EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.18.

COM(2021) 311 final

2018/0210(COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a Tanács álláspontja az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról

2018/0210 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a Tanács álláspontja az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról

1.Háttér-információk

A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja: 2018. június 12.

(COM(2018) 390 final – 2018/0210 (COD) dokumentum)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja: 2018. december 12.

A Régiók Bizottsága véleményének időpontja: 2018. október 9.

Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat): 2019. április 4.

A módosított javaslat elküldésének időpontja: tárgytalan.

A Tanács álláspontjának időpontja (első olvasat): 2021. június 14.

2.A Bizottság javaslatának célja

Ez a javaslat a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretcsomag részét képezi, amelyre a Bizottság 2018 májusában tett javaslatot. Célja, hogy támogassa a közös halászati politika, valamint az EU tengerpolitikája és nemzetközi óceánpolitikai irányítással kapcsolatos célkitűzéseinek elérését. A Bizottság 6,14 milliárd EUR-s költségvetést javasolt.

3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja teljes mértékben tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között 2020. december 4-én létrejött politikai megállapodást.

A Bizottság úgy véli, hogy a politikai megállapodás összességében megfelel az uniós hozzáadott érték maximalizálására vonatkozó célkitűzésnek, valamint az európai zöld megállapodással, a digitális átállással és a rezilienciával kapcsolatos uniós prioritásoknak.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a politikai megállapodás összességében kiegyensúlyozott, és tartalmazza a szükséges biztosítékokat azon halászati támogatások bevezetésének megelőzése érdekében, amelyek a fenntarthatóság szempontjából károsnak minősülhetnek. A Bizottság szerint a politikai megállapodás összhangban van a következőkkel:

–a fenntartható halászat közös halászati politika szerinti alapelveivel;

–az ENSZ 14.6. számú fenntartható fejlődési célja szerinti, a többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló halászati támogatások felszámolására irányuló uniós kötelezettségvállalással; és

–a Kereskedelmi Világszervezetben a halászati támogatásokról folyó egyeztetések során az Unió által képviselt állásponttal.

Ezért a Bizottság támogatja a politikai megállapodást.

A megállapodás főbb elemei a következők:

·Az alap neve a következőre változott: „Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap” (ETHAA).

A Bizottság úgy véli, hogy ez az új elnevezés tükrözi az alap alkalmazási körét.

·A pénzügyi erőforrások elosztása:

–A közvetlen irányítás keretében rendelkezésre álló előirányzat 32 millió EUR-val csökken, melynek oka, hogy az ETHAA többéves pénzügyi keret szerinti teljes költségvetése 32 millió EUR-val csökken.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a kismértékű csökkentés nem veszélyezteti a közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatást, különösen a tengerpolitika és a nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrend tekintetében. A csökkentés ugyanakkor nem érinti a megosztott irányítás keretében a tagállamoknak biztosított jelentős forrásokat, amelyek a halászati és az akvakultúra-ágazatban felmerülő igények, valamint az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzések kezelésére irányulnak.

–A Bizottság technikai segítségnyújtására vonatkozó felső határ a teljes költségvetés 1,7 %-áról 1,5 %-ára csökken.

A Bizottság úgy véli, hogy noha ennek eredményeként csak kisebb mértékben tud segítséget nyújtani a tagállamoknak a programozási folyamat során, ez a csökkentés nem fogja veszélyeztetni a technikai segítségnyújtás keretében támogatott alapvető feladatokat.

–15 %-os felső határ megállapítása a flottákkal kapcsolatos öt intézkedés (a bruttó tonnatartalom növelése, a motorcsere, a fiatal halászok első használthajó-beszerzése, a halászati tevékenységek végleges beszüntetése, illetve a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése) végrehajtása érdekében biztosított nemzeti juttatások tekintetében.

A Bizottság javaslatában a felső határ 10 % volt, azonban kizárólag a tevékenység végleges beszüntetése és ideiglenes szüneteltetése esetében. Azonban mivel a többi intézkedés jellege megváltozott, a Bizottság kérte, hogy a felső határ ezekre is vonatkozzon. A szóban forgó öt intézkedés egyedi beruházásokat, illetve ellentételezést foglal magában, ezért nem rendelkeznek magas hozzáadott értékkel. Bár az uniós finanszírozás maximális hozzáadott értékének biztosítása érdekében a Bizottság mind az öt flottákkal kapcsolatos intézkedés esetében inkább a 10 %-os felső határt támogatta volna, úgy véli, hogy ez a 15 %-os felső határ is biztosítja, hogy a flottákkal kapcsolatos intézkedések támogatása ne az ETHAA alapvető prioritásai rovására történjen (e prioritások közé tartozik például a fenntartható halászat, a halászati ellenőrzés, a halászati gazdálkodást támogató tudományos adatok gyűjtése, az innováció, az ágazat kollektív szerveződése és a helyi fejlesztés). Ez a felső határ akadályozza a támogatások mesterséges kínálatának kialakulását, amely saját keresletet generálna, következésképpen pedig torzítaná a piacot.

–A legkülső régiókban felmerülő többletköltségek támogatására vonatkozó felső határ az érintett régiók számára elkülönített juttatások 50 %-áról 60 %-ára nő, és további 10 százalékponttal növekedhet, ha azt a tagállam a programjában megfelelően megindokolja.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a növekedés továbbra is észszerű részesedést biztosít a strukturális beruházások számára. A Bizottság körültekintően meg fogja vizsgálni, hogy a tagállamok további 10 százalékpontra vonatkozó kérelmei mögött valós igények állnak-e.

·Az alap általános felépítésének összehangolása a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó egyéb alapok logikájával (különösen a „támogatási területek” „konkrét célkitűzésekkel” történő felváltása).

Ez az összehangolás nem érinti a szóban forgó rendelkezések tartalmát. A Bizottság úgy véli, hogy ez az új szerkezet jelentős egyszerűsítést eredményezett, amely korlátozza a közös rendelkezésekről szóló rendelet által az ETHAA tekintetében megengedett eltérések számát, és megkönnyíti a tagállamok általi programozást.

·Új intézkedés létrehozása, amely a halászhajók („bruttó tonnatartalomban” kifejezett) térfogatának a biztonság, a munkakörülmények vagy az energiahatékonyság javítása érdekében történő növelésére irányul.

A Bizottság megjegyzi, hogy bár ez az intézkedés nem szerepelt a javaslatában, és lehetővé teszi a hajók névleges halászati kapacitásának növelését, a Bizottság szerint kellő biztosítékok állnak rendelkezésre annak megelőzéséhez, hogy növekedjen a hajók a halfogási képessége.

–A halászati kapacitásnak csak a „bruttó tonnatartalom” paramétere növelhető, a teljesítményre vonatkozó paramétere nem.

–A bruttó tonnatartalom növelése csak azokban a flottaszegmensekben támogatható, amelyekben nincs többletkapacitás. Ezt az ugyanabban a flottaszegmensben vagy a nemzeti flotta valamely többletkapacitással jellemzett szegmensében megvalósított, legalább ugyanolyan szintű bruttó tonnatartalomnak az előzetes visszavonásával kell kompenzálni, tehát nem növeli a flotta teljes kapacitását. Ez a feltétel szigorúbb, mint az általános uniós „belépési/kilépési rend”, amely csupán arról rendelkezik, hogy a halászati kapacitás felvételét egy bármely flottaszegmensben megvalósított megfelelő kivonással kell kompenzálni.

–A bruttó tonnatartalom növelését a jobb biztonsággal, munkakörülményekkel vagy energiahatékonysággal kell megindokolni. Ezért a vonatkozó cikk tartalmazza a támogatható műveletek kimerítő felsorolását, és a bruttó tonnatartalom megnövelését olyan létesítmény vagy berendezés későbbi beüzemeléséhez köti, amely javítja a biztonságot, a munkakörülményeket vagy az energiahatékonyságot, annak biztosítása érdekében, hogy káros műveletek ne részesüljenek támogatásban.

–Csak a legfeljebb 24 méter hosszú és legalább 10 éves hajók támogathatók, annak érdekében, hogy a támogatásra leginkább rászoruló hajók kerüljenek előtérbe.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy ez az intézkedés nem káros támogatás, mivel nem járul hozzá a túlhalászathoz vagy a többletkapacitáshoz.

·A halászhajók motorcseréjére vonatkozó egyes támogatási feltételek módosítása (a támogathatóság 12 méternél hosszabb, de legfeljebb 24 méter hosszú hajókra történő kiterjesztése; a szén-dioxid-kibocsátás 20 %-os csökkentését előíró új követelmény a 12 méter és 24 méter közötti hosszúságú hajók esetében).

A Bizottság kiemel három olyan feltételt, amelyek segítségével megelőzhetők a káros hatások:

–csak a többletkapacitás nélküli flottaszegmensekben áll rendelkezésre a támogatás;

–az új motor teljesítménye nem lehet nagyobb, mint a lecserélt motoré;

–az új motort fizikailag meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a tényleges teljesítménye megegyezzen a bejelentett teljesítménnyel.

A hajók támogatásának a 24 méteres hosszig történő kiterjesztése a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási körből ered. A Bizottság úgy véli, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének új követelménye segíteni fog az európai zöld megállapodás klímasemlegességi célkitűzéseinek elérésében. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megállapítsa az említett csökkentés mérésére vonatkozó módszer egyes szempontjait, és gondoskodik arról, hogy ez a módszer ne jelentsen terhet a tagállamok és a kedvezményezettek számára.

·A fiatal halászok első használthajó-beszerzéséhez nyújtott támogatás egyes feltételeinek módosítása (a támogathatóság 12 méternél hosszabb, de legfeljebb 24 méter hosszú hajókra történő kiterjesztése; ha a fiatal halász legalább 33 %-os tulajdonrésszel rendelkezik, a hajó résztulajdonának a megszerzése is támogatható).

A Bizottság emlékeztet arra, hogy ez a támogatás a fiatal halászoknak szóló vállalkozásindítási program, melynek célja a generációs megújulás fokozása. Ez nem ugyanaz, mint a flottafelújítás, mivel a támogatás csak a fiatal (40 évesnél fiatalabb) halászok által beszerzett első használt hajó esetében jár.

A Bizottság kiemel két olyan feltételt, amelyek segítségével megelőzhetők a káros hatások:

–csak a többletkapacitás nélküli flottaszegmensekben áll rendelkezésre a támogatás;

–a hajónak használtnak kell lennie (azaz a kisüzemi hajóknak legalább 3 éve, az egyéb hajóknak pedig legalább 5 éve szerepelniük kell a lajstromban).

A hajók támogatásának a 24 méteres hosszig történő kiterjesztése a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási körből ered.

A Bizottság ezenkívül úgy véli, hogy a hajók résztulajdonának megszerzésére vonatkozó új támogatási lehetőség elő fogja segíteni a fokozatos generációs megújulást, például a családi vállalkozásokban. A minimum 33 %-os tulajdonrész biztosítja, hogy a fiatal halász ténylegesen részt vegyen a hajó üzemeltetésében, ezáltal csökkenti a visszaélések, például a csak papíron létező tulajdonjog lehetőségét.

·Az eredményalapú végrehajtási mechanizmus kötelező használatának javasolt megszüntetése a halászati tevékenységek végleges beszüntetése kapcsán („költségfüggetlen finanszírozás”). Ennek következtében a tagállamok szabadon kiválaszthatják a közös rendelkezésekről szóló rendeletben biztosított bármely végrehajtási mechanizmust.

Bár a Bizottság sajnálja, hogy megszűnt ez a kötelező eredményalapú mechanizmus, úgy véli, hogy a tevékenység végleges beszüntetése a következő okokból hozzájárul a többletkapacitás felszámolásához:

–bele kell foglalni azokba a cselekvési tervekbe, amelyeket a tagállamok a közös halászati politika szerint kötelesek elkészíteni a flotta halászati kapacitásának a többletkapacitás által érintett flottaszegmensek számára elérhető erőforrásokkal történő összehangolása érdekében;

–a leselejtezett halászati kapacitás nem pótolható;

–a kedvezményezett a támogatás kifizetése utáni 5 évben nem lajstromoztathat új hajót.

A Bizottság úgy véli, hogy ez az intézkedés nem káros támogatás, mivel tartósan csökkenti a flotta teljes kapacitását, ennélfogva pedig csökkenti a halászat által a tengerek biológiai erőforrásaira kifejtett terhelést.

·A „halászati tevékenységek rendkívüli szüneteltetésének” (a váratlan és jelentős halászati tilalmak társadalmi-gazdasági hatásának enyhítését célzó kompenzációs rendszer) átalakítása „a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésévé” (a tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi intézkedések végrehajtását és a halászati erőkifejtés ideiglenes csökkentését kísérő kompenzációs rendszer). Az ellentételezés maximális időtartamának hajónként 6 hónapról 12 hónapra történő meghosszabbítása a programozási időszak alatt.

A Bizottság megjegyzi, hogy ez a rendszer szigorúbb a 2014–2020 közötti időszakban alkalmazott rendszernél, mivel az állományvédelmi intézkedésekért nyújtott minden ellentételezést i. tudományos szakvéleménnyel kell alátámasztani, és ii. azoknak elő kell segíteniük a halászati erőkifejtés csökkentését. Ezek a feltételek az ellentételezési rendszer maximális időtartamának 6 hónapról 12 hónapra történő kiterjesztése mellett is biztosítják, hogy az ideiglenes szüneteltetés hozzájáruljon az állományvédelmi intézkedések megvalósításához.

A Bizottság ezenkívül megjegyzi, hogy ez a rendszer a fenntartható halászati partnerségi megállapodások tekintetében is szigorúbb, mint a 2014–2020 közötti időszakban alkalmazott rendszer. A fenntartható halászati partnerségi megállapodás megújításának elmaradása esetén ugyanis már nem nyújtható kompenzáció, az csak a megállapodás alkalmazásának vis maior miatti felfüggesztése esetén jár.

·Az akvakultúrába irányuló produktív beruházások és a feldolgozóágazatban működő kis- és középvállalkozások számára elérhető közvetlen támogatások.

A Bizottság sajnálja, hogy a politikai megállapodásból kimaradt az akvakultúrába és a feldolgozóágazatba történő produktív beruházásokkal kapcsolatos kötelező pénzügyi eszközökre (például állami kölcsönökre vagy garanciákra) vonatkozó javaslat, ezért továbbra is a 2014–2020 közötti időszak szabályai alkalmazandók (azaz a feldolgozóágazatban csak a nagyvállalatokra vonatkoznak kötelező pénzügyi eszközök). A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy gondolják át a pénzügyi eszközökben rejlő lehetőségeket, mind az egyszerűsítés, mind a beruházások ösztönzése szempontjából.

·Olyan kompenzációs rendszer kialakítása, amely reagál a piaci zavarokat okozó kivételes válságokra. A kompenzációs rendszerek igénybevételére vonatkozó jogosultság csak a Bizottság piaci zavarral kapcsolatos helyzetet bemutató határozata alapján keletkezhet.

A Bizottság üdvözli ezt a Covid19-világjárvány és más lehetséges jövőbeli válságok következményeinek kezelésére irányuló válságkezelő rendszert. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a rendszer a Covid19-hez kapcsolódó intézkedéseken alapul, amelyek 2020 végén hatályukat vesztették:

–az egyes halászok, víziállat-tenyésztők és feldolgozóágazati vállalkozások gazdasági veszteségeinek kompenzációja;

–a termelői szervezeteknek annak érdekében nyújtott kompenzáció, hogy képesek legyenek kezelni a közös piacszervezés tárolási mechanizmusát (ez a mechanizmus a termékek ideiglenes kollektív tárolását jelenti a kínálat korlátozása érdekében, ami az árak növelésének egyik módja).

A Bizottság különösen úgy véli, hogy ezt a rendszert csak „jelentős piaci zavart okozó kivételes események” előfordulása esetén kellene aktiválni, méghozzá bizottsági határozattal, az alábbi három okból:

(1)azért, hogy csak a súlyos válsághelyzetekre korlátozódjon;

(2)a kompenzáció gyors nyújtásának biztosítása érdekében (a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a bizottsági eljárásrend keretében meghozott végrehajtási jogi aktusok ugyanis több hetet vagy akár hónapot is igénybe vehetnek);

(3)hogy az összes tagállamban biztosítva legyenek az egyenlő versenyfeltételek.

·Annak az elvnek a megtartása, hogy a fedélzeti beruházások csak akkor támogathatók, ha meghaladják az uniós jogi követelményeket. Ugyanakkor támogathatóvá válnak a nemzeti jogi követelményeknek való megfelelést célzó beruházások, köztük az azon követelményeknek való megfelelést szolgáló fedélzeti beruházások is, amelyeket egy tagállam az (EU) 2017/159 irányelvben foglalt, a fedélzeti munkakörülményekre vonatkozó opcionális rendelkezések érvényre juttatása céljából vezetett be.

A Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatásnak azokat a magatartásokat kell ösztönöznie, amelyek túlmutatnak a jogszabályok betartásán, ezért a fedélzeti (például a halászattal vagy a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos) beruházásoknak hozzáadott értéket kell teremteniük. Azonban a nemzeti követelményeknek megfelelő beruházások támogathatók lehetnek a tagállamok arra való ösztönzése érdekében, hogy ambiciózusabbak legyenek az uniós jognál. A Bizottság ezenkívül üdvözli az e szabálytól való azon különös eltérést is, amely az ellenőrzéssel és a nyomon követéssel kapcsolatos fedélzeti beruházások esetében alkalmazandó (lásd a következő pontot).

·Valamennyi halászhajó jogosultsága a kötelező elektronikus jelentéstételi rendszerekkel kapcsolatos támogatásra (a Bizottság javaslatában ez csak a kisüzemi hajókra vonatkozik).

A Bizottság úgy véli, hogy a meglévő ellenőrzési eszközök korszerűsítése és az új megfigyelési technológiák alkalmazása kiemelten fontos a jogkövető magatartás ágazaton belüli ösztönzése szempontjából. A Bizottság ezért üdvözli a szóban forgó beruházások támogathatóságát, annak ellenére is, hogy azok nem haladják meg a jogi követelményeket.

·Az új kirakodóhelyek építésének támogathatósága (az új kikötők építése azonban nem támogatható).

A Bizottság úgy véli, hogy gazdaságilag nem indokolható az új kikötők építésének támogathatósága, ami ráadásul túlságosan költséges ahhoz, hogy egy ilyen kis méretű alap fedezze. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a meglévő kikötők korszerűsítése támogatható, még a kirakodási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó beruházásokra vonatkozóan nyújtott nagyobb arányú állami támogatás mellett is. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a kirakodóhelyek nem azonosak a kikötőkkel, mivel azokat elsősorban a kisüzemi part menti halászhajók kirakodására használják. Ezért a Bizottság elismeri, hogy indokolt lehet az új kirakodóhelyek támogatása.

·Egységesen 70 %-os maximális társfinanszírozási arány az egyes konkrét célkitűzésekre vonatkozó egyedi arányok helyett. Az egyetlen kivételt a legkülső régiók többletköltségeinek ellentételezésére vonatkozó 100 %-os arány jelenti, az eredeti javaslatnak megfelelően.

A Bizottság üdvözli ezt az egységes maximális arányt, és megjegyzi, hogy a halászati tevékenységek végleges beszüntetése és ideiglenes szüneteltetése kivételével (amelyek esetében a javaslatban 50 % szerepel) ez az arány az eredeti javaslathoz képest csökkent (a többi konkrét célkitűzésre vonatkozó 75 % és 100 % közötti arányokhoz képest). A Bizottság tehát üdvözli az uniós részesedés ezen általános csökkenését, ami az EU és a tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb társfinanszírozást eredményez.

·Az állami támogatás maximális intenzitásának 30 %-ról 40 %-ra emelése a flottákkal kapcsolatos egyes intézkedések tekintetében (a bruttó tonnatartalom növelése, a motorcsere és a fiatal halászok első használthajó-beszerzése esetében). Az egyéb támogatási intenzitási arányok 100 %-ig terjedő növelése az egyéb esetekben, például az innovációval, a kollektív előnyökkel és a kollektív kedvezményezettekkel kapcsolatos esetekben.

A Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatás arányát az adott művelet vagy kedvezményezett típusától kell függővé tenni. Az 50 %-os szintnél magasabb arányokat piaci hiányosságokkal, magas hozzáadott értékkel vagy kollektív előnyökkel kell alátámasztani. A Bizottság úgy véli, hogy a politikai megállapodásban szereplő feltételek reagálnak erre a problémára, különösen a kisüzemi part menti halászhajókra vonatkozó 100 %-os arány – ami a kisüzemi hajóknak biztosított kedvezményes elbánás központi eleme –, valamint az abban az esetben lehetséges 100 %-os arány tekintetében, ha a művelet kollektív érdeket, kollektív kedvezményezettet és innovatív jellemzőket egyesít. A Bizottság ezenkívül üdvözli a flottákkal kapcsolatos egyes intézkedésekre vonatkozó alacsonyabb arányt (40 %), mivel azok korlátozott hozzáadott értékkel rendelkező egyedi beruházások. E tekintetben az állami támogatásnak ösztönöznie kell a magánberuházásokat, és azokat nem szoríthatja háttérbe.

·A kisüzemi part menti halászatra irányuló cselekvési terv mint különálló dokumentum megszüntetése, és célkitűzéseinek beépítése a programozási követelményekbe.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a megoldás ugyanazt a hatást fogja kiváltani, mint a javasolt cselekvési terv. A tagállamoknak a gyengeségekre, az erősségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó elemzéseikben (a GYELV-elemzéseikben), valamint az egyes konkrét célkitűzésekkel kapcsolatban tervezett intézkedéstípusok leírása során figyelembe kell venniük a kisüzemi hajók sajátos igényeit. Ezzel szükség esetén biztosítható a kisüzemi hajók eltérő kezelése.

·Annak követelménye, hogy a tagállamok a nemzeti programjukban vegyék figyelembe a regionális kihívásokat.

A Bizottság úgy véli, hogy ez a társjogalkotók által bevezetett új követelmény észszerű kompromisszumot jelent annak érdekében, hogy a nemzeti programok elkészítése során figyelembevételre kerüljenek a sajátos földrajzi kihívások, anélkül, hogy ez adminisztratív terhet keletkeztetne. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük a „tengermedence-elemzéseket” 1 , amelyek kiemelten foglalkoznak az egyes tengermedencék szintjén jelentkező legfőbb kihívásokkal, és lehetséges megoldásokat javasolnak.

·Végrehajtási jogi aktusok alkalmazása (a javaslatban szereplő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok helyett) a közös halászati politika be nem tartása eseteinek meghatározására.

A Bizottság úgy véli, hogy az eljárás ezen módosítása nem érinti a szóban forgó aktusok tartalmát.

·A társjogalkotók nem fogadták el azt a javaslatot, hogy a 30 %-os éghajlat-politikai célkitűzés, illetve a biológiai sokféleségre vonatkozó külön kiadási cél jogszabályban kerüljön megállapításra – amit a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással kapcsolatban utólag kért.

A Bizottság megjegyzi, hogy az ETHAA-nak akkor is hozzá kell járulnia az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek az eléréséhez (az éghajlatpolitikai kiadások általános 30 %-os részesedése keretében), valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések eléréséhez (a többéves pénzügyi keretben megállapított 7,5–10 %-os cél keretében), ha nincsenek az éghajlatra és a biológiai sokféleségre vonatkozó külön kötelező erejű kiadási célok. A Bizottság az ETHAA-ra vonatkozó, 2021–2027-re szóló programozás keretében együtt fog működni a tagállamokkal az említett két célkitűzés megvalósítása érdekében.

4.Következtetés

A Bizottság támogatja az intézményközi tárgyalások eredményeit, és ennek megfelelően elfogadja a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját.

5.A BIZOTTSÁG NYILATKOZATAI

A Bizottság három egyoldalú és két együttes nyilatkozatot tett, amelyek a függelékben találhatóak.

FÜGGELÉK

A Bizottság nyilatkozatai

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata a biológiai sokféleségre vonatkozó kiadási célkitűzésről

„Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elismeri, hogy sürgős fellépésre van szükség a tengeri és a part menti ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme és megőrzése érdekében. A három intézmény egyetért abban, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozásához, az ökoszisztémák megvédéséhez és helyreállításához és/vagy azok jó állapotban történő fenntartásához nemzeti és európai szinten is jelentős állami és magánberuházásra van szükség, és hogy az ETHAA kiadásainak jelentős hányadát kell a biológiai sokféleségre fordítani. A három intézmény megállapodik arról, hogy az Európai Bizottság az ETHAA 2021–2027-re vonatkozó programozás keretében együtt fog működni a tagállamokkal a (15) preambulumbekezdésben kiemelt, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó átfogó törekvés megvalósítása érdekében.”

Az Európai Bizottság nyilatkozata a biológiai sokféleségre vonatkozó kiadási célkitűzés nyomon követéséről

„Az Európai Bizottság az ETHAA 2021–2027 programozásának keretében aktívan ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy maximálisan használják ki a programjaikban szereplő intézkedéseket – különösen a 25. cikk (a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme) körében –, azon átfogó törekvés elérése céljából, amely arra irányul, hogy a többéves pénzügyi keret alapján éves kiadásokat biztosítsanak a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása, az ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, valamint az ökoszisztémák jó állapotban történő megőrzése érdekében, a következők szerint: 2024-ben a többéves pénzügyi keret szerinti éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig annak 10 %-át kell a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítani.

A Bizottság rendszeresen ellenőrzi e kiadások szintjét, a kedvezményezettek által az irányító hatósághoz bejelentett összes támogatható kiadás, valamint a tagállamok által benyújtott adatok alapján. Ha a nyomon követés alapján nem történt kellő előrelépés az átfogó törekvés elérése felé, akkor a Bizottság az éves felülvizsgálati ülés során aktívan együttműködik a tagállamokkal a korrekciós intézkedések – köztük a program módosításának – elfogadása érdekében.”

A Bizottság és a Tanács nyilatkozata azon kötelezettségvállalásukról, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében igyekeznek megelőzni a halászati tevékenységek megszakadását

„A Bizottság és a Tanács a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében továbbra is elkötelezetten igyekszik megelőzni a halászati tevékenységek megszakadását azáltal, hogy igyekszik kellő időben megújítani a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokat és azok végrehajtási jegyzőkönyveit.”

A Bizottság nyilatkozata a legkülső régiókban a flottafelújításra vonatkozó állami támogatásokról

„A Bizottság tisztában van azzal, hogy a legkülső régiókban eddig nehézségekbe ütközött a flottafelújításra vonatkozó állami támogatás biztosítása. Az érintett régiók fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében a Bizottság igyekszik segítséget nyújtani a tagállamoknak az állami támogatásokról szóló iránymutatásokban meghatározott támogathatósági feltételnek való megfeleléshez szükséges tudományos adatok hatékonyabb összegyűjtéséhez, annak érdekében, hogy megkönnyítse az állami támogatások vizsgálatára vonatkozó iránymutatások alkalmazását a legkülső régiók halászati és akvakultúra-ágazata tekintetében.”

A Bizottság nyilatkozata a meglévő ellenőrzési eszközök korszerűsítéséről és az új megfigyelési technológiák alkalmazásáról

„A Bizottság minden uniós halászhajó tekintetében elfogadta a halászati ellenőrzéshez és végrehajtáshoz kapcsolódó fedélzeti beruházások támogathatóságát, függetlenül attól, hogy az adott beruházások kötelezők-e. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a beruházások lehetővé fogják tenni a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az ETHAA keretében az ellenőrzésre és a végrehajtásra elérhető pénzügyi erőforrásokat és így teljesítsék az ellenőrzési rendelet és a közös halászati politika egyéb szabályai szerinti kötelezettségeiket, valamint jelentős mértékben javítsák a jogkövetést a halászati ágazatban.

A Bizottság továbbá arra számít, hogy – az ellenőrzési rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata keretében – az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslatának megfelelően támogatni fogja a meglévő ellenőrzési eszközök korszerűsítését és az új technológiák alkalmazását. Ez különösen a következőket jelenti: a kisüzemi hajók követésére és fogásbejelentésére vonatkozó intelligens megoldások bevezetése, a motorteljesítmény folyamatos nyomon követésére szolgáló rendszerek telepítése, a teljeskörűen digitalizált, valamennyi halászati termékre (a friss, a fagyasztott és a feldolgozott termékekre) vonatkozó nyomonkövethetőségi rendszerekre történő átállás, valamint a kötelező elektronikus távellenőrzési rendszerek bevezetése a halászhajók fedélzetén kockázatértékelés alapján, mivel ez jelenti az egyetlen hatékony ellenőrzési módot a kirakodási kötelezettség alkalmazása, valamint az érzékeny fajok járulékos fogásai és visszadobásai tekintetében.”

(1)    SWD(2020) 206 final.