EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.1.
COM(2021) 760 final
2021/0395(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2003/8/EK tanácsi irányelvnek, a 2002/465/IB, a 2002/584/IB, a 2003/577/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB, a 2008/947/IB, a 2009/829/IB és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak, valamint a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az igazságügyi együttműködés digitalizálása tekintetében történő módosításáról
{SWD(2021) 392}
{SWD(2021) 393}
{SEC(2021) 580}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•
A javaslat indokai és céljai
A hatékony igazságügyi együttműködéshez biztonságos, megbízható és időhatékony kommunikáció szükséges a bíróságok és az illetékes hatóságok között. Ezen túlmenően ezt az együttműködést oly módon kell megvalósítani, hogy az ne okozzon aránytalan adminisztratív terhet, és ellenálló legyen a vis maior körülményekkel szemben.
Uniós szinten átfogó eszközkészlet áll rendelkezésre a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fokozására. Ezek közül sok a hatóságok közötti, ezen belül bizonyos esetekben az EU bel- és igazságügyi ügynökségeivel és szerveivel folytatott kommunikációt szabályozza. A legtöbb eszköz azonban nem rendelkezik a digitális eszközökkel történő kommunikációról. Ha mégis, akkor más hiányosságok állnak fenn, mint például a biztonságos és megbízható digitális kommunikációs csatornák hiánya vagy az elektronikus dokumentumok, aláírások és bélyegzők elismerésének hiánya. Ez ellehetetleníti, hogy az igazságügyi együttműködésben részt vevő felek a rendelkezésre álló leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb kommunikációs csatornákat használják.
Emellett a Covid19-világjárvány rámutatott, hogy a vis maior események súlyosan befolyásolhatják a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek rendes működését. A válság alatt a nemzeti bíróságok a vírus terjedése miatt sok esetben nem tudták fenntartani a normális működést. A tagállamoknak számos intézkedést kellett hozniuk, a teljes kijárási korlátozásoktól kezdve egészen addig, hogy kizárólag bizonyos kiemelt ügyeket kezeltek. Ugyanakkor a digitálisan végezhető tevékenységek (pl. e-mail, videokonferencia stb.) megszakítás nélkül folytathatók voltak. Számos alkalmazott technikai megoldás azonban ad hoc módon került kidolgozásra, és nem feltétlenül felelt meg teljes mértékben a biztonsági és alapjogi normáknak. A határokon átnyúló uniós ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés hasonlóképpen érintett, és a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy biztosítani kell a kommunikáció rezilienciáját.
Mindezek alapján a Bizottság a digitalizációra vonatkozó harmonizált szabályrendszer elfogadását javasolta, amelynek célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a határokon átnyúló uniós ügyekben az igazságügyi és más illetékes hatóságok közötti együttműködés szerves részét képező kommunikációs áramlatok hatékonyságának és rezilienciájának javítása [Hivatkozás a digitalizációról szóló rendeletre]. A javasolt rendelet előírja, hogy a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő illetékes hatóságok közötti írásbeli kommunikációt – indokolt kivételektől eltekintve – digitális kommunikációs csatornán keresztül kell lebonyolítani. Annak biztosítása érdekében, hogy a kommunikáció a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekkel kapcsolatos valamennyi uniós jogi eszköz alkalmazási körében egységes legyen, a kommunikációt szabályozó egyes rendelkezéseket össze kell hangolni az „alapértelmezésben digitális” információcsere biztosításának céljával. A módosítások célja a jogbiztonság biztosítása olyan helyzetekben, amikor a meglévő rendelkezések a javasolt rendelettől eltérő módon szabályozhatják a kommunikációt. Tekintettel arra, hogy az érintett jogi aktusok egy része kerethatározat és -irányelv, helyénvaló azokat irányelv útján módosítani, amely az átültetés szempontjait is meghatározza.
Mivel a 2003/577/IB kerethatározat és a 2006/783/IB kerethatározat továbbra is alkalmazandó nemcsak az (EU) 2018/1805 rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamok között, hanem az (EU) 2018/1805 rendelet hatálya alá nem tartozó tagállamok (nevezetesen Írország) és az (EU) 2018/1805 rendelet hatálya alá tartozó tagállamok között is, a jelenlegi javaslat e kerethatározatok módosítását is javasolja, amennyiben Írország a digitalizációról szóló rendelet alkalmazása mellett dönt.
•
Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló bizottsági javaslat (a továbbiakban: rendeletjavaslat) átfogó horizontális szabályokat állapít meg az igazságügyi hatóságok közötti digitális kommunikációs csatorna használatára, a természetes és jogi személyek azon lehetőségére vonatkozóan, hogy elektronikus úton kommunikáljanak az igazságügyi hatóságokkal, valamint a videokonferenciák alkalmazására vonatkozóan.
Tekintettel arra, hogy e javaslat célja a polgári és büntetőügyekben hozott kerethatározatoknak és irányelveknek a rendeletjavaslat rendelkezéseivel való összehangolása, valamint az egymásnak ellentmondó jogi rendelkezések módosítása, a javasolt irányelv következetesen hivatkozik a kommunikációra vonatkozó valamennyi horizontális szabályról szóló rendeletjavaslatra.
•
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Hasonlóképpen, a rendeletre irányuló javaslat teljes mértékben megfelel a bizalmi szolgáltatásokra és az adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek.
Tekintettel a megosztott információk rendkívül érzékeny jellegére, alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozó eszköztárra irányuló megközelítés végrehajtása – többek között e javaslat révén – olyan módon történjen, amely szigorú kiberbiztonsági normákat garantál. Ez összhangban van az EU kiberbiztonsági stratégiájában felvázolt megközelítéssel és az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslattal (NIS 2), amelynek célja a köz- és magánszervezetek, az illetékes hatóságok és az Unió egésze kiberbiztonsági kapacitásainak további javítása a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelme területén. Bár a tagállamok igazságszolgáltatása nem tartozik a NIS 2 javaslat hatálya alá, alapvetően fontos, hogy a tagállamok olyan nemzeti intézkedéseket vezessenek be, amelyek hasonló szintű kiberbiztonságot biztosítanak.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•
Jogalap
A határokon átnyúló bírósági eljárások során a digitális kommunikációs csatornák használata megkönnyítené a polgári, kereskedelmi és bírósági ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést. Ezért e kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 81. cikkének (2) bekezdése és 82. cikkének (1) bekezdése.
A digitális kommunikációs csatornák használata az EUMSZ 81. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkönnyítené az igazságügyi együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést polgári ügyekben. Az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdése képezi az Unió jogalapját arra, hogy megkönnyítse a tagállamok igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságai közötti együttműködést a büntetőeljárások és a határozatok végrehajtása során.
•
Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének j) pontja értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó intézkedések elfogadására irányuló hatáskör megoszlik az Unió és tagállamai között. Ezért a tagállamok önállóan is szabályozhatják a digitális kommunikációs csatornáknak az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés keretében történő használatát, amennyiben az Unió nem gyakorolta hatáskörét. Uniós fellépés nélkül azonban várhatóan nagyon lassú lesz az előrehaladás, és még ha a tagállamok intézkedéseket hoznak is, uniós szintű koordináció és beavatkozás nélkül nagyon nehéz biztosítani a kommunikációs csatornák interoperabilitását. Emellett a tervezett digitalizációs intézkedések szorosan kapcsolódnak a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés területén meglévő uniós jogi eszközökhöz, és azokat a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani. Ezért e javaslat célkitűzéseit a tagállamok egyedül, csak uniós szinten nem tudják teljes mértékben megvalósítani.
A kommunikáció lebonyolítására vonatkozóan már léteznek bizonyos uniós szabályok, amelyek közül néhány a modern technológia használatát is előírja. A meglévő szabályok azonban nem biztosítanak megfelelő és holisztikus infrastruktúrát a magánszemélyek, jogi személyek vagy illetékes hatóságok és egy másik tagállam hatóságai közötti elektronikus kommunikációhoz.
Uniós fellépésre van szükség a tagállamok erőfeszítéseinek összehangolásához és a meglévő uniós szabályok koherens keretének kialakításához. Ez javítani fogja a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező igazságügyi eljárások hatékonyságát, rezilienciáját, biztonságát és sebességét, valamint leegyszerűsíti és felgyorsítja a tagállamok hatóságai közötti kommunikációt. Ezért javulni fog a határokon átnyúló vonatkozású, igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyek kezelése.
További előnyök származnak az uniós igazságügyi együttműködés digitalizációjának előmozdításából és az összes tagállam bevonásából, mivel ez javítani fogja a jelenlegi helyzetet, amelyben csak a tagállamok bizonyos csoportjai hoztak intézkedéseket, ami korlátozott és széttagolt választ eredményez az azonosított problémákra.
•
Arányosság
A javasolt intézkedések nem terhelik a tagállamokat a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés keretében folytatott digitális kommunikáció célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéken túl. A kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket úgy kell módosítani, hogy azok a digitális kommunikációs csatornára is kiterjedjenek. Mivel ezeket a rendelkezéseket uniós jogi aktusok állapítják meg, azok módosításának egyetlen megfelelő eszköze egy másik uniós jogi aktus.
A javasolt módosító irányelv nem állapít meg új anyagi jogi szabályokat, hanem a kommunikációra vonatkozó szabályok kiterjesztésére korlátozódik annak érdekében, hogy a rendeletjavaslattal összhangban kiterjedjen a digitális kommunikációs csatornára is.
•
A jogi aktus típusának megválasztása
Tekintettel arra, hogy a javaslattal érintett jogi aktusok kerethatározatok és irányelvek, helyénvaló azokat irányelv útján módosítani, amely az átültetés szempontjait is meghatározza.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•
Konzultációk az érdekelt felekkel
A Bizottság több mint egy évtizede dolgozik az e-igazságügyi szakpolitikán, szoros együttműködésben a különböző érdekelt felekkel. Ezekkel az érdekelt felekkel konzultált a javaslat célkitűzéseiről és a meghatározott szakpolitikai lehetőségekről. Az e javaslattal kapcsolatos konzultációs stratégiát követve az érdekelt felek széles körével zajlott konzultáció. Konzultációkra került sor a Tanács e-igazságügyi munkacsoportja (EJUSTICE), a polgári jogi munkacsoport (JUSTCIV), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport (COPEN), a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, valamint a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében.
A bevezető hatásvizsgálat közzététele és a nyilvános konzultáció elindítása során a Bizottság az érdekelt felek széles körével, köztük a tagállamok nemzeti hatóságaival, nem kormányzati szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, vállalkozói szervezetekkel és magánszemélyekkel is kapcsolatba lépett.
A konzultációk eredményei azt mutatják, hogy a javaslatok célkitűzései támogatást élveznek. Az érdekelt felek támogatták a digitális kommunikációs csatorna kötelező használatát az igazságügyi együttműködésben való önkéntes használat ellen. Azt is támogatták, hogy a határokon átnyúló eljárásokban részt vevő felek videokonferencia vagy más távközlési technológia révén részt vehessenek a szóbeli meghallgatásokon.
•
Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság egy vállalkozót bízott meg a hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány elkészítésével. A vállalkozó kifejezetten a tanulmány céljaira kialakított különböző konzultációs tevékenységeket végzett az érdekelt felekkel, például uniós szintű fókuszcsoportot szervezett, nemzeti konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a szakpolitikai alternatívák hatásairól, nemzeti felmérést végzett, személyes interjúkat tartott, stb.
Az összegyűjtött adatok – a hatásvizsgálatot is beleértve – alapul szolgáltak a javaslat előkészítéséhez.
Emellett a Bizottság jelentős mennyiségű, az igazságszolgáltatás digitalizációjára vonatkozó adatot használt fel az EU-ban. Például az uniós igazságügyi eredménytáblát, a jogállamiságról szóló jelentést, az Európa Tanácsnak az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottságától (CEPEJ) származó adatokat és a digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmányt.
•
Hatásvizsgálat
Mivel ez a javaslat összehangolási rendelkezéseket állapít meg a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendeletjavaslatban foglalt szabályokkal való összhang biztosítása érdekében, a javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott hatásvizsgálat részeként értékelték a hatást.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. szeptember 22-én megvitatta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2021. szeptember 27-én kedvező véleményt nyilvánított. A Szabályozói Ellenőrzési Testület a következő ajánlásokat tette:
(1) A problémaelemzést meg kell erősíteni, hogy rá lehessen világítani azokra a fő problémákra, amelyeket a javaslat kezelni kíván. Az elemzést a digitalizációban való önkéntes részvételre, az elektronikus dokumentumok, aláírások és bélyegzők el nem ismerésére és az interoperabilitásra vonatkozó bizonyítékokkal kell alátámasztani.
(2) A jelentésnek ki kell fejtenie, hogy ez a javaslat hogyan fogja biztosítani a koherenciát a digitalizáció javítását célzó, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben alkalmazható más uniós szintű eszközökkel. A jelentésnek azt is ki kell fejtenie, hogy a tagállamok miért nem használják ki teljes mértékben a digitalizáció meglévő lehetőségeit.
(3) A hatásvizsgálatot a hatások – különösen a beruházási költségek és az érintett érdekelt felek – egyértelmű bemutatásával kell megerősíteni. Figyelembe kell venni az alkalmazott feltételezések bizonytalanságait és azoknak a várt hatásokra gyakorolt hatásait.
(4) A jelentésnek értékelnie kell a határokon átnyúló ügyek számának esetleges növekedésével járó hatásokat. Ki kell térnie arra, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés és a határokon átnyúló hatékonyabb igazságügyi együttműködés késedelmet okozhat az ügyek kezelésében a bírák nagyobb munkaterhelése és a bírósági eljárások időtartama miatt.
(5) A jelentésnek tisztáznia kell a szóban forgó adatvédelmi kérdéseket, és el kell ismernie, hogy a papírról a digitális formátumra való áttérés egyéb kockázatokkal jár. A jelentésnek foglalkoznia kell az azzal kapcsolatos esetleges érzékenységekkel, hogy a digitális formátumú adatok számának növelése nemcsak megkönnyítheti a továbbításukat, hanem adatvédelmi és biztonsági kérdéseket is felvethet. Figyelembe kell venni az érdekelt felek által az adatvédelemmel kapcsolatban felvetett aggályokat.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület további ajánlásokat is küldött a minőségügyi ellenőrző listával együtt.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásainak végrehajtása során a következő változtatásokat vezették be a hatásvizsgálatba:
(1) A probléma meghatározását átfogalmazták, hogy tükrözze a 2. szakaszban elemzett tényleges problémákat.
(2) Kifejtették az egyéb kezdeményezésekkel – például az e-CODEX-szel és az e-IDAS-szal – való koherenciát, valamint az európai igazságügyi portállal fennálló kapcsolatokat.
(3) Az alapforgatókönyv és a szakpolitikai alternatívák hatásairól szóló 6. szakaszt átalakították, és minden egyes lehetőség esetében felvázolták a főbb hatásokat (azaz a gazdasági, a társadalmi és az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat). A szakasz azt is tárgyalja, hogy a javaslat milyen módon érinti a főbb érdekelt feleket.
(4) A hatásokról szóló 6. szakasz tisztázta, hogy fennáll-e a határokon átnyúló ügyek megnövekedett számának potenciális kockázata, és hogy az igazságszolgáltatás képes-e egy ilyen fejlemény befogadására.
(5) A 6. szakasz az adatvédelemre vonatkozó pontosításokkal egészült ki.
Ezenkívül a hatásvizsgálatot kiegészítették az alátámasztó tanulmányból és a jelentés 7. mellékletéből származó adatokkal. A jelentés kiegészült a gazdasági elemzéssel és a tagállamokra háruló költségekkel. A konzultációban részt vevő érdekelt felek véleményét a jelentés megfelelő szakaszai ismertetik. A technikai ajánlások – például a nyilvános konzultáció eredményeinek összevonása a 2. melléklettel, a mellékletek oldalszámozása, a szubszidiaritási táblázatról szóló melléklet törlése – figyelembe lettek véve.
A hatásvizsgálat egy nem jogalkotási és egy jogalkotási szakpolitikai lehetőséget azonosított három alopcióval. Néhány további opciót már a korai szakaszban elvetettek. A digitális eszközöknek és az e-CODEX-rendszernek a határokon átnyúló bírósági eljárásokban való kommunikációra való felhasználásával kapcsolatos promóciós kampány elvetésére került sor, mivel úgy vélték, hogy egy ilyen kampány nem jelentene valódi alternatívát a szabályozási intézkedéshez képest, és végrehajtható lenne az alapforgatókönyv részeként is. Az információk és adatok központosított uniós rendszeren keresztül történő elektronikus cseréjének lehetőségét nem tartották megfelelőnek, mivel azt az arányosság és a szubszidiaritás szempontjából nehéz volt megindokolni. Emellett minden információt, adatot és dokumentumot a Bizottság infrastruktúrájában vagy a rendszert kezelő szervezet (pl. eu-LISA) infrastruktúrájában tárolnának, miközben ezek nem lennének részes felei a határokon átnyúló információcserének. A központosított rendszer az egyetlen ponton bekövetkező meghibásodás lehetőségét rejtené magában, mivel minden adatot egy helyen tárolnának, szemben a decentralizált rendszerrel, ahol az adatokat az egyes tagállamok egyenként tárolják.
Az alapforgatókönyv, amely alapján a két fő lehetőséget értékelték, nem irányozott elő semmilyen intézkedést a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizálásának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítását célzó digitális eszközök használatának előmozdítására. Ezért a hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata továbbra is önkéntes maradna. Az elektronikus aláírások/bélyegzők használata és az adatvédelmi feladatok továbbra is széttagoltak lennének. Ezért a javaslat felvázolt célkitűzéseire tekintettel a két lehetőség egy bizottsági ajánlás (nem jogalkotási opció) vagy egy jogi aktus – rendelet (jogalkotási opció) – elfogadása volt.
A jogalkotási opcióhoz a következetesség biztosítása érdekében egy horizontális rendelkezéseket tartalmazó és a meglévő rendeleteket módosító rendeletcsomagra, valamint egy, a meglévő irányelveket és kerethatározatokat módosító irányelvre lenne szükség.
A nem jogalkotási opció olyan intézkedést foglalna magában, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy használják az e‑CODEX-rendszert a határokon átnyúló digitális kommunikáció és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén. Egy bizottsági ajánlás arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy harmonizált megközelítést alkalmazzanak az elektronikus hírközlés – többek között a videokonferencia, az elektronikus dokumentumok, az elektronikus bélyegzők és aláírások – használata tekintetében. E megközelítés önkéntes jellegére tekintettel a tagállamok szabadon alakíthatnák ki saját digitális eszközeiket. Ez az intézkedés technikailag és operatív szempontból megvalósítható lehet. A költséghatékonyság az egyes tagállamok digitalizációra irányuló megközelítésén, valamint a szükségleteiken és erőforrásaikon múlik. Ami azonban azt illeti, hogy az opció milyen mértékben felel meg a javaslat célkitűzéseinek, az ajánlás nem garantálná a digitális kommunikációs eszközök tényleges alkalmazását, a digitális csatorna interoperabilitását, az elektronikus dokumentumok elfogadását, sem pedig a bizalmi szolgáltatások használatára és elismerésére vonatkozó közös normákat.
A jogalkotási opció keretében jogalkotási intézkedéseket (rendeletet és irányelvet) fogadnak el. A rendelet tartalmazni fogja az e-CODEX-en alapuló biztonságos elektronikus csatorna létrehozására vonatkozó szabályokat (amit az e-CODEX-ről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat hatásvizsgálata a legmegfelelőbb technikai megoldásként határoz meg). Ezt a decentralizált informatikai rendszert alkotó csatornát a bíróságok és az illetékes hatóságok, valamint adott esetben a bel- és igazságügyi ügynökségek és az uniós szervek közötti kommunikációra és információ-, adat- és dokumentumcserére fogják használni. A magánszemélyek és jogi személyek, valamint a tagállami bíróságok és illetékes hatóságok közötti kommunikációt támogató szabályok kerülnek bevezetésre, ideértve a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatára vonatkozó szabályokat is. Az adatkezelők és az adatfeldolgozók feladatai fel lesznek vázolva. Ez az opció azon a feltételezésen alapul, hogy az európai nyomozási határozatok cseréjére és az iratkézbesítésre/bizonyításfelvételre szolgáló, a Bizottság által kifejlesztett informatikai rendszereket kiterjesztik az uniós igazságügyi együttműködési eszközök által szabályozott valamennyi határokon átnyúló igazságügyi kommunikációra. A tagállamok összekapcsolhatják nemzeti informatikai rendszerüket egy decentralizált hálózattal, vagy használhatják a Bizottság által kifejlesztett és ingyenesen biztosított szoftvermegoldást. Ez lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés uniós eszközei szerinti eljárásokban részt vevő bíróságok és/vagy az illetékes hatóságok között. A jogalkotási opció keretében három alopciót vizsgáltak meg, nevezetesen a) a digitális csatorna kötelező vagy önkéntes használatát; b) a természetes és jogi személyekre vonatkozó elektronikus kommunikáció kötelező vagy önkéntes elfogadását; valamint c) a bizalmi szolgáltatások használatának és elismerésének szabályozási vagy nem szabályozási megközelítését. Egy irányelv módosítja a meglévő kerethatározatokat és irányelveket, hogy összhangba hozza azokat a rendelet szabályaival.
A szakpolitikai opciók és az alopciók összehasonlítását és a javaslat célkitűzéseivel való összevetésüket követően az előnyben részesített alternatíva a jogalkotási opció. Ez az opció (indokolt kivételektől eltekintve) kötelezővé teszi a digitális kommunikáció használatát a bíróságok és az illetékes hatóságok közötti (valamint a bíróságok és az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek és szervek közötti) kommunikációhoz. Arra is kötelezi a bíróságokat és az illetékes hatóságokat, hogy fogadják el a természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, jogalapot biztosít a videokonferencia vagy más távközlési technológia határokon átnyúló ügyekben a szóbeli meghallgatásokhoz való használatához, valamint a bizalmi szolgáltatások használatához és elismeréséhez.
Míg a bíróságoknak és az illetékes hatóságoknak el kell fogadniuk a természetes és jogi személyek elektronikus kommunikációját, a digitális csatorna használata önkéntes lesz a természetes és jogi személyek számára. Szabadon használhatják a hagyományos kommunikációs eszközöket, beleértve a papír alapú kommunikációs eszközöket is, ha úgy kívánják.
A digitális csatorna használata várhatóan kedvező hatással lesz a környezetre a kevesebb papír és posta használata miatt. Ezek a környezeti hatások főként az elektronikus kommunikációs eszközök igénybevételéhez, valamint a személyes meghallgatások helyett a videokonferenciák és a távközlési eszközök használatának várható növekedéséhez kapcsolódnak. Bár feltételezhető, hogy a berendezések előállítása és üzemeltetése energiát fog igényelni, a környezetre gyakorolt általános hatás pozitív lesz.
•
Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
E javaslat a modern digitális technológia határokon átnyúló dimenzióval rendelkező polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben való alkalmazásának bevezetését célozza. A várt eredmény a gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb kommunikáció az illetékes hatóságok között.
A digitális kommunikációs csatorna használata csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, és hatékonyabbá fogja tenni az ügyek feldolgozását.
•
Alapvető jogok
A tagállami bíróságok és az illetékes hatóságok közötti digitális kommunikációs csatorna használata elősegíti a késedelmek leküzdését, az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az e hatóságok közötti információcsere megkönnyítését és felgyorsítását. Ennek eredményeként csökkenni fog az ügyek feldolgozásának teljes időtartama, valamint az eljárási költségek mértéke is.
A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendeletjavaslat által létrehozott, a bíróságok és az illetékes hatóságok, valamint az e szervezetek és természetes vagy jogi személyek közötti információcserét szolgáló rendszer decentralizált jellege azt jelenti, hogy a rendszer elemeinek üzemeltetési igazgatásával megbízott szervezet nem fog adatokat tárolni vagy kezelni. Attól függően, hogy a rendszer hozzáférési pontjának üzemeltetője uniós intézmény, ügynökség vagy szerv vagy nemzeti szintű, valamint attól függően, hogy mely nemzeti hatóságok és milyen célból kezelik a személyes adatokat, az alkalmazandó jogi aktus vagy az (EU) 2018/1725 rendelet, vagy az általános adatvédelmi rendelet, vagy az (EU) 2016/680 irányelv lesz.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ez a javaslat biztosítja a koherenciát a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben az igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendeletjavaslatban meghatározott koherens szabályokkal. A javaslat költségvetési hatása ezért már a technikai végrehajtási szempontokkal foglalkozó rendeletjavaslat részét képezi, míg ez a javaslat csak a jogi összehangolást biztosítja.
Ezért a módosító irányelvre irányuló javaslatnak nincsenek önálló költségvetési vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•
Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Mivel az igazságügyi együttműködés digitális kommunikációs csatornán keresztüli végrehajtásának technikai vonatkozásait a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendeletjavaslat szabályozza, a végrehajtás, a nyomon követés, az értékelés és a konkrét célok elérésével kapcsolatos jelentéstétel a rendelet szabályai szerint történik.
E javaslat hatálya a kommunikációra vonatkozó egyes jogi rendelkezések módosítására korlátozódik. Ennek hatását ezért az egyes módosított eszközök keretében kell nyomon követni, értékelni és jelenteni.
•
Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Az irányelvhez nincs szükség az átültetésre vonatkozó magyarázó dokumentumokra.
•
A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
1–11. cikk – módosítja a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben hozott kerethatározatokat és irányelveket annak érdekében, hogy azok hivatkozásokat tartalmazzanak a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés digitalizálásáról és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításáról szóló rendeletben meghatározott digitális kommunikációs eszközökre, valamint hogy el lehessen kerülni a meglévő jogi aktusok értelmében alkalmazandó kommunikációs eszközökkel kapcsolatos bizonytalanságokat.
12–15. cikk – meghatározza az érintett irányelvek és kerethatározatok módosításainak végrehajtására vonatkozó átültetési időszakokat.
16. cikk – előírja, hogy az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
17. cikk – egyértelművé teszi, hogy az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.
2021/0395 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a 2003/8/EK tanácsi irányelvnek, a 2002/465/IB, a 2002/584/IB, a 2003/577/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB, a 2008/947/IB, a 2009/829/IB és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak, valamint a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az igazságügyi együttműködés digitalizálása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésének e) és f) pontjára, valamint 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)„Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című, 2020. december 2-i közleményében a Bizottság megállapította, hogy az „alapértelmezésben digitális” elvvel összhangban korszerűsíteni kell az Unió határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárásainak jogszabályi keretét, ugyanakkor biztosítani kell a társadalmi kirekesztés elkerüléséhez szükséges valamennyi biztosítékot.
(2)A tagállamok közötti igazságügyi együttműködés megkönnyítése az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség fő célkitűzései között szerepel.
(3)A határokon átnyúló dimenzióval rendelkező polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fokozása érdekében az illetékes hatóságok – köztük az uniós ügynökségek és szervek – közötti kommunikációról rendelkező uniós jogi aktusokat ki kell egészíteni az ilyen kommunikáció digitális eszközökkel történő megvalósítására vonatkozó feltételekkel.
(4)E célok elérése érdekében elfogadásra került az (EU) .../...rendelet [digitalizációról szóló rendelet].
(5)Az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása, valamint a polgári, kereskedelmi és büntetőügyek terén meglévő uniós jogi aktusoknak az említett rendelettel való összehangolása érdekében a következő jogi aktusokat kell módosítani: a 2003/8/EK tanácsi irányelv, a 2002/465/IB, a 2002/584/IB, a 2003/577/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB, a 2008/947/IB, a 2009/829/IB és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározat, valamint a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(6)A módosítások célja annak biztosítása, hogy a hatóságok közötti kommunikáció az (EU) .../... rendeletben [digitalizációról szóló rendelet] meghatározott szabályokkal és elvekkel összhangban történjen.
(7)Bár ez az irányelv a tagállamok nemzeti jogrendjébe már átültetett szabályok módosításait állapítja meg, e módosítások átültetésére vonatkozóan is külön rendelkezéseket kell tartalmaznia. Az átültetésre vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni az (EU) .../... rendeletben [digitalizációról szóló rendelet] előírt végrehajtási ütemtervvel.
(8)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(9)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]
VAGY
[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban [...-i levelében] Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában],
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI
1. cikk
A 2002/8/EK irányelv módosításai
A 2002/8/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az illetékes továbbító hatóság az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkével összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett nyelvek valamelyikén szabályosan kitöltött kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül továbbítja a kérelmet és az említett nyelvek egyikére szükség szerint lefordított csatolt iratokat a másik tagállam illetékes fogadó hatóságának.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
II. FEJEZET
A BÜNTETŐJOGI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI
2. cikk
A 2002/465/IB kerethatározat módosítása
A 2002/465/IB kerethatározat 1. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közös nyomozócsoport létrehozására és a közös nyomozócsoportról szóló megállapodás aláírására irányuló, tagállamok közötti írásbeli kommunikációra az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően kerül sor.
_______
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
3. cikk
A 2002/584/IB kerethatározat módosítása
A 2002/584/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 10. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A kibocsátó igazságügyi hatóság az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkével összhangban, e cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül továbbítja az európai elfogatóparancsot.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a keresett személyt a 19. cikk szerint vagy az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 8. cikke szerint videokonferencia útján kihallgassák; vagy”.
3. A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az átszállítás iránti megkeresés és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott információk az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban továbbíthatók az e cikk (2) bekezdése szerint kijelölt hatósághoz. Az átszállításban érintett tagállam ugyanilyen módon közli határozatát.”
4. cikk
A 2003/577/IB kerethatározat módosítása
A 2003/577/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az e kerethatározat szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozatot az e kerethatározat 9. cikkében előírt tanúsítvánnyal együtt az azt kibocsátó igazságügyi hatóság az (EU) .../... rendelet[digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkével összhangban végrehajtás céljából közvetlenül továbbítja az illetékes igazságügyi hatóságnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. Az 5. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul jelentést kell tenni a kibocsátó állam illetékes hatóságának a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáról.”
3. A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul meg kell hozni az elismerés vagy végrehajtás megtagadására vonatkozó döntést, és arról értesíteni kell a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
4. A 8. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul jelentést kell tenni a kibocsátó állam illetékes hatóságának a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztásáról, ismertetve a halasztás okait és lehetőség szerint várható időtartamát.”;
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Amint a végrehajtás elhalasztásának okai megszűnnek, a végrehajtó állam illetékes igazságügyi hatósága haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtására, és erről az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
5. cikk
A 2005/214/IB kerethatározat módosítása
A 2005/214/IB tanácsi kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A kibocsátó állam illetékes hatósága a határozatot vagy annak hiteles másolatát a tanúsítvánnyal együtt az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően közvetlenül továbbítja a végrehajtó állam illetékes hatóságának. A határozat eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a végrehajtó államnak, ha a végrehajtó állam kéri. Az említett illetékes hatóságok valamennyi hivatalos írásbeli közlést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően közvetlenül is megküldenek egymásnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés c) és g) pontjában említett esetekben a végrehajtó állam illetékes hatósága a határozat elismerésének és végrehajtásának teljes vagy részleges megtagadásáról szóló döntés meghozatala előtt az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkével összhangban konzultál a kibocsátó állam illetékes hatóságával, és adott esetben felkéri ,hogy haladéktalanul küldjön meg számára minden szükséges információt.”
3. A 14. cikkben a bevezető szakasz helyébe a következő szöveg lép:
„Az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően a végrehajtó állam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
6. cikk
A 2006/783/IB kerethatározat módosítása
A 2006/783/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A kibocsátó állam illetékes hatósága a vagyonelkobzást elrendelő határozatot vagy annak hiteles másolatát a tanúsítvánnyal együtt az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően közvetlenül továbbítja a végrehajtó állam végrehajtás terén illetékes hatóságának. A vagyonelkobzást elrendelő határozat eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a végrehajtó államnak, ha a végrehajtó állam kéri. Az említett illetékes hatóságok valamennyi hivatalos írásbeli közlést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően közvetlenül küldenek meg egymásnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 10. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti halasztás esetén a végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó állam illetékes hatóságát, a kibocsátó állam illetékes hatósága pedig teljesíti az e kerethatározat 14. cikkének (3) bekezdésében említett kötelezettségeket.”;
b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az e cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett esetekben a végrehajtó tagállam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban haladéktalanul benyújtja a kibocsátó tagállam illetékes hatósága számára a halasztásról szóló jelentést, ismertetve a halasztás okait és lehetőség szerint annak várható időtartamát.
Amint a végrehajtás elhalasztásának okai megszűnnek, a végrehajtó állam illetékes hatósága haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtására, és erről az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
3. A 14. cikk (3) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„A kibocsátó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul értesíti a végrehajtó állam illetékes hatóságát:”
4. A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„15. cikk
A végrehajtás megszüntetése
A kibocsátó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban haladéktalanul értesíti a végrehajtó állam illetékes hatóságát minden olyan döntésről vagy intézkedésről, melynek következtében a határozat végrehajthatósága megszűnik vagy azt a végrehajtó államtól bármely egyéb ok miatt visszavonják. A végrehajtó állam a kibocsátó állam illetékes hatóságának a döntésről vagy az intézkedésről szóló értesítést követően azonnal megszünteti a végrehajtást.”
5. A 17. cikk bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul értesíti a kibocsátó állam illetékes hatóságát:”.
7. cikk
A 2008/909/IB kerethatározat módosításai
A 2008/909/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A kibocsátó állam illetékes hatósága az ítéletet vagy annak hiteles másolatát a tanúsítvánnyal együtt az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően közvetlenül továbbítja a végrehajtó állam illetékes hatóságának. Az ítélet eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a végrehajtó államnak, ha a végrehajtó állam kéri. Az említett illetékes hatóságok valamennyi hivatalos írásbeli közlést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően közvetlenül is megküldenek egymásnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Minden tagállam – nemzeti jogának megfelelően – engedélyezi saját területén a végrehajtó államba átszállításra kerülő elítélt személy átmenő szállítását, feltéve, hogy az e kerethatározat 4. cikkében említett tanúsítvány egy példányát az átmenő szállításra irányuló kérelemmel együtt a kibocsátó állam megküldte számára. Az átmenő szállítás iránti kérelem és a tanúsítvány az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban továbbítható. Az átmenő szállítást engedélyez tagállam kérésére a kibocsátó állam rendelkezésre bocsátja a tanúsítvány valamely olyan – a kérelemben jelzett – nyelvre történő fordítását, amelyet az átmenő szállítást engedélyező tagállam elfogad.”
3. A 21. cikk bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát a következőkről:”.
8. cikk
A 2008/947/IB kerethatározat módosításai
A 2008/947/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 6. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A kibocsátó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően közvetlenül a végrehajtó állam illetékes hatóságának továbbítja az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvánnyal együtt. Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat eredeti példányát vagy ezek hitelesített másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát kérelemre meg kell küldeni a végrehajtó állam illetékes hatóságának. Az említett illetékes hatóságok minden hivatalos közlést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően közvetlenül is megküldenek egymásnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”;
b) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Ha a végrehajtó állam azon hatósága, amely az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvánnyal együtt átvette, nem illetékes annak elismerésére, és a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges megfelelő intézkedések megtételére, hivatalból továbbítja azt az illetékes hatósághoz, valamint az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
2. A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága a lehető leghamarabb, de az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak az e kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében említett tanúsítvánnyal együtt történő kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz arról, hogy elismeri-e az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, és vállalja-e a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget. Határozatáról az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát.”
3. A 16. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát az alábbiakkal kapcsolatos valamennyi határozatról:
a) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció módosítása;
b) az ítélet végrehajtása felfüggesztésének vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó határozatnak a visszavonása;
c) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankció be nem tartása esetén a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása;
d) próbaidő alatti magatartási szabályok vagy az alternatív szankció idejének eltelte.”;
b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A kibocsátó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkével összhangban haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó állam illetékes hatóságát bármely olyan körülményről vagy ténymegállapításról, amely megítélése szerint az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett egy vagy több határozat meghozatalát vonhatja maga után. ”
4. A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésében említett megállapításokról szóló értesítéshez a II. mellékletben szereplő formanyomtatványt kell használni. Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tényekről és körülményekről szóló értesítést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően kell megtenni, beleértve – ha lehetséges – az e kerethatározat II. mellékletében foglalt formanyomtatvány használatát.”
5. A 18. cikk bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát a következőkről:”.
9. cikk
A 2009/829/IB kerethatározat módosításai
A 2009/829/IB kerethatározat a következőképpen módosul:
1. A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A kibocsátó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően közvetlenül a végrehajtó állam illetékes hatóságának továbbítja a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot vagy annak hiteles másolatát és a tanúsítványt. A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozat eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát, valamint a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a végrehajtó államnak, ha a végrehajtó állam kéri. Az említett illetékes hatóságok valamennyi hivatalos írásbeli közlést az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően közvetlenül is megküldenek egymásnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó állam illetékes hatósága az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát az alábbiakról:”.
10. cikk
A 2009/948/IB kerethatározat módosításai
A 2009/948/IB kerethatározat 7. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„7. cikk
Az érintkezés módja
A megkereső és a megkeresett hatóságok az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkével összhangban érintkeznek egymással.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
11. cikk
A 2014/41/EU irányelv módosítása
A 2014/41/EU irányelv a következőképpen módosul:
1. A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az ezen irányelv 5. cikkével összhangban kitöltött ENYH-t a kibocsátó hatóság az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet]* 3. cikkének megfelelően továbbítja a végrehajtó hatóságnak.
________
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...] rendelete a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L ...).”
2. A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Amint a halasztás oka megszűnik, a végrehajtó hatóság azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket az ENYH végrehajtására, és az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a kibocsátó hatóságot.”
3. A 16. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az ezen irányelv 10. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül a végrehajtó hatóságnak az alábbiak szerint kell tájékoztatnia a kibocsátó hatóságot haladéktalanul, bármilyen rendelkezésre álló módon:
a) ha a végrehajtó hatóság számára lehetetlen, hogy az elismerésről vagy a végrehajtásról döntést hozzon, mivel az A. mellékletben előírt formanyomtatvány hiányos vagy nyilvánvalóan hibás;
b) ha a végrehajtó hatóság az ENYH végrehajtása során további vizsgálatok nélkül úgy ítéli meg, hogy helyénvaló lehet olyan nyomozási cselekményeket foganatosítani, amelyeket kezdetben nem terveztek, vagy amelyeket az ENYH kibocsátásának időpontjában nem lehetett konkrétan meghatározni – annak érdekében, hogy a kibocsátó hatóság az adott ügyben további lépéseket tehessen; vagy
c) a végrehajtó hatóság megállapítja, hogy az adott ügyben nem tud megfelelni a kibocsátó hatóság által a 9. cikkel összhangban kifejezetten feltüntetett alaki követelményeknek és eljárásoknak.
A kibocsátó hatóság kérésére az információt az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően haladéktalanul meg kell erősíteni.”;
b) a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„Az ezen irányelv 10. cikke (4) és (5) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a végrehajtó hatóság késedelem nélkül és az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a kibocsátó hatóságot”.
III. FEJEZET
NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉS
12. cikk
A 3., 7. és 11. cikk átültetése
A tagállamok legkésőbb [az (EU) .../... rendelet (digitalizációról szóló rendelet) 12. cikkének (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a 3., 7. és 11. cikknek való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 12. cikkének (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszak utáni hónap első napjától alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ennek az irányelvnek a 3., 7. és 11. cikkére, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
13. cikk
Az 1. cikk átültetése
A tagállamok legkésőbb [az (EU) .../... rendelet (digitalizációról szóló rendelet) 12. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az 1. cikknek való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 12. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszak utáni hónap első napjától alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ennek az irányelvnek az 1. cikkére, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
14. cikk
A 4., 5., 6. és 10. cikk átültetése
A tagállamok legkésőbb [az (EU) .../... rendelet (digitalizációról szóló rendelet) 12. cikkének (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a 4., 5., 6. és 10. cikknek való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 12. cikkének (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszak utáni hónap első napjától alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ennek az irányelvnek a 4., 5., 6., 10. és 11. cikkére, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
15. cikk
A 2., 8. és 9. cikk átültetése
A tagállamok legkésőbb [az (EU) .../... rendelet (digitalizációról szóló rendelet) 12. cikkének (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított két éven belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a 2., 8. és 9. cikknek való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket az (EU) .../... rendelet [digitalizációról szóló rendelet] 12. cikkének (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő kétéves időszak utáni hónap első napjától alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell ennek az irányelvnek a 2., 8. és 9. cikkére, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
17. cikk
Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
