EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.22.

COM(2021) 579 final

2021/0297(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2021) 330 final} - {SWD(2021) 266 final} - {SWD(2021) 267 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió (EU) az általános vámkedvezményrendszer (GSP) keretében 1971 óta nyújt kereskedelmi kedvezményeket fejlődő országoknak 1 . Ez az eljárás az EU külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezésekkel 2 összhangban a közös uniós kereskedelempolitika része.

A GSP az egyik legfontosabb uniós kereskedelmi eszköz, amely az alapvető emberi és munkajogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás előmozdítása révén segíti a fejlődő országokat abban, hogy integrálódjanak a világgazdaságba, csökkentsék a szegénységet és támogassák a fenntartható fejlődést. A GSP három előírásból áll:

·Standard előírás (a továbbiakban: standard GSP): az alacsony jövedelmű és a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országoknál az uniós tarifacsoportok kétharmada esetében a vámok csökkentése vagy teljes eltörlése.

·GSP+: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás, amely a vámtarifákat a standard GSP-vel jórészt azonos tarifacsoportok esetében 0 %-ra csökkenti. Olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő, alacsony jövedelmű és a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok részesülnek támogatásban, amelyek az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással kapcsolatosan 27 nemzetközi egyezményt végrehajtanak.

·EBA (fegyver kivételével mindent): a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít számukra az uniós piachoz a fegyverek és lőszerek kivételével.

a)a GSP+ rendszerhez való hozzáférés megkönnyítése az EBA-jogállásból átsorolt, egyre növekvő számú legkevésbé fejlett ország számára;

b)a termékek átsorolási küszöbértékeinek kiigazítása annak érdekében, hogy a kedvezményeket minél inkább a kevésbé versenyképes termékekre és országokra összpontosítsák;

c)a változó – például az európai zöld megállapodást alátámasztó – prioritások megjelenítés azáltal, hogy a negatív feltételességet kiterjesztik a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre is;

d)a nemzetközi egyezmények jegyzékének célzott és kezelhető módon történő frissítése, a nyomonkövetési folyamat veszélyeztetése nélkül;

e)sürgős esetekben a kedvezmények visszavonására irányuló eljárás keretében gyorsabb reagálás biztosítása;

f)a GSP+ kötelezettségvállalások fokozottabb nyomon követése és végrehajtása, például az átláthatóság növelésével és az érdekelt felek fokozottabb részvételével, többek között a meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokra vonatkozó, a közelmúltban létrehozott egyablakos ügyintézési mechanizmus segítségével.

A kezdeményezés a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) program része.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A GSP általános célkitűzései összhangban vannak a 2021. február 18-i A kereskedelempolitika felülvizsgálata: Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika 3 bizottsági közlemény elemzésével és perspektívájával. A kereskedelempolitikai felülvizsgálat megerősíti a GSP felülvizsgálatának azon célkitűzését, hogy nemzetközi értékek és elvek alapján, a szegénység csökkentése és a munkahelyteremtés érdekében növelje a fejlődő országok kereskedelmi lehetőségeit. Megjegyzi továbbá, hogy az EU-nak érdekében áll az éghajlati és környezeti kihívásokra való összpontosítással támogatni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fejlődő országok világgazdasági integrációját és a multilateralizmus megvalósulását, valamint az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítását, ugyanakkor készen áll arra, hogy határozottan fellépjen érdekei védelmében.

A kezdeményezés összhangban van a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő (CTEO) és az egyablakos ügyintézési pont (SEP) létrehozásával; az ellátási lánccal kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó jogi szabályozás folyamatos fejlesztésével, az EU újonnan létrehozott globális emberi jogi szankciórendszerével, valamint a fejlesztési együttműködés folyamatos programozásával.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A GSP folytatása az EU azon politikai kötelezettségvállalásának részét képezi, hogy világszerte támogassa a fenntartható fejlődést, amint azt az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtása is tükrözi, amely mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) valamennyi tagja elkötelezte magát. A GSP célkitűzései összhangban vannak az EU fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával is, amely a fejlesztési együttműködés pozitív hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik kulcsfontosságú pillére 4 . Emellett összhangban van a Szerződés azon rendelkezésével, miszerint a fenntartható fejlődést és az emberi jogokat a külső tevékenységek, a behozatalra vonatkozó kereskedelmi rendelkezések, az uniós zöld megállapodás kezdeményezései, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv révén kell előmozdítani.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az új GSP-rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke, amely meghatározza az EU közös kereskedelempolitikáját.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A közös kereskedelempolitikát az EUMSZ 3. cikke az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területek között sorolja fel.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre.

•Arányosság

Az arányosság elve teljesül, mivel a javaslat csak korlátozott hatékonysági és eredményességi kiigazításokat tartalmaz. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely az arányosságot a 3. fejezetben (Miért van szükség uniós fellépésre?), a 6. fejezetben (Milyen hatással járnak a szakpolitikai alternatívák?) és a 7. fejezetben (Az alternatívák összehasonlítása) tárgyalja. A kezdeményezés gyakorlati vonatkozásait a jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3. melléklete tárgyalja (Ki érintett és hogyan?). A javaslatban szereplő szakpolitikai döntéseket a kísérő hatásvizsgálat 8. fejezete (8. fejezet – Előnyben részesített alternatívák) ismerteti, és a következőképpen foglalható össze:

–a három előírásból álló jelenlegi struktúra fenntartása,

–a GSP+ sérülékeny helyzetre (gazdasági jogosultságra) vonatkozó kritériumainak módosítása annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országokból átsorolt országok csatlakozhassanak a GSP+-hoz,

–a termékátsorolási küszöbértékek felülvizsgálata,

–a negatív feltételrendszer kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre, valamint a nemzetközi egyezmények jegyzékének felülvizsgálata,

–a visszavonási eljárás kiterjesztése és javítása (társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat elvégzése, rendkívül súlyos jogsértések esetén aktiválható gyorsreagálási mechanizmus biztosítása, az eszköz hatályának kiterjesztése a környezetvédelmi elvekre és a jó kormányzásról szóló egyezményekre, valamint olyan további területekre, mint például a migráció),

–az átláthatóság javítása és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonása, valamint az ellenőrzési ciklus egyszerűsítése (háromévente történő jelentéstétel).

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A GSP-ről és a javasolt reformlehetőségekről 2020. március 11. és 2020. július 15. között nyilvános konzultáció zajlott. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció részletes összefoglalója a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. mellékletében található.

A nyilvános konzultációra 512 válasz érkezett. A válaszadók megoszlása a következő: uniós érdekelt fél 54 %, GSP-országokból származó érdekelt fél 41 %, más országokból (köztük az Egyesült Királyságból) származó érdekelt fél a fennmaradó 5 %. Ami a válaszadók típusát illeti, a válaszok legnagyobb részét (28 %-át) a „vállalatok/üzleti szervezetek” teszik ki, ezt követik a vállalkozói szövetségek (24 %-kal) és az uniós polgárok (17 %-kal), majd a közszféra (12 %), a civil társadalom (nem kormányzati szervezetek, környezetvédelmi és fogyasztói szervezetek, valamint a tudományos élet képviselői; 8 %-kal) és egyéb válaszadók (beleértve a szakszervezeteket; 7 %).

A válaszadók nagy többsége, azaz mintegy 70 %-a úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem jelentős mértékben hozzájárulhat a fejlődő országokban tapasztalható szegénység felszámolásához, további 10 %-uk pedig úgy gondolja, hogy ez a hozzájárulás csekély mértékű lehet; 17 %-uk véli úgy, hogy a nemzetköz kereskedelem nem tud hozzájárulni a szegénység enyhítéséhez. A kereskedelem szegénységet csökkentő szerepét illetően a GSP-országokban egyértelműen kedvezőbbek a vélemények: itt a válaszadók 92 %-a állítja – szemben az uniós válaszadók 52 %-ával – hogy a kereskedelem hozzájárulása nagy mértékű lehet; ezzel szemben az uniós válaszadók 19 %-a véli úgy, hogy a kereskedelem nem segítheti a szegénység felszámolását, szemben a GSP-országokban mért 2 %-kal. Arra a kérdésre, hogy a kereskedelem hogyan járult hozzá a szegénység enyhítéséhez, a legtöbb válaszadó a munkahelyteremtést és hosszú távon az export révén megvalósuló készségfejlesztést említette.

A GSP a fenntartható fejlődés valamennyi területén átlagosan pozitív hatást vált ki.

A válaszadók 86 %-a fontosnak tartja, hogy az EU továbbra is nyomon kövesse a 27 nemzetközi egyezmény GSP+ kedvezményezett országok általi végrehajtásának szintjét, ezzel szemben 8 %-uk nem tartja ezt fontosnak. A válaszadók úgy vélik, hogy az információforrások széles köre hasznos információkkal szolgál a nemzetközi egyezmények végrehajtásának Bizottság általi nyomon követéséhez. A legfontosabb forrásnak – némi távolsággal – az egyezmények felügyelő testületeinek, azaz az ENSZ, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és más nemzetközi szervezeteknek a jelentései számítanak, ezek után következnek a kedvezményezett országok üzleti és szociális partnerei, valamint a nem kormányzati szervezetek által szolgáltatott információk.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A BKP Economic Advisors GmbH a hatásvizsgálat-tervezet alapjául szolgáló külső tanulmányt (a továbbiakban: a tanulmány) készített. A tanulmány zárójelentését 2021 májusában tették közzé, és az elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján 7 . A tanulmány a félidős értékelés következtetéseire épült, és több olyan szakpolitikai alternatívára összpontosított, amelyek segítségével jobban elérhetők lennének a GSP-eszköz általános célkitűzései. Figyelembe vette a meglévő szakirodalmat és a fent ismertetett nyilvános konzultáció eredményeit. A tanulmány ajánlásainak összefoglalója elérhető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján 8 .

E támogató tanulmány eredményeit a GSP szakértői csoportnak 2020. október 20-án, 2020. december 7-én, valamint 2021. február 23-án; az INTA bizottságnak pedig a 2021. április 12-i zárt ülésen tartott szakmai előadáson mutatták be.

•Hatásvizsgálat

(1)GSP-előírások és kedvezményezett országok (országok átsorolása)

Ez a témakör a GSP-kedvezményezettek számának folyamatos csökkentését vizsgálja. Az országok elveszíthetik a GSP-hez való hozzáférést, ha szabadkereskedelmi megállapodást kötnek az EU-val, vagy ha átkerülnek a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába. A hatásvizsgálat elemzi a GSP háromszintű struktúrájának és a rendszerbe tartozó országok körének módosítására vonatkozó lehetőségeket. Az elemzés azt mutatja, hogy nincs kényszerítő ok a GSP jelenlegi struktúrájának vagy a rendszerbe tartozó országok körének megváltoztatására, mivel a rendszer már a leginkább rászoruló országokra összpontosít, és a háromszintű struktúra tükrözi a kedvezményezettek eltérő fejlesztési igényeit.

A szegénység felszámolásához való hozzájárulás általános célkitűzéséhez és a fejlődő országokból származó export bővítésének egyedi célkitűzéséhez leginkább hozzájáruló opció a GSP+ gazdasági sebezhetőségi kritériumainak módosítása. Ez az alternatíva megpróbálja enyhíteni azokat a jelentős negatív következményeket, amelyek abból adódnak, hogy a legkevésbé fejlett ország jogállásból való átsorolás következtében elvesznek az EBA-val összefüggő előnyök.

A GSP-hez (különösen a GSP+-hoz) való folyamatos hozzáférés azért fontos, mert a legkevésbé fejlett országok viszonylag nagy számú kedvezményezettje az elkövetkező években várhatóan elveszíti EBA-jogállását. A támogató tanulmány megállapítja, hogy a következő rendelet hatályának időtartama alatt az EBA hatálya alól valószínűleg kikerülő 12 ország közül hat ország tekintetében valószínűleg jelentős gazdasági hatással kell számolni, különösen Banglades esetében.

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat ezért a következő lehetőségeket javasolja annak biztosítására, hogy a legkevésbé fejlett országok státuszából várhatóan kikerülő EBA-országok áttérhessenek a GSP+ előírások alkalmazására: 1. a három előírásból álló jelenlegi struktúra fenntartása; és 2. a sebezhetőségi (jogosultsági) kritériumok módosítása annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett ország jogállásból kikerülő országok közül minél több férhessen hozzá a GSP+ rendszerhez.

(2)Termékkör és termékátsorolási mechanizmus

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat elemezte, hogy a termékátsorolási mechanizmus elég jól célozza-e a legversenyképesebb termékeket 9 és a legversenyképesebb országokat (lehetőség arra, hogy a termékátsorolási mechanizmust kiterjesszék a standard GSP kedvezményezettjeiről a GSP+ vagy az EBA-kedvezményezettjeire). Ezenkívül megvizsgálták, hogy a termékkör tükrözi-e a GSP-kedvezményezettek exportpotenciálját.

A társadalmi-gazdasági elemzés megállapította, hogy az átsorolási mechanizmus jelenlegi meghatározását fenn lehet tartani és továbbra is csak a standard GSP-re lehet alkalmazni. Nem figyelhető meg jelentős gazdasági és társadalmi hatás, ha kiterjesztik a termékátsorolást a GSP+ vagy az EBA kedvezményezettjeire, illetve ha kiterjesztik a termékkört új ágazatokra és termékekre.

Ezért azt javasoljuk, hogy a termékátsorolást csak a standard GSP esetében tartsuk fenn, de az átsorolási küszöbértékeket felül kell vizsgálni. Javasoljuk a jelenlegi, áruosztályonkénti átsorolási módszer fenntartását és a termékátsorolási küszöbértékek 10 százalékpontos csökkentését.

(3)A vámkedvezmények megszerzésének /fenntartásának feltételei

A GSP feltételrendszere továbbra is az egyik legfontosabb uniós eszköz arra, hogy a GSP-kedvezményezett országokban előmozdítsuk az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog, valamint munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a környezetvédelmet és a jó kormányzást: nem köthető kereskedelmi kedvezményeket lehetővé tevő megállapodás olyan országokkal, amelyek a nemzetközi normákkal és elvekkel, és ezáltal a saját fejlesztési szükségleteikkel is ellentétesen járnak el. A hatásvizsgálat megvizsgálja a pozitív és a negatív feltételesség kiterjesztésének, a GSP-vonatkozású egyezmények jegyzéke módosításának, valamint a kedvezmény-visszavonási folyamat módosításának lehetőségeit.

A félidős értékelés és az azt támogató tanulmány alapján a fő következtetés az, hogy a negatív feltételességet (azaz a jelenlegi 978/2012/EU GSP-rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti visszavonási rendelkezéseket) ki kell terjeszteni a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre is (jelenleg csak az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által létrehozott alapvető emberi jogi és a munkavállalók jogaival kapcsolatos egyezményekre vonatkozik). További cél, hogy a GSP még jobban járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelynek érdekében aktualizálni kell a nemzetközi egyezmények jegyzékét, és javítani kell a visszavonási eljárást.

Az emberi jogi és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyezményekre jelenleg alkalmazott GSP-ellenőrzési és -visszavonási mechanizmusok tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a negatív feltételességnek a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre való kiterjesztése hasonló lehetőségeket teremtene arra, hogy a GSP-kedvezményezett országok az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és az EU zöld menetrendjének támogatásával részt vegyenek az említett kihívások kezelésében.

A GSP keretében a visszavonási eljárást illetően az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen eljárás lassan eredményezhet végső döntést; a korábbi visszavonások lezárása két évig tartott, beleértve a visszavonási vizsgálat megindítását megelőző előkészítő szakaszokat is. A rendkívül súlyos jogsértések azonban szükségessé teszik, hogy a Bizottság rendelkezzen a gyors reagáláshoz szükséges eszközökkel. Ezért a kedvezményezett ország sajátos körülményeire tekintettel gyorsreagálási mechanizmust javasolunk.

Az EBA-kedvezmények Kambodzsától történő 2020. évi ideiglenes és részleges visszavonásával 10 kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy gondosan értékelni kell a kedvezmények visszavonásának az érintett termelési ágazatokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegének.

(4)A GSP-kötelezettségvállalások nyomon követésének és végrehajtásának átláthatósága

2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt (CTEO), akinek feladata a kereskedelempolitika hatékonyabb érvényesítése. Ezzel összefüggésben 2020 novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új panasztételi mechanizmust, az egyablakos ügyintézést (SEP) indított. A Bizottsághoz az egyablakos ügyintézés keretében érkeznek be a kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről, többek között a GSP-kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Ezért az új panaszkezelési rendszert be kell építeni a GSP-rendeletbe, különös tekintettel a visszavonási eljárásra.

A 2018. évi félidős értékelés és a 2021. évi hatásvizsgálat elkészítését támogató tanulmány előkészítése során megkérdezett érdekelt felek felvetették, hogy a GSP nyomon követésével és végrehajtásával kapcsolatos munka különböző szakaszaiban javítani kell az átláthatóságot és a kommunikációt. Ez segítheti a nyomonkövetési rendszer hatékonyabbá tételét, és hozzájárulhat a kedvezményezett országokkal folytatott hatékonyabb párbeszédhez, valamint erősítheti az érdekelt felek GSP-be való bevonását.

A hatásvizsgálat áttekinti a nyomonkövetési folyamat javításának és a civil társadalom bevonásának, valamint a GSP+ nyomonkövetési ciklus kiigazításának lehetőségeit. Ezért azt javasoljuk, hogy készüljenek iránymutatások az adminisztratív gyakorlati munka révén kidolgozott nyomonkövetési folyamatról, az érintett szereplőkről és a civil társadalom bevonásának lehetőségeiről. A jogalkotási javaslatban tovább pontosítjuk a GSP+ nyomon követéséhez szükséges információforrások széles körű bevonását, és azt javasoljuk, hogy a GSP nyomonkövetési ciklus időtartama kettő helyett három év legyen.

(5)Védintézkedések alkalmazása

A támogató tanulmány és a hatásvizsgálat az automatikus védintézkedések tekintetében kétféle – a termékkörre és az érintett GSP-kedvezményezettekre vonatkozó – kiterjesztést mérlegel. A következtetés az, hogy egyik sem vezetne e mechanizmus gyakoribb alkalmazásához. Ezért nem tűnik szükségesnek a védintézkedési mechanizmus jelentős módosítása. Ezért az automatikus védintézkedések és a termékátsorolás jobb összehangolása céljából csak néhány technikai kiigazítást és javítást javasolunk, nevezetesen a következőket: 1. a GSP-áruosztály szintjén – az áruosztályokon belüli termékek heterogenitásából adódóan – a behozatal hirtelen bővülésének kiszámítási alapja a behozatal volumene helyett a behozatali érték legyen; ez jobban tükrözi a megnövekedett behozatali eseteket, amelyek kárt okozhatnak az uniós iparnak; 2. az automatikus védintézkedésekre és a termékek átsorolására vonatkozó küszöbértékeket úgy kell összehangolni, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az előnyben részesített megoldások átfogó hatása

A javasolt szakpolitikai alternatívák átfogó gazdasági és nem gazdasági (társadalmi, környezeti, emberi jogi) hatása korlátozott, mivel a jelenlegi háromszintű GSP-struktúra fenntartását javasoljuk. Erre a döntésre azért került sor, hogy pontosan korlátozni lehessen a reál-GDP, a jólét, az EU-ba irányuló összes export és a kormányzati bevételek jelenlegi alapforgatókönyvhöz képest várható csökkenését, amelyet a jelenlegi rendszer módosítása esetén a standard GSP vagy a GSP+ hatálya alá tartozó országok is érezhetnének. A standard GSP és/vagy a GSP+ megszüntetése esetén az export jelentős csökkenésére lehetne számítani olyan konkrét ágazatokban, mint például a textil- és ruházati termékek, a bőripar és a lábbeligyártás, az agrár-élelmiszeripari termékek, a vegyipar, a gumi- és a műanyagipar. A háttértanulmányban található gazdasági elemzés a számszerűsített általános egyensúlyi modellt (CGE) alapul vevő szimulációk felhasználásával készült. Ez (a GSP jelenlegi felépítésének fenntartásától eltérő minden más forgatókönyv esetében) mind az EU, mind a GSP-kedvezményezettek tekintetében a GDP-re és kereskedelemre gyakorolt (egyeseket esetleg jobban érintő) 11 negatív hatást mutatott, és egyértelműen alátámasztja a rendszer és jelenlegi struktúrájának fenntartása melletti választást.

Az a választás, hogy az EBA hatálya alól kikerülő legkevésbé fejlett országok esetében biztosítsuk a GSP+-ra való átállást (a GSP+ gazdasági jogosultsági feltételeinek módosításával), megerősíti a rendszer fenntartását választó alternatívát, és csökkenti a legkevésbé fejlett országokra gyakorolt negatív hatást.

A lehetséges (részleges vagy ágazati) visszavonásokhoz kapcsolódó feltételrendszer aktívabb alkalmazása várhatóan pozitív hatással lesz a GSP-rendszer hatékonyságára: tovább erősíti a GSP fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzését. Ez a megoldás összhangban lenne más uniós szakpolitikákkal is, különösen a fejlesztési együttműködéssel, az emberi jogok és a szociális kérdések előmozdításával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez való uniós hozzájárulással.

A politikai kapcsolatokra gyakorolt általános hatás

A javasolt célzott változtatásokkal módosított általános vámkedvezményrendszer további fenntartása kulcsfontosságú ösztönző jelzés lesz az EU részéről a fejlődő partnerek felé, és a kedvezményezett országokkal való együttműködés fontos platformját jelenti annak érdekében, hogy az EU értékrendjével és a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával összhangban lévő változásokat lehessen elérni.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyöket és a költségeket ismertető teljes táblázat a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 3. mellékletében található. A javasolt célkitűzések lehetséges előnyeit nehéz számszerűsíteni, mivel ezek gyakran a GSP-keret meglévő struktúrájának és rendelkezéseinek technikai javítására irányulnak – a keret hatékonyságának és eredményességének maximalizálása, valamint a kedvezményezett országok fenntartható gazdasági fejlődési potenciáljának növelése érdekében. A rendszer kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása érdekében a javaslat fenntartja a status quot minden olyan esetben, amikor nincs nyomós indok a változtatásra. A javasolt változtatások tekintetében a kezdeményezés témakörönként a következő gyakorlati következményekkel, előnyökkel és járulékos költségekkel jár az alapforgatókönyvhöz képest:

g)Előírások és országlefedettség: Az EBA-jogosultságból kikerülő összes ország eleve jogosult lenne a GSP+-ra, amennyiben hatóságaik kérelmezni kívánják az előírásból való részesülést. Kockázatcsökkentő intézkedésről van szó: nem várható tőle nyereség, a célja az, hogy ne érje veszteség és jelentős negatív gazdasági hatás a legkevésbé fejlett országok köréből kikerülő, az EBA-kedvezményeket elveszítő országokat. Támogatja továbbá a GSP fejlesztési célját azáltal, hogy a leginkább rászoruló országok számára folyamatos hozzáférést biztosít a rendszerhez. A rendszer némileg egyszerűbb is lenne, továbbá csökkennének a vonatkozó kritériumok kiszámításával és nyomon követésével kapcsolatos adminisztratív terhek.

h)Termékkör és termékátsorolás: A termékátsorolási küszöbértékek módosításának célja, hogy az egyes versenyképes termékekre fókuszálva hatékonyabbá tegye a termékátsorolási mechanizmust. Ez várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy a rendszer jobban összpontosítson egyes termékekre és a leginkább rászoruló országokra.

i)Feltételesség: A negatív feltételesség kiterjesztése elősegíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, mert a GSP-kedvezményezett országokat az éghajlati és környezetvédelmi egyezmények jobb végrehajtására ösztönzi, továbbá valamennyi kedvezményezett országot a jó kormányzás terén történő előrelépésre sarkallja. A GSP szerepe jelentős lehet, mivel a környezetkárosodás általában a fejlődő országokat sújtja leginkább, hiszen ezekben az országokban kiterjedt a természeti erőforrásoktól függő termékek (például textíliák) gyártása, valamint gyakran hiányoznak a környezetvédelmi jogszabályok és programok. A nemzetközi egyezmények jegyzékének aktualizálása növeli az alapvető emberi jogok (pl. a fogyatékossággal élő személyek jogai, a gyermekek jogai) és normák (pl. a munkaügyi felügyeletre vonatkozók) előtérbe helyezését és a rájuk irányuló figyelmet, valamint támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a Párizsi Megállapodásnak a jegyzékbe vétele (és az elavult Kiotói Jegyzőkönyv jegyzékből törlése) révén.

A kedvezmények visszavonását megelőző hatásvizsgálat bevezetése lehetővé teszi, hogy kiegyensúlyozottan valósuljon meg a GSP-nek a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulásra és a fenntartható fejlődés támogatására irányuló általános célkitűzése. Különösen azt biztosítja, hogy az esetleges visszavonás igazodjon a megcélzott kedvezményezett ország körülményeihez, gazdasági fejlesztési szükségleteihez és vegye figyelembe a visszavonási intézkedések társadalmi-gazdasági hatását.

A visszavonási eljárás gyorsítása külön eszközt biztosít olyan különleges körülmények esetére, amikor rendkívül súlyos jogsértések történnek, és sürgősen kell reagálni. Így a visszavonás is hatékonyabbá válik, mert egyre nagyobb nyomást gyakorol a kedvezményezettekre, akiknek reagálniuk kell az azonosított aggályokra.

j)Átláthatóság: A GSP+ nyomonkövetési ciklus kiterjesztése az eredményességet és a hatékonyságot javító tényező, mivel a GSP+ nyomonkövetési ciklus hosszát a nemzetközi egyezményeknek a megfelelő szerződés-ellenőrző szervek által megállapított nyomonkövetési ciklusához közelíti, és több időt biztosít a kedvezményezett országoknak az egyezmények végrehajtásával kapcsolatos kérdések kezelésére.

k)Védintézkedések: A javasolt technikai változtatások biztosítják az uniós ipar védelmét célzó intézkedések közötti összhangot, továbbá egyszerűsítik az automatikus védintézkedési eljárást és csökkentik az adminisztratív terheket.

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt rendelettel kapcsolatban nem merülnek fel az uniós költségvetést terhelő költségek. A rendelet alkalmazása azonban vámbevétel-kiesést eredményez. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok (2019) 12 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a szóban forgó kedvezmények 2 977,6 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára. Az új rendelet nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az egyes áruosztályok átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti bevételkiesés valamivel alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint 13 . Emellett csökkenthetné a bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer hatálya alól, amennyiben átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val.

Az alábbi javaslat részletes pénzügyi kimutatást tartalmaz.

Az adminisztratív költségekre gyakorolt általános hatás

A javaslat hangsúlyozza a folytonosságot, amelynek következtében az EU-ra és a kedvezményezett országokra háruló adminisztratív terhek nagysága összességében mérsékelt. Az előnyben részesített alternatívákon belül a legnagyobb valószínűséggel a feltételességre vonatkozó javaslatok és az ebből következő fokozott nyomonkövetési erőfeszítések járnak adminisztratív terhekkel, ezekre azonban szükség lesz. Különösen a feltételrendszer témakörön belül (részletesen lásd a hatásvizsgálat 6.3.1. szakaszát) a következő szakpolitikai alternatívák eredményezhetnek további adminisztratív költségeket: a GSP-rendszer további igénybevételének feltételeként új egyezmények hozzáadása; a negatív feltételesség kiterjesztése a környezetvédelmi és a jó kormányzásról szóló egyezményekre; kivételes körülmények esetén a visszavonási eljárás időtartamának csökkentése; a társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat készítése a GSP-visszavonási eljárás megindítását követően, újabb lépésként, vagy a kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadására vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó elemek hozzáadása újabb adminisztratív költségekkel járna (főként a szükséges személyzet tekintetében). Az adminisztratív terhek (a hatásvizsgálat 6. táblázatában értékeltek szerint) elkerülhetők azáltal, hogy elutasítjuk a pozitív feltételesség – vagyis az egyezmények ratifikálása és a kiterjedt nyomonkövetési kötelezettségek – kiterjesztését a standard GSP-kedvezményezettekre és az EBA-kedvezményezettekre.

A nyomon követéssel kapcsolatos szakpolitikai alternatívák (részletesen lásd a hatásvizsgálat 6.4. szakaszát) szintén közvetlen hatással vannak az adminisztratív költségekre. Különösen az uniós adminisztratív feladatokat bővíthetik. Ezt azonban nehéz számszerűsíteni, mivel a már alkalmazott gyakorlatok kodifikációjáról van szó. A módosítás ezen kívül lehetővé tenné, hogy az érdekelt felek, például a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek – a kérésüknek megfelelően – aktívabb szerepet játszhassanak a nyomonkövetési folyamatban.

További költséget eredményezne, ha az EU technikai segítséget és támogatást nyújtana a GSP-országoknak a nemzetközi egyezmények ratifikálásához és végrehajtásához szükséges intézményi kapacitásuk növeléséhez. Ezeket a költségelemeket azonban nehéz megbecsülni, mivel ebben a szakaszban nem állnak rendelkezésre megfelelő információk.

A nyomonkövetési ciklus két évről három évre történő meghosszabbítása várhatóan csökkenteni fogja mind az EU, mind a kedvezményezett országok adminisztratív terheit.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A részletes megfelelési táblázat a javaslat VIII. mellékletében található.

Az egyes rendelkezésekhez fejezetenként fűzött magyarázatok az alábbiakban olvashatók:

I. fejezet, Általános rendelkezések:

A 2. cikk kiegészült a panasz (13.), valamint a regionális (14.) és a kiterjesztett (15.) kumuláció fogalommeghatározásával.

A 3. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a jogosult országok jegyzéke az országok kereskedelmi és fejlesztési igényeinek változása alapján frissítésre kerüljön. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.

II. fejezet, Standard előírás (Standard GSP):

A 4. cikk (3) bekezdése elhagyásra került, mivel az a 2012. évi rendeletre vonatkozó átmeneti rendelkezés volt. Nincs más érdemi módosításra irányuló javaslat.

III. fejezet, Különleges ösztönző előírás (GSP+):

A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontja újabb követelményt támaszt a GSP+-tagjelölt országok számára, mely szerint a GSP+-kérelem részeként cselekvési tervet kell benyújtaniuk a GSP-vonatkozású egyezmények hatékony végrehajtására vonatkozóan.

A 9.cikk (2) bekezdése elhagyásra került, mivel a GSP+ export-versenyképességgel kapcsolatos sérülékenységi kritériumához kapcsolódik, és a háttértanulmány, illetve a hatásvizsgálat alapján e kritérium törlését javasoljuk.

A 10. cikk (8) bekezdése átmeneti rendelkezéseket állapít meg a jelenlegi GSP+-kedvezményezettek számára, akiknek a GSP+ új követelményeinek (a javasolt hat további egyezmény megerősítése, amelyeket fel kell venni a GSP+ szempontjából releváns egyezmények jegyzékébe) teljesítése érdekében újra kérelmezniük kell a rendszerben való részvételt.

A 14. cikk három évre módosította a jelentéstételi időszakot annak érdekében, hogy észszerűsítse azt, és jobban összehangolja az ellenőrző szervek jelentéseivel.

A 15. cikk (9) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen társadalmi-gazdasági hatást vált ki.

A 16. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.

IV. fejezet, Különleges ösztönző előírások (EBA):

A 18. cikk (2) és (3) bekezdése elhagyásra került, mivel azok már nem szükségesek.

V. fejezet, Ideiglenes visszavonás:

A 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja a saját állampolgárok visszafogadásával kapcsolatos visszavonási eljárást vezetett be.

A 19. cikk (10) bekezdése olyan rendelkezést vezetett be, amely szerint a Bizottság a visszavonásra irányuló javaslat benyújtásakor figyelembe veszi, hogy a vámkedvezmények ideiglenes visszavonása a kedvezményezett országban milyen társadalmi-gazdasági hatást vált ki.

A 19. cikk (14) bekezdésével rugalmasabbá válik a visszavonás alkalmazási körének felülvizsgálata, valamint kivételes körülmények, például globális egészségügyi szükséghelyzet vagy egészségügyi vészhelyzet esetén elhalasztható vagy felfüggeszthető a visszavonás alkalmazása.

A 19. cikk (16) és (17) bekezdése a GSP-vonatkozású egyezmények súlyos megsértése esetén alkalmazandó sürgős visszavonási eljárásról rendelkezik, amennyiben a kedvezményezett ország sajátos körülményeire tekintettel gyors reagálásra van szükség.

A 20. cikk bevezeti annak lehetőségét, hogy további okok vagy jogsértések esetén kiterjesszék a visszavonási intézkedések hatályát.

VI. fejezet, Védintézkedések és felügyelet:

A 29. cikk (1) bekezdése törölte a védintézkedési küszöbértékek behozatali mennyiségeken alapuló meghatározására vonatkozó rendelkezést, és azt a behozatali értéken alapuló számítással váltotta fel.

VII. fejezet, Közös rendelkezések:

A 33. cikk (3) és (4) bekezdése külön eljárást vezet be annak biztosítására, hogy a kumuláció megfeleljen a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi igényeinek.

A 40. cikk két évről három évre hosszabbítja meg a jelentés Parlament és Tanács részére történő benyújtásának határidejét.

VIII. fejezet, Záró rendelkezések:

Mellékletek listája:

I. melléklet: A korábbi GSP-rendelet I. mellékletének, valamint II., III. és IV. melléklete pozitív részeinek helyébe lépő egyetlen mellékletben adja meg a jogosult országok listáját és hogy azok melyik előírás kedvezményezettjei. Törli a jogosult országok listájáról a GSP keretében fejlődő országnak nem minősülő országokat (Oroszország, Kína, Hongkong, Makaó) annak biztosítása érdekében, hogy a GSP-kedvezmények a hasonló kereskedelmi, finanszírozási és fejlesztési igényű fejlődő országokra korlátozódjanak.

II. melléklet: A korábbi II., III. és IV. mellékletben szereplő egyedi listák helyett egyetlen összevont jegyzékben sorolja fel azokat az országokat, amelyektől visszavonták a GSP-kedvezményeket.

III. melléklet: Felsorolja a GSP és a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.

IV. melléklet (a korábbi VI. melléklet): A versenyképes termékek célzottabb meghatározása érdekében kiigazítja a termékek átsorolását és 10 %-kal csökkenti a védintézkedési küszöbértékeket.

V. melléklet (a korábbi V. melléklet): Az export-versenyképességre vonatkozó sérülékenységi kritériumot a fentiek szerint hatályon kívül helyezi.

VI. melléklet (a korábbi VIII. melléklet) Hat további nemzetközi egyezménnyel bővül a háttértanulmány és hatásvizsgálat alapján.

VII. melléklet: Felsorolja a kizárólag a GSP+ előírások hatálya alá tartozó termékeket.

VIII. melléklet (a korábbi X. melléklet): Megfelelési táblázatot tartalmaz.

2021/0297 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Közösség 1971 óta általános vámkedvezményrendszer (Generalised Scheme of Preferences, GSP) keretében kereskedelmi kedvezményeket nyújt a fejlődő országoknak.

(2)Az Unió közös kereskedelempolitikájának az Unió külső tevékenységét szabályozó alapelvekre kell épülnie és az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezésekben rögzített célkitűzések megvalósítására kell irányulnia; ezeket az elveket és rendelkezéseket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke tartalmazza.

(3)Az Unió közös kereskedelempolitikájának összhangban kell lennie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében meghatározott, a fejlesztési együttműködés területén érvényesülő uniós politikai célkitűzésekkel, és meg kell erősítenie azokat, különösen a fejlődő országokban a szegénység felszámolása, a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés és a jó kormányzás elősegítése tekintetében. Meg kell felelnie a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainak, különösen az 1979-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) alapján elfogadott, a fejlődő országokra vonatkozó megkülönböztetett és kedvezőbb elbánásról, viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozatnak (a továbbiakban: a felhatalmazó záradék), amely szerint a WTO-tagok a fejlődő országokat megkülönböztetett, illetve még kedvezőbb elbánásban részesíthetik.

(4)A 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 , az általános vámkedvezményrendszer (a továbbiakban: rendszer) 2023. december 31-ig történő alkalmazásáról rendelkezik, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírást, amelyre a lejárati idő nem vonatkozik. Ezt követően a GSP-t az e rendeletben megállapított kedvezmények alkalmazásának kezdőnapjától számított 10 éven keresztül kell alkalmazni, kivéve a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírást, amelyet lejárati idő meghatározása nélkül kell alkalmazni. 

(5)A GSP általános célkitűzése, hogy – az uniós ipar érdeksérelmének elkerülése mellett – a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és a 17.12. fenntartható fejlesztési céllal összhangban támogassa a szegénység valamennyi formájának felszámolását, valamint előmozdítsa a fenntartható fejlődési menetrendet. A GSP 2018. évi félidős értékelése és az e rendeletet megalapozó hatásvizsgálatot alátámasztó 2021. évi tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 978/2012/EU rendelet szerinti GSP-keret teljesítette ezeket a fő célkitűzéseket, amelyek a 732/2008/EK tanácsi rendelet 2012-es felülvizsgálatának központi elemét képezték 15 .

(6)Ezek a célkitűzések továbbra is relevánsak a jelenlegi globális környezetben, és összhangban vannak a Kereskedelempolitikai felülvizsgálata „Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” 16 (TPR) című, nemrégiben kiadott bizottsági közlemény elemzésével és perspektívájával. A TPR szerint az Uniónak „stratégiai érdeke, hogy támogassa a legveszélyeztetettebb fejlődő országok világgazdaságba történő fokozott integrációját”, és „teljes mértékben ki kell aknáznia a nyitottságából és az egységes piacának vonzerejéből fakadó erőt” a multilateralizmus támogatása és az egyetemes értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Konkrétan a GSP tekintetében a TPR megjegyzi, hogy fontos szerepet játszik „az alapvető emberi jogok és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának előmozdításában”, és azt a célt tűzi ki, hogy a GSP „tovább növelje a fejlődő országok kereskedelmi lehetőségeit a szegénység csökkentése és a nemzetközi értékeken és elveken alapuló munkahelyteremtés érdekében”. Emellett a rendszernek segítenie kell a kedvezményezetteket a Covid19 hatásaiból való kilábalásban és gazdaságuk fenntartható módon történő újjáépítésében, többek között a nemzetközi emberi jogi, munkaügyi, környezetvédelmi és jó kormányzási normák tekintetében. Biztosítani kell, hogy a GSP, annak célkitűzései és a kedvezményezett országoknak nyújtott segítség koherensen illeszkedjenek egymáshoz, összhangban az EU fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával, amely a fejlesztési együttműködés pozitív hatásának fokozására és hatékonyabbá tételére irányuló uniós erőfeszítések egyik kulcsfontosságú pillére 17 .

(7)A rendszer kedvezményes piacra jutási lehetőséget biztosít az Unióban, és ezáltal segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés elérésére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben, mivel segítséget nyújt nekik egyrészt ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további bevételekhez jussanak, amelyet aztán ismét befektethetnek saját fejlődésük érdekében, másrészt pedig segítséget nyújt gazdaságaik diverzifikáláshoz. A rendszer vámkedvezményeinek középpontjában a jelentősebb fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségletekkel bíró fejlődő országoknak kell állniuk.

(8)A rendszert egy alap előírás (a továbbiakban: standard GSP-előírás) és két különleges előírás, nevezetesen „a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás – GSP+” és „a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás – EBA” alkotja. Így nem változik az elmúlt tíz év során alkalmazott struktúra, amely sikeresnek tekinthető, mivel a leginkább rászoruló országokra összpontosít, és igazodik a kedvezményezettek eltérő fejlesztési szükségleteihez.

(9)A standard GSP-előírás a fejlődés terén azonos szükségletekkel bíró, valamint a gazdasági fejlődés hasonló szakaszában járó valamennyi fejlődő országra vonatkozik. A WTO szintjén nem létezik a „fejlődő ország” fogalmi definíciója, és a GSP-re jogosult fejlődő országok körét továbbra is a kedvezményt nyújtó országok határozhatják meg. Azok az országok, amelyek sikerese átálltak a központosított gazdaságról a piacgazdaságra, és amelyek ma erős, a nemzetközi kereskedelemben jelentős pozícióval rendelkező gazdaságok, mint például Kína, Hongkong, Makaó és Oroszország, a GSP vonatkozásában nem tekintendők fejlődő országoknak, ezért törölni kell őket a jogosult országok köréből. Azokban az országokban, amelyeket a Világbank a magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozónak minősít, az egy főre eső jövedelem nagysága magasabb diverzifikációs szint elérését teszi lehetővé a rendszer által nyújtott vámkedvezmények nélkül is. Ezek az országok a gazdasági fejlődés más szakaszában vannak, ezért az alacsonyabb jövedelmű vagy a sérülékenyebb fejlődő országokétól eltérő fejlesztési, kereskedelmi és pénzügyi igényekkel rendelkeznek. Az indokolatlan megkülönböztetés megakadályozása érdekében eltérő bánásmódot kell rájuk alkalmazni; ezért rájuk nem vonatkozhatnak a standard GSP-előírás kedvezményei. Emellett, ha a magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok veszik igénybe a rendszer által biztosított vámkedvezményeket, az növeli a szegényebb, kiszolgáltatottabb országok exportjára nehezedő versenykényszert, és ezáltal indokolatlan terhet róhat e sérülékenyebb fejlődő országokra. A standard GSP előírás figyelembe veszi azt, hogy a fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségletek változnak, és biztosítja, hogy az előírás alkalmazhatóságát akkor is, ha valamely ország helyzete megváltozik.

(10)A következetesség érdekében a standard GSP előírás alapján biztosított vámkedvezmények nem terjedhetnek ki azokra a fejlődő országokra, amelyek az Unióval kötött olyan preferenciális piacra jutási rendszer kedvezményezettjei, amely lényegében a teljes kereskedelem tekintetében a GSP-rendszerével azonos szintű vámkedvezményeket biztosít. Annak érdekében azonban, hogy a kedvezményezett ország és a piaci szereplők számára kellő idő álljon rendelkezésre a megfelelő alkalmazkodáshoz, a standard GSP előírást továbbra is biztosítani kell a preferenciális piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított két évig.

(11)A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) a fenntartható fejlődésnek az olyan nemzetközi egyezményekben és jogi eszközökben elismert, egységes koncepciójára épül, mint például a fejlődéshez való jogról szóló 1986. évi ENSZ-nyilatkozat, a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi riói nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozata, az ENSZ 2000. évi millenniumi nyilatkozata, a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi nyilatkozat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fennállásának századik évfordulója alkalmából 2019-ben kiadott nyilatkozat a munka jövőjéről, a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. évi ENSZ-csúcstalálkozó „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentuma, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében az éghajlatváltozásról létrejött Párizsi Megállapodás. Következésképpen a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás keretében biztosított további vámkedvezményeket azon fejlődő országok számára kell biztosítani, amelyek gazdasága a diverzifikáció hiánya miatt sérülékeny, amelyek ratifikálták az emberi jogokra és munkajogra, az éghajlat- és környezetvédelemre, valamint a jó kormányzásra vonatkozó alapvető nemzetközi egyezményeket, és kötelezettséget vállalnak azok hatékony végrehajtásának biztosítására. A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak segítenie kell ezeket az országokat abban, hogy vállalják az ezen egyezmények megerősítéséből és tényleges végrehajtásából eredő további feladatokat. A GSP szempontjából releváns egyezmények jegyzékét aktualizálni kell annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az alapvető nemzetközi eszközök és normák alakulását, és proaktív megközelítést alkalmazzon a fenntartható fejlődés tekintetében, összhangban a fenntartható fejlesztési célokkal és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel 18 . E tekintetben a szöveg a következő egyezményekkel egészül ki: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2015) – a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lép; a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD); a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv (OP-CRC-AC); a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. ILO-egyezmény; a háromoldalú konzultációról szóló 144. számú ILO-egyezmény; és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény.

(12)A legkevésbé fejlett országok (LDC) ENSZ által létrehozott kategóriájából kikerülő országokat ösztönözni kell arra, hogy folytassák a fenntartható fejlődés útját. E célból a 978/2012/EU rendelet előírásaihoz képest enyhíteni kell a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alkalmazhatóságához szükséges gazdasági sebezhetőségi kritériumokat annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett ország kategóriából kikerülő országok nagyobb számban férhessenek hozzá a kedvezményrendszerhez.

(13)A kedvezményeket úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsák a további gazdasági növekedést, és a fenntartható fejlődés támasztotta követelményekhez is alkalmazkodni tudjanak. Ezért a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alapján az érintett kedvezményezett országok esetében az értékvámokat fel kell függeszteni. A specifikus vámokat is fel kell függeszteni, ha nem párosulnak értékvámmal.

(14)Azon országok részére, amelyek megfelelnek a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás jogosultsági kritériumainak, további vámkedvezményeket kell nyújtani, amennyiben kérelmükre a Bizottság megállapítja, hogy a vonatkozó feltételek teljesültek.

(15)Azoknak az országoknak, amelyek a 978/2012/EU rendelet értelmében alkalmazhatják a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás rendelkezéseit, az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül új kérelmet kell benyújtaniuk. Annak érdekében azonban, hogy a gazdasági szereplők számára biztosított legyen a folytonosság és a jogbiztonság, a 978/2012/EU rendeletben meghatározott, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket fenn kell tartani az alkalmazásuk értékelésére rendelkezésre álló időszak alatt. A csatlakozni kívánó országoknak az egyezmények megerősítésével és végrehajtásával kapcsolatos technikai és pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmei kedvező elbírálás tárgyát képezhetik.

(16)A Bizottságnak és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálatnak figyelemmel kell kísérnie az emberi jogokról és munkajogról, a környezetvédelemről és a jó kormányzásról szóló nemzetközi egyezmények megerősítésének állását és azok tényleges végrehajtását, megvizsgálva a vonatkozó információkat, különösen – amennyiben rendelkezésre állnak – az említett egyezmények alapján létrehozott megfelelő ellenőrző testületek következtetéseit és ajánlásait. A Bizottságnak három évente jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére az egyezmények megerősítésének állásáról, az egyezmények szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a kedvezményezett országok általi teljesítéséről, és az egyezmények gyakorlati végrehajtásának állásáról.

(17)A vámkedvezmények alkalmazása ellenőrzésének és adott esetben a kedvezmények visszavonásának szempontjából alapvető fontosságúak a megfelelő ellenőrző szervek jelentései. Ezeket a jelentéseket azonban ki lehet egészíteni a Bizottság rendelkezésére álló egyéb információkkal, beleértve a két- vagy többoldalú technikai segítségnyújtási programok keretében szerzett információkat, valamint egyéb forrásokból nyert információkkal, feltéve, hogy azok pontosak és megbízhatóak. Az egyéb források közé tartozhatnak az Európai Parlamenttől és a Tanácstól, a kormányoktól, a nemzetközi szervezetektől, a civil társadalomtól, a szociális partnerektől származó információk, illetve az egyablakos ügyintézés keretében beérkezett panaszok, amennyiben azok megfelelnek a vonatkozó követelményeknek. A nyomonkövetési folyamat során feltárt hiányosságok célzottabb módon segíthetik a Bizottságot a fejlesztési támogatás jövőbeli programozásában.

(18)2020 júliusában a Bizottság kinevezte a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt, akinek feladata a kereskedelmi szabályok érvényesítése. Ezzel összefüggésben 2020 novemberében a Bizottság a kereskedelmi kötelezettségvállalások érvényesítésének és végrehajtásának megerősítésére irányuló fokozott erőfeszítései részeként új panasztételi mechanizmust, az egyablakos ügyintézést („SEP”) indított. A Bizottsághoz az egyablakos ügyintézés keretében érkeznek be a kereskedelempolitikával kapcsolatos különböző ügyekről, többek között a GSP-kötelezettségvállalások megsértéséről szóló panaszok. Az ilyen új panaszkezelési rendszert be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(19)A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) alapján továbbra is vámmentes bejutást kell biztosítani az Unió piacára az ENSZ által legkevésbé fejlett országként elismert és besorolt országokból származó termékek számára, a fegyverkereskedelem kivételével. Azon országok esetében, amelyeket az ENSZ már nem sorol a legkevésbé fejlett országok közé, átmeneti időszakot kell megállapítani azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a mérséklése céljából, amelyek az ezen előírás alapján nyújtott vámkedvezmények megszüntetéséből származnak. A különleges előírás alapján a legkevésbé fejlett országoknak biztosított vámkedvezményeket továbbra is biztosítani kell azon legkevésbé fejlett országoknak, amelyekre valamilyen másik, az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer vonatkozik.

(20)A standard GSP előírás tekintetében fenn kell tartani a különbségtételt az „érzékeny” és a „nem érzékeny” termékek vámkedvezményei között azon ágazatok helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyek az Unióban azonos termékeket gyártanak.

(21)A nem érzékeny termékekre vonatkozó Közös Vámtarifa szerinti vámtételeket továbbra is fel kell függeszteni, míg az érzékeny termékekre vonatkozó vámtételeket csökkenteni kell az igénybevétel kielégítő arányának biztosítása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a megfelelő uniós gazdasági ágazatok helyzetét.

(22)Az ilyen vámtarifa-csökkentést úgy kell elvégezni, hogy az a kereskedőket a rendszer kínálta lehetőségek kihasználására ösztönözze. Ezért az értékvámokat a legnagyobb kedvezmény elve szerinti vámtételhez képest egységesen 3,5 százalékponttal kell csökkenteni, míg ugyanezeket a vámokat a textil és a textiltermékek esetében 20 %-kal kell csökkenteni. A specifikus vámokat 30 %-kal kell csökkenteni. Amennyiben minimális vám is meghatározásra került, ez a minimális vám nem alkalmazandó.

(23)Amennyiben az egyedi behozatali nyilatkozathoz kapcsolódó preferenciális elbánás 1 % vagy ennél kisebb értékvámot, illetve 2 EUR vagy ennél alacsonyabb specifikus vámot eredményez, a vámokat teljes mértékben fel kell függeszteni, mivel az ilyen vámok beszedésének költsége meghaladhatja a belőlük származó bevételt.

(24)A termékátsorolást a Közös Vámtarifa áruosztályaira és árucsoportjaira vonatkozó kritériumok alapján kell elvégezni. Az áruosztályra vagy árualosztályra vonatkozó termékátsorolást annak érdekében kell elvégezni, hogy a heterogén termékek átsorolására kevesebbszer kerüljön sor. Egy adott kedvezményezett ország esetében az áruosztály vagy az (árucsoportokból álló) árualosztály átsorolását akkor kell elvégezni, ha az áruosztály három egymást követő évben megfelel az átsorolási kritériumoknak, hogy ily módon az importstatisztikák nagymértékű és váratlan eltérései hatásának kiküszöbölésével növekedjen az átsorolás kiszámíthatósága és méltányossága. A termékek átsorolása nem alkalmazandó a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) kedvezményezett országaira és a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (EBA) kedvezményezett országaira, mivel ezen országok gazdasági profilja nagyon hasonló, ami az alacsony, nem diverzifikált exportbázis miatt kiszolgáltatottá teszi őket. Az e rendeletben előírt vámkedvezmények – az Uniós Vámkódexben és a különösen az Uniós Vámkódex szerinti felhatalmazás alapján elfogadott jogi aktusokban, különösen az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 19 és az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben 20 meghatározott származási szabályokkal összhangban –a kedvezményezett országokból származó termékekre vonatkoznak. A különböző regionális csoportok országai közötti regionális kumulációt és a kiterjesztett kumulációt engedélyezni kell, feltéve, hogy a kérelmező kedvezményezett ország elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kumuláció megfelel az ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi igényeinek, ami többek között gazdasági növekedéshez, a szegénység felszámolásához, az export diverzifikálásához és iparosodáshoz vezet, és feltéve, hogy ez nem gyakorol negatív hatást más országok, különösen az EBA kedvezményezett országai helyzetére. Annak értékelésekor, hogy a kumuláció megadása megfelel-e a kérelmező ország fejlesztési, finanszírozási és kereskedelmi igényeinek, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kedvezményezett országnak a szállító országtól való függőségét és a szóban forgó termékekkel kapcsolatos jövőbeli kilátásokat.

(25)A rendszer előírásai ideiglenes visszavonásának okai közé kell sorolni az alapvető emberi jogokra (köztük a nemzetközi humanitárius jognak az említett egyezményekben rögzített bizonyos elveire), a munkavállalók jogaira, a klíma- és környezetvédelemre, valamint a jó kormányzásra vonatkozó nemzetközi egyezményekben megállapított elvek súlyos és rendszeres megsértését is, hogy ezáltal is előmozdítsák az egyezmények célkitűzéseinek megvalósulását. A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket ideiglenesen vissza kell vonni, ha a kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben az említett egyezmények megerősítésére és tényleges végrehajtására vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy nem teljesíti az egyes egyezmények által előírt jelentéstételi követelményeket, vagy ha a kedvezményezett ország nem működik együtt az Unió e rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárásai során. Az ideiglenes visszavonást addig kell érvényben tartani, amíg az azt indokoló okok meg nem szűnnek. Rendkívüli jogsértések esetére a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az intézkedések rövidebb időn belüli elfogadásával gyorsan reagáljon. A gyermekmunkára vonatkozó zéró tolerancia uniós elve értelmében az ideiglenes visszavonás indokai közé kell tartozniuk a VI. melléklet vonatkozó egyezményei által meghatározott nemzetközi szinten tiltott gyermekmunkával, valamint a kényszermunkával – beleértve a rabszolgaságot és a börtönmunkát is – elkészített áruk kivitelét.

(26)A rendezett nemzetközi migráció jelentős előnyökkel járhat a migránsok származási és célországai számára, és hozzájárulhat a fenntartható fejlődési igényeik kielégítéséhez. A kereskedelem-, a fejlesztési és a migrációs politikák közötti koherencia növelése kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a migráció előnyei kölcsönösen érvényesüljenek mind a származási, mind a célországok számára. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy a származási és a célország egyaránt foglalkozzon a közös kihívásokkal, például a saját állampolgárok visszafogadása és a származási országban való tartós visszailleszkedésük terén folytatott együttműködés fokozásával, különösen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a származási országok aktív népességének a fejlődésre nézve hosszú távú következményekkel járó folyamatos elvándorlása, valamint azért, hogy a migránsokkal méltósággal bánjanak.

(27)A visszaküldés, a visszafogadás és a visszailleszkedés közös kihívást jelentenek az Unió és partnerországai számára. A nemzetközi szokásjog és a többoldalú nemzetközi egyezmények, például a Chicagóban 1944. december 7-én aláírt, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény értelmében minden állam köteles visszafogadni a saját állampolgárait. A tartós visszailleszkedés és a kapacitásépítés javítása jelentősen erősítené a partnerországok helyi fejlődését.

(28)A 978/2012/EU rendelet és az annak előzményét képező jogforrások értelmében visszavonták azon termékek behozatali vámkedvezményeit, amely termékek Belaruszból (teljes visszavonás) és Kambodzsából (részleges visszavonás) származnak, mivel ezekben az országokban súlyosan és rendszeres megsértették az emberi jogokra és a munkavállalók jogaira vonatkozó egyes egyezmények elveit. A kedvezmények visszavonását indokoló okok továbbra is fennállnak, ezért a Belaruszra és Kambodzsára vonatkozó ideiglenes visszavonást e rendelet keretében fenn kell tartani.

(29)Annak érdekében, hogy egyfelől a célzottabbá tétel, a nagyobb fokú koherencia és átláthatóság szükségessége, másfelől pedig a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás egyoldalú kereskedelmi kedvezményrendszeren keresztüli hatékonyabb előmozdítása között egyensúly jöjjön létre, a Bizottságot az EUMSZ 290. cikke alapján fel kell hatalmazni, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen rendelet mellékleteinek módosításai tekintetében, a vonatkozó egyezményekben az emberi jogok és a munkavállalók jogai, a klíma- és környezetvédelem, valamint a jó kormányzás tekintetében meghatározott alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén, továbbá az ebben a rendeletben meghatározott egyéb releváns okok fennállásakor a vámkedvezmények ideiglenes visszavonása tárgyában, továbbá a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményekre irányuló kérelmekre, az ideiglenes visszavonás és a védintézkedési eljárás lebonyolítására vonatkozó eljárási szabályokat illetően, annak érdekében, hogy egységes és részletes technikai előírások kialakítására kerülhessen sor. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 21 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Amennyiben egy adott kedvezményezett ország esetében az előírás ideiglenes visszavonásáról szóló határozat hatálybalépése előtt megszűnnek az ideiglenes visszavonás alapját képező indokok, a Bizottságot – annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára stabil működési keretet biztosítson – fel kell hatalmazni arra, hogy sürgősségi eljárás keretében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktust fogadjon el a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy globális egészségügyi vészhelyzettel vagy egyéb rendkívüli körülményekkel összefüggő okokból felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ideiglenes visszavonást előíró jogi aktus alkalmazása kezdőnapjának elhalasztására vagy alkalmazási körének módosítására vonatkozóan.

(30)E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezt a végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 22 .

(31)A tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a kedvezményezett országok tekintetében az egyes GSP-áruosztályokra vonatkozó vámkedvezmények felfüggesztésére és az ideiglenes visszavonási eljárás kezdeményezésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok meghozatala során, figyelemmel az említett jogi aktusok jellegére és hatására.

(32)A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a védintézkedési eljárásokra, valamint a vámkedvezmények felfüggesztésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása során, amennyiben az import súlyos zavart okozhat az Unió piacain.

(33)A rendszer integritásának és szabályos működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan, kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos eljárások és kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes visszavonásokat érintenek.

(34)A Bizottságnak – annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára stabil működési keretet biztosítson – a hat hónapos maximális időtartam elteltét követően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan, kellően indokolt, sürgős esetekben, amelyek a vámokkal kapcsolatos eljárások és kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából eredő ideiglenes visszavonások megszüntetését vagy meghosszabbítását érintik.

(35)A Bizottság azonnali hatállyal alkalmazandóvégrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan – a védintézkedési eljáráshoz kapcsolódó, kellően indokolt – esetekben is, amikor az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének olyan mértékű romlása, amely nehezen lenne helyrehozható, azt sürgősen megköveteli.

(36)A Bizottságnak az illetékes intézményi szakbizottságokon keresztül rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács részére a rendszer kihatásairól e rendelet alapján. A Bizottságnak 2030. január 1-jéig jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet félidős alkalmazásáról, és értékelnie kell a rendszer felülvizsgálatának szükségességét. A jelentés annak elemzéséhez szükséges, hogy a rendszer milyen hatást gyakorol a kedvezményezettek fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi igényeire, valamint a kétoldalú kereskedelemre és az Unió vámbevételeire, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra. 

(37)A 978/2012/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1)Az általános vámkedvezményrendszert (a továbbiakban: rendszer vagy GSP), amellyel az Unió preferenciális hozzáférést biztosít a piacához, e rendelettel összhangban kell alkalmazni.

(2)A rendszer a következő vámkedvezmény-előírásokból áll:

a)standard előírás (a továbbiakban: standard GSP);

b)a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a továbbiakban: GSP+);

c)a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás (fegyver kivételével mindent – a továbbiakban: EBA).

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.„országok”: olyan országok és területek, amelyek vámhatósággal rendelkeznek;

2.„jogosult országok”: az I. mellékletben felsorolt fejlődő országok;

3.„standard GSP-kedvezményezett országok”: a standard előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országai;

4.„GSP+-kedvezményezett országok”: a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országai;

5.„EBA-kedvezményezett országok”: a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges ösztönző előírás I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országai;

6.„a Közös Vámtarifa vámtételei”: a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott vámtételek 23 , a vámkontingensek részeként meghatározott vámtételek kivételével;

7.„áruosztály”: a Közös Vámtarifa bármely áruosztálya, a 2658/87/EGK rendeletben megállapítottaknak megfelelően;

8.„árucsoport”: a Közös Vámtarifa bármely árucsoportja, a 2658/87/EGK rendeletben megállapítottaknak megfelelően;

9.„GSP-áruosztály”: a III. mellékletben szereplő, a Közös Vámtarifa áruosztályain és árucsoportjain alapuló áruosztály;

10.„preferenciális piacra jutási rendszer”: preferenciális piacra jutás az Unió piacán, ideiglenesen alkalmazott vagy hatályban lévő kereskedelmi megállapodás vagy az Unió által biztosított autonóm kedvezmény alapján;

11.„tényleges végrehajtás”: a vonatkozó egyezmények szerinti kötelezettségvállalások és kötelezettségek teljes körű teljesítése, ezáltal biztosítva a VI. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben garantált valamennyi alapelvnek, célkitűzésnek és jognak a kedvezményezett ország teljes területén való érvényesülését;

12.„panasz”: az egyablakos ügyintézési ponton keresztül a Bizottsághoz benyújtott panasz;

13.„különböző regionális csoportokba tartozó kedvezményezett országok közötti regionális kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének (5) bekezdésében említett származási kumuláció;

14.„kiterjesztett kumuláció”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (1) bekezdésében említett származási kumuláció.

3. cikk

(1)A jogosult országok listája az I. melléklet A. és B. oszlopában szerepel.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. mellékletben szereplő táblázat A. és B oszlopát az országok nemzetközi jogállásában vagy besorolásában, gazdasági fejlődésében vagy kereskedelmi, finanszírozási és fejlesztési szükségleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

(3)A Bizottság értesíti a jogosult országot a rendszerbeli jogállásában bekövetkezett minden érdemi változásról.

II. FEJEZET

Standard előírás

4. cikk

(1)A jogosult ország az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett standard előírás szerinti vámkedvezmények kedvezményezettje, kivéve, ha:

a)az országot a Világbank a kedvezményezett országok listája frissítésének időpontját közvetlenül megelőző három egymást követő évben magas jövedelmű országnak, vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak minősítette; vagy

b)az ország az Unióval kialakított preferenciális piacra jutási rendszer kedvezményezettje, amely lényegében a teljes kereskedelem esetében legalább a rendszerével azonos vámkedvezményeket biztosít.

(2)Az (1) bekezdés a) és b) pontja  nem vonatkozik az Egyesült Nemzetek Szervezete által legkevésbé fejlett országnak minősített országokra.

5. cikk

(1)A 4. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő standard GSP-kedvezményezett országok listája az I. melléklet C. oszlopában található.

(2)Az e rendelet hatálybalépését követő minden év január 1-jéig a Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletet. Annak érdekében, hogy a standard GSP-kedvezményezett ország és a gazdasági szereplők számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az országnak a rendszer szerinti jogállásában bekövetkezett változáshoz való szabályos alkalmazkodásra:

a)az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-kedvezményezett országok listájáról való eltávolításáról szóló határozatot annak hatálybalépésétől számított egy év elteltét jövető január 1-jétől kell alkalmazni;

b)az e cikk (3) bekezdésével összhangban a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján meghozott, a kedvezményezett országnak a standard GSP-kedvezményezett országok listájáról való eltávolításról szóló határozatot a preferenciális piacra jutási rendszer alkalmazásának kezdőnapjától számított két év elteltét követő január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdése tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 4. cikkben meghatározott kritériumok alapján – a 36. cikknek megfelelően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet C. oszlopának módosítása céljából.

(4)A Bizottság értesíti az érintett standard GSP-kedvezményezett országot a rendszerbeli jogállásában bekövetkezett minden változásról.

6. cikk

(1)Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, standard előírás hatálya alá tartozó termékeket a III. melléklet sorolja fel.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítása céljából, annak érdekében, hogy abba beépítse a Kombinált Nómenklatúra módosításai folytán szükségessé vált változásokat.

7. cikk

(1)A III. mellékletben nem érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljes mértékben fel kell függeszteni, a mezőgazdasági alkotóelemek kivételével.

(2)A III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékek esetében a Közös Vámtarifa értékvámjait 3,5 százalékponttal csökkenteni kell. A III. melléklet S-11a. és S-11b. GSP-áruosztályába tartozó termékek esetében az említett csökkentés mértéke 20 %.

(3)Amennyiben a 978/2012/EU rendeletnek a Közös Vámtarifa e rendelet hatálybalépésekor alkalmazandó értékvámjairól rendelkező 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámított kedvezményes vámtételek az e cikk (2) bekezdésében említett termékek esetében több mint 3,5 százalékpontos vámtételcsökkenést eredményeznek, úgy ezeket a kedvezményes vámtételeket kell alkalmazni.

(4)A Közös Vámtarifa specifikus vámjait – a III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékekre meghatározott minimális vagy maximális vámtételek kivételével – 30 %-kal csökkenteni kell.

(5)Amennyiben a III. mellékletben érzékeny termékekként felsorolt termékekre vonatkozóan a Közös Vámtarifa értékvámokat és specifikus vámokat is tartalmaz, a specifikus vámokat nem kell csökkenteni.

(6)Amennyiben a (2) és a (4) bekezdésnek megfelelően csökkentett vámtételek maximális vámtételt is meghatároznak, ez a maximális vámtétel nem csökkenthető. Amennyiben e vámtételek minimális vámtételt is meghatároznak, ez a minimális vámtétel nem alkalmazandó.

8. cikk

(1)A 7. cikkben említett vámkedvezményeket fel kell függeszteni olyan, egy adott standard GSP-kedvezményezett országból származó, valamely GSP-áruosztályba tartozó termékek tekintetében, amelyek esetében az ebből a standard GSP-kedvezményezett országból az Unióba irányuló behozatal három egymást követő évben vett átlagértéke meghaladja a IV. mellékletben felsorolt határértékeket. Az egyes határértékeket az azonos termékeknek valamennyi GSP-kedvezményezett országból az Unióba irányuló importja százalékaként kell kiszámítani.

(2)Az e rendeletben meghatározott vámkedvezmények alkalmazását megelőzően a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kialakítja azon GSP-áruosztályok listáját, amelyek tekintetében a 7. cikkben említett vámkedvezményeket egy adott standard GSP-kedvezményezett ország vonatkozásában felfüggesztik. Az említett végrehajtási jogi aktust 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)A Bizottság háromévente felülvizsgálja az e cikk (2) bekezdésében említett listát, és a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a 7. cikkben említett vámkedvezmények felfüggesztése vagy újrabevezetése érdekében. A végrehajtási jogi aktust a hatálybalépését követő év január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett listát a felülvizsgálat évében az adott évről szeptember 1-jén, valamint a felülvizsgálatot megelőző két évről rendelkezésre álló adatok alapján kell létrehozni. A listának figyelembe kell vennie a létrehozása időpontjában az I. melléklet hatályos változatában felsorolt GSP-kedvezményezett országokból származó importot. Ugyanakkor nem lehet figyelembe venni az import értékét olyan GSP-kedvezményezett országokból, amelyek a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapján már nem kedvezményezettjei a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti vámkedvezményeknek.

(5)A Bizottság értesíti az érintett országot a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően meghozott végrehajtási jogi aktusról.

(6)Az I. mellékletnek a 4. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban történő módosítása esetén a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából, hogy az abban felsorolt módozatokat kiigazítsa annak érdekében, hogy a GSP-áruosztályok súlya arányosan ne változzon az e cikk (1) bekezdése szerint felfüggesztett vámkedvezmények tekintetében.

III. FEJEZET

A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás

9. cikk

Egy adott GSP-kedvezményezett országra akkor vonatkozhatnak az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett fenntartható fejlődésre és jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezmények, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)a diverzifikáció hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősül az V. mellékletben meghatározottak szerint;

b)a VI. mellékletben felsorolt összes egyezményt (a továbbiakban: a vonatkozó egyezmények) megerősítette, és a Bizottság nem állapította meg a rendelkezésre álló információk – különösen az egyezmények szerinti ellenőrző szervek által tett legújabb rendelkezésre álló megállapítások – alapján, hogy súlyos kötelezettségszegés történt az említett egyezmények tényleges végrehajtása terén;

c)az adott ország a vonatkozó egyezmények egyike tekintetében sem fogalmazott meg olyan fenntartást, amelyet valamely egyezmény tilt, vagy amely e cikk tekintetében összeegyeztethetetlennek minősül az adott egyezmény tárgyával és céljával. 

E cikk alkalmazásában a fenntartások csak a következő esetek valamelyikében minősülnek összeegyeztethetetlennek egy adott egyezmény céljával:

i.az egyezmény keretében egy kifejezetten erre a célra létrehozott eljárás azt akként határozta meg;

ii.ilyen eljárás hiányában, amennyiben a Szerződésekben megállapított hatásköreik tekintetében az egyezményben részes tagállamok minősített többsége és/vagy az Unió – ha az adott egyezmény részes fele – kifogást emelt a fenntartással szemben azzal az indokkal, hogy az összeegyeztethetetlen az egyezmény céljával, és az 1969. május 23-án Bécsben aláírt szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ellenzi az egyezménynek a saját maga és a fenntartással élő állam közötti hatálybalépését;

d)kötelező erejű kötelezettséget vállal a vonatkozó egyezmények megerősítésének fenntartására és azok hatékony végrehajtásának biztosítására, a vonatkozó egyezmények hatékony végrehajtását célzó cselekvési terv kíséretében;

e)fenntartás nélkül elfogadja a vonatkozó egyezmények által előírt jelentéstételi követelményeket, és kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy elfogadja a végrehajtással kapcsolatos adatainak rendszeres figyelemmel kísérését és felülvizsgálatát, a vonatkozó egyezmények rendelkezéseivel összhangban;

f)kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz arra, hogy részt vesz és együttműködik az Unió 13. cikkben említett jelentéstételi és figyelemmel kísérési eljárásában.

10. cikk

(1)A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást a következő feltételek teljesülése esetén kell alkalmazni:

a)a GSP-kedvezményezett ország ezirányú kérelmet nyújtott be;

b)a Bizottság a kérelem vizsgálata alapján úgy ítéli meg, hogya kérelmező ország teljesíti a 9. cikkben megállapított feltételeket.

(2)A kérelmező országnak írásban kell benyújtania a kérelmét a Bizottsághoz. A kérelemben átfogó tájékoztatást kell nyújtani a vonatkozó egyezmények megerősítéséről, és annak tartalmaznia kell a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásokat.

(3)A kérelem beérkezését követően a Bizottság tájékoztatja arról a Tanácsot és az Európai Parlamentet.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kérelem vizsgálatát követően az I. melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 36. cikknek megfelelően, hogy a kérelmező országnak a GSP+-kedvezményezett országok listájára való felvételével biztosítsa részére a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást.

(5)Amennyiben egy GSP+-kedvezményezett ország már nem felel meg a 9. cikk a) vagy c) pontjában említett feltételeknek, vagy visszavonja bármelyik, a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az I. melléklet módosítása céljából a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy az érintett országot kivonja a GSP+-előírás hatálya alól.

(6)A Bizottság az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően értesíti a kérelmező országot az e cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően hozott határozatról. Amennyiben a határozat értelmében kérelmező országra alkalmazandóvá válik a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás, az ország tájékoztatást kap a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjáról.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás odaítélésére vonatkozó eljárási szabályok megállapítása céljából, különösen a határidőkre, valamint a kérelmek benyújtására és feldolgozására vonatkozóan.

(8)Azok az országok, amelyek 2023. január 31-én a 978/2012/EU rendelet szerint GSP+-kedvezményezett országok, 2025. december 31-ig kérelmezhetik az e rendelet szerinti GSP+-előírás rájuk történő alkalmazását. A 978/2012/EU rendelet szerinti GSP+-előírás a kérelmező országok tekintetében az említett határidő lejártáig és az előírás alkalmazásának Bizottság általi értékelése során, valamint adott esetben azon időszak alatt érvényben marad, amelyben az Európai Parlament és a Tanács felülvizsgálja az I. mellékletet módosító, a 36. cikk (5) bekezdése szerinti eljárással összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

11. cikk

(1)A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás hatálya alá tartozó termékek felsorolását a III. és a VII. melléklet tartalmazza.

(2)A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el és módosítsa a VII. mellékletet a Kombinált Nómenklatúra e mellékletben felsorolt termékeket érintő módosításainak figyelembevétele céljából.

12. cikk

(1)A Közös Vámtarifa értékvámjait a III. és a VII. mellékletben felsorolt minden olyan termék vonatkozásában fel kell függeszteni, amely GSP+-kedvezményezett országból származik.

(2)A Közös Vámtarifának az (1) bekezdésben említett termékekre vonatkozó specifikus vámjait teljes mértékben fel kell függeszteni, kivéve azon termékek tekintetében, amelyek esetében a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek értékvámokat is tartalmaznak. A 1704 10 90 KN-kóddal rendelkező termékek esetében a specifikus vám a vámérték 16 %-ára korlátozódik.

13. cikk

(1)A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás keretében biztosított vámkedvezmények odaítélésének időpontjától a Bizottság minden egyes GSP+-kedvezményezett ország tekintetében folyamatosan felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a vonatkozó egyezmények megerősítésének és tényleges végrehajtásának állását, valamint a GSP+-kedvezményezett ország együttműködését a megfelelő ellenőrző szervekkel. Ennek során a Bizottság megvizsgál minden lényeges információt, különösen az illetékes ellenőrző szervek következtetéseit és ajánlásait.

(2)A GSP+-kedvezményezett ország együttműködik a Bizottsággal, és rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely a 9. cikk d), e) és f) pontja szerinti kötelező erejű kötelezettségvállalásainak, valamint a 9. cikk b) és c) pontja szerinti helyzetének értékeléséhez szükséges.

14. cikk

(1)A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a vonatkozó egyezmények megerősítésének állásáról, a GSP+-kedvezményezett országok által az egyezmények szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésről, és az egyezmények tényleges végrehajtásának állásáról.

(2)A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a vonatkozó egyezményekben említett megfelelő ellenőrző szervek által az egyes GSP+-kedvezményezett országok tekintetében tett megállapítások és ajánlások; valamint

b)a Bizottság, és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat megállapításai azzal kapcsolatban, hogy az egyes GSP+-kedvezményezett országok tiszteletben tartják-e a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelésre, a vonatkozó egyezményekkel összhangban a megfelelő ellenőrző szervekkel való együttműködésre, valamint a vonatkozó egyezmények tényleges végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásaikat.

A jelentés minden, a Bizottság által megfelelőnek ítélt, bármely forrásból származó információra kitérhet.

(3)A vonatkozó egyezmények tényleges végrehajtására vonatkozó következtetéseinek levonása során a Bizottság – és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat – értékeli a vonatkozó nyomonkövetési szervek következtetéseit és ajánlásait, valamint – egyéb források sérelme nélkül – az Európai Parlament vagy a Tanács, illetve harmadik felek, többek között a kormányok és nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a szociális partnerek által benyújtott információkat. 

15. cikk

(1)A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást ideiglenesen vissza kell vonni a valamely GSP+-kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében, amennyiben a kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásait, vagy amennyiben a GSP+-kedvezményezett ország olyan, a 9. cikk c) pontja szerinti fenntartást fogalmazott meg, amelyet a vonatkozó egyezmények valamelyike tilt, vagy amely nem egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával.

(2)A 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásaiból eredő kötelezettségek teljesítésének és a 9. cikk c) pontjában említett helyzetének a bizonyítása a GSP+-kedvezményezett országot terheli.

(3)Amennyiben a Bizottság akár a 14. cikkben említett jelentés megállapításai, akár a rendelkezésre álló bizonyítékok – köztük panasz formájában benyújtott bizonyíték – alapján alapos indokkal feltételezi, hogy egy adott GSP+-kedvezményezett ország nem tartja tiszteletben a 9. cikk d), e) és f) pontjában említett kötelező erejű kötelezettségvállalásait vagy olyan fenntartást tett, amelyet a 9. cikk c) pontja szerinti vonatkozó egyezmények valamelyike tilt vagy amely nem egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával, a Bizottság a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás keretében juttatott vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás megindításáról. A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyről értesíti az érintett GSP+-kedvezményezett országot. Az értesítés:

a)megnevezi a (3) bekezdésben említett megalapozott kétség indokait, amelyek megkérdőjelezhetik a GSP+-kedvezményezett ország azon jogát, hogy továbbra is részesüljön a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményekben;

b)meghatározza azt az értesítés közzétételétől számított legfeljebb három hónapos időtartamot, amely alatt a GSP+-kedvezményezett ország előterjesztheti észrevételeit.

(5)A Bizottság a (4) bekezdés b) pontjában említett időszak alatt minden lehetőséget megad az érintett GSP+-kedvezményezett országnak az együttműködésre.

(6)A Bizottság összegyűjt minden általa szükségesnek tartott információt, többek között a megfelelő ellenőrző szervektől származó következtetéseket és ajánlásokat. Következtetései levonása során a Bizottság értékel minden releváns információt.

(7)Az értesítésben megjelölt időtartam lejártát követő három hónapon belül a Bizottság határoz:

a)az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről; 

b)a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.

(8)Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy megállapításai nem indokolják az ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás befejezéséről. A végrehajtási jogi aktusnak többek között a kézhez kapott bizonyítékokon kell alapulnia.

(9)Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1) bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást, felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes visszavonása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásának társadalmi-gazdasági hatását a kedvezményezett országban.

(10)Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.

(11)Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válása előtt már nem állnak fenn, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően hatályon kívül helyezze az elfogadott jogi aktust a vámkedvezmények ideiglenes visszavonása érdekében.

(12)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásból való részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok megállapítása céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra és a felülvizsgálat feltételeire vonatkozóan.

16. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vámkedvezményeknek a 15. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti vámkedvezményeket.

Amennyiben az 15. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn, vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 15. cikk (9) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.

IV. FEJEZET

A legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás

17. cikk

(1)A jogosult ország akkor részesül az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás szerinti vámkedvezményekből, ha az érintett országot az Egyesült Nemzetek Szervezete legkevésbé fejlett országnak minősítette.

(2)A Bizottság az EBA-kedvezményezett országok I. melléklet C. oszlopában található listáját a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján folyamatosan felülvizsgálja.

Amennyiben egy EBA-kedvezményezett ország már nem felel meg az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az I. melléklet módosítása céljából a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy – az attól a naptól számított három éves átmeneti időszakot követően, amelytől kezdve az EBA-kedvezményezett ország már nem felel meg az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek – törölje az országot az EBA-előírás hatálya alól.

(3)Ameddig nem zárult le az az eljárás, amelynek keretében az Egyesült Nemzetek Szervezete egy újonnan függetlenné vált országot legkevésbé fejlett országnak minősít, a Bizottság a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával átmeneti intézkedésként módosítja az I. mellékletet annak érdekében, hogy ezt az országot felvegye az EBA-kedvezményezett országok listájára.

Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezete egy újonnan függetlenné vált országot nem minősít legkevésbé fejlett országnak az ilyen országok kategóriájának első soron következő felülvizsgálata során, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. mellékletet az adott országnak a mellékletből való törlése érdekében anélkül, hogy biztosítaná részére az e cikk (2) bekezdésében említett átmeneti időszakot.

(4)A Bizottság értesíti az érintett EBA-kedvezményezett országot a rendszerbeli jogállásában bekövetkezett minden változásról.

18. cikk

A Közös Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását teljesen fel kell függeszteni minden olyan, a Kombinált Nómenklatúrában az 1–97. árucsoportba tartozó termék tekintetében – a 93. árucsoportba tartozó termékek kivételével –, amely EBA-kedvezményezett országból származik.

V. FEJEZET

Az ideiglenes visszavonásra vonatkozó, valamennyi előírás esetében közös rendelkezések

19. cikk

(1)Az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások egy adott kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében ideiglenesen visszavonhatók a következő okok bármelyike miatt:

a)a VI. mellékletben felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és rendszeres megsértése;

b)nemzetközileg tiltott gyermekmunkával vagy kényszermunkával – beleértve a rabszolgaságot és a börtönmunkát is – előállított áruk kivitele;

c)a vámellenőrzés súlyos hiányosságai kábítószerek (tiltott anyagok vagy kábítószer-prekurzorok) kivitelekor vagy továbbításakor, vagy a kedvezményezett ország saját állampolgárainak visszafogadási kötelezettségével kapcsolatban, illetve a terrorizmus elleni vagy a pénzmosásról szóló nemzetközi egyezményekben foglaltak be nem tartása;

d)a nyersanyagellátást befolyásoló és így az uniós ipart kedvezőtlenül érintő, szisztematikusan alkalmazott, rendkívül tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlat, amely ellen a kedvezményezett ország nem lépett fel. A WTO-megállapodások alapján tiltott vagy megtámadható tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok tekintetében e cikk alkalmazásának a WTO illetékes testületének ilyen értelmű előzetes döntésén kell alapulnia;

e)a halászati erőforrások védelmével és a velük való gazdálkodással kapcsolatos, olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek által vagy nemzetközi megállapodások keretében kitűzött célok súlyos és szisztematikus megsértése, amelyeknek az Unió részes fele.

(2)Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó a kedvezményezett ország azon termékeire, amelyekre az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24  vagy az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések vonatkoznak 25 .

(3)Amennyiben a Bizottság – panasz alapján vagy saját kezdeményezésére fellépve – úgy találja, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett indokok alapján kellően indokolt az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti vámkedvezmények ideiglenes visszavonása, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás megindításáról. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtási jogi aktus elfogadásáról.

(4)A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megindításáról, és arról értesíti az érintett kedvezményezett országot. Az értesítés:

a)tartalmazza az ideiglenes visszavonásról szóló végrehajtási jogi aktus (3) bekezdésben említett kellő indokait;

b)utal arra, hogy a Bizottság az (5) bekezdésben említett figyelemmel kísérési és értékelési időszak során figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet az érintett kedvezményezett országban.

(5)A Bizottság az érintett kedvezményezett országnak minden lehetőséget megad az értesítés közzétételének napjától számított hat hónapig tartó figyelemmel kísérési és értékelési időszak alatt az együttműködésre.

(6)A Bizottság felkutat minden általa szükségesnek ítélt információt, többek között az érintett ellenőrző szervek rendelkezésre álló értékeléseit, észrevételeit, határozatait, ajánlásait és következtetéseit, valamint az egyéb forrásokból származó releváns információkat, ideértve adott esetben a panasz útján benyújtott vagy harmadik felek által szolgáltatott bizonyítékokat is. Következtetései levonása során a Bizottság értékel minden releváns információt.

(7)Az (5) bekezdésben említett időtartam elteltét követő három hónapon belül a Bizottság a megállapításairól és következtetéseiről jelentést terjeszt az érintett kedvezményezett ország elé. Az érintett kedvezményezett országnak jogában áll a jelentésről észrevételeket tenni. Az észrevételezésre rendelkezésre álló idő nem haladhatja meg az egy hónapot.

(8)A (4) bekezdés b) pontjában említett időtartam leteltét követő hat hónapon belül a Bizottság dönt:

a)az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről;

b)az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások szerinti vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról.

(9)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapításai nem indokolják az ideiglenes visszavonást, a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárás megszüntetéséről.

(10)Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a megállapításai az e cikk (1) bekezdésében említett okok alapján indokolják az ideiglenes visszavonást, felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. és a II. mellékletet az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások ideiglenes visszavonása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vámkedvezmények ideiglenes visszavonásának társadalmi-gazdasági hatását a kedvezményezett országban.

(11)Az elfogadott jogi aktusnak a (9) és (10) bekezdésben említett mindkét esetben többek között a begyűjtött és kézhez kapott bizonyítékokon kell alapulnia.

(12)Ha a Bizottság az ideiglenes visszavonásról határoz, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az elfogadását követő hat hónap elteltével válik alkalmazandóvá.

(13)Ha az ideiglenes visszavonás indokai az e cikk (10) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válását megelőzően már nem állnak fenn, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően visszavonja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonására vonatkozó határozatot.

(14)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények – például globális egészségügyi szükséghelyzet vagy vészhelyzet, természeti katasztrófa vagy egyéb előre nem látható esemény – esetén helyénvaló felülvizsgálni az ideiglenes visszavonás hatályát, illetve elhalasztani vagy felfüggeszteni az ideiglenes visszavonás alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően módosítsa a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(15)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet a valamennyi előírásból való részesülés ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárási szabályok megállapítása céljából, különösen a határidőkre, a felek jogaira, a titoktartásra, valamint bármely elfogadott intézkedés felülvizsgálatára vonatkozóan.

(16)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő ideiglenes visszavonás igazolására, és a jogsértések rendkívüli súlyossága a kedvezményezett ország sajátos körülményeire tekintettel gyors reagálást tesz szükségessé, a (3)–(15) bekezdéssel összhangban megindítja az ideiglenes visszavonásra irányuló eljárást. A (4) bekezdés b) pontjában említett időszak ilyen esetekben azonban 2 hónapra, a (8) bekezdésben említett határidő pedig 5 hónapra csökken.

(17)Amennyiben a Bizottság az e cikk (16) bekezdése szerinti ideiglenes visszavonásról határoz, az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 37. cikkel összhangban kell elfogadni, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónap elteltével kell alkalmazni.

20. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa az I. vagy a II. mellékletet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vámkedvezményeknek a 19. cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes visszavonását megalapozó indokok már nem állnak fenn, és visszaállítsa az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kedvezményes előírások szerinti vámkedvezményeket.

Amennyiben az 19. cikk (1) bekezdésében említett azon okok némelyike, amelyek miatt az ideiglenes visszavonásról határoztak, továbbra is fennáll, míg mások már nem állnak fenn, vagy ha az ideiglenes visszavonást indokoló okokon túl további okok merülnek fel, a 19. cikk (10) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedéseket megfelelően ki kell igazítani.

21. cikk

(1)Az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások ideiglenesen visszavonhatók a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében csalás, szabálytalanság vagy a termékre vonatkozó származási szabályok és a kapcsolódó eljárások szisztematikus megsértése vagy betartásuk biztosításának elmulasztása, továbbá az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások tekintetében a végrehajtáshoz és ellenőrzéshez szükséges igazgatási együttműködés elmulasztása esetén.

(2)Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között, hogy a kedvezményezett ország:

a)közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat, és azokat tartsa naprakészen;

b)segítse az Uniót az áruk származásának a tagállamok vámhatóságai kérésére történő ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével a Bizottság felé;

c)segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság – a tagállamok illetékes hatóságaival összehangoltan és velük szorosan együttműködve – uniós igazgatási és vizsgálati együttműködési feladatokat hajthasson végre az adott országban az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások biztosításához szükséges okmányok hitelességének vagy a vonatkozó információk pontosságának ellenőrzése céljából;

d)megfelelő vizsgálatokat hajtson végre vagy rendeljen el a származási szabályok megsértésének feltárása és megakadályozása érdekében;

e)teljesítse a származási szabályokat a regionális kumulációra tekintetében vagy gondoskodjon az ezeknek való megfelelésről, amennyiben az ország ilyen kedvezményeket élvez;

f)segítse az Uniót a származással kapcsolatos csalás gyanúja esetén az erre utaló magatartás vizsgálatában – ilyen csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben, ha az e rendeletben meghatározott kedvezményes előírások keretében bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett ország szokásos exportszintjét.

(3)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett okok miatti ideiglenes visszavonás alátámasztására, a 39. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárásnak megfelelően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírás alapján nyújtott vámkedvezmények ideiglenes visszavonásáról a valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében.

(4)Ilyen jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott gyanú merült fel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléssel kapcsolatban, amely megkérdőjelezheti az adott kedvezményezett ország jogát arra, hogy továbbra is részesüljön az e rendelet által biztosított kedvezményekben.

(5)A Bizottság értesíti az érintett kedvezményezett országot a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott valamennyi jogi aktusról, még azok alkalmazandóvá válását megelőzően.

(6)Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Legkésőbb ezen időtartam leteltekor a Bizottság a 39. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el az ideiglenes visszavonás megszüntetéséről vagy az ideiglenes visszavonás időtartamának meghosszabbításáról.

(7)A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan lényeges információról, amely indokolhatja a vámkedvezmények ideiglenes visszavonását, illetve annak meghosszabbítását vagy megszüntetését.

VI. FEJEZET

Védintézkedésekről és felügyeletről szóló rendelkezések

I. szakasz

Általános védintézkedések

22. cikk

(1)Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírások valamelyike alapján egy kedvezményezett országból származó terméket olyan mennyiségben vagy áron importálnak, amely súlyos nehézségeket okoz a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékeket előállító uniós termelőknek, vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyeget, úgy erre a termékre teljes mértékben vagy részben ismételten alkalmazhatók a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek.

(2)E fejezet alkalmazásában a „hasonló termék” olyan termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában olyan termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik.

(3)E fejezet alkalmazásában az „érdekelt felek” az (1) bekezdésben említett importált termék, illetve az ahhoz hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek előállításában, forgalmazásában vagy értékesítésében érdekelt felek.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kiegészítse e rendeletet a védintézkedések elfogadása eljárási szabályainak kialakításával, különösen a határidők, a felek jogai, a titoktartás, a nyilvánosságra hozatal, a kivizsgálás, az ellenőrzési célú látogatások és az intézkedések felülvizsgálatának vonatkozásában.

23. cikk

Akkor tekinthető úgy, hogy a 22. cikk (1) bekezdése szerinti súlyos nehézségek állnak fenn, ha az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzete romlik. Annak vizsgálata során, hogy fennáll-e ilyen romlás, a Bizottság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe az uniós termelők tekintetében, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll:

a)piaci részesedés;

b)termelés;

c)készletek;

d)termelési kapacitás;

e)csőd;

f)nyereségesség;

g)kapacitáskihasználás;

h)foglalkoztatás;

i)import;

j)árak.

24. cikk

(1)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a 22. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésére, megvizsgálja, hogy a Közös Vámtarifa szerinti rendes vámtételeket részben vagy egészben újra be kell-e vezetni.

(2)Vizsgálatot kell indítani valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülés kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy a 23. cikkben említett tényezők alapján a vizsgálat megindításához elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre. A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a védintézkedés alkalmazásának a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételei teljesültek. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elegendő prima facie bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.

(3)Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza az eljárás megindításának indokoltságát, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben vizsgálatot kezdeményeznek, az értesítésnek minden szükséges adatot tartalmaznia kell az eljárással és a határidőkkel kapcsolatban, beleértve az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás lehetőségét is. Az eljárás megindítására a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül kerül sor.

(4)A vizsgálatot, beleértve a 25., 26. és 27. cikkben foglalt eljárási lépéseket is, a megindítását követő 12 hónapon belül le kell zárni.

25. cikk

A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 39. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a közös vámtarifában rögzített rendes vámtételek legfeljebb 12 hónapos időtartamra történő újbóli alkalmazása érdekében olyan sürgős esetben, amelyet az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetének nehezen helyrehozható romlása és a késedelmes hatálybalépésből eredő esetleges, szintén nehezen helyrehozható kára kellően indokol.

26. cikk

Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a Közös Vámtarifában rögzített rendes vámtételek újbóli alkalmazása céljából, a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelőn. Az említett végrehajtási jogi aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül lép hatályba.

27. cikk

Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények arra utalnak, hogy a 22. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek, a Bizottság a vizsgálat befejezéséről szóló végrehajtási jogi aktust fogad el a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően. A végrehajtási jogi aktust ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a 24. cikk (4) bekezdésében említett időszakon belül nem kerül kihirdetésre végrehajtási jogi aktus, a vizsgálatot lezártnak kell tekinteni, és a 25. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok automatikusan hatályukat vesztik. Az említett végrehajtási jogi aktusok alapján beszedett minden, a Közös Vámtarifa alapján kiszabott vámtételt vissza kell téríteni.

28. cikk

A Közös Vámtarifa vámtételeinek teljes vagy részleges újbóli alkalmazása addig marad hatályban, ameddig az az uniós termelők gazdasági vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlás ellensúlyozásához szükséges, vagy amíg az ilyen romlás veszélye fennáll. Az újbóli alkalmazás időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha kellően indokolt körülmények fennállása esetén azt meghosszabbítják.

II. szakasz

Védintézkedések a textil-, mezőgazdasági és halászati ágazatban

29. cikk

(1)E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, a Bizottság minden év január 1-jén saját kezdeményezésére és a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, hogy megszüntesse a 7. és a 12. cikkben hivatkozott, az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei, illetve a 2207 10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 38249956, 38249957, 38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és 38249996 KN-kód alá tartozó termékek tekintetében alkalmazott vámkedvezményeket, amennyiben az ilyen termékek kedvezményezett országból származnak, és a teljes értékük ‑:

a)a 2207 10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00 és 38249956, 38249957, 38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és 38249996 Kombinált Nómenklatúra-kód alá tartozó termékek esetében egy naptári év során meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában felsorolt összes országból és területről származó, ugyanazon termék uniós behozatala értékének a IV. melléklet 1. pontjában említett részarányát;

b)az S-11a. és S-11b. GSP-áruosztály termékei esetében egy naptári év során meghaladja az I. melléklet A. és B. oszlopában felsorolt összes országból és területről származó, S-11a. és S-11b. GSP-áruosztályba tartozó termék uniós behozatala értékének a IV. melléklet 3. pontjában említett részarányát. 

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az EBA-kedvezményezett országokra, sem azokra az országokra, amelyek esetében az (1) bekezdésében említett érintett termékek részesedése nem haladja meg a 6 %-ot az ugyanezen termékek teljes uniós importján belül. 

(3)A vámkedvezmények megszüntetése a Bizottság erről szóló jogi aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után két hónappal válik alkalmazandóvá.

30. cikk

E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül, amennyiben az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek behozatala súlyos zavart okoz az uniós piacokon – különösen egy vagy több legkülső régió tekintetében – vagy e piacok szabályozó mechanizmusaiban, vagy ilyen zavar bekövetkezésével fenyeget, úgy a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági vagy halászati piacok közös szervezésért felelős bizottsággal folytatott konzultációt követően a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el a kedvezményes előírások alkalmazásának felfüggesztése érdekében az adott termékek tekintetében.

31. cikk

A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja az érintett kedvezményezett országot minden olyan határozatáról, amelyet a 29. vagy a 30. cikknek megfelelően hozott, még annak alkalmazandóvá válását megelőzően.

III. szakasz

Felügyelet a mezőgazdasági és halászati ágazatban

32. cikk

(1)E fejezet I. szakaszának sérelme nélkül a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24. árucsoportjából való, a kedvezményezett országokból származó termékek tekintetében különleges felügyeleti mechanizmus alkalmazható az uniós piacok zavarainak megelőzése érdekében. A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére – az érintett mezőgazdasági vagy halászati piac közös szervezésért felelős bizottsággal folytatott konzultációt követően – a 39. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy alkalmazza-e a különleges felügyeleti mechanizmust, illetve meghatározza azon termékek körét, amelyekre vonatkozóan e felügyeleti mechanizmus alkalmazandó.

(2)Amennyiben a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24. árucsoportjába tartozó, kedvezményezett országokból származó termékek tekintetében sor kerül e fejezet I. szakaszának alkalmazására, úgy az e rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett időtartamot két hónapra kell csökkenteni a következő esetekben:

a)az érintett kedvezményezett ország nem biztosítja a származási szabályoknak való megfelelést, vagy elmulasztja a 21. cikkben előírt igazgatási együttműködés teljesítését;

b)a 2658/87/EGK rendeletben meghatározott Közös Vámtarifa 1–24. árucsoportjából való termékeknek az e rendelet értelmében biztosított kedvezményes előírások keretében végzett importja jelentősen meghaladja az érintett kedvezményezett ország szokásos exportszintjét.

VII. FEJEZET

Közös rendelkezések

33. cikk

(1)A vámkedvezményekből való részesüléshez az szükséges, hogy a termék, amelyekre a vámkedvezményt kérik, valamely kedvezményezett országból származzon.

(2)Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vámkedvezmény-előírások alkalmazásában a preferenciális származási szabályok a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 64. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban megállapított szabályok.

(3)A (2) bekezdésben említett szabályok sérelme nélkül és valamely kedvezményezett ország kérésére a Bizottság regionális kumulációt biztosít a különböző regionális csoportok kedvezményezett országai között, vagy kiterjesztett kumulációt, amennyiben és ameddig a következő feltételek teljesülnek:

a)a kedvezményezett ország kérelme elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó kumuláció az adott ország sajátos kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási szükségleteire tekintettel szükséges;

b)a kumuláció nem okoz indokolatlan kereskedelmi nehézségeket más jogosult országok, különösen az EBA-előírás kedvezményezettjei számára a kereskedelmi forgalom esetleges eltérítése miatt;

c)a kedvezményezett ország bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kumuláció biztosítása nélkül nem tud megfelelni a szóban forgó árukra alkalmazandó származási szabályoknak.

(4)Annak értékelésekor, hogy a kérelem indokolt-e a kedvezményezett ország sajátos kereskedelmi, fejlesztési és finanszírozási igényeire tekintettel, különösen az adott ország által szolgáltatott információk alapján, a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett országnak a kérelem által érintett harmadik országokkal kialakult integrált termeléstől való függésének mértékét, e függőségnek a kedvezményezett országra gyakorolt hatását, az ilyen integrált termeléssel rendelkező ágazatok jelentőségét a kedvezményezett ország gazdasága szempontjából, valamint a jövőbeli fejlesztési kilátásokat a szóban forgó termékek tekintetében.

(5)Mielőtt a Bizottság határozatot hozna a kérelemről, lehetőséget ad a kedvezményezett országnak álláspontja kifejtésére.

34. cikk

(1)Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali nyilatkozathoz kapcsolódó értékvám 1 % vagy ennél kisebb, úgy ezt a vámtételt teljes mértékben fel kell függeszteni.

(2)Amennyiben az e rendelettel összhangban csökkentett, egyedi behozatali nyilatkozathoz kapcsolódó specifikus vám 2 EUR vagy ennél kevesebb, úgy ezt a vámtételt teljes mértékben fel kell függeszteni.

(3)Az (1) és (2) bekezdésre figyelemmel, az e rendeletnek megfelelően kiszámított végleges kedvezményes vámtételt lefelé kell kerekíteni az első tizedesjegyig.

35. cikk

(1)E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) külkereskedelmi statisztikai adatait kell használni statisztikai forrásként.

(2)A tagállamok elküldik a Bizottságnak (Eurostat) az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 szerinti vámkedvezmények alapján szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámeljárás alá vont termékekre vonatkozó statisztikai adataikat. A tájékoztatás megkönnyítése és az átláthatóság növelése érdekében a Bizottság gondoskodik arról is, hogy a GSP-áruosztályokra vonatkozó megfelelő statisztikai adatok egy nyilvános adatbázisban rendszeresen rendelkezésre álljanak.

(3)A tagállamok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 55. és 56. cikkének megfelelően a Bizottság kérésére elküldik a Bizottságnak az előző hónapok során a vámkedvezmények alkalmazásával szabad forgalomba bocsátott termékek mennyiségére és értékére vonatkozó részletes adatokat. Ezen adatok kiterjednek az e cikk (4) bekezdésében említett termékekre is.

(4)A Bizottság, a tagállamokkal szoros együttműködésben, figyelemmel kíséri a 0603, 0803 90 10, 1006, 1604 14, 1604 19 31, 1604 19 39, 1604 20 70, 1701, 1704, 1806 10 30, 1806 10 90, 2002 90, 2103 20, 2106 90 59, 2106 90 98, 6403, 2207 10 00, 2207 20 00, 2909 19 10, 3814 00 90, 3820 00 00, 3824 99 56, 38249957, 38249992, 38248400, 38248500, 38248600, 38248700, 38248800, 38249993 és 38249996 KN-kóddal rendelkező termékek behozatalát, hogy megállapítsa, teljesültek-e a 22., 29. és 30. cikkben említett feltételek.

36. cikk

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)A Bizottság 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. és 22. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az ilyen határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(6)A 3., 5., 6., 8., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20. vagy 22. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

(1)Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács a 36. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

38. cikk

(1)Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel.

(2)Az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű vagy bizalmas alapon adott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információk szolgáltatójának kifejezett engedélye nélkül.

(3)Minden bizalmas kezelésre irányuló kérelmet meg kell indokolni. Amennyiben azonban a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, és az információ szolgáltatója nem kívánja nyilvánosságra hozni azt, vagy engedélyezni annak általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ figyelmen kívül hagyható.

(4)Az információk minden esetben bizalmasnak tekintendők, ha közzétételük az információ szolgáltatójára vagy az információ forrására, illetve az Unió kétoldalú nemzetközi kapcsolataira jelentős hátrányt gyakorolna.

(5)Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

39. cikk

(1)A Bizottságot a 732/2008/EK rendelettel létrehozott, az Általános Preferenciális Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

40. cikk

A Bizottság 2027. január 1-jéig, majd azt követően háromévente valamennyi, az 1. cikk (2) bekezdésében említett kedvezményes előírás tekintetében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszer legutóbbi hároméves időszakban kifejtett hatásairól.

A Bizottság 2030. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslat csatolható.

41. cikk

A 978/2012/EU rendelet 2024. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozást az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

42. cikk

(1)A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálatokat vagy ideiglenes visszavonásra irányuló eljárásokat automatikusan újra meg kell indítani e rendelet alapján, kivéve az említett rendelet alapján a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás kedvezményezett országával szemben indított vizsgálatot vagy eljárást, amennyiben a vizsgálat vagy eljárás tárgyát kizárólag a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás alapján nyújtott előnyök képezik. Ugyanakkor ezt a vizsgálatot vagy eljárást automatikusan újra meg kell indítani, amennyiben ugyanaz a kedvezményezett ország 2025. január 1-jéig az e rendelet szerinti különleges ösztönző előírás alkalmazását kéri.

(2)A 978/2012/EU rendelet alapján indított és be nem fejezett vizsgálat során szerzett információkat figyelembe kell venni az újra megindított vizsgálat során.

43. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ezt a rendeletet 2033. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a lejárati idő ugyanakkor nem alkalmazandó a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírásra a IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően, sem e rendeletnek az említett fejezettel összefüggésben alkalmazott más rendelkezéseire.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI OLDALÁRA KÖLTSÉGVETÉSI HATÁST GYAKORLÓ JAVASLATOKRA VONATKOZÓAN

1.    A JAVASLAT CÍME:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

2.    KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Bevételi sor (alcím/jogcímcsoport/jogcím): 120. jogcímcsoport

A költségvetésben az érintett évre előirányzott összeg: tárgytalan

(csak címzett bevételek esetében):

A bevételeket a következő kiadási sorhoz (alcím/jogcímcsoport/jogcím) rendelik: tárgytalan

3.PÉNZÜGYI HATÁS

    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

X    A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak pénzügyi hatása van a címzett bevételekre

A hatás a következő: 

(millió EUR egy tizedesjegyig)

(Csak címzett bevételek esetében, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési sor már ismert): tárgytalan

1.CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Tárgytalan

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

Az általános vámkedvezményrendszer (GSP) meghatározott feltételek mellett vámkedvezményeket biztosít az EU-ba belépő bizonyos termékekre.

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok (2019) 31 alapján a javasolt GSP-rendelet értelmében a szóban forgó kedvezmények 2 978 millió EUR bevételkiesést jelentenek az EU számára (1. melléklet).

Az új rendelet nagymértékben fenntartaná a meglévő kedvezményeket, de szigorítaná az egyes áruosztályok átsorolásának feltételeit. Következésképpen az új rendelet szerinti bevételkiesés valamivel alacsonyabb pályán mozogna, mint a jelenlegi rendelet szerint 32 . Emellett csökkenthetné a bevételkiesést az a lehetőség, hogy egy ország kikerülhet a rendszer hatálya alól, amennyiben átkerül a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába vagy szabadkereskedelmi megállapodást köt az EU-val.

A teljes bevételkiesés 3 970 millió EUR (bruttó összeg) lenne. A beszedési költségek ellentételezésére a tagállamokban visszatartott 25 % levonásával az uniós költségvetés bevételkiesése 2 978 millió EUR lenne, amely a következőképpen oszlik meg a különböző rendszerek között:

1. melléklet: Az uniós bevételekre gyakorolt hatás GSP-kedvezményezettek szerinti bontásban

2. melléklet: A termékátsorolás csökkentett küszöbértékeinek hatásai 33

(1)    A „fejlődő országok” kifejezés a WTO terminológiáját követi, lásd például a WTO létrehozásáról szóló Marrákesi Egyezmény bevezetőjét („Felismerve továbbá, hogy pozitív erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országok és különösen a legkevésbé fejlett országok gazdasági fejlődésük igényeivel arányos részesedést szerezzenek a nemzetközi kereskedelem növekedéséből”) és a GATT felhatalmazó záradékát (megkülönböztetett és kedvezőbb elbánásról, viszonosságról és teljesebb részvételről szóló határozat).

(2)    Az Európai Unióról szóló szerződés – V. CÍM: AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK – 1. fejezet: Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések – 21. cikk, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?from=EN&uri=CELEX%3A12008M021  

(3)    COM(2021) 66 final, 2021. február 18., https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2021/EN/COM-2021-66-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF

(4)    Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.

(5)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Az általános vámkedvezményrendszer félidős értékelése ( SWD(2018) 430 final ), http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/september/tradoc_156085.pdf

(6)    Az EBA-kedvezményezett Banglades például 2011 óta 9 milliárd EUR-ról 2018-ban csaknem a duplájára, 18 milliárd EUR-ra növelte az EU-ba irányuló exportját. A GSP-országokból, különösen a legkevésbé fejlett országokból származó kivitel az elmúlt néhány évben jelentősen bővült. A rendszer védintézkedéseit alkalmazták. A társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása révén – az alapvető értékek tiszteletben tartása mellett – a GSP pozitívan járult hozzá az emberi és munkavállalói jogok előmozdításához és védelméhez. A félidős értékelés ugyanakkor megjegyezte, hogy a GSP környezetvédelmi hatása kevésbé egyértelmű.

(7)     https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/706f539c-f0db-11eb-a71c-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-221478841 és https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/be174994-f337-11eb-aeb9-01aa75ed71a1/language-en

(8)    https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f7031da3-f0dc-11eb-a71c-01aa75ed71a1/language-en

(9)    Egy adott termékcsoportnak a kedvezményezett országból az EU-ba importált százalékos aránya az adott termékcsoportnak az összes GSP-kedvezményezettől származó teljes uniós importjában.

(10)    A kedvezmények részleges visszavonásának lehetőségét a GSP 2012. évi reformja teremtette meg.

(11)    A CGE-elemzés azt mutatja, hogy az EU GDP-je akár 0,01 %-kal is csökkenne, míg a GSP-országok vesztesége relatív értelemben nagyobb (0,04 % és 0,07 % közötti) lenne. Ez a viszonylag mérsékelt átlag nem változtat azon a tényen, hogy az említett változás egyes országokat hátrányosabban érintene, különösen Pakisztánt és Bangladest, mivel ez a két ország GDP-je 0,3 %-át, illetve 0,36 %-át veszítené el.

(12)    A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül.

(13)    A részleteket lásd a pénzügyi kimutatásban.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

(15)    A Tanács 732/2008/EK rendelete (2008. július 22.) az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet, valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 211., 2008.8.6., 1. o.).

(16)    COM(2021) 66 final, 2021. február 18.

(17)    Az EU működéséről szóló szerződésnek a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 208. cikke kimondja, hogy: „Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”.

(18)    Egyesült Nemzetek Szervezete (2015). A Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott állásfoglalás: „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” (A/RES/70/1), elérhető a következő címen: https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld

(19)    A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(20)    A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(21)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(23)    A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).

(28)    Az éves összegeknek az 5. szakaszban meghatározott képleten vagy módszeren alapuló becsléseknek kell lenniük. Az induló évben az éves összeget általában csökkentés nélkül vagy arányosan fizetik ki.

(29)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) esetében nettó összeget kell megadni, azaz a 20 %-os beszedési költségekkel csökkentett bruttó összeget.

(30)    Csak szükség esetén használandó.

(31)    A 2020. évi adatok rendelkezésre állnak, de a számítások nem ezeken alapulnak, mivel a 2020-as év szokatlannak és nem reprezentatív évnek minősül.

(32)    Részletekért lásd a 2. mellékletet.

(33)    Az (EU) 2019/249 bizottsági végrehajtási rendeletben említetteken kívül.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.9.22.

COM(2021) 579 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az általános vámkedvezményrendszer alkalmazásáról és a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2021) 330 final} - {SWD(2021) 266 final} - {SWD(2021) 267 final}

MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. MELLÉKLET

A GSP hatálya alá tartozó jogosult és kedvezményezett országok

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

II. MELLÉKLET

Azon kedvezményezett országok, amelyek GSP-kedvezményeit ideiglenesen visszavonták vagy felfüggesztették az érintett országokból származó valamennyi termék vagy egyes termékek tekintetében

III. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti standard előírás hatálya alá tartozó termékek, valamint az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás hatálya alá tartozó termékek jegyzéke

A Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) értelmezési szabályaitól függetlenül az árumegnevezés csak jelzésértékűnek tekintendő, a vámkedvezményeket a KN-kód határozza meg. Ahol „ex” KN-kód szerepel, ott a vámkedvezményeket a KN-kód és az árumegnevezés együttesen határozza meg.

A csillaggal (*) jelölt KN-kóddal rendelkező termékek felvétele a megfelelő uniós jogszabályokban megállapított feltételek alapján történik.

Az „Érzékeny (É)/Nem érzékeny (NÉ)” oszlop a standard előírás hatálya alá tartozó termékekre utal (6. cikk). Ezek a termékek a jegyzékben NÉ (nem érzékeny, a 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában) vagy É (érzékeny, a 7. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában) megjelöléssel szerepelnek.

Az egyszerűség kedvéért a termékek csoportonként vannak felsorolva. Ezek tartalmazhatnak olyan termékeket is, amelyek tekintetében a Közös Vámtarifa vámtételeinek alkalmazását visszavonták, vagy amelyek vámját felfüggesztették.