozó állítások

Az állítások megbízhatatlansága gyakran visszatartja a fogyasztókat attól, hogy fenntarthatóbb termékeket vásároljanak: a textil-, ruha- és cipőipari ágazatban a fenntarthatóságra vonatkozó állítások nemrég elvégzett vizsgálata arra enged következtetni, hogy 39 %-uk hamis vagy megtévesztő lehet 32 . Előfordulhat, hogy az emberek végül olyan termékeket vásárolnak meg, amelyek kevésbé fenntarthatók, mint gondolják, mivel a címkék a textiltermékek bizonyos olyan jellemzőivel kapcsolatban fogalmaznak meg állításokat, amelyek valójában nem járnak jelentős környezeti előnyökkel.

A fogyasztóknak a zöld átmenet érdekében történő felhatalmazásáról szóló kezdeményezés 33 , amellyel a Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 34 és a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv 35 módosítását javasolja, új, a textiltermékek tekintetében rendkívül fontos követelményeket fog eredményezni. Az új uniós szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók az értékesítés helyén tájékoztatást kapjanak a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállásról, valamint a javításra vonatkozó információkról, beleértve a javíthatósági pontszámot is, amennyiben az rendelkezésre áll. Az olyan általános környezeti állítások, mint a „zöld”, „környezetbarát”, „jó a környezetnek”, csak akkor lesznek megengedettek, ha a környezetvédelmi teljesítmény elismert kiválóságán alapulnak, nevezetesen az uniós ökocímke, az I. típusú ökocímkék vagy az állítással kapcsolatos konkrét uniós jogszabályok alapján. A környezeti vagy társadalmi szempontokra kiterjedő önkéntes fenntarthatósági címkéknek harmadik fél által végzett ellenőrzésen kell alapulniuk, vagy hatóságoknak kell őket kiállítaniuk. Ezen túlmenően a jövőbeli környezeti teljesítményhez kapcsolódó környezetbarát jellegre vonatkozó állítások – például „2030-ra klímasemleges” – feltüntetésének, valamint a más termékekkel való összehasonlításnak is feltételei lesznek.

Annak érdekében, hogy ezeket a rendelkezéseket konkrétabb követelményekkel egészítse ki, a Bizottság a zöld állításokra vonatkozó kezdeményezés keretében – amelyet 2022 második felében terjesztenek elő – folytatja a környezeti állítások valamennyi típusára vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozását. A környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek 36 alkalmazása a környezetvédelmi állítások alátámasztására és kommunikálására szolgáló eszköznek tekinthető, amely bizonyítja az általánosabb fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelést. Ebben az összefüggésben figyelembe fogják venni a ruházati termékek és lábbelik környezeti lábnyomával kapcsolatos folyamatban lévő munkát.

A Bizottság felül fogja vizsgálni a textiltermékekre és lábbelikre vonatkozó uniós ökocímke-kritériumokat is, hogy támogassa azoknak a gyártók körében való elterjedését, valamint könnyen felismerhető és megbízható módot kínáljon általuk a fogyasztók számára a környezetbarát textiltermékek kiválasztására.

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az újrahasznosított műanyag polimerek ruházati termékekben való használatára vonatkozó zöld állítások pontossága, amennyiben ezek a polimerek nem szálak szerinti újrahasznosításból, hanem válogatott PET-palackokból származnak. A fogyasztók megtévesztésének kockázatán túl ez a gyakorlat nincs összhangban a PET-palackok körforgásos modelljével, amelyek alkalmasak arra, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok zárt láncú újrafeldolgozási rendszerében tartsák őket, és amelyekre kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek vonatkoznak, beleértve a díjakat is, az egyszer használatos műanyagtermékekre 37 és a csomagolásra 38 vonatkozó uniós szabályok célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Ezek az állítások további kihívásokkal néznek szembe, mivel a szintetikus szálak szerepet játszanak a mikroműanyag-szennyezésben. Ezért az ilyen környezetbarát jellegre vonatkozó állítások pontosságának, valamint a vállalkozások és a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás relevanciájának biztosítása érdekében a Bizottság – a műanyag polimerek újrahasznosításának és piacainak további előmozdítása mellett – különös figyelmet fog fordítani erre a kérdésre az olyan jövőbeli kezdeményezésekkel összefüggésben, mint a zöld állításokra vonatkozó kezdeményezés, a textiltermékekre és lábbelikre vonatkozó uniós ökocímke-kritériumok felülvizsgálata, valamint a kötelező termékspecifikus környezetbarát tervezési követelmények kidolgozása. A Bizottság emellett arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy helyezzék előtérbe a szálak szerinti újrahasznosításra irányuló erőfeszítéseiket, és inkább e fontos, a textiltermékek körforgásának lezárásával kapcsolatos kihívás kezelése terén elért eredményekre vonatkozó állításokat fogalmazzanak meg.

2.6.Kiterjesztett gyártói felelősség, valamint a textilhulladék újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának ösztönzése

Jelentős lehetőségek rejlenek a textilhulladék csökkentése és annak biztosítása terén, hogy az az újrafelhasználásra és újrahasznosításra való előkészítés fokozásával további értéket teremtsen. Az EU-ban évente közel 2,1 millió tonna, fogyasztóktól származó ruházati és lakástextíliát gyűjtenek elkülönítetten újrahasznosítás vagy a globális újrahasználati piacokon történő értékesítés céljából, ami az EU piacán forgalomba hozott textíliák mintegy 38 %-át teszi ki. A fennmaradó 62 % vélhetően vegyes hulladékáramokba kerül 39 .

A textilhulladék keletkezésének az ágazat növekedésétől való függetlenítéséhez elengedhetetlen, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeikből származó hulladékért. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó követelmények hatékonynak bizonyultak a hulladék elkülönített gyűjtésének és az azt követő, a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésének javításában. A kiterjesztett gyártói felelősség az olyan terméktervezést, amely az anyagok teljes életciklusa során elősegíti a körforgást, és figyelembe veszi a termékek életciklusának végét. Több uniós tagállam már bevezette vagy fontolgatja a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó követelmények bevezetését a textíliák vonatkozásában, mivel az EU hulladékgazdálkodási jogszabályainak értelmében 2025. január 1-jéig be kell vezetni a textilhulladékok elkülönített gyűjtését.

Ezzel összefüggésben a Bizottság a hulladékokról szóló keretirányelv 2023-ban esedékes felülvizsgálatának részeként ökomodulációs rendszer szerint meghatározott díjakat tartalmazó, harmonizált uniós kiterjesztett gyártói felelősségi szabályokat fog javasolni a textíliákra vonatkozóan. A fő célkitűzés a gyűjtés, a válogatás, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás gazdaságának megteremtése, valamint a gyártók és márkák ösztönzése annak biztosítása érdekében, hogy termékeiket a körforgásos elvek figyelembevételével alakítsák ki. E célból és egy elvégzendő hatásvizsgálat függvényében a Bizottság javasolni fogja, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekhez nyújtott hozzájárulások jelentős részét a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló intézkedésekre és az újrahasználatra való előkészítésre fordítsák.

A Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy szükséges első lépésként előírja a háztartásokból származó szelektíven gyűjtött textilhulladék és hasonló hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, ami fokozná az újrahasználatra történő előkészítést, az újrahasználatot és a javítást célzó tevékenységeket, és csökkentené a hulladékhierarchiában alacsonyabb szinten álló hulladékkezelési típusok mennyiségét.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a textilhulladék keletkezésével, összetételével és kezelésével kapcsolatos fejleményeket. A Bizottság emellett külön vizsgálatot indított azzal a céllal, hogy a hulladékokról szóló uniós jogszabályok 2024-re tervezett felülvizsgálatának részeként kötelező célértékeket javasoljon a textilhulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan.

3.A jövő iparának kialakítása: az előfeltételek megteremtése

3.1.Első lépések a jövő textilipari ökoszisztémája felé vezető úton

Az uniós iparstratégia 40 aktualizálása kiemeli, hogy tovább kell gyorsítani a zöld és digitális átállást, és növelni kell az uniós ipari ökoszisztémák ellenálló képességét. Ennek érdekében a Bizottság az átállási útvonalak közös létrehozását javasolja. Ezek az ipari ökoszisztémák átalakításának alapvető együttműködési eszközei.

Ezzel a stratégiával együtt a Bizottság szolgálatai forgatókönyveket fognak közzétenni a textil-ökoszisztéma átalakítási pályájának 41 közös létrehozására vonatkozóan.

Az érdekelt felekkel együtt zajló közös alkotási folyamat 2022 második negyedévében kezdődik. Ennek a folyamatnak 2022 végére az ökoszisztémára vonatkozó elfogadott jövőképet és konkrét kötelezettségvállalásokat kell eredményeznie. Ide tartozhatnak a körforgásossággal és a körforgásos üzleti modellekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások, a fenntartható versenyképességet, a digitalizációt és a rezilienciát erősítő intézkedések, valamint a zöld és digitális kettős átálláshoz szükséges konkrét beruházások azonosítása.

Az átmenet útvonalának kialakítását követően lehetővé válik a kettős átállás megvalósítása, valamint a beruházási és innovációs hiányosságok áthidalása terén elért eredmények nyomon követése, és ezáltal a textilipari ökoszisztéma versenyképességének növelése is. Ez az együttműködési eszköz vitafórumként szolgálhat a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerinti intézkedések, többek között a digitális termékútlevél előkészítéséhez.

3.2.A ruházati cikkek túltermelésének és túlfogyasztásának visszafordítása: a „fast fashion” kiszorítása a divatból

A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó kötelező tervezési követelmények, amelyeket a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vezet be, meghosszabbítják a ruházat élettartamát, és a hulladékokról szóló keretirányelv szerinti kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó új szabályokkal együtt ugródeszkává válnak a gyorsan változó divatirányzatok vonzó alternatíváinak új paradigmája felé.  

A vállalatoknak e paradigmaváltás élére kell állniuk. Azokat, akik az elmúlt két évtizedben úgy építették fel üzleti modelljüket, hogy egyre több divatvonalat és mikrokollekciót hoztak egyre nagyobb ütemben a piacra, határozottan arra ösztönzik, hogy tegyék magukévá a körforgásos elveket és üzleti modelleket, csökkentsék az éves kollekciók számát, vállaljanak felelősséget és tegyenek lépéseket a szén- és környezeti lábnyomuk minimalizálása érdekében.

A fogyasztók vásárlási szokásainak átalakítása nehéz, hacsak a vállalatok nem biztosítanak új körforgásos üzleti modelleket, mint például a „termék mint szolgáltatás” modellje, a visszavételi szolgáltatások, a használt kollekciók és a javítási szolgáltatások. Bár ezek az új modellek még mindig réspiacot képviselnek, bizonyítottan meghosszabbítják a textiltermékek élettartamát, valamint költséghatékony és megfizethető alternatívát jelentenek a fast fashionnel szemben 42 . Mivel a fast fashion a fosszilis tüzelőanyagokból előállított szintetikus szálak növekvő használatához kapcsolódik, a fenntarthatóbb üzleti modellekre való áttérés csökkenti mind a ruhagyártók fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, mind pedig az éghajlatváltozásra és a mikroműanyag-szennyezésre gyakorolt hatásukat.

A fent említettek szerint a Bizottság az átállási folyamat keretében együtt fog működni az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy elősegítse az erőforrás-hatékony gyártási folyamatok, az újrafelhasználás, a javítás és más új körforgásos üzleti modellek bővítését a textilágazatban.

Az újrafelhasználási ágazatban tevékenykedő szociális vállalkozások fellendítése különösen fontos, mivel jelentős potenciállal rendelkeznek a helyi, környezetbarát és inkluzív vállalkozások és munkahelyek létrehozásában az Európai Unióban 43 . Egy szociális vállalkozás átlagosan 20–35 munkahelyet teremt 1 000 tonna, újrafelhasználási céllal összegyűjtött textilanyagra vetítve 44 . Az ágazatnak azonban számos kihívással kell megküzdenie ahhoz, hogy versenyképes legyen, és a textilipar meghatározó szereplőjévé váljon. Számos intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy támogassuk az újrahasználati ágazatot a bővülésben, a kapacitásépítésben és a körforgásos elvek további internalizálásában. A közelségi és szociális gazdaságra való átállás pályamodellje lehetőséget kínál arra, hogy ezeket az érdekelt felekkel megvitassuk. Emellett a szociális gazdaságra vonatkozó, nemrégiben elfogadott uniós cselekvési terv 45 keretében a Bizottság útmutatást fog elfogadni arra vonatkozóan, hogy miként lehet támogatni a körforgásos gazdaság elterjedését, valamint a szociális vállalkozások és más szereplők – köztük a hagyományos vállalkozások – közötti partnerségeket, mely útmutatóban mindenekelőtt feltárja a textiltermékek újrahasználata és javítása által kínált lehetőségeket.

A tagállamoknak is fontos szerepet kell játszaniuk. Az újrahasználati és javítási ágazatot – többek között a szociális gazdaság részeként – támogató intézkedések mellett az állami támogatások és a WTO szabályaival összhangban lévő adóügyi intézkedések különösen hasznos eszközök lehetnek. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el kedvező adóügyi intézkedéseket az újrahasználati és javítási ágazat számára. A Bizottság útmutatást fog kidolgozni a körforgásos üzleti modellek beruházások, finanszírozás és egyéb ösztönzők révén történő előmozdításához, amely a textilipari ökoszisztémán belüli körforgásos érték- és munkahelyteremtés lehetőségeit fogja bemutatni.

A fogyasztási és termelési szokások megváltozásának felgyorsítása érdekében a Bizottság a #ReFashionNow mottóval fogja előmozdítani ezt az átmenetet, a minőséget, a tartósságot, a hosszabb használatot, a javítást és az újrafelhasználást helyezve a középpontba. A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja keretében a divat újradefiniálására fogja mozgósítani a tervezőket, a gyártókat, a kiskereskedőket, a hirdetőket és a polgárokat. Más uniós kezdeményezések – nevezetesen az európai Bauhaus, a fenntartható fogyasztási ígéret 46 , valamint az ifjúság európai éve – is ugródeszkaként szolgálnak majd a konkrét #ReFashionNow fellépésekhez.

3.3.Tisztességes verseny és megfelelés biztosítása a jól működő belső piacon

Az uniós piacfelügyeleti jogszabályok olyan szabályokat írnak elő, amelyek biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok az EU piacán forgalomba hozott termékek esetében származási helyüktől függetlenül érvényesíthessék az uniós jogszabályokat. A globális piac kihívásai és az egyre összetettebb ellátási láncok, valamint az EU-n belül online értékesített termékek számának növekedése erősebb végrehajtási intézkedéseket tesznek szükségessé a fogyasztók biztonságának és a jól működő belső piacnak a biztosítása érdekében.

E célból lehetővé kell tenni a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti strukturált koordinációt és együttműködést, valamint egyszerűsíteni kell a piacfelügyeleti gyakorlatokat. Az újonnan létrehozott uniós termékmegfelelőségi hálózat 47 összehangolja és támogatja az EU-n belüli határokon átnyúló piacfelügyeleti gyakorlatokat az illetékes hatóságok által javasolt kiemelt területeken, és biztosítja a különböző közigazgatási együttműködési csoportok (AdCo-k) – például a vegyi anyagokkal és a textiltermékek címkézésével foglalkozó AdCo – közötti ágazatközi koordinációt. A Bizottság közös kezdeményezéseken és projekteken 48 keresztül támogatást fog nyújtani az összes érintett szereplő – különösen a vám- és piacfelügyeleti hatóságok, az ipar és a textilökoszisztémában működő vizsgálólaboratóriumok – közötti együttműködés fokozása érdekében, az Egységes piac program keretében történő kapacitásépítéssel, a piacfelügyeleti digitális eszközök használatának biztosításával, valamint egyes termékek vonatkozásában egységes ellenőrzési feltételek és gyakoriság meghatározásával.

A szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem érdekében a Bizottság 2023-ig létrehoz egy hamisítás elleni közös uniós eszköztárat, amely meghatározza a jogosultak, az online és offline közvetítők, valamint a bűnüldöző hatóságok, például a vámhatóságok, a rendőrség és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttes fellépés, együttműködés és információmegosztás elveit.

3.4.A kutatás, az innováció és a beruházások támogatása 

Az, hogy a zöld és digitális átállás a globális értékláncok összefüggésében a siker és a rugalmasság történetévé válik-e, azon múlik, hogy a textilipari ökoszisztéma mennyiben lesz képes a megújulásra. Az ágazatbeli kutatás és innováció fokozása és a beruházások előmozdítása elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázzuk az ágazatban rejlő, fenntartható növekedést és helyi munkahelyeket teremtő potenciált, és ennek uniós, nemzeti és regionális szinten is prioritást kell élveznie.

Az új európai Bauhaus olyan kézzelfogható kezdeményezésekként fogalmazza meg az európai zöld megállapodást, amelyek a fenntartható életmódot, többek között a fenntartható divatot is előmozdítják. E program részeként és a #ReFashionNow mottó égisze alatt a Bizottság olyan projekteket fog támogatni, amelyek a divat fenntarthatóságának növelése mellett tesznek eleget az esztétikával és az inkluzivitással kapcsolatos igényeknek.

A Bizottság a körforgásosságra vonatkozó közös ipari technológiai ütemterven is dolgozik, amelynek célja az ipari kutatás és innováció észszerűsítése, többek között a textilipari újrahasznosítás területén is. Ezt alátámasztja egy nemrégiben közzétett, a jelenlegi textilhulladék-újrafeldolgozási képességek hatékonyságáról szóló tanulmány 49 is, amely kiemeli, hogy ezek megerősítése érdekében további innovációra van szükség.

A köz- és magánszféra partnerségei fogják meghatározni a jövőbeli kutatási kezdeményezéseket, és biztosítani az ökoszisztéma vezető szerepét és kiválóságát. A Made in Europe partnerség 50 például a digitálisan támogatott, versenyképes, környezetbarát, társadalmilag fenntartható és reziliens textilgyártást és -felhasználást fogja előmozdítani. A támogatás arra is összpontosít, hogy az ipar fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét bioalapú innovációval csökkentse a textilágazatban, a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozáson 51 keresztül, amelynek célja többek között az új típusú textilszálak fejlesztésének ösztönzése. A Process4Planet elnevezésű európai partnerség célja az európai feldolgozóipar – többek között a textilipar – körforgásos jellegének és széles körű dekarbonizációjának előmozdítása a szükséges innováció fejlesztése és alkalmazása révén olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a körforgást elősegítő központok (Hubs for Circularity, H4C). A meglévő programok – például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) – általi folyamatos finanszírozás mellett a Horizont Európa keretében külön pályázati felhívásokat fognak közzétenni a termékjavítás fokozására, a begyűjtés és válogatás javítására, az uniós ipar textil-újrafeldolgozási kapacitásainak 52 növelésére, valamint a szálak szerinti újrafeldolgozás és az újrafeldolgozott száltartalom felhasználásának növelésére irányuló technológiák és eljárások továbbfejlesztése érdekében. A szociális innováció szintén kulcsfontosságú lesz, különösen az újrafelhasználásra összpontosító vállalkozások támogatása szempontjából.

A Bizottság a LIFE program 53 keretében társfinanszírozza a körforgásos divat üzleti modelljeit szolgáló technológiai innovációval kapcsolatos projekteket, és támogatja a szociális és körforgásos gazdaságon belüli partnerségek elterjedését. A textilökoszisztéma az Európai Regionális Fejlesztési Alap által kínált lehetőségekből is profitálhat, amely segíti a régiók átalakulását, és finanszírozást biztosít a kutatás és az innováció, a digitalizáció, a kkv-k versenyképessége, a készségfejlesztés, a digitális konnektivitás, a körforgásos terméktervezési és -előállítási folyamatok számára.

A Bizottság ösztönözni fogja a textilökoszisztéma vállalkozásait, hogy vegyenek részt az európai zöld megállapodás adatterének és a gyártási adattérnek a fejlesztésére irányuló kezdeményezésekben, hogy könnyebbé válhasson az adatok vállalatok közötti megosztása és újrafelhasználása. A digitális innováció szélesebb körű támogatását az európai digitális innovációs központok hálózata biztosítja, amely kifejleszti azokat a digitális infrastruktúrákat, amelyek szükségesek az új digitális technológiák teszteléséhez, és segítik az ágazatban dolgozóknak abban, hogy jobban megértsék a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és frissítsék technológiai ismereteiket.

A tagállamok szintén kulcsszerepet játszanak a kutatás, az innováció és a beruházások támogatásában, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) hiteleinek és támogatásainak felhasználásával. Portugália például már jelezte, hogy tervezi a nemzeti körforgásos bioipar korszerűsítését és fejlesztését célzó beruházások támogatását, hogy növelje a bioalapú anyagok textiltermékekbe való beépítését. Franciaország az innováció különböző területeken történő fejlesztését tervezi, beleértve az újrahasznosítást és az újrahasznosított anyagok újrafelhasználását, a textíliákat pedig az öt kiemelt anyag közé sorolja. Olaszország a textilhulladék összegyűjtésére, válogatására és feldolgozására szolgáló újrahasznosítási központok létrehozását tervezi. Ezenkívül a nemzeti tervek számos, az innovációra és a digitalizációra vonatkozó eleme is nyújthat támogatást az ökoszisztémának, például digitális berendezések beszerzésével.

Alapvető fontosságú a fenntartható textiltermékekbe történő magánberuházások mozgósítása. A fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői platform munkája alapján a Bizottság technikai vizsgálati kritériumok elfogadását mérlegeli, amelyek meghatározzák többek között azt, hogy a fenntartható beruházások taxonómiájáról szóló rendelet értelmében mi minősül a ruházati cikkek gyártása során a körforgásos gazdasághoz való jelentős hozzájárulásnak, valamint azt, hogy milyen kritériumok vonatkoznak a textíliák kikészítéséből származó szennyezésre.

3.5.A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztése

A textilipari ökoszisztémának szüksége van magasan képzett munkaerőre ahhoz, hogy kiaknázza a digitális és zöld átmenet által kínált foglalkoztatási lehetőségeket, mivel a munkaerő mindössze 13 %-a rendelkezik magas szintű képesítéssel 54 . Az ágazat nehezen vonzza a képzett, tehetséges fiatalokat, és a textilipari ökoszisztémában működő kkv-kat hátráltatja a szakképzett munkaerő hiánya. Az európai vállalatok 55 %-a számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik az IKT-állások betöltése kapcsán 55 , 40 %-uk pedig zöld készséghiányban szenved 56 . Különösen fontosak az olyan területek, mint a környezettudatos tervezés, a szálfejlesztés, az innovatív textilgyártás, -javítás és -újrafelhasználás. A szakmai alap- és továbbképzés, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzést is, elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek elsajátíthassák a szükséges készségeket.

Az uniós készségfejlesztési paktum 57 keretében a Bizottság támogatta a textilökoszisztémára vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerség létrehozását a továbbképzés, az átképzés, valamint a zöld és digitális készségek elsajátításának és átadásának előmozdítása érdekében, ideértve az életciklus-értékeléssel és az értéklánc értékelésével kapcsolatos ismereteket is. Az új európai készségfejlesztési programmal 58 , a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűvel 59 és a portói csúcstalálkozó célkitűzéseivel 60 összhangban a 2021. december 16-án elindított, a textilipari ökoszisztémára vonatkozó készségfejlesztési paktum konkrét fő teljesítménymutatók mellett kötelezi el magát annak érdekében, hogy helyi partnerségeket hozzon létre az ipar, a hatóságok és az oktatási szolgáltatók között. Az elfogadott intézkedések között szerepel a vállalatirányítás diverzifikációjának növelése évente akár 5 %-kal, különösen a nők magasabb pozíciókhoz való hozzáférése terén; 10 000 kkv digitalizációs erőfeszítéseinek támogatása; 20 új, a zöld és digitális készségekre reagáló oktatási folyamat és eszköz tervezése; a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának 20 %-kal történő növelése az ágazatban 61 ; valamint a munkaerő elkövetkező években történő továbbképzésére és átképzésére vonatkozó egyéb kötelezettségvállalások.

4.A fenntartható textilipari értékláncok globális összekapcsolása

Az EU a körforgásos gazdaságra és az erőforrás-hatékonyságra irányuló globális szövetség (GACERE) és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése keretében a nemzetközi fórumokon (G7, G20) arra fog törekedni, hogy globális előrelépés történjen a még inkább fenntartható és körforgásos textíliák felé. A Bizottság globális, regionális és kétoldalú szinten együtt fog működni más partnerekkel a fenntartható textilipari értékláncokat és a fenntartható divatot támogató együttműködés és kezdeményezések előmozdítása érdekében. Az UNEP uniós finanszírozású InTex projektje 62 , amelynek célja az innovatív üzleti gyakorlatok és gazdasági modellek ösztönzése a textiltermékek értékláncában, gyakorlati példa e szerepvállalásra.

4.1.Kellő gondosság a környezeti és társadalmi méltányosság érdekében

Az Európában felhasznált ruházati cikkek és háztartási textíliák nagy részét harmadik országokból importálják. 2019-ben az EU a világ egyik legnagyobb ruházati importőre volt, összesen 80 milliárd EUR értékben 63 . A határokon és kontinenseken átívelő, környezetbarátabb és méltányosabb értékláncok előmozdítása biztosítani fogja, hogy az EU-ban és azon kívül felhasznált textiltermékek gyártása során világszerte figyelembe vegyék mind a társadalmi, mind a környezetvédelmi szempontokat.

A tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közlemény 64 a textiltermékeket kulcsfontosságú ágazatként határozza meg, ahol mind a kétoldalú kapcsolatok során, mind a többoldalú fórumokon való tájékoztatás révén elő fogják mozdítani a tisztességes munkakörülményeket. Ebben az összefüggésben a textiliparban megvan a lehetőség a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, mivel a becslések szerint a globális ruhaipari dolgozók 75 %-a nő 65 . Emellett a Bizottság a Better Work program 66 keretében támogatja a harmadik partnerországokat a munkakörülmények javításában és a nemzetközi munkaügyi normáknak való megfelelés növelésében.

A textilipari értékláncokkal összefüggésben a ruha- és cipőágazatra vonatkozó, kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás az emberi jogok és a munkavállalói jogok súlyos megsértésének számos közös kockázatát azonosította, ideértve a gyermekmunkát, a hátrányos megkülönböztetést, a kényszermunkát, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos aggályokat, valamint a tisztességtelen bérezést 67 . A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló javaslat 68 horizontális átvilágítási kötelezettséget vezet be a nagyvállalatok számára az emberi jogokra, többek között a munkavállalói jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatások azonosítása, megelőzése, enyhítése, megszüntetése és az ezekkel kapcsolatos elszámoltatás érdekében a vállalatok saját működése során és globális értékláncaikban. A nagy hatású ágazatokban – többek között a textiliparban – tevékenykedő közepes piaci tőkeértékű vállalatok (a több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 40 millió EUR árbevétellel rendelkező nagyvállalatok) szintén a rendelet hatálya alá tartoznak. Az európai vásárlókat kiszolgáló textilértékláncban érintett harmadik országbeli vállalatoknak, illetve az EU-ban működő nagy beszerzőknek, melyek jelentős forgalmat bonyolítanak az EU-ban, szintén teljesíteniük kell ezeket a kötelezettségeket. Emellett az EU gyermekjogi stratégiája 69 hangsúlyozza a „gyermekmunkával szembeni zéró toleranciát”, és felszólítja az uniós tagállamokat, hogy mentesítsék ellátási láncaikat a gyermekmunkától. A Bizottság új jogalkotási kezdeményezést is előkészít annak érdekében, hogy ténylegesen betiltsa a kényszermunkával – beleértve a gyermekkényszermunkát is – előállított termékek uniós piacon való forgalomba hozatalát.

Emellett a fenntartható értékláncok átláthatóságára és nyomonkövethetőségére vonatkozó nemzetközi keretrendszer folyamatban lévő kidolgozása és végrehajtása a ruházati és cipőiparban 70 elő fogja segíteni az értékláncok hatékonyabb irányítását, valamint a munkavállalói és az emberi jogok megsértésének és a környezeti hatásoknak az azonosítását és kezelését.

4.2.A textilhulladék exportjából eredő kihívások kezelése

A textilhulladék EU-n kívülre irányuló exportja folyamatosan nőtt, és 2020-ra elérte az 1,4 millió tonnát 71 . A hulladékszállításra vonatkozó új uniós szabályokra irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslat 72 értelmében a textilhulladék nem OECD-országokba történő kivitele csak azzal a feltétellel lenne engedélyezhető, hogy ezek az országok bejelentik a Bizottságnak, hogy készek bizonyos típusú hulladékokat importálni, és bizonyítják, hogy képesek azt fenntartható módon kezelni.

Annak elkerülése érdekében, hogy a hulladékáramokat az EU-ból történő kivitelkor hamisan használt áruként címkézzék, és ily módon kikerüljenek a hulladékgazdálkodási rendszer hatálya alól, a Bizottság a javaslatban előirányzott felhatalmazás alapján mérlegelni fogja olyan konkrét uniós szintű kritériumok kidolgozását, amelyek különbséget tesznek a hulladék és egyes használt textiltermékek között. A LIFE program keretében felhívást tettek közzé 73 a használt textíliák és a textilhulladékok exportja nyomonkövethetőségének javítása érdekében.

A Bizottság arra is törekedni fog, hogy növelje a textilhulladékok és a használt textíliák globális kereskedelmének átláthatóságát és fenntarthatóságát. Kétoldalú szinten az EU fokozni fogja együttműködését a textilhulladék-szállítással kapcsolatos közös érdekű kérdésekben a harmadik országokkal és régiókkal folytatott környezetvédelmi párbeszédek, valamint adott esetben az EU kétoldalú és régiók közötti kereskedelmi megállapodásainak fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek keretében, összhangban a kereskedelempolitika fenntarthatósági dimenziójának növelésére irányuló átfogó uniós célkitűzésekkel.

5.Következtetés

A textilipari ökoszisztéma nagyobb fenntarthatósága felé való elmozduláshoz szükség van a textiltermékek tervezése, gyártása, használata és selejtezése terén jelenleg uralkodó lineáris modell mélyreható változásaira, valamint az éghajlatváltozásra, a nem fenntartható erőforrás-felhasználásra és a környezetszennyezésre gyakorolt hatások csökkentésére, továbbá a textilipari értékláncokban az emberi jogok megsértésének megszüntetésére.

A fenntartható és körforgásos textiliparra való átállás egy erőteljes digitalizációs és társadalmi méltányossági programmal szinergiában segítheti az ágazatot a Covid19-válságból való kilábalásban, javíthatja jövőbeli rezilienciáját és erősítheti versenyképes fenntarthatóságát, továbbá pozitívan járulhat hozzá az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság, valamint a társadalmi igazságtalanságok kezeléséhez.

A Bizottság felkéri az uniós intézményeket és szerveket, hogy hagyják jóvá ezt a stratégiát, és felszólítja a tagállamokat, a teljes értékláncot és a nemzetközi partnereket, hogy kötelezzék el magukat a stratégia végrehajtására irányuló határozott és konkrét intézkedések mellett.

(1) Ellen MacArthur Foundation (EMF) (2017), A New Textiles Economy: Redesigning fashion’s future (A textilipar megújítása: A divat jövőjének újratervezése) .

(2) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) (2019), Textiles and the environment in a circular economy (Textilek és a környezet a körforgásos gazdaságban).

(3) EEA (2022), Textiles and the environment: the role of design in Europe’s circular economy (Textilek és környezetvédelem: a tervezés szerepe az európai körforgásos gazdaságban).

(4) EEA (2019), Textiles and the environment in a circular economy (Textilek és a környezet a körforgásos gazdaságban).

(5) EMF A New Textiles Economy: Redesigning fashion’s future  (A textilipar megújítása: A divat jövőjének újratervezése).

(6) JRC (2021), Circular economy perspectives in the EU Textile sector (A körforgásos gazdaság kilátásai az EU textiliparában).

(7) EEA (2022), Textiles and the environment: the role of design in Europe’s circular economy (Textilek és környezetvédelem: a tervezés szerepe az európai körforgásos gazdaságban).

(8) A háztartások ruházati és háztartási textíliákra fordított kiadásai reálértéken 14 %-kal, illetve 17 %-kal nőttek 2000 és 2018 között, JRC (2021), Circular economy perspectives in the EU Textile sector (A körforgásos gazdaság kilátásai az EU textiliparában), 27. o.

(9) ILO (2016), How Better Work is improving garment workers’ lives and boosting factory competitiveness (Hogyan javítja a Better Work program a ruhaipari dolgozók életét és növeli a gyárak versenyképességét?).

(10) Euratex (2020), Főbb tények és adatok.

(11) https://ec.europa.eu/eurostat

(12) COM(2020) 98 final.

(13) COM(2021) 350 final.

(14) ECOS (2021), How Ecodesign can make our textiles circular (Hogyan teheti körforgásossá a környezetbarát tervezés a textiltermékeinket?).

(15) EMF (2017), A New Textiles Economy: Redesigning fashion’s future (A textilipar megújítása: A divat jövőjének újratervezése).

(16)   Designing for circular fashion: integrating upcycling into conventional garment manufacturing processes, Fashion and Textiles (Tervezés a körforgásos divat számára: az újrahasznosítás beépítése a hagyományos ruhagyártási folyamatokba, Divat és textilipar).

(17) JRC (2021), Circular economy perspectives in the EU Textile sector (A körforgásos gazdaság kilátásai az EU textiliparában).

(18) Európai Bizottság (2021), Study on the technical, regulatory, economic and environmental effectiveness of textile fibres recycling (Tanulmány a textilszálak újrahasznosításának műszaki, szabályozási, gazdasági és környezeti hatékonyságáról).

(19) A Bizottság 2014/350/EU határozata (2014. június 5.) a textiltermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 174., 2014.6.13., 45. o.).

(20) EU green public procurement criteria for textiles products and services (A textiltermékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési kritériumok), SWD(2017) 231 final.

(21) COM(2022) 142 final.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(23) COM(2020) 667 final.

(24) COM(2021) 323 final.

(25)   https://ec.europa.eu/environment/industry/stationary/ied/evaluation.htm  

(26)   https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/reference/textiles-industry  

(27) EEA (2021), Plastic in textiles: towards a circular economy for synthetic textiles in Europe (Műanyag a textilekben: a szintetikus textíliák körforgásos gazdasága felé Európában).

(28) Eunomia (2018), Investigating options for reducing releases in the aquatic environment of microplastics emitted by (but not Intentionally added in) products (A termékek által kibocsátott [de nem szándékosan hozzáadott] mikroműanyagok vízi környezetbe történő kibocsátásának csökkentésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata).

(29) I.E. Napper et al (2020), The efficiency of devices intended to reduce microfibre release during clothes washing (A ruhamosás során történő mikroszál-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközök hatékonysága) és HK McIlwraith et al. (2019) Capturing microfibers – marketed technologies reduce microfiber emissions from washing machine (A mikroszálak felfogása – a forgalomba hozott technológiák csökkentik a mosógépből származó mikroszál-kibocsátást).

(30) Az Európai Szabványügyi Szervezet a szintetikus textíliákból származó egyes mikroműanyagok kibocsátásával kapcsolatos szabványsorozaton (EN ISO 4484) dolgozik.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete (2011. szeptember 27.) a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 272., 2011.10.18., 1. o.).

(32) https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/consumer-rights-and-complaints/enforcement-consumer-protection/sweeps_en

(33) COM(2022) 143 final.

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, továbbá a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(36)   A Bizottság (EU) 2021/2279 ajánlása (2021. december 15.) a környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszereknek a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló alkalmazásáról.

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (EGT-vonatkozású szöveg), PE/11/2019/REV/1 (HL L 155., 2019.6.12., 1. o.).

(38) Az Európa Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(39) JRC (2021), Circular economy perspectives in the EU Textile sector (A körforgásos gazdaság kilátásai az EU textiliparában).

(40) COM(2021) 350 final.

(41) A textilökoszisztéma az egységes piacról szóló 2021. évi éves jelentésben szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően a textil-, a ruházati, a bőr- és a cipőiparra utal.

(42) EEA (2021), Business Models in a Circular Economy (Üzleti modellek a körforgásos gazdaságban).

(43) OECD/Európai Bizottság (2022), Policy brief on making the most of the social economy’s contribution to the circular economy (Szakpolitikai tájékoztató a szociális gazdaság körforgásos gazdasághoz való hozzájárulásának maximális kiaknázásáról).

(44) RREUSE (2021), Job creation in the re-use sector: data insights from social enterprises (Munkahelyteremtés az újrafelhasználási ágazatban: betekintés a szociális vállalkozásoktól származó adatokba).

(45) COM(2021) 778 final.

(46)   https://ec.europa.eu/info/policies/consumers/consumer-protection-policy/sustainable-consumption-pledge_en  

(47) Létrehozva a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet, PE/45/2019/REV/1 (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.) alapján.

(48)   REACH4TEXTILES .

(49) Európai Bizottság (2021), Study on the technical, regulatory, economic and environmental effectiveness of textile fibres recycling (Tanulmány a textilszálak újrahasznosításának műszaki, szabályozási, gazdasági és környezeti hatékonyságáról).

(50) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/research_and_innovation/funding/documents/ec_rtd_he-partnership-made-in-europe.pdf  

(51)   https://www.bbi.europa.eu/about/circular-bio-based-europe-joint-undertaking-cbe-ju  

(52) Többek között a textiltermékek újrafeldolgozására és újrafelhasználására vonatkozó lehetséges jogalkotási célkitűzés támogatása érdekében.

(53)   https://cinea.ec.europa.eu/life_en

(54) Eurostat (2019), Munkaerő-felmérés.

(55) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=ICT_specialists_-_statistics_on_hard-to-fill_vacancies_in_enterprises

(56) https://euratex.eu/news/which-skills-companies-need-from-their-workforce/

(57) https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1517&langId=en

(58) https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=en

(59) https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu

(60) https://www.2021portugal.eu/en/porto-social-summit/

(61) https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1534&langId=en

(62) https://www.unep.org/intex

(63)   https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/edn-20200424-1  

(64) COM(2022) 66 final.

(65)   SWD(2017), Sustainable garment value chains through EU development action (Fenntartható ruhaipari értékláncok az uniós fejlesztési intézkedések révén).

(66) https://betterwork.org/about-us/the-programme/

(67)   OECD Due Diligence Guidance for Responsible Supply Chains in the Garment and Footwear Sector (A ruházati és lábbeliágazatban működő felelős beszállítói láncok tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás).

(68) COM(2022) 71 final.

(69) COM(2021) 142 final.

(70)   http://www.unece.org.net4all.ch/fr/tradewelcome/traceability-for-sustainable-garment-and-footwear.html  

(71) https://ec.europa.eu/eurostat/fr/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210420-1

(72) COM(2021) 709 final.

(73) https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/topic-details/life-2021-prep-environment  

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.30.

COM(2022) 141 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégia

MELLÉKLET