EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.17.

COM(2021) 709 final

2021/0367(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 402 final} - {SWD(2021) 330 final} - {SWD(2021) 331 final} - {SWD(2021) 332 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2018-ban a globális hulladékkereskedelem 182 millió tonnát tett ki, mintegy 80,5 milliárd EUR értékben 1 . Ez a kereskedelem az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, 2011-ben majdnem 250 millió tonnával tetőzve. Az EU fontos szereplő a globális hulladékkereskedelemben, és jelentős mennyiségű hulladék szállítása folyik a tagállamok között. 2020-ban az EU mintegy 32,7 millió tonna hulladékot exportált nem uniós országokba, ami 2004 óta 75 %-os növekedést 2 jelent, 13 milliárd EUR értékben. A vas- és nemvasfém-, a papír-, a műanyag-, a textil- és az üveghulladék teszi ki az Unióból exportált hulladék többségét. Az EU mintegy 16 millió tonnát importált, amelynek értéke 13,5 milliárd eurót tett ki. Emellett évente mintegy 67 millió tonna hulladékot szállítanak a tagállamok között 3 (Unión belüli hulladékszállítás).

A határokon átszállított hulladék kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre, különösen ha nem ellenőrzik megfelelően. Ugyanakkor ezek a hulladékok gyakran pozitív gazdasági értéket képviselnek, különösen másodlagos nyersanyagként, ami helyettesítheti és csökkentheti az elsődleges nyersanyagoktól való függést, és ezáltal hozzájárul a körforgásosabb gazdasághoz.

Az Unióban 1984 óta vannak hatályban a hulladékszállítás felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. 1989-ben elfogadták a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt (Bázeli Egyezmény) azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a külföldről a fejlődő világ különböző részeibe importált mérgező hulladékok lerakásával kapcsolatos súlyos problémákra. 1992-ben az OECD jogilag kötelező erejű határozatot 4 fogadott el a hulladékok hasznosítási célú, országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről (OECD-határozat).

Az 1013/2006/EK rendelet 5 (a hulladékszállításról szóló rendelet) a Bázeli Egyezmény és az OECD-határozat rendelkezéseit egyaránt végrehajtja az uniós jogban. Bizonyos szempontok tekintetében a hulladékszállításról szóló rendelet szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket tartalmaz, mint a Bázeli Egyezmény. A hulladékszállításról szóló rendelet előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a hulladékszállítmányokat és azok kezelési műveleteit oly módon irányítsák, hogy az védje a környezetet és az emberi egészséget az említett hulladékok esetleges káros hatásaitól. A hulladékszállításról szóló rendelet ellenőrzési mechanizmusokat határoz meg az EU és a harmadik országok közötti hulladékexportra és -importra, valamint a tagállamok közötti szállításra vonatkozóan. A hulladékszállításról szóló rendelet szerinti ellenőrzések típusai a hulladék tulajdonságaitól (például veszélyes, nem veszélyes), rendeltetési helyétől és hasznosítási (például újrafeldolgozási) vagy ártalmatlanítási (például hulladéklerakási) műveletek részeként történő kezelésétől függenek. A hulladékszállításról szóló rendelet kiviteli tilalomról is rendelkezik bizonyos hulladékkategóriák és bizonyos rendeltetési helyek vonatkozásában: ezek közül a legfontosabb a veszélyes hulladék uniós országokból nem OECD-országokba történő kivitelének tilalma.

A hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatának átfogó célja, hogy növelje a környezet- és a közegészség-védelem szintjét a nem megfelelő, országhatárokat átlépő hulladékszállítás hatásaival szemben. Rendezi a Bizottság által 2020 januárjában közzétett, a hulladékszállításról szóló rendelet értékelésében 6 azonosított problémákat (erről további információk a lenti 3. pontban találhatók).

A hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálata eleget tesz az európai zöld megállapodás 7 és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 8 keretében megfogalmazott azon felhívásnak is, hogy a hulladékszállításról szóló rendeletet az alábbiak céljából vizsgálják felül:

·az Unióban újrahasználatra és újrafeldolgozásra szánt hulladékok szállításának megkönnyítése;

·annak biztosítása, hogy az Unió ne exportálja hulladékkal kapcsolatos kihívásait harmadik országokba; valamint

·    az illegális hulladékszállítás kezelése.

Ezenfelül az európai zöld megállapodás és az európai iparstratégia 9 – ideértve annak felülvizsgált változatát is 10 – rámutatott, hogy a nyersanyagokhoz való hozzáférés stratégiai jelentőségű és előfeltétele annak, hogy Európa véghezvigye a zöld és digitális átállást. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv 11 hangsúlyozta, hogy a hulladékkal jelentős mennyiségű erőforrás távozik Európából, ahelyett hogy e hulladékból újrafeldolgozás révén másodlagos nyersanyagokat nyernének ki, ami hozzájárulna az uniós ipari ökoszisztémák ellátási forrásainak diverzifikálásához is.

Az Európai Parlament és a Tanács arra is felkérte a Bizottságot, hogy a hulladékszállításról szóló rendelet vonatkozásában ambiciózus felülvizsgálatot terjesszen elő 12 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A hulladékszállításról szóló rendelet jelenlegi jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke, amely meghatározza a Szerződés 191. cikkének végrehajtásának módját. A 191. cikk az EU környezetvédelmi politikájával foglalkozik, amelynek hozzá kell járulnia a következő célkitűzések eléréséhez:

·a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;

·az emberi egészség védelme;

·a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználása; valamint

·a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

•Szubszidiaritás

A hulladékszállításról szóló rendelet biztosítja, hogy a hulladékokkal kapcsolatos átfogó uniós jogszabályokat ne kerüljék meg azzal, hogy a hulladékot olyan harmadik országokba szállítják, ahol a hulladékgazdálkodási normák és a teljesítmény jelentősen eltérnek az Unióban alkalmazottaktól. Fontos, hogy az országhatárokat átlépő hulladékszállítás ellenőrzésére vonatkozó közös szabályokat uniós szinten állapítsák meg azon helyzetek megelőzése érdekében, amelyekben illegális gazdasági szereplők a hulladékaikat az Unión kívülre történő exportálás céljából olyan tagállamokon keresztül szállítanák, amelyek nemzeti szabályai másoknál kevésbé szigorúak (kikötőváltásos forgatókönyv). A hulladék Unión belüli szállítására vonatkozó uniós szabályok azért is indokoltak, mert az uniós hulladékipar nagymértékben integrált, és az ágazat valamennyi gazdasági szereplője számára egyenlő bánásmódot és jogi egyértelműséget kell biztosítani.

•Arányosság

A hulladékszállításról szóló rendelet biztosítja a Bázeli Egyezmény és az OECD-határozat valamennyi tagállam általi következetes végrehajtását, és ezzel felszámolja az Unión belüli hulladékszállítás akadályait, illetve az uniós belső piac megfelelő működését gátló akadályokat. Emellett a hulladékszállítás uniós megközelítése a hulladékexport tekintetében szigorúbb a Bázeli Egyezménynél, mivel megtiltja az ártalmatlanításra szánt hulladék EFTA-országokon kívülre történő kivitelét, valamint egyes nem veszélyes hulladékok 19 OECD-országokon kívülre történő exportálását. Az uniós megközelítés egyértelmű környezetvédelmi hozzáadott értéket képvisel azzal szemben, ha az egyes tagállamok egyénileg hagyatkoznának a Bázeli Egyezményre. Valójában az Unió a Bázeli Egyezmény egyetlen olyan részes fele, amely ilyen szigorú szabályokat alkalmaz.

•A jogi aktus típusának megválasztása

1984-ben fogadták el a hulladékszállítás felügyeletére és ellenőrzésére uniós szintű intézkedéseket bevezető, 1984. december 6-i 84/631/EGK tanácsi irányelvet 20 . Az irányelv hatálya a veszélyes hulladékok szállítására terjedt ki. Előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulási eljárást írt elő az érintett országokkal szemben, lehetővé téve számukra, hogy kifogást emeljenek egy adott szállítmány ellen.

A 84/631/EGK irányelvet az 1986. június 12-i 86/279/EGK tanácsi irányelv módosította, amely kiegészítő rendelkezéseket vezetett be a Közösségből exportált hulladék hatékonyabb nyomon követése érdekében. A Bázeli Egyezménnyel és az OECD-vel kapcsolatos nemzetközi fejleményeket követően 1993-ban elfogadták a hulladékszállításról szóló első rendeletet (a 84/631/EGK irányelvet hatályon kívül helyező 259/93/EGK tanácsi rendelet).

Fontos megjegyezni, hogy akkoriban inkább rendeletet, semmint irányelvet tartottak szükségesnek ahhoz, hogy az egyidejű és összehangolt alkalmazást valamennyi tagállamban biztosítani lehessen. A rendelet választása továbbra is indokolt, mivel közvetlen követelményeket határoz meg valamennyi gazdasági szereplő számára, ezáltal biztosítva a szükséges jogbiztonságot és a teljes mértékben integrált uniós piac kiépítésének lehetőségét. A rendeletek azt is biztosítják, hogy a kötelezettségeket egyidejűleg és azonos módon hajtsák végre mind a 27 tagállamban.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

·A hulladékszállításról szóló rendelet szilárd jogi keretet hozott létre, amelyet a tagállamok végrehajtottak. A hulladékszállításról szóló rendelet általánosságban eredményesen teljesítette két fő célkitűzését: a környezet és az emberi egészség védelme a hulladékszállítás káros hatásaival szemben; valamint az Unió e területen vállalt nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtása. Ez javította a hulladékszállítás ellenőrzését, és nemzeti és uniós szinten egyaránt hozzájárult a szállított hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez.

·Ugyanakkor a hulladékszállításról szóló rendelet alkalmazásának és érvényre juttatásának eltérő szintjei és módjai – amihez gyakran a rendelkezések eltérő értelmezése és különféle vizsgálati rendszerek társultak – akadályozták annak az egész Unióban történő optimális végrehajtását. Ezek a tényezők korlátozzák a jó minőségű, az EU körforgásos gazdaságra való átállása szempontjából fontos hulladékoknak az újrafeldolgozó létesítményekbe történő legális szállítását vagy attól eltántorítanak.

·Ami a hulladékok, különösen a nem veszélyes hulladékok Unióból történő kivitelét illeti, az egyik legfőbb hiányosság az, hogy nem ellenőrzik megfelelően azokat a feltételeket, amelyek mellett ezeket a hulladékokat a célországokban – különösen a fejlődő országokban – kezelik. Ennek eredményeként egyes hulladékok Unióból történő kivitele környezeti és közegészségügyi problémákat keltett a célországokban. Ez egyben erőforrás-veszteséget is jelent az uniós újrafeldolgozó iparágak számára.

·Az Unión belüli, valamint az Unióba és azon kívülre irányuló illegális hulladékszállítás továbbra is jelentős probléma a hulladékszállításról szóló rendelet rendelkezéseinek általános jellege miatt. Ez különösen az illetékes hatóságok által például a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás és a végrehajtás tekintetében ellenőrizendő elemekre vonatkozik. Ez azonban visszavezethető a hulladékszállításról szóló rendelet végrehajtásának és érvényre juttatásának hiányosságaira is.

•Konzultáció az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálatot külső szakértők tanulmánya támasztotta alá. E szakértők a tanulmány különböző szakaszaiban szorosan együttműködtek a Bizottsággal. A Bizottság e javaslat elkészítéséhez számos egyéb információforrást is felhasznált.

•Hatásvizsgálat

Ez a hatásvizsgálat négy szakpolitikai lehetőséget vizsgált meg.

Az 1. szakpolitikai lehetőség az alapforgatókönyv. Ez azt feltételezi, hogy a Bázeli Egyezmény és az OECD-határozat legalább 2030-ig jórészt változatlan marad. Emellett továbbra is alkalmazni kell a hulladékszállításról szóló hatályos rendeletet, beleértve az ahhoz tartozó felhatalmazáson alapuló rendeletet is. A rendelet jelenlegiek szerinti végrehajtása folytatódni fog, és a meglévő erőfeszítések a tagállamok közötti további harmonizációra törekednek, nevezetesen iránymutatás kidolgozása és a tagállamok közötti – főként a hulladékszállítási kapcsolattartókon keresztül 21 történő – ad hoc információcsere kialakítása révén. Az EU a nemzetközi szervezetekben, különösen a Bázeli Egyezmény és az OECD keretében továbbra is támogatni fogja azokat a globális intézkedéseket, amelyek célja az országhatárokat átlépő hulladékszállítás és -gazdálkodás ellenőrzésének javítása.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az 1. lehetőség (alapforgatókönyv) alternatíváit képező 2., 3. és 4. lehetőségről, valamint az e lehetőségekben szereplő intézkedések kombinációjáról.

 
A 2. szakpolitikai lehetőség (célzott változtatások) olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, amely képes eredményesen és bizonyos fokig hatékonyan rendezni a hulladékszállításról szóló rendelet megfelelő működését akadályozó egyes problémákat.

Az alapforgatókönyvhöz képest a célzott változtatások eredményes és következetes válaszokat adnak a konkrét célkitűzések elérésére, különösen az adminisztratív terhek csökkentésére és a hulladék kezelés céljából történő szállításának a hulladékhierarchiában való magasabb szintre emelésére. A tervezett intézkedések azonban önmagukban nem lennének képesek maximális előnyöket biztosítani, főként alacsonyabb hatékonyságuk és alacsonyabb belső koherenciájuk miatt. A strukturális változtatásokhoz képest (3. lehetőség) ez a lehetőség csak részben foglalkozik a hulladékexporttal kapcsolatos kihívásokkal (2. célkitűzés). Az intézkedések csak bizonyos problémás területekre irányulnak, például a használt áruk és a hulladék közötti különbségtétel kritériumainak meghatározásával (2b) vagy az exportőrök kötelezettségeinek meghatározásával (2a). E lehetőség keretében a legjelentősebb előnyöket az Unión belüli, valamint az Unióba és azon kívülre irányuló illegális hulladékszállítás (3. célkitűzés) jobb kezelésére szolgáló 3a–3d.és a 3f. intézkedés esetében azonosították.

A 3. szakpolitikai lehetőség (strukturális változtatások) keretében az 1d., 1e. és 1f. intézkedés közvetlenül kezeli az érdekelt felek azon aggályait, hogy az Unión belüli késedelmes szállítások miatt költségeik merülnek fel, és jelentősen csökkentené a hatóságokra és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terheket (1. célkitűzés). A 2c., 2d. és 2e. intézkedés bevezetése uniós szintű eljárási keretet hozna létre annak biztosítása érdekében, hogy az Unióból kivitt hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék. A 2. célkitűzés tekintetében ez arányos és rendszerszemléletű válasznak tekinthető. Egyes változtatások nem lennének elégségesek és következetesek ahhoz, hogy tagállami szinten elérjék a szükséges hatást. Ez különösen igaz az illegális hulladékszállítás jobb kezelése érdekében (3. célkitűzés) javasolt 3e. és 3g. intézkedésre.

A hatásvizsgálat kimutatta, hogy a 2. vagy a 3. lehetőség keretében hozott intézkedések nem tennék lehetővé a felülvizsgálat valamennyi célkitűzésének leginkább eredményes, hatékony és arányos teljesítését. E lehetőségekhez képest az intézkedéseket nagyszabású változtatások kombinációjával ötvöző 4. szakpolitikai lehetőség nagyobb eredményeket hozna, hatékony és arányos módon.

Az előnyben részesített lehetőség ezért a 4. lehetőség. A célzott és strukturális változtatások együttes alkalmazása az eredményesség (a célkitűzések elérése) és a hatékonyság (költséghatékonyság) tekintetében kiegyensúlyozott megközelítést eredményezne. Célja annak biztosítása, hogy ez a rendelet a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel összhangban megkönnyítse az Unión belüli szállítást, támogassa az EU azon célkitűzését, hogy megállítsa a hulladékokkal kapcsolatos kihívások harmadik országokba történő kivitelét, és anélkül járuljon hozzá az illegális hulladékszállítás jobb kezeléséhez, hogy a szokásos mértéket meghaladó költségeket vagy zavarokat kockáztatna. Eleget tesz egyrészt annak, hogy a három célkitűzés eléréséhez új, hatékony intézkedésekre van szükség, másrészt pedig annak, hogy fontos, hogy azok végrehajthatók legyenek anélkül, hogy túlzott terheket vagy nemkívánatos hatásokat idéznének elő.

A 4. lehetőség arányos a felülvizsgálat által elérni kívánt célokkal is.

·Az Unión belüli hulladékszállításra vonatkozó 1. célkitűzés tekintetében a 4. lehetőség szerinti valamennyi intézkedés szükséges az uniós belső hulladékpiac jobb integrációjának megvalósulásához, amely e szállításokat az újrafeldolgozás felé tereli. Fontos változásokat hoznak majd a szállításra jelenleg alkalmazandó eljárások tekintetében, ami hatással lesz mind a gazdasági szereplőkre, mind a közigazgatási szervekre. Ezek az intézkedések mindkét fél számára jelentős előnyöket hoznak az adminisztratív terhek mérséklése, a késedelmek csökkentése és az információk hatékonyabb feldolgozása révén. Emellett hozzá fognak járulni az Unióban a körforgásos gazdaságra való átállás támogatásához, és ezáltal a környezet védelmének is hasznára válnak. Ezek az előnyök nagyban meghaladják az új intézkedések, nevezetesen az elektronikus adatcsererendszer (1d. intézkedés) bevezetéséhez 22 kapcsolódó költségeket. Az Unión belüli hulladékszállításokra vonatkozó bejelentési eljárás elektronikus adatcsererendszeren keresztül történő digitalizálására vonatkozó kötelezettség csak 24 hónappal a felülvizsgált hulladékszállításról szóló rendelet hatálybalépését követően lép hatályba, és már folyik az előkészítő munka a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az új rendszerre való felkészülés érdekében.

·Ami a második célkitűzést illeti, a 4. lehetőség jelentős változásokat fog eredményezni az uniós megközelítésekben és a hulladék Unióból történő kivitelére vonatkozó szabályozási keretben. Erre azért van szükség, mert a hulladékszállításról szóló hatályos rendelet nem teljesíti az Unióból – különösen a fejlődő országokba – kivitt hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítására irányuló célkitűzést. A 4. lehetőség egyik fontos jellemzője, hogy a gazdasági szereplőket és a hatóságokat egyaránt konkrét intézkedések megtételére kötelezi annak ellenőrzése érdekében, hogy az Unióból kivitt hulladékot a célországokban fenntartható módon kezelik-e. Ez biztosítja, hogy országok (2c. és 2e. intézkedés) és létesítmények (2a. intézkedés) szintjén egyaránt garanciákat nyújtsanak a hulladék célországokban történő fenntartható kezelésére. Ezek az intézkedések várhatóan jelentős környezeti előnyökkel járnak. Gazdasági hatásaik is lesznek. Egyes gazdasági szereplők – különösen azok, amelyek az Unióban másodlagos anyagokká dolgozzák fel a hulladékot – esetében ez potenciálisan nagyobb mennyiségű, alacsonyabb áron elérhető alapanyaghoz vezetne, így összességében pozitív hatással járna. Az Unióból hulladékot szállító gazdasági szereplők esetében a hatás attól függ, hogy rendelkezésre áll-e arra vonatkozó bizonyíték, hogy a célországokban az exportált hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik. Valószínűsíthető, hogy ennek következtében bizonyos országokba a kivitel nehezebbé válhat, ami negatív hatással lenne az ezen országokba hulladékot exportáló vállalatokra. Ugyanakkor e helyzetből eredően korlátozott mértékben merülnek fel költségek, és azokat felülmúlják az intézkedések általános környezeti előnyei. Végezetül azt is meg kell jegyezni, hogy az arányosságot az biztosítja, hogy a 4. lehetőség intézkedései:

–célországonként eltérő rendszert alkalmaznak, szigorúbb ellenőrzést előírva azon országokra, amelyek hulladékgazdálkodási gyakorlatait az uniós gyakorlatnál kevésbé tartják fenntarthatónak (nem OECD-országok);

–általános tilalom nélküli mechanizmust hoznak létre, amelynek keretében az importáló országok lehetőséget kapnak arra, hogy hulladékot importáljanak az Unióból, ha bizonyítani tudják, hogy képesek a hulladékot fenntartható módon kezelni; valamint

–csak három évvel a rendelet módosításainak hatálybalépését követően lépnek hatályba, átmeneti időszakot hagyva valamennyi érintett fél számára az új szabályokra való felkészülésre.

·A harmadik célkitűzést illetően a 4. lehetőség tartalmaz egy sor intézkedést a hulladékszállításról szóló rendelet végrehajtásának javítására. Ezekre a tagállamok és a Bizottság illegális hulladékszállítás csökkentését célzó kapacitásainak növeléséhez van szükség. Ezek az intézkedések a gazdasági szereplők és a tagállamok számára nem járnak alapvetően új feladatokkal vagy kapcsolódó többletköltségekkel. Egy hatékonyabb végrehajtási rendszer segítene megelőzni az illegális szállítmányokat vagy csökkentené azok mennyiségét, és az utólagos kármentesítés és a visszaszállítás terén jelentős költségmegtakarítást eredményezne, valamint közvetett költségmegtakarítást azokban a tagállamokban, amelyeken át a hulladék tranzitszállítása történik. A jobb végrehajtás révén várhatóan kisebb mértékű lesz az adóbevétel-kiesés is. Ezen túlmenően a javasolt intézkedéseken túl a Bizottság eszközök széles körét fogja használni annak érdekében, hogy a továbbiakban is támogassa a hulladékszállításról szóló rendelet jobb végrehajtására és érvényesítésére irányuló tagállami erőfeszítéseket. Uniós szinten már számos kezdeményezés született az illegális hulladékkereskedelem ellen, amely a szervezett bűnözésre vonatkozó átfogó uniós politika 23 egyik prioritása. Az EU pénzügyi támogatást is nyújt az illegális hulladékkereskedelemre irányuló operatív projektekhez 24 . Ezen túlmenően a Bizottság a tagállamokat ezen a területen a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórumon 25 , a TAIEX-EIR PEER 2 PEER programon 26 és az uniós környezetvédelmi jogi képzési csomagon 27 keresztül segíti.

Az alábbi 1. ábra vázlatos áttekintést nyújt az előnyben részesített lehetőségről és az abban foglalt intézkedésekről. A hatásvizsgálat 14. melléklete részletesebben ismerteti, hogy az előnyben részesített alternatíva miként éri el a hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatának célkitűzéseit.

1. ábra. Az előnyben részesített alternatíva intézkedéseinek áttekintése

Az általános gazdasági hatást illetően az előnyben részesített lehetőség várhatóan jelentős megtakarítást eredményez a hulladékot szállító gazdasági szereplők és az e szállítmányok engedélyezési és nyomonkövetési eljárásaival foglalkozó hatóságok számára, különösen az elektronikus adatcsererendszer létrehozásának köszönhetően. Ez várhatóan 1,4 millió EUR összegű megtakarítást eredményez évente. A hulladékszállításról szóló rendelet korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló egyéb intézkedések további megtakarításokat fognak eredményezni. Az egyéb jelentős gazdasági hatások a hulladékexporttal kapcsolatos intézkedésekből adódnak majd, amelyek a 2019. évi adatok alapján – az Unióban visszatartott hulladék mennyiségétől függően – évi 200–500 millió EUR-t kitevő teljes gazdasági hasznot fognak hozni az uniós gazdaság számára. Az Unióban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők esetében ezen intézkedések hatásai az értékláncban elfoglalt helyüktől és az érintett hulladéktípusoktól függően jelentős eltérést fognak mutatni. Az említett hulladékok kivitelében érintettek egy része esetében valószínűleg emelkedni fog az ilyen hulladék exportköltsége, így ők esetleg más, a hulladékért adott esetben alacsonyabb árat fizető uniós vevőkhöz fordulnak. A hulladékexporttal foglalkozó vállalatoknak hitelesítési rendszereket kell majd létrehozniuk (vagy beszerezniük) annak ellenőrzésére, hogy a harmadik országbeli létesítmények fenntartható módon végzik-e a hulladékgazdálkodási tevékenységeket; ez új, de mérsékelt költséget jelentene. Másrészről az Unióban a hulladékot újrafeldolgozó vagy feldolgozó gazdasági szereplők alapanyagként több hulladékot is felhasználhatnak, amely beszerzési árának az alapforgatókönyvhöz képest csökkennie kell. Az illegális szállítmányokra vonatkozó intézkedések minden bizonnyal a legális szereplők javát szolgálják, mivel segíteni fognak az illegális tevékenységek megállításában; ezek közvetlen versenyt támasztanak a legális szolgáltatók üzleti tevékenységével szemben. Harmadik országokban működő, az Unióból importált hulladékot fuvarozó és feldolgozó vállalatok esetében a hatás kedvező lenne azok esetében, akik környezetvédelmi szempontból megfelelő módon végzik tevékenységüket, mivel a hitelesítés konszolidálná tevékenységeiket és versenyképességüket, bár infrastruktúrájuk és szabványaik korszerűsítése rövid távon némi költséggel járna. Azon vállalatok esetében, amelyek nem képesek megfelelni a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás hitelesítési rendszerekben megállapított kritériumainak, a hatás negatív lenne, mivel elveszítenék az Unióból származó ügyfeleket.

A kis- és középvállalkozásoknak nagy előnyük származik majd az Unión belüli hulladékszállítás megkönnyítését célzó intézkedésekből. A jelenlegi eljárások hiányosságaihoz kapcsolódó akadályok és terhek számukra arányosan nagyobb terhet jelentenek, mint a nagyobb vállalatok számára. A hulladékexportra vonatkozó intézkedések érinteni fogják az exporttal kapcsolatos üzleti tevékenységekben részt vevő kkv-kat. Esetükben új költségként merül fel a hulladékaikat fogadó létesítményekben a hitelesítés elvégzése. Ezek a költségek azonban csekélyek, és megoszthatók más kkv-kkal, különösen a gyártói felelősségi rendszereken 28 keresztül. Végezetül az a szempont, hogy több hulladék marad az Unióban, a hulladék újrafeldolgozását biztosító új uniós célkitűzésekkel és kötelezettségekkel együtt a kkv-k számára is lehetőséget fog teremteni arra, hogy innovatív projekteket és technológiákat fejlesszenek ki azon hulladékok újrafeldolgozására, amelyek kezelése különleges kihívást jelent, mint amilyen a műanyag- és a textilhulladék.

Ez az előnyben részesített lehetőség várhatóan összességében jelentős pozitív környezeti hatást fog eredményezni. Az Unión belüli újrahasználatra és újrafeldolgozásra szánt hulladék szállításának megkönnyítését célzó intézkedések a jobb környezeti feltételek mellett kezelt hulladék mennyiségének növekedését fogják eredményezni. Emellett növelni fogják az Unióban rendelkezésre álló másodlagos anyagok mennyiségét, ami az Unióban működő számos iparágban alapanyagul szolgáló primer anyagok helyébe lépne. A hulladékexporttal kapcsolatban javasolt intézkedéseknek kedvező környezeti hatásai lennének, mivel jobban garantálnák, hogy a harmadik országokba irányuló hulladékszállítmányokat környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék. Ez azt is eredményezheti majd, hogy évente 2,4–6 millió tonna hulladék maradna az Unióban, amelyet az uniós szabványoknak megfelelően kezelnének és másodlagos anyaggá dolgoznának fel. Noha ezen környezeti előnyök összességét nem lehet anyagiakban kifejezni, az Unióban a maradékhulladék jobb kezeléséhez és e hulladék harmadik országokba szállításának elmaradásához kapcsolódó előnyök évente 266–666 millió EUR-t tennének ki. Az összesített haszon valószínűleg még ennél is magasabb lesz. Az illegális szállításokkal kapcsolatos intézkedések segítenek megelőzni és csökkenteni az illegális hulladékszállításból eredő súlyos környezeti hatásokat azáltal, hogy hozzájárulnak a végrehajtási rendszer általános eredményességének és hatékonyságának javításához, és összességében környezeti előnyökkel járnak.

Végül az általános társadalmi hatást illetően a hulladékexporthoz kapcsolódó és az illegális hulladékszállítás elleni intézkedések szükségszerűen csökkentik a nem fenntartható hulladékgazdálkodásból eredő negatív hatásokat az emberi egészségre (pl. légzőszervi problémák, sérülések) és a munkakörülményekre (pl. szociális juttatások hiánya, alacsony bérek), és összességében előnyösek a társadalom számára külföldön és az Unióban egyaránt. A korábban exportra szánt hulladék Unión belüli kezelésének 9 000–23 000 munkahely létrejöttét kell eredményeznie az EU újrafeldolgozási és újrafelhasználási ágazataiban. Ezeken a területeken valószínűleg további munkahelyek jönnek létre azon intézkedések eredményeként, amelyek célja a hulladékszállításról szóló rendelet jobb működésének biztosítása az Unión belüli újrafeldolgozásra és újrahasználatra történő hulladékszállítás tekintetében. Amennyiben kevesebb hulladékot exportálnak harmadik országokba, az adott országokban munkahelyek szűnhetnek meg a hivatalos vagy informális hulladékkezelési ágazatban.

•A szabályozás célravezetősége és egyszerűsítése

Ez a javaslat a legmesszebbmenőkig kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket az adminisztratív költségek csökkentése érdekében. Ez különösen igaz a hulladékszállítással kapcsolatos adatok és információk elektronikus kiadására és cseréjére szolgáló, kötelező uniós szintű rendszer létrehozására irányuló javaslat esetében. A meglévő nemzeti platformokat és/vagy a működő platformokat – például az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelet által létrehozott környezetet – egy uniós szintű rendszerrel összekapcsoló rendszer kifejlesztése várhatóan nem jár túl magas költségekkel a Bizottság, a tagállamok vagy a vállalkozások számára. Ugyanakkor hatékony eszközt biztosít a tagállami hatóságok és a Bizottság számára a nyomon követéshez és a végrehajtáshoz, valamint hatékony eszköz a vállalkozások számára is a javasolt rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez.

•Alapjogok

A javaslatnak nincs hatása az alapvető jogok védelmére.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat egyes rendelkezései megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében emberi erőforrásokra és a kiadásokra van szükség. A humánerőforrás-igények egy része várhatóan a Bizottság meglévő előirányzataiból fog származni. A Bizottság részéről a szükséges humánerőforrásokat a Környezetvédelmi Főigazgatóságon belül a fellépés irányítására már kijelölt munkatársai fogják alkotni. A fellépés irányításához a főigazgatóságon vagy más főigazgatóságokon belül azon személyek átcsoportosítása is hozzájárulhat, akik képesek szabaddá tenni magukat a hatályos rendelet végrehajtásával kapcsolatos, folyó feladatok alól. Az éves forráselosztási eljárás keretében és a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészítő költségvetési juttatást kell biztosítani az irányító főigazgatóság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára.

A javaslat több cikket is tartalmaz, amelyek részletezik a rendelet végrehajtásához szükséges további munkafolyamatokat, amelyeket a hatálybalépést követő években végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni. Ezek magukban foglalják a hulladék besorolására, a pénzügyi biztosítékok kiszámítására, a harmadik országok által az uniós hulladékexport fogadására vonatkozóan küldött bejelentések értékelésére, valamint a rendelet végrehajtásával kapcsolatos koordinációs munkára vonatkozó harmonizált szabályok kidolgozását. A tervezett intézkedések részletes felsorolása az alábbiakban található:

·a pénzügyi biztosítékok vagy azzal egyenértékű biztosítás harmonizált számítási módszerének kialakítása;

·harmonizált szennyezettségi küszöbértékszintek vizsgálata és megállapítása egyes hulladékok zöldlistás hulladékként való besorolása érdekében;

·a használt áruk és bizonyos hulladéktárgyak vagy -anyagok közötti különbségtétel kritériumainak vizsgálata és megállapítása;

·új keret létrehozása és fenntartása a zöldlistás hulladékok Unióból nem OECD-országokba történő kivitelére vonatkozóan, különös tekintettel azon országok jegyzékének létrehozására és frissítésére, amelyekbe az ilyen hulladék kivitele engedélyezett;

·a hulladék OECD-országokba irányuló kivitelének nyomon követése, és az említett kivitellel esetlegesen okozott környezeti problémák enyhítése;

·uniós szinten külön csoport létrehozása a hulladékszállításról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos együttműködés megkönnyítésének és javításának feladatára.

A Bizottságnak az OLAF-on keresztül konkrét szerepe lesz abban, hogy kiegészítse a tagállamok munkáját az e rendelet rendelkezéseinek a határokon átnyúló összetett ügyekben történő érvényesítésében, és részt fog venni a következőkben:

·a gazdasági szereplők létesítményeinek/hajóinak/szállítmányainak vizsgálata;

·információgyűjtés/hírszerzés sokféle forrásból;

·elemző munka (vám- és szakadatbázisok, valamint célzott eszközök használata);

·kriminalisztikai információk beszerzése;

·koordináció a bűnüldöző hatóságokkal, a piacfelügyeleti hatóságokkal és az igazságügyi hatóságokkal;

·együttműködés harmadik országokkal (kölcsönös segítségnyújtási megállapodások vagy közigazgatási együttműködési megállapodások révén); valamint

·együttműködés más uniós ügynökségekkel (EPPO, Europol, Eurojust, Frontex stb.).

A hulladékszállításra vonatkozó elektronikus információcsere központi rendszerének fejlesztése érdekében a Környezetvédelmi Főigazgatóságon belül elvégezték a munkát, de azt ki kell terjeszteni a hulladékszállítási célú adatcserét szolgáló központi rendszer kifejlesztésével és karbantartásával kapcsolatban. Kiindulási alapként a meglévő IMSOC 29 platform szolgál majd.

Az Európai Bizottság lesz felelős e rendelet általános végrehajtásáért, valamint a rendeletben előirányzott valamennyi végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáért. Ehhez a szokásos döntéshozatali folyamatokra lesz szükség, beleértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációt és a bizottsági eljárásokat. A jelenlegi pénzügyi becslések a következőkön alapulnak:

·A Környezetvédelmi Főigazgatóság esetében: 1 további teljes munkaidős egyenértékű adminisztrátori (AD) álláshely, továbbá 1,5 teljes munkaidős egyenértékű, szerződéses alkalmazottak által betöltött álláshely, valamint működési költségek (pl. tanulmány, külső tanácsadás, találkozók stb.), amelyek a rendelet általános végrehajtásához, valamint a hulladékszállításról szóló rendeletben javasolt határidőknek megfelelően a szükséges előkészítő munkához és a másodlagos jogszabályok kidolgozásához szükségesek. Ez a 2024–2027 közötti időszakra összesen 4 137 000 EUR-t tesz ki, a Bizottság személyzetére vonatkozó, a Költségvetési Főigazgatóság honlapján közzétett legfrissebb adatok alapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/en/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx

·Az OLAF esetében: 1 további teljes munkaidős egyenértékű adminisztrátori (AD) álláshely, amelyet a rendelet vonatkozó végrehajtási rendelkezéseinek végrehajtására irányoztak elő. Ez a 2024–2026 közötti időszakra összesen 456 000 EUR-t tesz ki, a Bizottság személyzetére vonatkozó, a Költségvetési Főigazgatóság honlapján közzétett legfrissebb adatok alapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/en/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az új rendelet várhatóan növeli az Unióban újrafelhasznált és újrafeldolgozott hulladékanyagok mennyiségét, javítja az Unióból származó hulladékot importáló országok hulladékgazdálkodási normáit és gyakorlatait, valamint csökkenti az illegális hulladékszállítást mind az Unión belül, mind az Unió és a harmadik országok között. Előreláthatólag hozzá fog járulni továbbá a másodlagos anyagok szilárd és dinamikus piacának kiépítéséhez, valamint az Unióban és a harmadik országokban a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához.

A nyomon követést illetően: a szabályszerűséggel és végrehajtással kapcsolatos esetleges problémákat a tagállamok rendszeres végrehajtási jelentései és a Bizottság által e tagállami jelentések alapján elkészített eredményjelentések révén lehetne nyomon követni.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az e rendelet végrehajtásának hatékonyságát javító kulcsfontosságú intézkedés a dokumentumok és információk elektronikus cseréjére szolgáló, uniós szintű rendszer létrehozása (elektronikus adatcsere vagy „EDI”). Ennek lehetővé kell tennie, hogy valamennyi érintett szereplő jobb hozzáféréssel rendelkezzen számos, a rendelet végrehajtása szempontjából releváns adathoz. Nevezetesen az illetékes hatóságok sokkal átfogóbb és következetesebb adatkészlettel rendelkeznek majd mind az Unión belüli, mind az Unióba és azon kívülre irányuló hulladékáramok nyomon követésére, továbbá a hulladék Unión belüli, valamint az Unióba és azon kívülre irányuló mozgásának nyomon követésére. Az EDI-rendszer várhatóan biztosítja a strukturált adatok cseréjét, ami azt jelenti, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság következetesen kivonatokat készíthetnek. Ez jelentősen javítani fogja a jelentéstétel minőségét, és ezáltal lehetővé teszi annak jobb nyomon követését, hogy a rendelet végrehajtása mennyire eredményes.

Ezenkívül a tagállamok ellenőrzési terveinek a Bizottság általi felülvizsgálatára vonatkozó új rendelkezés szintén fontos információforrás lenne a rendelet végrehajtásának és érvényre juttatásának nyomon követéséhez.

Emellett a megfeleléssel és a végrehajtással kapcsolatos kérdések nyomon követésére és megvitatására az új, hulladékszállítás-végrehajtási csoport keretében kerül majd sor, amely további uniós szintű fellépéseket és intézkedéseket határozhat meg a rendelet jövőbeli hatékonyságának növelése érdekében.

Végül a rendeletet a hatálybalépésétől számított 10 éven belül felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az abban foglalt célkitűzések teljesüljenek, és rendelkezései továbbra is indokoltak legyenek.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk meghatározza a rendelet tárgyát, ami a környezetnek és az emberi egészségnek a hulladékszállításból eredő káros hatások megelőzése vagy csökkentése révén történő védelmére irányuló intézkedések megállapítása.

A 2. cikk felvázolja e rendelet hatályát.

A 3. cikk a fogalommeghatározásokat tartalmazza.

A II. cím az Unión belüli, harmadik országok érintésével történő tranzitszállítással vagy anélkül folyó hulladékszállításokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 4. cikk felvázolja az Unión belüli hulladékszállításra irányadó általános eljárási keretet.

E cím 1. fejezete tartalmazza az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az 5. cikk előírja a bejelentő azon kötelezettségét, hogy a 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hulladékszállítás tervezésekor bejelentési kérelmet kell benyújtania.

A 6. cikk meghatározza a szerződésre vonatkozó azon követelményeket, amelyeket bele kell foglalni a bejelentési kérelembe.

A 7. cikk előírja a bejelentett hulladékszállításokra vonatkozó pénzügyi biztosíték követelményét.

A 8. cikk meghatározza a bejelentési kérelem kitöltéséhez szükséges kiegészítő információk kérelmezésére és benyújtására vonatkozó eljárási lépéseket és határidőket.

A 9. cikk felvázolja az illetékes hatóságok számára az eljárási lépéseket és határidőket a bejelentésben kért tervezett szállítások tekintetében a hozzájárulásról vagy a kifogásemelésről történő döntéshozatalhoz.

A 10. cikk előírja az érintett illetékes hatóságok számára a hozzájárulással rendelkező szállítás feltételeinek meghatározását.

A 11. cikk előírja, hogy az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása tilos, kivéve, ha bizonyos feltételek teljesülnek, amely esetben a hulladékszállítás jóváhagyható.

A 12. cikk meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján az illetékes hatóság kifogást emelhet a hasznosításra szánt hulladék szállítása ellen.

A 13. cikk rendelkezik arról a lehetőségről, hogy ugyanazon hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítménybe történő többszöri szállítása esetén általános bejelentés adható ki.

A 14. cikk rendelkezéseket tartalmaz a hulladékhasznosító létesítmények tekintetében az előzetes tagállami hozzájárulás feltételeire, az ilyen létesítmények tagállamok általi kölcsönös elismerésére, valamint az egyes hulladékok ilyen létesítményekbe történő szállítására vonatkozó, külön gyorsított eljárásra vonatkozóan.

A 15. cikk további rendelkezéseket tartalmaz a hulladékkezelést megelőző műveletekhez kapcsolódó szállítmányokra vonatkozóan.

A 16. cikk a szállításokhoz való hozzájárulást követően érvényesülő követelményeket tartalmazza.

A 17. cikk a szállításban a hozzájárulást követően bekövetkezett változásokra

vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

E cím 2. fejezete a 18. cikkből áll, amely a zöldlistás hulladékok szállítására vonatkozó általános tájékoztatási követelményekről rendelkezik.

E cím 3. fejezete általános követelményeket tartalmaz.

A 19. cikk megtiltja a hulladék keverését szállítás közben.

A 20. cikk a dokumentumok és információk megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 21. cikk a bejelentésekhez való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

E cím 4. fejezete visszavételi kötelezettségeket tartalmaz, és a 22–25. cikkből áll, amelyek a szállítmányok visszavételéről és a visszavétel költségeinek viseléséről rendelkeznek.

E cím 5. fejezete általános igazgatási rendelkezéseket tartalmaz.

A 26. cikk előírja, hogy az e rendeletben előírt információk és dokumentumok kiadása és cseréje elektronikus úton történik, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az említett adatcsererendszereknek működniük kell.

A 27. cikk meghatározza azokat a nyelveket, amelyeken e rendelettel összefüggésben a dokumentumokat és a közleményeket ki kell adni.

A 28. cikk a szállított hulladék vagy anyag besorolásával kapcsolatos nézeteltérés esetén követendő eljárási követelményekről rendelkezik. Emellett felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el bizonyos hulladékok besorolásának, valamint a használt áruk és bizonyos áruk hulladékai megkülönböztetésnek pontosítása érdekében.

A 29. cikk a bejelentőket terhelő költségeket határozza meg.

A 30. cikk rendelkezik kivételes esetekre a határ menti megállapodások lehetőségéről.

E cím 6. fejezete az Unión belüli, harmadik országokat érintő tranzitszállítással történő szállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 31. cikk konkrét határidőket ír elő az érintett harmadik országok illetékes hatósága számára az Unión belüli ártalmatlanításra szánt és e harmadik országokon átszállítandó tranzitszállítmányok esetében az írásbeli hozzájárulás megadására.

A 32. cikk konkrét határidőket ír elő az érintett harmadik országok illetékes hatósága számára az Unión belüli hasznosításra szánt és e harmadik országokon átszállítandó tranzitszállítmányok esetében az írásbeli hozzájárulás megadására.

A III. cím egy cikkből áll (33. cikk), és arra vonatkozik, hogy a tagállamoknak az uniós rendszerrel való összhang biztosítása érdekében nemzeti rendszerrel kell rendelkezniük az egy tagállamon belüli hulladékszállításra vonatkozóan.

A IV. cím az Unióból harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

E cím 1. fejezete a hulladékoknak az Unióból ártalmatlanítás céljából történő kivitelére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 34. cikk az EFTA-országok kivételével exporttilalmat ír elő.

A 35. cikk rendelkezik az EFTA-országokba irányuló kivitelre vonatkozó eljárási követelményekről. Ez a cikk értelemszerűen hivatkozik a II. címre, és rendelkezik az ott szereplő rendelkezések megfelelő kiigazításáról és kiegészítéséről. A IV. cím 2. fejezetében foglalt eljárási rendelkezések visszautalnak erre a cikkre.

E cím 2. fejezete a hulladékoknak az Unióból hasznosítás céljából történő kivitelére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 1. szakasz a veszélyes és egyéb hulladékok nem OECD-országokba történő kivitelére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, míg a 36. cikk a veszélyes és egyéb hulladékoknak az EU-ból nem OECD-országokba irányuló kivitelének tilalmáról rendelkezik.

A 2. szakasz a nem veszélyes hulladékok nem OECD-országokba irányuló kivitelére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, a 37–40. cikk pedig a nem veszélyes hulladékok nem OECD-országokba irányuló kivitelének tilalmáról rendelkezik, azon eseteket kivéve, ha egy nem OECD-ország bejelenti a behozatalra való hajlandóságát, és bizonyítja bizonyos hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésére való képességét. Ezek a cikkek tartalmazzák továbbá a harmadik országok arra vonatkozó eljárását, hogy bejelentsék a hulladék fogadására és kezelésére való hajlandóságukat és képességüket, valamint a Bizottság felhatalmazását arra, hogy értékelje ezeket a bejelentéseket, és közzétegye azon országok jegyzékét, amelyek jogosultak egyes zöldlistás hulladékok Unióból történő exportjának fogadására.

A 3. szakasz az OECD-országokba irányuló kivitelre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 41. cikk az Unión kívüli OECD-országokba irányuló hasznosításra szánt kivitelre vonatkozó eljárási követelményeket tartalmazza. Ez a cikk értelemszerűen hivatkozik a II. címre és hivatkozik a 35. cikkre, és rendelkezik az ott szereplő rendelkezések megfelelő kiigazításáról és kiegészítéséről.

A 42. cikk az OECD-országokba irányuló kivitel nyomon követéséről és védintézkedési eljárásról rendelkezik arra az esetre, ha az említett országokba irányuló hulladékexport olyan helyzetet eredményez, amelyben az ilyen hulladékot nem környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik. Ez a cikk előírja, hogy a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy szükség esetén intézkedéseket hozzon abban az esetben, ha a hulladékot nem környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik.

E cím 3. fejezete a hulladék kivitelére vonatkozó további kötelezettségeket tartalmaz.

A 43. cikk kötelezettségeket tartalmaz az exportőrök számára annak biztosítására, hogy az általuk exportált hulladékot a rendeltetési helyen környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék.

A 44. cikk kötelezettségeket ír elő az exportáló tagállamok számára, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket e cím rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében.

E cím 4. fejezete általános rendelkezéseket tartalmaz.

A 45. cikk megtiltja a hulladékok Antarktiszra történő kivitelét.

A 46. cikk előírja, hogy tilos a tengerentúli országokba vagy területekre ártalmatlanítás céljából történő kivitel és a hasznosításra szánt veszélyes hulladék kivitele, és hogy a hasznosítás céljából történő egyéb kivitelre a II. címet értelemszerűen alkalmazni kell.

Az V. cím a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

E cím 1. fejezete a hulladékoknak az Unióba ártalmatlanítás céljából történő behozatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 47. cikk tiltja a behozatalt, kivéve a Bázeli Egyezményben részes országokból vagy hatályos megállapodás alapján, illetve válság- vagy háborús helyzetekben más területekről származó behozatal esetében.

A 48. cikk a Bázeli Egyezményben részes országból vagy más területekről válság vagy háború idején történő behozatalra vonatkozó eljárási követelményeket tartalmazza. Ez a cikk értelemszerűen hivatkozik a II. címre, és rendelkezik az ott szereplő rendelkezések megfelelő kiigazításáról és kiegészítéséről. Az e cím 2. fejezetében foglalt eljárási rendelkezések visszautalnak erre a cikkre.

E cím 2. fejezete a hulladékoknak az Unióba hasznosítás céljából történő behozatalára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 49. cikk tiltja a behozatalt, kivéve az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból vagy a Bázeli Egyezményben részes országból, illetve hatályos megállapodás alapján vagy válság- vagy háborús helyzetben más területekről történő behozatal esetében.

Az 50. cikk eljárási követelményeket tartalmaz az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokból vagy más területekről válság- vagy háborús helyzetekben történő behozatalra vonatkozóan. Ez a cikk értelemszerűen hivatkozik a II. címre és a 45. cikkre, és rendelkezik az ott szereplő rendelkezések megfelelő kiigazításáról és kiegészítéséről.

Az 51. cikk eljárási követelményeket tartalmaz a Bázeli Egyezményben részes, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból vagy válság- vagy háborús helyzetben más területekről származó behozatalra vonatkozóan. Ez a cikk értelemszerűen hivatkozik a 45. cikkre.

E cím 3. fejezete további kötelezettségeket tartalmaz.

Az 52. cikk előírja az importáló tagállamok számára, hogy az importált hulladék tekintetében biztosítsák a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodást, és tiltsanak meg minden ilyen behozatalt, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a hulladékot nem kezelik megfelelően.

E cím 4. fejezete általános rendelkezéseket tartalmaz.

Az 53. cikk előírja, hogy a tengerentúli országokból vagy területekről származó behozatalra a II. cím értelemszerűen alkalmazandó.

A VI. cím harmadik országokból és harmadik országokba, az Unió területét érintően történő tranzitszállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 54. cikk az ártalmatlanítás céljából történő tranzitszállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 55. cikk a hasznosítás céljából történő tranzitszállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A VII. cím e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 

E cím 1. fejezete egy cikkből áll (56. cikk), és előírja, hogy a hulladékszállításban részt vevő valamennyi személy köteles megtenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az általuk szállított hulladékot a szállítás teljes időtartama alatt, valamint hasznosítása és ártalmatlanítása során az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék.

E cím 2. fejezete e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 1. szakasz a tagállami végrehajtási intézkedésekkel foglalkozik.

Az 57. cikk a vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 58. cikk a dokumentációra és a bizonyítékokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Az 59. cikk a tagállamok vizsgálati terveire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 

A 60. cikk a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 61. cikk a nemzeti szintű végrehajtási együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 62. cikk a tagállamok közötti végrehajtási együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 63. cikk a hulladékszállítás-végrehajtási csoportra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 2. szakasz a Bizottság által e rendelettel összefüggésben végzett végrehajtási tevékenységekkel foglalkozik.

A VIII. cím záró rendelkezéseket tartalmaz.

A 69. cikk a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 70. cikk a nemzetközi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 71. cikk a tagállamok illetékes hatóságainak kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 72. cikk a kapcsolattartók kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 73. cikk az Unióba való belépést és az Unióból való kilépést intéző vámhivatalok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 74. cikk a kijelölések bejelentésére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 75. cikk az e rendelet I–X. mellékletének módosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A 76. és 77. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok Bizottság általi elfogadásának feltételeit.

A 78. cikk az 1257/2013/EU rendeletet módosítja annak érdekében, hogy az elhasználódott hajók tekintetében összhangba hozza azt és e rendeletet az Unió és tagállamai alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeivel.

A 79. cikk az (EU) 2020/1056 rendeletet módosítja annak érdekében, hogy aktualizálja az említett rendeletben a hulladékkísérő-dokumentumokra tett hivatkozásokat.

A 80. cikk e rendelet 2034-ben esedékes felülvizsgálatáról rendelkezik.

A 81. cikk hatályon kívül helyezésről és átmeneti szabályokról rendelkezik.

A 82. cikk e rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról rendelkezik.

2021/0367 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)uniós szintű szabályokat kell megállapítani a környezetnek és az emberi egészségnek a hulladékszállításból eredő káros hatásokkal szembeni védelme érdekében. E szabályoknak hozzá kell járulniuk a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás elősegítéséhez a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiával összhangban, valamint az erőforrás-felhasználás általános hatásainak csökkentéséhez és az ilyen felhasználás hatékonyságának javításához, ami elengedhetetlen a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. 

(2)Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 az elmúlt tizenöt évben jelentős mértékben javította a környezet és az emberi egészség védelmét a hulladékszállítás esetleges káros hatásaival szemben. Az említett rendelet Bizottság általi értékelése 33 azonban számos kihívást és hiányosságot is feltárt, amelyeket új szabályozási rendelkezések révén kell kezelni.

(3)Az európai zöld megállapodás 34 ambiciózus ütemtervet határoz meg az Unió fenntartható, erőforrás-hatékony és klímasemleges gazdasággá történő átalakítására. Felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az 1013/2006/EK rendelet alapján a hulladékszállításra vonatkozóan megállapított uniós szabályokat. A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020 márciusában elfogadott új cselekvési terv 35 hangsúlyozza továbbá, hogy intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy megkönnyítsék az újrahasználatra és újrafeldolgozásra szánt hulladékok szállítását az Unióban, hogy az Unió ne exportálja hulladékokkal kapcsolatos kihívásait harmadik országokba, és hogy az illegális hulladékszállítást jobban kezeljék. A környezeti és társadalmi előnyökön felül mindez javulást hozhat az EU nyersanyagoktól való stratégiai függőségei tekintetében is. A Tanács 36 és az Európai Parlament 37 egyaránt kérte a hulladékszállításra vonatkozó jelenlegi, az 1013/2006/EK rendeletben megállapított uniós szabályok felülvizsgálatát.  

(4)Az 1013/2006/EK rendeletet már több alkalommal módosították, és további jelentős módosításokat igényel annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv szakpolitikai célkitűzései. Az 1013/2006/EK rendeletet ezért új rendelettel kell felváltani.

(5)Ez a rendelet kiegészíti az Unió általános hulladékgazdálkodási jogszabályait, például a 2008/98/EK irányelvet. Hivatkozik az említett irányelvben szereplő fogalommeghatározásokra, többek között a hulladék és az általános hulladékkezelési műveletek fogalmának meghatározására. E rendelet egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében számos további fogalommeghatározást is tartalmaz. 

(6)Ez a rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezményt 38 (a továbbiakban: Bázeli Egyezmény) hajtja végre uniós szinten. A Bázeli Egyezmény célja, hogy megvédje az emberi egészséget és a környezetet a veszélyes és egyéb hulladékok keletkezéséből, országhatárokat átlépő szállításából és kezeléséből eredő káros hatásoktól. Az Unió 1994 óta részes fele a Bázeli Egyezménynek 39 . 

(7)Ez a rendelet uniós szinten végrehajtja továbbá a Bázeli Egyezmény 1995-ben elfogadott módosítását 40 (tilalmi módosítás), amely nemzetközi szinten 2019. december 5-én lépett hatályba. A tilalmi módosítás általános tilalmat vezet be a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokból a végső ártalmatlanításra, újrahasználatra, újrafeldolgozásra és hasznosításra szánt veszélyes hulladékok bármely más országba történő kivitelére vonatkozóan. Az Unió ratifikálta és 1997 óta végrehajtja a tilalmi módosítást 41 .

(8)Az Unió 2020 októberében az említett egyezmény 11. cikke alapján bejelentést nyújtott be a Bázeli Egyezmény Titkárságához az Unión belüli hulladékszállításról. Az említett cikkel összhangban az Unió ezért konkrét szabályokat állapíthat meg az olyan Unión belüli hulladékszállítására vonatkozóan, amely környezetvédelmi szempontból nem kevésbé megfelelő, mint a Bázeli Egyezményben előírtak.

(9)Tekintettel arra, hogy az Unió jóváhagyta a hulladékok hasznosítási célú, országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló, 1992. március 30-i OECD tanácsi határozatot 42 (a továbbiakban: OECD-határozat), az említett határozat tartalmát és annak módosításait bele kell foglalni az uniós jogszabályokba.

(10)Fontos a hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének olyan módon történő megszervezése és szabályozása, amely figyelembe veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzését, védelmét és javítását, valamint biztosítja a hulladékszállításra vonatkozó szabályok Unió-szerte egységes alkalmazását.

(11)El kell kerülni az e rendelet értelmében hulladékként is besorolható egyes anyagok fuvarozására vonatkozó alkalmazandó uniós jogszabályokkal való átfedéseket.

(12)A fegyveres erők vagy segélyszervezetek által termelt, az Unióba importált hulladékok szállítását ki kell zárni e rendelet hatálya alól bizonyos helyzetekben (ideértve az Unión belüli tranzitszállítást is, amikor a hulladék belép az Unióba). Az említett szállítás esetén tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások követelményeit. Ilyen esetekben a tranzitország és az uniós célország illetékes hatóságait előzetesen tájékoztatni kell a szállításról és annak rendeltetési helyéről.

(13)El kell kerülni az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 43 való átfedéseket, amely már tartalmaz rendelkezéseket az állati melléktermékeknek az Unión belüli, oda irányuló és onnan kifelé történő szállítása, továbbítása és mozgása egészére (gyűjtés, fuvarozás, kezelés, feldolgozás, felhasználás, hasznosítás vagy ártalmatlanítás, nyilvántartás, kísérőokmányok és nyomonkövethetőség) vonatkozóan.

(14)Az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 az Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő nagy kereskedelmi hajókra alkalmazandó, amelyeket kizártak az 1013/2006/EK rendelet alkalmazási köre alól. A tilalmi módosítás közelmúltbeli nemzetközi hatálybalépését követően azonban biztosítani kell, hogy az 1257/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, az Unióban hulladékká váló hajók a tilalmi módosítást végrehajtó vonatkozó uniós hulladékszállítási szabályok hatálya alá tartozzanak annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogi szabályozás szoros jogi összhangban álljon a nemzetközi kötelezettségekkel. Ugyanakkor az 1257/2013/EU rendeletet is módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az említett rendelet hatálya alá tartozó és az Unióban hulladékká váló hajókat csak a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokban található, az említett rendelet alapján létrehozott hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékében szereplő létesítményekben lehet újrafeldolgozni.

(15)Bár az adott tagállamon belüli hulladékszállítás felügyelete és ellenőrzése az adott tagállam hatáskörébe tartozik, a hulladékszállításra vonatkozó nemzeti rendszereknek figyelembe kell venniük az uniós rendszerrel való összhang szükségességét a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(16)Az e rendelet III., IIIA. vagy IIIB. mellékletében fel nem sorolt és hasznosítási műveletekre szánt hulladékok szállítása esetén helyénvaló az optimális felügyelet és ellenőrzés biztosítása az ilyen szállítmányokhoz való előzetes írásbeli hozzájárulás megkövetelésével. Az ilyen eljáráshoz viszont előzetes bejelentésre van szükség, amely az illetékes hatóságok számára kellő tájékoztatást biztosít az emberi egészség és a környezet védelméhez szükséges minden intézkedés meghozatalához. Lehetővé kell tennie továbbá e hatóságok számára, hogy indokolással ellátott kifogást emeljenek az ilyen szállításokkal szemben.

(17)A 2008/98/EK irányelv a hulladék elkülönített gyűjtésének növelését és a vegyes települési hulladék keletkezésének csökkentését célzó rendelkezései végrehajtásának támogatása érdekében a vegyes települési hulladék másik tagállamba történő szállítását szigorú ellenőrzés alá kell vonni. Továbbá a 2008/98/EK irányelvben és az 1999/31/EK tanácsi irányelvben 45 meghatározott, az újrafeldolgozás növelésére és a hulladékártalmatlanítás csökkentésére irányuló célok elérésének támogatása érdekében általánosan meg kell tiltani az ártalmatlanításra szánt hulladékok más tagállamba történő szállítását. Az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása csak kivételes esetekben engedélyezhető. Ezekben az esetekben a tagállamoknak a 2008/98/EK irányelvvel és különösen annak 16. cikkével összhangban figyelembe kell venniük a földrajzi közelség és az önellátás elvét uniós és nemzeti szinten, valamint a hasznosítás elsődlegességének elvét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását is, hogy a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási létesítmények a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák az említett irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikákat, és hogy a hulladékot az ártalmatlanítási műveletek vonatkozásában az uniós jogszabályokban meghatározott emberiegészség-védelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően kezeljék.

(18)Az e rendelet III., IIIA. vagy IIIB. mellékletében felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok szállítása esetében helyénvaló a felügyelet és az ellenőrzés minimális szintjének annak előírásával történő biztosítása, hogy az ilyen szállítmányokat a szállításban részt vevő személyekre és országokra, az érintett hulladék megnevezésére és mennyiségére, azon hasznosítási művelet típusára, amelyre a hulladékot szállítják, valamint a hulladék hasznosítására szolgáló létesítmények adataira vonatkozó bizonyos információknak kell kísérniük.

(19)Meg kell határozni azokat az indokokat, amelyek alapján a tagállamok kifogást emelhetnek a hasznosításra szánt hulladék szállítása ellen. Az ilyen szállítások esetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását, hogy a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási létesítmények a létesítmény engedélyének megfelelően alkalmazzák az említett irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikákat. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak biztosítását is, hogy a hulladékot a hasznosítási műveletek vonatkozásában az uniós jogszabályokban meghatározott emberiegészség-védelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően kezeljék, valamint hogy – a 2008/98/EK irányelv 16. cikkére is figyelemmel – a hulladékot az említett irányelv alapján kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek megfelelően kezeljék azzal a céllal, hogy biztosítsák az uniós jogszabályokban megállapított, jogilag kötelező erejű hasznosítási vagy újrafeldolgozási kötelezettségek végrehajtását.

(20)A jogbiztonság, valamint e rendelet egységes alkalmazásának és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében eljárási lépésekről és biztosítékokról kell rendelkezni arra az esetre, ha a bejelentő az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá tartozó hulladékot kíván szállítani. A Bázeli Egyezmény 6. cikkének (11) bekezdésével összhangban biztosítani kell azt is, hogy az érintett gazdasági szereplők viseljék az olyan helyzetekből eredő költségeket, amikor az előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött hulladék szállítása nem teljesíthető vagy illegális. E célból a bejelentőnek minden ilyen hulladékszállításra vonatkozóan pénzügyi biztosítékot vagy azzal egyenértékű biztosítást kell kötnie.

(21)Az „előzetes hozzájárulással rendelkezőként” elismert létesítményekbe történő szállításban részt vevő köz- és magánszereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az „előzetes hozzájárulással rendelkező” státuszt meg lehet adni, biztosítani kell azok tagállamok közötti kölcsönös elismerését, és harmonizálni kell az ilyen létesítményekbe szállított hulladékra vonatkozó követelményeket.

(22)A hulladékszállításra vonatkozó bejelentések feldolgozása terén tapasztalható késedelmek csökkentése és az illetékes hatóságok közötti információcsere megkönnyítése érdekében szükséges, hogy az Unión belüli egyedi hulladékszállításokra vonatkozó információk és adatok kiadása és cseréje elektronikus úton történjen. Fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot arra, hogy meghatározza az elektronikus benyújtást és információcserét biztosító rendszerek gyakorlati megvalósítására vonatkozó eljárási és működési követelményeket (például hálózati összeköttetések, architektúra és biztonság). Emellett elegendő időt kell biztosítani a tagállamok illetékes hatóságai és a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy felkészüljenek az 1013/2006/EK rendeletben meghatározott papíralapú megközelítésről az információk és dokumentumok elektronikus cseréjének megközelítésére való átállásra. Ezért ezt az új kötelezettséget 24 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően kell alkalmazni.

(23)A hulladékfuvarozásban részt vevő gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 47 létrehozott környezetet használják az e rendeletben előírt információknak a hulladék szállítása során történő cseréjére, és biztosítani kell az e rendeletben előírt rendszerek és az elektronikus áruszállítási információk cseréjére szolgáló környezet átjárhatóságát.

(24)A vámhatóságok által e rendelet végrehajtása során végzett munka megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a Bizottság által működtetett, az információk és dokumentumok elektronikus benyújtását és cseréjét lehetővé tevő központi rendszer működése átjárhatóvá váljon az Európai Unió jelenleg uniós szintű fejlesztés alatt álló egyablakos vámügyintézési környezetével 48 , a működőképesség biztosításához szükséges valamennyi műszaki munka befejeződésekor.

(25)Harmadik országok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti eljárási követelményekkel kapcsolatos információkat és dokumentumokat elektronikus úton, az uniós szinten működtetett rendszeren keresztül adják ki és cseréljék, amennyiben úgy kívánják és megfelelnek az e rendszeren keresztül történő adatcserére vonatkozó követelményeknek.

(26)Annak érdekében, hogy a hulladékszállítások nyomon követhetőek legyenek, és ne csorbuljon a határokon keresztül szállított hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése, meg kell tiltani a hulladék más hulladékokkal való keverését a szállítás kezdetétől a hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet alá vont hulladék átvételéig.

(27)Az e rendeletben megállapított kötelezettségek végrehajtásának megkönnyítése érdekében fontos, hogy a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok a hulladékszállításhoz szükséges dokumentumokat és információkat a szállítás megkezdésének időpontjától számított legalább öt évig megőrizzék.

(28)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) 49 összhangban az érintett illetékes hatóságok megfelelő eszközökkel nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a hozzájárulásukkal rendelkező szállítmányok bejelentésével, valamint az e rendelet általános tájékoztatási követelményeinek hatálya alá tartozó hulladékszállításokkal kapcsolatos információkat, amennyiben ezek az információk a nemzeti vagy uniós jogszabályok értelmében nem bizalmasak.

(29)A Bázeli Egyezmény 9. cikkének (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a szállítmányból származó hulladékot az eredeti szándék szerint nem lehet feldolgozni, azt vissza kell vinni a küldő országba, vagy alternatív módon hasznosítani vagy ártalmatlanítani kell. Azt is kötelezővé kell tenni, hogy az illegális szállításért felelős személy vegye vissza az adott hulladékot, vagy annak hasznosítására vagy ártalmatlanítására alternatív lépéseket tegyen, és viselje a visszavételi műveletekből eredő költségeket. Ennek hiányában a küldő vagy a célország illetékes hatóságainak adott esetben együtt kell működniük az érintett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében.

(30)Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelően fel tudják dolgozni a hozzájuk benyújtott, a hulladékszállítással kapcsolatos dokumentumokat, elő kell írni a bejelentő számára, hogy kérésre nyújtsa be ezeknek a dokumentumoknak az e hatóságok számára elfogadott nyelven készült, hiteles fordítását.

(31)Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a hulladék- vagy áruszállítás abból eredő zavara, hogy az illetékes hatóságok nem értenek egyet az ilyen hulladék vagy áruk státuszát illetően, meg kell határozni az említett nézeteltérések rendezésére szolgáló eljárást. E tekintetben fontos, hogy az illetékes hatóságok döntéseiket a 2008/98/EK irányelvnek a melléktermékek meghatározására és a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezéseire alapozzák. Meg kell határozni továbbá az illetékes hatóságok között abban a tekintetben felmerülő nézeteltérések rendezésére szolgáló eljárást, hogy a hulladékot bejelentési eljárás alá kell-e vonni vagy sem. A hulladék bejelentési eljárás alá vonása feltételeinek Unió-szerte történő jobb harmonizációjának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő konkrét hulladékok besorolására vonatkozó kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy az adott hulladékra vonatkozik-e a bejelentési eljárás. Ezen túlmenően annak elkerülése érdekében, hogy a hulladékot tévesen használt áruként jelentsék be, valamint a jogi egyértelműség biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben kritériumokat állapít meg a használt áruk és a hulladék megkülönböztetésére azon konkrét árukra, amelyek esetében az ilyen megkülönböztetés fontos, különösen az Unióból való kivitelük tekintetében.

(32)Annak érdekében, hogy a hatóságok korlátozhassák a hulladékszállítási eljárások kezelésével és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos közkiadásokat, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az ezen eljárásokhoz, valamint a felügyelethez, elemzésekhez és vizsgálatokhoz kapcsolódó megfelelő és arányos igazgatási költségeket a bejelentőre terheljék.

(33)Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és egyedi földrajzi vagy demográfiai helyzethez kapcsolódó kivételes körülmények között a tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek, amelyek a két érintett tagállam közötti határ menti területen található, legközelebbi megfelelő létesítménybe irányuló, határokon átnyúló szállítások esetében egyszerűsítik az egyedi hulladékszállítmányok bejelentési eljárását. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy egy tagállam abban az esetben is köthessen ilyen megállapodásokat az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely országgal, ha a hulladékot a küldő országból szállítják és ott kezelik, de azt egy másik tagállamon átszállítják.

(34)Az érintett országok környezetének védelme érdekében pontosítani kell a Bázeli Egyezménynek megfelelően az Unióból az EFTA-országoktól (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) eltérő harmadik országba exportált, ártalmatlanításra szánt hulladékra vonatkozóan megállapított kiviteli tilalom hatályát.

(35)Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes országok elfogadhatják az Unión belüli szállításokra előírt ellenőrzési eljárásokat. Ilyen esetekben az Unió és ezen országok közötti szállításra ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az Unión belüli szállításra.

(36)Az érintett országok környezetének védelme érdekében tisztázni kell a hasznosításra szánt veszélyes hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó harmadik országokba történő kivitelére vonatkozó tilalom hatályát, a Bázeli Egyezménnyel összhangban. Pontosítani kell különösen az e tilalom hatálya alá tartozó hulladékok jegyzékét, és biztosítani kell, hogy azon szerepeljenek a Bázeli Egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékok is, nevezetesen a háztartásokból begyűjtött hulladékok, a háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagok és a nehezen újrafeldolgozható műanyaghulladékok.

(37)Szigorú szabályokat kell megállapítani a nem veszélyes hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó harmadik országokba hasznosítás céljából történő kivitelére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ez a hulladék ne okozzon környezeti és közegészségi károkat ezekben az országokban. E szabályok értelmében az Unióból történő kivitel csak olyan országokba engedélyezhető, amelyek szerepelnek a Bizottság által összeállított és frissített jegyzékben, amennyiben ezek az országok kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz azt jelezve, hogy készek fogadni az Unióból bizonyos nem veszélyes hulladékokat, és igazolják, hogy ezeket a hulladékokat az e rendeletben meghatározott kritériumok alapján környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik. A jegyzékben nem szereplő országokba irányuló kivitelt meg kell tiltani. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszerre való átállásra, az e rendelet alkalmazásának általános kezdőnapját követő hároméves átmeneti időszakot kell előirányozni.

(38)Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokra az OECD által a hulladékszállításra és -gazdálkodásra vonatkozóan megállapított szabályok és ajánlások vonatkoznak, és ezek általában szigorúbb hulladékgazdálkodási előírások, mint azokban az országokban, amelyekre az OECD-határozat nem vonatkozik. Fontos azonban, hogy a hasznosításra szánt nem veszélyes hulladék Unióból történő kivitele ne okozzon környezeti és közegészségi károkat azokban az országokban, amelyekre az OECD-határozat vonatkozik. Ezért létre kell hozni egy mechanizmust a nem veszélyes hulladékok ilyen országokba történő szállításának nyomon követésére. Azokban az esetekben, amikor a nem veszélyes hulladékoknak az Unióból az érintett országba irányuló kivitele rövid időn belül lényegesen nőtt, és nem áll rendelkezésre információ arról, hogy az érintett ország képes a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítására, a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az érintett országgal, és amennyiben az információk nem elegendőek annak bizonyításához, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítják, a Bizottságot fel kell hatalmazni az említett kivitel felfüggesztésére.

(39)Meg kell tenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a 2008/98/EK irányelvvel és a hulladékokról szóló egyéb uniós jogszabályokkal összhangban az Unión belül szállított és az Unióba behozott hulladékot a szállítás teljes időtartama alatt – beleértve a célországban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is – úgy kezeljék, hogy az ne veszélyeztesse az emberi egészséget, és ne alkalmazzanak a környezetet esetlegesen károsító eljárásokat vagy módszereket. Azt is biztosítani kell, hogy az Unióból kivitt hulladékot a szállítás teljes időtartama alatt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék, beleértve a célországban történő hasznosítást vagy ártalmatlanítást is. E célból kötelezővé kell tenni, hogy a hulladékexportőrök gondoskodjanak arról, hogy a hulladékot a rendeltetési hely szerinti harmadik országban átvevő létesítményt független harmadik fél hitelesítse a hulladéknak a szóban forgó létesítménybe történő kivitele előtt. Ezen hitelesítés azt hivatott megállapítani, hogy a szóban forgó létesítmény megfelel-e az e rendeletben annak biztosítására meghatározott konkrét kritériumoknak, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék. Amennyiben az említett hitelesítés arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó létesítmény nem teljesíti az e rendeletben meghatározott kritériumokat, az exportőr nem jogosult a létesítménybe hulladékot exportálni. Ezt a kötelezettséget alkalmazni kell a bármely harmadik országban található létesítményre, beleértve azokat is, amelyek tagjai az OECD-nek. Az OECD-határozat kimondja, hogy a más OECD-országba exportált hulladékot „olyan hasznosító létesítményen belüli hasznosítási műveletre szánják, amely a hulladékot a létesítményre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítja”. Az OECD-határozat nem tartalmaz olyan elemet vagy kritériumot, amely meghatározná e követelmény „környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodás” tekintetében történő végrehajtásának módját. Azon feltételeket meghatározó közös kritériumok hiányában, amelyek mellett a hulladékot az érintett létesítményekben hasznosítani kell, kezelni kell annak kockázatát, hogy meghatározott létesítményekben az Unióból az OECD-országokba exportált hulladékot helytelenül kezelik, és ezért az ezekben az országokban található létesítményekre az e rendeletben előírt hitelesítési követelményeknek kell vonatkozniuk.

(40)Figyelembe véve a Bázeli Egyezmény részes feleinek az Egyezmény 4. cikke (1) bekezdése szerinti azon jogát, hogy megtiltsák a veszélyes hulladékok vagy az egyezmény II. mellékletében felsorolt hulladékok behozatalát, engedélyezni kell az ártalmatlanításra szánt hulladékok Unióba történő behozatalát, amennyiben az exportáló ország részes fele az Egyezménynek. A hasznosításra szánt hulladék Unióba történő behozatalára engedélyt kell adni abban az esetben, ha az exportáló ország az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország, vagy részes fele a Bázeli Egyezménynek. Egyéb esetekben a behozatal csak akkor engedélyezhető, ha az exportáló országot az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összhangban álló két- vagy többoldalú megállapodás vagy megegyezés köti, kivéve, ha ez válsághelyzetben, béketeremtés, békefenntartás vagy háború alatt nem lehetséges.

(41)E rendeletnek tükröznie kell a hulladékok tengerentúli országokba és területekről történő kivitelére és az onnan történő behozatalára vonatkozóan a 2013/755/EU tanácsi határozatban 50 megállapított szabályokat.

(42)Az Unión belüli, harmadik országokat érintő tranzitszállítással történő szállítás különleges eseteiben a harmadik országok hozzájárulási eljárására vonatkozó különös rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezenkívül külön rendelkezéseket kell elfogadni a hulladékoknak az Unión keresztül, harmadik országokból, illetve harmadik országokba történő tranzitszállítására alkalmazandó eljárásokra vonatkozóan.

(43)Környezetvédelmi okokból és az Antarktisz különleges helyzetére tekintettel e rendelet kifejezetten megtiltja a hulladékok e területre történő kivitelét.

(44)E rendelet összehangolt végrehajtásának és érvényre juttatásának biztosítása érdekében a tagállamok számára kötelezettségeket kell megállapítani a hulladékszállítások vizsgálatának elvégzésére vonatkozóan. A hulladékszállítások vizsgálatának megfelelő tervezésére azért is szükség van, hogy létre lehessen hozni a vizsgálatokhoz szükséges kapacitásokat, és az illegális szállítás eredményesen megelőzhető legyen. Az 1013/2006/EK rendelet előírta a tagállamok számára annak biztosítását, hogy 2017. január 1-jéig dolgozzák ki a hulladékszállításra vonatkozó vizsgálati terveket. Az ellenőrzési tervekkel kapcsolatos rendelkezések következetesebb alkalmazásának elősegítése és az ellenőrzések Unió-szerte összehangolt megközelítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak be kell jelenteniük ellenőrzési terveiket a Bizottságnak, amelynek feladata e tervek felülvizsgálata és adott esetben javító ajánlások megfogalmazása.

(45)A tagállamokban eltérő szabályok léteznek a tagállami vizsgálatokban részt vevő hatóságok azon hatásköre és lehetősége tekintetében, hogy bizonyítékot kérjenek a szállítmányok jogszerűségének megállapításához. Ezek a bizonyítékok vonatkozhatnak többek között arra, hogy az anyag vagy tárgy hulladék-e, hogy a hulladékot megfelelően sorolták-e be, és hogy a hulladékot e rendelettel összhangban környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelő létesítményekbe szállítják-e. E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a tagállami vizsgálatokban részt vevő hatóságok számára ilyen bizonyíték bekérését. Az említett bizonyítékok bemutatása kérhető általános rendelkezés alapján vagy eseti alapon. Amennyiben ilyen bizonyítékot nem bocsátanak rendelkezésre vagy az elégtelennek minősül, az érintett anyag vagy dolog szállítását vagy az érintett hulladék szállítását illegális szállításnak kell tekinteni, és azt e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

(46)A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az 1013/2006/EK rendelet értékelése megállapította, hogy az egyik hiányosság az, hogy a szankciókra vonatkozó nemzeti szabályok jelentősen eltérnek az Unióban. Ezért a szankciók következetesebb alkalmazásának megkönnyítése érdekében közös, nem kimerítő jellegű kritériumokat kell megállapítani az e rendelet megsértése esetén kiszabandó szankciók típusainak és mértékének meghatározására. E kritériumok között szerepelnie kell többek között a jogsértés jellegének és súlyosságának, valamint a jogsértésből származó gazdasági előnyöknek és az általa okozott környezeti károknak, amennyiben ezek meghatározhatók. Továbbá az e rendeletben előírt közigazgatási szankciók mellett a tagállamoknak a 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 51 megállapított rendelkezésekkel összhangban biztosítaniuk kell, hogy az illegális hulladékszállítás súlyos esetekben bűncselekménynek minősüljön.

(47)Az 1013/2006/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy több szereplő nemzeti szintű bevonása kihívást jelent a végrehajtással kapcsolatos koordináció és együttműködés esetében. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett hatóság rendelkezzen olyan hatékony mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik számukra a nemzeti szintű együttműködést és a koordinációt az illegális hulladékszállítás kezelését célzó végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén, beleértve a vizsgálati tervek kidolgozását és végrehajtását is.

(48)A tagállamoknak két- és többoldalú keretek között is együtt kell működniük az illegális hulladékszállítás megelőzésének és felderítésének elősegítése érdekében. Az Unión belüli koordináció és együttműködés további javítása érdekében létre kell hozni egy külön végrehajtási csoportot a tagállamok és a Bizottság kijelölt képviselőinek, valamint más érintett intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek vagy hálózatok képviselőinek részvételével. Ennek a végrehajtási csoportnak rendszeresen üléseznie kell. Fórumként kell szolgálnia többek között az illegális szállítmányok tendenciáival kapcsolatos adatok és információk megosztásához, valamint a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos nézetek cseréjéhez, beleértve a bevált gyakorlatokat is.

(49)A tagállamok végrehajtási tevékenységeinek támogatása és kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy vizsgálati és koordinációs tevékenységeket folytasson az olyan illegális szállítások tekintetében, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre súlyos káros hatást gyakorolhatnak. E tevékenységek végrehajtása során a Bizottságnak az eljárási garanciák maradéktalan tiszteletben tartásával kell eljárnia. A Bizottság belső szervezetétől függően mérlegelheti, hogy az e rendeletben előírt egyes végrehajtási intézkedésekkel az e tekintetben megfelelő szakértelemmel rendelkező Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) bízza meg.

(50)A tagállamok e rendelet végrehajtásáról a Bizottságot a Bázeli Egyezmény Titkárságához benyújtott jelentések útján, valamint egy külön kérdőív alapján tájékoztatják. A Bizottságnak négyévente jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, amely a tagállamok által szolgáltatott információkon és egyéb, különösen a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a műanyaghulladék és más, aggodalomra okot adó konkrét hulladékáramok szállításáról készített ad hoc jelentéseken keresztül gyűjtött információkon alapul.

(51)A hulladékszállítás ellenőrzésével kapcsolatos hatékony nemzetközi együttműködés alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a hulladékszállításokat megfelelő szinten ellenőrizzék és nyomon kövessék. A hatékony hulladékgazdálkodás biztosítása érdekében elő kell mozdítani az Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok közötti információcserét, felelősségmegosztást és együttműködési erőfeszítéseket.

(52)Az e rendelet végrehajtásához szükséges információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat és kapcsolattartókat, és ezekről értesíteniük kell a Bizottságot, amelynek nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat.

(53)A tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy a hulladékszállítások ellenőrzésének biztosítása céljából külön belépési és kilépési vámhivatalokat jelöljenek ki az Unió területére belépő és onnan kilépő hulladékszállítások tekintetében, és erről értesítsék a Bizottságot, amelynek ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

(54)E rendelet kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 37. cikkének (13) bekezdése, 40. cikkének (8) bekezdése és 72. cikke tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 52 foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(55)Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy intézkedéseket fogadjon el a pénzügyi biztosíték vagy az azzal egyenértékű biztosítás kiszámítására szolgáló harmonizált módszerre vonatkozóan, pontosítsa a hulladékok e rendelet szerinti besorolását (beleértve egyes hulladékokra vonatkozóan szennyezettségi küszöb megállapítását), és országhatárokat átlépő szállítás esetében bizonyos árutípusok esetében pontosítsa a használt áruk és a hulladék közötti különbségtételt. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 53 megfelelően kell gyakorolni.

(56)Az (EU) 2020/1056 rendelet jogi keretet hoz létre az áruk Unió területén történő szállításával kapcsolatos, jogszabályban előírt információknak az érintett gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok közötti elektronikus továbbítására, és rendelkezéseiben lefedi e rendelet egyes részeit. Az eszközök közötti összhang biztosítása érdekében módosítani kell az (EU) 2020/1056 rendeletet.

(57)Elegendő időt kell biztosítani a gazdasági szereplők számára az e rendelet szerinti új kötelezettségeik teljesítéséhez, a tagállamoknak és a Bizottságnak pedig létre kell hozniuk az e rendelet alkalmazásához szükséges igazgatási infrastruktúrát. Ezért e rendelet több rendelkezésének alkalmazását is el kell halasztani arra az időpontra, amikor ezek az előkészületek észszerűen befejeződhetnek. E rendelet legtöbb rendelkezése a hatálybalépésétől számított két hónap elteltével válik alkalmazandóvá, míg a 26. cikkben meghatározott, a dokumentumok elektronikus kiadására és cseréjére vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódó rendelkezések ezen időpontot követően két évvel válnak alkalmazandóvá, és néhány, a hulladék kivitelére vonatkozó rendelkezés pedig ezen időpontot követően három évvel. A szabályozási hézagok megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy az 1013/2006/EK rendelet néhány rendelkezése hatályban maradjon mindaddig, amíg e rendelet késleltetve alkalmazandó rendelkezései alkalmazandóvá nem válnak.

(58)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a harmonizáció szükségessége miatt uniós szinten e célok jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím 
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség hulladékszállításból eredő káros hatások megelőzése vagy csökkentése révén történő védelmére. Eljárásokat és ellenőrzési rendszereket hoz létre a hulladékszállításra vonatkozóan, a szállítmány származásától, rendeltetési helyétől és útvonalától, a szállított hulladék típusától és a rendeltetési helyen a hulladékra alkalmazandó kezelés típusától függően.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)tagállamok közötti, harmadik országokon át történő tranzitszállítással vagy anélkül folyó hulladékszállítmányok;

b)harmadik országokból az Unióba behozott hulladékszállítmányok;

c)az Unióból harmadik országokba kivitt hulladékszállítmányok;

d)az Unión keresztül átszállított, harmadik országokba irányuló vagy onnan származó hulladékszállítmányok.

(2)E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)a hajók és a tengeri fúrótornyok szokásos működése során keletkező hulladék partra történő kirakodása, beleértve a szennyvizet és maradékanyagokat, feltéve, hogy az említett hulladékokra a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény vagy más kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok követelményei vonatkoznak;

b)a járművek, vonatok, repülőgépek és hajók fedélzetén keletkező hulladék, az Unióban lévő első olyan megállóig, állomásig, repülőtérig vagy kikötőig, ahol a jármű, vonat, repülőgép vagy hajó elég hosszú ideig tartózkodik ahhoz, hogy lehetővé tegye a hulladék hasznosítási vagy ártalmatlanítási célból történő kirakodását;

c)a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 54 5. cikkében meghatározott radioaktív hulladék szállítása;

d)az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott állati melléktermékek és származtatott termékek szállítása, kivéve a 2000/532/EK bizottsági határozat 55 mellékletében veszélyesként felsorolt hulladékokkal kevert vagy szennyezett állati melléktermékeket vagy származtatott termékeket;

e)a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és 2. cikke (2) bekezdésének a), d) és e) pontjában említett hulladék szállítása, amennyiben az ilyen szállításra más uniós jogszabály már vonatkozik;

f)az Antarktiszról az Unióba irányuló olyan hulladékszállítások, amelyek megfelelnek az Antarktisz-egyezményhez csatolt környezetvédelmi jegyzőkönyv 56 követelményeinek;

g)a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 57 összhangban geológiai tárolásra szánt szén-dioxid szállítása;

h)a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő, az 1257/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó hajók, kivéve a valamely tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó területen hulladékká váló hajókat, amelyekre a 36. cikk, a VII. cím és a VIII. cím irányadó.

(3)Kizárólag a 48. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni a fegyveres erők vagy a segélyszervezetek által válsághelyzetben, béketeremtő vagy békefenntartó műveletek során termelt hulladékoknak az érintett fegyveres erők vagy segélyszervezetek által vagy nevükben közvetlenül vagy közvetve a célországba történő szállítása esetén.

(4)Az Antarktiszról harmadik országokba irányuló, az Unió területén áthaladó hulladék-tranzitszállításokra a 36. és az 56. cikk vonatkozik.

(5)A kizárólag egy tagállamon belüli hulladékszállításra csak a 33. cikk alkalmazandó.

3. cikk
Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:

1.„hulladékkeverék”: olyan hulladék, amely két vagy több különböző hulladék szándékos vagy véletlen keveredéséből származik, és amelyeket a III., IIIB. és IV. mellékletben szereplő különböző bejegyzések, vagy adott esetben az ilyen bejegyzések különböző francia bekezdései vagy albekezdései sorolnak fel. Az olyan hulladékszállítmány, amely két- vagy többfajta, ám egymástól elkülönített hulladékból áll, nem hulladékkeverék;

2.„ártalmatlanítást megelőző műveletek”: a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében említett, a D13–D15 kóddal jelölt ártalmatlanítási műveletek bármelyike;

3.„hasznosítást megelőző műveletek”: a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említett, az R12 és az R13 kóddal jelölt hasznosítási műveletek bármelyike;

4.„környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás”: minden azt biztosító gyakorlati lépés megtétele, hogy a hulladék kezelése olyan módon történjen, amely védi az emberi egészséget és a környezetet a hulladék esetleges káros hatásaitól;

5.„címzett”: a célország nemzeti joghatósága alá tartozó személy vagy vállalkozás, akinek vagy amelynek a hulladékot hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából szállítják;

6.„bejelentő”:

a)valamely tagállamból származó szállítás esetén bármely, az adott tagállam nemzeti joghatósága alá tartozó, az alábbi listán szereplő azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hulladékszállítást tervez vagy végez, és akire vagy amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozik:

i. az eredeti hulladéktermelő;

ii. az új hulladéktermelő, aki a szállítást megelőzően műveleteket végez;

iii. az a begyűjtő, aki a különböző forrásokból begyűjtött azonos típusú hulladék különböző kis mennyiségeiből összeállította a szállítmányt, amelynek egyetlen bejelentett helyszínről kell indulnia;

iv. az i., ii. vagy iii. pontban meghatározott kategóriák bármelyike nevében eljáró kereskedő vagy közvetítő;

v. amennyiben a fent említett személyek mindegyike ismeretlen vagy fizetésképtelen, a hulladékbirtokos;

b)a nem tagállamból származó hulladéknak az Unióba történő behozatala vagy az Unión keresztül történő tranzitszállítása esetén a küldő ország nemzeti joghatósága alá tartozó azon következő természetes vagy jogi személyek bármelyike, akik hulladékszállítást terveznek vagy hajtanak végre, vagy hulladékot szándékoznak szállíttatni, vagy hulladékot szállíttattak:

i. a küldő ország joga által kijelölt személy;

ii. a küldő ország joga által kijelölt személy hiányában a hulladékbirtokos a kivitel időpontjában;

7.„begyűjtő”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 10. pontjában meghatározott gyűjtést végző természetes vagy jogi személy;

8. „illetékes hatóság”:

a)tagállam esetében az érintett tagállam által a 71. cikkel összhangban kijelölt szerv;

b)olyan harmadik ország esetében, amely részes fele a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezménynek (a továbbiakban: Bázeli Egyezmény), az adott ország által a Bázeli Egyezmény alkalmazásában, annak 5. cikkével összhangban illetékes hatóságként kijelölt szerv;

c)bármely, sem az a), sem a b) pont alá nem tartozó ország esetében az érintett ország vagy régió által kijelölt illetékes hatóság, vagy ha ilyen kijelölésére nem került sor, az országnak, vagy adott esetben a régiónak az a szabályozó hatósága, amely joghatósággal rendelkezik az esettől függően a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt, illetve a tranzit hulladékszállításokra;

9.„küldő ország illetékes hatósága”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahonnan a szállítmányt indítják, vagy indítani tervezik;

10.„célország illetékes hatósága”: annak a területnek az illetékes hatósága, ahová a szállítmányt küldik, vagy küldeni tervezik, vagy ahol a hulladékot egy egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás érdekében előzetesen felrakták;

11.„tranzitország illetékes hatósága”: a küldő ország, illetve a célország illetékes hatóságának országától eltérő bármely olyan ország illetékes hatósága, amelyen keresztül a szállítmányt átszállítják, vagy átszállítani tervezik;

12.„küldő ország”: bármely ország, ahonnan a hulladékszállítmányt indítják, vagy indítani tervezik;

13.„célország”: bármely ország, amelybe a hulladékok beszállítását tervezik vagy végzik hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából, vagy ahol a hulladékot egy egyetlen ország nemzeti joghatósága alatt sem álló területen történő hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából felrakták;

14.„tranzitország”: bármely, a küldő országon vagy a célországon kívüli ország, amelynek területén keresztül hulladékok szállítását tervezik vagy végzik;

15.„egy ország nemzeti joghatósága alatt álló terület”: bármely szárazföldi vagy tengeri területet, amelyen egy állam a nemzetközi joggal összhangban az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében közigazgatási vagy szabályozási hatáskört gyakorol;

16.„tengerentúli országok és területek”: a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek;

17.„kiviteli vámhivatal”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 58 1. cikkének 16. pontjában meghatározott kiviteli vámhivatal;

18.„kilépési vámhivatal”: az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 59 329. cikkével összhangban megállapított kilépési vámhivatal;

19.„belépési vámhivatal”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének 15. pontjában meghatározott első belépési vámhivatal;

20.„behozatal”: hulladéknak az Unióba történő bármely belépése, kivéve az Unión keresztül történő tranzitját;

21.„kivitel”: a hulladéknak az Unióból való kilépése, kivéve az Unión keresztül történő tranzitját;

22.„tranzit”: a hulladéknak egy vagy több, a küldő és célországtól eltérő országon keresztül történő átszállítása vagy tervezett átszállítása;

23.„fuvarozás”: a hulladék közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belföldi folyami úton történő fuvarozása;

24.„szállítás”: hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladék fuvarozása a berakodás helyétől a hulladéknak a célországban történő hasznosításáig vagy ártalmatlanításáig, amelyet az alábbi területekre terveznek, vagy azokon történik:

a)két ország között;

b)egy ország és tengerentúli országok és területek, vagy más, az említett ország védelme alatt álló területek között;

c)egy ország és bármely olyan földrajzi terület között, amely a nemzetközi jog értelmében nem része egyetlen országnak sem;

d)egy ország és az Antarktisz között;

e)egy országból az a)–d) pontban említett területek valamelyikén keresztül;

f)egy országon belül az a)–d) pontban említett bármely területen keresztül, amely ugyanabból az országból származik és oda érkezik; vagy

g)egyetlen ország nemzeti joghatósága alá sem tartozó földrajzi területről egy országba;

25.„illegális szállítás”: az alábbi módon lebonyolított hulladékszállítás:

a)az érintett illetékes hatóságokhoz e rendelet szerint benyújtott bejelentés nélkül;

b)az érintett illetékes hatóságoknak az e rendelet szerinti hozzájárulása nélkül;

c)az érintett illetékes hatóságok hamisítás, megtévesztés vagy csalás útján megszerzett e rendelet szerinti hozzájárulásával;

d)olyan módon, amely nincs összhangban a bejelentésen vagy a kísérő dokumentumokban szereplő információkkal;

e)olyan módon, amely az uniós vagy nemzetközi szabályokba ütköző hasznosítást vagy ártalmatlanítást eredményez;

f)a 11., 34., 36., 37., 42., 44., 45., 46. vagy 47. cikkbe ütközik;

g)olyan módon, amely a 4. cikk (3) és (5) bekezdésében említett hulladékszállítással kapcsolatban a következők bármelyikét eredményezi:

i. a hulladék a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben nem szerepel;

ii. a 4. cikk (5) bekezdésének való meg nem felelés;

iii. a 18. cikknek való meg nem felelés:

26.„vizsgálat”: hatóság által annak megállapítására tett intézkedés, hogy egy létesítmény, vállalkozás, közvetítő, kereskedő, hulladékszállítás vagy a kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

27.„hulladékhierarchia”: a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében említett hulladékhierarchia.

Ezenkívül alkalmazni kell a „hulladék”, a „veszélyes hulladék”, a „kezelés”, az „ártalmatlanítás”, a „hasznosítás”, az „újrahasználatra való előkészítés”, az „újrafelhasználás”, az „újrafeldolgozás”, a „hulladéktermelő”, a „hulladékbirtokos”, a „kereskedő” és a „közvetítő” fogalomnak a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1., 2., 14., 19., 15., 16., 13., 17., 5., 6., 7. és 8. pontjában megadott meghatározását.

II. cím 
Unión belüli szállítás harmadik országokon keresztül vagy anélkül

4. cikk
Általános eljárási keretek

(1)Minden ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása tilos, kivéve, ha azt a 11. cikkel összhangban kifejezetten engedélyezték. Az ártalmatlanításra szánt hulladékok szállításának 11. cikk szerinti engedélyezése érdekében az 1. fejezetben meghatározott előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárást kell alkalmazni.

(2)Az 1. fejezetben meghatározott előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás a hasznosítási műveletre szánt következő hulladékok szállítására is vonatkozik:

a)a IV. mellékletben felsorolt hulladékok;

b)a III., IIIB. vagy IV. mellékletben nem egy kód alá besorolt hulladékok;

c)hulladékkeverékek, kivéve, ha azok szerepelnek a IIIA. mellékletben.

(3)Az alábbi hasznosításra szánt hulladékok szállítására a 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, ha a szállított hulladék mennyisége meghaladja a 20 kg-ot:

a)a III. vagy a IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok;

b)hulladékkeverékek, feltéve, hogy e keverékek összetétele nem akadályozza azok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítását, és feltéve, hogy az ilyen keverékek szerepelnek a IIIA. mellékletben.

(4)A hulladék fizikai vagy kémiai jellemzőinek értékelése, illetve hasznosításra vagy ártalmatlanításra való alkalmasságának megállapítása céljából kifejezetten laboratóriumi vizsgálatra vagy kísérleti kezelésre szánt hulladék szállítására az 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények vonatkoznak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a hulladék mennyisége nem haladja meg az egyes esetekben a vizsgálat vagy a kísérlet elvégzéséhez észszerűen szükséges mennyiséget;

b)a hulladék mennyisége nem haladja meg az 150 kg-ot vagy az érintett illetékes hatóságok és a bejelentő által eseti alapon megállapított magasabb mennyiséget.

(5)A (2) bekezdést a magánháztartásokból, más hulladéktermelőktől vagy mindkettőtől gyűjtött vegyes települési hulladék szállítására, valamint az olyan vegyes települési hulladékra kell alkalmazni, amelyet annak tulajdonságait lényegesen meg nem változtató hulladékkezelési műveletnek vetnek alá, amennyiben az említett hulladékot hasznosítási műveletekre szánják. Az ártalmatlanításra szánt ilyen hulladék szállítása tilos.

1. fejezet
Előzetes írásbeli bejelentés és hozzájárulás

5. cikk
Bejelentés

(1)Előzetes írásbeli bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) csak a 2008/98/EK irányelv IV. fejezetével összhangban engedélyt kapott vagy nyilvántartásba vett bejelentő nyújthat be.

Amennyiben ezek a bejelentők a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett hulladékot szándékoznak szállítani, valamennyi érintett illetékes hatóságnak bejelentést kell tenniük.

Amennyiben ezek a bejelentők az 13. cikkben említettek szerint több szállítmányra vonatkozóan nyújtanak be általános bejelentést, meg kell felelniük az említett cikkben meghatározott követelményeknek is.

Amennyiben a szállítást a 14. cikk szerint előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe szánják, az említett cikk (6), (8) és (9) bekezdésében foglalt eljárási követelményeket kell alkalmazni.

(2)A bejelentésnek a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a)az IA. mellékletben meghatározott bejelentőlap (a továbbiakban: bejelentőlap);

b)az IB. mellékletben szereplő kísérő dokumentum (a továbbiakban: kísérő dokumentum).

A bejelentőnek meg kell adnia a bejelentőlapon, és amennyiben azok rendelkezésre állnak, a kísérő dokumentumban szereplő információkat.

Amennyiben a bejelentő nem a 3. cikk 6. a) pontjának i. alpontjában említett eredeti hulladéktermelő, a bejelentőnek biztosítania kell, hogy az eredeti hulladéktermelő vagy a 3. cikk 6. a) pontjának ii. vagy iii. alpontjában említett személyek valamelyike is aláírja a bejelentőlapot.

(3)A bejelentőlap vagy annak melléklete tartalmazza a II. melléklet 1. részében felsorolt információkat és dokumentációt. A kísérő dokumentum vagy annak melléklete tartalmazza a II. melléklet 2. részében említett információkat és dokumentációt, ha rendelkezésre állnak.

(4)A bejelentés akkor tekinthető megfelelőnek, ha a küldő ország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a bejelentőlapot és a kísérő dokumentumot a (3) bekezdésnek megfelelően töltötték ki.

(5)Az érintett illetékes hatóságok bármelyikének kérésére a bejelentő kiegészítő információkat és dokumentációt nyújt be. A kérhető kiegészítő információk és dokumentáció jegyzékét a II. melléklet 3. része tartalmazza.

A bejelentést akkor kell megfelelően teljesítettnek tekinteni, ha a célország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a (3) bekezdéssel összhangban megfelelően kitöltött bejelentőlaphoz és a kísérő dokumentumhoz a II. melléklet 3. részében felsorolt minden kiegészítő információt és dokumentációt csatoltak.

(6)A bejelentés időpontjában az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani a 6. cikkel összhangban megkötött szerződés bizonyítékait vagy az IA. melléklettel összhangban a szerződés meglétét igazoló nyilatkozatot.

(7)A bejelentőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a 7. cikkel összhangban pénzügyi biztosítékot hoztak létre vagy ezzel egyenértékű biztosítást kötöttek a bejelentőlap megfelelő részének kitöltésével.

A bejelentőlap részeként a 7. cikkben említett pénzügyi biztosítékot vagy azzal egyenértékű biztosítást, vagy ha az érintett illetékes hatóságok ezt lehetővé teszik, a biztosíték vagy a biztosítás meglétét igazoló nyilatkozatot a bejelentéssel egyidejűleg, az IA. melléklettel összhangban kell benyújtani az érintett illetékes hatóságoknak.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben az érintett illetékes hatóságok ezt lehetővé teszik, az említett albekezdésben említett bizonyítékot a bejelentés benyújtását követően, de legkésőbb a szállítás megkezdése előtt be lehet nyújtani.

(8)A bejelentés kiterjed a hulladéknak az eredeti küldési helyéről kezdődő szállítására, beleértve a hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását megelőző műveleteket, csakúgy mint a végleges hasznosítást és ártalmatlanítást.

Ha egy, az első célországtól eltérő országban egymást követően kerül sor a hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását megelőző műveletekre és a végleges hasznosításra vagy ártalmatlanításra, a bejelentésben fel kell tüntetni a végleges kezelési műveletet és a rendeltetési helyet, és a 15. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni.

Minden bejelentés csak egy hulladékazonosító kódra vonatkozhat. Amennyiben a hulladékokat a III., IIIB., IV. vagy IVA. melléklet nem egy kód alá sorolta be, minden egyes bejelentés csak egy hulladékazonosító kódra vonatkozhat.

Amennyiben a hulladékkeverékeket a III., IIIB., IV. vagy IVA. melléklet nem egy kód alá sorolta be, de a IIIA. mellékletben szerepelnek, fontossági sorrendben kell feltüntetni a hulladék minden egyes összetevőjének a kódját.

6. cikk
Szerződés

(1)Minden bejelentési kötelezettség alá eső hulladékszállítás esetén a bejelentő és a címzett köteles szerződést kötni a bejelentett hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására.

(2)A szerződésnek a bejelentés időpontjában megkötöttnek és érvényesnek kell lennie, és a szállítás teljes tartamára kell szólnia, a 15. cikk (5) bekezdésének, a 16. cikk (4) bekezdésének, vagy adott esetben a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelő igazolás kiadásáig.

(3)A szerződésben meg kell határozni az alábbi kötelezettségeket:

a)a 22. cikknek és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően a bejelentő azon kötelezettsége, hogy visszavegye a hulladékot, ha a szállítást vagy a hasznosítást vagy az ártalmatlanítást nem az eredeti szándéknak megfelelően, vagy illegális szállításként hajtják végre;

b)a 24. cikk (4) bekezdésének megfelelően a címzett azon kötelezettsége, hogy hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa a hulladékot, ha a szállítást illegális szállításként hajtják végre;

c)a hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény azon kötelezettsége, hogy a 16. cikk (4) bekezdésének megfelelően igazolást adjon arról, hogy a hulladékot a bejelentésnek, és az abban megállapított feltételeknek és e rendelet követelményeinek megfelelően hasznosították vagy ártalmatlanították.

(4)Amennyiben a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánják, a szerződésnek a következő kiegészítő kötelezettségeket kell tartalmaznia:

a)a 15. cikk (4) bekezdésének, és adott esetben a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően a címzett nyújtsa be a végleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet végző létesítmény(ek)től származó igazolás(oka)t arról, hogy a bejelentéssel és az abban meghatározott feltételekkel, valamint e rendelet követelményeivel összhangban átvett valamennyi hulladékot hasznosították vagy ártalmatlanították, lehetőség szerint meghatározva az egyes igazolások tárgyát képező hulladék mennyiségét és típusát;

b)a címzettnek adott esetben a 15. cikk (6) bekezdésével összhangban bejelentést kell benyújtania az eredeti küldő ország eredetileg illetékes hatóságához.

(5)Amennyiben a hulladékot ugyanazon jogi személy ellenőrzése alatt álló két létesítmény között szállítják, az (1) bekezdésben említett szerződés e jogi személy nyilatkozatával kiváltható. A nyilatkozatnak ki kell terjednie a (3) bekezdésben említett kötelezettségekre.

7. cikk
Pénzügyi biztosíték vagy ezzel egyenértékű biztosítás

(1)Minden bejelentési kötelezettség alá tartozó hulladék szállítása pénzügyi biztosíték vagy ezzel egyenértékű biztosítás nyújtásához kötött, amelynek az alábbi összes költséget fedeznie kell:

a)fuvarozási költségek;

b)a hasznosítás vagy ártalmatlanítás költségei, beleértve a szükséges előkezelési műveletek költségét is;

c)90 napos tárolás költsége.

(2)A pénzügyi biztosíték vagy ezzel egyenértékű biztosítás a következő esetek mindegyikével összefüggésben felmerülő költségeket fedezi:

a)azokban az esetekben, amikor a szállítás, vagy a hasznosítás, vagy az ártalmatlanítás nem fejeződhet be az eredeti szándéknak megfelelően, a 22. cikkben említett módon;

b)azok az esetek, amikor a szállítás, hasznosítás vagy ártalmatlanítás a 24. cikkben említettek szerint illegális.

(3)A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást a bejelentőnek vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell nyújtania, és a bejelentés időpontjában érvényes, vagy ha a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást jóváhagyó illetékes hatóság engedélyezi, legkésőbb a szállítás megkezdésekor. A pénzügyi garanciát vagy az ezzel egyenértékű biztosítást a legkésőbb az általuk fedezett szállítás kezdetekor kell alkalmazni a szállítmányra.

(4)A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást a küldő ország illetékes hatósága hagyja jóvá a forma, a szöveg és a fedezet tekintetében.

Az Unióba történő behozatal esetén, az uniós célország illetékes hatósága felülvizsgálja a fedezet összegét, és szükség esetén kiegészítő pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást hagy jóvá.

(5)A pénzügyi garanciának vagy ezzel egyenértékű biztosításnak a bejelentett szállításra és a bejelentett hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezésére kell érvényesnek lennie, és fedezetet nyújtania.

A pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, ha az érintett illetékes hatóság megkapta a 16. cikk (4) bekezdésében, vagy adott esetben, hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet vonatkozásában a 15. cikk (5) bekezdésében említett igazolást.

(6)Az (5) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, amennyiben a szállítás hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek elvégzése érdekében történik, és a célországban további hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet hajtanak végre, a pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást meg lehet szüntetni, amikor a hulladék elhagyja az előkezelő létesítményt, és az érintett illetékes hatóság megkapta a 16. cikk (4) bekezdésében említett igazolást. Ebben az esetben, a hasznosító és ártalmatlanító létesítményig történő továbbszállítás fedezetére új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást kell nyújtani, kivéve ha a célország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy ilyen pénzügyi garanciára vagy ezzel egyenértékű biztosításra nincs szükség. Ilyen körülmények között a célország illetékes hatósága felel a visszavétel esetén felmerülő kötelezettségekért, amennyiben a szállítás vagy a további hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet a 22. cikkben említettek szerint nem hajtható végre a szándéknak megfelelően, illetve a 24. cikkben említett illegális szállítás esetén.

(7)Az az Unión belüli illetékes hatóság, amelyik a pénzügyi biztosítékot vagy az ezzel egyenértékű biztosítást jóváhagyta, rendelkezik a biztosíték vagy biztosítás felett, és felhasználhatja az összeget a 23. és 25. cikkben foglalt kötelezettségek teljesítésére történő kifizetésekre, beleértve a más hatóságok céljaira történő kifizetéseket is.

(8)A 13. cikk szerinti általános bejelentés esetén az általános bejelentés egészére történő fedezet nyújtása helyett az általános bejelentés részeire fedezetet nyújtó pénzügyi biztosíték vagy ezzel egyenértékű biztosítás is nyújtható. Ilyen esetekben a pénzügyi garanciát vagy az ezzel egyenértékű biztosítást a legkésőbb az általuk fedezett szállítás kezdetekor kell alkalmazni a bejelentett szállítmányra.

(9)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást fel kell szabadítani, ha az érintett illetékes hatóság megkapta a 16. cikk (4) bekezdésében, illetve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek tekintetében adott esetben a 15. cikk (5) bekezdésében említett igazolást. A (6) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(10)A Bizottság legkésőbb [OP: kérjük, illessze be a dátumot: két évvel e rendelet hatálybalépését követően], értékeli a pénzügyi garanciák vagy egyenértékű biztosítások összegének meghatározására szolgáló harmonizált számítási módszer kidolgozásának megvalósíthatóságát, és adott esetben végrehajtási jogi aktust fogad el egy ilyen harmonizált számítási módszer létrehozása érdekében. Ezt a végrehajtási aktust a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett értékelés elvégzése során a Bizottság figyelembe veszi többek között a tagállamoknak az e cikkben említett pénzügyi biztosíték vagy azzal egyenértékű biztosítás kiszámítására vonatkozó szabályait.

8. cikk
Az érintett illetékes hatóságok általi információ- és dokumentációkérés

(1)Ha a bejelentést nem az 5. cikk (4) bekezdésében említetteknek megfelelően tették meg, a küldő ország illetékes hatósága az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban információt és dokumentációt kér a bejelentőtől.

Az első albekezdésben említett információ- és dokumentáció-bekérést a bejelentés benyújtását követő három munkanapon belül meg kell küldeni a bejelentőnek.

(2)A bejelentő a küldő ország illetékes hatóságának kérését követő hét napon belül benyújtja az (1) bekezdésben említett információkat és dokumentációt.

(3)Amennyiben a küldő ország illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy a bejelentést még mindig nem hajtották végre megfelelően az 5. cikk (3) bekezdésében említettek szerint azt követően, hogy a bejelentéshez hozzáadták a kért információkat és dokumentációt, vagy ha a bejelentő nem bocsátott rendelkezésre információt a (2) bekezdésnek megfelelően, úgy határoz, hogy a bejelentés érvénytelen, és azt nem lehet tovább feldolgozni.

A küldő ország illetékes hatósága hét napon belül tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot az első albekezdésben említett határozatról azt követően, hogy a bejelentéshez hozzáadták a kért információkat és dokumentációt, vagy ha a bejelentő a (2) bekezdésnek megfelelően nem szolgáltatott információt.

(4)Amennyiben a bejelentést az 5. cikk (3) bekezdésében említettek szerint megfelelően hajtották végre, a küldő ország illetékes hatósága erről haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot.

Amennyiben bármely érintett illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az 5. cikk (4) bekezdésében említett bejelentés kiegészítéséhez további információkra és dokumentációra van szükség, az első albekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három munkanapon belül bekéri ezeket az információkat és dokumentációt a bejelentőtől, és tájékoztatja a többi illetékes hatóságot a kérésről.

(5)A bejelentő az érintett illetékes hatóság kérését követő hét napon belül benyújtja a (4) bekezdésben említett információkat és dokumentációt.

Amennyiben az illetékes hatóságok bármelyike úgy ítéli meg, hogy a bejelentés még mindig nem teljesült, vagy a bejelentő az első albekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a kért információkat, az érintett illetékes hatóság az első albekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három munkanapon belül úgy határoz, hogy a bejelentés érvénytelen, és azt nem lehet tovább feldolgozni.

Amennyiben a megállapított határidőn belül nem születik a második albekezdésben említett határozat, a bejelentést teljesítettnek kell tekinteni.

Az érintett illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt és a többi érintett illetékes hatóságot a második albekezdésben említett határozatról.

(6)Amennyiben a küldő ország illetékes hatósága a bejelentés benyújtását követő 30 napon belül nem a (3) bekezdésnek vagy a (4) bekezdés első albekezdésének megfelelően járt el, kérésre indokolással ellátott magyarázatot ad a bejelentőnek.

Amennyiben a bejelentés benyújtását követő 30 napon belül az illetékes hatóság nem járt el a (4) bekezdés második albekezdése vagy az (5) bekezdés szerint, és nem járul hozzá a szállításhoz az 11. cikk (2) bekezdése szerint, vagy az 12. cikk alapján kifogást emelt egy szállítás ellen az 5. cikk (4) bekezdésében említett bejelentés hiányos voltával kapcsolatos okok miatt, kérésre indokolással ellátott magyarázatot kell adnia a bejelentőnek.

9. cikk
Az illetékes hatóságok hozzájárulása és a fuvarozásra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó határidők

(1)A célország, a küldő és a tranzitország illetékes hatóságai a bejelentés benyújtását követő 30 napon belül meghozzák a bejelentett szállítmányra vonatkozó alábbi, kellően indokolt határozatok egyikét:

a)feltétel nélküli hozzájárulás;

b)a 10. cikknek megfelelő, feltételekhez kötött hozzájárulás;

c)a 12. cikknek megfelelő kifogások emelése.

Hallgatólagos hozzájárulást lehet feltételezni a küldő vagy a tranzitország illetékes hatósága részéről, ha az első albekezdésben említett 30 napos határidőn belül nem nyújt be kifogást. Ez a hallgatólagos hozzájárulás a célország illetékes hatósága által adott írásbeli hozzájárulásban említett időtartamra érvényes.

(2)A célország, és adott esetben a küldő és tranzitország illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül írásban továbbítja a határozatát és annak indokolását a bejelentőnek. Ezt a határozatot valamennyi érintett illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Amennyiben a bejelentés benyújtását követő 30 napon belül a célország illetékes hatósága nem hoz határozatot az (1) bekezdés szerint, kérésre indokolással ellátott magyarázatot ad a bejelentőnek.

(3)A tervezett szállításhoz adott írásbeli hozzájárulás a bejelentőlapon megjelölt későbbi időpontban jár le. Ez az időtartam nem haladhatja meg az egy naptári évet vagy az érintett illetékes hatóságok határozatában megjelölt rövidebb időszakot.

(4)A tervezett szállítás csak a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelmények teljesítése után és csak valamennyi érintett illetékes hatóság írásbeli vagy hallgatólagos hozzájárulásának érvényességi határidején belül kezdhető meg és folytatható le. A szállítmánynak az összes érintett illetékes hatóság hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulása érvényességi idejének lejártáig el kell hagynia a küldő országot.

(5)A tervezett szállítmány hasznosítását vagy ártalmatlanítását legkésőbb egy évvel azután be kell fejezni, hogy a hulladék a szállított hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző létesítménybe megérkezett, amennyiben az érintett illetékes hatóságok rövidebb határidőt nem jelölnek meg határozatukban.

(6)Az érintett illetékes hatóságok visszavonják hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulásukat, amennyiben tudomásuk van a következők bármelyikéről:

a)a hulladék összetétele nem azonos azzal, amit bejelentettek;

b)a szállításra előírt feltételeket nem tartották be;

c)a hulladékot nem a hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet végrehajtó létesítményre szóló engedéllyel megegyező módon hasznosították vagy ártalmatlanították;

d) a hulladék szállítására, hasznosítására vagy ártalmatlanítására nem a bejelentőlapon és a kísérő dokumentumban szereplő, vagy azokhoz csatolt információnak megfelelően kerül vagy került sor.

(7)A hozzájárulás visszavonását hivatalos értesítés formájában kell a bejelentőnek, az érintett illetékes hatóságoknak és a címzettnek továbbítani.

10. cikk
A szállítás feltételei

(1)A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül meghatározhatják a bejelentett szállításhoz való hozzájárulásuk feltételeit. E feltételeknek az 12. cikkben felsorolt egy vagy több indokon kell alapulniuk.

(2)A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül feltételeket állapíthatnak meg a hulladéknak a nemzeti joghatóságukon belüli fuvarozására vonatkozóan. Az ilyen fuvarozási feltételek nem lehetnek szigorúbbak a teljes egészében a nemzeti joghatóságuk alá tartozó hasonló szállítmányokra megállapított feltételeknél, és kellően figyelembe veszik a meglévő megállapodásokat, különösen a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat.

(3)A küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül meghatározhatják azt a feltételt is, hogy hozzájárulásukat visszavontnak kell tekinteni, ha a pénzügyi biztosíték vagy az ezzel egyenértékű biztosítás legkésőbb a bejelentett szállítás megkezdésekor nem alkalmazandó, a 7. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint.

(4)A feltételeket az azokat megállapító illetékes hatóság határozza meg a bejelentőlapon vagy ahhoz csatolja.

(5)A célország illetékes hatósága a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül azt a feltételt is megállapíthatja, hogy a hulladékot átvevő létesítménynek a bejelentés érvényességi ideje alatt rendszeresen nyilvántartást kell vezetnie a hulladékbevitelről, -kimenetről és/vagy -egyensúlyról, valamint a kapcsolódó hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletekről a bejelentésben meghatározottak szerint. Ezeket a nyilvántartásokat a létesítményért jogilag felelős személynek kell aláírnia, és a célország illetékes hatóságának kell megküldeni, a bejelentett hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet befejezését követő egy hónapon belül.

11. cikk
Az ártalmatlanításra szánt hulladékok szállításának tilalma

(1)Amennyiben az ártalmatlanításra szánt hulladék tervezett szállítására vonatkozóan az 5. cikkel összhangban bejelentést nyújtanak be, a küldő ország és a célország illetékes hatósága csak akkor ad írásbeli hozzájárulást a szállításhoz a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a bejelentő igazolja, hogy:

i. a hulladékot nem lehet műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes módon hasznosítani, vagy uniós vagy nemzetközi jogi kötelezettségek miatt ártalmatlanítani kell;

ii.a hulladékot nem lehet műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes módon ártalmatlanítani abban az országban, ahol keletkezett;

iii.a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás összhangban van a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchiával, valamint a földrajzi közelség és az önellátás uniós és nemzeti szintű elvével;

b)a bejelentőt vagy a címzettet korábban nem ítélték el illegális hulladékszállítás vagy más, környezetvédelemmel kapcsolatos jogellenes cselekmény miatt;

c)a bejelentő vagy a létesítmény korábbi hulladékszállításokkal kapcsolatban nem szegte meg a 15. és 16. cikk rendelkezéseit;

d)a tervezett szállítás vagy ártalmatlanítás nem ellentétes az érintett tagállam(ok) vagy az Unió által kötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel;

e)az érintett hulladékot az ártalmatlanítási műveletek tekintetében az uniós jogszabályokban meghatározott, jogilag kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik, és amennyiben a létesítmény a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, a létesítmény engedélyének megfelelően az említett irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat kell alkalmaznia;

f)a hulladék nem magánháztartásokból, más hulladéktermelőktől vagy mindkettőtől gyűjtött vegyes települési hulladék (20 03 01 és 20 03 99 kód), vagy olyan vegyes települési hulladék, amelyet annak tulajdonságait lényegesen meg nem változtató hulladékkezelési műveletnek vetnek alá.

(2)A tranzitország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül csak akkor járulnak hozzá a szállításhoz, ha az e cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

(3)Amennyiben az érintett illetékes hatóságok a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül nem engedélyezik az ártalmatlanításra szánt hulladék tervezett szállítását, a szállításról szóló bejelentés érvényét veszti, és a szállítás a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban tilos. Amennyiben a bejelentő továbbra is végre kívánja hajtani a szállítást, új bejelentést kell benyújtania, kivéve ha az összes érintett illetékes hatóság és a bejelentő ettől eltérően meg tud állapodni.

(4)Az illetékes hatóságok hozzájárulásáról az (1) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja erről a többi tagállamot.

12. cikk
A hasznosításra szánt hulladék szállításával szembeni kifogás

(1)Amennyiben a hasznosításra szánt hulladék tervezett szállítására vonatkozóan az 5. cikkel összhangban bejelentést nyújtanak be, a célország és a küldő ország illetékes hatóságai a 9. cikk (1) bekezdésében említett 30 napos határidőn belül az alábbi indokok közül egy vagy több alapján kifogást emelhetnek:

a)a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a 2008/98/EK irányelvvel;

b)az érintett hulladékot nem a 2008/98/EK irányelv 28., illetve 29. cikke alapján kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek vagy hulladékmegelőzési programoknak megfelelően fogják kezelni;

c)a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a környezetvédelemre, közrendre, közbiztonságra vagy egészségvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal a kifogással élő illetékes hatóság országában véghezvitt cselekményekkel kapcsolatban;

d)a tervezett szállítás vagy hasznosítás nem lenne összhangban a küldő ország hulladékhasznosításra vonatkozó nemzeti jogszabályaival, ideértve azt az esetet is, amikor a tervezett szállítmányt olyan létesítményben kívánják hasznosítani, amely az adott hulladékra alacsonyabb kezelési szabványokkal rendelkezik, mint a küldő ország létesítményei, a belső piac megfelelő működésének biztosítása mellett:

i. létezik megfelelő uniós jogszabály, különösen a hulladékra vonatkozóan, és ha az uniós jogszabályt átültető nemzeti jogszabály által előírt követelmények legalább olyan szigorúak, mint az uniós jogszabályban megállapított követelmények;

ii. a célországban a hasznosítási művelet olyan feltételek mellett megy végbe; melyek nagymértékben egyenértékűek a küldő ország nemzeti jogszabályaiban előírtakkal;

iii. a küldő ország i. pont hatálya alá nem tartozó nemzeti jogszabályait nem jelentették be az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 60 megfelelően, amennyiben azt az említett irányelv előírja;

e)az újrafeldolgozástól és az újrahasználatra való előkészítéstől eltérő hasznosítási műveletekre szánt beérkező hulladékszállítások korlátozása szükséges a tagállam hulladékgazdálkodási hálózatának védelme érdekében, amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett szállítások következtében a nemzeti szinten keletkező hulladékot olyan módon kell ártalmatlanítani vagy kezelni, amely nem felel meg a hulladékgazdálkodási terveknek;

f)a bejelentőt vagy a címzettet korábban elítélték illegális szállítás vagy bármely más, környezetvédelemmel kapcsolatos jogellenes cselekmény miatt;

g)a bejelentő vagy a létesítmény a korábbi szállításokkal kapcsolatban ismételten nem tett eleget az 15. és 16. cikknek;

h)a tervezett szállítás vagy hasznosítás ellentétes az érintett tagállam(ok) vagy az Unió által kötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségekkel;

i)a hasznosítható és nem hasznosítható hulladék aránya, a véglegesen hasznosítandó anyagok becsült értéke vagy a hasznosítás költsége, valamint a hulladék nem hasznosítható része ártalmatlanításának költsége gazdasági vagy környezetvédelmi megfontolások alapján nem indokolja a hasznosítást;

j)a szállításra szánt hulladékot ártalmatlanításra, nem pedig hasznosításra szánják;

k)az érintett hulladékot nem a hasznosítási műveletekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak vagy az uniós jogszabályokban meghatározott, jogilag kötelező hasznosítási vagy újrafeldolgozási kötelezettségeknek megfelelően kezelik, vagy a hulladékot olyan létesítményben kezelik, amely a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, de nem alkalmazza az említett irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikákat.

(2)A tranzitország illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül kizárólag az e cikk (1) bekezdésének c), f), g) és h) pontjában meghatározott indokok alapján indokolt kifogást emelhetnek a hasznosításra szánt hulladék tervezett szállításával szemben.

(3)Amennyiben az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kifogásaikhoz vezető problémák megoldódtak, erről haladéktalanul tájékoztatják a bejelentőt. 

(4)Amennyiben a kifogások alapjául szolgáló problémák nem oldódnak meg az (1) bekezdésben említett 30 napos határidőn belül, a hasznosításra szánt hulladék szállításáról szóló bejelentés érvényét veszti. Amennyiben a bejelentő továbbra is végre kívánja hajtani a szállítást, új bejelentést kell benyújtania, kivéve ha az összes érintett illetékes hatóság és a bejelentő ettől eltérően meg tud állapodni.

(5)Az illetékes hatóságok által az e cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott okokból emelt kifogásokat a tagállamok a 68. cikkel összhangban jelentik a Bizottságnak.

(6)A küldő ország illetékes hatósága tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot azokról a nemzeti jogszabályokról, amelyeken az illetékes hatóságok által az (1) bekezdés d) és e) pontjával összhangban emelt kifogások alapulhatnak, és megjelöli, hogy mely hulladék- és hulladékhasznosítási műveletekre vonatkoznak ezek a kifogások, mielőtt az ilyen jogszabályokra indokolt kifogásként hivatkoznának.

13. cikk
Általános bejelentés

(1)A bejelentő általános bejelentést is benyújthat több szállítmányra vonatkozóan, amennyiben az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a)a különböző szállítmányokban található hulladék alapvetően hasonló fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik;

b)a különböző szállítmányokban lévő hulladékot ugyanannak a címzettnek és ugyanabba a létesítménybe szállítják;

c)a különböző szállítmányok útvonala – különösen az egyes érintett országokból való kilépés és az oda való belépés helye – a bejelentőlapon feltüntetettek szerint azonos.

(2)Ha előre nem látható körülmények következtében nem lehet minden szállítmányt ugyanazon az útvonalon szállítani, a bejelentő köteles erről értesíteni az általános bejelentéssel érintett illetékes hatóságokat amint lehetséges, még a szállítás megkezdése előtt, ha már ismeretes a módosítás szükségessége.

Amennyiben az útvonal-módosítás a szállítások megkezdése előtt tudott, és az általános bejelentéssel érintettektől eltérő hatóságokat is érint, az általános bejelentés nem használható fel, és az 5. cikkel összhangban új bejelentést kell benyújtani.

(3)Az érintett illetékes hatóságok az általános bejelentés alkalmazásához való hozzájárulásukat kiegészítő információk és dokumentáció benyújtásától tehetik függővé az 5. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban.

14. cikk
Előzetes hozzájárulással rendelkező hasznosító létesítmények

(1)A hasznosító létesítmény tulajdonosa vagy a létesítmény felett ellenőrzést gyakorló jogi vagy természetes személy előzetes hozzájárulás iránti kérelmet nyújthat be a 71. cikk szerint kijelölt, a létesítmény felett joghatósággal rendelkező illetékes hatósághoz.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)a hasznosító létesítmény neve, azonosító száma és címe;

b)a hasznosító létesítmény számára a hulladékkezelés végzésére a 2008/98/EK irányelv 23. cikke szerint kiadott engedélyek másolatai, valamint adott esetben azok a szabványok vagy tanúsítványok, amelyeknek a létesítmény megfelel;

c)azon hasznosítási művelethez alkalmazott technológiák leírása, beleértve az R-kódo(ka)t is, amelyre vonatkozóan az előzetes hozzájárulást kérik;

d)az e rendelet IV. mellékletében, vagy adott esetben a 2000/532/EK határozat mellékletében felsorolt hulladékok, amelyekhez előzetes hozzájárulást kérnek;

e)minden olyan hulladéktípus teljes mennyisége, amelyre az előzetes hozzájárulást kérik, összevetve azzal a hulladékkezelési kapacitással, amelyre a létesítmény engedélyt kapott;

f)a létesítmény hulladékhasznosítással kapcsolatos tevékenységeinek nyilvántartása, különös tekintettel adott esetben az elmúlt három évben kezelt hulladék mennyiségére és típusaira;

g)bizonyíték vagy igazolás arra vonatkozóan, hogy a létesítmény tulajdonosát vagy a létesítmény felett ellenőrzést gyakorló jogi vagy természetes személyt nem ítélték el illegális szállításért vagy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos bármely más jogellenes cselekményért.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a (2) bekezdést a kérelemben feltüntetendő információk tekintetében.

(4)Az e cikk (5)–(10) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni az olyan létesítménynek adott előzetes hozzájárulásra, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdéssel összhangban kérelmet nyújtottak be.

(5)Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül elbírálja a kérelmet, és dönt annak jóváhagyásáról.

(6)Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogi vagy természetes személy a (2) bekezdésben említett valamennyi információt rendelkezésre bocsátotta, az illetékes hatóság jóváhagyja a kérelmet, és előzetes hozzájárulást ad az érintett létesítményre. Az előzetes hozzájárulás tartalmazhat az előzetes hozzájárulás időtartamára, az előzetes hozzájárulás tárgyát képező hulladék típusára és mennyiségére, az alkalmazott technológiákra vagy a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosításához szükséges egyéb feltételekre vonatkozó kikötéseket.

(7)A (6) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság megtagadhatja az előzetes hozzájárulás iránti kérelem jóváhagyását, ha nem győződött meg arról, hogy az előzetes hozzájárulás megadása biztosítja az érintett hulladék kiváló minőségű kezelését.

(8)Miután az illetékes hatóság meghozta az előzetes hozzájárulás iránti kérelem jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó határozatot, azt haladéktalanul közölni kell a kérelmet benyújtó jogi vagy természetes személlyel, és azt kellően meg kell indokolni.

(9)Amennyiben az előzetes hozzájárulás iránti kérelmet jóváhagyó határozat másként nem rendelkezik, a hasznosító létesítménynek megadott előzetes hozzájárulás hét évig érvényes.

(10)Az illetékes hatóság bármikor visszavonhatja a hasznosító létesítménynek adott előzetes hozzájárulást. Az előzetes hozzájárulás visszavonásáról szóló határozatot megfelelően indokolni kell, és arról értesíteni kell az érintett létesítményt.

(11)Az (1) bekezdésben említett jogi vagy természetes személy haladéktalanul tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot a (2) bekezdésben említett információkban bekövetkezett bármely változásról. Az érintett illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie ezeket a változásokat az előzetes hozzájárulás iránti kérelem elbírálásakor, és szükség esetén frissítenie kell az előzetes hozzájárulást.

(12)A 13. cikkel összhangban benyújtott, előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe irányuló szállításra vonatkozó általános bejelentés esetén a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében említett hozzájárulás érvényességi ideje három évre meghosszabbodik. E szabálytól eltérve az érintett illetékes hatóságok kellően indokolt esetekben dönthetnek úgy, hogy lerövidítik ezt az időszakot.

(13)Azok az illetékes hatóságok, amelyek e cikkel összhangban előzetes hozzájárulást adtak egy létesítményre, a VI. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot és adott esetben az OECD titkárságát a következőkről:

a)a hasznosító létesítmény neve, azonosító száma és címe;

b)az alkalmazott technológiák leírása, beleértve az R-kódo(ka)t;

c)a IV. mellékletben felsorolt hulladékok vagy azok a hulladékok, amelyekre az előzetes hozzájárulás vonatkozik;

d)az előzetes hozzájárulással érintett teljes mennyiség;

e)az érvényességi időszak;

f)az előzetes hozzájárulással kapcsolatos bármely változás;

g) a bejelentett információk bármely változása;

h)az előzetes hozzájárulás bármely visszavonása.

(14)A 8., 9., 10. és 12. cikktől eltérve, a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban megadott hozzájárulásra, a 10. cikkel összhangban előírt kikötésekre vagy az összes érintett illetékes hatóság által az előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe irányuló szállítások bejelentésével kapcsolatban a 12. cikkel összhangban emelt kifogásokra a 8. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett információk kézhezvételétől számított hét munkanapos határidő irányadó.

(15)Amennyiben egy vagy több illetékes hatóság a 8. cikk (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban kiegészítő információkat kíván kérni az előzetes hozzájárulással rendelkező létesítménybe történő szállítások bejelentésével kapcsolatban, az említett albekezdésben, valamint a 8. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdésében említett határidőket a 8. cikk (4) bekezdésének második albekezdése és a 8. cikk (5) bekezdésének második albekezdése esetében egy napra, a 8. cikk (5) bekezdésének első albekezdése esetében pedig két napra kell lerövidíteni.

(16)A (14) bekezdéstől függetlenül a célország illetékes hatósága dönthet úgy is, hogy további információk vagy dokumentációk bejelentőtől való beszerzése érdekében több időre van szükség.

Ilyen esetekben az illetékes hatóság a 8. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett információk kézhezvételétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a bejelentőt.

A 9. cikk (1) bekezdésében említett határozatok meghozatalához szükséges teljes idő nem haladhatja meg az 5. cikk szerinti bejelentés benyújtásától számított 30 napot.

15. cikk
A hasznosítást és az ártalmatlanítást megelőző műveletekre vonatkozó további rendelkezések

(1)Hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladék szállítása esetén a bejelentőlapon a kezdeti hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveleten kívül fel kell tüntetni minden olyan létesítményt is, ahol egymást követően a hulladék hasznosítását és ártalmatlanítását megelőző műveleteket, valamint végleges hasznosítást és ártalmatlanítást terveznek.

(2)A küldő ország és a célország illetékes hatóságai csak abban az esetben járulhatnak hozzá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre szánt hulladékszállítmányhoz, ha nem áll fenn a 12. cikkel összhangban kifogásra ok a hulladéknak olyan létesítményekbe történő szállításával (szállításaival) szemben, ahol egymást követően végeznek a hulladék hasznosítását megelőző műveleteket, végleges hasznosítást vagy végleges ártalmatlanítást.

(3)A hulladéknak a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző létesítménybe történő megérkezését követő egy napon belül az érintett létesítmény köteles írásban megerősíteni a hulladék megérkezését. A megerősítést fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy ahhoz csatolni kell.

(4)A műveletet végző létesítmény mihamarabb, de a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet befejezését követően legkésőbb 30 nappal, és legkésőbb a hulladék megérkezését követően egy naptári éven, illetve a 9. cikk (5) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül, köteles felelőssége mellett igazolást adni a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet végrehajtásáról.

Az igazolást be kell nyújtani és fel kell tüntetni a kísérő dokumentumban, vagy ahhoz csatolni kell.

(5)Amennyiben egy hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény a hulladékot egy olyan, a célországban található létesítménybe szállítja, ahol egymást követően végeznek a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőző műveleteket, valamint végleges hasznosítást vagy ártalmatlanítást, ez utóbbi létesítmény köteles a részére mihamarabb, de legkésőbb a hulladék átszállítását követően egy naptári éven, illetve a 9. cikk (5) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül igazolást adni a későbbi végleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet végrehajtásáról.

A hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet végző említett létesítmény haladéktalanul továbbítja a vonatkozó igazolásokat a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak, megjelölve azokat a szállítmányokat, amelyekre az igazolások vonatkoznak.

(6)Amennyiben az (5) bekezdésben leírt szállítás az eredeti küldő országban vagy egy másik tagállamban található létesítménybe történik, e rendelettel összhangban új bejelentést kell tenni.

(7)Amennyiben az (5) bekezdésben leírt szállítást egy harmadik országban található létesítménybe teljesítik, e rendelettel összhangban új bejelentést kell tenni, és az érintett illetékes hatóságokra vonatkozó rendelkezések az eredeti küldő ország első illetékes hatóságára is alkalmazandók.

16. cikk
A szállítmányhoz való hozzájárulást követően fennálló követelmények

(1)Miután az érintett illetékes hatóságok hozzájárultak a bejelentett szállításhoz, valamennyi érintett vállalkozásnak ki kell töltenie a kísérő dokumentumot, illetve általános bejelentés esetén a kísérő dokumentum megjelölt pontjait. Biztosítani kell, hogy a kísérő dokumentumban szereplő információk elektronikus úton – a fuvarozás ideje alatt is – elérhetők legyenek az illetékes hatóságok számára.

(2)Ha a bejelentő a küldő, a cél- és a tranzitország illetékes hatóságaitól írásbeli hozzájárulást kapott, vagy a küldő és a tranzitország illetékes hatóságai tekintetében hallgatólagos hozzájárulást feltételezhet, a bejelentőnek meg kell adnia a szállítás tényleges időpontját, és a lehető legteljesebb mértékben ki kell töltenie a kísérő dokumentumot, legalább egy munkanappal a szállítás megkezdése előtt.

(3)A létesítmény a hulladék átvételétől számított egy napon belül megerősíti a bejelentőnek és az illetékes hatóságoknak, hogy a hulladékot átvette.

(4)A végleges ártalmatlanítási vagy hasznosítási műveletet végző létesítmény mihamarabb, de a szóban forgó művelet befejezését követően legkésőbb 30 nappal, és legkésőbb a hulladék megérkezését követően egy naptári éven, illetve a 9. cikk (5) bekezdésében említett rövidebb határidőn belül köteles felelőssége mellett igazolni a végleges hasznosítás vagy ártalmatlanítás végrehajtását.

(5)A (4) bekezdésben említett igazolást a műveletet végző létesítménynek vagy a 26. cikkben említett rendszerhez való hozzáférés hiányában a bejelentőn keresztül kell benyújtania a bejelentőhöz és az illetékes hatóságokhoz.

17. cikk
A szállításban a hozzájárulást követően bekövetkezett változások

(1)A hozzájárulással rendelkező szállítás bármely lényeges részletének és/vagy feltételének megváltozása esetén a bejelentő köteles haladéktalanul értesíteni az érintett illetékes hatóságokat és a címzettet, lehetőleg még a szállítmány indítása előtt. A tervezett mennyiség, út, útvonal, szállítási időpont vagy a szállító megváltozása lényeges változásnak minősül.

(2)Az (1) bekezdésben említett lényeges változások esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve ha az összes érintett illetékes hatóság úgy foglalt állást, hogy a módosításokat illetően nincs szükség új bejelentésre.

(3)Amennyiben az (1) bekezdésben említett lényeges változások az eredeti bejelentéssel érintett hatóságokon kívül más illetékes hatóságokat is érintenek, új bejelentést kell benyújtani.

2. fejezet

18. cikk
Általános tájékoztatási követelmények

(1)A 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett, szállításra szánt hulladékokra az e cikk (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános tájékoztatási követelményeket kell alkalmazni.

(2)A küldő ország nemzeti joghatósága alá tartozó, a szállítást szervező személy legkésőbb egy nappal a szállítás megkezdése előtt kitölti és benyújtja a VII. mellékletben szereplő releváns információkat.

(3)A (2) bekezdésben említett személynek gondoskodnia kell arról, hogy az említett bekezdésben említett információk elektronikus úton – a fuvarozás ideje alatt is – elérhetők legyenek az illetékes hatóságok számára.

(4)A hulladékhasznosító létesítmény vagy a laboratórium és a címzett, vagy ha a címzettnek nincs hozzáférése a 26. cikkben említett rendszerhez, a (2) bekezdésben említett személy a hulladék átvételétől számított egy napon belül a VII. mellékletben szereplő releváns információk kitöltésével megerősíti a bejelentőnek és az illetékes hatóságoknak, hogy a hulladékot átvette.

(5)A hulladékhasznosító létesítmény a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hasznosítási művelet befejezését követő 30 napon belül, és legkésőbb a hulladék átvételét követő egy naptári éven belül felelőssége mellett a VII. mellékletben szereplő releváns információk kitöltésével igazolja, hogy a hasznosítás megtörtént.

(6)A (2) bekezdésben említett személynek haladéktalanul tájékoztatnia kell a küldő ország illetékes hatóságát, ha a szállítmány célországba történő bevitelét megakadályozták, azt a címzett visszautasítja, vagy az eredetileg tervezett módon nem teljesíthető.

(7)A VII. mellékletben említett, a szállítást szervező személy és a címzett közötti, a hulladék hasznosításáról szóló szerződésnek a szállítás megkezdésekor hatályosnak kell lennie. Amennyiben a hulladék szállítása vagy hasznosítása rendeltetésszerű módon nem teljesíthető, vagy ha azt illegális szállításként hajtották végre, a szerződésnek tartalmaznia kell a szállítást szervező személy vagy – amennyiben ez a személy nincs abban a helyzetben, hogy befejezze a hulladék szállítását vagy hasznosítását – a címzett kötelezettségét a hulladék visszavételére vagy annak alternatív módon történő hasznosítására; és szükség esetén az időközi tárolásának biztosítására.

(8)Az érintett illetékes hatóságok kérésére a szállítást szervező személy vagy a címzett köteles a (7) bekezdésben említett szerződés egy példányát részükre megküldeni.

(9)A VII. mellékletben előírt információknak a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére kell állniuk a 26. cikkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban, vizsgálati, végrehajtási, tervezési és statisztikai célból.

(10)A (2) bekezdésben említett információkat bizalmasan kell kezelni, amennyiben ezt uniós vagy nemzeti jogszabályok előírják.

(11)Amennyiben a hulladékot ugyanazon jogi személy ellenőrzése alatt álló két létesítmény között szállítják, a (7) bekezdésben említett szerződés e jogi személy nyilatkozatával kiváltható. A nyilatkozatnak értelemszerűen ki kell terjednie a (7) bekezdésben említett kötelezettségekre.

3. fejezet
Hulladékkeverés, dokumentáció és az információkhoz való hozzáférés

19. cikk
A hulladék szállítás közbeni keverésének tilalma

Tilos a bejelentőlapon megjelölt vagy a 18. cikkben említett hulladéknak a szállítás megkezdésétől a hulladék hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe történő megérkezéséig más hulladékkal való keverése.

20. cikk
Dokumentumok és információk megőrzése

(1)Az illetékes hatóságoknak, a bejelentőnek, a címzettnek és a hulladékot átvevő létesítménynek a szállítás megkezdésének időpontjától számítva legalább öt évig meg kell őrizniük az Unióban az illetékes hatóságoknak vagy az illetékes hatóságok által a bejelentett szállítással kapcsolatban megküldött valamennyi dokumentumot. A 13. cikk szerinti általános bejelentések esetében ez a kötelezettség az utolsó szállítás megkezdésének napjától alkalmazandó.

(2)A 18. cikk (1) bekezdése értelmében adott információt a szállítást szervező személy, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmények a szállítás megkezdésének időpontját követően legalább öt évig kötelesek az Unión belül megőrizni.

21. cikk
Bejelentésekhez való nyilvános hozzáférés

A küldő ország vagy a célország illetékes hatóságai megfelelő módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzájárulásukkal rendelkező vagy az általuk kifogásolt szállítmányok bejelentésére, valamint az általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó hulladékszállításokra vonatkozó információkat, amennyiben ezek az információk a nemzeti vagy uniós jogszabályok értelmében nem bizalmasak.

4. fejezet
Visszavételi kötelezettség

22. cikk
Visszavétel a szállítás nem rendeltetésszerű megvalósulása esetén

(1)Amennyiben bármelyik érintett illetékes hatóság tudomására jut, hogy a hulladék szállítása, ideértve a hasznosítását vagy ártalmatlanítását is, nem teljesíthető a tervezettnek megfelelően a bejelentőlap és kísérő dokumentum és/vagy 6. cikkben említett szerződés feltételeivel összhangban, köteles erről haladéktalanul értesíteni a küldő ország illetékes hatóságát. Amennyiben a hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény megtagadja a szállítmány átvételét, köteles erről haladéktalanul értesíteni a célország illetékes hatóságát.

(2)A küldő ország illetékes hatósága biztosítja, hogy – a (3) bekezdésben említett esetek kivételével – a bejelentő a kérdéses hulladékot visszaviszi saját illetékességi területére vagy a küldő országon belül máshol található területre. A küldő ország illetékes hatósága a 3. cikk 6. pontjában jelzett sorrendben azonosítja a bejelentőt. Amennyiben ez nem lehetséges, magának az illetékes hatóságnak vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell megfelelnie e cikk rendelkezéseinek.

Az első albekezdésben említett visszavételt azt követően 90 napon – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon – belül kell végrehajtani, hogy a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy értesítést kapott a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságától arról, hogy a hozzájárulással rendelkező hulladék szállítását, hasznosítását vagy ártalmatlanítását nem lehet a tervezettnek megfelelően teljesíteni, és tájékoztatták ennek okáról (okairól). Az említett értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információkból.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettség nem alkalmazandó, ha a küldő ország, a célország és a tranzitország érintett illetékes hatóságai meggyőződtek arról, hogy a bejelentőnek, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a küldő ország illetékes hatóságának, vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek a célországban vagy máshol módjában áll a hulladékot alternatív módon hasznosítani vagy ártalmatlanítani.

A (2) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szállított hulladékot az érintett létesítményben elvégzett műveletek során visszafordíthatatlanul összekeverték más hulladékkal azt megelőzően, hogy az érintett illetékes hatóság tudomására jutott, hogy a bejelentett hulladékszállítást nem lehet a tervezettnek megfelelően teljesíteni az (1) bekezdés szerint. Az ilyen keveréket alternatív módon kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani, e bekezdés első albekezdésében foglaltakkal összhangban.

(4)A (2) bekezdésben említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően indokolt kérelme elegendő.

Az új bejelentést adott esetben az eredeti bejelentőnek, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 3. cikk 6. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személynek – az ott megadott sorrendben – vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának, vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személynek kell benyújtania.

Az illetékes hatóságok nem tilthatják vagy akadályozhatják meg a nem teljesíthető szállítással érintett hulladék visszaszállítását, illetve a kapcsolódó hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveleteket.

(5)A (3) bekezdésben említett, a célországon kívüli alternatív megoldások igénybevétele esetén adott esetben az eredeti bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 3. cikk 6. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személy – az ott megadott sorrendben –, vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személy köteles új bejelentést benyújtani.

A bejelentő általi új bejelentés esetén azt az eredeti küldő ország illetékes hatóságának is be kell nyújtani.

(6)A (3) bekezdésben említett, az eredeti célországban igénybe vett alternatív megoldások esetén nem kell új bejelentést tenni, elegendő kellően indokolt kérelmet benyújtani. Az eredeti bejelentő köteles az alternatív megoldásnak az engedélyezését kérő kellően indokolt kérelmet a küldő ország illetékes hatóságának, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a célország illetékes hatóságának benyújtani. Amennyiben ez nem lehetséges, az eredetileg a küldő ország illetékes hatósága is benyújthatja a célország illetékes hatósága részére.

(7)Ha nem kerül sor a (4) vagy (6) bekezdéssel összhangban új bejelentés benyújtására, köteles az eredeti bejelentő, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a 3. cikk 6. pontjában szereplő felsorolás szerint megállapított más természetes vagy jogi személy – az ott megadott sorrendben –, vagy amennyiben ez sem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága vagy egy, a nevében eljáró természetes vagy jogi személy egy új kísérő dokumentumot kitölteni a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban.

Amennyiben az új bejelentést a (4) vagy (5) bekezdéssel összhangban a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, nem kell új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást létesíteni. Valamennyi érintett illetékes hatóság beleegyezésével a visszavételre felhasználható az eredeti szállításra vonatkozó kísérő dokumentum.

(8)A bejelentő kötelezettsége és a küldő ország járulékos kötelezettsége a hulladék visszavételére vagy annak alternatív hasznosítására vagy ártalmatlanítására akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátotta a 16. cikk (4) bekezdése vagy a 15. cikk (5) bekezdése értelmében a végleges hasznosításról vagy ártalmatlanításról szóló igazolást. A 7. cikk (6) bekezdésében említett hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletek esetében a küldő ország járulékos kötelezettsége akkor fejeződik be, amikor a létesítmény kibocsátotta a 15. cikk (4) bekezdésében említett igazolást.

Amennyiben a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg, aminek következtében a pénzügyi biztosíték felszabadításra kerül, a 24. cikk (4) bekezdését és a 25. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(9)Amennyiben valamely tagállam területén egy nem teljesíthető szállításból – ideértve a hasznosítást és az ártalmatlanítást is – származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerinti illetékes hatóság felel a hulladék visszaküldését vagy alternatív módon történő végleges hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőző biztonságos tárolására vonatkozó intézkedések megtételéért.

(10)Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának iv. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben és a 23. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségét, e visszavételi kötelezettség céljából a kereskedőt vagy közvetítőt a nevében történő eljárásra felhatalmazó, rendre a 3. cikk 6. pontja a) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott eredeti hulladéktermelőt, új hulladéktermelőt vagy eredeti termelőt, vagy engedéllyel rendelkező begyűjtőt kell megfelelően bejelentőnek tekinteni.

23. cikk
A visszavétel költségeinek viselése, ha a szállítást nem lehet befejezni

(1)Ha a szállítást nem lehet befejezni a hulladék visszaküldéséből eredő költségek – ideértve a 22. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti fuvarozási, hasznosítási vagy ártalmatlanítási költségeket is – és attól az időponttól, amikor a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, hogy a hulladékszállítmány szállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása nem teljesíthető, a 22. cikk (9) bekezdése szerinti tárolási költségek az alábbiakat terhelik, a következő sorrendben:

a)a bejelentőt a 3. cikk 6. pontjában szereplő lista sorrendjében; vagy ha ez a b) pontban említett személy számára nem lehetséges;

b)adott esetben más természetes vagy jogi személyt; vagy ha ez a c) pontban említett személy számára sem lehetséges;

c)a küldő ország illetékes hatóságát; vagy ha ez a d) pont értelmében szintén nem lehetséges;

d)az érintett illetékes hatóságok megállapodása szerinti személyt.

(2)Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseket.

24. cikk
Visszavétel illegális szállítás esetén

(1)Amennyiben egy illetékes hatóság egy általa illegális szállítmánynak vélt szállítmányt fedez fel, erről köteles haladéktalanul értesíteni a többi érintett illetékes hatóságot.

(2)Ha a bejelentőnek tulajdonítható a felelősség az illegális szállításért, a küldő ország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy az érintett hulladékot:

a)a de facto bejelentő visszavegye annak ártalmatlanítása vagy hasznosítása érdekében; vagy ha nem nyújtottak be bejelentést, a b) pontnak megfelelően;

b)a de jure bejelentő visszavegye annak érdekében, hogy intézkedjen annak ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról; vagy ha ez nem lehetséges, a c) ponttal összhangban;

c)a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy visszavegye, hogy intézkedjen annak ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról; vagy ha ez sem lehetséges, a d) pontnak megfelelően;

d)a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy a célországban, vagy a küldő országban alternatív módon hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa; vagy ha ez szintén nem lehetséges, az e) pontnak megfelelően;

e)az összes érintett illetékes hatóság beleegyezése esetén a küldő ország illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy valamely más országban alternatív módon hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa.

Az első albekezdésben említett visszavételt, hasznosítást vagy ártalmatlanítást azt követően 30 napon belül kell végrehajtani – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon belül – hogy a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy értesítést kapott a célország vagy tranzitország illetékes hatóságától az illegális szállításról és annak az okáról. Az említett értesítés származhat a célország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információkból.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett visszavétel esetén új bejelentést kell benyújtani, kivéve ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy a küldő ország eredetileg illetékes hatóságának kellően indokolt kérelme elegendő.

Az új bejelentést az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában felsorolt személyeknek vagy hatóságoknak kell benyújtaniuk, ebben a sorrendben.

Az illetékes hatóságok nem tilthatják vagy akadályozhatják meg az illegálisan szállított hulladék visszaszállítását. A küldő ország illetékes hatósága általi, az első albekezdés d) és e) pontjában említett alternatív megoldások esetén a küldő ország eredetileg illetékes hatósága vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy köteles új bejelentést benyújtani, kivéve ha az érintett illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy az említett hatóság kellően indokolt kérelme elegendő.

(3)Amennyiben a 3. cikk 6. pontja a) alpontjának iv. alpontjában meghatározott bejelentő nem teljesíti az e cikkben és a 25. cikkben meghatározott visszavételi kötelezettségét, e visszavételi kötelezettség céljából a kereskedőt vagy közvetítőt a nevében történő eljárásra felhatalmazó, rendre a 3. cikk 6. pontja a) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában meghatározott eredeti hulladéktermelőt, új hulladéktermelőt vagy eredeti termelőt, vagy engedéllyel rendelkező begyűjtőt kell megfelelően bejelentőnek tekinteni.

(4)Ha a címzettre telepíthető a felelősség az illegális szállításért, a célország illetékes hatósága köteles biztosítani, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák:

a)a címzett által; vagy ha ez nem lehetséges, a b) ponttal összhangban;

b)maga az illetékes hatóság vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy által.

Az első albekezdésben említett hasznosítást vagy ártalmatlanítást azt követően 30 napon belül kell végrehajtani – vagy bármely, az érintett illetékes hatóságok megegyezése szerinti időtartamon belül – hogy a célország illetékes hatóságának tudomására jutott vagy értesítést kapott a küldő ország vagy tranzitország illetékes hatóságától az illegális szállításról és annak okáról (okairól). Az ilyen értesítés származhat a küldő ország vagy a tranzitország illetékes hatóságának többek között egyéb illetékes hatóságok által átadott információból.

Ennek érdekében az illetékes hatóságok szükség szerint e bekezdésnek megfelelően együttműködnek a hulladék hasznosításában vagy ártalmatlanításában.

(5)Amennyiben nem kell új bejelentést benyújtani, a visszavételért felelős személy, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a küldő ország eredetileg illetékes hatósága a 15. cikkel vagy a 16. cikkel összhangban egy új kísérő dokumentumot köteles kitölteni.

Amennyiben az új bejelentést a küldő ország eredetileg illetékes hatósága nyújtja be, nem kell új pénzügyi garanciát vagy ezzel egyenértékű biztosítást létesíteni.

(6)Azokban az esetekben, amikor az illegális szállításért való felelősség nem telepíthető sem a bejelentőre, sem a címzettre, az érintett illetékes hatóságok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó hulladékot hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák.

(7)A 7. cikk (6) bekezdése szerinti hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet esetén, amennyiben a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző művelet végrehajtását követően fedeznek fel illegális hulladékszállítmányt, a küldő országnak a hulladék visszavételére vagy az alternatív hasznosítás vagy ártalmatlanítás elvégzésére vonatkozó járulékos kötelezettsége akkor ér véget, amikor a létesítmény kiadja a 15. cikk (4) bekezdésében említett igazolást.

Amennyiben a létesítmény oly módon állít ki igazolást a hasznosításról vagy ártalmatlanításról, hogy az illegális szállítást valósít meg, aminek következtében a pénzügyi biztosíték felszabadításra kerül, e cikk (4) bekezdését és a 25. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(8)Amennyiben valamely tagállam területén illegális szállításból származó hulladékot találnak, a hulladék megtalálásának helye szerinti illetékes hatóság felel a hulladéknak a visszaküldéséért, vagy az alternatív módon történő végleges hasznosítását vagy ártalmatlanítását megelőző biztonságos tárolásáért.

(9)A 34. és a 36. cikk nem alkalmazandó azokban esetekben, amikor az illegális szállítmányokat a küldő országba küldik vissza, és erre a küldő országra vonatkoznak az említett cikkekben megállapított tilalmak.

(10)A 3. cikk 25. pontjának g) alpontjában meghatározott illegális hulladékszállítás esetén a szállítást szervező személyre az e cikkben a bejelentőre megállapítottakkal azonos kötelezettségek vonatkoznak.

(11)Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseket.

25. cikk
A visszavétel költségei illegális szállítás esetén

(1)Illegális szállítás esetén a hulladék visszavételéből eredő költségek – ideértve a hulladék 24. cikk (2) bekezdése szerinti fuvarozási, hasznosítási és ártalmatlanítási költségeit is – és attól az időponttól, amikor a küldő ország illetékes hatóságának tudomására jutott, hogy illegális szállítás történt, a 24. cikk (8) bekezdése szerinti tárolási költségek az alábbi személyeket terhelik:

a)a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett de facto bejelentőt, a 3. cikk 6. pontjában jelzett sorrendben; vagy ha nem nyújtottak be bejelentést, a b) pontnak megfelelően;

b)a de jure bejelentőt vagy adott esetben más természetes vagy jogi személyt; vagy ha ez nem lehetséges, a c) ponttal összhangban;

c)a küldő ország illetékes hatóságát.

(2)A 24. cikk (4) bekezdése szerinti hasznosítás vagy ártalmatlanítás költségei, beleértve a 24. cikk (7) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeket, a címzettet terhelik; vagy ha ez nem lehetséges, a célország illetékes hatóságát.

(3)Illegális szállítás esetén a hulladék 24. cikk (6) bekezdése szerinti hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségek, ideértve a hulladék 24. cikk (8) bekezdése szerinti esetleges fuvarozási és tárolási költségeit is, az alábbi személyeket terhelik:

a)a 3. cikk 6. pontjában meghatározott rangsor szerint azonosított bejelentőt és/vagy a címzettet, az érintett illetékes hatóságok döntésétől függően; vagy ha ez nem lehetséges, a b) ponttal összhangban;

b)adott esetben más természetes vagy jogi személyeket; vagy ha ez sem lehetséges, a c) ponttal összhangban;

c)a küldő ország és a célország illetékes hatóságait.

(4)A 3. cikk 25. pontjának g) alpontjában meghatározott illegális hulladékszállítás esetén a szállítást szervező személyre az e cikkben a bejelentőre megállapítottakkal azonos kötelezettségek vonatkoznak.

(5)Ez a cikk nem érinti a felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti rendelkezéseket.

5. fejezet
Általános adminisztratív rendelkezések

26. cikk
Elektronikus benyújtás és információcsere

(1)A következő információk és dokumentumok benyújtása és cseréje elektronikus úton, vagy a (2) bekezdésben említett központi rendszeren, vagy a (3) bekezdéssel összhangban egy nemzeti rendszeren keresztül folyik:

a)A 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett hulladékok esetében:

i. tervezett szállítás bejelentése az 5. és 13. cikknek megfelelően;

ii. az 5. és 8. cikk szerinti információ- és dokumentáció-bekérés;

iii. információk és dokumentáció 5. és 8. cikk szerinti benyújtása;

iv. a 8. cikk szerinti tájékoztatás és határozatok;

v. hozzájárulás a bejelentett szállításhoz, és adott esetben a 9. cikk szerinti visszavonásról szóló hivatalos értesítés;

vi. a szállítás 10. cikk szerinti feltételei;

vii. kifogások abban az esetben, ha az 11. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek;

viii. a 12. cikk szerinti, szállítással szembeni kifogások;

ix. a 14. cikk (8) és (10) bekezdése szerinti, meghatározott hasznosító létesítményeknek adott előzetes hozzájárulások kiadásáról szóló határozatokra vonatkozó információk;

x. a 14. cikk (11) és (15) bekezdése szerinti tájékoztatás és határozatok;

xi. a hulladék 15. és 16. cikk szerinti átvételének visszaigazolása;

xii. a hulladék 15. és 16. cikk szerinti hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó igazolás;

xiii. a szállítás tényleges kezdetére vonatkozó előzetes tájékoztatás az 16. cikknek megfelelően;

xiv. az egyes fuvarozásokhoz a 16. cikkel összhangban csatolandó okmányok;

xv. a szállításban a 17. cikk szerinti hozzájárulást követően bekövetkezett változásokra vonatkozó információk;

xvi. amennyiben megvalósítható, a IV., V. és VI. címnek megfelelően elküldendő hozzájárulások és kísérő dokumentumok;

b)a 4. cikk (3) bekezdésében említett hulladék esetében a 18. cikkben előírt információk és dokumentáció.

(2)A Bizottság központi rendszert működtet, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus benyújtását és cseréjét. Ez a központi rendszer olyan platformot biztosít, amelyet az (1) bekezdésben említett információknak és dokumentumoknak a meglévő nemzeti elektronikus adatcsere-rendszerek közötti valós idejű cseréjéhez használnak.

A központi rendszert azon tagállamok illetékes hatóságai is használják, amelyek nem hoztak létre nemzeti elektronikus adatcsere-rendszert az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus úton történő közvetlen benyújtására és cseréjére.

Ez a központi rendszer biztosítja továbbá az (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott elektronikus áruszállítási információk környezetével való átjárhatóságát 61 .

A (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő négy éven belül a központi rendszer biztosítja annak az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való átjárhatóságát.

(3)A tagállamok működtethetik saját nemzeti rendszereiket, de biztosítaniuk kell, hogy e rendszerek átjárhatóak legyenek a (2) bekezdésben említett központi rendszerrel a Bizottság által a (4) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek és szabályoknak megfelelően, és valós időben cseréljenek információkat és dokumentumokat a központi rendszerrel.

(4)Legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően], a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők megállapítása céljából:

a)a (2) bekezdésben említett központi rendszer és a nemzeti rendszerek átjárhatóságához szükséges követelmények, ideértve az adatmodellt és az adatcsere-protokollt is;

b)az (1) bekezdésben említett információk és dokumentumok elektronikus benyújtásának és cseréjének gyakorlati végrehajtásához szükséges bármely egyéb technikai és szervezeti követelmény, beleértve a biztonsági szempontokat és az adatkormányzást is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk
Nyelv

(1)Az e cím rendelkezései alapján benyújtott valamennyi bejelentést, információt, dokumentációt vagy egyéb közleményt az érintett illetékes hatóságok számára elfogadható nyelven kell benyújtani.

(2)Az érintett illetékes hatóságok kérelmére a bejelentő köteles hiteles fordítást benyújtani az (1) bekezdésben említett dokumentumokról a számukra elfogadható nyelven.

28. cikk
Véleményeltérések a hulladék besorolásának kérdésében

(1)Annak eldöntésekor, hogy hulladéknak minősül-e egy olyan gyártási folyamatból származó tárgy vagy anyag, amelynek elsődleges célja nem az adott tárgy vagy anyag előállítása, a tagállamok döntésüket a 2008/98/EK irányelv 5. cikkében meghatározott feltételekre alapozzák.

Annak eldöntésekor, hogy az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék a továbbiakban hulladéknak minősül-e, a tagállamok döntésüket a 2008/98/EK irányelv 6. cikkében meghatározott feltételekre alapozzák.

Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a besorolás kapcsán abban, hogy valamit hulladéknak vagy nem hulladéknak minősítsenek, a vitatott tárgyat vagy anyagot a szállítás alkalmazásában hulladékként kell kezelni. Ez nem érinti a célország azon jogát, hogy a szállított anyagot saját nemzeti jogszabályai szerint bírálja el a szállított anyag megérkezését követően, amennyiben e jogszabályok összhangban vannak az uniós vagy a nemzetközi joggal.

(2)Amennyiben a küldő ország és a célország illetékes hatóságai nem tudnak megállapodni egy hulladéknak a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben felsorolt, illetve az említett mellékletek egyikében sem szereplő hulladékként való besorolásában, az adott hulladék szállítása a 4. cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(3)Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a bejelentett hulladékfeldolgozási művelet besorolása kapcsán, hogy a hasznosítás vagy ártalmatlanítás-e, e rendelet ártalmatlanításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)A III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben felsorolt hulladék Unión belüli harmonizált besorolásának megkönnyítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek révén olyan kritériumokat – többek között szennyezettségi küszöbértékeket – állapít meg, amelyek alapján egyes hulladékok a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletbe sorolandók.

A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra is, hogy a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek révén kritériumokat állapít meg a használt áruk és a hulladék megkülönböztetésére azon konkrét árukategóriákra, amelyek esetében az ilyen megkülönböztetés kiemelten fontos az Unióból való hulladékexport tekintetében.

   29. cikk
Igazgatási költségek

Az érintett hatóságok a bejelentőt terhelhetik a bejelentési és felügyeleti eljárások végrehajtásának megfelelő és arányos adminisztratív költségeivel, valamint a megfelelő elemzések és vizsgálatok szokásos költségeivel.

30. cikk
Határterületi megállapodások

(1)Kivételes esetekben, és ha a különleges földrajzi vagy demográfiai helyzet ilyen lépést indokol, a tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek a határokat átlépő egyes hulladékszállítmányoknak a két érintett tagállam közötti határterületen működő, legközelebbi alkalmas létesítményig történő szállítására vonatkozó bejelentési eljárás egyszerűsítéséről.

(2)Az (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodások akkor is köthetők, ha a hulladékot a küldő országból szállítják és a küldő országban kezelik, de egy másik tagállamon keresztül szállítják át.

(3)A tagállamok az (1) bekezdésben említett kétoldalú megállapodásokat köthetnek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás feleivel is.

(4)A Bizottságot az e cikkben említett megállapodásokról a hatálybalépésüket megelőzően értesíteni kell.

6. fejezet
Unión belüli, harmadik országokat érintő tranzitszállítással történő szállítás

31. cikk
Ártalmatlanításra szánt hulladékszállítások

Amennyiben a hulladék szállítása az Unión belül valósul meg egy vagy több harmadik országon keresztül történő tranzitszállítással, és azt ártalmatlanításra szánják, a küldő ország illetékes hatósága köteles megkeresni a harmadik országok illetékes hatóságait is, hogy el kívánják-e küldeni a tervezett szállításra vonatkozó írásbeli hozzájárulásukat:

a)ha a harmadik ország a Bázeli Egyezményben részes fél, 60 napon belül, kivéve ha erről a jogról az említett Egyezmény rendelkezései értelmében lemondtak; vagy

b)a Bázeli Egyezményben nem részes fél harmadik ország esetében az illetékes hatóságok megállapodása szerinti időtartamon belül.

32. cikk
Hasznosításra szánt hulladékszállítások

(1)Amennyiben a hulladék szállítása az Unión belül valósul meg egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő tranzitszállítással, amely nem esik a hasznosításra szánt hulladékok országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló tanácsi határozat (a továbbiakban: OECD-határozat) hatálya alá, és a hulladékot hasznosításra szánják, a 31. cikket kell alkalmazni.

(2)Amennyiben a hulladék szállítása az Unión belül valósul meg – ideértve az ugyanazon tagállam helységei közötti szállítást is – egy vagy több olyan harmadik országon keresztül történő tranzitszállítással, amelyre az OECD-határozatot alkalmazni kell, és a hulladékot hasznosításra szánják, a 9. cikk szerinti hozzájárulás hallgatólagosan is megadható, és ha nem emeltek kifogást, vagy nem állapítottak meg feltételeket, a szállítást az 5. cikk szerinti bejelentés benyújtásának időpontját 30 nappal követően lehet megkezdeni.

III. cím 
Kizárólag tagállamon belüli szállítások

33. cikk
A kizárólag tagállamon belüli szállításra vonatkozó szabályozás

(1)A tagállamok megfelelő rendszert hoznak létre a kizárólag nemzeti joghatóságukon belül zajló hulladékszállítások felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozóan. Ennek a rendszernek figyelembe kell vennie a II. és VII. címben megállapított uniós rendszerrel való összhang szükségességét.

(2)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a hulladékszállításra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti rendszerükről. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

IV. cím 
Az Unióból harmadik országokba történő kivitel

1. fejezet
Ártalmatlanításra szánt hulladékok kivitele

34. cikk
Kiviteli tilalom

(1)Tilos az Unióból ártalmatlanításra szánt hulladék kivitele.

(2)Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ártalmatlanításra szánt hulladékoknak olyan EFTA-országokba irányuló kivitelére, amelyek a Bázeli Egyezménynek is felei.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve tilos az ártalmatlanításra szánt hulladéknak a Bázeli Egyezményben részes EFTA-országba történő kivitele:

a)amennyiben az EFTA-ország tiltja az ilyen hulladék behozatalát;

b)ha az 11. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek;

c)ha a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy a hulladékot a célországban nem fogják az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelés alá vonni.

(4)A tilalom (1) bekezdése nem vonatkozik a 22. vagy a 24. cikk szerinti visszavételi kötelezettség hatálya alá tartozó hulladékokra.

35. cikk
Az EFTA-országokba irányuló kivitelre vonatkozó eljárások

(1)Amennyiben az Unióból olyan EFTA-országba exportálnak hulladékot, amely a Bázeli Egyezmény részes fele, és a hulladékot abban az országban ártalmatlanításra szánják, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)a bejelentőnek a 26. cikkel összhangban be kell nyújtania a bejelentési kérelmet, valamint az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban az információkat és a dokumentációt, és ezzel egyidejűleg postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben megküldi azokat az Unión kívüli tranzit- és célországok érintett illetékes hatóságainak, kivéve, ha ezek a hatóságok kapcsolódnak a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez;

b)a bejelentőnek a 26. cikkel összhangban be kell nyújtania minden kiegészítő információt és dokumentációt az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban, és ezzel egyidejűleg postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben megküldi azokat az Unión kívüli tranzit- és célországok érintett illetékes hatóságainak, kivéve, ha ezek a hatóságok kapcsolódnak a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez;

c)a küldő ország illetékes hatósága postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben tájékoztatja az Unión kívüli tranzit- és célországok érintett illetékes hatóságait az általa bekért információkról és dokumentációról, valamint a tervezett szállítással kapcsolatos határozatáról, kivéve, ha ezek az illetékes hatóságok kapcsolódnak a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez;

d)az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának a bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét – vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

e)az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága csak a célország illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulását és adott esetben az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulását követően, de legkorábban a bejelentés átvételi elismervényének a tranzitország illetékes hatósága általi továbbításától számított 61 nap elteltével hozza meg a 9. cikkben említett, a szállításhoz való hozzájárulásról szóló határozatot, kivéve, ha a küldő ország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatóság írásbeli hozzájárulásával rendelkezik, amely esetben a határozatot a 9. cikkben említett határidőt megelőzően is meghozhatja.

(3)Az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága a bejelentésről átvételi elismervényt küld a bejelentőnek, és másolatot a többi érintett illetékes hatóságnak;

b)a küldő ország illetékes hatóságai és adott esetben az uniós tranzitország illetékes hatóságai biztosítják, hogy a kiviteli vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt tájékoztassák a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozatukról;

c)a kísérő dokumentum egy-egy példányát a szállító köteles a kiviteli vámhivatal és a kilépési vámhivatal rendelkezésére bocsátani, postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben, illetve ha a kiviteli vámhivatal hozzáféréssel rendelkezik a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez, akkor azon keresztül;

d)amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal tájékoztatja az Unión belüli küldő ország illetékes hatóságát arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót;

e)amennyiben 42 nappal azt követően, hogy a hulladék elhagyta az Uniót, az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága nem kapott tájékoztatást a létesítménytől a hulladék átvételéről, erről haladéktalanul tájékoztatja a célország illetékes hatóságát;

f)a 6. cikkben említett szerződésnek a következő feltételeket kell tartalmaznia:

i. amennyiben egy létesítmény helytelen ártalmatlanítási igazolást állít ki, aminek következtében a pénzügyi biztosíték felszabadításra kerül, a címzett viseli a hulladéknak a küldő ország illetékes hatósága joghatósága alá tartozó területre történő visszaküldésének kötelezettségéből, valamint annak alternatív és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségeket;

ii. a létesítmény az ártalmatlanításra szánt hulladék átvételét követő három napon belül megküldi a kitöltött kísérő dokumentum aláírt példányát – a iii. alpontban említett ártalmatlanítási igazolás kivételével – a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak;

iii. a létesítménynek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ártalmatlanítás befejezését követő 30 napon belül, de mindenképpen legkésőbb hulladék átvételét követő egy naptári éven belül felelőssége mellett igazolnia kell, hogy az ártalmatlanítás megtörtént, és az igazolást tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát meg kell küldenie a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak;

g)a bejelentő az f) pont ii. alpontjában és az f) pont iii. alpontjában említett másolatok kézhezvételétől számított három munkanapon belül a 26. cikkel összhangban elektronikus úton elérhetővé teszi az említett másolatokban szereplő információkat.

(4)A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a bejelentő megkapta az írásbeli hozzájárulást a küldő ország, a célország és adott esetben az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságaitól, és teljesülnek az említett határozatban megállapított feltételek;

b)biztosított a hulladék 56. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése.

(5)A hulladék kivitele esetén a hulladékot olyan létesítménybe kell ártalmatlanítási műveletek céljára szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik vagy az ottani működését engedélyezték.

(6)Amennyiben a kiviteli vámhivatal vagy a kilépési vámhivatal illegális szállítást fedez fel, erről haladéktalanul tájékoztatja a vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli küldő ország illetékes hatóságát az illegális szállításról; valamint

b)biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik, és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

2. fejezet
Hasznosításra szánt hulladékok kivitele

1. szakasz
Veszélyes és bizonyos egyéb hulladékok kivitele olyan országokba, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó

36. cikk
Kiviteli tilalom

(1)Tilos az Unióból a következő, hasznosításra szánt hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitele:

a)az e rendelet V. mellékletének 1. részében veszélyesként felsorolt hulladékok;

b)a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben veszélyesként felsorolt hulladékok;

c)az e rendelet V. mellékletének 2. részében felsorolt hulladékok;

d)az e rendelet V. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben nem egy kód alá besorolt veszélyes hulladékok;

e)veszélyes hulladékok keverékei és veszélyes hulladékoknak az e rendelet V. mellékletében nem egy kód alá besorolt vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben nem szereplő nem veszélyes hulladékokkal való keverékei;

f)a célország által a Bázeli Egyezmény 3. cikke értelmében veszélyesként bejelentett hulladékok;

g)olyan hulladékok, amelyek behozatalát a célország megtiltotta;

h)azok a hulladékok, amelyekről a küldő ország illetékes hatósága okkal feltételezi, hogy azokat az érintett célországban nem az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik;

i)a 4. cikk (5) bekezdésében említett hulladékok.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 22. vagy a 24. cikk szerinti visszavételi kötelezettség hatálya alá tartozó hulladékokra.

(3)A tagállamok kivételes esetekben a bejelentő által benyújtott igazoló dokumentumok alapján rendelkezhetnek arról, hogy az e rendelet V. mellékletében vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben felsorolt veszélyes hulladékok nem tartoznak az (1) bekezdésben említett kiviteli tilalom hatálya alá, amennyiben azok nem rendelkeznek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt tulajdonságok egyikével sem, figyelembe véve a hulladéknak az említett mellékletben meghatározott veszélyességi besorolására vonatkozó kritériumokat és alkalmazandó küszöbértékeket és koncentrációs határértékeket. Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei felhasználásával is értékelik, a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.

(4)Az a tény, hogy a hulladék nem szerepel az V. mellékletben vagy a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben, vagy hogy szerepel az V. melléklet 1. részének B. jegyzékében, kivételes esetekben nem zárja ki az ilyen hulladék veszélyesként való minősítését, és ezért kiviteli tilalom hatálya alá tartozik, amennyiben rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt tulajdonságok bármelyikével, figyelembe véve a hulladékok veszélyesként való besorolására vonatkozó kritériumokat és alkalmazandó küszöbértékeket és koncentrációs határértékeket. Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei felhasználásával is értékelik, a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.

(5)A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben az érintett tagállam tájékoztatja a tervezett célországot, mielőtt döntést hoz az adott országba irányuló tervezett szállításokhoz való hozzájárulásról. A tagállamok minden naptári év vége előtt értesítik a Bizottságot az ilyen esetekről. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat valamennyi tagállamnak és a Bázeli Egyezmény titkárságának. A benyújtott információk alapján a Bizottság észrevételeket tehet, és adott esetben a 72. cikkel összhangban kiigazíthatja e rendelet V. mellékletét.

2. szakasz
Nem veszélyes hulladékok kivitele olyan országokba, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó

37. cikk
Kiviteli tilalom

(1)Tilos az Unióból a következő, hasznosításra szánt hulladékoknak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba történő kivitele:

a)a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok;

b)a 2008/98/EK irányelv 7. cikkében említett hulladékjegyzékben szereplő nem veszélyes hulladékok, amennyiben azok nem szerepelnek a III., IIIA. vagy IIIB. mellékletben.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a hasznosításra szánt hulladékoknak a 38. cikkel összhangban a jegyzékben meghatározott hulladékokra vonatkozóan összeállított országlistán szereplő országba történő kivitelére.

Az ilyen kivitelre csak azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a hulladékot az érintett ország nemzeti jogszabályai szerint engedélyezett létesítménybe szánják, hogy ott hasznosítási műveleteket végezzenek. Ezenkívül az ilyen kivitelre a 18. cikkben megállapított általános tájékoztatási követelmények, vagy – amennyiben az érintett ország a 39. cikkben említett kérelemben ezt jelzi – a 35. cikkben említett előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás vonatkozik.

38. cikk
Azon országok jegyzékének összeállítása, amelyekbe engedélyezett a hasznosításra szánt nem veszélyes hulladékok Unióból történő kivitele

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza azon országok jegyzékét, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyek esetében engedélyezett az Unióból nem veszélyes hulladékok hasznosítás céljából történő kivitele (a továbbiakban: azon országok jegyzéke, amelyekbe a kivitel engedélyezett). Ebben a jegyzékben azok az országok szerepelnek, amelyek a 39. cikk (1) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be, és a Bizottság által a 40. cikk szerint elvégzett értékelés alapján bizonyították a 39. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(2)Az (1) bekezdésben említett jegyzék a következő információkat tartalmazza:

a)azon országok neve, amelyekbe nem veszélyes hulladékoknak az Unióból hasznosítás céljából történő kivitele engedélyezett;

b)az Unióból az a) pontban említett egyes országokba történő kivitelre engedélyezett konkrét hulladék(ok);

c)olyan információk, például internetes címek, amelyek lehetővé teszik az a) pontban említett egyes országok nemzeti jogszabályai alapján a b) pontban említett hulladék hasznosítására engedélyezett létesítmények jegyzékéhez való hozzáférést;

d)amennyiben rendelkezésre áll, az a) pontban említett egyes országok nemzeti jogszabályai alapján a b) pontban említett hulladék(ok) behozatalára vonatkozó bármely egyedi ellenőrzési eljárásra vonatkozó információ, beleértve annak jelzését is, hogy az ilyen behozatal a 35. cikkben említett előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás hatálya alá tartozik-e.

(3)Az (1) bekezdésben említett jegyzéket [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig kell elfogadni, kivéve, ha egyetlen ország sem nyújt be a 39. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet, vagy egyetlen ország sem felel meg a 39. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: három hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig felveszi a kapcsolatot mindazokkal az országokkal, amelyekre az OECD-határozat nem vonatkozik, hogy megadja számukra a szükséges információkat arról, hogy ezen országok felkerülhetnek-e azon országok jegyzékére, amelyekbe a kivitel engedélyezett.

Azon országok [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig elfogadásra kerülő listájára való felkerüléshez, amelyekbe a kivitel engedélyezett, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országoknak a 39. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmüket [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: 9 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] kell benyújtaniuk.

(4)A Bizottság rendszeresen, és a létrehozását követően legalább kétévente naprakésszé teszi azon országok jegyzékét, amelyekbe a kivitel engedélyezett, az alábbiak érdekében: 

a)olyan ország hozzáadása, amelynek felvételéről az (1) bekezdésnek megfelelően határoztak;

b)olyan ország eltávolítása, amely már nem felel meg a 39. cikkben meghatározott követelményeknek;

c)a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említett információk frissítése az érintett országtól kapott kérelem alapján, és amennyiben a kérelem új hulladék hozzáadására vonatkozik, feltéve, hogy az érintett ország a szóban forgó új hulladék tekintetében bizonyította a 39. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést;

d)minden más lényeges elem beemelése vagy törlése, biztosítva, hogy a jegyzék pontos és naprakész információkat tartalmazzon.

(5)A 39. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkban bekövetkező bármilyen változás esetén az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő országok haladéktalanul benyújtják a VIII. mellékletben meghatározott formanyomtatványon meghatározott információk frissítését és a vonatkozó alátámasztó bizonyítékokat.

Az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő országok az első felvételüket követő ötödik évben mindenképpen benyújtják a Bizottságnak a VIII. mellékletben meghatározott formanyomtatványban meghatározott információk naprakésszé tett változatát, a megfelelő alátámasztó bizonyítékokkal együtt.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említett információk és bizonyítékok kézhezvételét követően a Bizottság kiegészítő információkat kérhet az érintett országból annak bizonyítására, hogy továbbra is megfelel a 39. cikkben meghatározott követelményeknek.

(6)Amennyiben olyan információ válik elérhetővé, amely megalapozott módon azt mutatja, hogy egy olyan ország esetében, amely már szerepel az (1) bekezdésben említett jegyzékben, a 39. cikkben meghatározott követelmények már nem teljesülnek, a Bizottság felkéri az érintett országot, hogy az észrevételek megtételére való felkérésétől számított legfeljebb két hónapon belül nyújtsa be az adott információval kapcsolatos álláspontját, az említett követelményeknek való folyamatos megfelelést igazoló releváns bizonyítékokkal együtt. Ez az időtartam további két hónappal meghosszabbítható, amennyiben az érintett ország indokolással ellátott kérelmet nyújt be a meghosszabbítás iránt.

(7)Amennyiben az érintett ország az e bekezdés első albekezdésében említett határidőn belül nem nyújtja be véleményét és a kért alátámasztó bizonyítékot, vagy ha a benyújtott bizonyíték nem elegendő a 39. cikkben meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés igazolására, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül törli az adott országot a jegyzékből.

(8)A Bizottság bármikor kapcsolatba léphet az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő valamely országgal, hogy olyan információkat szerezzen be, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az adott ország továbbra is megfeleljen a 39. cikkben meghatározott követelményeknek.

39. cikk
Azon országok jegyzékébe való felvételre vonatkozó követelmények, amelyekbe a kivitel engedélyezett

(1)Azok az országok, amelyekre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amelyek az Unióból hasznosítás céljából a 37. cikk (1) bekezdésében említett bizonyos hulladékokat kívánnak fogadni, kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben jelzik, hogy készek a hulladék fogadására és a 38. cikkben említett jegyzékbe való felvételre. E kérelmet és valamennyi kapcsolódó dokumentációt vagy egyéb közleményeket angol nyelven kell benyújtani.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelmet a VIII. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell az abban meghatározott valamennyi információt.

(3)A kérelmet benyújtó országnak bizonyítania kell, hogy megtett és végrehajtott minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett hulladékot az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék.

E célból a kérelmet benyújtó országnak bizonyítania kell, hogy:

a)a teljes területére kiterjedő, átfogó hulladékgazdálkodási stratégiával vagy tervvel rendelkezik, és igazolja, hogy képes és kész biztosítani a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást. A stratégia vagy terv legalább a következő elemeket tartalmazza:

i.az országban keletkező összes hulladék éves mennyisége, valamint az e kérelem hatálya alá tartozó hulladék(ok) mennyisége (a továbbiakban: a kérelem által érintett hulladék), és becslések arra vonatkozóan, hogy ezek a mennyiségek hogyan alakulnak a következő 10 évben;

ii.az ország jelenlegi hulladékgazdálkodási kapacitásának becslése általában, valamint az ország feldolgozási kapacitásának becslése a kérelem által érintett hulladék(ok) tekintetében, valamint annak értékelése, hogy ezek a kapacitások hogyan alakulnak a következő 10 évben;

iii.az elkülönítetten gyűjtött, nemzeti szinten keletkező hulladék aránya, valamint az ezen arány jövőbeli növelésére irányuló célkitűzések és intézkedések;

iv.a kérelem által érintett, hulladéklerakóban elhelyezett, nemzeti szinten keletkező hulladék arányának feltüntetése, valamint az ezen arány jövőbeli csökkentésére irányuló célkitűzések és intézkedések;

v.az újrafeldolgozott, nemzeti szinten keletkező hulladék arányának feltüntetése, valamint az ezen arány jövőbeli növelésére irányuló lehetséges célkitűzések és intézkedések;

vi.az eldobott hulladék mennyiségére, valamint a szemetelés megelőzése és megtisztítása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

vii.stratégia arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható a területére behozott hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése, beleértve az ilyen behozatalnak a hazai hulladékgazdálkodásra gyakorolt lehetséges hatását is;

viii.az i–vi. pontban említett adatok kiszámításához használt módszertanra vonatkozó információk;

b)rendelkezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogi kerettel, amely legalább a következő elemeket tartalmazza:

i.hulladékkezelő létesítmények engedélyezési rendszerei;

ii.hulladékfuvarozás engedélyezési rendszerei;

iii.olyan rendelkezések, amelyek célja annak biztosítása, hogy a kérelemmel érintett hulladékok hasznosítási művelete során keletkező maradékhulladékot az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék;

iv.a hulladékgazdálkodási műveletekre vonatkozó megfelelő szennyezésszabályozás, beleértve a levegő, a talaj és a víz védelmét szolgáló kibocsátási határértékeket, valamint az e műveletekből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedéseket;

v.a hulladékgazdálkodásra és a hulladékszállításra vonatkozó hazai és nemzetközi követelmények végrehajtásának biztosítását célzó végrehajtási, vizsgálati és szankciókra vonatkozó rendelkezések;

c)részes fele a VIII. mellékletben említett többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak, és megtette a szükséges intézkedéseket az említett megállapodások szerinti kötelezettségeinek végrehajtásához;

d)stratégiát dolgozott ki a hulladékgazdálkodásra és a hulladékszállításra vonatkozó nemzeti jogszabályok végrehajtására, amely magában foglalja az ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket, beleértve a hulladékszállítások és a hulladékgazdálkodási létesítmények tekintetében végzett vizsgálatok számára, valamint a vonatkozó nemzeti szabályok megsértése esetén kiszabott szankciókra vonatkozó információkat.

40. cikk
Azon országok jegyzékébe való felvétel iránti kérelem értékelése, amelyekbe a kivitel engedélyezett

(1)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értékeli a 39. cikk alapján benyújtott kérelmeket, és amennyiben meggyőződött arról, hogy az említett cikkben meghatározott követelmények teljesülnek, felveszi a kérelmet benyújtó országot azon országok jegyzékébe, amelyekbe a kivitel engedélyezett. Az értékelésnek a kérelmező ország által szolgáltatott információkon és alátámasztó bizonyítékokon, valamint egyéb releváns információkon kell alapulnia, és annak megállapítására kell irányulnia, hogy a kérelmező ország meghozott és végrehajt-e minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett hulladékot az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezeljék. Ezen értékelés elvégzéséhez a Bizottság hivatkozási pontként a IX. mellékletben említett jogszabályok és iránymutatások vonatkozó rendelkezéseit használja.

(2)Amennyiben az értékelés során a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmező ország által szolgáltatott információk hiányosak vagy nem elégségesek a 39. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolásához, lehetőséget ad az érintett országnak arra, hogy legfeljebb három hónapon belül kiegészítő információkat szolgáltasson. Ez az időtartam további három hónappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező ország indokolással ellátott kérelmet nyújt be a meghosszabbítás iránt.

(3)Amennyiben a kérelmező ország az e cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül nem nyújtja be a kiegészítő információkat, vagy ha a benyújtott kiegészítő információk még mindig hiányosak vagy elégtelenek a 39. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolásához, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező országot arról, hogy nem vehető fel azon országok listájára, amelyekbe a kivitel engedélyezett, és hogy kérelmét a továbbiakban nem dolgozzák fel. Ebben az esetben a Bizottság a kérelmező országot is tájékoztatja e következtetés indokairól. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a kérelmező ország a 39. cikk alapján új kérelmet nyújtson be.

3. szakasz
Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba irányuló kivitel

41. cikk
A hulladékexport általános rendszere

(1)Amennyiben a III., IIIA., IIIB. vagy IV. mellékletben felsorolt hulladékot, a nem besorolt hulladékot vagy a III. vagy IV. mellékletben nem egy kód alá besorolt hulladékkeverékeket az Unióból hasznosítási céllal olyan országokba exportálják, amelyekre az OECD-határozatot alkalmazni kell, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokon keresztüli tranzittal vagy anélkül, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, a (2), (3) és (5) bekezdésben felsorolt kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)a IIIA. mellékletben felsorolt, előkezelési műveletre szánt hulladékkeverékek az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartoznak, amennyiben egymást követően kerül sor bármely hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletre, illetve végleges hasznosításra vagy ártalmatlanításra olyan országban, amelyre az OECD-határozat nem vonatkozik;

b)a IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok az előzetes írásbeli bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartoznak;

c)tilos a 4. cikk (5) bekezdésében említett hulladék kivitele;

d)a 9. cikkel összhangban szükséges hozzájárulás az Unión kívüli célország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása formájában is megadható.

(3)A IV. mellékletben felsorolt hulladékok kivitele tekintetében a 35. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt kiigazításokat és kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Emellett a 6. cikkben említett szerződésnek tartalmaznia kell a következő feltételeket:

a)amennyiben egy létesítmény helytelen hasznosítási igazolást állít ki, aminek következtében a pénzügyi biztosíték felszabadításra kerül, a címzett viseli a hulladéknak a küldő ország illetékes hatósága joghatósága alá tartozó területre történő visszaküldésének kötelezettségéből, valamint annak alternatív és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításából vagy ártalmatlanításából eredő költségeket;

b)a létesítmény a hasznosításra szánt hulladék átvételét követő három napon belül megküldi a kitöltött kísérő dokumentum aláírt példányát – a c) pontban említett hasznosítási igazolás kivételével – a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak;

c)a létesítménynek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hasznosítás befejezését követő 30 napon belül, de mindenképpen legkésőbb a hulladék átvételét követő egy naptári éven belül felelőssége mellett igazolnia kell, hogy a hasznosítás megtörtént, és az igazolást tartalmazó kísérő dokumentum aláírt példányát meg kell küldenie a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak.

A bejelentő a b) és c) pontban említett másolatok kézhezvételétől számított három munkanapon belül a 26. cikkel összhangban elektronikus úton rendelkezésre bocsátja az említett példányokban szereplő információkat.

(4)Az előzetes írásbeli bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött hulladékszállításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a bejelentő megkapta a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól az írásbeli hozzájárulást, vagy az Unión kívüli célország és tranzitország illetékes hatóságai hallgatólagos hozzájárulást adtak, vagy az ilyen hallgatólagos hozzájárulás vélelmezhető, és teljesülnek a vonatkozó határozatokban meghatározott feltételek;

b)a 35. cikk (4) bekezdésének b), c) és d) pontja teljesül.

(5)Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt hulladéknak az (1) bekezdésben említett kivitele olyan tranzitországon keresztül történik, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)az olyan tranzitország illetékes hatóságának, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, a bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét – vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

b)az Unión belüli küldő ország illetékes hatósága csak az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó tranzitország illetékes hatóságának hallgatólagos vagy írásbeli hozzájárulását követően, de legkorábban a bejelentés átvételi elismervényének a tranzitország illetékes hatósága általi továbbításától számított 61 nap elteltével hozza meg a 9. cikkben említett, a szállításhoz való hozzájárulásról szóló határozatot, kivéve, ha a küldő ország illetékes hatósága a többi érintett illetékes hatóság írásbeli hozzájárulásával rendelkezik, amely esetben a határozatot a 9. cikkben említett határidőt megelőzően is meghozhatja.

(6)A hulladék kivitele esetén a hulladékot olyan létesítménybe kell hasznosítási műveletek céljából szállítani, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a célországban működik vagy az ottani működését engedélyezték.

(7)Amennyiben a kiviteli vámhivatal vagy a kilépési vámhivatal illegális szállítást fedez fel, erről haladéktalanul tájékoztatja a vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli küldő ország illetékes hatóságát az illegális szállításról; valamint

b)biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg a küldő ország illetékes hatósága ettől eltérően nem rendelkezik, és ezt a határozatát a hulladék helye szerinti vámhivatal országának illetékes hatóságával írásban nem közölte.

42. cikk
A kivitel nyomon követése és a védintézkedési eljárás

(1)A Bizottság nyomon követi az Unióból az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokba irányuló hulladékexport szintjét annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen kivitel a célországban ne okozzon súlyos környezeti vagy egészségügyi károkat. Az ilyen nyomon követés részeként a Bizottság értékeli természetes vagy jogi személyek releváns információkat és adatokat tartalmazó beadványait is, amelyek rámutatnak, hogy az Unióból származó hulladékexport súlyos környezeti vagy egészségügyi károkat okoz az OECD-határozat hatálya alá tartozó valamely országban.

(2)Azokban az esetekben, amikor a hulladéknak az Unióból az OECD-határozat hatálya alá tartozó országba irányuló kivitele rövid időn belül jelentősen megnőtt, és nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett ország képes lenne e hulladékot az 56. cikkben említett környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítani, a Bizottság felkéri az érintett ország illetékes hatóságait, hogy 60 napon belül szolgáltassanak információt a szóban forgó hulladék hasznosításának körülményeiről és az érintett ország szóban forgó hulladék kezelésére vonatkozó képességéről. A Bizottság az érintett ország meghosszabbítás iránti, indokolással ellátott kérelmére meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

(3)A (2) bekezdésben említett kérelem célja annak ellenőrzése, hogy az érintett ország:

a)megfelelő jogi keretet hozott létre és hajt végre az érintett hulladék behozatalára és kezelésére, valamint megfelelő intézkedéseket hozott az érintett hulladék hasznosítása során keletkező maradékhulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítására;

b)területén elegendő az érintett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő kezelését lehetővé tevő kapacitás, figyelembe véve a területére behozott hulladék megnövekedett mennyiségét;

c)megfelelő stratégiát alakított ki az érintett hulladék behozatalának növekedése által a hazai hulladékgyűjtésre és -gazdálkodásra gyakorolt lehetséges negatív hatás kezelésére;

d)megfelelő végrehajtási intézkedéseket vezetett be és hajt végre az érintett hulladék esetleges illegális szállításának vagy kezelésének kezelésére.

(4)Amennyiben a (2) bekezdésben említett kérelem alapján az érintett ország a (3) bekezdésben említettek szerint nem szolgáltat elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hulladékot az 56. cikknek megfelelően környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, megtiltva az érintett hulladék ezen országba történő kivitelét.

Ezt a tilalmat a Bizottság feloldja, ha a Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az érintett hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogják kezelni.

3. fejezet
További kötelezettségek

43. cikk
Az exportőrök kötelezettségei

(1)Egy természetes vagy jogi személy csak akkor exportálhat hulladékot az Unióból, ha bizonyítani tudja, hogy a hulladékot a célországban átvevő létesítmények az 56. cikkben említettek szerint azt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik.

(2)Az (1) bekezdésben említett kötelezettség teljesítése érdekében a hulladékot az Unióból exportálni szándékozó természetes vagy jogi személy biztosítja, hogy a hulladékot a célországban kezelő létesítményeket független és akkreditált, megfelelő képesítéssel rendelkező harmadik fél hitelesítse.

(3)A (2) bekezdésben említett hitelesítés ellenőrzi, hogy az érintett létesítmény megfelel-e a X. mellékletben megállapított kritériumoknak. Jogi vagy természetes személyek nem exportálhatnak hulladékot olyan létesítménybe, amely nem felel meg a szóban forgó kritériumoknak.

(4)A hulladékot exportálni szándékozó természetes vagy jogi személy biztosítja, hogy a hulladékot a célországban kezelő létesítményt a hulladéknak az érintett létesítménybe történő kivitele előtt a (2) bekezdésben említett hitelesítésnek vetették alá, és hogy a hitelesítést rendszeres időközönként, kockázatalapú megközelítést követve, az első hitelesítést követően legalább háromévente megismétlik.

Az Unióból hulladékot exportáló természetes vagy jogi személy késedelem nélkül ad hoc ellenőrzést is végez, amennyiben megalapozott információt kap arról, hogy egy létesítmény már nem felel meg a X. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

(5)Az a természetes vagy jogi személy, aki a (2) bekezdéssel összhangban egy adott létesítmény hitelesítését rendelte meg vagy végezte el, biztosítja, hogy az ilyen hitelesítést tisztességes kereskedelmi feltételek mellett a szóban forgó létesítménybe hulladékot exportálni szándékozó más természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsássák.

(6)Valamely illetékes hatóság vagy a vizsgálatokban részt vevő hatóság kérésére a természetes vagy jogi személynek dokumentumokkal kell igazolnia, hogy a (2) bekezdésben említett hitelesítéseket minden olyan létesítményben elvégezték, ahová a szóban forgó hulladékot exportálja. Ezeket az igazoló dokumentumokat az érintett illetékes hatóságok számára elfogadható nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(7)Az Unión kívülre hulladékot exportáló természetes vagy jogi személyek évente elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítésének módjáról szóló információkat.

(8)Amennyiben az Unió és egy OECD-határozat hatálya alá tartozó harmadik ország között olyan nemzetközi megállapodás van érvényben, amely elismeri, hogy az adott harmadik országban található létesítmények a X. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelően környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik a hulladékot, az adott harmadik országba hulladékot exportálni szándékozó természetes és jogi személyek mentesülnek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség alól.

(9)Valamely illetékes hatóság vagy a vizsgálatokban részt vevő hatóság kérésére a (8) bekezdés értelmében mentesített természetes vagy jogi személynek dokumentumokkal kell igazolnia a vonatkozó nemzetközi megállapodás meglétét, a szóban forgó bekezdésben említetteknek megfelelően, az érintett illetékes hatóságok számára elfogadható nyelven.

44. cikk
Az exportáló tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságuk alá tartozó jogi és természetes személyek ne tegyenek exporthulladékot azokban az esetekben, amikor a 36–43. cikkben az ilyen kivitelre megállapított feltételek nem teljesülnek.

(2)A tagállamok kockázatalapú megközelítést követve rendszeres ellenőrzéseket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy az Unióból hulladékot exportáló természetes és jogi személyek teljesítsék a 43. cikkben említett kötelezettségeket.

Amennyiben a tagállamok olyan megalapozott információval rendelkeznek, amely azt jelzi, hogy az Unióból hulladékot exportáló természetes vagy jogi személyek nem tesznek eleget a 43. cikk szerinti kötelezettségeiknek, elvégzik a szükséges ellenőrzéseket.

4. fejezet
Általános rendelkezések

45. cikk
Az Antarktiszra történő kivitel

Tilos a hulladékoknak az Unióból az Antarktiszra történő kivitele.

46. cikk
Kivitel tengerentúli országokba és területekre

(1)Tilos az Unióból az adott országban vagy területen ártalmatlanításra szánt hulladéknak egy tengerentúli országba vagy területre történő kivitele.

(2)A hasznosításra szánt hulladékoknak a tengerentúli országokba és területekre történő kivitele tekintetében értelemszerűen a 36. cikkben megállapított tilalmat kell alkalmazni.

(3)A hasznosításra szánt hulladékoknak a 36. cikkben megállapított tilalom hatálya alá nem tartozó tengerentúli országokba vagy területekre irányuló kivitele tekintetében a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

V. cím 
Harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal

1. fejezet
Ártalmatlanításra szánt hulladékok behozatala

47. cikk
Behozatali tilalom

(1)Az ártalmatlanításra szánt hulladék Unióba történő behozatala tilos, kivéve az alábbiakból származó behozatalt:

a)a Bázeli Egyezményben részes országok;

b)egyéb olyan országok, amelyekkel az Unió vagy az Unió és tagállamai az uniós jogszabályokkal és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összeegyeztethető két- vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek;

c)olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy

d)egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtés, békefenntartás alkalmával, vagy háborús helyzetekben nincs lehetőség a b) vagy c) pont szerinti kétoldalú megállapodások megkötésére, vagy ha a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)Kivételes esetekben a tagállamok kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket köthetnek meghatározott hulladékok ártalmatlanításáról ezekben a tagállamokban, amennyiben az ilyen hulladékot a küldő országban nem környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik.

E megállapodásoknak és egyezményeknek:

a)összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós jogszabályokkal és összhangban kell állniuk a Bázeli Egyezmény 11. cikkével;

b)garantálniuk kell, hogy az ártalmatlanítási műveleteket engedélyezett létesítményben hajtják végre, és azok megfelelnek az 56. cikkben említett, a környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésre vonatkozó követelményeknek; valamint

c)garantálniuk kell, hogy a hulladékot a küldő országban termelik, és az ártalmatlanításra kizárólag abban a tagállamban kerül sor, amely megkötötte a megállapodást vagy egyezményt;

d)megkötésük előtt, vagy vészhelyzet esetén legkésőbb a megkötést követő egy hónapon belül értesíteni kell ezekről a Bizottságot.

(3)Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett két- vagy többoldalú megállapodásoknak vagy egyezményeknek a 48. cikkben foglalt eljárási követelményeken kell alapulniuk.

(4)Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országoknak előzetes, kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához azzal az indokkal, hogy nem rendelkeznek a hulladéknak az 56. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításához szükséges műszaki kapacitással és létesítményekkel, és észszerűen nem is képesek azok megszerzésére.

48. cikk
A behozatalra vonatkozó eljárási követelmények

(1)Amennyiben ártalmatlanításra szánt hulladékot importálnak az Unióba olyan országokból, amelyek a Bázeli Egyezmény részes felei, a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel.

(2)Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)a bejelentőnek a 26. cikkel összhangban be kell nyújtania a bejelentési kérelmet, kivéve, ha a bejelentő székhelye nem az Unión belül van, és nincs hozzáférése a 26. cikkben említett rendszerhez, amely esetben a bejelentési kérelmet és különösen az 5. cikk (3) bekezdésében említett információkat és dokumentációt postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailen kell eljuttatni az érintett illetékes hatóságokhoz;

b)a bejelentőnek a 26. cikkel összhangban be kell nyújtania minden kiegészítő információt, különösen az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkat és dokumentációt, kivéve, ha a bejelentő székhelye nem az Unión belül van, és nincs hozzáférése a 26. cikkben említett rendszerhez, amely esetben ezeket az információkat postai úton, faxon vagy elektronikus levélben, digitális aláírással ellátva kell eljuttatni az érintett illetékes hatóságokhoz;

c)a bejelentőnek, vagy ha a bejelentő székhelye nem az Unión belül van, és nincs hozzáférése a 26. cikkben említett rendszerhez, az uniós célország illetékes hatóságának kell gondoskodnia arról, hogy a rendszer minden lényeges információt tartalmazzon;

d)az Unión belüli tranzit- és célországok illetékes hatóságai postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben tájékoztatják az Unión kívüli tranzit- és küldő országok érintett illetékes hatóságait az általuk bekért információkról és dokumentációról, valamint a tervezett szállításról hozott határozatukról, kivéve, ha az érintett országok illetékes hatóságai hozzáféréssel rendelkeznek a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez;

e)az Unión kívüli tranzitország illetékes hatóságának a bejelentés átvételi elismervényének továbbításától számítva 60 nap áll rendelkezésére a hallgatólagos hozzájárulás – amennyiben az érintett ország úgy döntött, hogy nem kér előzetes írásbeli hozzájárulást, és erről az Egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Bázeli Egyezmény többi részes felét – vagy a feltételekhez kötött vagy feltétel nélküli írásbeli hozzájárulás megadására;

f)a 46. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett válsághelyzetekben, béketeremtés vagy békefenntartás alkalmával vagy háborús helyzetekben a küldő ország illetékes hatóságainak hozzájárulása nem szükséges.

(3)Az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)az Unión belüli tranzitország illetékes hatósága átvételi elismervényt ad a bejelentőnek a bejelentés kézhezvételéről, és másolatot küld az érintett illetékes hatóságoknak;

b)a célország és adott esetben az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságai biztosítják, hogy a belépési vámhivatal tájékoztatást kapjon a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozatukról;

c) a kísérő dokumentum egy példányát a szállító köteles a belépési vámhivatal rendelkezésére bocsátani, postai úton, faxon vagy digitális aláírással ellátott e-mailben, illetve ha a belépési vámhivatal hozzáféréssel rendelkezik a 26. cikk (2) bekezdésében említett központi rendszerhez, akkor azon keresztül; valamint

d)amint a hulladékot a vámhatóságok a belépéskor vámeljárás alá vonták, a belépési vámhivatal tájékoztatja az Unión belüli cél- és tranzitország illetékes hatóságait, hogy a hulladék belépett az Unióba.

(4)A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a bejelentő megkapta a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól az írásbeli hozzájárulást, és a hozzájárulásban meghatározott feltételek teljesültek;

b)a bejelentő és a címzett között a 6. cikkben említett szerződés létrejött és hatályos;

c)a 7. cikkben említett pénzügyi biztosítékot létrehozták vagy azzal egyenértékű biztosítást kötöttek, és az hatályos; valamint

d)a 33. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelés biztosított.

(5)Amennyiben a belépési vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, haladéktalanul tájékoztatja az adott vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)haladéktalanul tájékoztatja az uniós célország illetékes hatóságát az illegális szállításról, amelyet követően az említett illetékes hatóság tájékoztatja az Unión kívüli küldő ország illetékes hatóságát; valamint

b)biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg az Unión kívüli küldő ország illetékes hatósága másként nem határoz, és a határozatot írásban közli annak az országnak az illetékes hatóságával, ahol a hulladékot visszatartják.

(6)Amennyiben a fegyveres erők vagy segélyszervezetek válsághelyzetben, béketeremtési vagy békefenntartó műveletek során hulladékot szállítanak, e fegyveres erőknek vagy segélyszervezeteknek, illetve képviselőjüknek előzetesen tájékoztatniuk kell a szállításról és annak rendeltetési helyéről a tranzitország illetékes hatóságát és az Unión belüli célország illetékes hatóságát.

2. fejezet
A hasznosításra szánt hulladékok behozatala

49. cikk
Behozatali tilalom

(1)A hasznosításra szánt hulladéknak az Unióba történő behozatala tilos, kivéve a következőkből származó behozatalt:

a)az OECD-határozat hatálya alá tartozó országok;

b)más, a Bázeli Egyezményben részes országok;

c)egyéb olyan országok, amelyekkel az Unió vagy az Unió és tagállamai az uniós jogszabályokkal és a Bázeli Egyezmény 11. cikkével összeegyeztethető két- vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek;

d)olyan más országok, amelyekkel az egyes tagállamok a (2) bekezdéssel összhangban kétoldalú megállapodásokat kötöttek; vagy

e)egyéb területek olyan esetekben, amikor kivételes okból válsághelyzetekben, béketeremtés, békefenntartás alkalmával, vagy háborús helyzetekben nincs lehetőség a c) vagy d) pont szerinti kétoldalú megállapodások megkötésére, vagy ha a küldő országban nem jelöltek ki illetékes hatóságot, vagy az működésképtelen.

(2)Kivételes esetekben az egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket köthetnek meghatározott hulladékok hasznosításáról azokban a tagállamokban, ahol az ilyen hulladékot nem környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik a küldő országban.

Ilyen esetekben a 47. cikk (2) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni.

(3)Az (1) bekezdés c) és d) pontjával összhangban megkötött két- vagy többoldalú megállapodásoknak a 48. cikkben meghatározott eljárási követelményeken kell alapulniuk, amennyiben azok relevánsak.

50. cikk
Az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból származó behozatalra vonatkozó eljárási követelmények

(1)Amennyiben hasznosításra szánt hulladékot szállítanak az Unióba az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokból, vagy azokon keresztül, a II. cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiigazításokkal és kiegészítésekkel.

(2)Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

a)a 9. cikkel összhangban szükséges hozzájárulás megadható az Unión kívüli küldő ország illetékes hatóságának hallgatólagos hozzájárulása formájában is;

b)a 49. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett válsághelyzetekben, béketeremtés vagy békefenntartás alkalmával vagy háborús helyzetekben a küldő ország illetékes hatóságainak hozzájárulása nem szükséges.

(3)Az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni: a 48. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontja és a 48. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontja.

(4)A szállításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a bejelentő megkapta az írásbeli hozzájárulást a küldő ország, a célország és adott esetben a tranzitország illetékes hatóságaitól, vagy ha az Unión kívüli küldő ország illetékes hatósága hallgatólagos hozzájárulását adta, vagy az vélelmezhető, és ha a vonatkozó határozatokban megállapított feltételek teljesültek;

b)a bejelentő és a címzett között a 6. cikkben említett szerződés létrejött és hatályos;

c)a 7. cikkben említett pénzügyi biztosítékot létrehozták vagy azzal egyenértékű biztosítást kötöttek, és az hatályos; valamint

d)az 56. cikkben említett, környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelés biztosított.

(5)Amennyiben a belépési vámhivatal illegális szállítmányt fedez fel, haladéktalanul tájékoztatja az adott vámhivatal országának illetékes hatóságát. Ez az illetékes hatóság:

a)haladéktalanul tájékoztatja az uniós célország illetékes hatóságát, amelyet követően az említett illetékes hatóság tájékoztatja az Unión kívüli küldő ország illetékes hatóságát az illegális szállításról; valamint

b)biztosítja a hulladék visszatartását mindaddig, amíg az Unión kívüli küldő ország illetékes hatósága másként nem határoz, és a határozatot írásban közli annak az országnak az illetékes hatóságával, ahol a hulladékot visszatartják.

51. cikk 
Az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból vagy országon keresztül történő behozatalra vonatkozó eljárási követelmények

Amennyiben hasznosításra szánt hulladékot importálnak az Unióba olyan országból vagy bármely olyan országon keresztül, amelyre az OECD-határozat nem alkalmazandó, és amely szintén részes fele a Bázeli Egyezménynek, a 48. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

3. fejezet
További kötelezettségek

52. cikk
Az importáló tagállamok kötelezettségei

(1)Az Unióba történő behozatal esetén az uniós célország illetékes hatósága előírja és megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területre szállított hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetkárosító eljárások és módszerek alkalmazása nélkül, és a 2008/98/EK irányelv 13. cikkében foglaltaknak, valamint egyéb hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok betartásával történjen, a szállítás teljes időtartama alatt, ideértve a rendeltetési országban történő újrahasznosítást vagy ártalmatlanítást is.

(2)Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság megtiltja a hulladék harmadik országokból történő behozatalát is, amennyiben okkal feltételezi, hogy a hulladékot nem az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel összhangban kezelik.

4. fejezet
Tengerentúli országokból és területekről történő behozatal

53. cikk
Tengerentúli országokból és területekről történő behozatal

(1)Hulladéknak tengerentúli országokból és területekről az Unióba történő behozatala esetén a II. cím rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)Egy tengerentúli ország vagy terület és az a tagállam, amelyhez kapcsolódik, alkalmazhatja az adott tagállam nemzeti eljárásait a tengerentúli országból vagy területről az adott tagállamba történő szállításokra, amennyiben a szállításban tranzitországként más ország nem vesz részt.

(3)A (2) bekezdést alkalmazó tagállamok értesítik a Bizottságot az alkalmazott nemzeti eljárásokról.

VI. cím 
Tranzitszállítás harmadik országokból és harmadik országokba az Unió területén keresztül

54. cikk
Ártalmatlanításra szánt hulladék Unión keresztül történő tranzitszállítása

Amennyiben ártalmatlanításra szánt hulladékot szállítanak harmadik országokból vagy harmadik országokba tagállamokon keresztül, a 48. cikket értelemszerűen kell alkalmazni, a következő kiigazításokkal és kiegészítő rendelkezésekkel:

a)az Unión belüli első és utolsó tranzitország illetékes hatósága adott esetben biztosítja, hogy a belépési vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt tájékoztassák a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozataikról, vagy ha hallgatólagos hozzájárulást adtak, a 48. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti elismervényről;

b)amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságát/hatóságait arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót.

55. cikk
Hasznosításra szánt hulladék Unión keresztül történő tranzitszállítása

(1)Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból, vagy ilyen országba egy vagy több tagállamon keresztül, a 54. cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)Amennyiben hasznosítási célú hulladékot tagállamokon keresztül szállítanak az OECD-határozat hatálya alá tartozó országból, vagy ilyen országba, az 50. cikket kell értelemszerűen alkalmazni, az alább felsorolt kiigazításokkal és kiegészítésekkel:

a)az Unión belüli első és utolsó tranzitország illetékes hatósága adott esetben biztosítja, hogy a belépési vámhivatalt és a kilépési vámhivatalt tájékoztassák a szállításhoz való hozzájárulásról hozott határozataikról, vagy ha hallgatólagos hozzájárulást adtak, a 48. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti elismervényről;

b)amint a hulladék elhagyta az Uniót, a kilépési vámhivatal haladéktalanul tájékoztatja az Unión belüli tranzitország illetékes hatóságait arról, hogy a hulladék elhagyta az Uniót.

(3)Amennyiben hasznosítási célú hulladékot szállítanak egy, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országból egy, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országba vagy fordítva, az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó ország tekintetében az (1) bekezdést, az OECD-határozat hatálya alá tartozó ország tekintetében pedig a (2) bekezdést kell alkalmazni.

VII. cím 
Környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás és végrehajtás

1. fejezet

56. cikk
Környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás

(1)A hulladéktermelő, a bejelentő és a többi, hulladékszállításba és/vagy -hasznosításba vagy -ártalmatlanításba bevont vállalkozás megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az általuk szállított hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történjen a szállítás teljes tartama alatt, és a hulladék hasznosítása, valamint ártalmatlanítása során.

(2)A hulladék kivitele alkalmazásában a szállított hulladékot az érintett hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet tekintetében környezetvédelmi szempontból megfelelően kezeltnek kell tekinteni, amennyiben bizonyítható, hogy a hulladékot az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó, az uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel nagymértékben egyenértékű követelményeknek megfelelően fogják kezelni. Az említett nagymértékű egyenértékűség értékelésekor nem követelmény az uniós jogszabályokból eredő követelményeknek való teljes megfelelés, de bizonyítani kell, hogy a célországban alkalmazott követelmények az emberi egészség és a környezet védelmének hasonló szintjét biztosítják, mint az uniós jogszabályokból eredő követelmények.

2. fejezet
Végrehajtás

1. szakasz
Tagállami vizsgálatok és szankciók

57. cikk
Vizsgálatok

(1)A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából a 2008/98/EK irányelv 34. cikkével összhangban vizsgálatokat végeznek a létesítményekben, vállalkozásoknál, közvetítőknél és kereskedőknél, valamint vizsgálják a hulladékszállításokat és a kapcsolódó hasznosítást vagy ártalmatlanítást.

(2)A szállítmányok vizsgálatát legalább a következő pontok egyikén el kell végezni:

a)a származási helyen a hulladéktermelővel, a hulladékbirtokossal vagy a bejelentővel közösen;

b)a rendeltetési helyen, a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző műveletet és a végleges ártalmatlanítást vagy hasznosítást is beleértve, a címzettel vagy a létesítménnyel együttesen;

c)az Unió határain;

d)az Unión belüli szállítás közben.

58. cikk
Dokumentáció és bizonyíték

(1)A szállítmányok vizsgálata magában foglalja legalább a dokumentumok ellenőrzését, a szállításban részt vevő szereplők személyazonosságának megerősítését, és adott esetben a hulladék fizikai ellenőrzését.

(2)Annak megállapítása érdekében, hogy a közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belvízi úton szállított anyag vagy tárgy nem hulladék, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok megkövetelhetik az érintett anyag vagy tárgy birtokában lévő vagy a szállítást megszervező természetes vagy jogi személytől a következőket bizonyító okmányokat:

a)az érintett anyag vagy tárgy származása és rendeltetési helye; valamint

b)igazolás, hogy az érintett anyag vagy tárgy nem hulladék, beleértve adott esetben a működőképesség igazolását is.

Az első albekezdés alkalmazásában meg kell bizonyosodni továbbá az érintett anyagnak vagy tárgynak a fuvarozás, a be- és a kirakodás során bekövetkező sérülés elleni védelméről, például a megfelelő csomagolásról és a raktérben való megfelelő elhelyezésről.

E bekezdés rendelkezései nem érintik a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 62 23. cikke (2) bekezdésének és VI. mellékletének alkalmazását.

(3)A vizsgálatokban részt vevő hatóságok megállapíthatják, hogy az érintett anyag vagy tárgy hulladék, amennyiben

a)nem nyújtották be az általuk meghatározott határidőn belül a (2) bekezdésben említett vagy más uniós jogszabályok alapján annak igazolására előírt bizonyítékot, hogy egy anyag vagy tárgy nem hulladék; vagy

b)úgy vélik, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok és információk nem elégségesek a következtetés levonásához, vagy úgy vélik, hogy a (2) bekezdés második albekezdésében említett, sérülés elleni védelem nem elégséges.

Amennyiben a hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy egy anyag vagy tárgy az első albekezdés értelmében hulladéknak minősül, az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy szállítása illegális szállításnak minősül. Következésképpen az ilyen eseteket a 24. és 25. cikknek megfelelően kell kezelni, és a vizsgálatokban részt vevő hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell arról azon ország illetékes hatóságát, ahol a vizsgálatra sor került.

(4)Annak megállapítása érdekében, hogy a hulladékszállítás megfelel-e ennek a rendeletnek, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok megkövetelhetik a bejelentőtől, a szállítást szervező személytől, a hulladékbirtokostól, a szállítótól, a címzettől és a hulladékot átvevő létesítménytől, hogy az általuk meghatározott határidőn belül nyújtsák be a megfelelő igazoló dokumentumokat.

(5)Annak megállapítása érdekében, hogy a 18. cikkben meghatározott általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó hulladékszállítást az 56. cikknek megfelelő hasznosítási műveletekre szánják-e, a vizsgálatokban részt vevő hatóságok előírhatják a szállítást szervező személy számára, hogy nyújtsa be a hasznosítást megelőző előkészítő műveletet vagy a végleges hasznosítást végző létesítmény által szolgáltatott és szükség esetén a célország illetékes hatósága által jóváhagyott igazoló dokumentumokat.

(6)Amennyiben a (4) bekezdésben említett bizonyítékot nem nyújtották be a vizsgálatokban részt vevő hatóságokhoz az általuk meghatározott határidőn belül, vagy ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok és információk nem elégségesek a következtetés levonásához, az érintett szállítmányt illegális szállításnak kell tekinteni, és azt a 24. és 25. cikkel összhangban kell kezelni. A vizsgálatokban részt vevő hatóságok ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatják annak az országnak az illetékes hatóságát, ahol a vizsgálatra sor került.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján megfelelési táblázatot fogadjon el a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben 63 előírt Kombinált Nómenklatúra kódjai és az e rendelet III., IIIA., IIIB., IV. és V. mellékletében felsorolt hulladékokra vonatkozó kódok között. A Bizottság naprakészen tartja ezt a jogi aktust annak érdekében, hogy megjelenítse az említett nómenklatúrában és az említett mellékletekben szereplő kódokban bekövetkezett változásokat, valamint hogy abba felvegye a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúrának a Vámigazgatások Világszervezete által esetlegesen elfogadott, hulladékkal kapcsolatos új kódjait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az (EU) 2016/1245 bizottsági végrehajtási rendelet 64 mindaddig hatályban marad, amíg a Bizottság nem gyakorolja az e cikkben említett felhatalmazást.

59. cikk
Vizsgálati tervek

(1)A tagállamok teljes földrajzi területükre vonatkozóan – külön-külön vagy más tervek egyértelműen meghatározott részeként – egy vagy több tervet hoznak létre az 57. cikk (1) bekezdése alapján elvégzendő vizsgálatokra (a továbbiakban: vizsgálati terv).

Az ellenőrzési terveknek a konkrét hulladékáramokra és az illegális szállítmányok forrásaira kiterjedő kockázatelemzésen, a korábbi ellenőrzések eredményein kell alapulniuk, és adott esetben figyelembe kell venniük a hírszerzési adatokon alapuló adatokat, például a rendőrség és a vámhatóságok által végzett vizsgálatok adatait és a bűncselekmények elemzését. A kockázatértékelés célja többek között a szükséges vizsgálatok minimális számának és gyakoriságának meghatározása, beleértve a létesítmények, vállalkozások, közvetítők, kereskedők és hulladékszállítások, illetve a kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás fizikai ellenőrzését.

(2)A vizsgálati terveknek legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)a vizsgálatok célkitűzései és prioritásai, beleértve e célkitűzések és prioritások meghatározásának leírását;

b)a vizsgálati terv hatálya alá tartozó földrajzi terület;

c)a tervezett vizsgálatokra, köztük a fizikai ellenőrzésekre vonatkozó információk;

d)a vizsgálatokban részt vevő egyes hatóságokra bízott feladatok;

e)a vizsgálatokban részt vevő hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások;

f)az ellenőröknek a vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseket érintő képzéseire vonatkozó információk; valamint

g)a vizsgálati terv végrehajtásához szükséges emberi, pénzügyi és egyéb erőforrásokra vonatkozó információk.

(3)A vizsgálati tervet legalább háromévente felül kell vizsgálni, és adott esetben aktualizálni kell. A felülvizsgálat keretében értékelni kell, hogy milyen mértékben teljesültek az adott ellenőrzési terv célkitűzései, illetőleg kerültek végrehajtásra más elemei.

(4)Az alkalmazandó titoktartási követelmények sérelme nélkül a tagállamok háromévente, első alkalommal e rendelet hatálybalépését követően egy évvel értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett vizsgálati tervekről és azok minden lényeges módosításáról.

(5)A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által a (4) bekezdéssel összhangban bejelentett ellenőrzési terveket, és adott esetben e tervek felülvizsgálata alapján jelentéseket készít e cikk végrehajtásáról. Ezek a jelentések többek között ajánlásokat tartalmazhatnak a vizsgálatok prioritásaira, valamint a vizsgálatokban részt vevő érintett hatóságok közötti végrehajtási együttműködésre és koordinációra vonatkozóan. Ezeket a jelentéseket adott esetben a 63. cikk alapján létrehozott hulladékszállítás-végrehajtási csoport ülésein is be lehet nyújtani.

60. cikk
Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok alkalmazásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A jogsértések esetén kiszabandó szankciók típusának és szintjének meghatározásakor a tagállamok illetékes hatóságai kellő figyelmet fordítanak a következő kritériumokra:

a)a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama;

b)adott esetben a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, amelyet például a felelősnek tartott jogi személy teljes forgalmában vagy a felelősnek tartott természetes személy éves jövedelmében lehet kifejezni;

d)a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy jogsértésből származó gazdasági előnyei, amennyiben azok meghatározhatók;

e)a jogsértés által okozott környezeti kár, amennyiben meghatározható;

f)a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy által az okozott kár enyhítése vagy orvoslása érdekében tett bármely intézkedés;

g)a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

h)a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

i)minden olyan intézkedés, amelynek célja az adminisztratív ellenőrzések megkerülése vagy akadályozása; és

j)az eset körülményeire alkalmazható minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényező.

(3)E rendelet megsértése esetén a tagállamok legalább a következő szankciókat alkalmazhatják:

a)bírságok;

b)a természetes vagy jogi személynek a jogsértéssel kapcsolatos ügyletekből származó bevételei elkobzása;

c)a hulladékgazdálkodással és -szállítással kapcsolatos tevékenységek végzésére vonatkozó engedély felfüggesztése vagy visszavonása, amennyiben ezek a tevékenységek e rendelet hatálya alá tartoznak;

d)kizárás a közbeszerzési eljárásokból.

2. szakasz
Jogérvényesítési együttműködés

61. cikk
Nemzeti szintű végrehajtási együttműködés

A tagállamok az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett illetékes hatóság tekintetében hatékony mechanizmusokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik számukra a nemzeti szintű együttműködést és koordinációt az illegális hulladékszállítás kezelését célzó végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén, beleértve a vizsgálati tervek kidolgozását és végrehajtását is.

62. cikk
A tagállamok közötti végrehajtási együttműködés

(1)A tagállamok két- és többoldalúan együttműködnek egymással az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében. Megosztják egymással a hulladékszállításra, a hulladékáramlásra, a gazdasági szereplőkre és a létesítményekre vonatkozó releváns információkat, valamint megosztják egymással a végrehajtási intézkedésekkel – többek között az 59. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett kockázatértékeléssel – kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket a meglévő struktúrákon belül, különösen a 63. cikk alapján létrehozott hulladékszállítás-végrehajtási csoporton keresztül.

(2)A tagállamok meghatározzák az (1) bekezdésben említett együttműködésért felelős állandó személyzetük tagjait, és meghatározzák az 58. cikk (1) bekezdésében említett fizikai ellenőrzések kapcsolattartási pontjait. Az erről szóló információkat megküldik a Bizottságnak a Bizottság pedig eljuttatja azt az érintett személyeknek.

(3)A tagállam egy másik tagállam kérésére végrehajtási cselekményeket hajthat végre a tagállam területén tartózkodó, illegális hulladékszállításban való közreműködéssel gyanúsított személyek ellen.

63. cikk
Hulladékszállítás-végrehajtási csoport

(1)Végrehajtási csoportot kell létrehozni a tagállamok közötti együttműködés és koordináció megkönnyítésére és javítására az illegális szállítások megelőzése és felderítése érdekében (a továbbiakban: hulladékszállítás-végrehajtási csoport).

(2)A hulladékszállítás-végrehajtási csoport a 62. cikk (2) bekezdésében említett együttműködésért felelős állandó személyzetből áll, és az egyes tagállamok e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságainak további képviselőit is magában foglalhatja. A bizottság elnöke a Bizottság képviselője.

(3)A hulladékszállítás-végrehajtási csoport az illegális hulladékszállítással kapcsolatos általános tendenciákkal, a tagállamok által végzett kockázatalapú értékelésekkel és a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos információk és információk megosztásával, valamint a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos vélemények cseréjére, valamint az érintett hatóságok közötti együttműködés és koordináció elősegítésére szolgáló fórum. A hulladékszállítás-végrehajtási csoport megvizsgálhat bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos, az elnök által felvetett technikai kérdést, akár saját kezdeményezésére, akár a 77. cikkben említett csoport vagy bizottság tagjainak kérésére.

(4)A hulladékszállítás-végrehajtási csoport évente legalább kétszer ülésezik. A (2) bekezdésben említett tagokon kívül az elnök adott esetben meghívhatja az ülésekre más érintett intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek vagy hálózatok képviselőit is.

(5)A Bizottság továbbítja a 77. cikkben említett bizottságnak a hulladékszállítás-végrehajtási csoportban kifejtett véleményeket.

3. szakasz
A Bizottság által végzett tevékenységek

64. cikk
Általános rendelkezések

(1)Az e rendelet rendelkezéseinek megsértése elleni küzdelem, a tagállamok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, valamint e rendelet Unió-szerte egységes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében a Bizottság gyakorolja a 64–68. cikkben ráruházott hatásköröket.

(2)Ezek a hatáskörök nem érintik a következőket:

a)a tagállamok elsődleges felelőssége az e rendeletnek való megfelelés biztosítása és végrehajtása terén; valamint

b)a Bizottságra, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) más jogi aktusokban – különösen a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 65 , az 515/97/EK tanácsi rendeletben 66 vagy a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 67 – átruházott hatáskörök.

(3)A Bizottság az e rendelet által ráruházott hatásköröket saját kezdeményezésére, egy vagy több tagállam kérésére vagy panasz alapján is gyakorolhatja, amennyiben kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy a hulladék szállítása illegális szállításnak minősül.

(4)A Bizottság gyakorolhatja az e rendelet által ráruházott hatásköröket az e rendelet hatálya alá tartozó hulladékszállítások tekintetében a 2. cikk (1) bekezdése alapján, különös tekintettel a több országot érintő vagy az emberi egészségre és/vagy a környezetre súlyos káros hatást gyakorló szállítmányokra.

(5)Hatáskörének gyakorlása során a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által e rendelet alapján ugyanazon szállítások tekintetében folyamatban lévő vagy már elvégzett vizsgálatokat.

(6)A Bizottság tevékenységeinek befejezését követően jelentést készít. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az érintett anyag vagy tárgy szállítása vagy a hulladék szállítása illegális szállításnak minősül, erről tájékoztatja az érintett ország vagy országok illetékes hatóságait, és javasolja, hogy az ilyen illegális szállítást a 24. és 25. cikkel összhangban kezeljék. Az említett hatóságok a 60. cikkel összhangban szankciókat alkalmazhatnak. A Bizottság bizonyos nyomon követést ajánlhat az érintett hatóságoknak, és szükség esetén tájékoztathatja az érintett uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

(7)A (6) bekezdés alapján elkészített jelentések, valamint az azokat alátámasztó és azokhoz csatolt bizonyítékok elfogadható bizonyítéknak minősülnek:

a)a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban;

b)annak a tagállamnak a büntetőeljárásaiban, amelyben azok felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentések, és ugyanazon értékelési szabályok vonatkoznak arra, mint a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre, és bizonyító ereje megegyezik az ilyen jelentésekével;

c)az Európai Unió Bírósága előtti bírósági eljárásokban.

65. cikk
A Bizottság által végzett vizsgálatok

(1)A Bizottság e rendelet 57. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatokat végezhet a szállítmányokon.

(2)A Bizottság a vizsgálatokat az érintett tagállam illetékes hatóságaival szoros együttműködésben készíti elő és hajtja végre.

A Bizottság kellő időben értesíti a 62. cikk (2) bekezdésében említett, a vizsgálat helye szerinti tagállam kapcsolattartási pontjait a vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy e hatóságok megadhassák a szükséges segítséget. E célból az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek a vizsgálatokon.

Ezen túlmenően az érintett tagállam kérésére a vizsgálatokat a Bizottság és az adott tagállam illetékes hatóságai közösen is elvégezhetik.

(3)A Bizottság által ellenőrzés lefolytatására felhatalmazott személyzet és más kísérő személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás bemutatásával gyakorolják.

(4)A Bizottság vizsgálatot lefolytató személyzete felhatalmazást kap a következőkre:

a)belépés a szállítást szervező személy, a birtokos, a szállító, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény bármely helyiségébe, földterületére és szállítóeszközére;

b)a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos releváns dokumentumok vizsgálata, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják, és az ilyen dokumentumokról bármilyen formában másolat vagy kivonat készítése vagy beszerzése;

c)a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladékbirtokos, a szállító, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény felkérése magyarázat adására a vizsgálatok tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre és dokumentumokra, és a válaszok feljegyzése;

d)a bejelentőtől, a szállítást szervező személytől, a birtokostól, a szállítótól, a címzettől vagy a hulladékot átvevő létesítménytől származó, a vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos nyilatkozatok felvétele és rögzítése;

e)a hulladék fizikai ellenőrzése, és adott esetben mintavétel a hulladékból laboratóriumi vizsgálat céljából.

(5)A bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladék birtokosa, a hulladék szállítója, a címzett és a hulladékot átvevő létesítmény együttműködik a Bizottsággal a vizsgálatai során.

(6)A hulladékszállítások vizsgálataiban részt vevő azon tagállami hatóságok, amelyek területén a Bizottság a vizsgálatot folytatja, a Bizottság kérésére megadják a szükséges segítséget a Bizottság személyzetének.

(7)A bejelentőnek, a szállítást szervező személynek, a hulladékbirtokosnak, a hulladékszállítónak, a címzettnek és a hulladékot átvevő létesítménynek alá kell vetnie magát a Bizottság által folytatott vizsgálatoknak.

(8)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentő, a szállítást szervező személy, a hulladék birtokosa, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény ellenzi az ellenőrzést, az érintett tagállam megadja a Bizottság számára a szükséges segítséget, adott esetben a végrehajtó hatóságok segítségét kérve annak érdekében, hogy a Bizottság elvégezhesse a vizsgálatot. Amennyiben az ilyen segítségnyújtáshoz a nemzeti szabályoknak megfelelően igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell.

66. cikk
Információkérés

(1)A Bizottság meghallgathat bármely természetes vagy jogi személyt, aki hozzájárul ahhoz, hogy az érintett hulladékszállításokkal kapcsolatos valamennyi szükséges információ összegyűjtése céljából meghallgassák.

(2)Amennyiben a meghallgatásra egy létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő telephelyén kerül sor, a Bizottság tájékoztatja a 62. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolattartási pontokat azon érintett tagállamban, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. A tagállam hatóságának kérésére annak tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság munkatársainak a meghallgatás lebonyolításában.

(3)A Bizottság felkérheti a létesítményért vagy vállalkozásért felelős jogi vagy természetes személyeket, illetve bármely közvetítőt és kereskedőt, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges információt az adott hulladékszállításokkal kapcsolatban. A Bizottság megjelöli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkra van szükség, és meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az információt meg kell adni.

(4)A Bizottság haladéktalanul továbbítja a kérelem egy példányát azon tagállam illetékes hatóságainak, amelynek területén a létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő székhelye található, valamint azon tagállam hatóságainak, amelynek a területét érintették.

(5)Amennyiben a létesítmény, vállalkozás, közvetítő vagy kereskedő nem bocsátja rendelkezésre a kért információt, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kapott információ nem elegendő következtetés levonásához, az 58. cikk (5) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

67. cikk
Eljárási garanciák

(1)A Bizottság vizsgálatokat végez és tájékoztatást kér a szállítást szervező személy, a hulladékbirtokos, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot átvevő létesítmény eljárási garanciáinak teljes körű tiszteletben tartása mellett, beleértve a következőket:

a)az önvádra kötelezés tilalma;

b)a választott személy segítségéhez való jog;

c)a vizsgálat helye szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatára vonatkozó jog;

d)az őket érintő tényekre észrevétel tételéhez való jog;

e)a meghallgatásról készült jegyzőkönyv másolatához és jóváhagyásához, illetve észrevételek tételéhez való jog.

A Bizottság felkutatja a szállítást szervező személy, a hulladék birtokosa, a hulladék szállítója, a címzett vagy a hulladékot fogadó létesítmény javára és ellen szóló bizonyítékokat, vizsgálatokat folytat, továbbá objektív és pártatlan módon és az ártatlanság vélelmének elvével összhangban kér tájékoztatást.

(2)A Bizottság az alkalmazandó titoktartási és uniós adatvédelmi szabályokat teljes mértékben tiszteletben tartva folytat vizsgálatokat és kér információkat.

68. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás

(1)Az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság e cikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak.

(2)A 2. cikk (1) bekezdésének alkalmazási körén belül és e rendelet 61. és 62. cikkének sérelme nélkül, az 515/97/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 3–5., 7. és 8. franciabekezdésében, 3. cikkében, 4. cikkének (1) bekezdésében a „betartása” szóig és (2) bekezdésében, 5–14. cikkében, 15. cikkének (1) bekezdésében és 16–18. cikkében foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az e rendeletet végrehajtó illetékes nemzeti és uniós hatóságok közötti együttműködésre; a „vám- és mezőgazdasági jogszabályokra” való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

VIII. cím 
Záró rendelkezések

69. cikk
Jelentéstétel

(1)Minden naptári év vége előtt a tagállamok megküldik a Bizottság részére az általuk a Bázeli Egyezmény 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban készített, és az Egyezmény Titkárságának benyújtott, az előző naptári évre vonatkozó jelentés egy példányát.

(2)A tagállamok minden egyes naptári év vége előtt jelentést készítenek az előző naptári évről a XI. melléklet szerinti kiegészítő jelentési kérdőív alapján is, és azt megküldik a Bizottság részére. E jelentésnek a Bizottság részére történő továbbítását követő egy hónapon belül a tagállamok az 57. cikk (1) bekezdésére és a 60. cikk (1) bekezdésére vonatkozó részt – beleértve a XI. melléklet 5. táblázatát is – elektronikus úton nyilvánosságra hozzák az interneten keresztül, a tagállamok által megfelelőnek ítélt magyarázatokkal együtt. A Bizottság összeállítja a XI. melléklet 57. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó részében említett tagállami hivatkozások jegyzékét, és azt honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(3)A tagállamok által az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban készített jelentéseket a Bizottság részére elektronikus változatban kell megküldeni.

(4)A Bizottság felülvizsgálja az e cikkel összhangban jelentett adatokat, és a felülvizsgálat eredményeiről jelentést tesz közzé.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatja a Bizottságot a rendelet végrehajtásának nyomon követésében, ennek érdekében adott esetben jelentéseket készít, amelyekben elemzi konkrét hulladékáramok szállítását és azok környezeti hatását.

Az első albekezdésben említett jelentést első alkalommal [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését követő ötödik év végét]-ig, és azt követően négyévente kell elkészíteni.

70. cikk
Nemzetközi együttműködés

A tagállamok – adott esetben és szükség esetén a Bizottsággal való összeköttetésben – együttműködnek a Bázeli Egyezmény és államközi szervezetek más részes feleivel, többek között információcsere és/vagy -megosztás, a környezetvédelmi szempontból megfelelő technológiák előmozdítása és a helyes gyakorlat megfelelő kódexeinek kifejlesztése útján.

71. cikk
Az illetékes hatóságok kijelölése

A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat. Minden tagállam csak egy illetékes tranzithatóságot jelölhet ki.

72. cikk
A kapcsolattartók kijelölése

A tagállamok és a Bizottság kijelölnek egy vagy több kapcsolattartót, akiknek feladata az e rendelet végrehajtásával kapcsolatban vizsgálatot végző személyek vagy kérdéseket feltevő vállalkozások tájékoztatása vagy a számukra történő tanácsadás. A Bizottság kapcsolattartója továbbítja a tagállamok kapcsolattartóinak a hozzá intézett, a tagállamokat érintő kérdéseket, és viszont.

73. cikk
A belépési és kilépési vámhivatalok kijelölése

A tagállamok kijelölhetnek az Unióba belépő, illetve onnan távozó hulladékszállítmányok számára különleges, az Unió területére való beléptetést és annak területéről való kiléptetést végző vámhivatalokat. Amennyiben a tagállamok ilyen vámhivatalok kijelöléséről határoznak, a hulladékszállítmányok az Unióba való belépésre, illetve az onnan való kilépésre nem vehetik igénybe a tagállam más határátkelőhelyeit.

74. cikk
A kijelölésekről szóló értesítés és információk

(1)A tagállamok értesítik a Bizottságot az alábbiak kijelöléséről:

a)az illetékes hatóságok, a 71. cikk rendelkezései szerint;

b)a kapcsolattartók, a 72. cikk rendelkezései szerint;

c)adott esetben a belépési és kilépési vámhivatalok, a 73. cikk rendelkezései szerint.

(2)Az (1) bekezdésben említett kijelölésekkel kapcsolatban a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)név (nevek);

b)postai cím(ek);

c)e-mail-cím(ek);

d)telefonszám(ok);

e)az illetékes hatóságok számára elfogadható nyelvek.

(3)A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkban bekövetkezett bármely változásról.

(4)A (2) bekezdésben említett információkat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat elektronikus úton kell benyújtani a Bizottságnak.

(5)A Bizottság a honlapján közzéteszi a kijelölt illetékes hatóságok, kapcsolattartók és adott esetben a belépési és kilépési vámhivatalok jegyzékét, és szükség szerint frissíti ezeket a jegyzékeket.

75. cikk
Az I–X. melléklet módosítása

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az IA., IB., IC., II., III., IIIA., IIIB., IV., V., VI. és VII. melléklet módosítására vonatkozóan a Bázeli Egyezmény és az OECD-határozat alapján elfogadott változtatások figyelembevétele érdekében, vagy az IC. melléklet esetében annak a 26. cikk végrehajtásához való igazítása érdekében [Kiadóhivatal: Kérjük, illessze be a dátumot: két évvel a rendelet hatálybalépését követően] után.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IIIA. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a III. mellékletben felsorolt két vagy több hulladék keverékét felvegyék az említett mellékletbe, amennyiben e hulladékokat nem keverik olyan mértékben, hogy az ne akadályozza azok környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő újrafeldolgozását, és szükség esetén rendelkezzen arról, hogy a IIIA. melléklet egy vagy több kódja nem alkalmazandó az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba irányuló kivitelre.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. B. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a III., IV. vagy V. mellékletben fel nem sorolt hulladékokat felvegye az említett mellékletbe, és rendelkezzen arról, hogy a IIIB. melléklet egy vagy több kódja nem alkalmazandó az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba irányuló kivitelre.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az említett mellékletben említett információk formáját és tartalmát.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet módosítására vonatkozóan a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásra vonatkozó uniós jogszabályok és nemzetközi iránymutatások jegyzékének naprakésszé tétele érdekében.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a X. mellékletet az említett mellékletben foglalt kritériumok tekintetében.

76. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 14. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (4) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében és a 75. cikkben említett felhatalmazása az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 14. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében és a 75. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 14. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdése, a 42. cikk (4) bekezdése és a 75. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

77. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 2008/98/EK irányelv 39. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak tekintendő.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

78. cikk
Az 1257/2013/EU rendelet módosítása

Az 1257/2013/EU rendelet 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) újrafeldolgozására csakis olyan hajó-újrafeldolgozó létesítményekben kerüljön sor, amelyek szerepelnek az európai jegyzékben, az Unióban hulladékká váló hajók esetében pedig csak az európai jegyzékben szereplő olyan létesítményekben, amelyek a Bázeli Egyezmény VII. mellékletében felsorolt országokban találhatók.”

79. cikk
Az (EU) 2020/1056 rendelet módosítása

Az (EU) 2020/1056 rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ iv. Az (EU) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be e jogi aktus számát] rendelet 16. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (3) bekezdése; e rendelet nem sértheti az uniós jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseiben előírt vámhivatali ellenőrzéseket;”.

80. cikk
Felülvizsgálat

A Bizottság – figyelembe véve többek között a 69. cikkel összhangban elkészített jelentéseket és az 59. cikk (5) bekezdésében említett felülvizsgálatot – 2035. december 31-ig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, és annak eredményeiről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez – amennyiben a Bizottság helyénvalónak ítéli – jogalkotási javaslatot nyújt be.

81. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)Az 1013/2006/EK rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: két hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től hatályát veszti.

Azonban az 1013/2006/EK rendelet 4., 7., 8. és 9. cikkében, 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében, valamint 15., 16., 18., 26., 35., 38., 41., 42., 43., 44., 45., 47. és 48., 50., 51., 54. és 55. cikkében foglalt rendelkezések [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: két évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig, az említett rendelet 37. cikke [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: három évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig alkalmazandók.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a XII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(2)Az 1013/2006/EK rendelet továbbra is alkalmazandó azokra a szállítmányokra, amelyeket az említett rendelet 4. cikkének megfelelően bejelentettek, és amelyekre vonatkozóan a célország illetékes hatósága az említett rendelet 8. cikkével összhangban [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: két hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től hatályát veszti. Ezekre a szállítmányokra e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók.

(3)Azokat a szállításokat, amelyekhez az érintett illetékes hatóságok az 1013/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban hozzájárultak, legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését egy évvel követő dátumot] be kell fejezni.

82. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a rendelet hatálybalépését követő két hónap elteltével kell alkalmazni.

Az 5., 8. és 9. cikk, az 14. cikk (14) és (15) bekezdése, az 15., 16., 18. cikk, a 26. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, valamint a 35., 41., 47., 48., 49., 50., 51., 54. és 55. cikk azonban [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: két évvel a rendelet hatálybalépését követően]-től és a 37., 38., 39., 40., 43. és 44. cikket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: három évvel a rendelet hatálybalépését követően]-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS CÍME 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3. A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 68  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzése(k)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok):

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása: 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☑ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2024-től 2027-ig,

––azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 69  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó szabályok 

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések: 

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási tétele(i) 

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

A fenti 09.02.02. pontban feltüntetett összegre a jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódó különböző végrehajtási feladatok támogatásához lesz szükség, amelyeket a Környezetvédelmi Főigazgatóság fog elvégezni (más szolgálatok támogatásával).

A beszerzett tevékenységek (lásd alább a listát) magukban foglalják a hulladékszállításról szóló rendelet számos intézkedésének végrehajtását célzó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását támogató előkészítő tanulmányok megrendelését, nevezetesen a pénzügyi biztosítékok kiszámításának harmonizálása, egyes hulladékok besorolásának, valamint egyes termékcsoportok esetében a használt áruk és a hulladék megkülönböztetésének pontosítása céljából. Ezek a tevékenységek az új rendelet elfogadását követő első két évben intenzívebbé válnak.

A beszerzett tevékenységeken túlmenően IKT-támogatásra van szükség az elektronikus adatcsere-rendszer kifejlesztése és karbantartása során, valamint a külső szakértők támogatására a nem OECD-országok uniós hulladékimportjára vonatkozó eljárás végrehajtása érdekében. Ez magában foglalja a nem OECD-országok tájékoztatását az új rendelkezésekről, az ezen országokból érkező bejelentések értékelését, valamint a zöldlistás hulladékok Unióból történő behozatalára engedéllyel rendelkező nem OECD-országok jegyzékének összeállítását és frissítését.

A javaslat előirányozza a javasolt elektronikus adatcsererendszernek az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való átjárhatóságát is. Ehhez a munkához további pénzügyi forrásokra lesz szükség, amelyeket a Környezetvédelmi Főigazgatóság a LIFE-ból bocsát az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság rendelkezésére annak érdekében, hogy az elhatározott összekapcsolás lehetővé váljon. Jelenleg az ilyen munkákhoz szükséges megfelelő források szintje nem határozható meg bizonyossággal, a költségek becsléséért lásd a 69. lábjegyzetet.

A javasolt közbeszerzési tanulmányok és szolgáltatási szerződések listája (a témák további finomítására lehet szükség)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)