This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0710
Proposal for a COUNCIL IMPLEMENTING DECISION amending Implementing Decision (EU) 2018/1490 as regards authorisation to Hungary to apply for a further period the special measure derogating from Article 287 of Directive 2006/112/EC
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozatnak a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés meghosszabbított alkalmazásának Magyarország számára történő engedélyezése tekintetében történő módosításáról
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozatnak a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés meghosszabbított alkalmazásának Magyarország számára történő engedélyezése tekintetében történő módosításáról
COM/2021/710 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.11.23.
COM(2021) 710 final
2021/0368(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozatnak a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés meghosszabbított alkalmazásának Magyarország számára történő engedélyezése tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az említett irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
A Bizottságnál 2021. április 19-én iktatott levelében Magyarország felhatalmazást kért arra, hogy 2024. december 31-ig a héairányelv 287. cikkétől eltérő meglévő intézkedést továbbra is alkalmazhassa, mivel ez lehetővé teszi számára a héamentesség biztosítását azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 48 000 EUR nemzeti valutában kifejezett ellenértékét.
A héairányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2021. június 28-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország kérelméről. A Bizottság 2021. június 29-én kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A héairányelv XII. címének 1. fejezete lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozóan különös szabályozásokat alkalmazzanak, így többek között adómentességet nyújtsanak bizonyos éves árbevételt el nem érő adóalanyoknak. Az adómentesség maga után vonja, hogy az adóalanynak nem kell hozzáadottérték-adót felszámítania az értékesítéseire, és következésképpen nem is vonhat le előzetesen felszámított hozzáadottérték-adót.
A héairányelv 287. cikke értelmében az 1978. január 1-jét követően csatlakozó tagállamok adómentességet biztosíthatnak azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az említett rendelkezésben meghatározott összegek nemzeti valutában kifejezett, csatlakozásuk napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.
A héairányelv 287. cikkének 12. pontja értelmében Magyarország héa alóli mentességet biztosíthat azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem éri el 35 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, a csatlakozás napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.
Az (EU) 2018/1490 tanácsi végrehajtási határozat 2 felhatalmazta Magyarországot arra, hogy 2021. december 31-ig magasabb értékhatárt alkalmazzon, és így azoknak az adóalanyoknak biztosítson héa alóli mentességet, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 48 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, a csatlakozása napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.
Az adómentesség 2021 utáni további alkalmazásának engedélyezése azon adóalanyok esetében, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a HUF-ban kifejezve 48 000 EUR-nak megfelelő összeget, jelentős egyszerűsítést jelentene a viszonylag kis vállalkozásokat működtető személyek számára. Az e mentesség hatálya alá tartozó adóalanyoknak nem kell felszámítaniuk és befizetniük a héát, nem kell héa-azonosítószámmal rendelkezniük, és nem kell részletes nyilvántartást vezetniük a héaköteles ügyletekről. Ezeknek az egyszerűsítéseknek köszönhetően a kisvállalkozások tulajdonosai több időt és erőforrást fordíthatnak vállalkozásuk fejlesztésére. Az eltérő intézkedés továbbra is választható lesz az adóalanyok számára. Az említett értékhatárt meg nem haladó árbevétellel rendelkező kisvállalkozásoknak így továbbra is jogukban áll majd az általános héaszabályozás alkalmazása.
Ezen túlmenően a viszonylag alacsony árbevételű vállalkozásokat működtető adóalanyok esetében a héabehajtás költsége, amely az ezen adóalanyoknak nyújtott adóügyi szolgáltatásokból és az adóbevallásaik ellenőrzéséből ered, a beszedett adó összegéhez képest aránytalanul magas. Ennek megfelelően az adóhivatal – azáltal, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai számára héamentességet biztosít – több forrást irányíthat az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzésére és leküzdésére, valamint az adófizetői szolgáltatások minőségének és a nagy gazdasági szereplőktől történő héabeszedés hatékonyságának javítására.
Az intézkedés nem befolyásolja jelentősen a héabevétel teljes összegét vagy a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét.
Az eltérő intézkedés egyszerűsíti a kisvállalkozások kötelezettségeit, és összhangban van az Európai Unió kisvállalkozásokkal kapcsolatos célkitűzéseivel.
Indokolt tehát Magyarországot felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazhassa az eltérő intézkedést.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az eltérő intézkedés összhangban van a héairányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozásról szóló 281–294. cikkét módosító, a héára vonatkozó cselekvési terv 3 eredményeként elfogadott (EU) 2020/285 irányelv 4 törekvésével, és célja, hogy korszerű, egyszerűsített rendszert hozzon létre a szóban forgó vállalkozások számára. Különösen a héaszabályoknak való megfelelési költségeket, az egyes tagállamok és az EU szintjén jelentkező versenytorzulást, valamint az értékhatár-hatás negatív következményét kívánja csökkenteni, továbbá célja megkönnyíteni a vállalkozások számára a szabályoknak való megfelelést, az adóhatóságok számára pedig a nyomon követést.
A 48 000 EUR-s értékhatár továbbá összhangban van az (EU) 2020/285 irányelvvel, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a héamentességhez szükséges éves árbevételi értékhatárt legfeljebb 85 000 EUR-ban (vagy ennek nemzeti valutában kifejezett értékében) állapítsák meg.
Hasonló eltérésekre más tagállamok is engedélyt kaptak, azaz héamentességet biztosíthattak azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a héairányelv 285., illetve 287. cikkében meghatározott értékhatárt. Hollandia 5 esetében az ily módon engedélyezett értékhatár 25 000 EUR; Olaszország 6 esetében 30 000 EUR; Belgium 7 esetében 25 000 EUR, Luxemburg 8 esetében 35 000 EUR; Lengyelország 9 , Lettország 10 és Észtország 11 esetében 40 000 EUR, Litvánia 12 esetében 55 000 EUR; Horvátország 13 esetében 45 000 EUR; Málta 14 esetében 30 000 EUR; Szlovénia 15 esetében 50 000 EUR; Románia 16 esetében pedig 88 500 EUR.
A héairányelv alóli eltéréseket minden esetben időbeli korlátokhoz kell kötni, hogy legyen lehetőség hatásaik értékelésére. Továbbá a különös intézkedés lejárati időpontjának a Magyarország által kért, 2024. december 31-i dátumban való megállapítása összhangban van az (EU) 2020/285 irányelv követelményeivel. Ez az irányelv ugyanis 2025. január 1-jét írja elő azon időpontként, amelytől kezdődően a tagállamoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyeket az irányelvnek való megfelelés érdekében kötelesek elfogadni.
A javasolt intézkedés tehát összhangban van a héairányelv rendelkezéseivel.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A Bizottság mindig is hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozások esetében egyszerűbb szabályozásra van szükség. E tekintetben a Bizottság 2020 márciusában elfogadta a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című közleményt 17 , amelyben elkötelezte magát amellett, hogy folytatja a kkv-k terheinek csökkentésére irányuló munkát. A kkv-k szabályozási terheinek csökkentésére irányuló célkitűzés e stratégia egyik pillére. A szóban forgó különös intézkedés az adószabályok tekintetében összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel. Összhangban van továbbá a helyreállítási stratégiát támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló, 2020. évi cselekvési tervvel 18 , amely elismeri, hogy az adószabályoknak való megfelelés költségei továbbra is magasak az EU-ban, és hogy ezek a költségek jellemzően lényegesen magasabbak a kisebb vállalkozások esetében, mint a nagyvállalatok esetében.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelv azon rendelkezésére, amelyre a javaslat épül, a javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe esik. Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó.
•Arányosság
A határozat egy tagállam számára, annak saját kérelme alapján ad felhatalmazást, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
Tekintve az eltérés korlátozott hatályát, a különös intézkedés arányban áll a kitűzött céllal, vagyis az adóbehajtásnak a kis adóalanyok és az adóhatóság szempontjából történő egyszerűsítésével.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javasolt aktus tanácsi végrehajtási határozat.
A héairányelv 395. cikke szerint a héára vonatkozó közös szabályoktól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. A tanácsi végrehajtási határozat a legmegfelelőbb jogi aktus, mivel az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Nem került sor konzultációra érdekelt felekkel. A javaslat Magyarország kérelmén alapul, és kizárólag ezt a tagállamot érinti.
•Hatásvizsgálat
A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat felhatalmazza Magyarországot arra, hogy továbbra is héamentességet biztosítson azon adóalanyok számára, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a HUF-ban kifejezve 48 000 EUR-nak megfelelő összeget. Az értékhatárt meg nem haladó árbevétellel rendelkező adóalanyoknak nem kell majd héa-azonosítószámmal rendelkezniük, ezért az intézkedés következményeként csökkenni fognak az adminisztratív terheik, mivel nem kell sem héanyilvántartásokat vezetniük, sem héabevallást benyújtaniuk. Következésképp az intézkedés az adóhatóságra is kedvező hatással lehet, mivel csökkenteni fogja adminisztratív terheit.
A magyar hatóságok szerint a magasabb értékhatár bevezetésének indokai nem változtak. 2020. december 31-ig 766 118 olyan adóalany, amelynek éves árbevétele nem haladta meg a HUF-ban kifejezve 48 000 EUR-nak megfelelő összeget, mentesült a héa alól. Ez 14 %-kal több adóalanyt jelent, mint a magasabb értékhatár 2019-es bevezetése előtt. Amint azt Magyarország hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az alanyi mentesség kapcsán érintett adózók bevétele pozitív gazdasági folyamatok esetén növekedést mutat, amit tekintetbe kell venni az értékhatár meghatározásakor. Ugyanakkor 2019 után azon, korábban héa-köteles adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladta meg a HUF-ban kifejezve 48 000 EUR-nak megfelelő összeget, csupán egyharmada döntött a héamentesség mellett.
Ami a költségvetési hatást illeti, a Magyarország által szolgáltatott információk alapján 2019-ben az (EU) 2018/1490 tanácsi végrehajtási határozat szerinti értékhatár a HUF-ban kifejezve 35 000 EUR-nak megfelelő összegről a HUF-ban kifejezve 48 000 EUR-nak megfelelő összegre való emelése 2019. január 1-jétől 7,3 milliárd HUF (az eredményszemléletű héabevétel mintegy 0,1–0,2 %-a) költségvetési veszteséget okozott.
Az eltérő intézkedés választható lesz az adóalanyok számára. Az adóalanyok a 2006/112/EK irányelv 290. cikkének megfelelően választhatják az általános héaszabályozást is.
•Alapjogok
A javaslatnak nincs semmilyen hatása az alapvető jogok védelmére.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2021. április 30-i (EU, Euratom) 2021/769 tanácsi rendelet 19 hatálybalépését követően Magyarország a 2021-es pénzügyi évtől kezdődően nem végez kompenzációs számítást a héa sajátforrás-bevallás tekintetében.
2021/0368 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozatnak a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés meghosszabbított alkalmazásának Magyarország számára történő engedélyezése tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre 20 és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 12. pontja alapján Magyarország a hozzáadottérték-adó (héa) alóli mentességet biztosíthat azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 35 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, a csatlakozás napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.
(2)Az (EU) 2018/1490 tanácsi végrehajtási határozat 21 felhatalmazta Magyarországot arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedést (a továbbiakban: különös intézkedés) vezessen be annak érdekében, hogy 2021. december 31-ig vagy – ha az a korábbi időpont – a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkében foglalt rendelkezéseket módosító irányelv hatálybalépéséig héamentességet biztosítson azon adóalanyok számára, amelyek éves árbevétele az Európai Unióhoz való csatlakozás napján érvényes átváltási árfolyamon számítva legfeljebb 48 000 EUR nemzeti valutában kifejezett ellenértékének felel meg.
(3)2021. április 19-én kelt levelében Magyarország felhatalmazást kért a Bizottságtól arra, hogy 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazhassa a különös intézkedést, mivel ez az az időpont, ameddig a tagállamoknak át kell ültetniük a kisvállalkozások számára egyszerűbb héaszabályokat megállapító (EU) 2020/285 tanácsi irányelvet 22 . Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy adómentességet biztosítsanak azon adóalanyok számára, amelyek tagállami éves árbevétele nem éri el a 85 000 EUR értékhatárt vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.
(4)A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Bizottság 2021. június 28-án kelt levelében továbbította Magyarország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2021. június 29-én kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem értékeléséhez szükséges valamennyi információnak.
(5)A különös intézkedés összhangban áll az (EU) 2020/285 irányelvvel, melynek célja, hogy csökkentse a kisvállalkozásoknál a héaszabályoknak való megfelelés kapcsán felmerülő költségeket, mérsékelje a versenytorzulást mind a tagállamok, mind az EU szintjén, valamint csökkentse a mentesítésről az adóztatásra való áttérés negatív hatását (értékhatár-hatás). Az irányelv emellett azt a célt is szolgálja, hogy megkönnyítse a kisvállalkozások számára a szabályoknak való megfelelést, az adóhatóságok számára pedig a nyomon követést. A kérelemben megjelölt 48 000 EUR-s értékhatár összhangban áll a 2006/112/EK irányelv 284. cikkével.
(6)A különös intézkedés továbbra is választható lesz az adóalanyok számára. Az adóalanyok a 2006/112/EK irányelv 290. cikkének megfelelően ezentúl is választhatják az általános héaszabályozást.
(7)A Magyarország által nyújtott információkból kiderül, hogy a különös intézkedés a végső fogyasztói szinten Magyarország által beszedett adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni.
(8)Az (EU, Euratom) 2021/769 tanácsi rendelet 23 hatálybalépését követően nem lesz Magyarország által végzett kompenzációs számítás a 2021-es és az azt követő pénzügyi évekre vonatkozó héa sajátforrás-bevallás tekintetében.
(9)Tekintettel arra, hogy a különös intézkedés alkalmazása kedvező hatást gyakorol a kisvállalkozások és az adóhatóságok adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek csökkentésére, anélkül, hogy jelentős mértékben befolyásolná a héából származó összbevételt, indokolt felhatalmazni Magyarországot arra, hogy egy további meghatározott időtartamra folytassa a különös intézkedés alkalmazását.
(10)A különös intézkedés alkalmazására való felhatalmazás hatályát időbeli korláthoz kell kötni. Az időkorlátnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelni lehessen az értékhatár hatékonyságát és megfelelőségét. Ezenkívül az (EU) 2020/285 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok 2024. december 31-ig kötelesek elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett irányelv 1. cikkének megfeleljenek, és ezeket a rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Magyarországot indokolt tehát felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig folytathassa a különös intézkedés alkalmazását.
(11)Az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2018/1490 végrehajtási határozat 2. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Ezt a határozatot 2019. január 1-jétől 2024. december 31-ig kell alkalmazni.”
2. cikk
Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök